Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/C. § (2) bekezdésben, a 44/F. § (1) bekezdésben és 45. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében a) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 11. pontjaiban, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, valamint a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség véleményének kikérésével, az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Paks Város közigazgatási területén minden közcsatornával el nem látott területen, vagy közcsatornával ellátott, de közcsatornára rá nem kötött ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére, vagy egyéb jogcímen használójára (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos).
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az (1) bekezdés szerinti ingatlantulajdonosnál keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek begyűjtésére, valamint az erre vonatkozó közszolgáltatás ellátására.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az ipari szennyvízre és a veszélyes hulladékokra, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységekre.
2. § A rendeletben alkalmazott fogalmak értelmezésére a jogalkotásról szóló törvény szerinti magasabb szintű jogszabályokban foglalt fogalom meghatározások irányadóak.
3. § A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) az alábbi tevékenységekre terjed ki:
a) az ingatlanon keletkező, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes tárolására szolgáló gyűjtőhelyről történő begyűjtésére, továbbá az elszállítást végző közszolgáltató részére átadott nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ártalmatlanítás céljából történő elszállítására,
b) az a) pontban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított szennyvíz ártalmatlanítása céljából a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az arra kijelölt szennyvíztisztító telepen történő elhelyezésére.
4. § (1) * Paks Város közigazgatási területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére irányuló közszolgáltatást, Paks Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és a Mezőföldvíz Kft.(7030 Paks, Kölesdi út 46.,) között fennálló szerződéses kapcsolat alapján a Mezőföldvíz Kft. (továbbiakban: közszolgáltató) látja el az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján.
(2) A Paks Város közigazgatási területén lévő ingatlanokon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizeket ártalmatlanításra a Mezőföldvíz Kft. által a paksi 024 hrsz. alatt üzemeltetett városi szennyvíztisztító telep szennyvízfogadó műtárgyában kell elhelyezni.
5. § A közszolgáltatás tekintetében az önkormányzat feladata
a) a közszolgáltatás körébe tartozó, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres átvételének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése és ellenőrzése,
b) a közszolgáltatás ellátására közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatóval közszolgáltatási szerződés megkötése.
6. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatást a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 6. §-ban foglalt eszközzel és az ott, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól szóló 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározott feltételek szerint köteles ellátni.
(2) A közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet köteles az ingatlantulajdonos megrendelésétől számított 3 munkanapon belül begyűjteni és végleges ártalommentes elhelyezés végett a 4. § (2) bekezdésben megjelölt szennyvíztisztító telepre szállítani.
(3) A közszolgáltatás megrendelése a közszolgáltató ügyfélszolgálatán történhet szóban vagy írásban. Az ügyfélszolgálat elérhetőségeit a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(4) Az első megrendeléskor az ingatlantulajdonos szolgáltatással érintett ingatlanát fogyasztási hely azonosítóval kell ellátni, amit az ingatlantulajdonossal írásban közölni kell. A későbbi megrendelések során a megrendeléskor hivatkozni kell vagy az ingatlan pontos címére, vagy a fogyasztási hely azonosítóra, megrendelés csak ennek birtokában fogadható el.
7. § A közszolgáltató az önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján nyilvántartást köteles vezetni az ivóvízhálózatba bekapcsolt, de a szennyvízhálózatba be nem kapcsolt felhasználók vízfelhasználásáról, a közszolgáltatás ellátása során ezekről a helyekről elszállított szennyvíz mennyiségéről. Továbbá köteles nyilvántartást vezetni az ivóvízhálózatba be nem kapcsolt ingatlanok vonatkozásában a közszolgáltatás ellátása során ezekről az ingatlanokról elszállított szennyvíz mennyiségéről.
8. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, vagy az ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítmények ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más befogadóba, vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett háztartási szennyvizet a környezetvédelmi és a közegészségügyi előírások, illetve az egyéb hatósági előírások szerint gyűjteni, valamint a közszolgáltatónak átadni.
