Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete 17/2011. (V. 27.) önkormányzati rendelete

a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv kihirdetéséről * 

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (3) bekezdésével összhangban a következőket rendeli el:

1. § (1) Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervet e rendelettel kihirdeti.

(2) A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv e rendelet 1. mellékletét képezi.

2. § (1) * 

(2) A Helyi Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltakat a rendelet hatályba lépését követően kell alkalmazni.

Paks, 2011. május 26.

Hajdú János s. k. Dr. Blazsek Balázs s. k.
polgármester címzetes főjegyző

1. melléklet a 17/2011. (V. 27.) önkormányzati rendelethez

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

1. Általános adatok

Település neve: Paks Város

Önkormányzat neve: Paks Város Önkormányzata

Önkormányzat címe: 7030 Paks, Dózsa György út 55-61.

Állandó lakosok száma: 19.878 fő (2010. december 31.)

Az önkormányzat megbízásából kapcsolatot tartó személy

- neve: Hoffmann Zoltánné

- beosztása: beruházási csoportvezető

- címe: 7030 Paks, Dózsa György út 55-61.

- telefonszáma: 75/500-512

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben előírt kötelezettségeknek megfelelően a települési önkormányzatnak - az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban - a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgoznia, melyet önkormányzati rendeletben kell kihirdetnie.

A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben határozták meg.

A terv készítéséért felelős szerv: Paks Város Önkormányzata

Bázis év: 2006.

Tervezési időszak: 2008-2014.

Tervkészítés időpontja: 2008.

Tervmódosítás kezdési időpontja: 2010. I. félév

Bázis év: 2009.

A hulladékgazdálkodási terv bázisául szolgáló hulladékkeletkezési-kezelési adatokban a terv szempontjából meghatározó nagyságrendű változás nem történt, a hulladékgazdálkodási terv módosítását az elmúlt két év eseményei, eredményei, és a paksi hulladékgazdálkodási rendszer támogatása érdekében megpályázott KEOP-7.1.1.1 pályázatra benyújtott és sikeres elsőfordulós pályázatból következő változások indokolják, illetve teszik szükségessé.

Paks városa a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos hosszú távú elképzeléseit 2004-től 2008-ig terjedő tervezési időszakban a 160 települést magában foglalni kívánó Kaposmenti Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer projekt keretében, azzal együttműködve kívánta megvalósítani.

Paks Város Önkormányzata a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bíztatására a Kaposmenti Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretein belül tervezte a városban keletkező települési szilárd hulladékok ártalmatlanításához szükséges hulladékkezelő létesítmények megépítését, a regionális hulladékkezelő rendszer létrehozását. 2007 elején azonban a környezetvédelmi tárca jelezte, hogy a területi összefüggés hiánya miatt nem támogatja a programot, csak akkor ha a területi homonegitás megvalósul. Ebben az időszakban Európai Uniós támogatás elnyerésre alkalmas részletességgel kidolgozott tervvel, a terv megvalósításához szükséges engedélyekkel és pályázati dokumentációval a Kaposmenti Regionális Hulladékgazdálkodási Program még nem rendelkezett, emiatt a paksi döntés a rendszerből való kiválásra, komolyabb kockázatokkal nem járt.

Paks Város Önkormányzata részére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban: KvVM) Paks és környéke hulladékgazdálkodási problémáinak önálló, de kötelezően térségi, kistérségi megoldását javasolta.

A továbblépésre:

- részben a regionális programoktól független, önkormányzati beruházási program keretén belül lebonyolított beszerzések és beruházások megvalósítása,

- részben a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásból való kilépés, és egy önálló, Paks körzetére kiterjedő hulladékgazdálkodási „kisprojekt” beindítása,

- valamint a „miniprojekt” megvalósítását támogató új pályázati kiírás feltételrendszere

ad lehetőséget.

Erre tekintettel a város hat környékbeli településsel - Bölcskével, Gerjennel, Györkönnyel, Madocsával, Nagydoroggal és Pusztahencsével - összefogva, 30.000 lakos települési hulladéka előírásoknak megfelelő kezelését biztosító hulladékgazdálkodási „miniprojekt” kidolgozásába kezdett, amelyet az Európai Uniós Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázaton nyert támogatás felhasználása mellett, közösen terveznek megvalósítani.

Az önkormányzati társulás a KEOP-7.1.1.1/09 „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” konstrukcióra benyújtott „Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer” megnevezésű pályázati dokumentációval, a kétfordulós pályázat első fordulóján 2009. november 4.-én jutott túl, a támogatási szerződés aláírására 2009. december 17-én került sor.

A Paks és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszert létrehozni kívánó Paks és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2010. július 20.-án alakult meg.

A pályázatot kiíró és elbíráló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a pályázat készítője, a budapesti COWI Kft. közti előzetes előkészítő egyeztetéseket követően, a 2010. március 17-ei módosított pályázati kiírás alapján a 2. forduló pályázati dokumentációja 2010. december 20-án benyújtásra került. A pályázati dokumentáció elbírálásának, a támogatási döntés meghozatalának elvben 2011. áprilisig meg kell történnie.

A város rövid bemutatása

Paks Tolna megye északkeleti részén, a Duna-völgy jobb partján, a Dél-Mezőföld tájegység keleti szélén helyezkedik el. Lakóinak száma 2010 végén 19 878 fő volt.

Teljes közigazgatási területe 14.826 ha, belterülete - Paks, Paks-Dunakömlőd és Paks-Gyapa - 1.431 ha. A város életének, gazdaságának meghatározó eleme a közel 5.000 főnek munkát adó, az ország áramellátásának közel 40%-át biztosító paksi atomerőmű üzemeltetése.

A mezőgazdasági termelésre a növénytermesztés és az erdőgazdálkodás a jellemző. A növénytermesztés jelentős ágazata a gabona maradt, emellett megtalálható a kukorica és a napraforgó, de számottevő a szőlőművelés is. A dunai halászattal a Paksi Halászati Szövetkezet foglalkozik.

A város idegenforgalma egyre inkább felfutóban van, jelentős számú látogatót fogad a Paksi Atomerőmű Látogatóközpontja, illetve a világörökség címre tervezett, a Limes út részété képező Lussonium Római Kori Erőd.

A település közigazgatási területén található kijelölt természetvédelmi területek

Natura 2000 területek:

- Dunaszentgyörgyi láperdő

- Paksi tarkasáfrányos

- Paksi ürgemező

- Tengelici homokvidék

- Tolnai Duna

- Közép-Mezőföldi löszvölgyek

A Dél-Mezőföldi tájvédelmi körzet részeként védett területek:

- Tengelici homokvidék

- Ürge mező

- Paksi tarkasáfrányos

Helyi jelentőségű természeti területek és emlékek:

- Cseresznyési láprétek a Csámpa-patak mentén

- Imsósi erdő

- Duna-parti gesztenyefasor

- Anna utcai általános iskola udvarán lévő tiszafa, papíreperfa és vadgesztenye csoport

- A Római katolikus templomkertje és az attól délre levő fásított köztér (Templom tér)

- Kalap u. 6. sz. ingatlan előkertjében levő örökzöld

- Laktanya u. 1. sz. ingatlan oldalkertjében levő két tiszafa

- Vörösmarty utcai gesztenyefák

- Laktanya utcai gesztenyefasor

- Művészeti Iskola udvarán álló tiszafa

- Dunakömlód, Római katolikus templom előtti gesztenyefasor

- Faluhelyi fák és fasor

- Prelátushoz tartozó szőlőterület, Rókus utca

- Szent István téren levő fehéreperfa

- Városi múzeum kertje

- Bezerédj Általános Iskola Deák F. utcai épületének előkertje

- Császárfa, Deák F. u. 22. (Tüdőbeteg gondozó)

- Ciprus, Hegyhát u. 7.

- Kocsányos tölgy, Pollack M. u.

- Platán fasor, Táncsics M. u.

Mezőgazdasági környezethasználatokhoz kapcsolható vállalkozások

- Paksi Dunamenti Mg Rt: növénytermesztés, állattartás

- Biritói Pusztabír Kft: mezőgazdasági szolgáltatások, állattartás

- Dunakömlődi Agrár Rt: növénytermesztés, állattartás

- Paksi Aranykalász Mezőgazdasági Kft: növénytermesztés, állattartás

- Blahér Kft. Gyapa: tehenészet

- Paksi Halászati Szövetkezet: halászat

Ipari környezethasználatokhoz kapcsolódó vállalkozások

- Paksi Atomerőmű Zrt. villamos áram termelés

- FRISSBETON STRABAG ÉPÍTŐ Rt: építőipari tevékenység

- Partner Betonelemgyártó és Fémipari Kft: betonelem gyártás

- Duna-Beton Kft: betonelem gyártás

- A & A Világítás és Bútor Rt: lámpa összeszerelés

- VITAFOAM Magyarország Kft: poliuretánhab gyártás

- Ovit Zrt.

Szolgáltatások, szolgáltatók

- Kórház, rendelőintézet:

városi rendelőintézet (több telephelyen) és egynapos sebészet

szociális otthon

- távfűtés:

DUNA CENTER THERM Kft. (az atomerőmű által termelt hulladékhőre épül)

- áramszolgáltató:

E.ON Energiaszolgáltató Kft,

MVM Partner Kft

- gázszolgáltató:

E.ON Energiaszolgáltató Kft

- települési szilárd hulladékok kezelése:

DC DUNAKOM Kft: települési szilárd hulladékok begyűjtése, a környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező paksi „nem veszélyeshulladék-lerakó” üzemeltetése

- települési folyékony hulladékok kezelése:

DC DUNAKOM Kft: települési folyékony hulladékok begyűjtése és a paksi szennyvíztelepen történő átadása

Paksi VÍZMŰ Kft: a paksi szennyvíztelepen a települési folyékony hulladékok átvétele és ártalmatlanítása

- szennyvíztisztítás:

Paksi VÍZMŰ Kft: paksi szennyvíztelep üzemeltetése, a szennyvíztelepen a települési folyékony hulladékok átvétele és ártalmatlanítása, kommunális szennyvíz tisztításából származó szennyvíziszap kezelése, mezőgazdasági kihelyezésére való előkészítése

- hulladék kereskedelem:

„MÉH” Márkakereskedés: papír és fémhulladékok, selejtté vált akkumulátorok és gumiabroncsok átvétele, kereskedelme

- üzemanyagtöltő állomások:

OMV: benzinkút, autómosó

MOL: benzinkút

Palotás Üzemanyagtöltő Kft: benzinkút

- szervizek:

GEMENC VOLÁN ZRt: DAF Márkaszerviz

Renimpex-DC Kft: Renault márkaszerviz

SUZUKI BARTA Kft: Suzuki márkakereskedés és szerviz

Opel Márkakereskedés és szerviz

AUTÓSZOLGA Kft: személygépkocsi javítás

Bakacsi Gumiszerviz: gumiszerelés, -javítás, -eladás

Több hasonló tevékenységi kört folytató kisvállalkozások

- áruházak:

Paks és Vidéke ÁFÉSZ üzletei

P £ P Kereskedő Áruház

Spar Áruház

Peny Market Áruház

Tesco Áruház

Aldi Áruház

Lidl Áruház

Az Autóbontó Kft. (Paks, Kölesdi u. 46.) gépkocsik tényleges bontásával nem, csak használt autóalkatrészek kereskedelmével foglalkozik.

