Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a település közigazgatási területén található lakásokra, a lakás céljára szolgáló házas ingatlanokra és a hozzátartozó földrészletre (továbbiakban együtt: bérlakás), nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.
(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak.
2. § A rendelet célja, hogy a polgári jog alapelveit szem előtt tartva megteremtse az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal és helyiségekkel való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.
3. § * (1) A lakás- és helyiségbérletekkel kapcsolatosan a bérbeadói jogkör gyakorlója - az e rendeletben szabályozott eltérésekkel - a Képviselő-testület.
(2) A Képviselő-testület hatásköre:
a) megállapítja az önkormányzat tulajdonában álló és e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások és helyiségek bérbeadási jogcímét,
b) megállapítja, és évente felülvizsgálja a lakbérek és helyiségbérek mértékét,
c) dönt a lakások bérbeadásának feltételeiről, bérlő személyének kiválasztásáról,
d) dönt a lakásbérleti szerződés felmondásáról az e rendeletben meghatározott esetekben.
(3) A Képviselő-testület az alábbi bérbeadói jogok gyakorlását átruházza a Polgármesterre.
A Polgármester hatásköre:
a) az önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket nyilvántartja, kezeli,
b) a Képviselő-testület nevében megköti a lakásbérleti és helyiségbérleti szerződéseket, meghatározza szerződés konkrét tartalmát,
c) dönt a helyiségek bérbeadásának feltételeiről, bérlő személyének kiválasztásáról,
d) dönt a helyiségbérleti szerződés felmondásáról az e rendeletben meghatározott esetekben,
e) lakásbérlettel kapcsolatosan hozzájárul a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez,
f) lakásbérlettel kapcsolatosan befogadáshoz hozzájárulást ad.
(4) Ahol a rendelet külön nem rögzíti a bérbeadói jogokat, valamint kötelezettségeket gyakorló szervet, ott a jogok és kötelezettségek gyakorlója a Polgármester.
4. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakásokat önkormányzati bérlakásként hasznosítja.
(2) A lakásbérleti szerződés - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb 3 év határozott időtartamra vagy határozatlan időtartamra köthető.
(3) Az önkormányzat a tulajdonát képező bérlakásokról nyilvántartást vezet.
5. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szerződő felek megnevezését és címét,
b) a bérlet jogcímét,
c) a bérlakás helyrajzi számát, címét, alapterületét, komfortfokozatát, szobaszámát és egyéb helyiségeinek, továbbá a bérlakáshoz tartozó - bérlakáson kívüli - helyiségeinek, valamint a közös használatra szolgáló helyiségeknek a felsorolását,
d) a bérlakás egyéb lényeges adatait, a bérlet lényeges feltételeit,
e) a bérleti jogviszony létrejöttének idejét és időtartamát (a bérleti jogviszonyt megszüntető feltételt),
f) a bérlakásba a bérlővel együtt költöző személyek nevét, személyi adatait,
g) a bérbeadó és a bérlő épülettel, bérlakással, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel, továbbá a bérlő lakáshasználatával kapcsolatos az e rendeletben részletezett feladatait, jogait és kötelezettségeit, ideértve a bérbeadói hozzájáruláshoz kötött bérlői intézkedéseket, továbbá azok e rendelet szerinti tilalmait,
h) a lakbér mértékét, a megváltoztatására vonatkozó szabályokat,
i) a bérbeadó és a bérlő felelősségét, a bérlő kötelezettségszegésének jogkövetkezményeit,
j) a bérbeadói felmondás egyéb lényeges szabályait,
k) a felek egyéb - az e rendelet és az Ltv. előírásai alapján létrejött - megállapodásait.
(2) A lakbér megfizetésére a bérbeadó legfeljebb 2 hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra engedélyezhető, maximum 1 éves időtartamra.
(3) A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a bérlakásban lakni.
6. § A bérbeadó és a bérlő kötelezettségeit az Ltv. rögzíti.
7. § (1) A bérbeadó - a bérlő erre irányuló kérelmére - hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő saját költségére a bérlakást átalakítsa, korszerűsítse, és annak költségeit, továbbá a költségek bérbeadó által e jogcímen elismert részét bérbeszámítás útján lelakja.
(2) A bérbeadó hozzájárulását csak az általa - a munkálatok jellegétől függően - bekért műszaki leírás és tervdokumentáció ismeretében, és csak akkor adhatja meg, ha a benyújtott tervek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek. A hozzájárulás megadásával egyidejűleg felek megállapodást kötnek a költségek bérbeszámítás útján történő megosztásáról. Ennek során a bérbeadó csak a bérlakás rendeltetésszerű használatra történő alkalmassá tételéhez szükséges mértékű költségek megtérítését vállalhatja.
(3) Ha a bérlő az (1) bekezdés szerinti munkálatokat bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély(ek) nélkül végzi el, költségei részleges megtérítésére sem tarthat igényt, és a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot - saját költségén történő - helyreállítására.
8. § A bérlakásokra társbérlet, albérlet nem létesíthető.
