Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2006. (II. 20.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról és a táv-hőszolgáltatási díjak megállapításáról, valamint az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről * 

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 60. §-a (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény egyes rendelkezéseinek, valamint a Tszt. végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tszt vhr.) és az annak 3. számú mellékletét képező Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ.) végrehajtására, továbbá az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Paks város területén lévő felhasználási helyeket távhővel ellátó Duna Center Therm Kft.-re (a továbbiakban: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.

(2) A Paks város területén érvényesülő díjalkalmazási feltételeket és a lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjakat, a díjvisszatérítés és pótdíjfizetés mértékét, valamint a távhőszolgáltatás csatlakozási díját ezen önkormányzati rendelet állapítja meg.

2. § A rendeletben hivatkozott jogszabályok és a rendelet alkalmazásában

a) a hőközpont alkotórészének minősülnek a hőközponthoz tartozó technológiai berendezések: a jelző-, ellenőrző-, tágulási-, biztonsági vezetékek és a tágulási tartály;

b) a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban külön-külön felhasználónak kell tekinteni azt a felhasználót, amelynek távhővel való ellátása több különböző felhasználási helyen valósul meg.

c) Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, 1 légköbméterre, illetve 1 MW-ra (megawattra) megállapított díj.

d) A hődíj a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő, 1 GJ-ra (gigajoule-ra) megállapított díj.

e) Lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjat kell alkalmazni a távhőszolgáltatással ellátott lakásra, valamint a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt épületrészekre. A lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló épületrészek különösen: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a gépkocsi tároló, a központi berendezések helyiségei, a közös pince- és padlástérség.

Előzetes tájékoztatás, igénybejelentés

3. § Az előzetes tájékoztatást kérő érdekelt kérelmének tartalmaznia kell a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes-, vagy egyéb épület), a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt, valamint a TKSZ. 2.1.3. pontjában foglaltaknak megfelelően a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét.

A közüzemi szerződés tartalma

4. § (1) A távhőszolgáltatási közüzemi szerződésnek a TKSZ. 9. és 10. pontjaiban foglaltakon túl tartalmaznia kell annak a személynek a nevét, címét és elérhetőségét, akivel a távhőszolgáltató a felhasználó megbízottjaként az üzemvitellel, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, az épület belső átlaghőmérsékletével (fűtési igényével) összefüggő kapcsolatot tarthatja.

(2) A szolgáltatás igénybevételével létrejött közüzemi szerződésre e rendelet, továbbá a távhőszolgáltató üzletszabályzatának rendelkezései vonatkoznak.

Bekapcsolás

5. § (1) A távhőszolgáltatónak a Tszt. 54. § (4)–(5) bekezdése szerinti üzembe helyezési- és bekapcsolási eljárásban való közreműködéséért díj az egyéb felhasználó számára sem számítható fel.

(2) A Tszt. 54. § (5) bekezdése szerinti bekapcsolás során a távhőszolgáltató a hőközponti mérőeszközök esetében a hőmennyiségmérő-kör elemeit (integrátor, vízmérő és hőérzékelő pár) és a használati melegvíz felhasználást mérő hőközponti vízmérőt a mérőeszköz e célra kialakított helyén illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel köteles ellátni.

(3) A mérőműszerek szükséges adatainak és a zárjegyek számainak feltüntetésével a távhőszolgáltató üzletszabályzata szerinti jegyzőkönyvet köteles kiállítani.

(4) A (2)–(3) bekezdés épületrészenkénti mérés esetén az épületrészek hőmennyiségmérőire is vonatkozik.

Vételezés

6. § A távhőszolgáltató – a TKSZ 12.1. pontjában foglaltak alkalmazásával – a szolgáltatói berendezések üzletszabályzatban meghatározott csatlakozási feltételei szerinti, az adott területre vonatkozó, a külső hőmérséklet változását követő primer előremenő hőhordozó közeg hőmérséklet-változásának (menetrendnek) megfelelően olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közüzemi szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.

7. § Ha a felhasználónak a hőhordozó közegre rendkívüli esemény bekövetkezése miatt szüksége van, a szolgáltató tényleges költségeinek megfizetése ellenében és a távhőszolgáltató közreműködésével azt a szükséges mértékben igénybe veheti.

8. § (1) Szolgáltatói hőközpontból való hőellátás esetén, ha a hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség a távhőszolgáltató a vételezni kívánt távhő mértékére, annak változtatására, a fűtési célú távhő szolgáltatásának megkezdésére és a befejezésére vonatkozó igényeket a hőközpontban, valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben elégíti ki.

(2) Szolgáltatói hőközpontból ellátott felhasználók az (1) bekezdésben foglaltakról a távhőszolgáltatóval kötött megállapodásban csak egységesen, a közösen kijelölt megbízottjuk útján rendelkezhetnek.

9. § (1) Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, vagy szolgáltatói hőközpontból ellátott épületekben lévő hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség, és a felhasználók az előzőekről egyhangú megállapodásra nem jutnak, illetve erről egyhangúlag nem rendelkeznek, a távhőszolgáltató – ha a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi – a következők szerint szolgáltat:

a) a fűtési célú távhőszolgáltatást a fűtési időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével folyamatosan teljesíti,

b) a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett:

a) lakószobákban, irodahelyiségekben átlagosan + 20 °C,

b) a lakószobának nem minősülő, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben átlagosan a szabványban *  rögzített tervezői előírásokban meghatározott belső hőmérséklet eléréséhez szükséges.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetében használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás keretében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél, a kifolyóknál mérve, legalább + 40 °C használati melegvíz-hőmérséklet eléréséhez szükséges.

