Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (II. 22.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2019. évi költségvetéséről és a végrehajtás rendjéről * 

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a helyi önkormányzatra, a polgármesteri hivatalra, és az önkormányzat által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv), valamint a költségvetési szervek gazdálkodásának szabályai alapján gazdálkodó egyéb törzskönyvi jogi személyekre terjed ki.

(2) Az irányított költségvetési szervek és a költségvetési szervek gazdálkodásának szabályai alapján gazdálkodó egyéb törzskönyvi jogi személyek közös jelöléseként e rendelet az önkormányzati költségvetési szerv megnevezést használja.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed a közvetlen és közvetett támogatások tekintetében minden támogatást nyújtó, a rendelet hatálya alá tartozó szervre, szervezetre, valamint minden támogatásban részesülőre.

II. Fejezet

A költségvetés bevételei és kiadásai

2. Az önkormányzat és költségvetési szerveinek 2019. évi költségvetése

2. § (1) *  A képviselő-testület az önkormányzat 2019. évi

a) költségvetési bevételek előirányzatát 20.338.299 e Ft-ban

b) költségvetésének kiadások előirányzatát 25.092.810 e Ft-ban

c) költségvetés egyenlegét: hiány át - 4.754.511 e Ft-ban

Ebből: működési költségvetés egyenlegét:

többlet 19.891 e Ft-ban

felhalmozási költségvetés egyenlegét:

hiány - 4.774.402 e Ft-ban

d) finanszírozási célú műveletek bevételeit 5.285.215 e Ft-ban

e) finanszírozási célú műveletek kiadásait 530.704 e Ft-ban

f) költségvetésének bevételi főösszegét 25.623.514 e Ft-ban

g) költségvetésének kiadási főösszegét 25.623.514 e Ft-ban

állapítja meg.

(2) A képviselő-testület Paks Város Önkormányzata költségvetésének összevont mérlegét, valamint az (1) bekezdésben megállapított bevételek forrásonkénti, kiadások jogcímenkénti megoszlását a rendelet 1. melléklet (1., 2., 3. tábla) alapján határozza meg.

(3) A képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési hiány finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványt - beleértve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdés d) pontja szerinti betét visszavonását - működésre, illetve felhalmozási célú igénybe vételre tervezett tagolásban az 1. melléklet szerint hagyja jóvá.

(4) A képviselő-testület a (3) bekezdésen kívüli költségvetési hiány finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló, az Áht. 23. § (2) bekezdés d)-e) pontjában meghatározottak szerinti finanszírozási célú műveletek bevételeit, kiadásait működésre, illetve felhalmozási célra tervezett igénybevétel szerinti tagolásban az 1. melléklet szerint hagyja jóvá.

3. § (1) Paks Város Önkormányzata 2019. évi költségvetésének kötelező feladatainak mérlegét az 1. 2. melléklet (1., 2., 3. tábla) tartalmazza.

(2) Paks Város Önkormányzata 2019. évi költségvetésének önként vállalt feladatainak mérlegét az 1. 3. melléklet (1., 2., 3. tábla) tartalmazza.

(3) Paks Város Önkormányzata 2019. évi költségvetésének állami (államigazgatási) feladatainak mérlegét az 1. 4 melléklet (1., 2., 3. tábla) tartalmazza.

(4) Az önkormányzati szintű működési célú bevételek és kiadások mérlegét a 2.1. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzati szintű felhalmozási célú bevételek és kiadások mérlegét a 2.2 melléklet tartalmazza.

(6) Paks Város Önkormányzata adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet tartalmazza.

(7) Paks Város Önkormányzata saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapítását a 4. melléklet tartalmazza.

(8) Paks Város Önkormányzata 2019. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet tartalmazza.

(9) Paks Város Önkormányzata beruházási (felhalmozási) kiadások előirányzatait beruházásonként a 6. melléklet tartalmazza.

(10) Paks Város Önkormányzata felújítási és felhalmozási célú pénzeszköz átadási kiadások előirányzatait felújításonként, pénzeszköz átadásonkénti bontásban a 7. melléklet tartalmazza.

(11) Paks Város Önkormányzata Európai uniós támogatással megvalósuló projektek bevételeit és kiadásait projektenként a 8. melléklet tartalmazza.

(12) Paks Város Önkormányzata fejezeti kezelésű támogatásait és kiadásait a 8.1. melléklet tartalmazza.