9. § (1) A bérlő a bérlakásba más személyt csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A bérbeadó - a bérlő írásban indokolt kérelmére és annak írásos befogadói nyilatkozata alapján - hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő más személyt is befogadjon a bérlakásba. A bérlő befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmében meg kell jelölni a befogadni kívánt személlyel fennálló esetleges rokoni kapcsolatot, a befogadandó (kérelem benyújtásakor) bejelentett lakcímét, illetve a befogadni kívánt személy tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan(ok) adatait.
(3) A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése vagy megszüntetése esetén az általa befogadott személy elhelyezési igény és kártalanítás nélkül köteles a bérlakásból (a volt bérlővel egyidejűleg) harminc napon belül kiköltözni, illetve a bérlő halála esetén harminc napon belül a bérlakást elhagyni.
(4) A bérbeadói hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő és a befogadni kívánt személy az e §-ban foglalt feltételeket írásos nyilatkozatával tudomásul veszi.
10. § (1) A bérlakások havi lakbérének összegét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A lakbér mértékét minden év január 1. napjától a Képviselő-testület felülvizsgálja.
(3) A lakbér összegét módosítani kell, ha a bérlakás alapterületében vagy komfortfokozatában, illetve a lakbér mértékét növelő, avagy csökkentő tényezőkben változás következik be.
(4) A bérlő a bérlakás használatához a közüzemi és egyéb szolgáltatókkal köteles a fogyasztói szerződéseket megkötni és a fogyasztói szerződések költségét viselni.
11. § (1) A bérlakást jogcím nélkül használó a használat ellenértékeként a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat fizet.
(2) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével, a kilakoltatási eljárás megindításával egyidejűleg a kétszeresére, újabb 2 hónap elteltével a háromszorosára kell emelni.
12. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései e rendeletben meghatározott eltérésekkel irányadók.
(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az Önkormányzatot elhelyezési kötelezettség nem terheli, térítési díjat nem fizet.
(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő elhelyezéséről maga a bérlő köteles gondoskodni.
(4) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérbeadónak átadni.
13. § (1) Folyamatos nyilvántartást kell vezetni a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.
(2) A helyiségek bérleti díját külön határozat tartalmazza.
14. § (1) A helyiség hasznosítására határozott vagy határozatlan idejű bérleti szerződés köthető. A bérleti szerződésnek a Ltv-ben szabályozott kötelező tartalmi elemein kívül minden esetben tartalmaznia kell a bérbe adott helyiség használatának célját.
(2) Határozatlan és határozott időre szóló bérleti szerződés esetén a rendes felmondási idő legfeljebb 6 hónap, melyet a bérleti szerződésben rögzíteni kell.
(3) Határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, amely meghosszabbítása azonos feltételekkel, a bérleti díj újratárgyalása mellett lehetséges, ha a bérlő nem rendelkezik tartozással az Önkormányzat felé.
(4) A bérlő által végzendő tevékenységekhez szükséges hatósági és egyéb engedélyek beszerzése a bérlő feladata, az ezek hiányából eredő kárért a bérbeadó nem vállal felelősséget.
(5) A helyiségbérleti szerződésbe bele kell foglalni, hogy két hónapot meghaladó bérleti díj tartozás esetén a bérbeadó a bérlő vagyontárgyain zálogjogot alapíthat.
15. § (1) A bérlő a helyiséget csak a bérleti szerződésben meghatározott célra használhatja.
(2) A bérlő a helyiség használatának célját kizárólag bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával változtathatja meg.
(3) A használati cél megváltoztatására irányuló kérelmet írásban kell előterjeszteni.
(4) A helyiség rendeltetésével ellentétes használat a bérleti szerződés azonnali hatállyal történő felmondását vonja maga után.
(5) A helyiség rendeltetésével ellentétes használatnak minősül különösen:
a) a helyiségnek nem a bérleti szerződésben meghatározott célra történő felhasználása,
b) az önkormányzat beleegyezése nélkül történt a helyiséget érintő minden olyan átalakítás, ami meghaladja a szokásos karbantartás és a bérleti szerződésben a bérlő által vállalt állagmegóvás kereteit;
c) minden olyan, a helyiséggel kapcsolatos átalakítás és beruházás, amelyhez a bérlő jogszabályi kötelezettség ellenére nem kérte meg a szükséges hatósági engedélyeket;
d) a helyiség egészének vagy egy részének más részére történő átengedése, ha ahhoz a bérbeadó nem járult hozzá.
16. § (1) A helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel vagy felmondással történő megszűnése esetén a bérlő sem cserehelyiségre, sem pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor legalább az átvételi állapotnak és felszereltségnek megfelelően, leltár szerint köteles a vagyonhasznosítónak átadni.
17. § (1) E rendelet rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A határozatlan időre bérbe adott lakások és helyiségek esetén a bérleti jogviszony tartalmát felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az e rendeletben szabályozott feltételek nem állnak fenn, a határozatlan idejű lakásbérleti, helyiségbérleti jogviszonyra a továbbiakban e rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
18. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.
| Kiszelné Mohos Katalin polgármester | Grégerné Papp Ildikó jegyző |
1. Nagykovácsi, Rákóczi u. 66. szám alatti 49 m2 alapterületű ingatlan 40.000 Ft/hó
2. Nagykovácsi, Tompa Mihály u. 6. szám alatti 53 m2 alapterületű ingatlan 50.000 Ft/hó