A hulladékgazdálkodási tervvel érintett helyi civil szervezetek, gazdálkodók és az önkormányzat szakmai bizottsága:

- Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány

- Önzetlenül Környezetünkért, Otthonunkért Munkacsoport Alapítvány

- Együtt a Parlagfű Ellen Alapítvány

- MAG Környezet- és Természetvédelmi Alapítvány

- Ökocsiga Közhasznú Egyesület

- Civil Kerekasztal

- Paksi Kertbarátok Egyesülete

- DC Dunakom Kft.

- Gemenc Volán ZRt.

- Paksi Atomerőmű ZRt.

- Dunamenti Zrt

- Aranykalász Szövetkezet, Paks

- Dunakömlődi Agrár ZRt.

- Gazdasági Bizottság

A helyi hulladékgazdálkodási terv hatálya Paks város közigazgatási területére terjed ki.

A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a város a hulladékgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseit kettő, részben egymást váltó, részben egymással párhuzamosan futó, de egymáshoz szorosan kapcsolódó „kistérségi” és „városi” projekt együttes végrehajtásával tudja biztosítani.

Ezek:

1. A hat környékbeli településsel - Bölcskével, Gerjennel, Györkönnyel, Madocsával, Nagydoroggal és Pusztahencsével - összefogva a „miniprojekt” megvalósításával, melyben a fejlesztés legfontosabb elemei:

- Hulladékképződés megelőzése (házi komposztálás, újra használati központ kialakítása).

- Szelektív gyűjtés (gyűjtőszigetek, házhoz menő szelektív gyűjtés, eseti gyűjtés, hulladékudvaron történő átvétel, zöldhulladék begyűjtés).

- Szelektíven gyűjtött zöldhulladékok komposztálása, a komposzt hasznosítása

- Vegyes települési szilárd hulladék gyűjtés (maradék hulladékok gyűjtése).

- Vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladékok lerakás előtti mechanikai kezelőműben történő aprítása, kezelése.

- Előkezelt települési szilárd hulladékok lerakása

2. Tekintve, hogy a Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer elemeinek kiépítése leghamarabb 2011-ban kezdődhet el, beruházásainak eredményei várhatóan csak 2012-ben lesznek érezhetők, illetve a létesítmények használatba vehetők, és figyelembe véve, hogy a kistérségi program a Paks térségében évi 20.000 tonnát meghaladó mennyiségben keletkező építési-bontási hulladékok kezelésének megoldására nem terjed (nem terjedhet) ki, a térségi programhoz illeszthető, külön önkormányzati beruházási programot is folytatni kell.

Ennek keretén belül:

- 100.000 tonna befogadóképességű bányagödör feltöltése, inerthulladék hasznosítással

- 1 db konténeres hulladék begyűjtő jármű beszerzése.

- Illegális hulladéklerakók és folyamatos felszámolása.

- A szennyvíztisztító telep KEOP pályázati támogatással való korszerűsítése.

A kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának és a hulladékkezelő létesítmények megépítésének koncepciója összhangban van - új, elfogadott országos és területi hulladékgazdálkodási terv nem lévén - a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 17.) KvVM rendelet 3. számú mellékletével kihirdetett Dél-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervének VII. fejezetében rögzített cselekvési program céljaival.

Paks város helyi környezetvédelmi program felülvizsgálata a törvény kötelezettségének megfelelően 2007-ben megtörtént, mely már tartalmazza a Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának tervét is.

Amennyiben 2011. márciusáig nem sikerül megszerezni a Paks és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer kialakításához szükséges pályázati támogatást, úgy 2011 májusában vizsgálni kell Paks város számára a hulladékgazdálkodás területén a hosszú távon megoldást biztosító alternatív megoldást a pályázat „A” változat I. ütemének megvalósítását, a hulladéklerakó megépítését illetve azokat az egyéb beruházásokat, amelyeket projektnélküli esetben is meg kell valósítani, vagy a jelenlegi lerakó egységes környezethasználati engedélye további meghosszabbítását.

PAKSI TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKLERAKÓ BŐVÍTÉSE SAJÁT BERUHÁZÁSBAN

A megvalósítás peremfeltételei

1. Begyűjtési körzet: Paks és 2 település

2. A szelektív hulladék-gyűjtés a jelenlegi szinten marad

3. A lerakó 160 000 m3

4. A komposzttelepnek /1500 t/év/ a HG követelményeknek megfelelően 2016. márciusától kell üzemelnie

5. A hasznosíthatatlan inert hulladék lerakását a felhagyott bányagödrök feltöltésére hasznosítani kell.

6. A jelenlegi szociális létesítmények maradnak

7. A lerakáshoz új kompaktor és egy új dózer, valamint 2 db normál kukásautó beszerzése szükséges

8. Hulladék megnevezése: 16 100 tonna/év települési vegyes. hulladék + 3000 tonna takaró = 19100t / 0,9 = 21 222 m3 → 7,5-8 évre elegendő a 160 000 m3-es lerakó

9. A papír és műanyaghulladék begyűjtése a jelenlegi szinten marad

2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete

A helyi tervben - a hulladékgazdálkodási tervek részletes követelményeiről szóló 126/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 2.6. és 5.4. pontja alapján „a települési hulladékok körében értelmezhető”, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó hulladékokra vonatkozó adatokat kell csak megadni.

Felhasználásra kerültek az Országos Hulladékgazdálkodási Terv [110/2002. (XII. 12.) OGY határozat], valamint a Területi Hulladékgazdálkodási Terv [15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet].

A hulladékadatokat a közszolgáltatóktól, az önkormányzati érdekeltségű vállalkozásoktól és a jegyző által, a tervkészítés érdekében bekért bevallásokból gyűjtöttük össze.

A 2009-ben helyben keletkezett 4.163 t települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) mellett a paksi kommunális szennyvíz tisztító telep - a szomszédos települések elhelyezési gondjainak csökkentése érdekében - 800 t, más településről származó települési folyékony hulladékot is átvett ártalmatlanításra. A „behozatal” korában is hasonló arányú volt.

Pakson a csomagolási hulladékok és a zöldhulladékok szelektív gyűjtése és hasznosítása - bár az előkészítő munka már folyamatban van - jelenleg még nem teljesen megoldott.

A városi rendelőintézetben keletkező egészségügyi hulladékok szelektív gyűjtését és ártalmatlaníttatását folyamatosan biztosítják.

Az állati eredetű hulladékok ártalmatlaníttatásra történő átadás előtti gyűjtéséhez konténeres hulladékgyűjtőt alkalmaznak.

Az építési-bontási hulladékok egy részét a helyi szeméttelep területén, a „nem veszélyeshulladék-lerakóban” helyezik el.

A szeméttelep melletti építési-bontási hulladék tárolóban felhalmozott hulladékok további tárolását a felügyelőség nem engedélyezte, de a hulladékok és hasznosítására vonatkozó előzetes vizsgálat a 34474/10 iktatószámú határozattal lezárult, a hulladékok aprítással, osztályozással, 20-55 mm-es építési adalékanyaggá alakításával, építési termékké alakításával történő hasznosítását elfogadta.

Az inert hulladékra vonatkozó begyűjtési és hasznosítási engedély ügyszáma: 26424/2009, iktatószáma: 103717/10)

A felhalmozott inert hulladék mennyisége 2009. december 31.-én 14 297 tonna, 2010. december 31-én 30 411 tonna volt.

Az iparvállalatok és az egyéb gazdálkodó szervezetek vállalkozóinak az egyéb nem veszélyes hulladékát zömében a közszolgáltató által üzemeltetett lerakóban ártalmatlanítják.

A városban keletkező veszélyes hulladékok elszállíttatásáról a vállalkozók maguk gondoskodnak, ezek a hulladékmennyiségek az egyedi, vállalati hulladékgazdálkodási tervekben jelennek meg.

2.1. A tervezési területen kezelt hulladékok típusa és éves mennyisége (2009. évi adatok)
Hulladék megnevezése Paks
mennyiség (t/év)
Kevert települési szilárd hulladék 16.141
Települési folyékony hulladék n.a.
- ebből szippantással elszállított 4.163
- helyben maradó n.a.
Települési szennyvíztisztítóból származó iszap 620
Építési, bontási és egyéb inert hulladék 24.501
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 56
Ipari és egyéb Papír- és kartonhulladék 188
gazdálkodói nem Műanyag hulladék 29
veszélyes hulladékok Fahulladék 70
Acélhulladék 468
Rézhulladék 4
Ólomhulladék 3
Alumíniumhulladék 17
Kábelhulladék 41
Textilhulladék 5
Gumihulladék 41
Veszélyes Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari -
hulladékok *  Gépipari 15
Alumíniumipari -
Egyéb ágazati Festékes göngyöleg, festék 38
(energiaipari) Irodatechnikai hull. 3
Olajos rongy 41
Olajos föld -
Olajleválasztó olajos iszapja 36
Vegyszermaradék 24
Kiemelten kezelendő PCB és PCT tartalmú hulladékok -
veszélyes Hulladékolajok 60
hulladékáramok Akkumulátorok, elemek 50
Elektronikai termékek 40
Kiselejtezett gépjárművek 500
Egészségügyi hulladékok 67
Állati eredetű hulladékok 39
Növényvédő szerek és csomagolási hulladékaik 3
Azbeszt 9
Csomagolási Papír és karton csomagolási hulladék 189
hulladékok *  Műanyag csomagolási hulladék 6
Fa (láda, raklap) csomagolási hulladék 61
Fém csomagolási hulladék -
Kompozit csomagolási hulladék 73
Üveg csomagolási hulladék 29
Textil csomagolási hulladék -
Zöldhulladék 1.112
Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem sorolható hulladékok -
nem keletkezik: -
nincs adat: n.a.
2.2. A tervezési területen gyűjtőhelyeken, tárolókban, telephelyeken felhalmozott (nem kezelt) hulladékok

Hulladék felhalmozás csak építési, bontási hulladékok esetében, azok Környezetvédelmi Felügyelőség által engedélyezett tárolójában, a tervezett hulladék hasznosítás előkészítése érdekében történt.

