Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)–c) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében és a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (3) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 18. pontjában és 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: *
1. § (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon
a) folyamatos védelme;
b) a vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése;
c) növelésének előmozdítása.
(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Paks Város Önkormányzata tulajdonában lévő:
a) ingatlanokra;
b) ingó vagyontárgyakra;
c) vagyoni értékű jogokra;
d) értékpapírokra;
e) társasági részesedésekre.
(2) * A rendelet hatálya a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokra csak abban az esetben terjed ki, amennyiben ezen ingatlanok rendeltetéstől eltérő használatát a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet nem köti közterület használati engedélyezéshez.
(2a) * A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre – a (2b) bekezdésben foglalt kivétellel – nem terjed ki.
(2b) *
(2c) * A rendelet hatálya nem terjed ki a közútkezelői feladatok ellátására és az azokhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlására.
(3) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére jelen rendelet szabályait az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletével együtt kell alkalmazni.
(4) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Bruttó érték: az eszközök számviteli törvény szerinti bekerülési értéke.
2. *
3. Erdő: a nyilvántartott művelési ágtól függetlenül az a legalább 1500 m2 alapterületű, erdei fákkal és cserjékkel borított terület, amely legcélszerűbben erdőgazdálkodással hasznosítható, továbbá ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a fásítás ténylegesen kialakításra került-e. Az erdő elsődleges rendeltetés szerint lehet: gazdasági, védelmi, közjóléti, egyéb.
4. *
5. *
6. Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.
7. Helyi közút: az önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.
8. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti.
9. Ingatlan vagyon: a földterület és minden olyan eszköz (épület, építmény) amely a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
10. Ingó vagyon: minden olyan eszköz amely nem tartozik az ingatlan vagyon körébe.
11. Kedvezményes átruházás: a rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.
12. *
13. Középület: az önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.
14. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtte az elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt a szennyvíztisztító berendezések, a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.
15. Levéltári anyag: az önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.
16. Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.
17. Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.
18. Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény.
19. Nettó érték: a bekerülési érték tervszerinti vagy rendkívüli értékcsökkenéssel csökkentett összege.
20. Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.
21. Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány.
22. Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
22/a. * Telek-kiegészítés: Ha az értékesítésre kijelölt terület, a képviselő-testület döntésének megfelelően az értékesítés során a vevő saját tulajdonú ingatlanába beolvasztásra kerül.
23. Terek: az önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.
24. *
25. Üzleti értékelés: e rendelet alkalmazásában az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.
26. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
27. Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.
28. Vagyontárgyak: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
29. Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.
30. Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, vagy ezek medre.
31. Víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény, ami a vízügyről szóló törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.
4. § (1) Az önkormányzat teljes vagyona a 2. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.
(2) A vagyon – rendeltetése szerint – a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból tevődik össze.
5. § (1) *
(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik
a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdés által a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon körébe sorolt vagyontárgy;
b) a törvény által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyontárgy, továbbá
c) e rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő alábbi vagyontárgyak:
ca) köztemetők,
cb) hulladékkezelő telephelyek.
(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak: *
a) helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló vízek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
d) levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,
e) védett természeti területek,
f) köztemetők,
g) hulladékkezelő telephelyek
h) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít
(5) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai:
a) a közművek;
b) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon;
c) középületek;
d) műemlék épületek;
e) muzeális emlékek;
f) sportpályák és sportcélú létesítmények;
g) erdők;
h) önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb műalkotások;
i) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.
6. § E rendelet 5. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyain kívül minden egyéb vagyontárgy az önkormányzat üzlet vagyonának minősül.
7. § (1) * A forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes ingatlanok felsorolását az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Törzsvagyoni körből üzleti vagyonná, illetve forgalomképtelen törzsvagyon köréből korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná csak a Képviselő-testület sorolhat át önkormányzati vagyontárgyat, amennyiben magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel ez nem ellentétes. A forgalomképes vagyontárgy törzsvagyoni körbe átsorolásáról a Képviselő-testület határoz. Törzsvagyonnak az a vagyontárgy nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
8. § (1) * Az önkormányzat vagyonát a jegyző tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon-kataszterben kerül nyilvántartásra.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) * Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, akkor a vagyontárgy vagyonkategóriába történő besorolásáról – ha az a jogszabályi rendelkezések alapján egyértelmű – a polgármester, ha nem egyértelmű, akkor a szerzést követő soron következő első ülésén a képviselő-testület dönt.
9. § (1) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
a) törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és
b) * üzleti vagyon
bontásban tartalmazza.
(3) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat mérleg szerinti értéken;
b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken;
c) a portfólió vagyont, ha jogszabály másként nem rendelkezik tételesen és értékén veszi számba
d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfolió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy – az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken – vagyonkezelőnként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. alapján kell elvégezni.
e) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-a alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.
(4) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.
10. § (1) Az önkormányzat a vagyon tárgyának elidegenítésére, egyéb hasznosítására irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy piaci értékét:
a) * ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek 6 hónapnál nem régebbi felülvizsgált változata (aktualizált forgalmi értékbecslés) alapján – kivéve a b) pontban meghatározott esetet;
b) * ingatlan vagyon bérbe, haszonbérbe, egyéb módon használatba adása esetén, a rendelet 14. § (1) bekezdésben foglalt eltéréssel az ingatlanvagyon-kataszterben rögzített becsült érték alapján; mely éves vagyonértéknek tekintendő;
c) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján;
d) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
da) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;
db) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;
e) egyéb társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján határozza meg.
(2) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) gazdasági társaság, egyesülés, részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.
(3) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott ügylet tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.
(5) * A jelen rendeletben meghatározott értékek, ha a rendelet eltérően nem rendelkezik, általános forgalmi adó nélkül értendőek.
(6) * A 10. § (1) bekezdés szerint megállapított vagyonértéktől – magasabb vagyonérték megállapításával – a képviselő-testület eltérhet.
(7) * A 10. § (1) bekezdés a) pont szerinti felhasználhatósági idő kezdőnapja a forgalmi értékbecslés, felülvizsgálat fordulónapja. A rendeletben nem szabályozott határidők számítása során a Ptk. előírásai szerint kell eljárni.
(8) * A 10. § (1) bekezdés szerinti felhasználhatósági időt megtartottnak kell tekinteni, ha:
a) versenyeztetés esetében a felhívás közzétételre történő megküldése (versenyeztetési eljárás megindítása),
b) versenyeztetés nélküli értékestés esetében a vételár vevővel történő közlése
a felhasználhatósági időn belül történt. Az a) és b) pont szerinti időpontokat írásban igazolni kell.
11. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) * A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben a Gazdasági Bizottság, valamint a polgármester gyakorolja a jelen rendeletben meghatározottak alapján.
(3) *
12. § (1) Az önkormányzat vagyonának kezelői (a továbbiakban: vagyonkezelő szerv):
a) a Polgármesteri Hivatal;
b) az önkormányzat költségvetési szervei (intézményei);
c) az önkormányzat gazdasági társaságai.
(2) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.
(3) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:
a) birtoklására, használatára, hasznainak a szedésére, a birtokvédelemre;
b) a bérbeadásra, egyéb hasznosításra;
c) a közterhek viselésére.
(4) Az (3) bekezdésében meghatározott jogokat e rendelet szabályai szerint kell alkalmazni.
(5) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet 20–23. §-a szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.
(6) A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
(7) A vagyonkezelő szerv beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet.
(8) A közművek és a temetők vagyonkezelési és hasznosítási feladatait az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el. A közművek – koncessziós szerződést nem jelentő – bérletbe (használatba) adására, illetve üzemeltetésre történő átadására a Képviselő-testület jogosult. A víziközmű vagyon üzemeltetője a Mezőföldvíz Kft.
(9) A működő, illetve a kijelölt hulladékkezelő telephelyek vagyonkezelője a telepek kezelésére kötött szerződés alapján az a gazdálkodó szervezet, mely Paks város területén (külön jogszabály szerint) kizárólagos joggal végzi a köztisztasági szolgáltatást. Ez a gazdálkodó szervezet jelenleg a Paksi Hulladékgazdálkodási Kft.
(10) Az önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosított lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos vagyonkezelői, hasznosítói feladatait az önkormányzat a DC DUNAKOM Plusz Kft útján látja el.
13. § * (1) Ha e rendelet, vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a polgármester gyakorolja a tulajdonost illető nyilatkozattételi, hozzájárulási jogot, hatósági vagy bírósági eljárásokban az ügyfél vagy peres fél jogát, továbbá a rendeletben külön nem nevesített egyéb tulajdonosi jogokat.
(2) A polgármester jogosult az önkormányzati vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó bármely külön nem nevesített megállapodás megkötésére, ha az
a) a 19. § (6) és (6a) bekezdése szerinti ügyletek kivételével nem eredményezi az önkormányzat vagyonára vonatkozó tulajdonjog átruházását,
b) jogszabály vagy e rendelet alapján nem tartozik a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe, vagy a képviselő-testület más szervének hatáskörébe, és
c) térítésmentes vagy az önkormányzat ellenszolgáltatása nem haladja meg a 10 millió forint vagyonértéket.
(3) A (2) bekezdésben vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó bármely külön nem nevesített megállapodás alatt olyan megállapodást kell érteni, mely tartalma alapján:
a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben vagy más jogszabályokban meghatározott egyes szerződés típusokba nem sorolható be vagy azokat vegyíti, és
b) az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás körébe tartozik vagy önkormányzati beruházás előkészítéséhez, megvalósításához szükséges, ideértve az olyan magánberuházást is, melynek önkormányzat által történő átvételét a magánberuházók kezdeményezik tekintettel annak közfeladat ellátáshoz való szükségességére.
14. § * (1) A termőföldek haszonbérleti díjainak mértékéről a Gazdasági Bizottság határoz.
(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) összhangban a rekreációs hasznosítású ingatlanokat a képviselő-testület a konkrét igény felmerülésekor határozattal jelöli ki.
(3) * Az (1) bekezdésben foglalt bérleti díjakat kell alkalmazni a rekreációs célú földhasználat, továbbá a beépítetlen területek mezőgazdasági célú hasznosítása esetében is.
15. § (1) * A polgármester dönt a vagyon vagy vagyonra vonatkozó jog térítésmentes elfogadásáról, ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik.
(2) *
(3) * Ha a vagyonról az önkormányzat vagy intézménye, vagy egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.
15/A. § * (1) Út- és közműépítéshez kapcsolódó terület kialakítása esetén, amennyiben az út- és közműépítéshez szükséges ingatlan magántulajdonban van, az érintett ingatlantulajdonosnak előzetesen intézkedni kell a szükséges telekalakításról, majd az így kialakított út- és közműterületet a tulajdonos kezdeményezése alapján, a felek együttműködését szabályozó megállapodás keretében az önkormányzat főszabályként ingyenesen veszi tulajdonba.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérés csak abban az esetben lehetséges, ha az önkormányzat számára átadandó terület tulajdonosa saját tulajdonában maradó telke, Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendeletnek (a továbbiakban: HÉSZ) megfelelő szabályos kialakításához önkormányzati tulajdonban lévő területrészre is szükség van. Ebben az esetben az érintett ingatlantulajdonos által az Önkormányzatnak átadandó ingatlan, vagy tulajdoni hányad értéke legfeljebb 30%-ának mértékéig csereszerződés is köthető.
(3) A csereszerződésnél figyelembe vehető mérték meghatározására, a (2) bekezdés keretei között, jogügyeletenként a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben a Polgármester jogosult.
(4) A (2) bekezdés szerinti esetben a HÉSZ-nek megfelelő telekalakításhoz szükséges önkormányzati ingatlan vételára csökken, az út területébe beolvadó és az önkormányzatnak az út területével visszaadandó ingatlanrész értékével. Ezen ingatlanrész értéke a (2) és (3) bekezdés szerint számított csereértéknél sem vehető figyelembe.
16. § (1) * A forgalomképtelen törzsvagyon körében fennálló tilalmakról az Nvtv. 6. §-a rendelkezik.
(2) * Amennyiben nincsenek vagyonkezelésben, a forgalomképtelen vagyonba tartozó dolgok Nvt. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításáról – ide nem értve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadását és a (2a) bekezdésben foglaltakat – a polgármester dönt. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására a lakások és helyiségek bérletéről szóló 5/2015. (II. 13.) önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(2a) * A forgalomképtelen vagyonba tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség egy hét időtartamot meg nem haladó használatba adása esetén a képviselő-testület határozattal elfogadja a helyiségek használati szerződésének mintáját. A képviselő-testület által elfogadott minta alapján az önkormányzat képviseletében a minta szerinti tartalommal kell megkötni a helyiség használatra jogszabály alapján feljogosított kérelmezőkkel a használati szerződéseket. Amennyiben a használatba adás során a felek a képviselő-testület által elfogadott határozat mintáktól el kívánnak térni, vagy a polgármester a szerződést a kérelmezővel a minta szerinti tartalommal nem kívánja megkötni, úgy a szerződés megkötése iránti kérelmet a képviselő-testület elé terjeszti döntéshozatalra.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
(4) *
(5) *
17. § (1) * A korlátozottan forgalomképes vagyonba tartozó dolgok elidegenítéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület határoz. Elidegeníteni, rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az önkormányzati feladat és hatáskör ellátásához, a közhatalom gyakorlásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.