(13) Paks Város Önkormányzata 2019. évi költségvetését előirányzat csoportonkénti, kiemelt előirányzatonkénti tartalommal a 9.1 melléklet (1., 2., 3. tábla) tartalmazza.

(14) Paks Város Önkormányzata 2019. évi költségvetésének bevételeit és kiadásait előirányzat csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti bontásban kötelező feladatok szerinti csoportosításban a 9.1.1 melléklet (1., 2 tábla) tartalmazza.

(15) Paks Város Önkormányzata 2019. évi költségvetésének bevételeit és kiadásait előirányzat csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti bontásban önként vállalt feladatok szerinti csoportosításban a 9.1.2 melléklet tartalmazza (1., 2., 3. tábla).

(16) Paks Város Önkormányzata 2019. évi költségvetésének bevételeit és kiadásait előirányzat csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti bontásban állami (államigazgatási) feladatok szerinti csoportosításban a 9.1.3 melléklet tartalmazza (1., 2 tábla).

(17) A Paksi Polgármesteri Hivatal 2019. évi költségvetésének bevételeit és kiadásait előirányzat csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti bontásban feladatok szerinti csoportosításban a 9.2 melléklet tartalmazza (9.2.1., és 9.2.2., 9.2.3 melléklet alapján).

(18) A Paksi Gyógyászati Központ 2019. évi költségvetésének bevételeit és kiadásait előirányzat csoportonkénti, kiemelt előirányzatonkénti, feladatok szerinti csoportosításban a 9.3 melléklet tartalmazza a 9.3.1, 9.3.2 melléklet alapján.

(19) A Paksi Életfa Idősek Otthona 2019. évi költségvetésének bevételeit és kiadásait előirányzat csoportonkénti, kiemelt előirányzatonkénti, feladatok szerinti csoportosításban a 9.4 melléklet tartalmazza a 9.4.1, 9.4.2 melléklet alapján.

(20) A Paksi Bóbita Bölcsőde és Konyha 2019. évi költségvetésének bevételeit és kiadásait előirányzat-csoportonkénti, kiemelt előirányzatonkénti, feladatok szerinti csoportosításban a 9.5 melléklet tartalmazza a 9.5.1, 9.5.2 melléklet alapján.

(21) A Paksi Napsugár Óvoda 2019. évi költségvetésének bevételeit és kiadásait előirányzat-csoportonkénti, kiemelt előirányzatonkénti, feladatok szerinti csoportosításban a 9.6 melléklet tartalmazza a 9.6.1, 9.6.2 melléklet alapján.

(22) A Paksi Benedek Elek Óvoda 2019. évi költségvetésének bevételeit és kiadásait előirányzat-csoportonkénti, kiemelt előirányzatonkénti, feladatok szerinti csoportosításban a 9.7 melléklet tartalmazza a 9.7.1., 9.7.2 melléklet alapján.

(23) A Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár 2019. évi költségvetésének bevételeit és kiadásait előirányzat-csoportonkénti, kiemelt előirányzatonkénti, feladatok szerinti csoportosításban a 9.8 melléklet tartalmazza a 9.8.1., 9.8.2 melléklet alapján.

(24) A Paksi Városi Múzeum 2019. évi költségvetésének bevételeit és kiadásait előirányzat-csoportonkénti, kiemelt előirányzatonkénti, feladatok szerinti csoportosításban a 9.9 melléklet tartalmazza a 9.9.1., 9.9.2 melléklet alapján.

4. § A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 2. melléklete értelmében az önkormányzat támogatásban részesül, a hozzájárulásokat jogcímenként a 8. tájékoztató tábla forintban tartalmazza.

5. § Az önkormányzat 2017-2018-2019. évi mérlegét a rendelet 1. tájékozató táblázata tartalmazza.

6. § Az önkormányzat a kiadások között 40.000 ezer forint általános és 302.580 ezer forint céltartalékot állapít meg az alábbiak szerinti részletezésben:

1. Tartalékok 342.580 ezer forint

a) Általános tartalék 40.000 ezer forint

b) Céltartalékok 302.580 ezer forint

ba) működési céltartalékok 69.380 ezer forint

ebből:

nagyadózói céltartalék 10.000 ezer forint

bizottsági támogatási keret tartaléka 22.380 ezer forint

részönkormányzatok tartaléka 24.000 ezer forint

polgármesteri és alpolgármesteri keret tartaléka 12.000 ezer forint

környezetvédelmi alap céltartaléka 1.000 ezer forint

bb) felhalmozási céltartalék 233.200 ezer forint

ebből:

pályázati tartalék 50.000 ezer forint

egészségügyi intézmények eszközbeszerzési tartaléka 0 ezer forint

felhalmozási céltartalék 110.000 ezer forint

választókerületi tartalék 13.200 ezer forint

atomerőmű bővítése miatti céltartalék 60.000 ezer forint

7. § *  Az önkormányzat a kiadások között 39.490 ezer forint általános és 202.173 ezer forint céltartalékot állapít meg az alábbiak szerinti részletezésben:

