Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete 31/2017. (XI. 17.) önkormányzati rendelete

a város címeréről, zászlajáról és logójáról, valamint a város jelképeinek és nevének használatáról * 

Paks Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy meghatározza Paks város jelképeit; a címerét, zászlaját és logóját, valamint szabályozza Paks város jelképeinek és nevének jogszerű használatát.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed azon természetes és jogi személyekre, más szervezetekre, tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet végzőkre akik, vagy amelyek

a) Paks város nevét - ideértve a 15. § (1) bekezdés szerinti változatait - megnevezésükben,

b) Paks város nevét - ideértve a 15. § (1) bekezdés szerinti változatait -, címerét, zászlaját, vagy logóját

ba) tevékenységük során, vagy működésükkel összefüggésben,

bb) emblémán, jelvényen, kiadványon, dísz- vagy emléktárgyon, egyéb terméken használni kívánják.

II. Fejezet

Paks város címere

3. A városcímer leírása

3. § A város címere:

a) Az egyszerű pajzs alakot középen a Dunát jelképező ezüstszínű hullámos pólya osztja két részre,

b) A pajzs befoglaló téglalapjának oldalaránya 1:3. Az alsó lekerekítés a magasság 0,4 részét teszi ki. A pólya a címer magasságának 1/8-ad részét foglalja el 3 db hullámheggyel. A hullám a pólya magasságának 1/4-e,

c) A felső rész bíborvörös, középen az ősi paksi Rátot nemzetséget jelképező stilizált aranyszínű hársfa levéllel. A levél a felső rész magasságának 5/8-ad részét foglalja el.

Csúcsával lefelé mutat. A főméretek aránya 1:1.

d) Az alsó kék mező közepén az ezüst színű stilizált atomszimbólum az atomenergia békés felhasználására utal. Az elektronpályák a mező magasságának 5/8-ad részét teszik ki. Az egyik pálya főtengelye a címer hossztengelyére illeszkedik, a másik kettő evvel 60º - 60º-os szöget zár be. A pályák tengelyeinek aránya: 2:1. A vonalvastagság a kisátmérő 1/20-ad része. Középpontjukban körlappal stilizált atommag látható. A körlap átmérője a kisátmérő 1/3-ad része.

4. A városcímer alkalmazása

4. § (1) A város címere csak díszítő és utaló jelképként használható fel.

(2) A város címere alkalmazható:

a) A képviselő-testület által alapított díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető és emlékérmeken, szerződéseken, megállapodásokon,

b) Ünnepségeken, rendezvényeken,

c) A város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, a városra utaló emlék-, a városhoz tartozást kifejező használati tárgyakon,

d) Nemzetközi kapcsolatokban és idegenforgalmi propagandában,

e) Az önkormányzat gazdasági társaságainak, intézményeinek emblémájaként,

f) A város kiemelkedő rendezvényeinek emléklapjain, jelvényein, érmein.

(3) Az állami és városi címer együttes használata esetén az állami címer nem kerülhet hátrányos helyzetbe.

(4) A város címere államigazgatási eljárás során nem alkalmazható.

5. A városcímer használatának módja

5. § (1) A város címerét kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni.

(2) Egyes esetekben megengedhető, hogy a városcímer kizárólag a tárgy anyagának színében, vagy egy szín árnyalataiban, mint fém, bőr, illetve nyomdatechnikai egyszínű eljárással jelenjék meg, a heraldikai ábrázolás szabályainak betartásával.

(3) A városcímert csak olyan mértékben szabad kicsinyíteni, illetve nagyítani, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

6. A városcímer előállításának, használatának, forgalomba hozatalának engedélyezése

6. § (1) A városcímer 4. § (2) bekezdés c), e), f) pontjában és az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott célra történő előállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben a polgármester engedélyezi.

(2) A polgármester által kiadott engedély meghatározott időpontig vagy visszavonásig szólhat. Erről a polgármester által kiadott engedélyekben kell határozni.

(3) A városcímer előállítására, használatára, illetőleg forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, címét,

b) a városcímer előállításának, felhasználásának célját, módját,

c) az előállítás esetén az előállítandó mennyiséget,

d) a terjesztés, illetőleg a forgalomba hozatala módját,

e) a városcímer használatának időtartamát,

f) a városcímerrel díszített tárgy mintapéldányát, vagy mintapéldányának rajzát,

g) a felhasználásért felelős személy nevét.

