Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság fenntartásáról * 

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában, és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség és a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Tolna Megyei Önkormányzat véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja, hatálya, értelmező rendelkezések

1. § (1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles közreműködni és a települési környezet szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, vagy magatartástól tartózkodni.

(2) A rendelet célja, hogy Paks Város közigazgatási területének tisztaságát biztosítsa, és az ezekkel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket a helyi sajátosságoknak megfelelően szabályozza.

2. § (1) A rendelet hatálya Paks Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Paks Város közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó magánszemélyekre, társasházi lakóközösségekre, székhellyel vagy telephellyel rendelkező, illetve itt tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre és egyéni vállalkozókra.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre, a veszélyes hulladékra, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre. Ezen hulladékok kezelését és az ezzel összefüggő tevékenységeket külön jogszabályok szabályozzák.

3. § A rendelet alkalmazásában:

1. Aluljáró: Felszín alatti átjáró, ahol biztonságosan átmehetnek a gyalogosok egy forgalmas út, vasút alatt.

2. Árok: Földbe ásott hosszúkás mélyedés, kerítésül, határul, vízfölfogóul, vagy akármily más célból.

3. Egyetemleges kötelezettség: a Ptk. szerint ekként meghatározott kötelezettség.

4. Gondozás: a növényzettel kapcsolatos, a rendeletben foglaltak szerinti tevékenység elvégzése.

5. Gyomnövény: minden olyan növény, amelyet nem vetettek, hasznot nem hoz, s jelenléte káros legalább azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet, vagy felhasználja a talaj tápanyag és vízkészletét.

6. Illemhely: higiénés eszköz, mely az ember anyagcseretermékeit zárt, szivárgás mentes gyűjtőtartályba gyűjti, vagy a szennyvízcsatornába vezeti.

7. Ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti földrészlet, továbbá a földrészleten létesített alábbi épület, építmény: társasház, szövetkezeti ház, önálló tulajdonú épület, társasházban lévő öröklakás, külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség, szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, társas garázs, társas üdülő, üdülő- és garázsszövetkezeti ház.

8. Ingatlanhasználó: Az egyes ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, üzemeltetője, illetőleg haszonélvezője; másnak a használatában levő ingatlan, ingatlanrészek, helyiségek esetében a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő.

9. Közhasználatra átadott terület: rendeltetésének megfelelően közhasználatban álló, tulajdoni viszonytól függetlenül bárki számára azonos módon hozzáférhető, használható olyan:

a) földterület (például: közhasználatra átadott zöldterület), amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti közterület fogalom meghatározás alapján nem minősül közterületnek, továbbá

b) építmény vagy építményrész (például: árkád),

amelyre a rendelet közterülettel kapcsolatos előírásait a közterülettel azonos módon alkalmazni kell.

10. Közterület felügyelet: a polgármesteri hivatal belső szervezeti egysége, amely ellátja a közterületi rend és tisztaság védelmét.

11. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása utakon, tereken; a parkok, köztéri szobrok, pihenő- és emlékhelyek kialakítása; a közművek elhelyezése.

12. Köztéri szobor: a művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, emlékkő, emlékoszlop, díszkút, szökőkút.

13. Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, közhasználatra átadott, valamint köz- és magánterületek gondozása, tisztántartása, síkosság mentesítése.

14. Köztisztasági közszolgáltatás: az önkormányzat és a közszolgáltató között fennálló szerződés alapján a közterületekkel és közhasználatra átadott területekkel kapcsolatos, köztisztasággal összefüggő tevékenység ellátása.

15. Közszolgáltató: a rendeletben közszolgáltatóként megnevezett gazdálkodó szervezet, amely az önkormányzat köztisztasággal összefüggő tevékenységét ellátja.

16. Pihenő- és játszótér: általában közterületen elhelyezkedő, kikapcsolódásra, gyermekek szabadidejének eltöltésére alkalmas olyan terület, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére, telepítésére, illetve azok használatára létesítettek, függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély hatálya alá tartozik-e vagy sem.

17. Rendezvény: olyan összejövetelek, amelyeket előre ismert - társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, sport - célból, alkalomból tartanak meghatározott helyen és időben.

18. Síkosság mentesítés: a gyalogos és járműközlekedésre szolgáló területek hótól, jégtől való megtisztítása, a lefagyások megszüntetése, csúszásmentesítése.