Szüneteltetés, korlátozás

10. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhő vételezés szüneteltetését a felhasználó a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzése idejére jogosult igényelni.

(2) A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév május 16. napja és szeptember 14. napja közötti időszakban, más megállapodás hiányában 8 napon belül kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni.

(3) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást 8 órán belül kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

11. § (1) A távhőtermelőnél vagy a távhőszolgáltató hőtermelő létesítményénél országos tüzelőanyag-hiány miatt fellépő termeléskiesésről, a korlátozás szükséges mértékéről és területi kiterjedéséről a távhőszolgáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni Paks város jegyzőjét, továbbá a korlátozással érintett felhasználókat.

(2) A távhőszolgáltatás korlátozását környezetvédelmi okból – ha a korlátozás oka más eszközökkel nem szüntethető meg, és az önkéntes korlátozás sem eredményes Paks város jegyzője rendeli el. A korlátozás elrendeléséről a távhőszolgáltató értesíti a felhasználókat. A korlátozás végrehajtása a távhőszolgáltató feladata.

(3) A távhőszolgáltatás korlátozásának sorrendje és az egyes fokozatokba tartozó felhasználói csoportok:

1. fokozat: a nem közhasznú, nem közérdekű, nem közellátási célú gazdasági tevékenységet folytató egyéb felhasználók, a távhőfelhasználás 50%-os illteve 100%-os korlátozásával,

2. fokozat: egyéb felhasználók [kivéve a Tszt vhr. 17. § (1) bekezdésében, továbbá a korlátozási fokozatba sorolás megállapításakor a Paks város önkormányzata képviselő-testülete által meghatározott létesítmények] hőközpontjaiban a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőellátás felfüggesztése és a fűtési célú hőfelhasználás 50%-os korlátozása,

3. fokozat: a lakossági felhasználókat ellátó hőközpontokban a használati melegvíz szolgáltatási célú 50%-os távhőszolgáltatás felfüggesztése,

4. fokozat: a lakossági felhasználók fűtési célú távhőszolgáltatásának 20%-os csökkentése,

5. fokozat: az 1–4 fokozatba tartozó valamennyi felhasználó részére a távhőszolgáltatás szükséges mértékű arányos csökkentése.

Nem, illetve csak végső esetben korlátozhatók az egészségügyi és szociális alapszolgáltatást ellátó közintézmények.

(4) A távhőszolgáltató a korlátozási sorrendtervezetet úgy köteles elkészíteni, hogy a korlátozással elérhető legyen a közüzemi szerződések teljesítéséhez szükséges hőmennyiség legalább 25%-os csökkentése.

(5) A távhőszolgáltatás körzetenkénti korlátozási sorrendjét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

12. § (1) A korlátozási fokozatba soroláshoz a távhőszolgáltató a felhasználóktól a hőfelhasználásuk sajátosságaira vonatkozó adatokat kérhet.

(2) A korlátozás – annak okától függően – lehet általános, amikor az minden felhasználó hőigényét érinti, és lehet részleges, amely esetben a korlátozás csak a távhőszolgáltató által távhővel ellátott egyes területrészekre terjed ki.

(3) A korlátozási tervezet elkészítésénél figyelemmel kell lenni a távhőtermelőkre vonatkozó lehetséges korlátozásra is.

(4) A korlátozási sorrendtervezetet és a távhőszolgáltató által el nem fogadott, fokozatba sorolásra vonatkozó felhasználói véleményeket a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a vélemények mérlegelése alapján kialakított korlátozási sorrend tervezetét jóváhagyásra a Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete elé terjeszti.

(5) A Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete által megállapított korlátozási sorrend szerinti fokozatba sorolásról a felhasználókat a távhőszolgáltató tájékoztatja.

Felhasználói berendezés működtetése, fenntartása, átalakítása

13. § (1) A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpont fenntartása és üzemeltetése, más megállapodás hiányában, a hőközpont tulajdonosának feladata.

(2) A szolgáltatói hőközpontból kiinduló, a hőhordozó közeget az ellátott épületekbe továbbító távhővezetéknek (összekötő vezetéknek) az egyes épületeken átmenő szakaszai által az épületekből elfoglalt térrészlet után a távhőszolgáltatót fizetési kötelezettség nem terhelheti, és a távhőszolgáltató sem számíthat fel az érintett felhasználók részére az ilyen vezetékek fenntartásáért és üzemeltetéséért költséget.

14. § A felhasználó a távhővel ellátott felhasználási helyen a felhasználói berendezések átalakítását köteles a távhőszolgáltatónak előzetesen írásban bejelenteni (Tszt. 54. § (6) bekezdés).

15. § (1) A 14. § szerinti bejelentést meg kell tenni abban az esetben is, ha a felhasználó, díjfizető olyan építészeti, vagy épületgépészeti átalakítást kíván végezni, amely a távhővel ellátott felhasználási hely díjfizetés alapját képező légtérfogatát, illetőleg a hőteljesítmény igényét növeli. A megnövekedett távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a távhőszolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.