1. Tartalékok 241.663 ezer forint

a) Általános tartalék 39.490 ezer forint

b) Céltartalékok 202.173 ezer forint

ba) működési céltartalékok 28.600 ezer forint

ebből:

nagyadózói céltartalék 10.000 ezer forint

bizottsági támogatási keret tartaléka 6.131 ezer forint

részönkormányzatok tartaléka 3.600 ezer forint

polgármesteri és alpolgármesteri keret tartaléka 7.869 ezer forint

környezetvédelmi alap céltartaléka 1.000 ezer forint

bb) felhalmozási céltartalék 173.573 ezer forint

ebből:

pályázati tartalék 30.000 ezer forint

egészségügyi intézmények eszközbeszerzési tartaléka 0 ezer forint

felhalmozási céltartalék 73.527 ezer forint

választókerületi tartalék 10.046 ezer forint

atomerőmű bővítése miatti céltartalék 60.000 ezer forint

3. Hiány finanszírozása, szabad pénzeszközök hasznosítása

8. § (1) Az önkormányzat a gazdálkodás során az év közben létrejött átmenetileg szabad pénzeszközöket pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.

(2) Az önkormányzat a gazdálkodás során az év közben létrejött hiányt folyószámlahitel-szerződéssel finanszírozhatja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.

III. Fejezet

A költségvetés végrehajtásának szabályai

4. Előirányzatok megváltoztatása

9. § (1) A költségvetési szerveknek a jóváhagyott éves költségvetés alapján, a vonatkozó jogszabályokban, valamint az alapító okiratukban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével kell működniük és gazdálkodniuk a gazdaságosságra, a hatékonyságra és az eredményességre vonatkozó előírások, a gazdálkodási, számviteli szabályok maradéktalan betartása, és az ellenőrizhetőség szempontjainak biztosítása mellett.

(2) A költségvetési szerveknél a tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. Amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be, a tervezett kiadási előirányzatok nem teljesíthetők.

(3) Az előirányzatok módosítása az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) figyelembevételével történhet.

10. § A képviselő-testület a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát - a rendeletben egyes tartalék előirányzatok esetében átruházott hatáskörök kivételével - fenntartja magának.

11. § (1) A költségvetési szerv a személyi juttatási előirányzatát az Ávr. 36. § előírásainak megfelelően, a felhalmozási célú előirányzatát kizárólag az előző évi pénzmaradványa terhére változtathatja meg.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerveknél a személyi juttatások év közbeni változtatására az Ávr. 36. § (2) és (3) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat változatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet harminc napon belül tájékoztatja.

5. Előirányzat-felhasználás

12. § (1) A költségvetési szervek a többletbevételük terhére is csak a forrásképződés mértékének, illetve ütemének figyelembevételével és a költségvetési szerv biztonságos működésének szem előtt tartásával vállalhatnak kötelezettséget. A többletbevétel felhasználása az előirányzat-módosítási javaslat képviselő-testület által történő elfogadását követően történhet.

(2) A költségvetési szervek vezetői felelősek az állami támogatásokat megalapozó adatok (létszám, stb.) valóságtartalmáért, az elszámolásokhoz szükséges dokumentumok helyességéért, valamint kötelesek az elszámolások alapját képező nyilvántartásokat, dokumentumokat naprakészen vezetni.

13. § (1) A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról, az előirányzat felhasználásáról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(2) Az előirányzatok felhasználása során az előirányzatokért felelős személyeket (minden egyes keret vonatkozásában, a költségvetés szerkezete szerinti bontásban) a polgármesteri hivatal vonatkozásában a jegyző, a költségvetési szervek vonatkozásában az intézményvezető, az önkormányzat vonatkozásában a polgármester a Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés rendjének szabályzatában határozza meg. Az előirányzat felhasználás nyilvántartás naprakész vezetése és a szakmai teljesítésigazolás elvégzésnek (elvégeztetésének) kötelezettsége a keretgazda feladata.

