Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete 21/2000. (IX. 25.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezésről * 

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró fogyasztók területileg illetékes érdekvédelmi szervei véleményének kikérésével a következőket rendeli el: * 

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében; szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.

(4) Halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat – a 29. § (2) bekezdésben írt kivételtől eltekintve – ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.

2. § (1) Jelen rendelet hatálya a Paks város közigazgatási területén jelenleg is működő köztemetőre, egyházi temetőkre, a részben lezárt ill. a jövőben létesülő temető(k)re, valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.

(2) Paks város közigazgatási területén – jelen rendelet megalkotásakor

a) Működő temető:

Paks – Dunakömlőd Köztemető (8429 hrsz) tulajdonos: Paks Város Önkormányzata

Kálvária temető (1536 hrsz) tulajdonos: Római Katolikus Egyház Paks

Fehérvári úti temető (2292 hrsz) tulajdonos: Római Katolikus Egyház Paks

Temető utcai Evangélikus temető (2699 hrsz) tulajdonos: Paksi Evangélikus Egyházközség

Virág utcai Református temető (2271 hrsz) tulajdonos: Református Egyház

Imre utcai Zsidó temető (2298 hrsz) tulajdonos: Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

b) Részben lezárt temető:

Öreghegy utcai Református temető (1591 hrsz) tulajdonos: Református Egyház

c) Lezárt temető:

Virág utcai (1957 hrsz.) köztemető, tulajdonos: Paks Város Önkormányzata.

(3) Új temetőt létesíteni csak a TeR. és a jelen rendelet szabályainak betartásával lehet.

3. § * 

4. § (1) A temető tulajdonosa köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről saját maga vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.

(2) A temető tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, kialakításáról. Köteles továbbá szabályzatot készíteni vagy az üzemeltetővel készíttetni a temető használatának rendjéről.

(3) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követően valamely más szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.

(4) Nem hozhat olyan rendelkezéseket, mely a szolgáltatók közötti szabad választási lehetőséget korlátozza.

5. § * 

II. fejezet

A KÖZTEMETŐ, TEMETŐK FENNTARTÁSA ÉS ÜZEMELTETÉSE

6. § *  Az önkormányzat köztemető fenntartási és üzemeltetési feladatait a 100%-os tulajdonában álló DC Dunakom Zrt. szerződéses jogviszonyban látja el.

7. § (1) *  A temető, köztemető üzemeltetőjének feladatait a Tetv. 16. §-a tartalmazza.

(2) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat, köteles a szolgáltatók számára azonos feltételeket biztosítani.

8. § (1) A köztemető területe – ideértve a parcellákat és sírhelyeket is – és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem köthető.

(2) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

(3) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemeltetője végezhet. Annak során az önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal illetve hatóságokkal.

(4) Az üzemeltető temetkezési tevékenységet is végezhet, azonban biztosítania kell, hogy az egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.

(5) A köztemető, temetők üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására, díszítésére vállalkozni.

(6) A temetőben elhelyezett sírok síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

9. § *  A Tetv. 40. § (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti díjak mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

III. fejezet

A KÖZTEMETŐ, TEMETŐK RENDJE

10. § (1) A köztemető, temetők üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

a) A köztemetőt reggel 8 órától este 18 óráig kell nyitva tartani. Ettől eltérni csak a „halottak napja” körüli időszakban lehet.

b) A temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell függeszteni.

c) A temetőben csak a sírok, síremlékek stb. díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák, stb.) helyezhetők el. Szemetet kizárólag az arra kijelölt helyen szabad letenni.

d) A temetőn belüli úthálózatot – gépjárművel is – járható állapotban kell tartani.

e) *  A súlyos mozgáskorlátozottat szállító jármű, a temetkezési tevékenységben résztvevő jármű, továbbá a munkavégzés céljából az üzemeltető által térítés ellenében kiállított behajtási engedéllyel rendelkező jármű kivételével a temetőben járművel közlekedni nem megengedett.

f) A temetőben keletkezett hulladékok gyűjtéséről hulladékgyűjtő-hely kijelölésével vagy kihelyezett konténerek biztosításával kell gondoskodni. A keletkezett szemét elszállíttatásáról legalább hetente gondoskodni kell.

g) A temetőben – legalább 150 méterenként, a vízelvezető rendszer kiépítése mellett, vízvételi lehetőséget – kell biztosítani.

h) A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat. Az általa okozott károkért a felügyelő tartozik felelősséggel.

i) A temetőben gyertyát, vagy mécsest gyújtani legkésőbb a zárás előtt fél órával szabad. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát, vagy mécsest meggyújtotta.

j) *  A temetőbe állat nem vihető be.

k) A temetőben végzendő minden munka elvégzéséhez – a sírgondozás kivételével – a temető üzemeltetője adhat engedélyt.

l) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a sírra vagy attól max. 30 cm távolságra ültetett az az örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél, és átmérője nem több 0,6 m-nél. A 2 méter magasságot elérő, nem gondozott ültetvényeket a temető üzemeltetője eltávolíttathatja és az eltávolítás költségeit a sír gondozására kötelezettel szemben megtéríttetheti.