(2) Az átalakításról arra jogosult által készített olyan tervet kell a távhőszolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza az épület megváltozott hőszükségletével kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban be kell jelenteni a távhőszolgáltatónak.

(3) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közüzemi szerződést a megváltozott légtérfogatnak, illetve hőteljesítmény igénynek megfelelően, épületrészenkénti díjszétosztás esetén a díjfizetőkre és a hődíj új szétosztási arányaira is kiterjedően módosítani kell.

Mérés

16. § (1) Új felhasználó csatlakozása esetén csak méréssel lehet a távhőellátást biztosítani.

(2) A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a hőmennyiségmérő vagy mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.

17. § (1) Hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérés helye:

a) a felhasználói hőközpont primer hőfogadó egysége,

b) a szolgáltatói hőközpont primer hőfogadó egysége,

c) hőfogadó állomás,

amelybe a mérőeszközt a forgalmazó, vagy szállító által megadott, a mérő hitelesítési engedélyében előírt beépítési követelmények betartásával kell beszerelni.

(2) A hőfogadó állomáson hiteles hőmennyiségmérést, illetőleg a költségmegosztást szolgáló egyéb mérőműszereket az alkalmazott mérőeszközre vonatkozó beépítési követelmények betartásával kell felszerelni.

(3) Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérőt az épületen belül elhelyezve, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az, az adott épületrész egészének hőfelhasználását mérje.

(4) Az illetéktelen beavatkozás és leszerelés megakadályozása érdekében az 5. § (2)–(4) bekezdését az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén értelemszerűen alkalmazni kell.

Távhőszolgáltatási díj

18. § (1) A távhőszolgáltatásért a felhasználó, illetőleg a díjfizető alapdíjat és hődíjat (továbbiakban együtt: távhőszolgáltatási díj) köteles fizetni. A lakossági célú távhőszolgáltatásért e rendelet 3. számú mellékletének a díjtételekről szóló távhőszolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Ha több személy tulajdonában lévő, hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épület távhőszolgáltatási díjait egy összegben egyenlítik ki, a felhasználó képviselője a távhőszolgáltató részére köteles írásban nyilatkozni a nem lakossági célú távhőellátásként igénybe vett távhőszolgáltatás arányáról. A nyilatkozatot a bejelentésben szereplő adatok változása esetén is meg kell tenni. A nyilatkozat tartalmáért a nyilatkozattevő felelősséggel tartozik. A nyilatkozat elmulasztása esetén a távhőszolgáltató jogosult a nem lakossági célú távhőszolgáltatási díjakat alkalmazni. A számla kibocsátást követő 15 napon belül utólagos nyilatkozat alapján számlakorrekcióra kerülhet sor. A különbözet elszámolása a következő elszámolási időszak számlájában történhet meg.

(3) A távhőszolgáltatási díjak nem tartalmazzák a felhasználói berendezések feltöltéséhez, üzemeltetéséhez, továbbá – az 19. § (3) bekezdés c) pontja kivételével – a használati melegvíz-szolgáltatáshoz felhasznált közműves ivóvíz víz- és csatorna díját. A közműves ivóvíz megvásárlása, ha a vízmérő a felhasználó nevén van nyilvántartva az érintett ingatlan(ok) tulajdonosainak feladata, úgyszintén az ezzel kapcsolatos költségek szétosztása és elszámolása az egy szolgáltatói hőközponthoz tartozó ingatlanok tulajdonosai (tulajdonosi közösségei) között. Abban az esetben, ha a vízmérő a szolgáltató nevén van nyilvántartva a közműves ivóvíz megvásárlásával és elvezetésével, valamint a szétosztásával kapcsolatos költségeket a felhasználó a szolgáltatónak megtéríti. A közműves ivóvíz és csatorna díját e rendelet 3. számú melléklete szerinti díjjal kell fizetni.

(4) Egyedi vízórával nem rendelkező lakáshoz tartozó melegvíz átalány havi vízmennyiségek megállapításához a lakás teljes fűtött alapterülete alapján a következő táblázatban meghatározott alapterületi értékhez tartozó vízmennyiséget kell figyelembe venni:

Lakás teljes fűtött alapterülete Folyamatos Időszakos
m2 szolgáltatás esetén vízm3
0–28 4 2
28,1–35 6 3
35,1–44 7 3
44,1–53 9 4
53,1–62 11 5
62,1–70 13 6
70,1–85 15 7
85,1 fölött 18 9

(5) A díjakat a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett, a számla keltétől számított 8 naptári napnál nem rövidebb fizetési határidő lejártáig kell megfizetni.

(6) Amennyiben a vízfelmelegítéshez a közműves ivóvizet a szolgáltató bocsátja a felhasználó rendelkezésére, abban az esetben a víz- és csatornadíjat a távhőszolgáltató jogosult a felhasználónak, díjfizetőnek továbbszámlázni a használati melegvíz hődíjfizetésének módja szerint.