(4) A városcímer előállítására, használatára, illetőleg forgalomba hozatalára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését és címét,

b) az engedélyezett felhasználás céljának megjelölését,

c) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,

d) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára, mennyiségére vonatkozó esetleges kikötéseket,

e) a felhasználással kapcsolatos esetleges egyéb feltételeket.

(5) A kiadott engedélyekről a jegyző - a (4) bekezdés adatainak felhasználásával - nyilvántartást vezet.

(6) A városcímer a 4. § (2) bekezdés a), b), d) pontjában felsorolt esetekben külön engedély nélkül is alkalmazható.

III. Fejezet

Paks város zászlója

7. A városzászló leírása

7. § (1) Paks város zászlója, a városzászló leírása:

a) Színe: óarany és bíborvörös, középen osztott - jobb oldalon bíborvörös színű, baloldala óarany. Vízszintes helyzetben felül óarany alul bíborvörös színű.

b) Alakja: téglalap. Függőleges helyzet (zászló) esetén oldalainak aránya 2:1.

Kicsinyített méretű asztali, vagy emlékzászló formájában 12 x 20 cm.

Vízszintes (lobogó) formában oldalainak aránya: 1,6:1.

(2) A városzászlón címer használata és vele együtt Paks felirat engedélyezhető:

a) A városcímer mérete függőleges elhelyezésnél a zászló hosszának hosszban 1/4-e - felső szélétől ugyanilyen távolságra középen elhelyezve vékony fekete kerettel,

b) Asztali, vagy emlékzászló esetén az a) pont szerint, arányos kicsinyítéssel. Az asztali, vagy emlékzászlón a Turisztikai és Városmarketing Bizottság döntése alapján a címer helyett a városlogó is használható,

c) Vízszintes elhelyezésnél a városcímer hossza a lobogó szélességének 1/2-e, annak mértani középpontjában elhelyezve.

(3) Mindhárom zászlótípus vége aranyrojt díszítésű.

8. A városzászló használatának köre

8. § (1) A városzászló használható:

a) nemzeti-, városi ünnepek alkalmával,

b) a képviselő-testület ülésein és más jelentősebb helyi események alkalmával,

c) megkülönböztetésül és figyelem felkeltőnek több település részvételével tartott rendezvényen,

d) a város bel- és külföldi kapcsolataiban, emlék-, és cserezászlóként,

e) ünnepi alkalmakkor a város részéről megnyilvánuló erkölcsi elismerés kifejezésére,

f) a városhoz tartozást kifejező szimbólumként.

9. A városzászló használatának módja

9. § A városzászló előállítására, használatára, forgalomba hozatalára és engedélyezésére vonatkozóan a 6. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

10. § A városzászlóból egyet állandó jelleggel a Paksi Polgármesteri Hivatalban kell elhelyezni.

11. § A városzászlót a nemzeti lobogóval együtt úgy kell kitűzni, hogy a nemzeti lobogó jelentőségét ne csökkentse.

IV. Fejezet

Paks város logója

10. A városlogó leírása

12. § Paks város logójának leírása:

a) A három darab egymás felé forduló hársfa levél rajzolja ki az emblémát.

b) Rejtett szimbólumok figyelhetőek meg a logóban:

ba) a hársfa levél, a paksi Rátot nemzetséget szimbolizálja,

bb) az atom jele az erőműre,

bc) a szív és az angyal a Makovecz templomra reflektál,

bd) a sziluett virágot formáz.

c) Az egy vonallal megrajzolhatósága lendületet, dinamikusságot ad a logónak.

11. A városlogó méretei, színvilága, használatával kapcsolatos előírások

13. § (1) Az alap városlogó:

a) Paks város Arculati Kézikönyvében (a továbbiakban: Kézikönyv) a magenta színnel jelölt sarokelemek által határolt területen belül csak a városlogó helyezkedhet el, az a biztonsági területe,

b) a minimális szélessége 10 mm, ennél kisebb méretben tilos használni a városlogót.

(2) A városlogó szlogennel:

a) „PAKS az együttműködés városa” szlogen városlogó alá helyezése kerülendő, ha együttes megjelentetésük szükséges az esetben a városlogónak elsősorban a jobb oldalához igazítva helyezhető el,

b) Kézikönyvben a magenta színnel jelölt sarokelemek által határolt területen belül csak a városlogó helyezkedhet el, az a biztonsági területe,

c) a minimális szélessége 15 mm, ennél kisebb méretben tilos használni a városlogót.

d) a szlogen helyett a város nevének alkalmazása esetén a PAKS feliratot a városlogó alá, középre igazítva kell elhelyezni.