(3) A (2) bekezdésben hivatkozott intézkedésben előírt feladatokat a költségvetés elfogadása előtti időszakra is visszamenőleg végre kell hajtani.

(4) A bevételi előirányzatok elmaradása esetén, illetve más kiadási előirányzatok növelésének forrásaként a kiadási előirányzatok a képviselő-testület döntése alapján csökkenthetők, zárolhatók, törölhetők.

(5) A költségvetés végrehajtása során a rendszeres költségelemek vonatkozásában tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok időarányos részét meghaladóan (a saját bevételek teljesülése ütemének figyelembevételével) nem vállalhatók és nem fizethetők ki.

14. § (1) Az önkormányzatnál és a polgármesteri hivatalnál év közben a költségvetésben jóváhagyott előirányzatot meghaladóan képződő működési bevétel - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az általános tartalékot növeli.

(2) Az önkormányzatnál és a polgármesteri hivatalánál év közben a költségvetésben jóváhagyott előirányzatot meghaladóan képződő felhalmozási bevétel - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a felhalmozási céltartalékot növeli.

(3) A működési célú állami támogatás évközi emeléséből származó többletforrásból működési tartalékot kell képezni. A felhalmozási célú állami támogatásból, egyéb céljellegű felhalmozási forrásból származó nem tervezett bevételből a céljának megfelelő felhalmozási kiadási előirányzatot kell képezni, az egyéb nem céljellegű, illetve a tervezettet meghaladóan keletkező felhalmozási célú bevétellel a felhalmozási céltartalékot kell növelni.

(4) Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről a képviselő-testület dönt a tárgyévi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet módosításával egyidejűleg.

(5) Az államháztartáson kívüli forrás - ide nem értve az alapítványi forrást - átadásáról Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes támogatásokról szóló rendeletei rendelkeznek.

(6) Az alapítványi forrás átadásáról a rendelet 22. § (11) bekezdése rendelkezik.

(7) Amennyiben a társadalmi igazságosság elvének érvényre juttatása más módon nem biztosítható, az önkormányzati hatósági ügyekben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

15. § (1) A feladat elmaradásából származó (személyi és dologi) megtakarítások felhasználására csak a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

(2) A testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. A kiadási előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

16. § (1) A költségvetési szervek felújítási és felhalmozási kiadásainak finanszírozására az eredeti költségvetési rendeletben tervezetten felül csak a felesleges tárgyi eszköz értékesítéséből, a képviselő-testület által jóváhagyott pénzmaradványból, valamint a felhalmozási célú pénzeszköz átvételéből származó bevételi többlet fordítható - a képviselő-testület által történt jóváhagyást és költségvetés-módosítást követően.

(2) A költségvetési szervek gazdasági társaságtól, társadalmi szervezettől, egyháztól vagy alapítványtól a számukra működési többletkiadással járó eszközöket térítésmentesen használatra vagy tulajdonba kizárólag a fenntartó előzetes engedélyével fogadhatnak el.

(3) A költségvetési szervek szakmai alapfeladatok keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel számla ellenében történő igénybevételére - dologi kiadások között tervezett és elszámolt kiadásra - szerződést külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban, vagy az önkormányzat által szabályozott feltételek szerinti feladatok elvégzésére köthetnek. A polgármesteri hivatal felé a szerződés megkötését és összegét az intézményvezetőnek írásban jelenteni kell. A szerződéskötés feltétele, hogy az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt az intézmény nem foglalkoztat.

6. Költségvetés maradványa

17. § (1) Az önkormányzat, valamint az önkormányzati költségvetési szervek költségvetési maradványát - ezen belül a személyi juttatásokra fordítható maradványt - a Képviselő-testület hagyja jóvá, és dönt az önkormányzat szabad maradvány felosztásáról.

(2) Az önkormányzat, valamint az önkormányzati költségvetési szervek költségvetési maradványának elszámolása során:

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,

b) a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek maradványa,

c) a tárgyévben év közben engedélyezett létszámnövekedéssel összefüggésben jóváhagyott előirányzat-növekményből a létszámfeltöltés teljes vagy részleges elmaradása miatt fel nem használt összeg

Paks Város Önkormányzatát illeti meg.

(3) A 2018. évi költségvetési maradvány (a 2018-ban vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadások, egyéb céljellegű maradványok kivételével) a 2018. évi beszámolóval együtt történő felülvizsgálatot, illetve a képviselő-testületi jóváhagyást követően használható fel.