Az alapdíj alkalmazása és fizetése

19. § (1) Az alapdíj

a) az épületnek, épületrésznek közüzemi szerződésben meghatározott légtérfogata (légm3),

b) vagy a közüzemi szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény (MW)

után naptári évre fizetendő éves díj (Ft/légm3/év vagy Ft/MW/év).

(2) Ha a Tszt. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően díjszétosztás történik, továbbá épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén (Tszt. 43. § (5) bekezdés) a díjfizető, illetőleg a felhasználó az alapdíjat az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a tulajdonában álló épületrész légtérfogata (légm3) után, az (1) bekezdés b) pontja esetében pedig a tulajdonát képező épületrészre légtérfogat-arányosan jutó hőteljesítmény (MW) után fizeti.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti távhőszolgáltatás

a) csak fűtési célú, fűtési alapdíjat,

b) csak vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, vízfelmelegítési alapdíjat,

c) fűtési- és vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, az a) és b) pontoknak megfelelő együttes alapdíjat,

kell fizetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti alapdíjak alkalmazásánál a légtérfogat számításánál az éléskamra (kamraszekrény), valamint az épületrész légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része nem vehető figyelembe. Ha a távhőszolgáltatásban részesülő épületrész fürdőszobájában az előírt hőmérséklet biztosítását kiegészítő fűtéssel (pl.: villamos hősugárzóval) tervezték, az épületrész légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.

(5) A távhőszolgáltatási díjfizetési kötelezettség szempontjából az ellátott épületrészen (lakáson, az egy önálló rendeltetési egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségeken), valamint a közös használatra szolgáló helyiségeken belül az egyes helyiségek ellátottsági különbsége nem vehető figyelembe.

(6) A felhasználó, illetőleg a díjfizető az alapdíj 1/12 részét a tárgyhónapban fizeti a távhőszolgáltatónak.

(7) Ha a felhasználó tulajdonában vagy kezelésében lévő felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat meg kell fizetnie.

(8) Ha a felhasználó év közben köt vagy mond fel általános közüzemi szerződést, a szerződéskötés, illetőleg felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie.

(9) A felhasználó a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménynek, vagy a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíját akkor is köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni, ha távhőt nem vételezett. Meg kell fizetni az alapdíjat akkor is, ha a távhőszolgáltató a Tszt. 51. § (3) bekezdésének a) és b) pontjaiban szabályozott jogaival élve a távhőszolgáltatást felfüggesztette, továbbá a szerződés megszűnéséig abban az esetben is, ha a távhőszolgáltató a közüzemi szerződést a Tszt. 38. § (7) bekezdése alapján felmondta.

A hődíj elszámolása és fizetése hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén

20. § (1) A hődíjat a közüzemi szerződés szerinti lakossági felhasználó ellátását szolgáló hőközpontban (hőfogadó állomáson) felszerelt, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hitelesített hőmennyiség-mérővel mért hőmennyiség után a tárgyhót követően a hőmenyiségmérők leolvasására és az elszámoló számla benyújtásra – egyéb megállapodás hiányában – havonta egy alkalommal kerül sor.

Elszámoló számla alapját képező időszakban történt árváltozás esetén a távhőszolgáltató a hőfelhasználást és annak díját a számlán megosztja. Ennek alapja az árváltozás időpontjának megfelelő mérőállás. Az új díjat az előbbi mérőállásokat követő felhasználásra kell alkalmazni.

(2) Ha a felhasználó a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását nem kéri, a hőközpontban mért fogyasztás hődíját egy összegben fizeti.

(3) Ha a felhasználó a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását kéri, a hőközpontban (hőfogadó állomáson) mért fogyasztás hődíját a felhasználó (képviselője) és a távhőszolgáltató közötti megállapodásban foglalt szétosztási arányoknak megfelelően, megállapodás hiányában az épületben lévő épületrészek légtérfogata (légm3) arányában kell a díjfizetőknek megfizetni.

(4) A (3) bekezdés esetén a felhasználó képviselője kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a hődíj szétosztási arányainak megváltoztatását, a távhőszolgáltató a módosított (új) arányok szerinti szétosztást legkésőbb a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti.

(5) Ha a felhasználó ellátása a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontból (hőfogadó állomásból) történik, hőközponti hőmennyiségmérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a távhőszolgáltató a hőközpontban mért hőmennyiségből a (6) bekezdésben foglaltak szerint külön-külön határozza meg és elkülönítve számlázza a fűtési célra és a használati melegvíz-szolgáltatási célra felhasznált hőmennyiséget. Az így meghatározott hőmennyiségeket a távhőszolgáltató a felhasználó igényének megfelelően a (2) vagy a (3) bekezdés alapján számolja el.

(6) A távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget – minden olyan hónapban, amikor fűtési- és használati melegvíz-szolgáltatási célú hőfelhasználás egyaránt történik – külön-külön köteles meghatározni és számlázni. Csak fűtési- vagy csak használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás esetén a hőközpontban mért hőmennyiség azonos az adott szolgáltatási célra felhasznált hőmennyiséggel.

(7) Amennyiben a hőközpontban a használati melegvíz felmelegítéséhez felhasznált hőmennyiség megállapítása a TKSZ. 18.3.3. pontjában foglaltak szerint történik, akkor a hőközpontban 1m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiséget a távhőszolgáltató méréssel állapítja meg.