Az építési bontási hulladékok építési termék előállításával történő hasznosítására engedéllyel rendelkezik a DC Dunakom Kft..

A szeméttelep területén ideiglenes építési hulladék gyűjtőhelyet terveznek 2011-ben kialakítani, mert lehetőség lesz az építési, bontási hulladékoknak a szeméttelep meglévő lerakó-terének 2012.-es rekultivációjakor történő hasznosítására is. Az első, az átmeneti felső záró-réteg kialakításához felhasználható 10.000 t föld, talaj, és 6.000 t betontörmelék ideiglenes, burkolatlan gyűjtőhelyét a rekultivációt követően kiürítik, a terület felszabadul.

Ezen felül a tervezési területen a hulladékok közül csak az illegálisan lerakott, elhagyott települési szilárd hulladékok esetében van felhalmozódás. Az illegális hulladéklerakók, tájsebek listáját, pontos helyét az önkormányzat rendszeresen felméreti, és a feltérképezett illegális hulladéklerakók felszámolását folyamatosan végezteti.

A területen keletkező egyéb hulladékok tárolása a megengedett gyűjtőhelyi tárolási időt nem haladja meg, ártalmatlanításuk szervezetten, megfelelő módon megoldott.

2.3. A tervezési területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége (2009. évi adatok)
Paks
Hulladék megnevezése mennyiség (t/év)
beszállított kiszállított
Kevert települési szilárd hulladék 1.198 -
Települési folyékony hulladék 800 -
Települési szennyvíztisztítóból származó iszap - -
Építési, bontási és egyéb inert hulladék - -
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok - 56
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Papír- és kartonhulladék - 188
hulladékok Műanyag hulladék - 29
Fahulladék - -
Acélhulladék - 468
Rézhulladék - 4
Ólomhulladék - 3
Alumíniumhulladék - 17
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Kábelhulladék - 41
hulladékok Textilhulladék - 5
Gumihulladék - 41
Veszélyes hulladékok Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari - -
Gépipari n.a. 15
Alumíniumipari - -
Egyéb ágazati Festékes göngyöleg, festék - 38
(energiaipari) Irodatechnikai hulladék - 3
Olajos rongy - 41
Olajos föld - -
Olajleválasztó olajos iszapja - 36
Vegyszermaradék - 24
Kiemelten kezelendő PCB és PCT tartalmú hulladékok - -
veszélyes Hulladékolajok - 60
hulladékáramok Akkumulátorok, elemek - 50
Elektronikai termékek - 40
Kiselejtezett gépjárművek - 500
Egészségügyi hulladékok - 67
Állati eredetű hulladékok - 39
Növényvédőszerek és csomagolási hulladékaik n.a. 3
Azbeszt - 9
Csomagolási Papír és karton csomagolási hulladék - 189
hulladékok Műanyag csomagolási hulladék - 6
Fa (láda, raklap) csomagolási hulladék - 61
Fém csomagolási hulladék - -
Kompozit csomagolási hulladék - 73
Üveg csomagolási hulladék - 29
Textil csomagolási hulladék - -
Zöldhulladék - -
Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem sorolható hulladékok - -
2.4 Területi éves hulladékmérleg
Hulladék megnevezése Területi éves hulladékmérleg
Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb
Arányok t/év % t/év % t/év % t/év %
Kevert települési szilárd hulladék - - - - 16.141 100 - -
Települési folyékony hulladék 4.163 100
Települési szennyvíz-tisztítóból származó iszap 620 100 - - - - - -
Építési, bontási és egyéb inert hulladék -. - - - 12.251 50 12.250 50
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok -. - - - - - 56 100
Ipari és egyéb Papír és kartonhulladék 188 100 - - - - - -
gazdálkodói nem Műanyag hulladék 29 100 - - - - - -
veszélyes Fahulladék - - 70 100 - - - -
hulladékok Acélhulladék 468 100 - - - - - -
Ipari és egyéb Rézhulladék 4 100 - - - - - -
gazdálkodói nem Ólomhulladék 3 100 - - - - - -
veszélyes Alumíniumhulladék 17 100 - - - - - -
hulladékok Kábelhulladék 41 100 - - - - - -
Textilhulladék - - - - - - 5 100
Gumihulladék - - 41 100 - - - -
Veszélyes Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari - - - - - - - -
hulladékok Gépipari - - - - - - 15 100
Alumíniumipari - - - - - - - -
Egyéb ágazati Festékes göngyöleg - - 38 100 - - - -
Irodatechnikai hull. - - 3 100 - - - -
Olajos rongy - - 41 100 - - -
Olajos föld - - - - - - - -
Olajleválasztó olajos iszapja - - - - - - 36 100
Vegyszermaradék - - 24 100 - - - -
Kiemelten PCB és PCT tartalmú hulladékok - - - - - - - -
kezelendő veszélyes Hulladékolajok 60 100 - - - - - -
hulladékáramok Akkumulátorok, elemek 50 100 - - - - - -
Elektronikai termékek 40 100 - - - - - -
Kiselejtezett gépjárművek 500 100 - - - -
Egészségügyi hulladékok - - 67 100 - - - -
Állati eredetű hulladékok - - - - - - 39 100
Növényvédő szerek és csomagolási hulladékaik - - 3 100 - - - -
Azbeszt - - - - 14 100 - -
Csomagolási Papír és karton csomagolási hulladék 189 100 - - - - - -
hulladékok Műanyag csomagolási hulladék 6 100 - - - - - -
Fa (láda, raklap) csomagolási hulladék - - 61 100 - - - -
Fém csomagolási hulladék - - - - - - - -
Kompozit csom.hulladék - - - - 73 100 - -
Üveg csomagolási hulladék 29 100 - - - - - -
Textil csomagolási hulladék - - - - - - - -
Zöldhulladék 1112 80
Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem sorolható hulladékok - - - - - - - -

A hulladékot jelentős mértékben felhalmozó, tároló vállalkozások:

A városban a hulladékot jelentős mértékben felhalmozó, tároló vállalkozások nincsenek, az építési-bontási hulladékok építési termék előállításával, és rekultiváció során tervezett hasznosítás céljából történő gyűjtését a DC Dunakom Kft. a környezetvédelmi hatóság engedélyével végzi.

2.5. A kevert települési szilárd hulladék összetétele

A lerakott hulladék összetételére vonatkozóan a DC Dunakom Kft, a hatályos szabvány szerinti összetétel meghatározásokat végeztetett 2007 évben. Az összetétel vizsgálatok a vegyesen gyűjtött 200301 EWC számú hulladékokra vonatkoztak.

A szabvány és a KEOP pályázati tervezési adatok konverziója a következő táblázatban szerepel (az összetétel a 200301 EWC kód alá tartozó 15979 tonnára lett kiszámítva).

Szabvány szerinti mérések eredményei (t) KEOP tervezési összetétel adatok (t)
Papír (80%) 2 030 Papír 2 045
Karton (5%) 15
Papír (20%) 508 Csomagolási papír 788
Karton (95%) 280
Műanyag (10%) 344 Műanyag 344
Műanyag (90%) 3 096 Csomagolási műanyag 3 096
Üveg (25%) 168 Üveg 168
Üveg (75%) 503 Csomagolási üveg 503
Fém (40%) 96 Fém 96
Fém (60%) 144 Csomagolási fém 144
Szerves (100%) 3 748 Biológiailag lebomló 4 730
Finom frakció (50%) 983
Kompozitok 338 Egyéb 4 065
Textíliák 409
Higiéniai hulladékok 352
Nem osztályozott éghető hulladék 296
Nem osztályozott éghetetlen hulladék 1 640
Veszélyes hulladékok 48
Finom frakció 50% 983

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

3.1. Jogszabályokban meghatározott követelmények rövid leírása

A hulladékgazdálkodási stratégia fő kereteit elsősorban az Európai Unióban érvényes jogszabályok adják. Az alábbiakban a fejlesztési szükségszerűséget alátámasztó hatályos jogszabályok, települési szabályozási tervek, és települési/térségi fejlesztési koncepciók vonatkozó részeinek bemutatására kerül sor.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

A környezet védelméről szóló törvény a hulladékgazdálkodással kapcsolatban általános elveket fogalmaz meg. Ezek az általános elvek a következők:

A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.

A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. A meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, többek között a kommunális hulladékkezelés településre vonatkozó feladatait és előírásait is. Ezekkel az általános elvekkel összhangban külön törvény rendelkezik a hulladékgazdálkodásról.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (2011.-ben módosításra kerül)

A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) biztosítja azokat a kereteket, amelyekre a hulladékkal kapcsolatos magyar szabályozás építhet. A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre.

A hulladékgazdálkodás általános szabályai

- A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:

o az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;

o az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;

o a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását;

o a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

- A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására.

- A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés).

- Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.

A törvény tartalmazza továbbá a gyártóra, forgalmazóra, fogyasztóra, hulladék termelőjére vonatkozó, hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségeket. Rendelkezik a hulladékkezelés, hulladékgyűjtés, hulladékszállítás, hulladékhasznosítás és a hulladékártalmatlanítás szabályairól. A törvény szerint a települési önkormányzatok kötelezettsége a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása. A közszolgáltatás kiterjed:

- a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására;

- a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére;

- kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére is;

- a települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.

A települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében, a törvény céljainak és alapelveinek figyelembevételével együttműködnek egymással. Együttműködésük tartalmát és feltételeit együttműködési vagy a társulási törvény szerinti társulási szerződésben állapítják meg.

Hulladékgazdálkodási tervek

A törvény határozta meg a hulladékgazdálkodás stratégiai tervezésének szintjeit is:

- Országos Hulladékgazdálkodási Terv,

- Területi hulladékgazdálkodási tervek az ország 7 régiójára, és

- Helyi hulladékgazdálkodási tervek.

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet

A rendelet hatálya a települési hulladékra, és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységre, szolgáltatásra terjed ki. A rendelet alkalmazásában települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a települési hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása; valamint a települési hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése.

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének általános előírásai

A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

A hulladékkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységéről a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály előírásai szerint. A hulladékkezelő tevékenység eszközeit - kivéve a szilárd hulladék gyűjtő, tároló edényzetet - kizárólag az engedélyezett telephelyen szabad tárolni.

Települési hulladék - folyékony hulladék esetében ártalmatlanító telepen, szilárd hulladék esetében hulladéklerakón történő - jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő lerakására akkor kerülhet sor, ha a hulladékot kezelték fizikai, termikus, kémiai vagy biológiai eljárásokkal, tulajdonságainak olyan megváltozása érdekében, amely a hulladék mennyiségének vagy környezetre gyakorolt hatásának csökkenését eredményezi.

A biogáz keletkezéssel járó hulladékkezelési eljárások során gondoskodni kell a keletkező gázok összegyűjtéséről és a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak megfelelő kezeléséről. A települési hulladékkezelés végzéséhez szükséges egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

A települési szilárd hulladékra vonatkozó szabályok

Az elkülönített (szelektív) hulladék begyűjtését az erre feljogosított szervezetnek úgy kell megszerveznie, hogy az elősegítse a hulladék összetevők újrafeldolgozását vagy visszanyerését, illetőleg energetikai hasznosítását, vagy ártalmatlanítását.

Az elkülönített hulladék begyűjtése feltételeinek biztosítása érdekében házhoz menő begyűjtő járatot, hulladékgyűjtő udvart, gyűjtőszigetet kel kialakítani. A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthetők a települési szilárd hulladék hasznosítható, valamint veszélyes hulladék összetevői. A hulladékgyűjtő szigeten csak a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek begyűjtése történhet.

A begyűjtő járat eszközeinek alkalmasnak kell lennie a tervezett hasznosítható, illetőleg veszélyes hulladék összetevők begyűjtésére. A begyűjtő járat működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság begyűjtésre és szállításra vonatkozó hulladékkezelési engedélye szükséges. A begyűjtött települési szilárd hulladék előkezelése, hasznosításának vagy ártalmatlanításának elősegítése érdekében - a hulladék környezeti kockázatát csökkentő - kezelést csak engedéllyel rendelkező telephelyen szabad végezni.

A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet

A rendelet hatálya a hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget), a hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar), valamint a válogatómű létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.

A hulladékgyűjtő udvar és a válogatómű létesítése külön jogszabály alapján telepengedély köteles tevékenység. A hulladékgyűjtő udvar és a válogatómű létesítésének engedélyezése során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról. Működésüket üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni.

A hulladékgyűjtő sziget

A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor az alábbi követelményeknek kell eleget tenni:

- szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni;

- elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre;

- a kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtő járműhöz illesztett rendszerű legyen.

Gyűjtősziget akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított.

A hulladékgyűjtő udvar

A hulladékgyűjtő udvar létesíthető az elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére, a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására, a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadására.

Hulladékgyűjtő udvar létesítésénél a hulladékbegyűjtésre vonatkozó általános szabályokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- a településszerkezet, ezen belül a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye;

- a lakosság által elfogadható ráhordási távolság;

- a begyűjtendő hulladékok köre;

- a begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint;

- a kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei;

- a begyűjtött hulladékok további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága;

- a hulladékhasznosítás lehetőségei;

- a hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata;

- gazdaságossági szempontok.

A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékfajták gyűjthetők: a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom), a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladék, a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék.

A jogszabályban meghatározott hulladékokon túl a hulladékudvarban begyűjthető hulladékok fajtáját és mennyiségét a településen keletkező hulladék vizsgálati elemzés szerinti elemzéséből kell meghatározni. A hulladékgyűjtő udvart körül kell keríteni, és őrizni kell. A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete - a 11. § (1) bekezdés alapján - az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2 a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

A válogatómű

A válogatómű a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol az egyes hulladék-összetevők elkülönített gyűjtését követően a hasznosítható összetevők további válogatását végzik.

Nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyag tartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék. A válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A válogatómű működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges.

A válogatóművek telepítésénél a helyszín kiválasztása során előnyben kell részesíteni azokat a regionális központokat - jellemzően a sűrűn lakott és erősen iparosodott területeket -, ahol koncentráltan nagy mennyiségű és viszonylag alacsony szennyezettségű hasznosítható hulladék keletkezik. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok számát figyelembe véve - a 23. § (2) bekezdése alapján - legalább 100 000 lakost ellátó területen létesíthető válogatómű. A kistérség számára alakított pályázati kiírás kivételt tett a megvalósíthatóság érdekében.

(Szelektíven gyűjtött hulladék válogatást természetesen ennél kisebb begyűjtési körzet esetén is lehet végezni, de ekkor a létesítményt nem lehet a jogszabály szerinti válogatóműnek nevezni.)

A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet

A rendelet a tevékenységeket alapvetően két csoportra osztja:

a) a nem veszélyes hulladékok gyűjtése és a nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása tevékenységek csupán bejelentés-köteles tevékenységnek minősülnek,

b) a telepengedély-köteles tevékenységek közé - hulladékkezelési szempontból - semmit sem soroltak be

Az eljárást a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője folytatja le.

A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Kormány rendelet

A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra kell meghatározni.

A települési szilárd, illetve folyékony hulladék (a továbbiakban együtt: települési hulladék) kezelésére irányuló közszolgáltatás díját külön-külön kell meghatározni. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként határozható meg.

A közszolgáltatási díj számítására szolgáló kalkulációs séma vagy díjképlet alkalmazása esetén a kalkulációs sémát, illetve a díjképletet, továbbá a díjszámítás módszertanát és a díjképlet elemeit is részletesen meg kell határozni és közzé kell tenni.

A közszolgáltatási díjat úgy kell meghatározni, hogy a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos költségek és ráfordítások megtérülésének, valamint a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások fedezetének biztosítására alkalmas legyen.

Költségnek és ráfordításnak minősül különösen

a) a hulladékbegyűjtés, -szállítás, -ártalmatlanítás, -hasznosítás gyakorlásához szükséges, a hulladékkezelő létesítménynek, eszköznek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költsége és ráfordítása, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülő költségeket és ráfordításokat is;

b) a közszolgáltatás körében működtetett létesítmények bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és a harminc évig történő monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költsége;

c) a számlázás és díjbeszedés költsége;

d) a környezetvédelmi kiadás és ráfordítás, különösen a környezetvédelmi hatósági eljárásért fizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költsége;

e) az a) pont szerinti létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadások és ráfordítások.

Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek, így különösen a hulladéklerakó gáz, komposzt, valamint a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevételt.

Az utógondozási és monitorozási költségek a közszolgáltatási díjban akkor érvényesíthetők, ha a közszolgáltató az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatai ellátására tervet készít, amely alapján mennyiségarányosan megállapítja az ennek megvalósításához évente szükséges - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - hivatalos fogyasztói árindex-alakulás alapján korrigált bevételt.

Ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. Abban az esetben, ha az önkormányzat díjkedvezményt, mentességet, vagy ingyenességet állapít meg, a felmerülő költségeket a közszolgáltató számára az önkormányzat köteles megtéríteni.

A közszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kell meghatározni.

Az egységnyi díjtételek - elkülönítve - tartalmazzák:

a) a települési szilárd hulladék esetében a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának,

b) a települési folyékony hulladék esetében a hulladék begyűjtésének, szállításának és ártalmatlanításának, illetve nem szennyvíztisztítóban történő elhelyezés esetében az utógondozásra és a monitorozásra is kiterjedő

költségeit.

A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében díjkalkulációt készíteni. Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell.

A KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Kormányrendelet 6. § (1) bekezdése szerint „A települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdése szerint a települési hulladék gyűjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett, kivéve, ha a törvény 23. § f) pontja alapján az önkormányzat mentességet állapított meg, vagy a közszolgáltatás ingyenes.

Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató

a) a közszolgáltatást felajánlja, illetve

b) a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

A közszolgáltatási díjat a közszolgáltatási díj fizetésre kötelezett számla ellenében, meghatározott időszakonként, utólag köteles megfizetni.

A települési szilárd hulladék begyűjtésére szolgáló zsáknak a közszolgáltatótól való megvásárlása egyidejűleg jelenti a hulladékmennyiség kezelési költségének megfizetését is.

A szelektív gyűjtésben részt vevőnek - a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtősziget) történő átadásáért - díj nem számítható fel.

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKRA VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ

Az egytényezős közszolgáltatási díj

A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló egytényezős közszolgáltatási díj esetében az egységnyi díjtételt a 3. § (2) bekezdésében meghatározott költségek és ráfordítások, valamint a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani.

A várható szolgáltatási mennyiség a településen szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a díjkalkuláció része, amelyet az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani.

A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban ürített hulladékmennyiség szorzata.

Az ürített hulladékmennyiség az edényszám, az ürítési szám és a tömegben vagy térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata.

A kéttényezős közszolgáltatási díj

A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló kéttényezős közszolgáltatási díj esetében az egységnyi díjtételt a költségek és ráfordítások, és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani.

A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtételek alapján számított ürítési díj és alapdíj (rendelkezésre állási díj) összege.

Az ürítési díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban ürített hulladékmennyiség szorzata.

Az alapdíj (rendelkezésre állási díj) a költségek éves összegének az ingatlanra számított része.

Az alapdíj (rendelkezésre állási díj) legfeljebb a közszolgáltatási díjnak 40%-a lehet.

A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKRA VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ

A Kormányrendelet 10. §-a szerint

(1) A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén az egységnyi díjtétel - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -

a) az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja, vagy

b) az ingatlanon keletkező folyékony hulladékmennyiség egységnyi térfogatának, illetve külön jogszabály alapján engedélyezett szennyvíz-elszikkasztás esetében az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében szükséges az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni az egységnyi díjtétel megállapításához.

(3) A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) hatálya alá tartozó településeken a folyékony hulladék kezelésének díját az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak alapján kell meghatározni a Kr. 2. §-ában meghatározott időpontoktól kezdődően, kivéve, ha a közműves szennyvíz elvezetéséhez és tisztításához szükséges beruházás

a) vízjogi létesítési engedélye jogerőre emelkedett vagy

b) támogatásáról a Környezet és Energia Operatív Program Irányító Hatósága által jóváhagyott döntés megszületett.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti folyékony hulladék mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe:

a) az a hulladékmennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést;

b) az a hulladékmennyiség, amelynek a közműves szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítménybe vezetését a vízügyi hatóság nem engedélyezte vagy megtiltotta, és elhelyezését az ingatlantulajdonos számlával igazolta;

c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott;

d) az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a;

e) a házi ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és a -fogyasztó ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, illetőleg a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

(5) A fizetendő közszolgáltatási díj:

a) az egységnyi díjtételnek, a szolgáltatási mennyiségnek, és a szolgáltatás gyakoriságának a szorzata, vagy

b) az egységnyi díjtételnek és az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének a szorzata.

A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító berendezés üzemeltetője mentesül az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott díjfizetési kötelezettség alól.

A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet

A rendelet hatálya kiterjed: a veszélyes hulladékokra; a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekre; minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre, ha veszélyes hulladék birtokosa, illetve veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytat.

Veszélyes hulladéknak minősülnek: a külön rendelet szerinti hulladékjegyzékben szereplő veszélyes hulladékok, a Hgt. 2. számú mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők bármelyikével bizonyítottan rendelkező hulladékok.

A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai

Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen.

A veszélyes hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási feladatokat az általános hulladékgazdálkodási terveken belül kell érvényesíteni. A települési hulladékgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a háztartásokból származó veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének lehetőségeit (speciális gyűjtőhelyek, hulladékgyűjtő udvar stb.).

A veszélyes hulladékok gyűjtése, begyűjtése és tárolása

A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, illetve más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar üzemeltethető. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő udvart gyűjtés céljára, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik.

A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles az összegyűjtött veszélyes hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni. A veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható.

Szállítás: A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével végezhető.

Előkezelés: A veszélyes hulladék termelője saját veszélyes hulladékának előkezelését külön engedély nélkül végezheti. Előkezelést egyéb esetekben csak a hulladékkezelő végezhet.

Hasznosítás: Hasznosítás csak a hasznosító létesítmény helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség engedélye alapján végezhető. A veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési tevékenység, melynek révén a kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból előállított termékkel egyenértékű termékké alakítják át. Hasznosításnak minősül a veszélyes hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő felhasználása is

Ártalmatlanítás

Ártalmatlanításnak minősül a hulladék összetétele alapján a veszélyeshulladék-lerakó telepen végzett végleges lerakás, vagy a kémiai eljárásokkal, ezen belül: égetéssel vagy más termikus eljárással, különböző fizikai-kémiai eljárásokkal, biológiai eljárásokkal történő ártalmatlanítás.

A fizikai-kémiai, valamint a biológiai eljárásokkal történő ártalmatlanítás megvalósításának feltételeit az illetékes környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg engedélyében. Az égetéssel, illetve a lerakással történő ártalmatlanítás részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg.

Technológiaminősítés: A veszélyes hulladék kezelési technológiájának alkalmazója kérheti az országban már alkalmazott, illetve az eddig még nem alkalmazott új technológiának és a technológiához kapcsolódó egyes berendezések, valamint a velük végzett műveletek környezetvédelmi minősítését az adott technológiának az országban bárhol történő alkalmazása céljából.

A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Kormány rendelet

A rendelet hatálya kiterjed az ország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra, azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és gazdálkodó szervezetekre, amelyeknél a csomagolás előállítása történik, csomagolási hulladék keletkezik, vagy amelyek csomagolási hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak.

A csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó előírások

A Hgt. 56. §-ának (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arány teljesítése érdekében a csomagolási hulladék elkülönített visszavételét, valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazónak kell biztosítania. A gyártó, illetve a forgalmazó a kötelezettségét saját maga teljesíti, vagy hasznosításra erre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással teljesítheti, illetve az arra alkalmas csomagolás újrahasználatát biztosítja.

A hasznosítási díj megállapítása

A koordináló szervezet a csomagolási hulladék hasznosítására vonatkozó, valamint adatszolgáltatási kötelezettségének körében, rendszeres időközönként megállapítja a különböző csomagolásfajtákra vonatkozó hasznosítási díj mértékét és számításának módját. A hasznosítási díj mértékét, számításának módját, megállapításának időpontját és a szervezethez való csatlakozás feltételeit a koordináló szervezet a Főfelügyelőségnek bejelenti. A koordináló szervezet által megállapított hasznosítási díj egy, de legfeljebb két évre alkalmazható.

1. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Kormány rendelethez Általános követelmények a csomagolás összetételére, valamint újrafelhasználható és újrahasznosítható (ideértve anyagában hasznosítható) jellegére vonatkozó lényegi követelmények

- Az anyagában történő hasznosítás: a csomagolást úgy kell előállítani, hogy a piacképes termékek gyártása során felhasznált anyagok bizonyos súlyszázalékának visszaforgatását lehetővé tegyék. E százalékos arány megállapítása azon anyagtípustól függően változhat, amelyből a csomagolás összetevődik.

- Az energia-visszanyerés formájában hasznosítható csomagolás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetővé tegye az energia visszanyerés optimalizálását.

- A komposztálás formájában hasznosítható csomagolás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyűjtést és azt a komposztálási eljárást vagy tevékenységet, amelynek azt alávetik.

- Biológiai úton lebontható csomagolás: a biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan összetétellel kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai bomlásra úgy, hogy a levegő jelenlétében végső soron szén-dioxiddá, biomasszává, vízzé vagy levegő kizárása mellett elsősorban metánná bomoljon.

A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet

Minden környezetvédelemmel kapcsolatba kerülő vállalkozásnak, vállalkozónak egyedi környezetvédelmi azonosítókkal, környezetvédelmi ügyfél jellel (KÜJ számmal) és környezetvédelmi területi jellel (KTJ számmal) kell rendelkeznie, melyeket az ügyfélnek minden kérelmében, illetve környezetvédelmi adatszolgáltatásában fel kell tüntetnie.

Az egyedi környezetvédelmi azonosítókat az ügyfél - KAR adatlapok benyújtásával megküldött - kérelmére a Környezetvédelmi Felügyelőség adja ki.

A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Kormány rendelet

A hulladék termelője, birtokosa és kezelője - a szállító kivételével - telephelyenként naprakész nyilvántartást vezet a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett és az általa kezelt, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről. A telephelyi nyilvántartás tartalmazza az 1. számú mellékletben meghatározottakon kívül a külön jogszabályban az adott hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó adatot. A nyilvántartás tartalmazza a telephelyre bemenő és onnan kimenő anyagok és hulladékok anyagforgalmi egyenlegét.

Rendszeres adatszolgáltatásra telephelyenként - a szállító kivételével - a hulladék kezelője, továbbá az a termelő kötelezett, amely esetében a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, vagy a tárgyévben a telephelyen keletkezett (birtokolt) hulladékok összes mennyisége meghaladja veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot, vagy nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot, vagy nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot. Az adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatását a felügyelőségnek teljesíti.

A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Kormány rendelet

A települési önkormányzatnak a települési szilárd, illetve folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására a közszolgáltató kiválasztása céljából a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) és e rendeletet alkalmazva kell eljárnia, kivéve, ha a Kbt. szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni (Kbt. 2/A. §).

Ha több önkormányzat a közszolgáltatást önkormányzati társulás vagy együttműködési megállapodás keretében közösen kívánja megszervezni, a közbeszerzési eljárást megindító felhívásukat közösen készítik el, illetve teszik közzé. A felhívás irányulhat az önkormányzat rendeletében meghatározott közszolgáltatás egyes elemeire is:

- a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására;

- a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény megvalósítására, illetve működtetésére;

- begyűjtőhelyek (így például: hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (így például: válogató, komposztáló) telepek létesítésére, illetve működtetésére.

A felhívás, illetve a dokumentáció tartalma

A felhívásban, illetve a dokumentációban érvényesíteni kell az önkormányzat helyi hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazott célokat és követelményeket. A felhívásnak vagy a dokumentációnak tartalmaznia kell a közszolgáltatás ellátása során kötelezően és kizárólagosan igénybe vehető ártalmatlanító helyek - a közbeszerzési eljárás megkezdése időpontjának megfelelő - állapotát és megnevezését. A közszolgáltatási jellemzők részletezése érdekében a felhívásnak vagy a dokumentációnak tartalmaznia kell a közszolgáltatás vagy annak valamely eleme szempontjából jellemző adatokat.

A felhívásban meghatározottak szerint az ajánlattevő ajánlatának tartalmaznia kell: a közszolgáltatás ellátásának módjára és szervezésére; a szelektív hulladékgyűjtésre; a közszolgáltatás és a településen folyó más hulladékkezelési és hulladékgazdálkodási tevékenységek kapcsolatának, összhangjának alakítására; a tervezett gépek, felszerelések, eszközök, berendezések alkalmazására; a tervezett módszerek, technológiák és eljárások alkalmazására; a fejlesztések elvégzésére; tartozó tevékenységek belső ellenőrzésének rendjére; a közszolgáltatás finanszírozásának feltételeire, módjára és a közszolgáltatás díjának meghatározására, valamint beszedésének módjára vonatkozó javaslatot.

A közszolgáltatási szerződés célja, hogy a közszolgáltatás teljesítése érdekében az önkormányzat és a közszolgáltató közötti kapcsolatok szabályozásáról gondoskodjon. A közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell a közszolgáltatás megnevezését, minőségi ismérveit, a teljesítésének területi kiterjedését, a közszolgáltatás megkezdésének időpontját és időtartamát, valamint annak rögzítését, hogy a közszolgáltató vállalta a megjelölt közszolgáltatás teljesítését.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó tevékenységek listája a rendelet 1-3. számú mellékleteiben kerültek meghatározásra. Az 1. számú mellékletben azon tevékenységek kerültek felsorolásra, amelyek esetében kötelező a környezeti hatásvizsgálat (KHV) elvégzése, a 2. számú mellékletben az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek szerepelnek, míg a 3. számú melléklet a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálati tevékenységeket sorolja fel.

- Előzetes vizsgálat elvégzése szükséges a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek esetében, továbbá a rendelet 2. és 3. számú mellékletében felsorolt tevékenységnél, ha az újnak minősül és még nincs egységes környezethasználati engedélye (EKHE). Az előzetes vizsgálat elsősorban annak megállapítására szolgál, hogy van-e kizáró ok, várható-e jelentős hatás a környezet valamely elemére vagy rendszerére, ha igen mi legyen a környezeti hatásvizsgálat tartalma.

A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet

Az Európai Hulladék Katalógust (EWC) a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet honosította. A hazai hulladék listát tartalmazó jogszabályban az A) Alap lista célja a mindenkori EWC pontos, szó szerinti megjelentetése a hazai szabályozásban. Ez azt is jelenti, hogy amikor az EU az EWC-t módosítja, ez az Alap listában folyamatosan átvezetésre kerül.

A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet

Biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, a mely levegő jelenlétében vagy levegőtől elzárva biológiailag lebomlik - komposztálódik vagy biogáz termelődése mellett kirothad - vagy lebontható

A rendelet hatálya kiterjed a kezeletlen és kezelt biohulladékra, a stabilizált biohulladékra, valamint azokra a tevékenységekre, amelyek során biohulladékot kezelnek mező-, erdőgazdasági és kertészeti felhasználás érdekében, amelyek biohulladék-kezelő telep létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatosak.

Nem terjed ki a rendelet hatálya a mező- és erdőgazdasági tevékenység során keletkező, felszínen visszamaradó növényi maradványokra, a hulladéklerakókban természetes módon keletkező biogázra, a házi komposztálásra.

Amennyiben a komposztálás, illetve az anaerob biológiai lebontás feltételei adottak, a biohulladékot a keletkezés helyén elkülönítetten kell gyűjteni, és el kell kerülni annak egyéb hulladékkal vagy anyaggal való szennyeződését.

Az az elkülönítetten gyűjtött biohulladék kerülhet komposztálásra vagy anaerob biológiai lebontásra, amely újrafeldolgozásra már nem alkalmas, illetve az újrafeldolgozás ökológiai, gazdaságossági feltételei nem adottak. Hulladékgyűjtő udvarban a biohulladékok közül csak zöldhulladék gyűjthető. A biohulladék kezelése során keletkező csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről a hulladékkezelési engedélyben foglaltak szerint kell gondoskodni.

A biológiai bomlási folyamatok elősegítése, a szerkezeti stabilitás javítása, valamint a kémiai összetétel befolyásolása érdekében a biohulladék más hulladékkal vagy anyaggal történő együttes kezelését a hulladékkezelési engedélyben foglaltak szerint kell végezni.

A komposztálás nyitott prizmás komposztálással, vagy félig zárt komposztálási rendszerrel, vagy zárt rendszerű statikus építményű komposztálással történhet. Az anaerob biológiai lebontással előállított biogázt zárt rendszerben kell felhasználni a környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartása mellett.

Mechanikai-biológiai stabilizálási tevékenységet csak a hulladéklerakó telephelyén belül kialakított, szilárd burkolattal ellátott területen lehet végezni. A telephelyen belüli stabilizálást követően a maradék hulladék, valamint a stabilizált biohulladék engedély nélkül felhasználható a hulladéklerakó üzemeltetése során takaró rétegként, valamint annak rekultivációjához külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően. A rekultiváció során az adott területen felhasznált stabilizált biohulladék mértéke nem haladhatja meg a 200 t/ha szárazanyag-mennyiséget.

Komposzt, talajjavító szer, mezőgazdasági területen csak a talajvédelmi hatóság - általános forgalomba hozatali vagy egyedi - engedélyével hasznosítható

A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet

A rendelet hatálya kiterjed: a lerakással ártalmatlanítható hulladékra, a hulladék lerakására, valamint a hulladéklerakó létesítésével, üzemeltetésével, lezárásával és utógondozásával kapcsolatos tevékenységre, valamint ezek engedélyezésére, a műszaki védelem nélkül létesített hulladéklerakó felülvizsgálatára, üzemeltetésére, rekultivációjára.

A hulladéklerakó tervezése, létesítése, a hulladéklerakás általános szabályai

Hulladéklerakó az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, valamint a létesítés telephelye szerinti területi, helyi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célokkal és feladatokkal összhangban, a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt követelmények betartásával létesíthető és üzemeltethető.

A hulladéklerakó helyének kiválasztásánál, a külön jogszabályokban megállapított terület- és településrendezési, természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, tájvédelmi, vízvédelmi, levegőtisztaság-védelmi feltételek mellett, a következő szempontokat kell figyelembe venni és mérlegelni: a terület földtani és hidrogeológiai tulajdonságait; a földtani közeg, különösen a termőföld védelmét; a hulladéklerakó határának a lakó- és az üdülőterülettől, a vízi utaktól, a felszíni vizektől és a mezőgazdaságilag művelt területektől való távolságát.

A lerakásra kerülő hulladék összetételétől, a helyszín természeti adottságaitól és a tervezett műszaki feltételektől függően a hulladéklerakó lehet:

- inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (A kategória);

- nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B kategória),

o szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B1b alkategória),

o vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B3 alkategória);

- c) veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (C kategória).

Hatósági hatáskörök, a hulladéklerakó engedélyezése

A hulladéklerakó létesítésére vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

- a hulladéklerakó kategóriáját;

- a hulladéklerakó, illetve az egyes medencék befogadóképességét;

- a hulladéklerakóban lerakható hulladék: külön jogszabály szerinti megnevezését és kódszámát; összes mennyiségét, valamint szükség szerint az egyes hulladékfajták maximálisan lerakható mennyiségét;

- a hulladéklerakó üzemeltetési terv szerinti napi kapacitását;

- a hulladéklerakó műszaki védelmi rendszerének, a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló építményeknek és berendezéseknek a leírását;

- a hulladék átvételére és a lerakás technológiájára vonatkozó követelményeket;

- a hulladéklerakó monitoringjára vonatkozó követelményeket, beleértve a különböző mintákban vizsgálandó összetevők körét is;

- a lezárásra és utógondozásra vonatkozó feltételeket;

- a hulladéklerakó üzemeltetésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket;

- települési szilárd hulladék lerakása esetén a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentésére vonatkozó előírásokat.

A hulladéklerakó üzemeltetése, a hulladék átadása és átvétele

A hulladéklerakó üzemeltetését az üzemeltetési terv szerint kell végezni. Az üzemeltetési tervnek tartalmaznia kell:

- a hulladék átvételi szabályait és nyilvántartásának rendjét;

- a hulladéklerakás technológiai rendjét;

- a hulladéklerakó-gáz, a csurgalékvíz, a kommunális szennyvíz és a szennyvíziszap, valamint a csapadékvíz kezelésének rendjét;

- a biztonsági létesítmények és intézkedések ellenőrzésének, valamint a környezeti monitoringrendszer üzemeltetésének és az észlelt adatok nyilvántartásának rendjét;

- a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges létszámot és eszközöket.

A rendelet tartalmazza továbbá a következő témakörök részletes szabályozását: Nyilvántartás; A hulladéklerakó bezárása; A hulladéklerakó lezárása, utógondozása, rekultivációja; Jelentéskészítés és adatszolgáltatás.

Az elemek, és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet

A gyártót visszavételi kötelezettség terheli, de ezt koordináló szervezetre is átruházhatja.

Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről szóló 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet

Az előkezelési valamint újrafeldolgozási kötelezettség teljesítésének minősül a hulladékká vált elemnek, illetve akkumulátornak az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló külön jogszabály szerinti szállítólevéllel igazolt kezelése is.

A hordozható elemet, illetve akkumulátort forgalmazó kereskedő a forgalmazás helyén a gyártó által biztosított megfelelő gyűjtőedényt helyez el.

Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet

A rendelet hatálya az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladékokra, illetve az ezekkel kapcsolatos visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységekre terjed ki. Az elektromos berendezésből származó hulladékok kezelése során azokból a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott anyagokat el kell távolítani.

Az elektromos berendezésből származó hulladékok kezelésére szolgáló helyet úgy kell kialakítani, hogy az megfelelő át nem eresztő felülettel, időjárás- és vízálló burkolattal, valamint a keletkező szennyvizek, illetve csapadékvíz gyűjtésére és kezelésére szolgáló berendezésekkel rendelkezzen. Az elektromos berendezésből származó hulladékok tömegét a kezelésüket megelőzően, a keletkezett hulladékfrakciók tömegét a kezelés befejezését követően kell mérni.

A kezelés során kiszerelt alkatrészeket és tartozékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló külön jogszabály rendelkezései szerint kell tárolni, kezelni, valamint a tároló helyeket kialakítani.

Az elektromos berendezésből származó hulladékok kezelését a kezelt hulladék típusára és mennyiségére, a kezelésre előírt általános műszaki feltételekre, és a környezetbiztonsági előírásokra figyelemmel az illetékes környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzi. A gyártó az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség számára adatot szolgáltat.

A 2002.-ben kihirdetett 2008.-ig érvényes országos hulladékgazdálkodási terv lejárt, de az új országos és regionális tervek még csak tervezet formájában léteznek

3.2. Helyi rendeletekben, előírásokban meghatározott követelmények

A hatályban lévő hulladékgazdálkodási terv elkészítése óta a hulladékgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletek száma nem gyarapodott, a korábban is meglévő rendeleteket felülvizsgálták, és tartalmát korszerűsítették.