(4) A költségvetési maradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár.

(5) A képviselő-testület gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető maradvány felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen, amikor az önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül.

18. § (1) A költségvetési szervek dologi költség előirányzatában szereplő üzemeltetési, valamint élelmezési kiadások céljellegű előirányzatnak tekintendők.

(2) A maradványból a költségvetési szervet nem illetik meg a kötelezettségvállalással nem terhelt céljellegű támogatás előirányzatok, a kötött felhasználású állami támogatások tervezett és ténylegesen elszámolható összegének különbözete.

7. A finanszírozás rendje

19. § (1) Az önkormányzat számlavezető pénzintézete az Erste Bank Hungary Zrt.

(2) Az önkormányzat kincstári finanszírozási rendszert működtet, az intézmények főszámlákkal rendelkeznek.

(3) A kincstári rendszer működése a költségvetési szervek előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságát, a kötelezettségvállalás rendjét nem érinti.

(4) A pénzforgalmat elsősorban a bankszámlákon kell lebonyolítani, a kifizetéseket utalással kell teljesíteni. A készpénzben történő kifizetések jogcímei az alábbiak lehetnek:

1. személyi juttatások (hó közi kifizetések, költségtérítések)

2. elszámolásra kiadott összegek (beszerzésre)

3. készlet és kisértékű tárgyi eszköz beszerzése

4. reprezentációs kiadások

5. kiküldetési kiadások

6. kisösszegű szolgáltatási kiadások

7. társadalom-és szociálpolitikai juttatások, az ellátottak pénzbeli juttatásainak kifizetése

8. a városi rendezvényeken fellépők művészi szolgáltatási kiadásai.

8. Tartalékok

20. § Az 5.1 tájékoztató tábla első sorában tervezett általános tartalék felhasználásáról a polgármester előterjesztése alapján a Gazdasági Bizottság dönt. Az általános tartalék az évközi működési többletigények finanszírozására, vis major helyzetek megoldására, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgál.

21. § Az 5.1 tájékoztató tábla 1a. sorában tervezett nagyadózói céltartalékról az adózók javaslata alapján a polgármester dönt.

22. § (1) Az 5.1 tájékoztató tábla 1b. sorában tervezett bizottsági támogatási keret tartaléka felett a Humánpolitikai, valamint a Gazdasági Bizottság rendelkezik.

(2) A támogatási keretekből általános szabályként nem támogathatók a költségvetésben nevesített támogatott jogi és természetes személyek és a költségvetési szervek, továbbá mindazok, akik a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján nem támogathatók.

(3) Támogatás kizárólag bejegyzett, létüket igazolni tudó szervezetek számára állapítható meg. Amennyiben adott szervezet egyes részei pályáznak (iskola diáksportkör, sportegyesületi szakosztályok), mind a pályázatot, mind a szerződést a bejegyzett szervezet vezetőjének alá kell írnia.

(4) A képviselő-testület által támogatásokra jóváhagyott keret felhasználása pályázatok alapján történik.

(5) A pályázati kiírásban szerepelnie kell a pontos feltételeknek, melyek a könnyebb és az azonos szempontok szerinti elbírálást biztosítják. A pályázatokat a bizottságok írják ki, melynek kötelező elemei a következők:

a) pályázó adatai: pontos név, cím, bankszámlaszám (mely azonos a folyósítás céljául szolgáló bankszámlaszámmal),

b) konkrét pályázati cél (részletes leírással)

c) program teljes költsége (részletes költségvetéssel),

d) program megvalósulásának időtartama, az elszámolás tervezett időpontja,

e) a kért támogatás összege,

f) szempontrendszer,

g) a pályázathoz mellékelendő iratok (különös tekintettel a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben meghatározottakra).

(6) Tartós kötelezettséggel járó pályázati cél nem támogatható.

(7) A támogatottakkal támogatási szerződést kell kötni, melyben az elszámolásra vonatkozó előírásokat rögzíteni kell. A támogatás összegével a költségvetési év végéig, kivételes esetben következő év január végéig el kell számolni. Az elszámolás kizárólag a támogatott nevére szóló számlával, számviteli bizonylattal történhet. A támogatások pénzügyi teljesítése kizárólag a támogatott által megjelölt bankszámlára történő utalással teljesíthető. Azon pályázóval, aki korábbi támogatásával nem számolt el, illetve a korábbi években vállalt kötelezettségét súlyosan megszegte, új támogatási szerződés nem köthető.