(2) Mindazon esetekben, amikor más jogszabályok értelmében harmadik személy hozzájárulása szükséges, azt a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles beszerezni.
(3) A törzsvagyonnak minősülő ingatlanok használati jogát azok a költségvetési szervek (intézmények) gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.
(4) * Amennyiben nincsenek vagyonkezelésben, a korlátozottan forgalomképes vagyonba tartozó dolgok Nvt. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításáról – ide nem értve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadását és a (4a) bekezdésben foglaltakat – a polgármester dönt. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására a lakások és helyiségek bérletéről szóló 5/2015. (II. 13.) önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(5) * A korlátozottan forgalomképes vagyonba tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség használatba adására a 16. § (2a) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5a)–(6) *
18. § (1) * Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.
(2) * Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(3) * A Képviselő-testület dönt az üzleti ingatlanvagyon
a) értékesítésre kijelöléséről,
b) cseréjéről,
c) megterheléséről,
d) gazdasági társaságba való beviteléről.
(4) * Ingatlan tulajdonjogának, arra vonatkozó egyéb jognak a megszerzéséről 10.000.000 Ft értékhatárig a polgármester, azt meghaladó érték esetén a Képviselő-testület dönt, míg ingó dolog tulajdonjogának, arra vonatkozó egyéb jognak a megszerzésére az önkormányzat beszerzési vagy közbeszerzési szabályzata alkalmazandó.
(5) * Amennyiben nincsen vagyonkezelésben, az üzleti vagyonba tartozó dolog Nvt. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításáról – ide nem értve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadását és az (5a) bekezdésben foglaltakat – a polgármester dönt. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására a lakások és helyiségek bérletéről szóló 5/2015. (II. 13.) önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(5a) * Az üzleti vagyonba tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség használatba adására a 16. § (2a) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) * A Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó földek bérleti, valamint használati szerződései időtartamára a Földforgalmi törvény az irányadó. Az egyes szerződések tényleges időtartamát, ideértve a meghosszabbítást is, a Földforgalmi törvény keretei között a polgármester határozza meg.
(7) *
19. § (1) Az önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó, indokolt hasznosítása (az értékesítést kivéve) az alapfeladat sérelme nélkül a vagyonkezelő szerv hatáskörébe tartozik. A hasznosítás bevétele a vagyonkezelő szervet illeti meg.
(2) Amennyiben az ingó vagyontárgy a vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak értékesítéséről a polgármester határozhat.
(3) A hasznosítás nem veszélyeztetheti az alapfeladat (közszolgáltatás) biztonságos ellátását.
(4) Az önkormányzati tulajdonú ingó és immateriális vagyont (mind a forgó, mind a tárgyi eszközöket és immateriális javakat) évente legalább egyszer leltározni, a feleslegessé váló eszközöket selejtezni szükséges.
(5) Önkormányzati tulajdonú ingóvagyon leltározására, selejtezésére, annak feltételeire a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző által elfogadott és ellenjegyzett leltározási és selejtezési szabályzatában foglaltak az irányadók.
(6) A selejtezett ingóvagyon értékesítésére a jelen rendelet szabályait kell alkalmazni. Az értékesítésről a polgármester jogosult dönteni.
(6a) * A polgármester dönt az önkormányzat tulajdonában álló ingóság ingyenes átruházásáról 5 millió forint értékhatárig.
(7) Önkormányzati tulajdonú ingó és immateriális vagyont biztosítékul vagy zálogba adni csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával lehet.
20. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. § (1) bekezdése és a Nvtv. 11. §-a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) * A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre.
(3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.
21. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, amely a Mötv. 109. § (3) bekezdésében meghatározott célból történhet.
(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.
(4) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.
(5) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot annak képviselő-testületi megtárgyalását megelőzően megvitatja a feladattal érintett önkormányzati bizottság is.
(6) Az önkormányzat vagyonának kezelője a Nvtv. 11. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezet lehet.
(7) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
(8) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy – az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, a Nvtv. 11. § (11) bekezdése c) pontjának megfelelő szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.
(9) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni.
(10) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) birtoklására,
b) használatára, hasznainak szedésére,
c) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására.
(11) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) biztosítására,
b) a közterhek viselésére,
c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
22. § (1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:
a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete – a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban – az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni.
e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.
f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,
g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,
i) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz:
1. határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
2. a szerződés felmondásával,
3. közös megegyezéssel,
4. határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
5. közös megegyezéssel,
6. a vagyonkezelő halálával,
7. vagy jogutód nélküli megszűnésével,
8. az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, vagy
9. a gazdasági társaság, vagy a közhasznú társaság jogutód nélküli meg-szűnésével,
10. a szerződésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén.
m) felmondási időt:
1. rendes felmondás esetén legalább 6 hónap,
2. rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap,
3. a felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget.
(2) A feladatellátásra vonatkozó szabályok megszegése miatt az érintett szakmai bizottság, a vagyon kezelésével kapcsolatos szabályok és szerződési kikötések megszegésekor kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a szerződés megszüntetését.
(3) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a Nvtv. 11. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.
23. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Paks Város Önkormányzata jegyzője felelős.
(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:
a) a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása,
b) a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.
(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.
24. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:
a) a Képviselő-testület és bizottságai;
b) a polgármester;
c) a jegyző;
d) az önkormányzat vagyonkezelő szerve
kezdeményezheti.
(2) * A vagyon elidegenítésére vonatkozó kijelölésről szóló képviselő-testületi döntést a döntés napját követő 3 munkanapon belül 15 napra a Polgármesteri Hivatal földszinti hirdetőtábláján ki kell függeszteni, a város honlapján közzé kell tenni (a továbbiakban együtt: közzététel) abból a célból, hogy a döntésről az érdeklődők tudomást szerezzenek. A közzétételben tájékoztatást kell adni arról, hogy a közzétételi idő alatt lehet az önkormányzatnál a vagyontárggyal kapcsolatos vételi szándékot írásban bejelenteni.