A rendelet * 
száma kihirdetésének időpontja utolsó módosítás
A köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladékokkal és a települési folyékony hulladékokkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet 11/2003. (V. 6.) 2003. május 15. 2010. 12. 28.
A helyi hulladékgazdálkodási terv kihirdetéséről szóló önkormányzati rendelet *  6/2008. (III. 14.) 2008. március 14. 2009. 09. 16.
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvíz-elhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról, valamint a díjfizetési kedvezményekről és mentességekről szóló önkormányzati rendelet 35/2004. (XII. 31.) 2005. január 2. 2005. 05. 31.
Az állattartás helyi szabályairól szóló rendelet 14/2001. (VI. 15.) 2001. július 1. 2009. 09. 16.
Módosítás alatt
Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet 24/2003. (XII. 31.) 2004. január 1. 2010. 05. 01.
Módosítás alatt
A települési önkormányzati környezetvédelmi alapról szóló rendelet 8/1996. (III. 31.) 1996. március 26. 2009. 09. 16.
A helyi környezetvédelmi programot elfogadó határozat 79/1998. Kt. hat. 1998. augusztus 25. Felülvizsgálat alatt

Paks város környezetvédelmet érintő helyi rendeletei:

1. Paks város önkormányzatának 12/1994. (IV. 27.) számú rendelete a parlagfű visszaszorításáról

2. Paks város önkormányzatának 8/1996. (III. 31.) számú rendelete a települési önkormányzati alapokról

3. Paks város önkormányzatának 11/1996. (IV. 30.) számú rendelete a gázszerelvények és szerelt kémények épületen, építményen való elhelyezéséről

4. Paks Város Önkormányzatának 29/2008. (XII. 17.) számú rendelete az épített értékek helyi védelméről.

5. Paks Város Önkormányzatának 20/2009. (XI. 25.) számú rendelete a közterületek használatáról

6. Paks város önkormányzatának 18/1998. (XII. 16.) számú rendelete a mezőőri szolgálatról

7. Paks város önkormányzatának 20/1999. (IX. 30.) számú rendelete a közműves vízellátásról és szennyvízelvezetésről

8. Paks Város Önkormányzatának 30/2008. (XII. 17.) számú rendelete a helyi természeti értékekről.

9. Paks város önkormányzatának 14/2001. (IV. 15.) számú rendelete az állattartásról

10. Paks Város Önkormányzatának 6/2008. (III. 14.) számú rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Kihirdetéséről

11. Paks város önkormányzatának 35/2004. (XII. 31.) számú rendelete a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról, valamint a díjfizetési kedvezményekről és mentességekről

12. Paks város önkormányzatának 32/2008. (XII. 17.) számú rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapításáról

13. Paks város önkormányzatának 11/2003. (V. 6.) számú rendelete a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladékokkal és a települési folyékony hulladékokkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgálatról

14. Paks város önkormányzatának 29/2009. (XII. 23.) számú rendelete a város gépjármű elhelyezési feltételeinek elősegítéséről, valamint a várakozóhelyek igénybevételének feltételeiről. (Parkolási rendelet)

15. Paks város önkormányzatának 24/2003. (XII. 31.) számú rendelete Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról

16. Paks Város Önkormányzatának 21/2008. (IX. 16.) számú rendelete a Helyi Építészeti - Műszaki, és Településrendezési Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről

4. Az egyes hulladék típusokra vonatkozó speciális intézkedések

A tervidőszak első felében, egyelőre csak a hulladékok mennyiségének kisebb hányadát érintő intézkedésekre került sor, mert a Pakson tervezett létesítmények megépítését és üzembe helyezését nem csak a pályázati feltételek folyamatos változása, hanem a hatósági engedélyezés elhúzódása is lassítja.

Szelektív hulladékgyűjtés

Paks a város területén az anyagukban hasznosítható hulladékok szelektív hulladékgyűjtő rendszerének működtetését már 2004-ben megkezdték, jelenleg 27 db gyűjtő-szigettel rendelkeznek.

A Paksról begyűjtött hulladék mennyisége hatékonyabb felvilágosító munkával és a kihasználatlan konténerek új helyre telepítésével, később a konténerek gyakoribb ürítésével gyűjtőpontok számának lényeges emelése nélkül is növelhető.

2007. szeptember 1-től az Önkormányzat - a Parlagfű Alapítvány közreműködésével - a környezetvédelmet, ennek részeként a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését népszerűsítő oktatási programot indított el. Az oktatással párhuzamosan iskolákban és óvodákban beindult a hulladékká vált papír, műanyag, üveg és szárazelem szelektív gyűjtése is. A gyerekek környezetbarát szemléletének kialakulása nagymértékben befolyásolja a felnőttek viselkedését, szokásainak kialakulását is.

A begyűjtési rendszerhez tartozó első hulladékudvar kialakítása és a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges 2 db konténeres begyűjtő jármű beszerzése megtörtént.

A zöldhulladékok komposztálására szolgáló komposzttelep kialakítására még nem került sor. Ez - 33%-al nagyobb kapacitással - a kistérségi programba került át.

A lakossági zöldhulladékok szelektív hulladék gyűjtő rendszerének kiépítését a komposzttelep használatbavételéig kell befejezni.

Az új kistérségi települési szilárd hulladék kezelő rendszer kiépítése során a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését az önkormányzati társulást létrehozó települések mindegyikére ki kell terjeszteni

Építési, bontási hulladékok

Az építési bontási hulladékok nem tartoznak a kötelező közszolgáltatás keretében begyűjtendő hulladékok körébe, de ellenőrzött körülmények között történő átvételük, kezelésük biztosítása az építési engedélyezési eljárások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a város a „szeméttelep” közvetlen közelében, első lépésben, egy építési hulladék tárolót létesített, majd egy építési, bontási hulladék előkezelő-hasznosító - a hulladékból építési anyagot előállító - telepet létesített. Az inert hulladékok a környezetvédelmi hatóság engedélyével a bányagödrök, tájsebek feltöltésekor a feltöltéshez szükséges talaj kiváltásával is hasznosíthatók

Állati tetemek

Paks Város Önkormányzatának 14/2001. (VI. 15.) sz. rendelete az állattartás szempontjából a város területét övezetekre osztja fel, az egyes övezetekben tartható állatok csoportját meghatározza. A korlátozások következtében a lakossági állattartás nem számottevő, az elhullott állati tetemek mennyisége 2009.-ben 26 t volt.

Az új, Paks és Nagydorog hulladékait befogadó állati hulladék gyűjtő hely - pályázaton nyert támogatás felhasználásával megoldott - kialakítása megtörtént. A kerítéssel, 25 m2-es szilárd burkolattal és ipari árammal ellátott gyűjtőhely 2 db 2 m3-es hűtőkonténerrel és az ebben tárolt 4 db. gyűjtőedénnyel lett kiépítve.

Az állati hulladékok ártalmatlanítására az ATEV Zrt. telephelyein kerül sor.

A területen gazdasági célú állattartás is van, az itt keletkező állati hulladékok ártalmatlaníttatásáról, ATEV Zrt.-nek történő átadásáról a vállalkozások egyedileg gondoskodnak.

Egészségügyi hulladékok

Mennyiségükben érdemi változás nem történt.

A DC Dunakom Kft. a Városi Háziorvosi Szolgálattól, a szakorvosi rendelőintézet keretén belül működő Egynapos sebészettől, ezen felül 11 orvostól veszélyes hulladéknak minősülő fertőző egészségügyi hulladékot gyűjt be, és ad át ártalmatlanításra erre szakosodott vállalkozásoknak. A szakorvosi rendelőintézet többi szakrendeléséről a HAJDÚ Kft gyűjti be és adja át ártalmatlanításra a veszélyes hulladéknak minősülő fertőző egészségügyi hulladékot.

5. A hulladékgazdálkodási tervet készítő település hulladékkezelő létesítményei

a) Működő létesítmények:

Paks hulladékkezelő létesítményei
Települési szilárd hulladék lerakó Egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik.
A meglevő létesítményben a hulladékok lerakásának engedélyét 2011. december 31.-ig hosszabbították meg.
Építési bontási hulladék előkezelő és hasznosító telep A telephely a hulladékok aprításával, osztályozásával építési termékké alakításával történő hasznosításával foglalkozik
Települési folyékony hulladék kezelő telep
(Maga a kommunális szennyvíztisztító telep)
A települési folyékony hulladék a szennyvíztisztító telep szippantott szennyvíz fogadójába kerül
Kommunális szennyvíztisztító telep A szennyvíztisztító telep bővítési és fejlesztési tervei elkészültek. A létesítésre 2010. április 8-án vízjogi létesítési engedély születet.
Szelektív hulladékgyűjtő rendszer gyűjtőszigetei Jelenleg 27 db gyűjtőpontból áll.
Hulladékudvar 1 db; újrahasználati központtá átalakítása tervezett
Állati hulladék gyűjtő telep Használatbavételi és működési engedéllyel rendelkezik.

b) Felhagyott, rekultiválatlan „létesítmények”, hulladéklerakók a város területén nincsenek

5.1. A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek

A Pakson keletkező települési szilárd és települési folyékony hulladékok begyűjtéséről és ártalmatlanításáról - az érvényes közszolgáltatási szerződés alapján - továbbra is a DC Dunakom Kft. gondoskodik. A Kft. üzemelteti az építési hulladék tárolót illetve kezelőt, a szeméttelepet, a hulladékudvart és a hulladékudvarból és hulladékbegyűjtő szigetek hálózatából kialakított, anyagukban hasznosítható nem veszélyes hulladékok begyűjtésére szolgáló szelektív hulladék gyűjtő rendszert is.

A települési folyékony hulladékot befogadó, ártalmatlanító szennyvíztelepet továbbra is a Paksi Víz- és Csatornamű Kft. üzemelteti.

5.2. A települési szilárd hulladékok gazdálkodására vonatkozó, kiegészítő helyzetelemzés

A jelenleg üzemelő paksi szeméttelep (nem veszélyeshulladék-lerakó) egységes környezethasználati engedélye a meglévő lerakó-részben a hulladékok lerakását - a hosszabbítási kérelem pozitív elbírálása alapján 2011. szeptember 30.-a helyett - 2011. december 31-ig engedélyezi.

A kistérségi hulladékkezelési rendszer pályázati dokumentációját - a pályázat 2. fordulójára - 2010. decemberében adták le, a kérelem elbírálására várhatóan 2011. áprilisában kerül sor.

