Paks Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelete

a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről * 

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településkép védelme érdekében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja és hatálya

1. § (1) E rendelet célja Paks településképének védelme érdekében a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása.

(2) E rendelet hatálya Paks közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, a köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, reklámhordozó, cégér, cím- és cégtábla elhelyezésére terjed ki.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is -, aki Pakson a (2) bekezdésben meghatározott helyen reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót, cégért, cím- és cégtáblát kíván elhelyezni, vagy ilyen céllal felületet alakít ki.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben szabályozott plakátnak a kampányidőszakban történő elhelyezésére, valamint a választási kampány során alkalmazott hirdetési célú berendezésre.

b) a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó területre, berendezésre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. cégtábla: jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét - vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét - az épület, vagy ingatlan bejáratánál feltüntető tábla.

2. címtábla: Valamely épület, helyiség bejáratán nevet, esetleg foglalkozást vagy egyéb adatokat is feltüntető tábla.

3. cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontjának megfelelő fogalom: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék;

4. cityboard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik,

5. citylight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 230 cm és legfeljebb 3 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik,

6. építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. § 1. pontjának megfelelő fogalom: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka során az e munka folyamatait legalább részben elfedő, reklámhordozót tartó berendezés;

7. építmény: épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pont szerint: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma);

8. épület: épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 10. pont szerint: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából;

9. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

10. helyi egyedi védett épület, helyi védett terület: az épített értékek helyi védelméről szóló 29/2008. (XII. 17.) önkormányzati rendeletben ekként meghatározott épület, vagy terület;

11. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

12. kioszk: a Kr. 1. § 5. pontjának megfelelő fogalom: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény;

13. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,

14. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre,

15. közművelődési célú hirdetőoszlop: a Kr. 1. § 6. pontjának megfelelő fogalom: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják;

16. közművelődési intézmény: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77. § (5) bekezdése szerinti intézmény, így különösen művelődési központ, szabadidőközpont;

17. közterület: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11/F. § 1. pontjának megfelelő fogalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti közterület, valamint a magyar állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút,

18. köztulajdonban álló ingatlan: a Kr. 1. § 9. pontjának megfelelő fogalom: olyan, közterületnek nem minősülő ingatlan, amely külön-külön vagy együttesen a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány kizárólagos tulajdonában áll;

19. magántulajdonban álló ingatlan: a Kr. 1. § 14. pontjának megfelelő fogalom: olyan ingatlan, amely nem minősül köztulajdonban álló ingatlannak vagy közterületnek;

20. magánterület: a Kr. 1. § 13. pontjának megfelelő fogalom: a magántulajdonban álló ingatlan és a köztulajdonban álló ingatlan;

21. más célú berendezés: a pad, a kerékpártartó, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, korlát, postai levélszekrény, és a közterületi illemhely, elektromos jármű töltőállomás;

22. műemléki környezet területe: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott terület;

23. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

24. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,

25. reklám: a Tvtv. 11/F. § 3. pontja szerint: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve

a) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,

b) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,

c) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá

d) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket;

26. reklámhordozó: A Tvtv. 11/F. § 4. pontjának megfelelő fogalom: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény;

27. településképileg meghatározó terület: a 2. melléklet szerinti terület;

28. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

29. utcabútor: a Kr. 1. § 19. pontjának megfelelő fogalom: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés;

30. utasváró: a Kr. 1. § 18. pontjának megfelelő fogalom: a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele érdekében az utasok várakozására szolgáló fülke, illetve legalább részben épületszerkezettel körülzárt épületrész, vagy egyéb építmény, létesítmény.

II. Fejezet

Reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok

3. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről látható magánterületen

3. § (1) Paks közigazgatási területén nem megengedett valamennyi e rendeletben, a Tvtv-ben, a Tvtv. felhatalmazási alapján kiadott Kr.-ben nem megengedett, vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2) Paks közigazgatási területén elhelyezhető reklámhordozók darabszámára vonatkozó korlátozást az önkormányzat nem vezet be.