(3) * Versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával, lehet a vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni, ha a vagyontárgy 10. § szerint meghatározott értéke
a) ingó és immateriális vagyon esetén meghaladja az 3.000.000 Ft-ot;
b) ingatlan vagyon esetén Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a nemzeti vagyon körében versenyeztetésre előírt értékhatárt eléri;
c) társasági részesedés esetén eléri a 25.000.000 Ft-ot.
(4) * A versenyeztetési eljárás típusa lehet nyílt, vagy meghívásos licit. A 24. § (3) bekezdés b) pont szerinti esetben nyílt licit útján lehet az ingatlanvagyont értékesíteni. A 24. § (3) bekezdés a) és c) pont szerinti esetekben a versenyeztetési eljárás típusáról, az értékesítés összes körülményére tekintettel a képviselő-testület dönt. Meghívásos licitet elsősorban az esetben lehet lefolytatni, ha
a) a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak,
b) a nyílt versenyeztetési eljárás közérdeket, valakinek jogszabályban védett vagy méltányolható jogos magánérdekét sértené,
c) az önkormányzati érdekek – így különösen a közszolgáltatás biztonságos ellátása –, azt indokolttá teszik, vagy
d) jogszabály így rendelkezik.
(5) * Nem kell versenyeztetést lefolytatni, ha a vagyontárgy értéke nem éri el a 24. § (3) bekezdés szerinti értéket, továbbá ha a versenyeztetés mellőzésére törvény lehetőséget ad.
(6) * Eredménytelen versenyeztetési eljárás után a polgármester jogosult a vagyontárgyat a 10. § szerinti érték alkalmanként legfeljebb 15–15%-ával csökkentett, de legalább 50%-át elérő értéken versenyeztetésre ismételten meghirdetni. A vagyontárgy értékének 50%-át el nem érő ellenértéken történő ismételt versenyeztetés meghirdetéséhez a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
(7) * A licitszabályzatot a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(8) * Nem kell a 24. § (2) bekezdés szerinti közzétételt alkalmazni, ha a versenyeztetés mellőzését törvény lehetővé teszi, vagy ha az értékesítésre kijelölt ingatlanvagyon értéke nem éri el a 24. § (3) bekezdés b) pont szerinti értéket, és ha az értékesítés
a) csereszerződés kötésére,
b) kisajátításnál csereingatlan biztosítására,
c) telekhatár-rendezésre,
d) telek-kiegészítésre, valamint
e) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti helyi közügy, valamint helyben biztosítható közfeladat ellátásához szükséges ingatlanra vonatkozik.
(9) * Ha az elidegenítésre kijelölt vagyontárgy vonatkozásában nem áll fenn a versenyeztetési kötelezettség, egy vételi ajánlat esetén vevő az egy vételi ajánlatot tevő, egynél több vételi ajánlat esetében a vevőt, ingatlan értékesítésekor 10.000.000 Ft-ig a polgármester, 10.000.001 Ft és Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a nemzeti vagyon körében versenyeztetésre előírt értékhatárt el nem érő érték között ingatlanvagyon esetén a Gazdasági Bizottság, minden más esetben a képviselő-testület jelöli ki. Ingatlanvagyon esetében egy vételi ajánlatnak kell tekinteni, ha ugyanazon ingatlanra, de annak más-más részére egy vételi ajánlat van csak.
(10) * A 24. § (9) bekezdés szerinti döntés során előnyt élvez az a vételi ajánlatot tevő, aki az értékesítésre kijelölt ingatlan közterületi környezetének, megközelítésének korszerűsítéséhez, felújításához, ki- vagy átépítéséhez anyagi hozzájárulást biztosít az önkormányzat számára, és ezt az értékesítésre vonatozó szerződésben bontó feltételként vállalja. Azonos vállalás esetén az ingatlan forgalmi értékbecslésben megadott vételárat meghaladó vételár ajánlat alapján kell dönteni.
24/A. § * (1) A szerződést versenyeztetés estén a licit hirdetményben meghatározott határidőn, egyéb esetben 30 napon belül meg kell kötni. Indokolt esetben a szerződéskötést legfeljebb 30 nappal bármely fél kérésére el lehet halasztani, a halasztást a polgármester egyetértésével a jegyző hagyja jóvá.
(2) A nyertes ajánlattevő köteles a teljes vételárat a szerződés megkötésének időpontjáig megfizetni. Kivételesen a vételár megfizetésére legfeljebb 30 nap halasztás, illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint részletfizetés engedélyezhető. A halasztás és részletfizetés engedélyezésére a Gazdasági Bizottság egyetértésével a polgármester jogosult.
(3) Részletfizetési határidő adható a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződésben szereplő érték figyelembe vételével a szerződés megkötésének napjától számítva:
a) 5.000.000 Ft szerződéses értékig maximum 60 nap,
b) 5.000.001 Ft – 10.000.000 Ft szerződéses érték között maximum 1 év,
c) 10.000.000 Ft szerződéses érték felett maximum 2 év
futamidő biztosításával.
(4) Részletfizetés engedélyezésekor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:47. § szerinti kamatot kell felszámolni.
(5) Fizetési késedelem esetén – ha a szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – az Önkormányzat, mint eladó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve egyéb jogszabály által meghatározott mindenkori késedelmi kamatot számít fel, továbbá igénybe veszi a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén rendelkezésére álló, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szankciókat.
(6) Ha az eljárás nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre nyitva álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírását követően a nyertes ajánlattevő a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő (második) ajánlattevővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni. Az elállással, valamint a következő ajánlattevővel történő szerződéskötéssel kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.
(7) A nyertes ajánlattevő helyébe lépő ajánlattevővel csak akkor köthető szerződés, ha a versenyeztetési kiírás arra lehetőséget adott és
a) az eljárás eredményének közlésekor a második helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették, továbbá
b) az eljárás eredményhirdetésétől számított 6 hónap még nem telt el.
24/B. § * (1) Az elidegenítésre, hasznosításra vonatkozó versenyeztetési eljárás az eljárás típusától függően licit hirdetmény közzétételével vagy megküldésével indul.
(2) Az összességében legelőnyösebb ajánlat a – szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával összhangban álló – legmagasabb vételár, vagy bérleti-, használati díj és az elidegenítéssel, vagy hasznosítással kapcsolatosan a tulajdonosi joggyakorló által előírt feltételek vállalásának összessége.
(3) A kiíró nevében eljáró a licit lebonyolításával más szervet vagy személyt is megbízhat. A licit során kialkudott árat a licitet vezető állapítja meg.
(4) Az eljárásban való részvétel biztosítékhoz kötött, amelyet a licit hirdetményben meghatározott ideig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani, és a rendelkezésre bocsátást igazolni.