19. Telekhatár: az ingatlan fizikai kiterjedését rögzítő, az ingatlan-nyilvántartási térképen határvonal által körbehatárolt terület.

20. Tisztán tartás: az egyes ingatlanok, közhasználatra átadott, valamint köz- és magánterületek tisztítása - ideértve a hulladék eltávolítását is -, illetőleg pormentesítése, valamint folyamatos gyommentesítése.

21. Tömbtelek: az 1998. január 1-je előtti előírások alapján már kialakított, több épülettel beépített építési telek.

22. Úszótelek: tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek, mely közvetlen közútkapcsolattal nem rendelkező ingatlan, és amelyet közparkok, egyéb közterületek határolnak.

23. Üzemeltető: természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet és egyéni vállalkozó.

24. Zöldfelület: gyűjtőfogalom, amely az általában növényzettel fedett területeket jelenti.

2. A közszolgáltató és a közhasználatra átadás

4. § (1) Az önkormányzat a köztisztasági közszolgáltatás körébe tartozó feladatait a DC Dunakom Plusz Kft. (7030 Paks, Kölesdi út 46., a továbbiakban: Közszolgáltató) útján, és az érintett ingatlanhasználók rendeletben meghatározottak szerinti közreműködésével látja el.

(2) Közhasználatra történő átadás az önkormányzat és a közhasználatra átadott terület tulajdonosa közötti megállapodással jön létre.

3. Ingatlanokkal kapcsolatos köztisztasági feladatok, általános előírások

5. § (1) Az ingatlanhasználó a rendeletnek megfelelően gondoskodik az ingatlannal kapcsolatos köztisztasági feladatok elvégzéséről, előírt kötelezettségek betartásáról és betartatásáról.

(2) Az ingatlanhasználó függetlenül attól, hogy az ingatlan beépített vagy sem, köteles folyamatosan gondoskodni

a) a tömbtelkes beépítésű területen

aa) az úszótelken álló egyes épületek gyalogos megközelítésére szolgáló közterületi járdaszakasz, továbbá a közterületi járda és az épületek bejáratát összekötő járda,

ab) az úszótelek körüljárására szolgáló járda, de minimum 1 m széles területsáv, valamint

ac) az úszótelken lévő épületekhez tartozó, azok alatti és közhasználatra át nem adott területek, átjárók, áthajtók, árkádok,

b) az a) pont alá nem tartozó területeken

ba) az ingatlan közterülettel határos telekhatára(i) mellett meglévő közterületi járdaszakasz, járda hiányában 2 m széles területsáv,

bb) ha a járda mellett zöldterületi sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület, valamint a járda és a telekhatár, ha van kerítés, akkor a kerítés és a járda közötti terület,

bc) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, és kapubejárók

köztisztasági feladat ellátásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(3) Az országos közutak köztisztasági feladatai ellátása tekintetében az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet, a helyi közutak tekintetében az 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet az irányadó.

(4) A közterületi járda tisztítását, a hó eltakarítását, a síkosság mentesítést reggel 7 óráig, illetőleg azt követően szükség esetén naponta többször kell elvégezni. A havat a járdáról úgy kell eltakarítani, hogy az se a gyalogos, se a közúti közlekedést ne akadályozza.

(5) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül csak klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer használata alkalmazható, oly módon, hogy ennek egyszeri kijuttatott mennyisége 20 g/m2-nél lehetőleg ne legyen több. Ezen anyagokat közterületen, valamint zöldterületen tárolni csak zárt edényben, a környezetszennyezést kizáró módon lehet. A szóróanyag megválasztásakor alkalmazni kell a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait is. A szóróanyag beszerzése az ingatlanhasználó feladata.

(6) A tömbtelkes beépítésű területek esetében a közterületeken a Közszolgáltató folyamatosan gondoskodik

a) a zöldfelületek gondozásáról,

b) a járda vagy az úttest fölé hajló ágak, bokrok gyalogos és gépjármű közlekedést biztosító nyeséséről,

c) az ingatlan rendeltetésszerű fenntartásáról,

d) gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő bokroktól, vagy allergiát okozó gyomnövényektől való megtisztításáról.