(2) A közszolgáltatás igénybe vételét a rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározott módon, az ingatlantulajdonosnak kell megrendelni a közszolgáltatótól.
(3) A közszolgáltatás igénybe vétele során az elszállításra megrendelt nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiség nem lehet kevesebb, mint 1 m3.
(4) Az ingatlantulajdonos az összegyűjtött és ideiglenesen tárolt szennyvizet a 4. § (1) bekezdésben megjelölt közszolgáltatóval köteles elszállíttatni. A szennyvíz elszállítását arra jogosulatlan személlyel az ingatlantulajdonos nem végeztetheti el.
(5) Az ingatlantulajdonos köteles megfelelő rendszerességgel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legalább évente egy alkalommal elvégeztetni a közszolgáltatást és az elvégzéséhez a szükséges feltételeket biztosítani, így különösen a gyűjtőhely megközelíthetőségét a szállító jármű számára oly módon köteles biztosítani, hogy az elláthassa feladatát.
(6) Az üdülőingatlanok és az időlegesen használt ingatlanok tulajdonosai a közszolgáltatást évente legalább egy alkalommal kötelesek igénybe venni.
(7) A használaton kívüli ingatlanok tulajdonosai mentesülnek a kötelező közszolgáltatás igénybevétele alól.
(8) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatásért az 1. mellékletben meghatározott díjat köteles fizetni a közszolgáltatónak.
(9) Az ingatlantulajdonos jogosult a közszolgáltatással, munkavégzéssel kapcsolatban a közszolgáltatónál panaszt tenni.
9. § A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére irányuló közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szerződésben a Kormányrendeletben foglaltakon túl meg kell határozni:
a) a szerződő felek megnevezését, az azonosító adatait (székhely, képviselő, KÜJ szám, adószám, számlavezető pénzintézet és számlaszám),
b) a szerződés létrejöttének előzményeit, jogalapját,
c) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,
d) a közszolgáltató tevékenység végzésére feljogosító engedélyére történő utalást, illetve annak folyamatos biztosítására történő rendelkezést,
e) az irányadó jogszabályok megnevezését.
10. § (1) Az ingatlantulajdonos a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet az ingatlana területén belül, zárt, vízzáró kivitelű közműpótló létesítményben köteles gyűjteni.
(2) A közműpótló létesítménybe csak háztartási szennyvíz vezethető. Az ingatlantulajdonos nem helyezhet el a közműpótló létesítménybe a begyűjtést, ürítést végző vagy más személyek élet- és testi épségét, egészségét, valamint a szennyvíztisztító telep rendeltetésszerű működését és a műtárgyainak állagát veszélyeztető mérgező-, tűz- és robbanásveszélyes, vagy egyéb anyagot, állati tetemet.
(3) Ismeretlen összetételű szennyvizet veszélytelenségének vagy veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni, amely esetekben a közszolgáltató a mindenkori jogszabályi előírások figyelembevételével megfelelő intézkedések mellett megtagadhatja annak elszállítását.
(4) A közszolgáltató a háztartási szennyvíz elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve a (3) bekezdés szerinti esetet, továbbá ha a szállítandó szennyvízről érzékszervi megállapítás (szag, szín, összetétel) alapján az feltételezhető, hogy a szennyvíz az arra kijelölt átadási helyen szennyvízelvezető törzshálózatba vagy szennyvízelvezető műbe jogszabály alapján nem helyezhető el.
(5) A Közszolgáltató a közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonosokról a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő nyilvántartást vezet az azonosításhoz szükséges adatok feltüntetésével.
(6) Az adatkezelés célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlantulajdonos személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése.
(7) A Közszolgáltató a közszolgáltatás nyújtásához szükséges személyes adatokat – a név és lakcímadatok tekintetében – a személyiadat-és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, egyebekben az ingatlanhasználó adatszolgáltatása alapján ismeri meg. A személyes adatok kezelése során a Közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.
(8) A Közszolgáltató megteremti és fenntartja az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról. Adatvédelmi Szabályzatában meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
(9) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A szerződéses viszony megszűnését követően a Közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.