(5) A biztosíték a licithirdetményben szereplő összeg, legfeljebb az induló ár 10%-a, bérbeadás esetén az ajánlati biztosíték összege a három havi bruttó bérleti díjjal megegyező összeg. A biztosítéknak a hirdetményben megadott időpontig (ajánlati kötöttség) – ha annak korábbi visszafizetéséről a kiíró nem gondoskodik – rendelkezésre kell állni.
(6) A biztosíték összegét a felek eredményes versenyeztetés esetén foglalónak tekintik, fizetés esetén a vételárba, a fizetendő bérleti díjba beszámítják.
(7) A biztosíték kamatmentesen visszajár:
a) az eljárás visszavonásától számított 15 napon,
b) az eljárás eredménytelenségének megállapításától számított 15 napon,
c) eredményes eljárás esetén a 24/B. § (8) bekezdése szerinti eset kivételével, az ajánlati kötöttség lejártát követő 15 napon belül.
(8) Nem jár vissza a biztosíték, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.
(9) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével a kiíró dönt.
24/C. § * (1) A versenyeztetés abban az esetben eredménytelen, ha
a) a liciten nem jelenik meg licitáló,
b) a licit során a versenyeztetéssel érintett vagyontárgy licitfelhívásban megadott értékét el nem érő értékű megajánlás van csak,
c) a szerződéskötésre nyitva álló időn belül a nyertes ajánlattevő – ha a kiíró hirdet második helyezett ajánlattevőt – vagy a második helyezett ajánlattevő nem köti meg a szerződést,
d) valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit sértő cselekménye miatt a kiíró az eljárás érvénytelenítéséről dönt,
e) a kiíró visszavonta a licitet,
f) ha az eljárás során összeférhetetlenség kimondására kerül sor,
g) a kiíró úgy döntött, hogy nem köt szerződést.
(2) Eredménytelen versenyeztetés esetén, ha a kiíró elidegenítési, hasznosítása szándéka továbbra is fennáll, az eredeti pályázati feltételekkel – az ár vonatkozásában a rendelet 24. § (6) bekezdése figyelembevételének lehetőségével- újra le kell folytatni a versenyeztetést.
(3) A versenyeztetés eredménytelensége esetén a megismételt versenyeztetésen nem vehet részt az, aki az előző versenyeztetésen nyertesként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy a vételárat határidőn belül nem fizette meg.
(4) A versenyeztetési eljárások során az eljárásban résztvevők kötelesek a tudomásukra jutott üzleti, szolgálati titkot a jogszabályban előírt határidőig megőrizni.
(5) Az eljárás során minden eljárási cselekményt írásban dokumentálni, az iratokat iktatni kell.
25. § (1) A nettó 5.000.000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint a koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal földszinti hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül.
(2) A szerződés közzétételéről a polgármester gondoskodik.
26. § (1) A gazdasági társaságokban képviselt önkormányzati üzletrészek, illetve részvénycsomagok vagyonkezelője a polgármester.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem terjednek ki
a) az önkormányzati üzletrészek, részvénycsomagok értékesítésére;
b) a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára.
27. § Az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok tag-, illetve közgyűléseinek a gazdálkodást alapvetően befolyásoló határozatairól a vezető tisztségviselők a Gazdasági Bizottságot tájékoztatni kötelesek.
28. § (1) A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal (kárpótlási jegyek, kötvények – az átváltoztatható kötvények kivételével –, váltók, letéti- és közraktárjegyek, kincstárjegyek és államkötvények, befektetési jegyek stb.) való gazdálkodásra az önkormányzat pénzeszköz-gazdálkodására és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(2) A költségvetési szerv – a Polgármesteri Hivatal kivételével – nem birtokolhat ilyen értékpapírt.
28/A–28/B. § *
28/C. § * Paks Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 24. § (6) bekezdése szerint a helyi személyszállítási közszolgáltatás feladatainak ellátásával kizárólagos joggal az egyszemélyes tulajdonában lévő Paksi Közlekedési Korlátolt Felelősségű Társaságot, mint belső szolgáltatót (a továbbiakban: Közlekedésszolgáltató) bízza meg.
28/D. § * Paks Város helyi közösségi közlekedés biztosításával kapcsolatos feladatai Közlekedésszolgáltató általi ellátásának célja
a) az Sztv. és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1370/2007/EK rendelet) alkalmazását szolgáló integrált közlekedésszervezési és közszolgáltatási rendszer létrehozása,
b) a közösségi közlekedés integrált szemléletű tervezésének és szervezésének a többi közlekedési módot is figyelembe vevő megvalósítása és egységes közlekedéspolitika kialakítása,
c) a közösségi közlekedésre fordítható erőforrások összességében legkedvezőbb felhasználása, a társadalmi igényekre, a városszerkezeti adottságokra, az energiahatékonyságra, a fenntarthatóságra és környezetvédelemre, valamint a biztonságra is tekintettel,
d) műszaki fejlesztési, szolgáltatásfejlesztési és hatékonyságjavítási célok elérése,
e) a regionális szinten is együttműködő, integrált szolgáltatást nyújtó közösségi közlekedési rendszer kiépítésének előmozdítása az érintett partnerekkel együttműködve,
f) a helyi közszolgáltatás igénybevételi és díjszabási rendszerének a társadalmi és utazási igényeknek megfelelő kidolgozása, üzemeltetése és fejlesztése a Paks Kártya bevonásával,
g) a műszaki eszközökkel, járművekkel és az infrastruktúrával kapcsolatos igények egységes szemléletű megfogalmazása és képviselete,
h) az egységes menet- és bérletjegy értékesítési rendszer összehangolásának kezdeményezése és szakmai megalapozása a Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszerrel,
i) az autóbusszal végzett helyi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás (a továbbiakban: helyi közszolgáltatás) nyújtása és a helyi közszolgáltatás szempontjából meghatározó gazdasági szereplőkkel együttműködve Paks város közigazgatási határán belüli és a régióból érkező közúti közlekedési terhelés csökkentése.
28/E. § * A Közlekedésszolgáltató e rendelet szerinti közszolgáltatási tevékenységét kizárólag az Önkormányzat illetékességi területén végzi.
28/F. § * (1) A közlekedésszolgáltatói feladatok ellátásának részletes szabályait, a feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait az Önkormányzat és a Közlekedésszolgáltató közötti közszolgáltatási szerződés tartalmazza. A Közlekedésszolgáltató kizárólagos joga a következő közfeladatok ellátására terjed ki:
1. az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerinti közreműködés a helyi menetrend szerinti közösségi közlekedési személyszállítás lehető legmagasabb színvonalú megszervezésében, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket,
2. az Önkormányzat felkérésére a közszolgáltatási feladatok és az azokkal összefüggő követelmények meghatározása adott területre (területrészre, hálózatra, vonalcsoportra, vonalra vagy járatra), ennek keretében az autóbusz közlekedési hálózat és a helyi közszolgáltatási menetrend kidolgozása és végrehajtása,
3. az Önkormányzat megbízása alapján a helyi személyszállítási közszolgáltatás elvégzése a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint,
4. az Önkormányzat egyedi megbízása alapján közreműködés a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó – a közszolgáltatási szerződésben meghatározott – költség-felülvizsgálati módszertan kidolgozásában és a bázisadatok felmérésében,
5. a helyi személyszállítási közszolgáltatás ellátására vonatkozó menetrendi koncepciók kidolgozása, közforgalmú menetrend készítése, közzététele,
6. az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokat az utazók számára – a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek között – összehangolt, egységes feltételek mellett biztosító szolgáltatási rendszer kialakításában való közreműködés,
7. az Önkormányzat egyedi megbízása alapján a személyszállítási közszolgáltatási menetrendek egységes egyeztetési eljárásáról szóló miniszteri rendelet szerinti eljárásokban való részvétel,
8. az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetéséhez szükséges menetrendi adatok szolgáltatása és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése és annak végrehajtásában közreműködés,
9. az előre tervezett elektronikus és megállóhelyi utastájékoztatás megvalósítása, a rendkívüli elektronikus és megállóhelyi utas-tájékoztatási feladatok végrehajtása és az általános utastájékoztatási feladatok ellátása,
10. a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a tömegközlekedési forgalmi rend meghatározása, menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtétele, az intézkedések rendjének meghatározásában közreműködés, ennek keretében az előre látható ideiglenes tömegközlekedési forgalmi változások elrendeléséhez, rendkívüli és előre nem tervezhető esetekben a tömegközlekedési forgalmi rend meghatározásához szükséges menetrendi és tájékoztatási adatok biztosítása,
11. javaslattétel az autóbusszal végzett külön célú menetrend szerinti szolgáltatóra vonatkozó járati engedély kiadását szabályozó rendeletalkotás körében az Sztv. 42. § (3)–(4) bekezdés szerinti feltételekre,
12. az Önkormányzat egyedi megbízása alapján javaslattétel Paks közlekedésfejlesztési koncepciójára, a mindenkori költségvetési és támogatási lehetőségek figyelembevételével, tekintettel a műszaki szükségszerűségekre, a környezeti, a közlekedéspolitikai célokra, a megvalósítandó fejlesztések és beruházások prioritására,
13. az 1370/2007/EK rendelet 7. cikke szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése és az éves összevont jelentés elkészítése és közzététele,
14. javaslattétel a helyi közszolgáltatás menet- és bérletjegy típusaira, díjaira, pót- és egyéb díjaira, a díjalkalmazási feltételeire, továbbá az ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeknek a megállapítására,
15. a Közlekedésszolgáltató személyszállítási üzletszabályzatának elkészítése, hatóság által történő jóváhagyásának teljeskörű bonyolítása, közzététele,
16. a helyi közszolgáltatással kapcsolatban beérkező észrevételek, panaszok teljeskörű kivizsgálása, megválaszolása, valamint a szolgáltatás minőségének javítása céljából azok rendszerezése, intézkedések megfogalmazása, végrehajtása,
17. saját és bizományosi hálózaton keresztül történő menet- és bérletjegy, valamint egyéb igazolványok és díjtermékek értékesítése, a bevételek beszedése,
18. a menet- és bérletjegy ellenőrzés, valamint az ehhez kapcsolódó folyamatok és eljárások teljeskörű lebonyolítása,
19. a helyi közszolgáltatás kapcsán hozott intézkedések végrehajtása,
20. a szociálpolitikai menetdíj támogatás igénylése,
21. sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetére a jegyek és bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit meghatározó megállapodás megkötése az Önkormányzat előzetes jóváhagyásával az elővárosi és regionális menetrend szerinti szolgáltatást végző közszolgáltatókkal,
22. a helyi közszolgáltatással összefüggő bevételek és kiadások nyilvántartása,
23. a menetrend szerinti helyi, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító egységes jegy- és bérletrendszer kialakításának kezdeményezése, szakmai megalapozása az érintett ellátási felelősökkel együttműködve, majd a kialakítást követően a rendszer bevezetésében, működtetésében való részvétel,
24. olyan elektronikus alapú jegy- és bérlet értékesítési és ellenőrzési rendszer kialakításának kezdeményezése, szakmai megalapozása és üzemeltetése, amely lehetővé teszi az ellenőrzött jegyek és bérletek számának járat és vonali kimutatását,
25. javaslattétel Paks várostervezési és a közlekedést érintő fejlesztési és egyéb stratégiai koncepcióira a mindenkori költségvetési és támogatási lehetőségek figyelembevételével, a műszaki szükségszerűségekre, a környezeti, közlekedéspolitikai célokra tekintettel a megvalósítandó fejlesztések, beruházások prioritására, az elfogadott koncepciók, tervek végrehajtásának ütemezésére,
26. az Önkormányzat tulajdonát képező, a helyi közszolgáltatás ellátását biztosító vagyonelemek használata, valamint a (2) bekezdés szerinti közreműködő részére történő használatba adása.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok esetében a Közlekedésszervező a közszolgáltatási szerződésben meghatározott módon, legfeljebb 49% mértékben közreműködőt vonhat be.
28/G. § * A Közlekedésszolgáltató az Önkormányzattal e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben meghatározott közlekedésszolgáltatói feladatokon túl, az alábbi személygépjárművel és autóbusszal történő komplex, menetrend szerinti és igényvezérelt helyi közösségi közlekedési szolgáltatásokat is elláthatja:
a) az önkormányzat által nyújtott egészségügyi ellátások igénybevételének segítése az igénybevevők egészségügyi intézménybe szállításával,
b) a köznevelési feladatokhoz kapcsolódóan a város területén élő gyermekek számára a közneveléshez egyenlő esélyekkel való hozzájutás biztosítása a köznevelési intézményekbe szállításukkal,
c) a helyi közművelődési feladatellátáshoz kapcsolódóan az igénybevevőknek az ezen feladatokat ellátó önkormányzati intézményekbe szállítása, továbbá az önkormányzat által szervezett rendezvények látogatásának a rendezvény helyszínére szállítással történő megkönnyítése,
d) az önkormányzati közfeladat ellátásában megállapodás szerint résztvevő helyi tömegsport, kulturális vagy szociális feladatokat végző szervezetek tevékenységéhez, rendezvényeihez kapcsolódó személyszállítási feladatok,
e) az önkormányzat vagy társulása által fenntartott, vagy megállapodás alapján az önkormányzat feladatait ellátó szociális-, és gyermekvédelmi intézmények feladatellátásának segítése az intézmény szolgáltatását igénybevevőknek az intézménybe való szállításával, valamint
f) gyermek- és szociális étkeztetési feladatok ellátásához kapcsolódó személyszállítási feladatok.