(7) A (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó területek esetében az ingatlanhasználó, függetlenül attól, hogy az ingatlan beépített vagy sem, köteles folyamatosan gondoskodni

a) az ingatlan közterülettel határos telekhatára(i) mellett az úttestig terjedő teljes zöldfelület gondozásáról,

b) az ingatlanról a járda vagy az úttest fölé hajló ágak, bokrok gyalogos és gépjármű közlekedést biztosító nyeséséről,

c) az ingatlan rendeltetésszerű fenntartásáról,

d) gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő bokroktól, vagy allergiát okozó gyomnövényektől való megtisztításáról.

(8) A betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtásáról e §-ban foglaltak szerint, az ingatlanhasználónak rendszeresen gondoskodnia kell. Az irtás nem járhat mások életének, egészségének veszélyeztetésével. Az irtással kapcsolatos tevékenységre a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) Az ingatlanhasználó a köztisztasággal kapcsolatos feladatok elvégzéséből keletkezett hulladék gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltak szerint köteles gondoskodni.

(10) Két szomszédos ingatlan közötti közterület esetében a köztisztasági feladatok ellátásának kötelezettsége az ingatlanhasználók között az ingatlanok közterületi telekhatárára merőleges megosztással, fele-fele arányban oszlik meg.

(11) Közös tulajdonban álló - ideértve a társasházi, lakásszövetkezeti ingatlanokat, épületeket is - ingatlanok, épületek esetében előírt köztisztasági kötelezettség az ingatlanhasználók egyetemleges kötelezettsége.

4. Kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató tevékenységet folytató szervek, személyek kötelezettségei

6. § (1) A szórakozó-, vendéglátó- és elárusító helyek, üzletek, kereskedelmi és szolgáltató egységek körüli területet, eltérő megállapodás hiányában az üzemeltető köteles naponta nyitásig, de legkésőbb 7.00 óráig feltakarítani, és a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, a hulladékot eltávolítani, havat eltakarítani, biztosítani a síkosság-mentesítést, valamint eltávolítani a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat.

(2) Minden emberi tartózkodásra szolgáló építményhez és minden olyan területen, illetőleg létesítményben, amely rendezvénynek ad helyet, a vonatkozó előírásoknak, továbbá a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet kell létesíteni, fenntartani, folyamatosan tisztán tartani és rendszeresen fertőtleníteni. E feltételek biztosításáért az üzemeltető szervezet felelős.

(3) A közterületeken levő állandó jellegű, valamint városi rendezvényekhez ideiglenesen kihelyezett illemhelyek fenntartásáról, tisztántartásáról a Közszolgáltató gondoskodik.

5. Építési és bontási területek tisztántartása

7. § (1) Építéssel, bontással vagy felújítással érintett ingatlan tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni, különös tekintettel az elbontott, de a keletkezés helyén hasznosítható építési-bontási hulladékok - annak felhasználásáig - az ingatlanon belül rendezett módon történő tárolásáról. Az egyéb, a keletkezés helyén nem hasznosítható hulladék elszállításáról, ártalmatlanításról a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(2) Bontási munkák befejeztével az ingatlan tulajdonosa köteles a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a telek területi adottságának megfelelő, természetes terepfelületét helyreállítani.

(3) Építési, bontási, felújítási munkáknál, valamint az úttest, járdaszakasz felbontásánál keletkezett por és szennyeződés elterjedését meg kell akadályozni. A munkálatok során, illetve a közterület rendeltetéstől eltérő használata esetén a növényzetet, létesítményeket a szennyeződéstől, rongálódástól meg kell védeni.

(4) Az építő- vagy bontási anyagot úgy kell elhelyezni, hogy az ne szennyezze a közterületet. Az építő- vagy bontási anyag tárolására a közterület-használat szabályait tartalmazó önkormányzati rendelet rendelkezései az irányadók.

(5) Az építési területekről a közterületre történő sárfelhordás, illetve egyéb szennyeződés letakarításáról, a szükséges jelzések kihelyezéséről a kivitelezőnek kell gondoskodnia.

(6) A közterületen bármely burkolat (térburkolat, úttest, járda stb.) vagy zöldterület felbontása csak az önkormányzat - országos közúthálózatba tartozó utak esetén a területileg illetékes közútkezelő - hozzájárulásával, az abban foglalt feltételek betartásával lehetséges.