(8) Ha a felhasználó képviselője a fűtésre és a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hőmennyiség szétosztására nem közöl külön-külön arányokat, a távhőszolgáltató mindkét hőmennyiség szétosztására a megadott arányt alkalmazza.

(9) Ha a hőközpont egynél több épület távhőellátását biztosítja (szolgáltatói hőközpont), és az egyes felhasználási helyek hőfogyasztása a hőfogadó állomásokon nem mérhető, a távhőszolgáltató a hőközpontban fűtési célra és használati melegvíz-készítés céljára külön-külön meghatározott hőmennyiségeket az ellátott épületek hőfogadójában felszerelt költségmegosztóként működő mérőeszközök mérési adatai alapján, ezek hiányában az érintett felhasználók egymás közötti megállapodása szerint – ha ilyen megállapodás nem jön létre az épületek alapdíjszámítás alapját képező légtérfogata arányának megfelelően – a felhasználók között szétosztja. Az egy-egy felhasználóra jutó hőmennyiségek hődíjainak további szétosztására az egyes díjfizetők között a (3)–(4) és a (8) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(10) A (3) bekezdés szerinti díjszétosztás esetén az épületrészre vonatkozóan a felhasználó képviselője által megadott, ennek hiányában a megállapított díjszétosztási arányt, illetőleg arányokat a távhőszolgáltató köteles a számlán feltüntetni.

(11) A közüzemi szerződésről, annak a díjszétosztás módjára, arányaira vonatkozó rendelkezéseiről és ezek változásáról a felhasználó képviselője köteles a díjfizetőket tájékoztatni. A díjfizető kérésére a távhőszolgáltató ügyfélszolgálata köteles a közüzemi szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőre vonatkozó díjszétosztási arányról a díjfizetőnek tájékoztatást adni.

A hődíj elszámolása és fizetése épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén

21. § (1) A hődíjat az egyes épületrészekben felszerelt hiteles hőmennyiségmérővel teljes körűen (a fűtési és a használati melegvíz-szolgáltatás célú hőmennyiségre kiterjedően) mért hőmennyiség után a (2) bekezdésben foglaltak szerint fizeti a felhasználó.

(2) A hőmennyiségmérők leolvasására és az elszámoló számla benyújtására havonta egy alkalommal kerül sor.

(3) Az elszámoló számla alapját képező időszakban történt árváltozás esetén a távhőszolgáltató a hőfelhasználást és annak díját a számlán megosztja. Ennek alapja a felhasználóktól beszerzett, továbbá a hőközpontban leolvasott, az árváltozás időpontjának megfelelő mérőállás. Az új díjat az előbbi mérőállásokat követő hőfelhasználásra kell alkalmazni. Az elszámoló számlában egy havi teljes időszakot kell elszámolni a közbenső mérőállás és az alkalmazandó árak figyelembe vételével. Bejelentett mérőállás-adat hiányában a távhőszolgáltató az épületrész hőfelhasználását a hőközpontban mért hőfelhasználás arányai szerint osztja meg.

(4) Felhasználó változás esetén a korábbi és az új felhasználó a mérőállást és a változás időpontját közösen írásban rögzíti és 15 napon belül a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátja. Ennek alapján a távhőszolgáltató elszámoló számlát készít a korábbi felhasználó részére, legkésőbb a felhasználó változás és a mérőleolvasási adat bejelentését követő 15 napon belül.

(5) Ha az épületrészben elhelyezett hőmennyiségmérő adatainak leolvasása a felhasználó érdekkörében felmerült okból meghiúsul, a távhőszolgáltató jogosult az elszámolás alapját képező hőmennyiséget a TKSZ. 23.1. pontja szerint meghatározni.

Csatlakozási díj

22. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj nem foglalja magában a Tszt. 33. § (2) bekezdése szerinti, a távhőtermelőnek fizetett fejlesztési költségeket.

(2) A csatlakozási díjon felül a távhőszolgáltató kérheti az (1) bekezdés szerinti távhőigénylőtől annak a fejlesztési költségnek a távhőteljesítmény-igénnyel arányos részét is, amelyet a Tszt. 33. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján a távhőtermelőnek fizetett.

(3) A távhőszolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, illetőleg annak összegét mérsékelheti.

(4) A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj és a (2) bekezdés szerinti fejlesztési költség megfizetésére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.

(5) A csatlakozási díj mértékét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

Díjvisszatérítés és pótdíjfizetés

23. § (1) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan három napot meghaladóan, neki felróható okból, vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve a közüzemi szerződésben meghatározott éves alapdíj – a szüneteltetés időtartamával arányos részének – a kétszeresét fizeti vissza.

(2) Ha a felhasználó ellátását biztosító hőközpontot a felhasználó vagy megbízottja üzemelteti és a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményt 1–1 naptári napon folyamatosan, 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi (Tszt. 49. § (2) bekezdés a) pont), a felhasználónak pótdíjat kell fizetnie. A jogosulatlanul igénybevett többletteljesítmény után a pótdíj a közüzemi szerződésben megállapított – felhasználóra vonatkozó – szerződött teljesítményt meghaladóan igénybe vett többletteljesítményre jutó éves alapdíj 1/6-od része. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény túllépés pótdíját a szolgáltató annyiszor számíthatja fel, ahány napon a jogosulatlan igénybevétel megtörtént.