4. § (1) A reklámhordozó, a cégér, valamint a cég- és címtábla elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épület utcai homlokzatán, valamint a kerítés utcafronti részén - a tulajdonos, vagy használó érdekeltségébe tartozó cége, vagy cégcsoport tevékenységét népszerűsítő célzattal elhelyezett reklámhordozó, valamint az építési reklámháló - kivételével nem helyezhető el.

(3) Az épületek utcafronti homlokzatán, vagy az építéssel érintett telek közterülettel határos telekhatárán elhelyezett építési reklámháló a telekhatárt nem keresztezheti. Az épületek utcafronti homlokzatán elhelyezett cég-és címtábla, cégér, és az árnyékoló - ha az elhelyezés a közlekedést nem akadályozza, vagy egyéb módon jogszabályba nem ütközik - a közterületbe benyúlhat.

(4) A reklámhordozó, a cégér, a cég- és címtábla megvilágítása céljából 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók. A lakóépületek állandó tartózkodásra szolgáló helyiségeinek irányában 50 m-en belül nem lehet villódzó, váltakozó színű világító fényreklámot elhelyezni.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló, és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva, vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható. A közterület fölé nyúló árnyékolón csak a cégadatok, továbbá a cég-, cégcsoport tevékenység tüntethető fel.

4. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen

5. § (1) A rendelet 1. melléklete szerinti területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor, továbbá a rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti reklámhordozó alkalmazásával lehetséges.

(2) E rendelet 2. mellékletének 1. pontja szerinti területen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

(3) E rendelet 2. mellékletének 2. pontja szerinti területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.

III. Fejezet

Utcabútorokkal kapcsolatos előírások

5. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

6. § (1) A rendelet 2. melléklete 2. pontjában meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) A rendelet 2. melléklete 2. pontjában meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklám közzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés - az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével - nem helyezhető el.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(5) A más célú berendezés reklámcélra nem használható.

6. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

7. § (1) Paks közigazgatási területén a 3. mellékletben meghatározott közművelődési intézménnyel, de legfeljebb annak 3-szorosával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés elsősorban az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működési körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható.

7. Reklámhordozó, reklámhordozó berendezés, cégér, a cég- és címtábla, valamint a cégér kialakítására vonatkozó követelmények

8. § (1) A reklám-, a reklámhordozó, a cégér, valamint a cím- és cégtábla felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület, építmény, valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz. A tervezett reklám-, reklámhordozó, cégér, valamint cím- és cégtábla tetszőleges sorrendben szerelhető fel úgy, hogy az alkalmazott tipográfia és grafika, valamint a kiválasztott színek illeszkedjenek az érintett épület karakteréhez. Önkormányzati terület esetében alkalmazni kell Paks város Arculati Kézikönyvét.

(2) A reklám-, a reklámhordozó mérete a városkép védelme érdekében, ha ezek kihelyezést jogszabály nem tiltja:

a) műemléken, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, a helyi egyedi védelem alatt álló épületen és annak ingatlanán összesen, a 2,0 m2-t,

b) a közútkezelő hozzájárulása alapján a járdán 1,0 m2-t,

c) a város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai: a Fehérvári út, Kereszt utca, Deák Ferenc utca, Dózsa György út, Tolnai út, Kölesdi út lakot területi szakasza , Újtemplom utca, Biztonsági elkerülő út, Kandó Kálmán utca, Gesztenyés utca, Pollack Mihály utca, Építők útja, Kishegyi út, Táncsics Mihály utca, Rókus utca, Dunaföldvári út lakot területi szakasza, valamint a 6-os számú főút helyi értékvédelmi területtel érintkező lakott területi szakasza mentén önálló homlokzatonként (vagy ingatlanonként) összességében a 4,0 m2-t

nem haladhatja meg.

(3) Tetőfelületen és tetőzeten szerelt tartóberendezésen önálló reklám-, illetve reklámhordozó nem helyezhető el.

(4) Védett területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető. A cégér LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.

(5) A 4. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet népszerűsítő reklámhordozó védett területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű reklámhordozó elhelyezhető. A reklámhordozó LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.

(6) Paks közterületein reklám, reklámhordozó

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

helyezhető el.