(7) Amennyiben a munkálatok elvégzése során építési törmelék vagy más hulladék keletkezik, annak gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról az építtető köteles gondoskodni az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben, a közterületek használatáról, továbbá a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

(8) Közművekben bekövetkezett hibák elhárítását, javítását követően a közterület feltakarításáról és az eredeti állapot helyreállításáról a hiba elhárítója köteles gondoskodni.

6. Közterületek tisztántartásával és használatával kapcsolatos további előírások

8. § (1) Aki a közterületet, a közterületen felállított virágtartót, a köztéri szobrot, játszóeszközt, közterületi berendezést (a továbbiakban együtt: közterületi berendezés) bármely módon beszennyezi, köteles a szennyeződést haladéktalanul eltávolítani.

(2) Aki a közterületi berendezést vagy a közterületen lévő növényzetet megrongálja, köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, köteles a rongálással okozott kárt az önkormányzatnak megtéríteni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség nem érinti a szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősséget.

(4) Közterületnek nem minősülő területen járművet mosni csak úgy szabad, hogy a mosóvíz ne folyjon ki közterületre.

(5) A közterületen járművet mosni, állatot legeltetni, itatni nem szabad.

9. § (1) Nem szilárd burkolattal ellátott közterületen, valamint a közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterületen, azok állapotától függetlenül, járművel közlekedni és ott parkolni, a gépjárműveket ott javítani vagy tisztítani nem lehet.

(2) A város közigazgatási területén kutyafuttatás és sétáltatás kizárólag az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendeletben kijelölt helyeken és módon lehetséges.

10. § (1) Közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használata külön önkormányzati rendeletben foglaltak alapján lehetséges. Ilyen esetben a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani, a használt közterületnek minősülő zöldterületen élő növény- és állatvilág, valamint az ott elhelyezett építmények, berendezések, burkolatok és felszerelések állagát megóvni, a keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

(2) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején és azt követően a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a rendezvény területének és közvetlen környezetének tisztántartásáról.

(3) A közterületekkel kapcsolatos köztisztasági feladatai ellátása során keletkezett hulladék összegyűjtése és ártalmatlanításra történő átadásról való gondoskodás a Közszolgáltató kötelezettsége. Ennek során a Közszolgáltató gondoskodik a közterületi hulladékgyűjtő edények - csikktartók, kutya toilettek - fenntartásáról, tisztántartásáról, rendszeres ürítéséről, a szemét elszállításáról, megrongálódása esetén a kisebb javítások elvégzéséről, a pótlásáról.

11. § (1) Az anyagok szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt haladéktalanul megtisztítani.

7. Közhasználatú zöldterület létesítésével, használatával, fenntartásával és kezelésével kapcsolatos előírások

12. § (1) A város közigazgatási területén lévő zöldfelületeket a városrendezési tervek jelölik ki.

(2) Közhasználatú zöldterületeket és az azon lévő közcélú építményt és felszerelést a köztisztasági előírások megtartása mellett, rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk megóvása mellett mindenki ingyenesen használhatja.

(3) A kötelező önkormányzati feladatok körében az Önkormányzat gondoskodik a város közigazgatási területén lévő közhasználatú zöldterületekkel kapcsolatos feladatok, így a köztisztasági feladatok ellátásáról is, mely feladatot az önkormányzat a Közszolgáltató útján látja el.

(4) A Közszolgáltató végzi a közterületi pihenő-, valamint játszóterek üzemeltetését, az ezekkel kapcsolatos köztisztasággal összefüggő tevékenységet is.

13. § (1) Nem szabad a közparkban a gyepet károsítani - bármely okból a parkosított területre, ezek sétányaira a parkfenntartás céljára szolgáló munkagépek munkavégzés idejét kivéve - járművel behajtani, parkolni, szemetet - a kihelyezett gyűjtőedények kivételével - elhelyezni.

(2) Nem szabad a közparkban - a gyomnövények kivételével - a növényeket, a növényi részeket leszedni, a fákat megcsonkítani, a fákra hirdetményeket ragasztani és kiszegezni.

(3) Nem szabad - ideértve a köztisztasági feladatok ellátásának időtartamát is - a védett állatokat bármely módon zavarni, a fészket rongálni, a tojásokat és fiókákat kiszedni, irtani.

(4) A közterületi játszótereket - szülői felügyelet és felelősség mellett - 14 éven aluli gyermekek használhatják, 6 éven aluli gyermekek a játszótéren csak felnőtt személy felügyeletével tartózkodhatnak.