(3) Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj kétszerese.

A közüzemi szerződés felmondása

24. § (1) A közüzemi szerződést a felhasználási hely egészére kiterjedően lehet felmondani. A felhasználási helyen a távhő igénybevételi lehetőségének végleges megszüntetése szükséges, továbbá ezzel egyidejűleg a korábbi fűtési célú távhőellátással azonos, összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátást kell megvalósítani.

(2) A felhasználó a közüzemi szerződés felmondása iránti szándékát írásban köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. Felmondás esetén a távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (2) bekezdésében előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni.

(3) Amennyiben a felhasználási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van (társasház, szövetkezeti ingatlan, a Ptk. 139. §-a szerinti közös tulajdon) a felhasználó köteles biztosítani a Tszt. 38. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét és erről köteles a távhőszolgáltató részére felelős nyilatkozatot tenni.

(4) A Tszt. 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont megszüntetésének költségeire is vonatkoznak, ide nem értve a berendezések selejtezésével összefüggő, a szolgáltatónál jelentkező vagyoni veszteséget.

(5) A felmondás miatt szükséges munkálatokat a tulajdonát képező hőközpontban a távhőszolgáltató végzi el.

25. § (1) Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, a közüzemi szerződés módosítására van szükség. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak az egyedi közüzemi szerződés módosítására is irányadóak.

A közüzemi szerződés módosítása iránti igényt a felhasználó (képviselője) írásban jelenti be a távhőszolgáltatónak. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (5) bekezdésében előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni. A felhasználó képviselője köteles felelős nyilatkozatot tenni a Tszt. 38. § (5) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonostársi hozzájárulások meglétéről.

(2) A szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény, más megállapodás hiányában, az épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) egészére, továbbá mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.

(3) A Tszt. 38. § (5) bekezdés d) pontja szerinti költségviselési kötelezettség a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont átalakításának költségeire is vonatkozik.

(4) Épületrész leválása esetén meg kell szüntetni az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről és az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni. Ezzel egyidőben az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein – beleértve a hőközpontot is – az annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni. Az előzőek megvalósításához szükséges munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A távhőszolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpontban az épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére a távhőszolgáltató végzi el.

(5) A (4) bekezdésben foglalt munkálatokról a felhasználó arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani, amelyeknek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét – beleértve a hőközpontot is – érintően a tervnek tartalmaznia kell a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, a beszabályozási tervet. Amennyiben a terv szerint az átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles álláspontját a felhasználóval írásban közölni. A terv módosítása a felhasználó feladata.

(6) A (4) bekezdés szerinti munkálatok befejezését felhasználó köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a benyújtott terveknek megfelelően készült el. A távhőszolgáltató a bejelentést követő nyolc munkanapon belül köteles a munka terv szerinti megvalósítását, az összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátás elkészültét a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(7) A felhasználó, illetőleg a díjfizető díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás bármilyen módon való igénybevételének lehetőségét a jogszabályi előírások betartásával teljes egészében megszüntette, továbbá a távhőszolgáltató és a felhasználó (képviselője) a közüzemi szerződést az épületrész leválásának megfelelően módosította.

(8) Épületrész leválása miatt keletkezett elégtelen szolgáltatás alapján a távhőszolgáltatóval szemben igény nem érvényesíthető. Az elégtelen szolgáltatás és az épületrész leválása közötti okozati összefüggést a távhőszolgáltatónak kell bizonyítania.

Felhasználók és felhasználói érdekképviseletek tájékoztatása

26. § (1) A távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztések előzetes véleményeztetésébe bevonandó felhasználói érdekképviselet a következő:

A távhőszolgáltatást igénybevevő felhasználók érdekképviseletére felhatalmazott társasházi közös képviselők.

(2) A távhőszolgáltató a Tszt. 11. §-ában és a TKSZ. 26.2. pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettségének körébe tartozó információkat a honlapján köteles közzétenni, továbbá ügyfélszolgálatain a honlapon szereplő információkat az ügyfelek számára elérhetővé tenni. A távhőszolgáltató az ügyfeleit érintő egyéb időszerű információkról ügyfeleit a célnak legmegfelelőbb módon – sajtó, hírlevél, hirdetmény, stb. – is köteles tájékoztatni.

Szerződésszegés

27. § (1) Ha a lakossági felhasználóval szemben a Tszt. 49. § (2) bekezdésének b)–e) pontjaiban leírt szerződésszegés miatt a távhőszolgáltatás felfüggeszthető lenne, a távhőszolgáltató csökkentett szolgáltatásként a felhasználási hely közüzemi szerződés szerinti fűtési célú hőellátásához szükséges hőmennyiség legalább 50%-át köteles biztosítani. A használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás teljes mértékben megszüntethető.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az adott felhasználási helyen közfeladatként oktatási-, egészségügyi-, valamint szociális alapszolgáltatást folytató egyéb felhasználóra is vonatkoznak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a távhőszolgáltató jogosultságát a közüzemi szerződés felmondására a Tszt. 51. § (3) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt, valamint a (4) bekezdésben meghatározott esetekben.