11. § (1) A köztemetőben, temetőkben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozását – be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

(2) *  Sírok kiásását, betemetését és az ezekkel járó munkálatokat a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezheti, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.

(3) A köztemetőben, temetőkben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.

(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.

IV. fejezet

A TEMETKEZÉSI HELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

12. § (1) A köztemető, temetők belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét „temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatóak. A tervet az üzemeltető készíti, azt a képviselő-testület hagyja jóvá.

A temető térképét a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.

(2) *  A köztemető felosztását a Ter. szabályozza.

(3) *  A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni, és azokat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

(4) *  A sírbolthelyeket külön kell kijelölni.

(5) *  A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.

13. § (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) *  Temetkezésre használt helyek:

a) koporsós temetés esetén: sírhelyek, gyermeksírhelyek, sírboltok.

b) hamvasztásos temetés esetén: urnasírhelyek (a hamvakat tartalmazó urnák földbe temetésére), urnafülkék és urnasírboltok (a hamvakat tartalmazó urnák építménybe való elhelyezésére), továbbá hamvszóró parcellák.

(3) A díszsírhelyek a köztemetőkben esetenként kijelölt egyes sírhelyek, amelyeket az elhunyt személy kimagasló érdemeinek elismeréséül – bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet javaslatára – Paks Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nevében a polgármester örök temetkezési hely céljára adományoz.

A díszsírhelyek síremlékeinek felállításáról a képviselő-testület esetenként határoz.

A köztemető esetleges átrendezése, vagy megszüntetése esetén a díszsírok áthelyezéséről ugyancsak a képviselő-testület dönt.

14. § * 

(1) *  A temetési helyek – ide nem értve a díszsírhelyet – méretei a következők:

a) az egyes sírhely mérete: hossza 2,1 m, szélessége 0,9 m,

b) a kettős sírhely mérete: hossza 2,1 m, szélessége 1,9 m,

c) a gyermek sírhely mérete: hossza 1,3 m, szélessége 0,6 m,

d) a sírbolt mérete: a kétszemélyes sírbolt hossza 2,7 m, szélessége 2,6 m, utóbbi további személyek temetése esetén 0,6 m-rel nő,

azzal, hogy a temetési helyek egymástól való legkisebb távolsága 0,6 m lehet.

(2) A kolumbáriumban az urnák tárolása 30 x 30 x 45 cm-es belméretű és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.

(3) *  Urna földbe temetése esetén az urnasírhely mérete 80x60 cm, mélysége legalább 1 m.

(4) *  A díszsírhely egyes sírhely, melynek hossza 2,5 m, szélessége 1 m, melyet annak figyelembe vételével kell kialakítani, hogy a későbbi rátemetés lehetséges legyen.

(5) *  A hamvszóró parcella hossza 4 méter, szélessége 3 méter, mélysége 0,6 méter.

(6) * 

15. § (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

(2) *  A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni. Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremlék nem állítható fel.

(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

(4) A temetési helyek megjelölésekor a TeR. erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

V. fejezet

A TEMETÉSI HELYEK HASZNÁLATI IDEJE ÉS DÍJA

16. § (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(2) A sírhelyek, urnasírhelyek használata a megváltástól számítva 25 évre szól. (Rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év.)

(3) A sírbolt (kripta) használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével jár le, ezt követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

(4) A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírboltok további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előreláthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.

(5) A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

17. § (1) *  A temetési helyek használatáért a 2. melléklet szerinti megváltási díjat kell fizetni.

(2) A megváltási díjat az első megváltás alkalmával a temettető vagy az általa megbízott, az újraváltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni. A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.

(3) Ha kettős sírnál az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

(4) Ha a sírhely nem váltható meg újra, de a hozzátartozó – a használati idő lejárta előtt – a holttest maradványokat (hamvakat) a kiürítéskor ugyanabban a temetőben, vagy másik köztemetőben levő új sírba helyezi el, az új sírhely megváltási díja az eredeti sírhely megváltási árának időarányos összegével csökken.

(5) A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében a sírhelyeket újra lehet értékesíteni, ha az üzemeltető hat hónap időtartamon belül legalább kétszer országos és helyi lapban, valamint a temetőben jól látható helyen ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki.

18. § (1) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével – vissza kell téríteni.

A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

VI. fejezet

(KÖZ)TEMETŐ LEZÁRÁSA, MEGSZÜNTETÉSE

19. § (1) Ha a köztemető, temető megtelik, vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja a képviselő-testület dönthet a temető lezárásáról.

(2) Ha a köztemetőn, temetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az üzemeltető határozhatja el, a tulajdonos önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

(3) *  A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a Ter.-ben foglaltak szerint.