(3) A városlogó elsődleges színei világos háttéren:

a) világos háttéren a városlogó elsődleges színét - Pantone P 104-8 U, Pantone P 101- 15 > Pantone P 104-8 U - kell használni.

b) ha a háttér színe nem harmonizál a városlogóéval, akkor a kék szín nem használható.

(4) A városlogó egyszínű változata világos háttéren: Ha nincs lehetőség a városlogó színes használatára, akkor a Pantone P Process Black U színt kell használni világos háttéren.

(5) A városlogó egyszínű változata sötét háttéren: Ha nincs lehetőség a városlogó színes használatára, akkor a Pantone P 179-1 U színt kell használni sötét háttéren.

(6) Egyéb színek használatára vonatkozó szabályok:

a) Olyan esetben, amikor a fő színeket nincs lehetőség használni, valamint a design részét képzi, akkor az arculat másodlagos színeit, és azok árnyalatait kell alkalmazni,

b) másodlagos színek és árnyalatok a Pantone P 130-16 U, a Pantone P 118-16 U, Pantone P 57-8 U, Pantone P 20-8 U.

(7) A városlogó használata kötelező:

a) az önkormányzat, az önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal által használt levélpapíron,

b) az önkormányzati és polgármesteri hivatali névjegykártyán,

c) az önkormányzat, az önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal által küldött meghívókon,

d) önkormányzati plakáton,

e) önkormányzati citylight hirdetésen,

f) önkormányzati roll-up felületen,

g) a városra utaló emlék- és ajándéktárgyakon,

h) közösségi médiafelületen,

i) az önkormányzat által szervezett, vagy támogatott rendezvényeken, mint szervező, támogató feltüntetésnél,

j) online felületeken, bármilyen honlapon, közösségi média felületen ahol az önkormányzat fel van tüntetve.

(8) A városlogó használható:

a) borítékon,

b) elektronikus adathordozón,

c) citylight hirdetésen,

d) roll-up felületen,

e) a várossal kapcsolatos kiállításokon,

f) a várossal összefüggő nemzetközi kapcsolatokban és idegenforgalmi propagandában,

g) a városhatárt jelző helységnév-táblákon,

h) a város életével foglalkozó sajtó- és médiatermékeken,

i) a várossal kapcsolatos önkormányzati kiállításokon,

j) a város életével, történelmével foglalkozó ismeretterjesztő, vagy ilyen jellegű önkormányzati kiadványokon,

k) a városban működő egyéb - nem önkormányzati - intézmények, civil szervezetek meghívóin,

l) az önkormányzat gazdasági társaságai, intézményei, továbbá a városban telephellyel rendelkező vállalkozók által létrehozott egyes jellegzetes termékeken,

m) jelvényként, a jelvényként történő felhasználásra csak az önkormányzat jogosult.

(9) A városlogó használatára vonatkozó tiltások:

a) tilos a városlogót forgatni,

b) a Kézikönyv szerinti biztonsági területre objektumot helyezni,

c) a Kézikönyv szerinti logotípiát megváltoztatni,

d) a Kézikönyvtől eltérő más fontot használni,

e) Kézikönyvben meghatározott arculati színektől eltérő színt használni,

f) a városlogót torzítani,

g) körvonalként használni,

h) olyan háttéren használni, melyen a városlogó nem érvényesül.

12. A városlogó használatának engedélyezése

14. § (1) A 13. § (6) és a (8) bekezdés szerinti esetekben a városlogó képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben a Polgármester engedélyével állítható elő és használható fel.

(2) A 13. § (8) bekezdés a), b), c), d) és e) pontja szerinti esetekben a városlogó használatához az önkormányzat szervei, az önkormányzati költségvetési szervek és az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok részére engedélyt nem kell beszerezni.

(3) A városlogó előállításának és használatának engedélyezésére ezen § és a városcímer előállításának és használatának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A városlogó előállítására, forgalmazására, kicsinyítésére és nagyítására vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell, hogy

a) a városlogó kizárólag hiteles alakban, az ábrák formai hűségének, méretarányainak, továbbá színeinek megtartása mellett állítható elő,

b) az ipargyakorlásra, a kereskedelemre a szerzői jogra vonatkozó szabályok kötelező érvényűek.