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül - ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését - sem horizontálisan, sem vertikálisan reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

(7) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével, a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Paks Város Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

8. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

9. § (1) Paks közigazgatási területén a 3. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak, mely száma a városban nem haladhatja meg a közművelődési intézmények számának háromszorosát. A közművelődési célú hirdetőoszlop helyét a jegyző jelöli ki.

(2) Valamennyi, a 3. mellékletben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

IV. Fejezet

Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

10. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

9. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

11. § (1) A polgármester - településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

V. Fejezet

Eljárási előírások

10. A reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési eljárással kapcsolatos rendelkezések

12. § (1) A településkép védelméről és az önkormányzati tervtanács működtetéséről szóló 18/2013. (V. 28.) önkormányzati rendeletnek a településképi bejelentés tudomásulvételével kapcsolatos előírásait a reklám- és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében az e § (2)-(6) bekezdésében foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi, valamint a reklám- és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(4) A reklám- és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján - a polgármester tudomásul vételt tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével - megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges. Az elhelyezés további feltétele a területhasználati szerződés megléte és a terület-használati díj megfizetése.

(5) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(6) A rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a Kr., illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. A rendelet hatálya alá tartó berendezés, eszköz fenntartásának időtartama és a fizetendő díj

13. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó cégér, cím- és cégtábla, valamint a közterület fölé benyúló árnyékoló elhelyezésére és az azután fizetendő díjra a közterületek használatáról szóló 20/2009. (XI. 25.) önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) Reklámhordozó közterületi és magánterületi elhelyezésére szerződés legfeljebb a Tvtv.-ben meghatározott időre köthető.

(3) Közterület, továbbá közterületnek nem minősülő önkormányzati tulajdonú terület esetében a közterület használatára területhasználati szerződést kell kötni. A szerződés időtartama legalább 1 nap, és legfeljebb a Tvtv.-ben meghatározott idő lehet.

(4) Közterület és közterületnek nem minősülő önkormányzati tulajdonú terület esetében a területhasználathoz szükséges szerződés tartalmát, így a szerződés időtartamát, a használatért fizetendő díjat, valamint a díjfizetés rendszerességét a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben a polgármester állapítja meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződésben a használat időtartamán és a fizetendő díjon túl minden esetben ki kell kötni a nem rendeltetésszerű használat, valamint a közérdekű igénybevétel esetére vonatkozó jogkövetkezményeket.

(6) Szerződés csak természetes személlyel, vagy a nemzeti vagyontörvény szerinti átlátható szervezettel köthető.

(7) A fizetendő díj megállapítása az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet alapján történik.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet 2018. február 15-én 7 óra 45 perckor lép hatályba.

(2)-(3) * 

Paks, 2018. február 15.

Szabó Péter s. k. Dr. Blazsek Balázs s. k.
polgármester címzetes jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2018. február 15-én 7 óra 35 perckor kihirdetésre került.

Dr. Blazsek Balázs s. k.
címzetes jegyző

1. melléklet 6/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelethez

Azon területek, ahol reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése utcabútor, továbbá a rendelet 4. § (2) bekezdés szerinti reklámhordozó alkalmazásával lehetséges

Az országos műemléki listában szereplő, Paks Város közigazgatási területén található műemléken és annak ingatlanán,

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott műemléki területen;

Az épített értékek helyi védelméről szóló 29/2008. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. melléklete szerinti helyi védettség alatt álló épületen, területen;

Természetközeli területen.

2. melléklet 6/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelethez

1. Azon területek ahol nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés:

Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet 1. melléklete szerinti

Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület

Temető terület

Védelmi célú erdő

Gazdasági célú erdő

2. Fokozott védelem alatt álló azon területek ahol kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el:

Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet 1. melléklete szerinti

Világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe

A régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe

3. melléklet 6/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelethez

Paks Város Önkormányzat illetékességi területén működő közművelődési intézmények

Csengey Dénes Kulturális Központ 7030 Paks, Gagarin u. 2.

Paksi Városi Múzeum 7030 Paks, Szent István tér 4.

Városi Képtár 7030 Paks, Tolnai út 2.

Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár 7030 Paks, Villany u. 1.


  Vissza az oldal tetejére