28/H. § * (1) A Közlekedésszervező feladatellátása körében az alábbi javaslattételi jogkörökkel rendelkezik:
a) a közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatás teljesítményének mérésére meghatározott mennyiségi követelmények figyelembevételével meghatározott kereten belül javaslatot tesz a járatok Sztv. 2. § 23. pontja szerinti menetrendjének meghatározására az Önkormányzat illetékes szerve felé,
b) az Önkormányzat felkérésére javaslatot tesz az Önkormányzat illetékes szerve felé az alapvető szolgáltatási jellemzők meghatározására, minőségi paraméterek és minimumkövetelmények beállítására, továbbá a minőségi és hatékonysági ösztönző rendszerek kialakítására,
c) javaslatot tesz Paks közlekedésfejlesztési koncepciójára a közlekedési igények felmérése alapján.
(2) A Közlekedésszolgáltató az átadott feladatok tekintetében jogköreit írásban, önállóan, a költséghatékonyságot, a forgalombiztonságot és a közlekedéspolitikai célkitűzéseket szem előtt tartva gyakorolja.
(3) A javaslattételi jogkör gyakorlása során az érintettek előzetes tájékoztatása és véleményük kikérése a Közlekedésszolgáltató feladata. Végleges hálózatmódosulás esetén, vagy az adott viszonylat kapacitását lényegesen befolyásoló menetrendi változás esetén a Közlekedésszolgáltató köteles kikérni az érintettek véleményét oly módon, hogy a módosításra vonatkozó javaslatát 60 nappal a tervezett bevezetés előtt elkészíti és közzéteszi honlapján legalább 14 napig tartó véleményezés céljából.
(4) A Közlekedésszolgáltató a véleményezési időszak lezárását követően a véleményeket értékeli, és a módosítási javaslatot az Önkormányzat Városépítő Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) elé terjeszti. A Bizottság a módosítások bevezetéséről legalább a bevezetést megelőző 30 nappal meghozza döntését, tájékoztatja arról a Közlekedésszolgáltatót, amely közzéteszi azt.
(5) A Közlekedésszolgáltató köteles olyan rendszert kialakítani, melynek segítségével bárki az általa meghatározott járatok esetében értesítést kérhet a véleményezésre bocsátott, továbbá a bevezetésre kerülő forgalmi változásokról.
(6) A véleményezési eljárást elhagyni vagy a határidőket csökkenteni csak akkor lehet, ha azt rendkívüli helyzet, ideiglenes forgalmi változás vagy előre nem tervezhető esemény indokolja. A Közlekedésszolgáltató az erre vonatkozó indoklását köteles közzétenni honlapján.
28/I. § * A közszolgáltatási szerződésben meghatározott, azonnali intézkedést igénylő esetekben a Közlekedésszolgáltató soron kívül, önállóan dönt, és döntéséről utólag tájékoztatja az Önkormányzatot. Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) ezekben az esetekben a döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti.
28/J. § * Az Önkormányzat a Közlekedésszolgáltató részére átadott feladatok ellátásához szükséges forrásokat a közszolgáltatási szerződés szerint, az 1370/2007/EK rendeletben foglaltak alapján bocsátja a Közlekedésszolgáltató rendelkezésére. A Közlekedésszolgáltatót terhelő kötelezettségek és az eseti jellegű vagy külön felkérés alapján elvégzett feladatok teljesítéséhez szükséges (nettó) költség ellentételezésére vonatkozó részletes szabályokat a közszolgáltatási szerződés tartalmazza.
28/K. § * (1) A Közlekedésszolgáltató tevékenységét a Képviselő-testület felügyeli.
(2) A Képviselő-testület a szakmai felügyelet körében legalább évente egy alkalommal értékeli a Közlekedésszolgáltató tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.
(3) A Képviselő-testület a felügyelet körében jogosult a Közlekedésszolgáltató által az egyes feladatokhoz kapcsolódóan érvényesíteni kívánt költségek indokoltságát, megalapozottságát megvizsgálni, észrevételt tenni, külső szakértő vagy könyvvizsgáló bevonásával vizsgálatot folytatni.
28/L. § * (1) A Közlekedésszolgáltató a feladatok ellátása során köteles együttműködni az Önkormányzattal, továbbá a helyi személyszállítással érintett utak tulajdonosaival, kezelőivel.
(2) A Közlekedésszolgáltató tevékenysége során az e rendelet szerinti kötelezettségeinek folyamatosan köteles eleget tenni.
(3) A Közlekedésszolgáltatónak a tevékenység ellátása során rendelkeznie kell
a) az átvett feladatok ellátásához szükséges nyilvántartási rendszerrel,
b) a feladatok ellátásához szükséges képzettséggel rendelkező, megfelelő létszámú szakemberállománnyal.
(4) A Közlekedésszolgáltató köteles az általa ellátott feladatok ellátásában érintett hatóságokkal együttműködni és a rendelkezésére álló adatokat a hatóságoknak átadni.
29. § (1) Az önkormányzat pénzügyi eszközeit költségvetési szervei kezelik. Ha jogszabály kivételt nem tesz, ez alatt a Polgármesteri Hivatal értendő.
(2) A költségvetési szervek pénzkezelésére, a gazdálkodás rendjére, a számvitelre és a mérlegkészítésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A szükséges belső szabályzatokat, utasításokat a jegyző, illetve az intézményvezetők kötelesek kiadni és évente felülvizsgálni.
30. § (1) Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető,
e) ha a kötelezett nem lelhető fel, mivel a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel, és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik.
(2) 500.000 Ft alatti egyedi követelésről történő lemondásról a polgármester önállóan, 500.000 Ft és 3.000.000 Ft közötti követelésről a polgármester a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság egyetértésével rendelkezik. 3.000.000 Ft feletti követelésről csak a Képviselő-testület jogosult lemondani.
(3) Pénzügyi követelés vagyoni megváltására, engedményezésre, tartozásátvállaláshoz való hozzájárulásra, faktorálási műveletre 10.000.000 Ft értékhatárig a polgármester a Gazdasági Bizottság egyetértésével jogosult. Ezen értékhatár feletti ügyletet csak a Képviselő-testület hagyhat jóvá.
