Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (III. 5.) önkormányzati rendelete

Nagykovácsi helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. §-ának (1) b) pontjában, 30. §-ában és 36. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a természeti területek és értékek helyi védelmére a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) A helyi védelmi rendelet hatálya kiterjed Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén minden olyan természeti területre, értékre és azok védőövezetére, melyet az önkormányzat Képviselő-testülete biológiai, esztétikai értéke miatt védendőnek minősít.

(2) A rendelet hatálya nem érinti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezései alapján már korábban védelem alá helyezett, országos jelentőségű védett értékeket.

A védetté nyilvánítás célja

2. § A védetté nyilvánítás célja a természeti területek és értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása.

Alapfogalmak

3. § Jelen rendelet alkalmazásában:

a) Helyi jelentőségű védett természeti érték: a Képviselő-testület által rendeletben védetté nyilvánított helyi jelentőségű természetvédelmi terület és természeti emlék.

b) védőövezet: a védett értékek közvetlen közelében található azon terület vagy területek, amelyen bekövetkező változások, alapvetően és közvetlenül befolyásolják a védett érték állapotát.

c) természetvédelmi kezelés: a védett természeti értékek felmérését, nyilvántartását, dokumentálását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, helyreállítását célzó valamennyi tevékenység.

A helyi védelem fajtái

4. § A helyi védelemben részesíthető helyi jelentőségű természeti értékeknek minősülnek az 1996. évi LIII. tv. (továbbiakban: Tvt.) 22. §-ában felsoroltak figyelembevételével különösen:

a) természetvédelmi terület esetében: egyedülálló természeti értékek, amelyek zárványként maradtak fenn a beépített környezetben, az a természeti környezet, ahol az adott terület, tájrészlet védett vagy fokozottan védett növény- vagy állatfajok élőhelyéül szolgál, illetőleg a tájrészlet, a természeti együttes a település egészének elválaszthatatlan vagy fontos eleme.

b) Természeti emlék esetében: növényegyed, növénycsoport, szikla, vízmosás, horhos, illetve valamely különösen jelentős egyéb természeti érték, képződmény és ezek védelmét szolgáló terület.

A természeti értékek védőövezete

5. § (1) A védett értékek védelme érdekében védőövezet kerül kijelölésre, jelen rendelet mellékletében meghatározottak szerint. A védőövezetek területén törekedni kell a meglévő növényzet megtartására, a gyommentesítési kötelezettség betartására.

(2) A védőövezetbe tartozó ingatlanok esetében a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges a következő eljárások során:

a) belterületbe vonás;

b) földrészlet megosztása, összevonása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása;

c) művelési ág megváltoztatása;

d) nyomvonalas létesítmény, termékvezeték létesítése;

e) tömegközlekedési tervezés;

f) közlekedési táblák elhelyezése;

g) közterületi-használati engedélyek kiadása;

h) állattartással kapcsolatos hatósági eljárások.

(3) A védőövezetbe tartozó ingatlanok esetében a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges

a) területfelhasználási kategóriák és építési övezetbe sorolás megváltoztatásához;

b) az építési engedélyezési eljárásban, különös tekintettel az építés helyének meghatározására, a beépítés mértékének megállapítására, a rálátás és kilátás védelmére, a minimális zöldfelületi arány meghatározására, köztárgyak elhelyezésére;

c) eredeti terepviszonyok 1 m-rel meghaladó megváltoztatása;

d) nyersanyaglelőhely kialakítása, bánya nyitása, üzembe helyezése, rekultivációja;

e) vízfolyások és állóvizek igénybevételére (vízi munka és vízhasználat, vízkivétel korlátozása, víztározás, kikötő létesítése);

f) vízi létesítmény építése esetén;

g) veszélyes anyagok tárolása lehetőségének megállapítása során;

h) hulladékelhelyezési előírások kapcsán;

i) rekultivációs kötelezés megállapítása során.

Védetté nyilvánítási eljárás

6. § (1) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről az önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel dönt.

(2) Helyi védelemben való részesítésre bármely állampolgár vagy társadalmi szervezet javaslatot tehet, illetve hivatalból is megindulhat. A javaslat alapján a védendő érték figyelembevételével, a természetvédelmi törvényben szabályozott védetté nyilvánítási eljárás lefolytatását követően a Vagyongazdálkodási, Közbeszerzési és Pályázati Bizottság (a továbbiakban: VB) tesz előterjesztést a Képviselő-testülethez.

(3) A védetté nyilvánítást, illetve a védelem megszűntetését megelőzően értékvizsgálatot (természeti értékek felmérése) kell készíteni, amelynek során tisztázni kell, hogy a természeti érték helyi védelme indokolt-e, milyen intézkedések szükségesek a védelem céljának megvalósításához, a védelem ellátásához szükséges feltételek adottak-e.

(4) A védetté nyilvánítást megelőzően a jegyző a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldésével megkeresi a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy nyilatkozzon arról, kívánja-e a terület orzságos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását. A védettség feloldása esetén is ki kell kérni a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményét.

(5) A jegyző a védetté nyilvánítás előkészítése során az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében egyeztető megbeszélést tarthat.

(6) A helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására az országos és regionális tervekkel összhangban álló tervet kell készíteni. A tervet rendelettel fogadja el a Képviselő-testület, a terv elfogadása előtt is ki kell kérni a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményét.

(7) A védett természeti értéket a főépítész nyilvántartja, és gondoskodik a nyilvántartás folyamatos karbantartásról.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

- a védett érték megnevezését, leírását, pontos helyét (helyrajzi szám), tulajdonosát, használóját, fényképét, lehetőség szerint felmérését;

- védettségi kategóriáját;

- a védelmet megállapító rendelet számát;

- a védelem szakszerű, rövid indoklását;

- a védett érték rendeltetését és használatának módját;

- a fenntartás, legfontosabb szabályait;

- az ellenőrzés tapasztalatait;

- a javaslattevő nevét.

(8) A helyi védelemben való részesítésről, illetve annak megszűntetéséről 30 napon belül írásban kell értesíteni:

- az érték tulajdonosát;

- a földhivatalt;

- természetvédelmi hatóságot: a KvVM Természetvédelmi Hivatalát és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot;

- helyi területi védelem esetén az érintett utak, vízfolyások, közművek üzemeltetőjét, kezelőjét;

- a védelemre, ill. megszüntetésre javaslatot tevő személyt vagy szervezetet.

(9) Jelen rendelet hatálybalépésével helyi védelem alá kerülő értékeket jelen rendelet melléklete sorolja fel.

(10) A terület helyi jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítást az ingatlan-nyilvántartásban be kell jegyezni.

A helyi védelem alatt álló értékek jelölése

7. § (1) A védelemben részesített természeti értéket meg kell jelölni.

(2) A területre kerülő táblán föl kell tüntetni a védett érték megnevezését, a védettség tényét és a védelembe vonás idejét.

(3) A jelzés elhelyezéséről és karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik.

A védett értékek fenntartása, karbantartása

8. § (1) A védelemben részesülő értékek megóvása a település minden polgárának és minden szervezetnek kötelessége.

(2) A helyi védelemben részesített földterület fenntartása, állagmegőrzése a tulajdonos feladata.

(3) A védett természeti értékek állapotát a Főépítésznek folyamatosan ellenőrizni kell.

(4) Ha a védelem érdekei megkövetelik, a természetvédelmi hatóság elrendelheti a természeti értékek megóvására vonatkozó kötelezettség teljesítését.

(5) Az ellenőrzés tapasztalatait és a megtett intézkedéseket a 6. § (7) bekezdés szerinti nyilvántartásban jelölni kell.

A helyileg védett természeti értékre vonatkozó szabályok

9. § (1) Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természeti érték állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja, vagy veszélyezteti. Gondoskodni kell a védett természeti érték fennmaradásához szükséges természetvédelmi feltételek, így többek között a talajviszonyok és a vízháztartás megőrzéséről.

(2) A jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja a védett természeti értéket és annak termőhelyét károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet. A határozat - a védett természeti érték vagy termőhely közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetén - a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatónak nyilvánítható.

(3) A védett természeti területen a védelmet érintő beavatkozás - a VB véleményezése után - tájrendezési vagy természetvédelmi szakember közreműködésével történhet.

(4) A védett területen lévő fák állapotát érintő munkavégzés megkezdése előtt, valamint építési engedély kérelem benyújtását megelőzően a főépítész véleményét ki kell kérni.

(5) A helyi jelentőségű védett természeti területen, a természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá egyéb kötelezettségeket a melléklet tartalmazza.

(6) A helyi jelentőségű védett természeti területen, a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a Tvt. 38. §-ának (1) bekezdésében felsorolt esetekben.

(7) A helyi jelentőségű védett természeti területen, a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre a Tvt. 39. § (1) és Tvt. 21. § (2)-(3) bekezdésben felsorolt esetekben.

Az Önkormányzat hatósági és természetvédelmi feladatai

10. § (1) A természetvédelmi hatósági feladatokat első fokon a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben a jegyző (mint első fokú természetvédelmi hatóság vezetője) látja el.

(2) Az önkormányzat környezetvédelmi alapjában, természetvédelmi célokat szolgáló részt hozhat létre azon költségek viselésére, amelyeket a tulajdonos nem köteles viselni.

(3) Az önkormányzat természetvédelmi tevékenységét civil szervezetek is segíthetik, az ilyen tevékenységet természetvédelmi őrszolgálat is segítheti.

Tulajdonjogi rendelkezések

11. § A helyi jelentőségű védett természeti érték esetében, a tulajdonjog változásakor, sorrendben először az államot (illetékes nemzeti park igazgatóságot), utána az önkormányzatot illeti meg elővásárlási jog. Az elővásárlási jog alapításáról és ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről a védetté nyilvánítást követő 30 napon belül gondoskodni kell.

12. § (1) Aki a helyi védettség alá helyezett értéket a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 80. §-ának a)-e) pontjaiban leírt módon, veszélyezteti, károsítja, vagy elpusztítja, továbbá jelen rendelet 9. §-ának (1) bekezdésben foglaltakat megsérti, természetvédelmi bírságot köteles fizetni, a 33/1997. (II. 20.) Korm. rendeletben foglaltak szerint.

(2) A természetvédelmi bírságot a jegyző szabja ki és a bírság az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételi forrása.

(3) A természetvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(4) * 

(5) Jelen rendelet 2004. március 8-án lép hatályba.

Bencsik Mónika
polgármester
Dr. Urbanics Gábor
jegyző

Melléklet Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Nagykovácsi helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről szóló 7/2004. (III. 05.) sz. Kt. rendeletéhez * 

Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén lévő helyi jelentőségű védett természeti területek és értékek:

- A Teleki-Tisza kastély parkja (Hrsz: 307, 919/1)

- A Kossuth L. utcában a kastély előtti vadgesztenye fasor (Hrsz: 306)

- A Kálvária rom és környezete (Hrsz: 1694, 1697, 1698, 1704)

- A Temetőkert (Hrsz:212)

- A Nagyszénás és a Zsíros-hegy oldalában megmaradt vízmosások (Hrsz: 1219, 1371, 2253)

- A Julianna major és környezete (Hrsz: 0139/2, 0139/5, 0139/7, 0154, 0155, 0157)

- Az Erdészház melletti erdősítésre kijelölt terület (Hrsz: 0127/3)