V. fejezet

Paks város nevének használata

13. A Paks név használatára jogosultak köre, a névhasználat szabályai

15. § (1) Természetes személyek, jogi személyek és más szervezetek tevékenységük során vagy működésükkel összefüggésben engedéllyel használhatják a Paks, Paksi, közigazgatási megjelölést, illetve nevet (a továbbiakban: név), vagy a név toldalékos változatát az alábbi esetekben:

a) létesítmény elnevezésébe,

b) cégelnevezésbe (cégszövegbe),

c) üzleti nyomtatványra,

d) védjegyre,

e) szabadalom címébe,

f) árubélyegre, áruminta és áru jelzésére,

g) sajtótermék címfeliratába, és

h) megkülönböztető jelzőként történő felhasználására.

(2) A névhasználat díjmentes.

(3) A névhasználat csak azoknak az (1) bekezdés szerinti szervezeteknek, személyeknek engedélyezhető, amelyeknek székhelye, telephelye, fióktelepe, illetve lakó- vagy tartózkodási helye Paks közigazgatási területén van.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak:

a) Paks Város Önkormányzatára,

b) az önkormányzat szervezeteire, költségvetési szerveire, gazdasági társaságaira és sajtótermékére,

c) a nemzetiségi önkormányzatokra,

d) megyei hatáskörrel rendelkező, vagy a megye területén működő államigazgatási szervek és intézmények névhasználatára,

e) Paks Város Önkormányzata részvételével alapított - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87. §-ában meghatározottak szerinti - önkormányzati társulásokra, illetve azok munkaszervezetére.

(5) A 15. § (3) bekezdésében meghatározottak alól különösen indokolt esetben, a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben a polgármester felmentést adhat abban az esetben, ha a kérelmező tevékenysége kifejezetten Paks városához kötődik, illetve a város érdekében végzi tevékenységét. A polgármester tevékenységtől függően további iratok bekérésével vizsgálhatja a kérelmező tevékenységének Paks városhoz való kötődését.

14. A név felvételének és használatának engedélyezése

16. § (1) A névhasználat engedélyezéséről, valamint az engedély visszavonásáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét vagy megnevezését, lakó- vagy tartózkodási helyét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét,

b) a kérelmezett névhasználat célját és módját,

c) a kérelmező tevékenységi körét,

d) a kérelmezett névhasználat időtartamát,

e) a dísz- vagy emléktárgy, jelvény, embléma vagy termék tervét, amennyiben annak megjelölését szolgálná a településnév,

f) a felhasználásért felelős személy nevét.

(3) A névhasználati engedélynek tartalmaznia kell:

a) a jogosult nevét vagy megnevezését, lakó- vagy tartózkodási helyét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét,

b) az engedélyezett névhasználat célját és módját,

c) az engedélyezett névhasználat pontos szövegét,

d) az engedélyezett névhasználat időtartamát,

e) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést és lehetséges okait,

f) a névhasználattal kapcsolatos esetleges egyéb feltételeket, kikötéseket és előírásokat,

g) a névhasználatért felelős személy megnevezését.

(4) Nem adható engedély, amennyiben a tervezett névhasználat

a) jogszabályba ütközik,

b) bizonyíthatóan az önkormányzat vagy a város lakosságának jogait, jogos érdekeit sértené vagy veszélyeztetné; sérti az ország határain belüli és azon túli jó hírét, továbbá jó erkölcsbe ütközik;

c) a kérelem elbírálását megelőzően már engedélyezett névhasználattal azonos.

(5) A névhasználati engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a névhasználati engedély jogosultja a névhasználatot az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy célra folytatja,

b) a névhasználati engedély jogosultja az engedélyben meghatározott, a névhasználattal kapcsolatos feltételeket, kikötéseket, egyéb előírásokat megszegi, vagy

c) a (4) bekezdésben meghatározott okok az engedély kiadását követően következnek be.

(6) Az engedély érvényessége szólhat:

a) a tevékenység folytatásának időpontjáig,

b) meghatározott időpontig,

c) egy alkalomra,

d) visszavonásig,

melyről a kiadott engedélyben rendelkezni kell.

17. § (1) A névhasználati engedély jogosultja az engedély által meghatározott módon és célra használhatja a településnevet.

(2) A névhasználati engedély jogosultja az engedélyezett névhasználatot másra nem ruházhatja át.

(3) Az engedélyezett névhasználat ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

18. § Aki a nevet e rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen felvette és folyamatosan használja, utólagos engedélyezés iránti kérelem benyújtására nem kötelezett.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet 2017. december 1-jén lép hatályba.

(2) * 

20. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Paks, 2017. november 17.

Szabó Péter
polgármester
Dr. Blazsek Balázs
címzetes főjegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2017. november 17-én kihirdetésre került.

Dr. Blazsek Balázs
címzetes főjegyző