(4) A távhőszolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek az (1) bekezdés szerinti csökkentett szolgáltatást az épületrészben teszik lehetővé akkor, ha a szerződésszegést az egyes épületrészek díjfizetői követik el.

(5) Amennyiben a távhőszolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a szolgáltatás felfüggesztésére, vagy az (1)–(2) és (4) bekezdés szerinti csökkentésére jogosult, az ennek végrehajtásához szükséges munkálatokat a felhasználói berendezéseken is jogosult elvégezni, az ingatlantulajdonos pedig ennek tűrésére köteles.

Egyéb rendelkezések

28. § (1) A Tszt. 6. § (2) bekezdése c) pontjában előírtak teljesítése érdekében Paks város azon területeit, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő- tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 m-es körzetében az épületek, létesítmények hőellátó-rendszerének megvalósításakor vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét.

(3) A (2) bekezdés szerinti körzetekben új létesítmények kialakításakor vagy meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, megújuló energiát, geotermikus energiát hasznosító berendezéséket) kell alkalmazni.

(4) A (2)–(3) bekezdésekben foglaltak mellett figyelemmel kell lenni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, és az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, továbbá Paks város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 24/2003. (XII. 31.) számú önkormányzati rendelet előírásaira is.

(5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott követelményeket az építésre, fennmaradásra, használati-mód változtatásra, használatbavételi engedélyezésre irányuló építésügyi hatósági eljárás során az engedélyező hatóságoknak, környezetvédelmi hatósági és szakhatósági jogkörében egyaránt érvényesíteniük kell.

(6) A közüzemi szerződés megkötésekor, valamint a távhőszolgáltató kérésére a díjfizetők személyét a felhasználó közli a távhőszolgáltatóval.

(7) A távhőszolgáltató jogosult e rendeletben meghatározott áralkalmazási feltételeket és a 18. § (1) bekezdése szerinti díjakat a rendelet hatályba lépésekor fennálló közüzemi szerződések végrehajtása során is alkalmazni.

Hatályba lépés

29. § (1) A rendelet 2006. március 1. napján lép hatályba. A rendeletet a hatályba lépésekor fennálló távhőszolgáltatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Paks város területén történő végrehajtásáról szóló 17/1999. (VI. 1.) számú önkormányzati rendelet és az azt módosító 32/2003. (XII. 31.) önkormányzati rendelet 1–2. §-a, a 33/2004. (XII. 31.) és a 22/2005. (XII. 30.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

Paks, 2006. február 10.

Hajdú János s. k.
polgármester
Dr. Blazsek Balázs s. k.
címzetes főjegyző

1. melléklet a 2/2006. (II. 20.) önkormányzati rendelethez

A távhőszolgáltatás körzetenkénti korlátozási sorrendje

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS KORLÁTOZÁSA

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény és annak Paks város területén történő végrehajtására kiadott 2/2006. (II. 20.) számú önkormányzati rendelet 11. §-a és 12. §-a alapján a távhőszolgáltatás korlátozását az alábbiak szerint kell végrehajtani.

Magasabb korlátozási fokozat alkalmazása esetén egyidejűleg az alacsonyabb korlátozási fokozatokba tartozó korlátozást is végre kell hajtani.

A korlátozás megvalósításának módja fokozatonként és a helyi adottságok figyelembevételével különböző lehet, pl.: primer tömegáram korlátozás, a melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás kizárása, a fűtési szabályozók beállítása, stb.

A korlátozási tervet egyéb felhasználók esetén évente, a lakossági felhasználók esetében pedig három évenként kell felülvizsgálni és szükség szerint pontosítani.

Az egyes korlátozási fokozatokba tartozó felhasználói csoportok számát, azok csúcshőigényét és a korlátozható hőteljesítményt körzetenkénti bontásban a függelék tartalmazza.

A korlátozás végrehajtásához rendelkezésre álló maximális időtartamot részletes bontásban szintén a függelék tartalmazza.

Amennyiben a korlátozás elrendelésére munkaszüneti napon kerül sor, a végrehajtás időtartama 24 órával meghosszabbodik.

A távhőkorlátozási ütemterv egyes fokozataiban korlátozható hőteljesítmény a csúcshőigények alapján került meghatározásra.

A korlátozható hőteljesítmény a korlátozási időszak külső napi átlaghőmérsékletének függvényében változik, de arányaiban (%-ában) a rendeletben előírt mértékű.

A korlátozás magasabb fokozatának elrendelése esetén (3–4–5 fokozat), tekintettel az érintett felhasználói kör nagyságára a távhőszolgáltató a felhasználókat a tömegkommunikációs eszközök (rádió, televízió, napilapok) igénybevétele útján értesíti.