(4) Az önkormányzati vagyon részét képező pénzügyi követeléseket az önkormányzat költségvetési szervei kezelik. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ez alatt a Polgármesteri Hivatal értendő.
(5) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására.
(6) Jogszabály értelmében behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet rögzíti.
(7) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésnek, azaz a 30. § (1) bekezdés szerinti követelésről történő lemondásnak. A számvitelileg leírt követeléseket nyilván kell tartani és a kötelezettel szemben (az elévülés időhatárain belül) jogilag követelésnek kell tekinteni.
31. § (1) Ez a rendelet 2013. február hó 27. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) *
Paks, 2013. február 25.
| Hajdú János s. k. | Dr. Blazsek Balázs s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
1. A liciten részt vehet az aki megfelel a jogszabályi-, valamint a licit előírásoknak, meghívásos licit esetében ezen túl az, aki licitfelhívást kap. A meghívásos licit esetén felhívást kell küldeni annak az érdeklődőnek, aki vételi szándékát az önkormányzatnál írásban bejelentette, továbbá a kiíró nevében eljáró személy által meghatározott személynek, szervezetnek.
2. A licit felhívást közzétenni, meghívásos licit esetében megküldeni a licit időpontját legalább 15 nappal megelőzően kell. Nyílt licit esetén a licit felhívást a Polgármesteri Hivatal földszinti hirdetőtábláján és a www.paks.hu városi honlapon a licit felhívás teljes terjedelmű közzétételével, továbbá elektronikus média felületeken a licitre vonatkozó rövid figyelemfelhívással és annak megjelölésével, hogy a licittel kapcsolatos részletes információkat hol lehet megismerni, kell közzétenni. A nyílt licitet a közzétételi helyeken túl egyéb helyen is meg lehet hirdetni, illetve a közzétételi és egyéb helyeken túl arról sajtóhírben is tájékoztatót lehet adni.
3. A licit során biztosítani kell a résztvevők esélyegyenlőségét.
4. A liciten való részvétellel az ajánlattevő elfogadja a kiírás feltételeit.
5. A licit megkezdésekor a licit vezetője az ajánlattevőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat, mely azonos a licitfelhívásban megadott kikiáltási árral) és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5%-ának 100-al osztható egész számra felkerekített összegének megfelelő licitlépcsőkkel történik. A licitet addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár, illetőleg bérleti díj közlését követően ki kell jelenteni, hogy a versenytárgyalás tárgyát az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő nyertes veheti meg, vagy veheti bérbe. Összességében legelőnyösebb ajánlat: a képviselő-testület által a licit tárgyával kapcsolatosan tett értékesítési, hasznosítási feltételek és a licit felhívásban tett további kikötések (együtt: a licitfelhívásban foglaltak vállalása) és a liciten kialakított legmagasabb vételár, bérleti díj együtt.
6. A licitről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a licit helyét, időpontját, az ajánlattevők nevét, lakóhelyét (székhelyét), lefolyását, a legmagasabb és a második legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes és a második legmagasabb ajánlatot tevő ajánlattevő nevét, lakóhelyét (székhelyét). A jegyzőkönyvet a jegyző által megbízott személy vezeti. A jegyzőkönyvet a versenytárgyalást vezető és a jegyzőkönyvvezető, valamint liciten résztvevő ajánlattevő írja alá.
7. A kiíró fenntartja magának a licit visszavonására vonatkozó jogot, a visszavonásról szóló tájékoztatót a közzétételnél irányadó szabályok szerint kell közzétenni.
8. Nyertes az összességében legelőnyösebb – szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának megfelelő – vételi, bérleti ajánlatot adó ajánlattevő.
9. A hirdetménynek tartalmaznia kell:
9.1. a kiíró személyét, és a kiíró nevében eljárót, a kiíró nevében a polgármester jár el,
9.2. a licit helyét és idejét,
9.3. a licit tárgyát képező vagyontárgyat, a kikiáltási árat, ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a beépítés feltételeire vonatkozó tájékoztatásokat,
9.4. tájékoztatást arról, hogy az eljárás nyertesének a szerződéskötést megelőzően természetes személy esetén igazolni kell személyazonosságát, meg kell adni adóazonosító jelét; nem természetes személy esetén igazolnia kell, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján átlátható szervezet, mert ennek hiányában az önkormányzattal nem köthet szerződést,
9.5. a nyertessel kötendő szerződés típus megjelölését,
9.6. tájékoztatást arról, hogy a vagyontárgyat hol és mikor lehet megtekinteni (amennyiben ez szükséges);
9.7. tájékoztatást arról, hogy a licitre annak időpontját megelőzően meddig és hol lehet jelentkezni;
9.8. a biztosíték összegét, letétbe helyezésének módját és határidejét;
9.9. a licit érvénytelenségének okait;
9.10. tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a kiíró fenntartja magának a licit visszavonására vonatkozó jogot;
9.11. a szerződés megkötésére rendelkezésre álló határidőt;
9.12. azt, hogy a liciten ajánlattevőként ki vehet részt;
9.13. azt, hogy a liciten részt venni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni;
9.14. azt, hogy az ajánlattevőnek adategyeztetés végett a licit vezetőjénél be kell mutatnia:
a) személyi igazolványát, és ha gazdasági társaság képviseletében van jelen, akkor a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi cégkivonatát;
b) meghatalmazását, amennyiben a részvételre meghatalmazott útján kerül sor;
9.15. a licit menetét, továbbá azt, hogy a licitet addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek;
9.16. azt, hogy a nyertes ajánlattevő által letétbe helyezett biztosítékot be kell számítani a vételárba, illetőleg bérleti díjba, a többi letevőnek a biztosítékot visszafizetési feltételeit;
9.17. megismételt licit esetén azt, hogy a megismételt liciten nem vehet részt az, aki az előző liciten nyertes vevőként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg;
9.18. azt, hogy a licit során nem működhet közre az olyan személy, vagy szervezet, akivel szemben a rendeletben foglalt összeférhetetlenség fennáll;
9.19. a kiíró döntésétől függően az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét arra, hogy a licit nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti;
9.20. azt, hogy amennyiben a szerződés megkötésére a nyertes ajánlattevő érdekkörében felmerült okból nem kerül sor, akkor a nyertes a biztosítékot elveszíti;
9.21. a licit visszavonása esetére, továbbá amennyiben a szerződéskötés a kiíró érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a letett biztosítékot visszafizetésének feltételeit.