(8) A támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a támogatott szervezet írásban nyilatkozik arról, hogy köztartozás nem terheli, illetve gazdálkodó és egyéb szervezetek felé fennálló tartozása nincs, eleget tett az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. §-ában előírt kötelezettségének, valamint, hogy megfelel a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben foglalt feltételeknek.

(9) A pályázatot kiíró bizottságnak, a kapcsolattartást, technikai feladatok végrehajtását végző személyeknek a helyi és országos jogszabályok - különös tekintettel a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CXXXI. törvény, valamint az Áht. 48. § előírásaira - szerint kell eljárniuk.

(10) A támogatási szerződések minden tekintetben való megfelelősége (adózási szabályok, folyósítás, elszámolás) érdekében a támogatási szerződéseket a polgármesteri hivatal részéről jogi ellenjegyzéssel, és pénzügyi ellenjegyzéssel kell ellátni.

(11) Az alapítványok támogatásáról, alapítványi forrás átvételéről a képviselő-testület dönt, a Gazdasági Bizottság javaslata alapján.

23. § Az 5.1 tájékoztató tábla 1d. sorában tervezett környezetvédelmi alap tartalékának felhasználása a vonatkozó jogszabályok alapján történhet. A tartalék felett a Gazdasági Bizottság rendelkezik.

24. § Az 5.1 tájékoztató tábla 1g. sorában jóváhagyott polgármesteri és alpolgármesteri keret felhasználásáról a polgármester dönt. A keret terhére nyújtott támogatások szerződéseinek a hatályos jogszabályok szerinti elkészítéséért és közzétételéért a keretfelhasználás nyilvántartásának vezetésével megbízott felelős.

25. § *  (1) Az 5.1. tájékoztató tábla 2d. sorában tervezett választókerületi céltartalék felhasználásáról a Városépítő Bizottság dönt. A céltartalék felhasználására - amennyiben a választókerületben az önkormányzati képviselői mandátum betöltött - a választókerületben mandátumot szerzett önkormányzati képviselő tesz javaslatot.

(2) A keret felhasználásáról határozatban a költségvetési évben döntést kell hozni, és lehetőség szerint a pénzügyi teljesítésnek a költségvetési évben meg kell történnie. A tartalék kizárólag beruházási, felújítási munkára használható fel.

26. § Az 5.1 tájékoztató tábla 1f. sorában jóváhagyott részönkormányzati tartalék felhasználásáról egyenlő arányban a részönkormányzatok testületei döntenek. Legalább a keretek 60%-a felhalmozási célra szolgál településrészenként. A részönkormányzati rendezvényeknek kapcsolódniuk kell a városi rendezvényekhez. A tartalékból természetbeni juttatás, és támogatás nem biztosítható.

27. § Az 5.1 tájékoztató tábla 2b. sorában tervezett pályázati tartalék az önkormányzat és a költségvetési intézmények által benyújtott pályázatok saját forrásául szolgál. A tartalék felhasználásának szabályait a 24/2011. (IV. 20.) Kt. számú határozattal elfogadott Paks Város Önkormányzata Pályázati Szabályzata tartalmazza.

28. § Az 5.1 tájékoztató tábla 2f. sorában tervezett atomerőmű bővítése miatti céltartalék az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó többletfeladatok forrásául szolgál.

29. § Az 5.4 tájékoztató táblában szereplő a) a költségvetés tervezésekor nem ismert, azonnali beavatkozást igénylő munkák, és c) egyéb felújítási munkák tényleges megkezdéséről a Gazdasági Bizottság dönt az 5.1 tájékoztató tábla 2e. sorában tervezett felhalmozási céltartalék felhasználásával.

9. Támogatások

30. § (1) A támogatásokat összefoglaló 5. tájékoztató tábla 16. sorában szereplő letelepedési támogatás keret felhasználásáról a Humánpolitikai Bizottság dönt a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján.

(2) A 7. melléklet 1-2. sorában szereplő hagyományos és panel technológiával épült épületek felújításának támogatására szolgáló keret felhasználásról a hagyományos technológiával épült lakások tulajdonosai, tulajdonosi közösségei energia-megtakarítást eredményező beruházásainak önkormányzati támogatásáról szóló 14/2018. (IV. 20.) önkormányzati rendelet és az iparosított technológiával épült lakóházak tulajdonosi közössége, a lakások tulajdonosai energia-megtakarítást eredményező beruházásainak önkormányzati támogatásáról szóló 13/2018. (IV. 20.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

(3) Az önkormányzat bármely támogatási célt szolgáló előirányzatának terhére nyújtott támogatások esetében az érintett bizottságoknak, a kapcsolattartást, technikai feladatok végrehajtását végző személyeknek a helyi és országos jogszabályok - különös tekintettel a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CXXXI. törvény, valamint az Áht. 34. § előírásaira - szerint kell eljárniuk.