20. § (1) Ha a köztemető, temető (temetőrész, sírhelytábla, sor) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a képviselő-testület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.

(2) *  A megszüntetést megelőzően a megszüntetési szándékot közzé kell tenni a Ter.-ben foglaltak szerint.

21. § (1) Ha a temető vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselő-testület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának (üzemeltetőjének) a birtokába.

(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

(4) * 

(5) Ha valamely urnafülke használati ideje lejár, a temető üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt legalább hat hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben az urnafülkét tartalmazó építmény, illetőleg urnasírhely-tábla jól látható helyén és a temető kapuján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.

(6) Ha az urnafülke (urnasírhely) használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temető üzemeltetője a használati idő lejárta után azt kiürítheti, és az urnákat közös sírba temetheti, vagy közös fülkébe helyezheti.

22. § *  A sír, sírbolt felnyitását, a holttest exhumálását a Ter. szerint kell elvégezni.

23. § (1) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország, vagy Paks város életében jelentős szerepet játszó személyiségek sírhelyét (urnáját), síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselő-testület gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely (urna), illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

VII. fejezet

A TEMETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

24. § * 

25. § *  A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a Ter. temetkezésre és ravatalozásra vonatkozó szabályait megismerni és betartani.

26. § (1) * 

(2) A halottszállítás, a temetések, az újratemetések, a sír- és urnanyitások során be kell tartani a TeR. vonatkozó szabályait.

27. § (1) Az elhaltakat általában – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában levő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.

(2) * 

(3) * 

VIII. fejezet

A TEMETKEZÉSI TEVÉKENYSÉG

28. § (1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.

(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzíteni.

(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése (a halott öltöztetése, koporsóba helyezése), a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás, és az újratemetés.

(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét – adottságaiktól, lehetőségeiktől függően – teljes körűen kielégíthessék. Ennek érdekében:

– folyamatosan álljanak rendelkezésre (ügyelet, ügyfélszolgálat útján),

– rendkívüli szolgáltatást is vállaljanak (pl.: baleset stb.),

– készen álljanak helyettesítésre (vállalkozáson belül vagy más vállalkozó közreműködésével),

– a szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelő tartalékkal rendelkezzenek.

(5) A temetkezési szolgáltatókkal szembeni – egyéb – követelmények tekintetében a TeR. rendelkezései az irányadók.

29. § (1) A temetési szertartást kivételesen – a polgármester engedélyével – a hozzátartozók is elvégezhetik.

(2) Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható – az átvétel igazolása, illetőleg e körülménynek a nyilvántartásba való feljegyzése mellett.

IX. fejezet

A TEMETŐI KÖTELEZŐ NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE

30. § *  A temető, köztemető üzemeltetője a Tetv. 18. §-a szerinti nyilvántartásokat vezeti.

31. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felöl érdeklődőknek.

(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

X. fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. § (1) * 

(2) * 

(3) A Kálvária temetőben ideiglenesen az A, B, C zónára vonatkozó temetkezési korlátozások vannak érvényben, amelyet a GEOTESZT Környezetvédelmi és Kultúrmérnöki KFT alapján az ÁNTSZ adott ki.

33. § (1) A jelen rendeletnek a köztemetőkkel kapcsolatos rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a városban működő más temetőkre, illetőleg a rendelet hatálybalépését követően létesítendő további temetők működtetése során is.

(2) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

34. § A rendelet 2000. október 1-jén lép hatályba.

Paks, 2000. szeptember 21.

Bor Imre s. k. Dr. Blazsek Balázs s. k.
polgármester jegyző

1. melléklet a 21/2000. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez * 

Az önkormányzati tulajdonú dunakömlődi köztemetőben alkalmazandó díjak
(ÁFA-val)

A B
1. Megnevezés Díj
2. A temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulás díja 0 Ft
3. A temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díj
a) Ravatalozó használati díj (temetésenként)
b) Hűtőhasználati díj (naponta)


3.000 Ft
1000 Ft
4. A temetőbe történő behajtás díja 0 Ft

2. melléklet a 21/2000. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez * 

Az önkormányzati tulajdonú dunakömlődi köztemetőben alkalmazandó temetési hely megváltási és újraváltási díjak
(ÁFÁ-val)

1. Temetési hely megváltási és újraváltási díjak 25 évre

A B
1. Megnevezés Díj
2. egyes sírhely 15.000 Ft
3. kettes sírhely 25.000 Ft
4. urna sírhely 15.000 Ft
5. columbárium 20.000 Ft
6. gyermeksírhely 0 Ft

2. Temetési hely megváltási és újraváltási díjak 60 évre

A B
1. Megnevezés Díj
2. 2 személyes sírbolthely 60.000 Ft
3. 4 személyes sírbolthely 100.000 Ft
4. 6 személyes sírbolthely 130.000 Ft
5. 8 személyes sírbolthely 160.000 Ft