Függelék az 1. melléklethez

Fogyasztók Teljesítmény korlátozás fűtésre
%
Teljesítmény korlátozás
Melegvízre%
Korlátozás
időtartama
Fokozat
Tűzoltóság
50 100 12 2
Hanolfer Kft 50 100 12 1
Intereuro 3 Kft 50 100 12 1
DC Társasház 50 100 12 1
Dunacenter Beton Kft 50 100 12 1
V–2
Kurcsatov 2–24-ig lakossági
20 50 8 3–4
I. műszaki szálló 50 100 12 2
V–1
Alkotók u. lakossági
20 50 8 3–4
Eszi kollégium 50 100 12 2
BZK–9
Babits 3–10–12 lakossági
20 50 8 3–4
Művelődési ház 50 100 12 2
II. Rendelő Nincs korlátozás
I. szolgáltató ház 50 100 12 1
Bocskai u 50 100 8 3–4
II. szolgáltató ház 50 100 12 2
Kodály 1–2–3–4 lakossági 20 50 8 3–4
Kodály 5–6–7–8–9–10 lakossági 20 50 8 3–4
Újtemplom 17–19–21–23–25–27–29–31 lakossági 20 50 8 3–4
Újtemplom 18–20–22–24–26–28 lakossági 20 50 8 3–4
Szabó 2–4–6–8 lakossági 20 50 8 3–4
Szabó 1–3–5–7 lakossági 20 50 8 3–4
Szabó 12–14–16–18 lakossági 20 50 8 3–4
Szabó 9–11–13–15 lakossági 20 50 8 3–4
Barátság u 2–4–6–8–10–12–14 lakossági 20 50 8 3–4
B–1
lakossági
20 50 8 3–4
B–2
lakossági
20 50 8 3–4
B2/b
lakossági
20 50 8 3–4
B3 /A
lakossági
20 50 8 3–4
B3/b
lakossági
20 50 8 3–4
B3/c
lakossági
20 50 8 3–4
II Rákóczi F iskola 20 50 8 4
Bóbita bölcsöde Nincs
Szoc otthon Nincs
Kishegyi úti óvoda Nincs
Ifjúság úti óvoda Nincs
Babits 2–4–6–8
Alpári 1–3 lakossági
20 50 8 3–4
Alpári 2–4–6–8
Ifjúság u 1–2
Ifjúság u. 8–10–12–14
lakossági
20 50 8 3–4
Rajk 1–2–3–4
Barárság u. 7–9
lakossági
20 50 8 3–4
Agóra étterem 50 100 2
Plussz üzletház 50 100 12 2
Ase Sportcsarnok 50 100 12 2
Ase tekéző 50 100 12 1
Ase étterem 50 100 12 2
Városi strand 50 100 12 1

2. melléklet a 2/2006. (II. 20.) önkormányzati rendelethez

Területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi okokból Paks városban a távhőszolgáltatás fejlesztésére kijelölt területek

Lakótelep V-szektor (társasház építésekor)
B–Szektor (társasház építésekor)

3. melléklet a 2/2006. (II. 20.) önkormányzati rendelethez * 

Lakossági távhő- és melegvíz szolgáltatás 2011. évi díja

A lakossági távhő- és melegvíz szolgáltatás éves díja 2011. január 1. napjától az alábbi:

Megnevezés Mérték-egység Díjtételek
Közüzemi szerződésben meghatározott légtérfogat esetén alkalmazott díjtételek
1. Alapdíjak
a) Fűtési alapdíj Ft/légm3/év 289,60 Ft/légm3/év + ÁFA
b) Vízfelmelegítési alapdíj Ft/légm3/év 72,40 Ft/légm3/év + ÁFA
c) Együttes alapdíj A (a + b) Ft/légm3/év 362,00 Ft/légm3/év + ÁFA
2. Hődíj Ft/GJ
– fűtési hődíj 1 010,00 Ft/GJ + ÁFA
– melegvíz hődíj 1 010,00 Ft/GJ + ÁFA
3. Használati melegvízhez felhasznált hidegvíz és csatorna díj (lakossági díj) Ft /Vízm3
– lakossági(háztartási) ivóvízdíj 206 Ft/ m3 + ÁFA
– lakossági(háztartási) csatornahasználati díj 250 Ft/ m3 + ÁFA

4. melléklet a 2/2006. (II. 20.) önkormányzati rendelethez * 

A távhőszolgáltatás csatlakozási díja

A B
1. A felhasználó ellátása érdekében Nettó díj
2.1. bekötővezeték létesítéséhez DN40-DN150 méretig 561371 Ft/ nyomvonal folyóméter
2.2. bekötővezeték létesítéséhez DN200-DN350 méretig 959.971 Ft/ nyomvonal folyóméter
3. szolgáltatói tulajdonú egyéb berendezések létesítéséhez, bővítéséhez 127.582 Ft / kW

A távhőszolgáltatásról szóló 17/1999. (VI. 1.) számú önkormányzati rendelet 3. számú melléklete

Lakossági távhő- és melegvíz szolgáltatás 2006. évi díja

A 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet mellékletében szereplő hatóságilag jóváhagyott hőszolgáltatási díjtételek figyelembe vételével számított lakossági távhő- és melegvíz szolgáltatás éves díja 2006. január 1. napjától az alábbi:

Alapdíj
– fűtési alapdíj 260,90 Ft/légköbméter/év + ÁFA
– melegvíz szolgáltatás alapdíj 65,20 Ft/légköbméter/év + ÁFA
Együttes alapdíj 326,10 Ft /légköbméter/év + ÁFA
Hődíj
– fűtési hődíj 622 Ft/GJ + ÁFA
– melegvíz hődíj 622 Ft/GJ + ÁFA

Paks, 2005. december 15.