11. § (1) A képviselő-testület a közszolgáltatás díját a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 44/D. §-ban, valamint a Kormányrendeletben foglaltak alapján kéttényezős díjban (alapdíj, és ürítési díj), a természetes személy ingatlantulajdonos esetében a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) előírásai figyelembevételével határozza meg. A díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az ürítés díját a szennyvízszállító gépjárműbe gyárilag beépített szintmérő műszerrel mért, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége, de legalább 1 m3 után kell megfizetni.
12. § (1) A közszolgáltató a díjat a közszolgáltatás elvégzését követően azonnal, a helyszínen számla alapján jogosult beszedni.
(2) Ha a közszolgáltatás díját a közszolgáltató a közszolgáltatás elvégzése után azonnal, a helyszínen az ingatlantulajdonos díjfizetési hajlandósága elmaradása miatt nem tudja beszedni, arról a számlát postai úton, hivatalos levél formájában megküldi az ingatlantulajdonosnak.
(3) A közszolgáltató a Ptk-ban meghatározott mértékű késedelmi kamatot jogosult felszámítani a közszolgáltatási díjat késedelmesen teljesítő ingatlantulajdonossal szemben.
(4) A közszolgáltató minden év szeptember 30-áig kezdeményezheti a következő évre vonatkozó közszolgáltatási díj felülvizsgálatát. A felülvizsgálathoz részletes, a hatályos jogszabályoknak megfelelően elkészített díjkalkulációt kell a jegyzőhöz megküldeni. A következő évre vonatkozó díjkalkulációt a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(5) A képviselő – testület a közszolgáltatás díját a nem természetes személy ingatlantulajdonos esetében első alkalommal 2015. december 31-ig, majd ezt követően, illetve a természetes személy ingatlantulajdonos esetében egy év időtartamra állapítja meg.
(6) Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell. A közszolgáltatónak a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különítenie, és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem finanszírozhatja.
13. § (1) Érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító berendezés üzemeltetője – a szennyvíztisztító berendezésben kezelt szennyvíz mennyiségének mértékéig – mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.
(2) A rendelet 1. mellékletében foglaltaknak megfelelően díjkedvezményben részesül az a természetes személy ingatlantulajdonos, akinek az ingatlana a város olyan részén található, ahol a közműves szennyvízelvezetés és- tisztítás biztosításához szükséges víziközmű rendszer (továbbiakban: közműves csatornahálózat) a közterületen nem kiépített.
(3) A díjkedvezményt az önkormányzat díjkompenzáció formájában, a közszolgáltató és a képviselő-testület által kötött megbízás alapján téríti meg. A megbízás tartalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásra való alkalmazásról szóló, 2011. december 20-ai 2012/21/EU bizottsági határozat 4. cikkében foglalt elemeket, és egyekben megfelel az e határozatban foglalt valamennyi egyéb követelménynek.
(4) A díjkedvezmény a rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint megállapított összeg.
(5) A díjkedvezmény igénybevételére jogosult természetes személy ingatlanhasználót, amennyiben az igénybevétel feltételei fennállnak, alanyi jogon illeti meg kedvezmény.
(6) A közszolgáltató a díjkedvezményben részesülő ingatlantulajdonos esetén a kedvezménnyel csökkentett díj kiszámlázására jogosult.
(7) A közszolgáltató a díjkedvezmény érvényesítése érdekében havonta adatot köteles szolgáltatni a jegyzőnek azon ingatlantulajdonosokról, akiknek nem áll rendelkezésre a közműves szennyvízelvezetés és a közszolgáltatást igénybe vették. Az adatszolgáltatásnak az ingatlantulajdonos neve, címe, elérhetősége és a fogyasztási hely azonosító adatokon túl tartalmaznia kell az adott felhasználási helyről elszállított szennyvíz mennyiségét.