31. § A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

1. a támogatásokkal megvalósuló beruházások finanszírozása érdekében a szerződéseket megkösse a támogatókkal,

2. a benyújtandó pályázatokhoz a pályázati kiírásban előírt nyilatkozatokat megtegye és aláírja,

3. a pályázati tartalék felhasználásának eljárási rendjét dolgozza ki, a pályázatokhoz a saját forrásról szóló igazolásokat kiadja,

4. a támogatási fejezetben (az 5. tájékoztató táblában) jóváhagyott keretek terhére, az ott megjelölt összegek erejéig a támogatási, illetve szolgáltatási szerződéseket kösse meg.

32. § (1) Az önkormányzat az egészségügyi alapellátási feladatainak ellátására szerződést kötött háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok (a továbbiakban együtt: orvos) részére az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti fenntartáshoz történő hozzájárulást pénzbeli, továbbá természetbeni támogatás formájában, valamint (ha az orvos saját tulajdonú rendelővel nem rendelkezik) a feladatellátáshoz szükséges rendelő és hozzá kapcsolódó váró- és mellékhelyiségek, továbbá egészségügyi célokat szolgáló közös helyiségek, továbbá a feladat-ellátási szerződésben felsorolt eszközök ingyenes használatba adásával biztosítja.

(2) Az önkormányzat orvosi körzetenként évi 1.000.000 Ft összegű támogatást nyújt az orvosok részére, az alábbiak szerint:

a) ha az orvos az önkormányzattal megkötött szerződésből eredő feladatait saját tulajdonú rendelőben végzi, a támogatás teljes összegére pénzben jogosult,

b) ha az orvos az önkormányzattal megkötött szerződésből eredő feladatait az önkormányzat tulajdonát képező rendelőben végzi és a rendelő éves rezsiköltsége az e bekezdésben meghatározott támogatási összeget nem éri el, az orvos részben természetben, részben pénzben jogosult támogatásra, akként, hogy az önkormányzat a rendelő rezsiköltségeit átvállalja, az e bekezdés szerinti támogatási összegből fennmaradó összeget pénzben nyújtja.

(3) A (2) bekezdés szerinti támogatás nyújtására a következők szerint kerül sor:

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az önkormányzat a támogatás összegét az elszámolás benyújtását követően, a költségvetési rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül az orvos számlájára utalja,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rezsiköltségeket az önkormányzat közvetlenül saját költségvetéséből fedezi. Amennyiben a költségvetési év végén megállapítható, hogy a rezsiköltségek fedezetére fordított összeg a (2) bekezdés szerinti támogatás mértékét nem éri el, úgy az önkormányzat a különbözet összegét legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az orvos számlájára utalja.

(4) Ha az orvos az önkormányzattal megkötött szerződésből eredő feladatait az önkormányzat tulajdonát képező rendelőben végzi és a rendelő éves rezsiköltsége a (2) bekezdésben meghatározott támogatási összeget eléri, vagy azt meghaladja, az orvos természetben jogosult támogatásra, akként, hogy az önkormányzat a rendelő rezsiköltségeit átvállalja, közvetlenül a saját költségvetéséből fedezi.

(5) A pénzbeli támogatást az orvos kizárólag az (1) bekezdés szerinti célra használhatja fel.

(6) A pénzbeli támogatás cél szerinti felhasználását az orvos a tárgyévet követő év február 28-ig számlákkal igazolja az önkormányzat felé. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a számlák nem igazolják a cél szerinti felhasználást, úgy a támogatás nem igazolt összegét vissza kell fizetni, továbbá ez az orvos és az önkormányzat között létrejött feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül.

(7) E § alkalmazásában rezsiköltség alatt különösen a rendelő fenntartásával kapcsolatos alábbi kiadásokat kell érteni:

a) fűtési díj,

b) áramdíj,

c) víz- és csatornadíj,

d) szemétszállítási díj,

e) kéményseprési díj,

f) az orvos által foglalkoztatott szakszemélyzet bér - és járulékterhei,

g) a feladatellátáshoz kapcsolódó eszközbeszerzés.