A folyamatos üzemelés feltételeinek biztosítása érdekében a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel a SZAMATERV Kft. által kért egyeztetés során abban állapodtak meg, hogy a beruházás késése esetén lehetőség nyílhat arra, hogy a jelenlegi szeméttelepet az abban lerakni engedélyezett mennyiséghez képest ideiglenesen „túltöltsék”, és az erre felvitt többlet hulladékot az új lerakó-bővítménybe csak annak elkészülte után hordják át

5.3. A települési folyékony hulladékok gazdálkodására vonatkozó, kiegészítő helyzetelemzés

A Város települési folyékony hulladékát is befogadó és ártalmatlanító paksi szennyvíztelep korszerűsítése nyertes pályázat esetén a KEOP pályázat keretében 2011-ben megkezdődik.

A települési folyékony hulladék 2010 utáni kezelésére vonatkozó végleges elképzeléseket a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség192/0125-18783 vízikönyv számú, 32419/2010. iktatószámú vízjogi létesítésre vonatkozó engedély határozata részletezi.

6. Elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

6.1. Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok összetétele és mennyisége

A hulladékkeletkezés csökkentésére vonatkozó célkitűzések változatlanok, és nem változott a hulladékok mennyiségére, összetételére vonatkozó prognózis sem.

6.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések a tervezési területen

A hulladékhasznosítással kapcsolatos célkitűzésekben a szelektíven gyűjtött zöldhulladékot és a települési szennyvíz tisztításából származó szennyvíziszapot nem együttes komposztálással, hanem külön-külön telephelyeken, egymástól függetlenül tervezik komposztálni, hasznosítani.

Az építési, bontási hulladékok hasznosításáról annak építési termékké alakításával, a meglevő szeméttelep rekultivációja, takarása során történő hasznosítással, és a bányagödrök feltöltése során végzett hasznosítással kívánnak gondoskodni.

6.3. Hulladék hasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának új prioritásai és célkitűzései

1. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2007. novemberében majd 2010. márciusában biztosított lehetőséget (KEOP pályázat meghirdetése, majd a pályázati kiírás módosítása) felhasználva, egy olyan önálló, Paks környékére kiterjedő hulladékgazdálkodási „kisprojektet” terveztek meg, melynek segítségével Paks és a társult önkormányzatoknak lehetőségük lesz egy „kistérségi” települési szilárd hulladék előkezelő telepre és egy új, legalább 2020-ig üzemeltethető szeméttelep-bővítményre, egy hulladékudvarra, egy papír-műanyag hulladék kézi válogatóra és egy zöldhulladék komposzttelepre pályázni és a pályázaton nyert támogatás felhasználásával megépíteni.

2. A meglévő, szigetelt szeméttelep tehermentesítésére egy az építési és bontási hulladékok hasznosításra történő előkészítésére és építési termékek előállításával történő hasznosítására alkalmas hulladék előkezelő-hasznosító telepet hoztak létre a szeméttelep mellett. Az ilyen módon hasznosíthatatlan inert építési hulladékok hasznosítására - az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve alapján a tájsebek eltüntetése során, az azok feltöltéséhez szükséges talaj kiváltása érdekében - is lehetőség nyílhat.

A rekultivációjuk, feltöltésük során több tízezer tonna építési-bontási hulladék hasznosítására lehetőséget adó bányagödröket tájsebeket fel kell kutatni, a feltöltés során történő hasznosítás engedélyezését le kell bonyolítani.

3. Az anyagukban hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtésének lehetőségét biztosító, hulladékgyűjtő szigeteket, hulladékudvart és szállító járműveket magában foglaló szelektív hulladék gyűjtő rendszert kistérségi szinten kell továbbfejleszteni.

4. A Paksi szennyvíztelep korszerűsítésére nyertes pályázat esetén KEOP pályázat keretében 2011-ben kerül sor.

5. Amennyiben 2011. áprilisáig nem sikerül megszerezni a Paks és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer kialakításához szükséges pályázati támogatást, úgy vizsgálni kell Paks város számára a hulladékgazdálkodás területén hosszú távon való megoldást biztosító alternatív változatot is. (A pályázat „A” változat I. üteme, vagy a jelenlegi lerakó egységes környezethasználati engedélye meghosszabbítása)

6.4. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása

Környezetvédelmileg nem megfelelő, átalakítandó, lezárandó rekultiválandó létesítmények Paks közigazgatási területén nincsenek:

- Régi szeméttelep: 1998-ban rekultiválták, állapota megfelelő

- Jelenlegi szeméttelep: engedélyezett módon történő rekultiváció 2012.-től

- Települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) leürítő: nincs

- Dögkút: 1988-ban rekultiválták, állapota megfelelő

- Szennyezett terület: Pakson jelenleg nem ismert

7. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

A fenti feladatok megvalósításában, a célok elérésében jelentős szerepet kell szánni a társadalmi zöld szervezeteknek, civil egyesületeknek és a kulturális intézményeknek. A célok megvalósítása érdekében a lakosság tájékoztatása nélkülözhetetlen.

A települési önkormányzat feladata, hogy a helyi hulladékgazdálkodási tervet, illetve annak közérthető kivonatát a civil szervezetek, helyi média (városi televízióban ismeretterjesztő műsorokban, helyi újságban hulladékgazdálkodási rovatban megjelenő cikkekkel) bevonásával a lakosság körében ismertesse.

A fiatal generáció tájékoztatásának módja, hogy az iskolákban, középiskolákban a hulladékgazdasági terv kivonatát környezetismeret-környezetvédelem tanóra keretén belül a diákoknak bemutassák, kitérve a lakossági feladatok (úgymint a szelektív hulladékgyűjtés, környezetbarát termékek vásárlása, stb.) szükségességének indoklására.

7.1. A hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása külön ágazatok szerinti hulladéktípusok alapján
7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentését szolgáló intézkedések meghatározása

Az önkormányzat a hulladékkeletkezés csökkentését

- a többször felhasználható cseregöngyölegek alkalmazásának támogatásával,

- a lerakásra kerülő, ömlesztve gyűjtött települési szilárd hulladékok mennyiségének csökkentését a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésével,

- a bontási hulladékok hasznosítható összetevőinek (pl. ép tégla, ép cserép) kiválogatatásával és újbóli forgalomba hozatásával, a hulladékok építési termék előállítással vagy gödörfeltöltésnél történő hasznosíttatásával

- a szennyvíz közművel gazdaságosan el nem látható beépítésre szánt területeken a minősített szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása

tudja támogatni.

7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása

A hulladékgazdálkodási célkitűzések a következők:

- az önálló papír és műanyag válogató mű építésére vonatkozó elképzelést a hulladékkezelő központban megépítendő egységgel lehet felváltani,

- a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése megkezdődött, az építési bontási hulladékok hasznosításra történő előkészítése illetve most már hasznosíttatása, továbbra is prioritás.

7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása

A fejlesztések részleteit a 8. fejezet tartalmazza.

7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

A város területén az illegális lerakóhelyek kialakulását folyamatosan figyelemmel kell követni, és felderítésüket követően felszámolásukat azonnal meg kell kezdeni.

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje
7.2.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje

A fejlesztések két csoportba sorolhatók:

- Önkormányzati beruházási program keretében megvalósuló fejlesztések

- Kistérségi hulladékgazdálkodási rendszerek keretén belül, Paks város gesztorságával, de az önkormányzati társulás által megvalósítandó beruházások

A módosított elképzeléseknek megfelelő kistérségi és önkormányzati fejlesztések, beruházások prioritási sorrendje

1. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által meghirdetett KEOP pályázat lehetőségét felhasználva, egy olyan önálló, Paks környékére kiterjedő hulladékgazdálkodási „kisprojektet” kell megvalósítani, melynek segítségével Paks és a társult önkormányzatoknak lehetőségük van egy „kistérségi” települési szilárd hulladék előkezelő telepre és egy új, legalább 2020-ig üzemeltethető szeméttelep-bővítményre, egy hulladékudvarra és egy zöldhulladék komposzttelepre pályázni és a pályázaton nyert támogatás felhasználásával megépíteni.

2. A Paksi szennyvíztisztító telep korszerűsítésének a végrehajtása.

A rekultivációjuk, feltöltésük során több tízezer tonna építési-bontási hulladék hasznosítására lehetőséget adó bányagödröket tájsebeket fel kell kutatni, a feltöltés során történő hasznosítás engedélyezését le kell bonyolítani.

3. A Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer pályázatának sikertelensége esetén vizsgálni kell a város önálló hosszútávon fenntartható hulladékgazdálkodási rendszerének kialakítását.

7.2.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett üteme és határideje

A kistérségi hulladékkezelő központ létesítményeinek 2012. június 30.-ig kellene megvalósulnia

7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása

A hulladékgazdálkodási terv készítése és a KEOP pályázati feltételrendszer műszaki tartalma szerint dolgozható ki Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszere, melyet szervesen kiegészít az önkormányzati feladatkörben megvalósítandó fejlesztések a 8. fejezet szerint.

8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségek

a) Önkormányzati beruházási program

Cselekvési program Résztvevők Határidő Előzetes költségbecslés
(nettó eFt)
 * 
100.000 tonna befogadóképességű, bányagödör feltöltése inerthulladék hasznosítással Paks Város
Önkormányzata,
közszolgáltató
- 15.000
Illegális hulladéklerakók és folyamatos felszámolása Paks Város
Önkormányzata, közszolgáltató,
lakosság
folyamatos 4.500
Városi környezetvédelmi program módosítása Paks Város
Önkormányzata,
gazdálkodó szervezetek
2011. május. 31. 400
Összesen 19.900 eFt

b) Térségi hulladékgazdálkodási program keretén belül

B) Önkormányzati társulási szilárd hulladék gazdálkodási program keretén belül, Paks Város gesztorságával megvalósítandó fejlesztési, beruházási program

A beruházási költségek összefoglaló adatai a pályázati dokumentáció szerinti bontásban szerepelnek az alábbi táblázatokban:

Mellékelt Excel táblázatok:

KISTÉRSÉGI RENDSZER KÖLTSÉGE

A pályázatban preferált változat költsége:

„A” változat teljes

Hat. Idő: 2012. június 30.

nettó 1 460 millió Ft.

Paks, 2011. május 10.


  Vissza az oldal tetejére