(8) A díjkedvezmény közszolgáltató részére történő megfizetésének a (7) bekezdésen túl további feltétele, hogy a közszolgáltató a (7) bekezdésben foglalt adatszolgáltatással egyidejűleg a kedvezménnyel érintett szállítások számláit és az ártalmatlanító hely befogadói nyilatkozat másolati példányait a jegyzőnek megküldi.
14. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével 2014. szeptember 1. napján lép hatályba.
(2) Az 1. melléklet I.4, I.5 és II.3 pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.
15. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
16. § *
17. § (1) *
(2) *
(3) *
(4) * A 16. § 2014. szeptember 3-án hatályát veszti.
(5) *
Paks, 2014. június 27.
| Hajdú János s. k. | Dr. Blazsek Balázs s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
1.1. Nem természetes személy ingatlantulajdonos által megfizetendő egységnyi közszolgáltatási díj és a közszolgáltatás alkalmankénti legmagasabb díja:
Alapdíj: 3 109,- Ft + ÁFA / forduló
Ürítési díj: 3 057,- Ft + ÁFA / m3
A közszolgáltatás alkalmankénti legmagasabb díja: alapdíj + (ürítési díj x elszállított m3)
1.2. Természetes személy ingatlantulajdonos által megfizetendő egységnyi közszolgáltatási díj és a közszolgáltatás alkalmankénti legmagasabb díja:
Rtv. 1. § (1) bekezdése alapján természetes személy ingatlantulajdonos esetében:
Alapdíj: 450,- Ft + ÁFA / forduló
Ürítési díj: 957,- Ft + ÁFA / m3
A közszolgáltatás alkalmankénti legmagasabb díja: alapdíj+(ürítési díj x elszállított m3)
1.3. Az 1.2 pont szerint számított díjból, azon természetes személy ingatlantulajdonos által, akinek az ingatlana a város olyan részén található, ahol a közműves csatornahálózat a közterületen nem kiépített, egységnyi közszolgáltatási díja és a közszolgáltatás alkalmankénti legmagasabb díja, valamint a kedvezmény alkalmazandó mértéke:
1.3.1. Egységnyi közszolgáltatási díj: 237,- Ft + ÁFA / m3 ürítési díj
1.3.2. A közszolgáltatásért alkalmaként fizetendő legmagasabb díj: 237,- Ft + ÁFA x elszállított m3
Kedvezmény
A kedvezmény számításának módja:
K = L – D
ahol
K = Kedvezmény,
L = A közszolgáltatás 1.2 pont szerinti alkalmankénti legmagasabb díja,
D = A közszolgáltatás 1.3.2 pont szerint számított alkalmankénti legmagasabb díja.
2.1. Nem természetes személy ingatlantulajdonos által megfizetendő egységnyi közszolgáltatási díj és a közszolgáltatás alkalmankénti legmagasabb díja:
Alapdíj: 1 576,- Ft + ÁFA / forduló
Ürítési díj: 5 068,- Ft + ÁFA / m3
A közszolgáltatás alkalmankénti legmagasabb díja: alapdíj + (ürítési díj x elszállított m3)
2.2. Természetes személy ingatlantulajdonos által megfizetendő egységnyi közszolgáltatási díj és a közszolgáltatás alkalmankénti legmagasabb díja:
Rtv. 1. § (1) bekezdése alapján természetes személy ingatlantulajdonos esetében:
Alapdíj: 450,- Ft + ÁFA / forduló
Ürítési díj: 3.888,- Ft + ÁFA / m3
A közszolgáltatás alkalmankénti legmagasabb díja: alapdíj + (ürítési díj x elszállított m3)
A díjak az általános forgalmi adó (ÁFA) összegét nem tartalmazzák.
Ügyfélszolgálat helye:
7030 Paks, Kölesdi út 46.
Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje:
Nyitva tartás: munkanapokon 7.00 – 15.00
Ügyfélszolgálat telefon, telefax és internet elérhetősége:
Telefon: +36 75 310–411
Telefax: +36 76 510–056
Internet: www.dunakom.hu
E-mail: dunakom@dunakom.hu