(5) A bekerítetlen közterületi játszóeszközök esetén az eszközre kihelyezett dohányzást tiltó tábla 15 méteres sugarú körén belüli terület minősül a játszótér területének.

14. § (1) Közterületen a telepíteni kívánt növényzet felületi elhelyezkedését, helyét és fajtáját a későbbi köztisztasági feladatok megfelelő ellátásának biztosíthatósága céljából, a városi főkertésszel a telepítés előtt egyeztetni kell.

(2) Közterületen a városi főkertész által meghatározott helyen és az általa meghatározott fajtájú növény telepíthető csak.

(3) Közterületen lévő fás szárú növények kivágását, valamint ezek pótlását a jegyző engedélyezi a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. Amennyiben a fa pótlása nem teljesíthető, abban az esetben jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott Radó-féle értékmeghatározás alapján a fa értékét a kérelmező köteles az önkormányzat számára megfizetni.

(4) A külön törvény hatálya alá nem tartozó fás szárú növények telepítése az ingatlan azon részén és oly módon történhet, hogy az - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére - az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.

8. A rendelet előírásai betartásának ellenőrzése

15. § (1) A rendeletben előírt kötelezettségek megtartását az önkormányzat a közterület felügyelet útján - és az érdekelt szakhatóságok bevonásával - rendszeresen ellenőrzi.

(2) A Közszolgáltató a jegyzőnél kezdeményezheti az ellenőrzést, ha tevékenysége során annak szükségességét észleli.

(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem érintik a városi tisztiorvos, továbbá a rendőrség általános feladat- és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét.

9. Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet 2015. június 1-jén lép hatályba.

17. § A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

18. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

19. § * 

Paks, 2015. május 22.

Süli János s. k. Dr. Blazsek Balázs s. k.
polgármester címzetes főjegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2015. május 22.

Dr. Blazsek Balázs s. k.
címzetes főjegyző

1. melléklet a 16/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelethez

Radó-féle értékmeghatározás

Az egyes értékelési szempontokhoz a szorzószámok, együtthatók nagyságát dr. Radó Dezső hosszú évek alatt elvégzett számításaira alapozva az egy lombköbméternyi lombfelület hatásai (oxigén termelő képessége) alapján állapította meg. A pótlást szolgáló fák lombtömegének az ültetést (pótlást) követő harmadik évben a kivágott fa lombtömegének 80 százalékával kellene egyenértékűnek lenni. A faérték kiszámításakor figyelembe kell venni a kivágandó fa városon belüli elhelyezkedését, fajtáját, korát és egészségi állapotát.

Faérték = A x B x C x D x M

A = egy 4 éves földlabdás, szabványcsemete (faiskolai forgalmazásban 10/12 méretű) faiskolai ára az értékfelvétel időpontjában, az ÁFA-val és a helyszínre szállítás díjával megnövelve, forintban kifejezve.

B = a fa ismert vagy becsült korától függő szorzószám:

10 éves fa esetében 10

20 éves fa esetében 40

30 éves fa esetében 80

40 éves fa esetében 160

50 éves fa esetében 300

60 éves fa esetében 500

70 éves fa esetében 700

Egyedi védett fa esetében, a korától függetlenül 1000

Az értékszorzót interpolálással kell megállapítani, ha a fa életkora tízéves időköznél pontosabban ismert, vagy becsülhető.

C = a lombkorona állapotától függő együttható:

a) teljesen ép lombkorona esetében 1,0

b) kissé csonkolt, visszavágott lombkorona esetében (kevesebb, mint 30%) 0,7

c) erősen csonkolt, beteg lombkorona esetében (több, mint 30%) 0,4

D = a fa településen belüli elhelyezkedésétől függő együttható:

a) jelentős városképi környezet ritka fafaj esetében 1,0

b) magas laksűrűségű környezetében ártalmakkal terhelt terület (lakótelep, ipari terület védőfasora) faállományának esetében 0,7

c) kertes beépítésű, alacsony laksűrűségű terület faállományának esetében 0,5

M = módosító tényező:

a) gyors növekedésű, az átlagosnál kevésbé értékes fajok (fűzfák, nyárfák, nyírfák, juharfák, bálványfa, ezüstfa, akác, japánakác) esetében 0,5

b) a többi faj esetében 1,0


  Vissza az oldal tetejére