(8) Az e § szerinti támogatás időarányosan, a szerződés hatályba lépését követő naptól illeti meg az orvost, ha az önkormányzattal az egészségügyi alapellátási feladatok ellátására megkötött szerződés év közben lép hatályba.

(9) A rendelet rendelkezéseit tárgyévben kell alkalmazni. A saját tulajdonú rendelőt fenntartó orvosok részére a pénzbeli támogatás kiutalására tárgyévben legkésőbb a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül kerül sor.

IV. Fejezet

Személyi és egyéb juttatások

33. § (1) A közalkalmazottak és köztisztviselők illetményét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, továbbá a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján kell meghatározni.

(2) A költségvetési szervek költségvetésében a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 61. § (2) bekezdése értelmében tervezésre került a Kjt. 77. § (1) bekezdésében meghatározott teljesítményösztönző keret. Az összeg felhasználása a költségvetési szervek szabályzataiban foglalt szabályok és mértékek figyelembevételével történhet.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat által fenntartott intézményekben dolgozó óvodapedagógusokat a 2019. évben mentesíti a településen működő könyvtárak beiratkozási díjának megfizetése alól.

34. § (1) A képviselő-testület 2019. évre a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek (az egyes juttatások és támogatások megállapításánál figyelembe veendő) illetményalapját 62.250 forintban állapítja meg.

(2) A címzetes főjegyző részére a képviselő-testület címzetes főjegyzői címadományozási juttatást állapít meg, melynek mértéke 2019. évben az illetményalap 24-szerese. A címzetes főjegyzői címmel rendelkező köztisztviselő éves címadományozási juttatását minden év július 31-éig az általa megadott bankszámlára kell utalni.

(3) Az ágazatfelelősi munkakörben dolgozó középfokú végzettségű mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező köztisztviselőket képzettségi pótlék illeti meg.

(4) A Kttv. 234. § (3)-(4) bekezdései alapján a Képviselő-testület a Paksi Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére a 2019. évi illetménykiegészítés mértékét a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők esetén egységesen az alapilletményük 25%-ában, a középiskolai végzettségű köztisztviselők esetén egységesen az alapilletményük 20%-ában határozza meg.

(5) A polgármester béren kívüli juttatásainak elbírálásakor és folyósításakor a polgármesteri hivatal köztisztviselőire vonatkozó elbírálási elvek és mértékek alkalmazandók.

35. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati intézmények és az önkormányzati hivatal dolgozói részére, lakásépítéshez, vásárláshoz, korszerűsítéshez és felújításhoz 2019. évben 5.000 ezer forint összegű támogatás kifizetését engedélyezi (5. tájékoztató tábla - szociális gondoskodás - 11. sora). A kifizetői adó alá eső hitelcélok esetén a fizetendő adó szintén e keretet terheli.

(2) Az önkormányzati hivatal, és az intézmények dolgozóit a Cafeteria szabályzatok alapján illetik meg a természetbeni juttatások.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

36. § * 

37/A. § *  (1) A képviselő-testület a polgármestert hatáskörei gyakorlásához feljogosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) pontja szerinti forrásfelhasználásra az e rendeletben jóváhagyott kiemelt előirányzatok keretein belül, azok mértékéig, továbbá a tartalékok vonatkozásában a 21. §-ban, 24. §-ban, továbbá 27. §-ban foglalt keretek mértékéig, az a) és b) pontban foglalt kivétellel:

a) a polgármester ingatlan tulajdonjogának megszerzésére 10 millió forintos értékhatárig jogosult, a Gazdasági Bizottság egyetértésével,

b) a polgármester a 27. § szerinti pályázati tartalék terhére a 25 millió forintot meg nem haladó összköltségű projektek esetében benyújtott pályázatokhoz jogosult önrészt biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlás és a kapcsolódó forrásfelhasználás kiterjed az ahhoz szükséges előkészítő és végrehajtási intézkedések megtételére is.

38. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2019. január 1-től kell alkalmazni.

(2) * 

Paks, 2019. február 22.

Szabó Péter s. k. Dr. Blazsek Balázs s. k.
polgármester címzetes főjegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2019. február 22-én kihirdetésre került.

Dr. Blazsek Balázs s. k.
címzetes főjegyző

Melléklet a 2/2019. (II. 22.) önkormányzati rendelethez * 

Részletes indokolás a 2/2019. (II. 22.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére