Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről * 

Paks Város Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglaltak alapján Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének hatáskörében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjának feladatkörében eljárva - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökség, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 8/2019. (III. 18.) önkormányzati rendelet szerint bevont partnerek véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. Az önkormányzati rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja a Paks Város közigazgatási területén található különböző karakterű településrészek sajátos településképének védelme, korszerű alakításának elősegítése, illetve az erre vonatkozó helyi szabályok meghatározása.

(2) Az eltérő karakterű területek településképi formálásakor kiemelt cél a meglévő építészeti és tájépítészeti értékek védelme és ezzel egyidejűleg annak elősegítése, hogy a megvalósuló építési tevékenység új értékek teremtésével járjon együtt, a meglévő településképet gazdagítsa, annak jó irányú változását eredményezze.

(3) Cél a műemléki és helyi védett építészeti értékek védelme, illetve azok veszélyeztetése, rongálása és megsemmisítése elleni fellépés szabályozása.

(4) Az önkormányzati rendelet a célokat a következő eszközökkel éri el:

a) helyi védelemmel,

b) településképi szempontból meghatározó területek és az általános követelmények meghatározásával,

c) területi és egyedi építészeti követelmények meghatározásával,

d) egyéb településképi követelmények meghatározásával, és

e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(5) Paks Város településképének védelme érdekében e rendelet szabályozza a település területén elhelyezhető reklámhordozók számát, formai és technológiai feltételeit, valamint elhelyezésük módját.

2. Az önkormányzati rendelet hatálya és alkalmazása

2. § Az önkormányzati rendelet hatálya nem terjed ki

a) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben szabályozott plakátnak a kampányidőszakban történő elhelyezésére, valamint a választási kampány során alkalmazott hirdetési célú berendezésre,

b) a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó területre, berendezésre.

3. Értelmező rendelkezések

3. § A rendelet alkalmazásában

1. áttört kerítés: olyan kerítés, amely a mögöttes területre a belátást legfeljebb 50%-ban gátolja, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, illetve a kerítés lábazatának magassága 40-60 cm között van;

2. cégtábla: jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, logóját, címerét - vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét - az épület, vagy ingatlan bejáratánál feltüntető tábla;

3. cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontjának megfelelő fogalom: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék;

4. elektronikus hírközlési építmények: olyan létesítmények, amelyek magukba foglalják a vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő műtárgyakat, antennatartó-szerkezeteket (tornyokat), oszlopokat;

5. értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit;

6. földszínek: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, jellemzően tört, meleg színek;

7. főépület: az adott övezetben elhelyezhető fő funkciót szolgáló épület;

8. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

9. gerincmagasság: a magastető tetősíkjainak legmagasabb vonala és a rendezett terepszint között függőlegesen mért távolság;

10. hagyományos építőanyagok: az adott épületszerkezetre, az adott településrészen jellemzően használt építőanyag;

11. háztartási méretű kiserőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénnyel összhangban olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;

12. helyi védett érték: a város közigazgatási területén az a terület vagy egyedi védelem alatt álló települési művi, valamint épített érték, amelyet e rendelet védetté nyilvánít;

13. HÉ: védett épület, építmény; az Önkormányzat Képviselő-testülete által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét - ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját - védelem illeti;

14. HÉM: védett műtárgy; a Képviselő-testület által védetté nyilvánított műtárgy - különösen emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, közkifolyó.

15. HÉR: védett épületrész;

16. HÉT: védett területek;

17. illeszkedés: illeszkedőnek tekinthető az épület, vagy tájépítészeti megoldás, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a) a meglévő építészeti értékeket megóvja,

b) az építési helyszín és szomszédság adottságait figyelembe veszi,

c) épülettömegét, homlokzatait mértéktartóan alakítja,

d) anyaghasználatát, színezését a környezettel összhangban tartja,

e) a település építészeti karakterét értékteremtő módon továbbfejleszti;

18. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

a) cityboard formátumú eszköz: olyan 2,5-3,5 m magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 m2, látható, papír- (vagy fólia) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik,

b) citylight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 230 cm és legfeljebb 3 m2 látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik,

c) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,

d) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

19. jellemző karakter: kialakult beépítésű, azaz legalább 50%-ban beépült telektömbök által határolt utcaszakasz, egyéb közterület felől feltáruló egységes, meghatározó látvány;

20. kialakult állapot: a vizsgált ingatlan(ok) környezetében a beépítési mód, építési hely (elő -, oldal és hátsókert méret), jellemző telekméret és beépítettség, a használati mód, épület karakter, a közterülethez való kapcsolódás kialakult rendje;

21. kis hajlású tető: olyan tető, melynek lejtése 5 - 10% között van;

22. lapostető: olyan tető melynek lejtése 0 - 5% között van;

23. léckapu: olyan faszerkezetű áttört kapu, mely a mögötte lévő helyiségbe vagy telekrészre való belátást maximum 66%-ban takarja;

24. más célú berendezés: a pad, szék, kerékpártartó, hulladékgyűjtő, mobil virágtartó, telefonfülke, korlát, postai levélszekrény, közterületi illemhely, elektromos jármű töltőállomás;

25. melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek az adott övezetben elhelyezhető építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek;

26. reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontja szerint: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve

a) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,

b) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,

c) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá

d) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint

e) a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket;

27. rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld színek csoportjába;

28. sövény: egymás közelébe ültetett, cserjéből álló természetes térelválasztó;

29. tájvédelmi terület: országos és helyi jelentőségű természeti, tájképi adottságokban gazdag terület, tájrészlet, melynek elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Területi lehatárolását az 1. sz. melléklet tartalmazza;

30. teleajtó: olyan tömör szerkezetű ajtó, mely a mögötte lévő helyiségbe vagy telekrészre való belátást legalább 95%-ban takarja;

31. térfal: a közterületet (utcát) határoló épületek és kerítések vonala;

32. tömör kerítés: olyan kerítés, amely a mögöttes területre a belátást legalább 90%-ban gátolja és magassága legalább 1,80 m;

33. traktusszélesség: az épületek (épületszárnyak) főtömegét jellemző magastető főgerinc-vonalra merőleges szélességi mérete, melyet laposhajlású, vagy lapos tetős épületrész az illeszkedés szabályait betartva kiegészíthet;

34. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

35. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi;

II. Fejezet

Helyi védelem

4. A helyi védelem célja

4. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Az önkormányzati rendelet célja a területileg vagy egyedileg védett építészeti örökségünk veszélyeztetésének, rongálásának, megsemmisítésének megakadályozása.

5. A helyi védelem feladata

5. § (1) A helyi védelem feladata az épített és táji környezet fennmaradása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében. Az önkormányzat a közigazgatási területén található, Paks szempontjából kiemelkedő és magasabb szintű örökségvédelmi védettséggel nem rendelkező építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A védett értékek védelme a település minden szervezetének, és minden polgárának kötelessége.

(3) Az építészeti értékek védelmének feladata különösen:

a) különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes építmények, épületrészek, épületegyüttesek, műtárgyak, (együtt: helyi védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,

b) a helyi védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, a károsodás megszüntetésének elősegítése.

6. A helyi védelem fajtái

6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A területi védelem célja a történetileg kialakult sajátos térszerkezet, a jellemző terület-felhasználás és beépítési forma zavartalan megőrzése egy összefüggő területen.

(3) A helyi egyedi védelem célja Paks Város településképe és történelme szempontjából meghatározó települési szinten kiemelkedő értékű elemek védelme.

(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) közterületi téralakításra, azt meghatározó térfalra,

c) közkertre vagy közparkra,

d) szoborra, képzőművészeti alkotásra, valamint

e) az a), b), c), d) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(5) A helyi védelem alá helyezett értékek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

7. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - az önkormányzathoz írásban benyújtott - kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, és a

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat részletes indokolását, és a

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

(4) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b) szobor, képzőművészeti alkotás esetén az élő ismert alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket,

d) az illetékes építésügyi hatóságot,

e) az illetékes Földhivatalt, valamint a

f) területi védelemnél az érdekelt közműszolgáltatókat.

(5) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a (4) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(6) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek, az észrevétel nyilvános.

(7) A helyi védett értékekről a főépítész naprakész nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(8) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (ismert alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.

8. Képviselő-testületi döntéssel összefüggő feladatok

8. § (1) A helyi védettség alá helyezésre, módosításra vagy megszüntetésre irányuló kezdeményezésekről, javaslatokról azok beérkezése esetén a főépítész javaslata alapján a képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését vizsgáló értékvizsgálatnak és az érdekeltek észrevételeinek. Amennyiben a főépítész megállapítja, hogy a helyi védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgya nem építészeti érték, akkor a kezdeményezésről a főépítész javaslata alapján a Képviselő-testülete külön értékvizsgálat nélkül is dönthet.

(3) Értékvizsgálatnak tekinthető a 10 évnél nem régebbi településrendezési eszközök megalapozó vizsgálatának vonatkozó munkarésze, vagy külön műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített értékvizsgálat.

(4) Az elkészült értékvizsgálat nyilvános dokumentum, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket.

(6) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(7) A helyi védelem tényét Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 1. mellékletét képező Szabályozási Terven jelölni kell.

(8) Amennyiben egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem (beleértve a nyilvántartott műemléki értékeket) alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem jogi jellegként való törlését.

9. A helyi védett érték jelölése

9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értéket egységes táblával kell megjelölni.

(2) A helyi védelemről tájékoztató tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A helyi védelemről tájékoztató tábla fenntartása a tulajdonos feladata.

(4) A helyi védelem megszűnését követően az (1) bekezdésben meghatározott tábla eltávolításáról a polgármester gondoskodik.

10. A helyi védett értékekkel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

10. § (1) A helyi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A helyi védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védett értékek használata és fenntartása nem veszélyeztetheti azok építészeti értékeinek megőrzését.

(4) A helyi védett értékek eredeti külső megjelenését

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását, építészeti díszítő elemeit egészében és részleteiben,

c) ha ismert, az eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.

(5) Ha a helyi védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló - részegységére kiterjedő felújítás során

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg forma elemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

11. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi követelmények

11. § (1) A helyi védett értékek korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(2) A 3. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékek esetében

a) építési tevékenység során csak az építéskori vagy a védett érték karakteréhez illeszkedő anyagok, szerkezetek, felületkezelések és színek alkalmazhatóak,

b) az épületek eredeti homlokzati architektúrája és homlokzattagolása (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) megtartandó, vagy rekonstruálandó,

c) az épületek homlokzatain bármely nyílászáró cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú szerkezet alkalmazható, valamint

d) az épületek tetőfelületén - a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve - az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazandó. Az eredetileg cementcseréppel (apatini cserép) fedett épületeknél a tetőfedés cseréjénél egységesen égetett agyagcserép helyezendő el.

(3) Helyi védett értéken hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve

a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,

b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy

c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.

(4) A kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek, valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

(5) Gépészeti egységek, antennák, szabad vezetékek homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.

(6) A helyi védett érték jó karbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarban tartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása, és a szükséges kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése megengedett.

(7) Helyi értékvédelmi területen kerítés csak a kialakult anyaghasználat szerint létesíthető.

(8) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(9) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(10) Helyi védett érték esetén az önkormányzat kötelezheti a tulajdonost a védett értéket vagy annak látványát zavaró, károsító idegen részek eltávolítására.

III. Fejezet

Általános településképi követelmények

12. A településkép-védelem alapelvei

12. § (1) Építményt elhelyezni, kialakítani és karbantartani úgy, hogy az építmény látványa káros hatást gyakoroljon a településképre, nem megengedett. Különösen káros hatásúnak minősül a környezetébe nem illeszkedő, formálásában, arányaiban, anyaghasználatában, színezésében idegen, vagy elhanyagolt, leromlott műszaki állapotú építmény látványa.

(2) Növényzetet vagy építménynek nem minősülő létesítményt telepíteni, kialakítani, gondozni úgy, hogy a növényzet, létesítmény látványa káros hatást gyakoroljon a településképre nem megengedett. Különösen káros hatásúnak minősül a tájidegen, környezetébe nem illeszkedő, vagy elhanyagolt, leromlott állapotú növényzet, létesítmény látványa.

13. A településképre vonatkozó általános követelmények

13. § (1) A város egész területén

a) az építmények anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati megjelenésére, illetve az illeszkedés szabályaira vonatkozóan jelen rendelet előírásai kötelezőek, illetve a Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete 292/2020. (XII. 9.) határozatával elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv (a továbbiakban: TAK) ajánlásai az irányadóak,

b) nem építhetők olyan építmények, amelyek a telek adottságainak, környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak nem megfelelően alakítottak ki,

c) épületrész, toldalék, előtető fedéséhez magastető esetén nem alkalmazható a főtömegtől illetve az arra előírttól eltérő anyag,

d) a hagyományostól eltérő tömegformálás, anyaghasználat, egyedien karakteres színezés abban az esetben megengedett, ha az építészeti terv annak eredetiségét, helyénvalóságát hitelt érdemlően igazolja, és a megoldással a főépítész, vagy elrendelt esetben a helyi építészeti-műszaki tervtanács támogatóan egyetértett,

e) nem megengedett az építészeti megformálás nélküli konténer, illetve a lakáscélú lakóautó (un. mobil ház) telepítése, amennyiben ezek megjelenésükben (tömegük formálásában és homlokzatuk alakításban) alapvetően eltérnek a településképben jellemző épített megoldásoktól, vagy igénytelenségükben károsan befolyásolják környezetüket, valamint

f) az ingatlanokon a jogszerűen végzett kivitelezési tevékenység időszakán kívül a településképet rontó, rendezetlen, elhanyagolt állapotokat meg kell szüntetni, illetve el kell takarni.

(2) Meglevő épületek tömegének és homlokzatának kezelése során az alábbi előírásokat kell betartani:

a) az egy telken lévő építmények tömeg alakítását, tetőfedését és homlokzati megjelenését nem szabad úgy kialakítani, vagy átalakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban, és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék,

b) a homlokzaton és a tetőzeten megjelenő használaton kívüli kültéri egységeket (antennák, gépészeti berendezések) és reklámhordozókat a tulajdonos kötelessége eltávolítani,

c) szellőző kürtő, szerelt kémény az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető. Amennyiben ez nem megoldható, úgy ezekre, a működést nem korlátozó, de esztétikus takarást kell helyezni, valamint a

d) klímaberendezés kültéri egységét csak az épületek közterületről nem látható, alárendelt homlokzatain, vagy szükség esetén a homlokzatba beépítve (loggia, erkély, terasz belső falain, vagy azok takarásában, illetve burkolt gépészeti térben) lehet elhelyezni.

(3) A tetőterek beépítésére az alábbi előírásokat kell betartani:

a) a város területén új tetőterek építése, meglévők utólagos beépítése során nem valósítható meg egy építményszint beépítését meghaladó szintszám,

b) tetőtér beépítés, vagy emeletráépítés esetén nem alakítható ki nyitott lépcsőház közterületről látható módon,

c) a kialakult utcakép adottságait figyelembe véve a tetőzeten elsősorban tetősíkban fekvő nyílászáró (tetőablak) helyezhető el,

d) a tetőfelépítmény, függőleges síkban elhelyezett tetőtéri ablak nem alakítható ki az épülettömeghez és a homlokzathoz illeszkedő ritmustól és aránytól eltérően,

e) lapos tetős épületen magastető nem létesíthető a környezetre vonatkozó kiterjedt illeszkedési vizsgálat nélkül, valamint a

f) többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület tetőterének részleges beépítése esetén a városkép egységes kialakítása érdekében a terveket a főépítésszel egyeztetni kell.

(4) A melléképületre az alábbi előírásokat kell betartani:

a) a melléképület csak földszintes kialakítású lehet, tetőtere nem építhető be, továbbá

b) nem alakítható ki melléképület - amennyiben a területi előírás másként nem rendelkezik - az utcában kialakultnak tekinthető, vagy a főépítményre előírt és alkalmazott tetőformától és fedési anyagtól eltérő módon.

(5) Közterületen pavilont elhelyezni csak a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével lehet úgy, hogy az adott közterület azonos funkciójú és karakterű szakaszain csak azonos formájú, azonos anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.

(6) Az utcai kerítések létesítésére az alábbi előírásokat kell betartani:

a) utcai kerítés csak hagyományos építőanyagokból vagy nyers beton felületképzéssel építhető. Áttört kerítés és kapuzat fa és fém anyagokkal alakítandó ki, műanyag nem alkalmazható, kivéve WPC,

b) csak egyszerű és visszafogott felületképzés és színezés alkalmazható, amely illeszkedik a környezetébe,

c) a kerítés magassága 0,8 m és 2,0 m közötti lehet. A 2,0 m magasságot meghaladó méretű kerítés csak indokolt esetben, a főépítésszel előzetesen egyeztetett terv alapján létesíthető, amely még a d) pont szerinti esetben sem haladhatja meg a 2,5 métert,

d) áttört kerítés építendő előkerttel létesített beépítés esetén,

e) tömör kerítés építendő előkert nélküli beépítés esetén valamint akkor, ha az utcai telekhatáron a főépülettől különálló gépkocsi-tároló is létesül, továbbá

f) amennyiben a d) bekezdés szerinti utcasorban előkert nélküli vagy más beépítési mód szerinti épület átépítésre kerül, a térfal vonalának folyamatossá tétele érdekében, építési szándék esetén tömör kerítés létesítendő.

14. A zöldfelületekre, fásításra vonatkozó előírások

14. § (1) A kertek utcafront felől látható zöldfelületének kialakításánál a 4. melléklet szerinti növénylistákat ajánlott figyelembe venni.

(2) A járdák és a közút közötti utcakertek, zöldsávok zöldfelületi jellegét meg kell őrizni, átalakítása csak az önkormányzat hozzájárulásával történhet.

(3) Játszótér és sportpark területén kívül nem megengedett a műfű közterületen történő alkalmazása.

(4) Újonnan kialakított közutak, utcák területén a közművek és az útburkolatok tervezésekor a zöldfelületi munkarészben biztosítani kell:

a) legalább egyoldali zöldsávot és út menti fasor helyét,

b) két forgalmi sáv felett kétoldali fasor kialakításának megfelelő helyet.

(5) Fasorokat kell telepíteni azon meglévő utcákban, ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik.

(6) Az utcák fásítását utcánként azonos fajjal/fajtával kell végezni. Ha ez utcánként nem lehetséges, abban az esetben legalább tömbönként vagy utcaszakaszonként azonos fajt/fajtát kell kiültetni.

(7) A fák telepítéskori törzskerülete minimum 16-18 cm (törzsátmérő minimum 5 cm), és legalább kétszer iskolázott (2xi) szabvány minőségű sorfa legyen.

(8) Fás szárú növény telepítésénél a 4. melléklet szerinti növénylistákat kell figyelembe venni,

(9) A fasor vonalát és a fa faját/fajtáját faültetési terv alapján kell meghatározni, figyelembe véve, hogy:

a) a 15 éves kori lombkorona, sem az utca űrszelvényébe, sem az építési vonalba nem lóghat bele,

b) légvezeték alá nem ültethető nagytermetű, a vezetéket veszélyeztető fa.

(10) A fák tőtávolságát a 4. melléklet alapján kell meghatározni,

(11) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet körül legalább 1,6 x 1,6 m 2,56 m2 területű szabad területet kell biztosítani.

(12) Négy férőhelynél több felszíni parkolóhely csak fásított parkolóként alakítható ki, minden 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát nevelő, lombos fát, a 4. melléklet szerinti növénylistát figyelembe véve kell telepíteni.

(13) A mezőgazdasági majorokhoz és külterületen lévő gazdasági területekhez vezető utak legalább egyik oldalán egységes fasort kell telepíteni honos vagy meghonosodott fajokból. A fák telepítéskori törzskerülete minimum 10-12 cm (törzsátmérő minimum 3 cm), és legalább kétszer iskolázott (2xi) szabvány minőségű sorfa legyen.

(14) A település zöldfelületi rendszerének kialakítása érdekében a településképi eljáráshoz a tervdokumentáció részeként kertépítészeti terv készítendő:

a) tetőkert tervezésekor,

b) két rendeltetési egységet meghaladó épület telkén a zöldfelület kialakításra vonatkozóan,

c) sport- és rekreációs terület övezetében a telek zöldfelület kialakítására vonatkozóan,

d) intézményi terület tervezésekor.

15. Energiaellátási és elektronikus hírközlési építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai

15. § (1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályzó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre, valamint az érintett területen található értékes növényzetre.

(2) A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a táj- és településképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával, az esztétikai követelményekre fokozott figyelemmel kell elhelyezni.

(3) Közművezetéket új vezeték építése, illetve meglévő vezetékek rekonstrukciója, átépítése, felújítása, korszerűsítése, hálózati kapacitás bővítése esetén a központi belterületen, valamint a 6-os út mentén minden esetben föld alatti elhelyezéssel kell megépíteni a gazdaságos területhasználat, valamint a városkép védelme érdekében a közművezetékek részletes szabályozásában foglalt eltérések figyelembevételével.

(4) Közüzemi szolgáltató mérőberendezése a közterület felőli telekhatáron csak az ott álló épület (építmény) tömegén belül, vagy a kerítés, legalább részben tömör felületéhez illeszkedve, ahhoz igazodó, biztonságos és esztétikus megoldással helyezhető el. Több berendezés elhelyezése esetén azok beépítése egybefüggő felületen, egységes kivitelben valósítható meg.

(5) Villamosenergia ellátás létesítményeire vonatkozó előírások az alábbiak:

a) Területgazdálkodás érdekében belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is:

aa) műemléki környezetben;

ab) helyi értékvédelmi területen, utcakép védelmi területen;

ac) sétáló utcává alakítandó utcában;

ad) tájképvédelmi területen, valamint;

ae) a 6-os út mentén

hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

b) A központi belterületen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukcióját az (1) bekezdésben leírtak kivételével, föld feletti kivitelezéssel kizárólag a meglevő és helyben maradó oszlopsoron lehet végrehajtani. Oszlopsor áthelyezést, vagy új oszlop elhelyezést igénylő hálózatépítés (kivéve egy-egy oszlop műszaki meghibásodása miatti helyben végrehajtható oszlop cseréjét) nem minősíthető rekonstrukciónak, arra az új hálózatépítésre vonatkozó ágazati előírások az érvényesek. Ez esetben a hálózatépítést földkábelbe fektetéssel kell megoldani akkor is, ha az egyes ingatlanok bekötése jelenleg még föld feletti.

c) Egyéb belterületeken és a külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukcióját föld feletti kivitelezéssel lehet végrehajtani, ha az helyben oszlop cserét, a meglevő oszlophoz képest 5 m-en belüli áthelyezést igényel. Egyéb esetben a hálózatépítés már új építésnek minősül, amelyre az új építésre vonatkozó ágazati előírások érvényesek.

d) Területgazdálkodás érdekében külterületi beépítésre nem szánt területen -erdőterület kivételével- egy oldali közösen igénybevett oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezendők.

e) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

f) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.

g) Villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

h) Új elosztóhálózatot (0,4-132 kV-ig, beleértve a 132 kV-ot is) a város teljes közigazgatási területén földalatti elhelyezéssel kell építeni. Kivéve

ha) az új alállomásból kilépő és a meglévő 400/132 kV-os alállomás meglévő 132 kV-os távvezetékébe becsatlakozó 132 kV-os vezetéket,

hb) az a) ponton túl, új 132 kV-os távvezetékek azon szakaszait, melyek meglévő 400-132 kV-os szabadvezetékekkel párhuzamosan tervezettek, azokhoz - az ágazati szabvány által lehetővé tett - legkisebb távolságon belül,

hc) az M6-os autópályától Nyugatra eső kertes mezőgazdasági területeken.

(5) Földgáz és távhőellátás létesítményeire vonatkozó előírások az alábbiak:

a) Új földgázvezetéket és távhő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.

b) Meglevő távhő hálózat rekonstrukcióját előszigetelt vezetékkel földalatti elhelyezéssel kell megoldani.

(6) Vezetékes elektronikus hírközlési létesítményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

a) a területgazdálkodás érdekében belterületen, valamint a beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése előírt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni,

b) a területgazdálkodás érdekében belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni,

c) a területgazdálkodás érdekében külterületen új elektronikus hírközlési hálózat föld feletti elhelyezéssel is kivitelezhető, a következők szerint:

ca) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető,

cb) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti elhelyezéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell elhelyezni, közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(7) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési létesítményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

a) vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen

aa) a gazdasági és közműterületek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető,

ab) silókra, tornyokra, egyéb műszaki létesítményekre, templomok harangtornyába takarásban, víztornyokra, azokhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna,

b) új vezeték nélküli szolgáltatás építmény telepítésénél 300 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni,

c) beépítésre nem szánt területen általános mezőgazdasági területen kívül, új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak többfunkciósan, egyéb célú hasznosítással egybeépített, mint például kilátó, vendéglátóhely, buszváró kialakítással telepíthetők,

d) beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági területen vezeték nélküli elektronikus hírközlési létesítmény önálló építményként is elhelyezhető, valamint a

e) hírközlési adótorony tájba illesztett módon, legfeljebb 30 m-es magassággal helyezhető el. Szerkezete kizárólag fém vagy fa lehet, és területét élő sövénnyel kell körülvenni.

(8) A megújuló és egyéb energiatermelő létesítményekre, illetve technológiai létesítményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

a) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)

aa) magastetős épületnél csak tetősíkban telepíthető, olyan módon, hogy az elemek szabályos, zárt felületet alkossanak, és a tetőidommal összhangban legyenek,

ab) lapostetős épületnél a tetősíktól maximum 45°-kal eltérően telepíthető, olyan módon, hogy az elemek oldalról és hátulról a közterület felől zavaró képet ne mutassanak.

b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) nem telepíthető

ba) műemléki környezetben,

bb) helyi védelemre kijelölt területen belül, és

bc) természet- és tájképvédelemmel érintett területeken.

16. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen

16. § Nem tehető közzé az e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, illetve a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben nem megengedett, vagy nem szabályozott reklám.

17. Reklámhordozó, cégér, valamint a cég- és címtábla elhelyezése

17. § (1) A reklámhordozó, a cégér, valamint a cég- és címtábla elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épület utcai homlokzatán, valamint a kerítés utcafronti részén a tulajdonos, vagy használó érdekeltségébe tartozó cég, vagy cégcsoport tevékenységét népszerűsítő célzattal elhelyezett reklámhordozó, valamint az építési reklámháló kivételével nem helyezhető el.

(3) Az épületek utcafronti homlokzatán elhelyezett cég- és címtábla, cégér, és az árnyékoló - ha az elhelyezés a közlekedést nem akadályozza, vagy egyéb módon jogszabályba nem ütközik - a közterületbe benyúlhat.

(4) A reklámhordozó, a cégér, a cég- és címtábla megvilágítása céljából 80 Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók. A lakóépületek állandó tartózkodásra szolgáló helyiségeinek irányában 50 m-en belül nem lehet villódzó, váltakozó színű világító fényreklámot elhelyezni.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló, és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva, vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható. A közterület fölé nyúló árnyékolón csak a cégadatok, továbbá a cég-, cégcsoport tevékenység tüntethető fel.

18. Reklám közzététele

18. § (1) Reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges:

a) az országos műemléki listában szereplő műemléken és annak ingatlanán,

b) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott műemléki területen,

c) helyi védettség alatt álló területen, épületen, és annak telkén.

(2) Reklám kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútoron helyezhető el:

a) világörökségi helyszín területén és annak védőövezetében,

b) régészeti érdekű terület és régészeti lelőhely területén.

19. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

19. § (1) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés - az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével - nem helyezhető el.

(2) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható.

20. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

20. § (1) Paks Város közigazgatási területén a 7. melléklet szerinti közművelődési intézmény(ek) számának legfeljebb háromszorosával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működési körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható.

21. Reklámhordozó, reklámhordozó berendezés, cégér, a cég- és címtábla, valamint a cégér kialakítására vonatkozó követelmények

21. § (1) A reklám, a reklámhordozó, a cégér, valamint a cím- és cégtábla felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület, építmény, valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz. A tervezett reklám, reklámhordozó, cégér, valamint cím- és cégtábla tetszőleges sorrendben szerelhető fel úgy, hogy az alkalmazott tipográfia és grafika, valamint a kiválasztott színek illeszkedjenek az érintett épület karakteréhez.

(2) A reklám, a reklámhordozó mérete - ha ezek kihelyezését más jogszabály nem tiltja - nem haladhatja meg:

a) műemléken, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, a helyi egyedi védelem alatt álló épületen és annak ingatlanán összesen, a 2,0 m2-t,

b) a közútkezelő hozzájárulása alapján a járdán 1,0 m2-t,

c) a város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai mentén önálló homlokzatonként (vagy ingatlanonként) összességében a 4,0 m2-t.

(3) Tetőfelületen és tetőzeten reklám, illetve reklámhordozó, cégér, cégtábla nem helyezhető el.

(4) Védett területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető. A cégér LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.

(5) A 20. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet népszerűsítő reklámhordozó védett területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű reklámhordozó elhelyezhető. A reklámhordozó LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.

(6) A közterületeken reklám, reklámhordozó

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött,

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

helyezhető el.

(7) Egymástól számított 2 méteres távolságon belül - ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését - sem horizontálisan, sem vertikálisan reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

(8) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével, a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

(9) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(10) Épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 5%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.

(11) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz,

a) előkertben nem helyezhető el,

b) A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó mérettel nem helyezhető el a beépítésre szánt területeken.

(12) Óriásplakát Paks város közigazgatási területén nem helyezhető el.

(13) A zöldterületeken és erdőterületeken semmilyen hirdetés, reklámhordozó nem helyezhető el.

(14) Reklámvilágítással, térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ezáltal ingatlanhasználatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.

(15) Háromdimenziós reklámtárgyakat közterületen elhelyezni nem lehet.

(16) Beépítésre nem szánt területen a közút területek kivételével, önálló hirdetés, reklámhordozó berendezés nem helyezhető el.

(17) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy mobiltábla helyezhető el a közterületen, amely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogos forgalmat nem akadályozó módon.

22. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

22. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

23. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

23. § A polgármester - településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

IV. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

24. A településképi szempontból meghatározó, védelemmel érintett területek

24. § (1) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó, védelemmel érintett területei:

a) Helyi értékvédelmi terület

b) Tájvédelmi terület

(2) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó, védelemmel érintett területeit az 1. melléklet tartalmazza.

25. A településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek

25. § (1) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó, eltérő karakterű területei:

a) Történelmi belváros

b) Új városközpont / Újváros

c) Telepszerű beépítések

d) Kisvárosi terület

da) történetileg kialakult kisvárosias beépítések

db) új kisvárosias beépítések

e) Kertvárosi terület

ea) hagyományos karakterű területek

eb) kockaházas karakterű területek

ec) újonnan beépülő területek

f) Falusias terület

fa) Dunakömlőd

fb) Gyapa

fc) Cseresznyés

g) Kertes mezőgazdasági terület

h) Pincék, présházak területe

i) Gazdasági terület

ia) általános ipari területek

ib) kereskedelmi területek

j) Sport és rekreációs területek

(2) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó, településkép szempontjából meghatározó, eltérő karakterű területeit a 2. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

Egyedi településképi követelmények

26. Helyi értékvédelmi területre vonatkozó egyedi követelmények

26. § (1) A városszerkezetileg értékes területen a kialakult beépítési módok, és meglevő épületek lehetőleg megőrzendőek és fejlesztendőek. A megőrzött épületek a város történeti értékeit gazdagítják.

(2) A tervezett új, vagy átalakított épületek a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos telkeken történetileg kialakult traktusszélességet nem haladhatja meg.

(3) Épület tetőzetének alakítása nem történhet:

a) az épület egészét jellemző lapostetős kialakítással,

b) az utcaképre jellemző tetőzettől eltérő nyeregtetővel,

c) földszintes épület esetében 38-45° közöttitől eltérő dőléssel,

d) új emeletes épületnél, vagy meglévő emeletes épületre történő magastető építésénél 30-40° közöttitől eltérő dőléssel.

(4) Az épület közterületről látható homlokzatán a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. Helyi értékvédelmi területen hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, szabályos rakású nyerstégla,

b) homlokzati felületen színezett vakolat, nyerstégla,

c) a főtömeg tetőzetén égetett agyagcserép, vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép, indokolt esetben műemléki pala,

d) nyílászárókon festett, vagy pácolt faszerkezet, indokolt esetben fémszerkezet, vagy színezett felületű műanyag szerkezet.

(5) Az épületek homlokzatának formálása és színezése nem történhet harsány, a környezeti harmóniát megbontó színekkel, megoldásokkal, kapart vakolattal. Egy épületen 3 színnél több nem alkalmazható.

(6) Műemléki környezetben, a történelmi városközpont területén, helyi értékvédelmi területen, illetőleg helyi védelem alatt álló épületben a rendeltetési mód - részleges vagy teljes - megváltoztatására csak akkor van lehetőség, ha a javasolt új rendeltetés, valamint az azzal együttjáró sajátos feltételek nem zavarják a védett terület illetve létesítmény városképi érvényesülését.

27. Tájvédelmi területre vonatkozó egyedi követelmények

27. § (1) A területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását, melyhez a beavatkozás jellegétől függően tájépítészmérnök bevonása szükséges.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet érintő ingatlanok esetében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények nem tervezhetőek külön jogszabályban meghatározott látványtervek nélkül.

28. Történelmi belváros területére vonatkozó egyedi követelmények

28. § (1) A tervezett új, vagy átalakított épületek traktusszélessége a 9,0 métert, illetve a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos, azonos övezetben fekvő telkeken történetileg kialakult ennél nagyobb traktusszélességet nem haladhatja meg.

(2) Épület tetőzetének alakítása nem történhet:

a) az épület egészét jellemző lapostetős kialakítással,

b) az utcaképre jellemző tetőzettől eltérő nyeregtetővel,

c) földszintes épület esetében 38-45° közöttitől eltérő dőléssel,

d) új emeletes épületnél, vagy meglévő emeletes épületre történő magastető építésénél 30-40° közöttitől eltérő dőléssel.

(3) Az épület közterületről látható homlokzatán a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. A történelmi belváros területén hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, szabályos rakású, vágott, vagy faragott természetes kő, műkő, nyerstégla,

b) homlokzati felületen, színezett vakolat, nyers, vagy festett tégla, szabályos rakású faragott kő,

c) a főtömeg tetőzetén égetett agyagcserép, vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép, indokolt esetben műemléki pala,

d) nyílászárókon festett, vagy pácolt faszerkezet, indokolt esetben fémszerkezet, vagy színezett felületű műanyag szerkezet.

(4) Az épületek homlokzatának formálása és színezése nem történhet harsány, a környezeti harmóniát megbontó színekkel, megoldásokkal. Egy épületen 3 színnél több csak kivételesen, az épület egészére elkészített színtervvel igazoltan lehetséges. A szín az un. földszínek tartományába tartozzon, az árnyalatok variálásával.

(5) A történelmi belváros terei és zöldfelületei csak közterület alakítási terv szerint valósíthatók meg.

29. Új városközpont/újváros területére vonatkozó egyedi követelmények

29. § (1) Az egyes, közterületekkel jól körülhatárolható építészeti egységet alkotó tömbökben az építészeti karakter a korszerű építészeti formálás szabadsága érdekében egyedileg is kialakítható, de a beépítés tervét a teljes tömbre előzetesen el kell készíteni.

(2) Az épület közterületről látható homlokzatán korszerű építőanyagok alkalmazhatóak.

(3) Épület tetőzetének alakítása nem történhet magastetős kialakítással az alábbi helyszíneken:

a) Táncsics Mihály utca - Dózsa György út - Tolnai út - Nyárfa utca - 6-os számú főút által határolt területen,

b) Pollack Mihály utcától Északra fekvő területen,

c) Liget utca - Tolnai út - Domb utca által határolt újvárosi területen.

d) Az a)-c) pontban felsorolt helyszíneken kívül eső területeken az utcaképre jellemző tetőzetet kell kialakítani.

(4) A (3) bekezdésben megnevezett helyszíneken

a) a pinceszint azon részét, mely fölött épülettömeg nem található, legalább 50%-ban legalább 21 cm termőréteggel fedett zöldtetővel,

b) a F+1 szintes vagy annál alacsonyabb lapostetőket legalább 21 cm termőréteggel fedett zöldtetőként

kell kialakítani.

(5) Az épületeket - több főépítmény és/vagy több ütemben való megvalósulás esetén is - egységes építészeti koncepció és beépítési terv alapján, valamint egységes anyaghasználattal kell kialakítani.

30. Telepszerűen beépített területre vonatkozó egyedi követelmények

30. § (1) Felújítás, átépítés, bővítés, illetve új építés esetén a terület építészeti értékeinek továbbfejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a megváltozó körülmények újból építészeti egységet képezzenek szűkebb és tágabb környezetükkel.

(2) A „tulipános” lakóépületek építészeti formálásánál a műszaki lehetőségek függvényében meg kell őrizni az eredeti építészeti arculat jellegzetességeit (homlokzati díszítő mezők és az azokat keretbe foglaló homlokzati raszter, erkély és lépcsőházi korlátelemek, bejárati előtetők).

(3) Az épületeket - több főépítmény és/vagy több ütemben való megvalósulás esetén is - tömbönként egységes anyaghasználattal kell kialakítani.

(4) Utólagos erkély, loggia beépítés az épület egészére vonatkozó egységes felújítási koncepció nélkül nem lehetséges.

(5) A lapos tetős épületekre - épületmagasság legfeljebb 50 cm-rel való növelésével - tető, illetve tetőépítmény építhető, a területen az azonos jellegük alapján összetartozó épületcsoportra egységesen.

(6) Épület tetőzetének alakítása nem történhet magastetős kialakítással a Pollack Mihály utcától Északra fekvő területen

(7) A pinceszint azon részét, mely fölött épülettömeg nem található legalább 50%-ban, legalább 21 cm termőréteggel fedett zöldtetővel kell kialakítani.

31. Kisvárosi területre vonatkozó egyedi követelmények

31. § (1) A tervezett új, vagy átalakított épületek traktusszélessége a 9,0 métert, illetve a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos, azonos övezetben fekvő telkeken történetileg kialakult ennél nagyobb traktusszélességet nem haladhatja meg.

(2) Épület tetőzetének alakítása nem történhet:

a) az épület egészét jellemző lapostetős kialakítással,

b) jellemzően aszimmetrikus nyeregtetővel,

c) 35-45° közöttitől eltérő hajlásszöggel,

d) a főgerinc-vonalának a hosszoldallal való párhuzamosságától eltérően.

(3) Az épület közterületről látható homlokzatán a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. A kisvárosias területen hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, szabályos rakású, vágott, vagy faragott természetes kő, műkő, nyerstégla,

b) homlokzati felületen színezett vakolat, nyers, vagy festett tégla,

c) a főtömeg tetőzetén égetett agyagcserép, vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép,

d) nyílászárókon festett, vagy pácolt faszerkezet, indokolt esetben fémszerkezet, vagy színezett felületű műanyag szerkezet.

(4) Az alkalmazott szín nem lehet harsány, rikító, természetellenes, a környezetét megbontó és zavaró hatású. Egy épületen kettő színnél több csak kivételesen, az épület egészére elkészített színtervvel igazoltan lehetséges. A szín a földszínek tartományába tartozzon, az árnyalatok variálásával.

(5) A hagyományostól eltérő anyaghasználat, egyedien karakteres színezés abban az esetben megengedett, ha az építészeti terv annak eredetiségét, helyénvalóságát hitelt érdemlően igazolja, és a megoldással a főépítész, vagy elrendelt esetben a helyi építészeti-műszaki tervtanács támogatóan egyetértett.

32. Kertvárosi területre vonatkozó egyedi követelmények

32. § (1) A kertvárosi terület az alábbi jellemző karaktereket tartalmazza:

a) hagyományos karakterű területek,

b) kockaházas karakterű területek,

c) újonnan beépülő területek.

(2) A traktusszélesség nem haladhatja meg

a) hagyományos karakterű területeken:

aa) a 8,0 métert, illetve

ab) a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos, azonos övezetben fekvő telkeken kialakult ennél nagyobb traktusszélességet.

b) kockaházas karakterű területeken:

ba) a 10,0 métert,

bb) illetve a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos, azonos övezetben fekvő telkeken kialakult ennél nagyobb traktusszélességet.

(3) Épület tetőzetének alakítása nem történhet:

a) a teljes kertváros területén egyszerű idomokból álló, csak indokolt kontyolással kialakított tetőzettől eltérő kialakítás

b) hagyományos karakterű területeken

ba) lapostetős kialakítással,

bb) aszimmetrikus nyeregtetővel,

bc) 38-45° közöttitől eltérő hajlásszöggel,

bd) a főgerinc-vonalának a hosszoldallal való párhuzamosságától eltérően.

c) kockaházas karakterű területeken

ca) lapos tetős kialakítással,

cb) az utcaképben kialakult jellemző tetőformákhoz nem igazodóan,

d) újonnan beépülő területeken

da) magastető 30 °-nál kisebb dőlésszöggel,

db) azonban megengedett a lapostetős kialakítás.

(4) A hagyományos és kockaházas karakterű területeken az épület közterületről látható homlokzatán a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. A kertvárosi területen hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, szabályos rakású, vágott, vagy faragott természetes kő, műkő, nyerstégla,

b) homlokzati felületen színezett vakolat, nyers, vagy festett tégla,

c) a főtömeg tetőzetén égetett agyag- vagy betoncserép.

(5) Az épületek homlokzatának formálása és színezése nem történhet harsány, rikító, a környezeti harmóniát megbontó megoldással. Egy épületen kettő eltérő színnél több nem alkalmazható. A szín a földszínek tartományába tartozzon, az árnyalatok variálásával.

33. Falusias területre vonatkozó egyedi követelmények

33. § (1) Az épület a telken a település hagyományos karakteréhez nem illeszkedő módon, a telek adottságainak, a rendeltetésük követelményeinek nem megfelelően nem helyezhető el.

(2) A tervezett új, vagy átalakított épületek traktusszélessége nem haladhatja meg

a) a 8,0 métert,

b) illetve a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos, azonos övezetben fekvő telkeken történetileg kialakult ennél nagyobb traktusszélességet.

(3) Épület tetőzetének alakítása nem történhet:

a) lapostetős kialakítással,

b) 35-45° közöttitől eltérő hajlásszöggel,

c) a főgerinc-vonalának a hosszoldallal való párhuzamosságától eltérően.

(4) A tetőfedés anyaga csak hagyományos égetett agyagcserép vagy azzal textúrájában és színében harmonizáló betoncserép lehet.

(5) Az épület közterületről látható homlokzatán a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. A falusias területen hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, szabályos rakású lábazati burkolat, nyerstégla,

b) homlokzati felületen színezett vakolat, nyers, vagy festett tégla, faburkolat,

c) a főtömeg tetőzetén égetett agyagcserép, vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép.

(6) Az épületek homlokzatának színezése nem történhet harsány, rikító, a környezeti harmóniát megbontó megoldással. Egy épületen kettő színnél több nem alkalmazható. A szín fehér legyen, vagy a földszínek tartományába tartozzon, az árnyalatok variálásával.

(7) Egy épületen csak egyféle, egymással harmonizáló formai megjelenésű tetőfelépítmény és tetőablak építhető.

34. Pincék, présházak területére vonatkozó egyedi követelmények

34. § (1) Épület tetőzetének alakítása nem történhet:

a) 40-45° közöttitől eltérő hajlásszöggel,

b) mázatlan agyagcseréptől eltérő héjjalással.

(2) Falmagasítás, erkély és loggia nem létesíthető.

(3) Az ajtókra vonatkozó előírások az alábbiak:

a) csak teleajtó alkalmazható,

b) maximális nyílásméret 1,5 x 2,2 m,

c) kétszárnyú ajtó nyílószárnyainak szimmetrikusnak kell lennie,

d) a környezetéhez alkalmazkodó formában az ajtó előtti léckapu alkalmazása megengedett.

(4) A földszinten egynél több ablak elhelyezése esetén az ablakméretek nem térhetnek el egymástól.

(5) Az oromzaton 1 db 1:2 arányú, álló formátumú ablak helyezhető el, melynek mérete nem lehet nagyobb 0,45 x 0,9 m-nél. A tető felületen oldalanként 1-1 db síkban fekvő ablak megengedett.

(6) Homlokzati nyílászáró csak fa szerkezetű lehet.

(7) Az épület oldalfalain és hátsó homlokzatán szellőzőnyílások nem nyithatók.

(8) Az épület falazata tégla, vályog, vert fal lehet. Faház nem helyezhető el.

(9) Az épület vakolt homlokzata fehérre festett, vagy meszelt lehet. Tégla architektúra esetén a homlokzaton csak I. osztályú égetett agyag-tégla felület jelenhet meg, egyenletes hézagmérettel falazva, telibe hézagolva. Kőporos vakolat, mázas vagy mázatlan kerámia lap, fémlemez, műanyag nem alkalmazható.

(10) Az épülethez külső lépcső, az előlépcsőt kivéve nem csatlakozhat.

(11) Az oromfal tégla vagy vályog falazat, illetve függőleges osztású deszkázat lehet. Az oromfal burkolatának kialakítása során farost- és forgácslemez nem alkalmazható.

(12) Az épület közterületről látható homlokzatára szerelt kémény nem helyezhető el.

(13) A fésűs beépítésű pincesorok épületei:

a) szélességi mérete maximum 6,6 m;

b) közötti távolság minimum 1,0 m;

c) nem vendéglátási célú felhasználás esetén maximum két ajtó elhelyezése engedélyezett, de ezek nem kerülhetnek egy homlokzatra és a főhomlokzati ajtó tengelye nem kerülhet kijjebb az épület szélességének egyharmadánál,

d) főhomlokzatán maximum kettő azonos méretű ablak helyezhető el oly módon, hogy a bejárati ajtó mindkét oldalára egy-egy ablak kerülhet.

35. Kertes mezőgazdasági területre vonatkozó egyedi követelmények

35. § (1) Az épület traktusszélessége a 6,0 métert nem haladhatja meg.

(2) Épület tetőzetének alakítása nem történhet:

a) 30-45° közöttitől eltérő hajlásszöggel,

b) bonyolult tömegű kialakítással,

c) aszimmetrikus nyeregtetővel

d) tetőgerinc vonala a hosszoldallal merőlegesen.

(3) Az épület tetőtere beépíthető, de tető felépítmény nem alkalmazható.

(4) Az épület eresze a szomszédos ingatlanok fölé nem nyúlhat át.

(5) Az épület homlokzatain a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. A kertes mezőgazdasági területen hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, nyerstégla,

b) homlokzati felületen kő, vályog, színezett vakolat, nyers, vagy festett tégla, faburkolat,

c) tetőzeten égetett agyagcserép, vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép, nád.

(6) Az épületek homlokzatának színezése nem történhet harsány, rikító, a környezeti harmóniát megbontó megoldással. Egy épületen egy színnél több nem alkalmazható. A szín fehér legyen, vagy a földszínek tartományába tartozzon.

(7) A kerítés anyaga fa, drótfonat, élősövény vagy azok kombinációja lehet.

36. Gazdasági területekre vonatkozó egyedi követelmények

36. § (1) A főútvonalak menti területekre városképi szempontból is igényesen kialakított, megtervezett létesítmények telepíthetők.

(2) Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a 6-os számú országos közút, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg.

(3) A területen konténer, faház csak ideiglenesen, felvonulási épületként az építkezés időtartamára telepíthető kivéve az ideiglenes szálláshelyként szolgáló, építészetileg megformált építményt.

(4) A kötelező fásítást a 4. melléklet szerinti ajánlott fák jegyzéke alapján kell elvégezni.

(5) A telkeken kötelezően telepített fasorok fenntartása és pótlása a tulajdonos feladata.

37. Speciális ipari területre vonatkozó egyedi követelmények

37. § Az ipari tevékenység megszűnése után legfeljebb 1 éven belül a terület rekultivációját a terület tájba illesztésével kell elvégezni.

38. Sport és rekreációs területre vonatkozó egyedi követelmények

38. § (1) Sport és rekreációs területen:

a) építmények, épületek elhelyezése a tájképi adottságok figyelembevétele, a táji környezetbe való illeszkedés biztosítása nélkül nem lehetséges,

b) az építési telkek természetes zöldfelületeinek kialakítása háromszintes növényállomány létesítése nélkül nem lehetséges.

(2) Sport és rekreációs területek funkcionális és zöldfelületi fejlesztésére, illetve rekonstrukciójára, valamint új parkok, kertek létesítésére csak közterület alakítási terv alapján van lehetőség, melynek része a kertépítészeti terv.

(3) A Duna-parton a természetközeli vegetáció megőrzése érdekében csak olyan tereprendezés végezhető, mely a megengedett rendeltetések elhelyezésére szolgál, vagy a vízhez való lejutást segíti.

(4) Duna-meder területén úszóművek, vízi létesítmények kialakítása nem lehetséges:

a) a védett tájképi, városképi jelleghez való illeszkedés biztosítása nélkül,

b) környezetéből kirívó, harsány színezéssel.

(5) A Duna-parton kikötők, úszóművek kialakításakor tilos a természetes anyaghasználattól (fa, fém) eltérő anyagválasztás. A fehér, földszínekkel tört fehér, a szürke és a fa természetes színárnyalataitól eltérő, harsány színezés választása nem megengedett.

VI. Fejezet

Az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

39. A helyi védettséggel kapcsolatos támogatás pályázati feltételei

39. § (1) A helyi védett értékek fennmaradását és felújítását támogató rendszer hatálya Paks Város közigazgatási területén a műemléki védelem, helyi egyedi védelem alatt, vagy helyi védett területen álló ingatlanokra, épületekre, épületrészekre, vagy műtárgyakra és azok tulajdonosaira, kezelőire (továbbiakban együtt: tulajdonos) terjed ki.

(2) A védett épület teljes felújítása, korszerűsítése, külső és az ezzel összefüggő belső helyreállítása (továbbiakban együtt: felújítási munka) esetén a külső homlokzat domináns elemeinek leginkább megfelelő állapot szerinti helyreállításának költségeihez pályázat útján támogatás adható.

(3) Pályázni a következő meghatározó elemekkel lehet:

a) a városképben megjelenő homlokzatok kőműves szerkezetei, felületképzései, lábazatai,

b) a városképben megjelenő tetőzetek fedései,

c) az előzőekhez tartozó eredeti szerkezetű nyílászárók, kiegészítő szerkezetek,

d) utcaképet meghatározó hagyományos épített kerítések, kapuk, támfalak,

e) a támogatásba bevont épített szerkezetek állékonyságának, műszaki korszerűségének biztosítása (alap-, szerkezet megerősítés, szigetelés).

(4) A teljes bontás utáni új építés kizárólag az eredeti történeti állapot rekonstruálása esetén támogatható.

(5) Egy adott épület felújítási munkáival, a támogatás igénybevételéről szóló megállapodás aláírásától számított 10 éven belül nem lehet pályázni. Ezen idő eltelte után a korábbi pályázati anyagban nem szereplő felújítási munkák vonatkozásában lehet ismételten pályázatot benyújtani.

(6) Támogatás nem adható kötelezéssel elrendelt munkák esetén.

(7) Pályázatot nyújthatnak be a védett épületek tulajdonosai, kezelői, valamint a társas tulajdonban lévő védett épületek önálló rendeltetési egységének tulajdonosai önállóan.

(8) Nem nyújthat be pályázatot, illetve nem támogatható annak a védett épületnek a tulajdonosa, aki:

a) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerint nem nyújthat be pályázatot, illetve nem támogatható,

b) az előző évi támogatásával nem számolt el,

c) korábbi években kötelezettségét súlyosan megszegte, különösen, ha a támogatást nem a kapott célra használta fel,

d) politikai pártok, illetve politikai tevékenységet folytató - választáson jelöltet állító- szervezetek,

e) akinek köztartozása van.

(9) Kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő épülettel nem lehet pályázni.

(10) A pályázati kiírást a helyben szokásos módon és a helyi média útján kell közzétenni.

(11) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázók és a pályázatból kizártak körét,

b) a támogatási célokat,

c) a támogatható munkák körét,

d) a pályázatok tartalmi elemeit, a pályázathoz mellékelendő dokumentumok listáját, a pályázathoz szükséges nyilatkozat nyomtatványokat,

e) az elnyerhető támogatásról való információkat,

f) az elbírálás szempontjait,

g) a benyújtási határidőt,

h) a hiánypótlás szabályait,

i) a pályázó kiértesítésének módját,

j) a pályázattal kapcsolatos információk elérhetőségét.

40. A támogatás forrása, fajtái, mértéke és igénybevételének feltételei

40. § (1) A képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletben állapítja meg a támogatásra szánt keretösszeget.

(2) A támogatás típusa és mértéke:

a) A támogatás lehet

aa) vissza nem térítendő támogatás, valamint

ab) kamatmentes kölcsön.

b) A támogatás mértéke

ba) műemléki (MÜ) védelem alatt álló épület esetén a támogatás szempontjából figyelembe vehető munkák értéke alapján a döntésre jogosult által meghatározott összeg, de maximum 4.000.000 Ft, melynek 50%-a vissza nem térítendő támogatás, 50%-a kamatmentes kölcsön.

bb) helyi egyedi védelem alatt álló épület (HÉ, HÉM, HÉR) esetén a támogatás szempontjából figyelembe vehető munkák értékének 50%-a, de maximum 2.000.000 Ft, mely 50%-a vissza nem térítendő támogatás, 50%-a kamatmentes kölcsön,

bc) helyi védett területen (HÉT) álló - az előző két pontba nem tartozó - épület esetén a támogatás szempontjából figyelembe vehető munkák értékének 50%-a, de maximum 2.000.000 Ft, mint kamatmentes kölcsön.

(3) Az államháztartás alrendszereiből származó támogatás intenzitása - ideértve a államháztartás más alrendszeréből származó támogatást is - nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés a) pontjában részletezett támogatás mértékét.

(4) A megállapodás megkötésére a támogatás odaítélésétől számított 6 hónap áll rendelkezésre.

(5) Az odaítélt támogatás igénybevételére a megállapodás aláírásának napjától számított 18 hónapig van lehetőség. A támogatás kifizetésének esedékessége a támogatott munka ellenőrzött befejezése.

(6) A kamatmentes kölcsön erejéig az önkormányzat - az igénybevétel időpontjától a visszafizetés időpontjáig szóló - az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára jelzálogjogot jegyeztet be.

(7) A támogatás megpályázásának feltétele a meghatározott költséghányad - saját erő- vállalása. Költségen minden esetben a támogatható munka teljes bekerülési költsége értendő, mely nem foglalja magába a tervezési díjat, de tartalmazza az épület domináns elemeinek leginkább megfelelő állapot szerinti felújításhoz szükséges szerkezeti megerősítéseket, valamint a szükséges korszerűsítést jelentő költségeket is.

41. A pályázatok bonyolítása, a pályázati felhívás közzététele, a pályázat tartalma és elbírálása

41. § (1) A pályázattal kapcsolatosan szükségessé váló teendők koordinálása az önkormányzati főépítész, az adminisztrációs feladatok ellátásáról (különösen: pályázati felhívás közzététele, pályázati döntések kiértesítése) a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A pályázati felhívást az első félévben március 31-ig, a második félévben - ha az első félévi elbírálás során az éves költségvetési keretből rendelkezésre áll pénzeszköz - szeptember 30-ig kell közzé tenni. A pályázatokat az első félévben május 31-ig, a második félévben október 31-ig kell benyújtani 2 példányban a Polgármesteri Hivatalhoz.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázati adatlapot a pályázó adataival: pontos név, cím, bankszámlaszám - mely azonos a folyósítás céljául szolgáló bankszámlaszámmal,

b) a megpályázott támogatással elérni kívánt célt,

c) nyilatkozatokat a közpénzekről szóló támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 14. § előírása szerint,

d) a tervek költségvetését (tervezői és kivitelezői költségvetés, amelyek főösszesítőjében külön soron kell szerepeltetni a védettség következtében felmerülő többletköltség összegét)

da) engedélyköteles munka esetén a megvalósítandó felújítás engedélyezési szintű tervét, annak településképi véleményét, illetve a jogerős hatósági engedélyt, kivéve, ha a hatósági engedély kiadása a jegyző hatáskörébe tartozik,

db) egyszerű bejelentés köteles tevékenység esetén a településképi véleményt, és a szükséges tervezői jogosultsággal rendelkező szakember által készített jóváhagyott terveket,

dc) egyéb esetben a településképi bejelentésről szóló igazolást, és a szükséges tervezői jogosultsággal rendelkező szakember által készített jóváhagyott terveket,

e) a kért támogatás összegét,

f) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nyertes pályázat esetén hozzájárul a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez,

g) a pályázattal érintett ingatlan, pályázati beadási határidő napját megelőző 90 napnál nem régebbi, tulajdoni lap másolatát eredeti vagy egyszerű másolatban, vagy a tulajdoni lap másolata mellőzhető, mely esetben az ehhez szükséges szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást kell a pályázathoz csatolni,

h) az érdekeltek névsorát, írásos nyilatkozatukat, hogy a felújítás rájuk eső költségeit vállalják, továbbá kötelezettséget vállalnak a rájuk eső költségek megfizetésére,

i) osztatlan közös tulajdon esetén - ha a pályázatot nem az összes társtulajdonos nyújtja be - a társtulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy nincs kifogása a pályázat benyújtásával kapcsolatosan, továbbá, hogy nyertes pályázat esetén hozzájárul a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez,

j) a kivitelezés ütemezését, megvalósulásának időtartamát és az elszámolás tervezett időpontját,

k) nyilatkozatot arról, hogy a pályázó korábban kapott-e támogatást, ha igen, abban az esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell annak célját, összegét és időpontját.

(4) A hiányosan benyújtott pályázat esetében a Polgármesteri Hivatal 5 napon belül hiánypótlási felszólítást küld a pályázó részére. A pályázónak kézhezvételétől számítva 5 nap áll rendelkezésére a hiánypótlásra. Amennyiben ezt nem teljesíti, ez esetben a pályázata elutasításra kerül.

(5) A költségeket az önkormányzati főépítész véleményezi, és vizsgálja felül. A felülvizsgálat alapja:

a) a tervező által készített költségvetés,

b) a kivitelező által készített költségvetés,

c) a benyújtott dokumentáció,

d) szükség esetén helyszíni szemle.

(6) A támogatások odaítéléséről - az éves keretösszegig - az alapítványok és közalapítványok esetében a Városépítő Bizottság javaslata alapján a képviselő - testület, egyéb pályázó esetében a főépítész állásfoglalása alapján a Városépítő Bizottság az első félévben június 15-ig, a második félévben november 15-ig dönt az alábbi bírálati szempontok szerint:

a) a felújítás teljes körűsége (teljes külső épület felújítás utólagos talajnedvesség elleni szigeteléssel, teljes külső épület felújítás utólagos talajnedvesség elleni szigetelés nélkül, részleges külső épület felújítás),

b) vállalt felújítási idő, ami maximum a pályázati döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 18 hónap lehet,

c) társas ingatlan rendeltetési egységenkénti felújítása esetén a társasház pályázati szempontból támogatható rendeltetési egységeinek teljes körűsége, továbbá a pályázat elbírálása során a főépítész állapítja meg, hogy a társas ingatlan részbeni -rendeltetési egységenkénti - felújítása támogatható-e.

(7) A pályázat eredményéről a támogatás odaítéléséről szóló döntésétől számított 8 napon belül a Polgármesteri Hivatal írásban értesíti a pályázót.

42. A pályázaton elnyert támogatás kifizetése, felhasználása

42. § (1) Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatai elfogadásra kerülnek, az önkormányzat megállapodást köt a megvalósítás feltételeit illetően.

(2) A megállapodásban rögzíteni kell a felek adatain túl:

a) a megítélt támogatás felhasználásának helyét, célját és határidejét,

b) a támogatás összegét és típusát,

c) a támogatás folyósításának feltételeit, módját és idejét,

d) a visszafizetés menetét, és az elmaradására vonatkozó szankciókat,

e) a támogatás biztosítékait, a jogosulatlan felhasználás szankcióit,

(3) Amennyiben az elfogadott épület felújítás a megvalósításra tervezett évhez képest az önkormányzat hibájából eltolódik, de a pályázó a meghatározott kötelezettségének eleget tett, az esetleges költségnövelés fedezetét az önkormányzat biztosítja.

(4) Amennyiben a megvalósulás időpontja a pályázó hibája miatt tolódik el (különösen: késedelmes kivitelezési szerződés, szervezési hiba, nem megfelelő minőség miatt), úgy az esetleges többletköltséget a pályázónak kell vállalni.

(5) A megállapodás megkötésekor az önkormányzat a visszatérítendő, kamatmentes kölcsönt folyósítja a pályázó részére, a támogatott munka ellenőrzött befejezése után pedig a vissza nem térítendő támogatást. A kamatmentes kölcsön visszafizetését az igazolt teljesítést követő első hónaptól meg kell kezdeni, a visszafizetés - a fizetés megkezdésétől számított - maximum 60 hónap alatt történik, havi egyenlő részletekben.

(6) A támogatás felhasználására vonatkozó megállapodás felmondása írásbeli bejelentés alapján történik.

(7) A felújítással és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. A felújítási munkák elvégzését igazoló teljesítési igazolás kiadására az önkormányzati főépítész jogosult.

(8) A helyi egyedi védett értékeket és a helyei védett területeket a 3. sz. melléklet tartalmazza.

VII. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

43. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

43. § (1) Paks Város közigazgatási területén belül megvalósuló bármilyen építési tevékenység megvalósulásával összefüggésben főépítészi egyeztetés kérhető Paks Város megbízott főépítészétől.

(2) A főépítészi egyeztetés vagy szakmai konzultáció anyagát az egyeztetést megelőző 2 nappal az ügyfél köteles elektronikus vagy postai úton megküldeni a Polgármesteri Hivatal részére, vagy személyesen leadni.

(3) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni a polgármestertől vagy az általa megbízott főépítészétől az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-a alá tartozó esetekben;

a) a tervezés kezdeti szakaszában,

b) a tervezés záró szakaszában, a bejelentésre előkészített terv alapján, a bejelentés előtt.

(4) A szakmai konzultáció során a polgármester vagy az általa megbízott főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, amelyben foglaltakat figyelembe kell venni, és amelyet a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész aláírva 15 napon belül postai úton, vagy elektronikus üzenetben megküld a kérelmezőnek.

(6) Amennyiben a polgármester vagy az általa megbízott főépítész szükségesnek tartja a szakmai konzultáció megismétlését, akkor arra az emlékeztetőben javaslatot tesz, ebben az esetben az építtető vagy a tervező új szakmai konzultációt kezdeményez.

(7) Az emlékeztetőkről a főépítész nyilvántartást vezet.

44. Településképi bejelentési eljárás

44. § (1) A településképi bejelentési eljárást e rendelet 5. mellékletében meghatározott kérelemmel, 2 példány tervrajzzal illetve leírással, vagy ezek digitális másolatával kell kezdeményezni.

(2) A kérelemhez mellékelt - az adott ügy elbírálásához szükséges értelmezhető léptékű - műszaki tervrajz, mely

a) építészeti megoldásaival illeszkedjen a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez, továbbá szükség esetén

b) adjon javaslatot a reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására (méretek, anyag, grafika, tipográfia), valamint

c) tartalmazzon városképi szempontból kedvező megoldást az épület tartozékok (gépészeti, elektromos, egyéb közmű) kültéri elhelyezésére.

(3) Épületrész (például nyílászáró mérete, osztása) megváltoztatása esetén a műszaki tervrajznak az épület módosított egységes építészeti koncepció szerint kialakított homlokzatának egészét kell ábrázolnia,

(4) A rendeltetési mód változás tárgyában benyújtott bejelentéshez az (1) bekezdésben foglaltakat és a beavatkozással érintett változásokat feltüntető rajzi mellékleteket kell csatolni,

(5) Reklám és reklámhordozó közterületi elhelyezése tárgyában benyújtott bejelentéshez mellékelt helyszínrajz a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett és maximum M=1:500 léptékű lehet,

(6) Közterületet érintő beavatkozás esetén csatolni kell a közút kezelőjének hozzájárulását.

(7) A kérelem elbírálása a rendelet előírásainak alapján történik.

(8) Az ügy elbírálását akadályozó, hiányos dokumentáció esetén, amennyiben annak pótlása a kitűzött határidőig nem kerül benyújtásra az eljárást a polgármester megszünteti.

(9) Az igazolás a kérelemhez benyújtott és a záradékolt tervdokumentációval együtt annak kézhezvételét követő 1 évig érvényes. Az igazolás érvényességének lejárta előtt - a bejelentő kérésére - legfeljebb 1 alkalommal 1 évre meghosszabbítható akkor, ha az arra vonatkozó jogszabályok változatlanul hatályban maradtak.

(10) A bejelentésben meghatározott munkát a polgármesteri igazolás érvényességi ideje alatt el kell végezni. Amennyiben az igazolás érvényességi ideje alatt a bejelentésben meghatározott munkát nem fejezték be, az csak egy újonnan lefolytatott bejelentési eljárás alapján kiadott igazolással folytatható.

(11) Reklám és reklámhordozó elhelyezés tudomásul vételét tartalmazó igazolás a reklám rendeltetésétől függően korlátozott fennmaradási időre is kiadható.

45. A településképi bejelentéshez kötött eljárások

45. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a város településkép szempontjából meghatározó területein az alábbi esetekben:

a) a közterületről látható homlokzat nyílászáróinak cseréje, azok rendjének megváltoztatása esetén,

b) helyi védelem alatt álló, helyi védett területen fekvő, avagy műemléki környezetben végzett bármilyen nemű homlokzati, avagy tartószerkezeti elemet érintő változtatás esetén,

c) a homlokzat közterületről látható színezésének, felületképzésének megváltoztatása esetén (ideértve az utólagos hőszigetelést is),

d) építmény tetőfedésének megváltoztatása esetén,

e) nettó 20,0 m2 alapterületet nem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,

f)-i) * 

j) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

k) * 

l) nettó 20 m3 térfogatot és 2,5 m gerincmagasságot meghaladó (de legfeljebb 100 m3 térfogat és 4,5 m gerincmagasság) méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén.

(2) A város 8. melléklet szerinti átmenő és bevezető útjai mentén:

a) a meglévő épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása esetén,

b) telek közterületi határvonalán álló kerítés esetén,

c) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, hulladéktároló közterületről látható elhelyezése esetén,

d) szellőző-, napenergia kollektor, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén.

(3) A polgármester a településképi bejelentési igazolást a főépítész szakmai véleményére alapozva adja ki.

46. Településképi véleményezési eljárás

46. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkozó építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

(2) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai állásfoglalására alapozva hozza meg.

(3) A véleményezési eljárást megelőzően a települési főépítész minden esetben konzultációs lehetőséget biztosít az azt kezdeményezők részére.

(4) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(5) A kérelemnek műszaki tervdokumentáció formájában, a jogszabályban meghatározott részletezettséggel, *pdfa file formátumban tartalmaznia kell:

a) helyszínrajzot az értelmezhetőségnek megfelelő léptékben, az esetleges védettség lehatárolásával és a területre érvényes korlátozások feltüntetésével,

b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás műszaki tervrajzát M=1:100 léptékben,

c) műszaki leírást az alkalmazott szerkezetekről, technológiai jellemzőkről, építészeti kialakításról, a közterületről közvetlenül látható homlokzatok szín-, és anyaghasználatáról,

d) látvány- és színtervet,

e) közterületet érintő beavatkozás esetén (új útcsatlakozás létesítése, meglévő áthelyezése) a közút kezelőjének hozzájárulását,

f) kertépítészeti tervet:

fa) tetőkert tervezésekor,

fb) két rendeltetési egységet meghaladó épület telkén a zöldfelület kialakításra vonatkozóan,

fc) sport- és rekreációs terület övezetében a telek zöldfelület kialakítására vonatkozóan,

fd) új intézményi terület tervezésekor,

g) továbbá az értelmezhetőséget segítő további tervrajzot.

(6) Az építéshatósági eljárásra benyújtott dokumentáció nem térhet el a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmától, kivéve, ha a módosítás a főépítészi vélemény értelmében történt.

(7) Az ügy elbírálását akadályozó, hiányos dokumentáció esetén hiánypótlási kötelezettségre szólítja fel a kérelmezőt a polgármester, melyre 8 napos hiánypótlási határidőt határoz meg.

(8) A polgármester a településképi véleménye kialakításához a önkormányzati főépítész szakmai véleményét kéri ki.

(9) A polgármester településképi véleménye a záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

(10) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) feltétel nélkül javasolja,

b) feltétellel javasolja,

c) nem javasolja.

(11) A polgármester a településképi véleményt és a záradékolt tervdokumentációt a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül megküldi a kérelmezőnek.

47. A településképi véleményezési eljárás vizsgálati szempontjai

47. § Vizsgálni kell, hogy:

a) a telepítéssel, megjelenéssel, és az illeszkedéssel kapcsolatban:

aa) az építészeti-műszaki tervdokumentáció figyelembe veszi-e terepviszonyokat, a településkép jellegzetességeit, a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

ab) az építészeti tervdokumentáció érvényre juttatja-e az építészeti örökség és az építészeti értékek védelmét,

ac) a több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén a javasolt sorrend megfelel-e a rendezett településképi követelményeknek,

ad) az építészeti tervdokumentáció korszerű, magas minőségi követelményeknek megfelelő építészeti megoldásokat alkalmaz-e.

b) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban:

ba) az építészeti megoldások illeszkednek-e a kialakult, vagy átalakuló épített környezethez,

bb) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

bc) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése és kialakítása,

bd) a terv városképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

be) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.

c) a határoló közterülettel való kapcsolatban a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása és ebből eredő használata:

ca) biztosítja-e a gépjármű, gyalogos és a kerékpáros közlekedés biztonságát, akadálymenteségét,

cb) biztosítja-e a tervezett közhasználatú létesítmény akadálymentes megközelítését és használatát,

cc) figyelembe veszi-e a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,

cd) ebből eredően a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő - beavatkozásokra, továbbá

ce) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy a telepítendő fákra, fasorokra.

48. Településképi kötelezés

48. § (1) A polgármester az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytat le, az alábbi esetekben:

a) településképi követelmények megszegése esetén,

b) településképi véleményben foglalt feltétel megszegése esetén,

c) településképi bejelentés tudomásulvétele nélkül, vagy a tudomásulvétel megtagadása ellenére folytatott településképi bejelentéshez kötött tevékenységek esetén.

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

49. Településkép-védelmi bírság

49. § (1) *  A településkép-védelmi bírság legmagasabb összege 1.000.000 forintig terjedhet.

(2) A településkép-védelmi bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.

VIII. Fejezet

Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanács

50. A Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanács létrehozása

50. § A képviselő-testület a település, a települési környezet és az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló településrendezési tervek összehangolt érvényre jutásának ellenőrzése céljából, valamint az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) hoz létre és működtet.

51. A Tervtanács feladata

51. § (1) A Tervtanács feladata az eléje beterjesztett építési tervek 47. §-ban leírt vizsgálati szempontoknak megfelelő véleményezése.

(2) Az 50. §-ban meghatározott célok érdekében hatósági engedélyezési eljárásra benyújtás, illetve bejelentés jóváhagyása előtt a Tervtanács állásfoglalást ad minden olyan, a települést, vagy annak környezetét érintő építészeti-műszaki tervről, melyet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. §-a nem utal más tervtanács véleményezési körébe, és amelynek megvitatását a polgármester vagy a képviselő-testület, illetve annak valamelyik bizottsága megtárgyalni kér.

(3) A tervező kezdeményezheti a polgármesternél a Tervtanács összehívását konzultációs céllal is.

52. A Tervtanács összetétele és működési rendje

52. § (1) A Tervtanács

a) elnökből,

b) tagokból,

c) titkárból, valamint

d) az esetenként felkért bírálóból áll.

(2) A Tervtanács legalább 3 taggal ülésezik. A tervtanács ülésén minden esetben részt vesz a területi építészkamara képviselője.

(3) A Tervtanács elnöke az önkormányzati Főépítész.

(4) A Tervtanács titkára a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője. A titkári feladatokat a tervtanács elnöke is elláthatja.

(5) A Tervtanácsban való részvételre a Tervtanács tagjait a polgármester maximum 4 évre kéri fel, mely felkérés meghosszabbítható.

(6) A Tervtanács tagja az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló jogszabályban meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.

(7) A Tervtanács munkájának segítésére - esetenként - a Tervtanács elnöke bírálót kérhet fel.

(8) A Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatot a 6. melléklet tartalmazza.

IX. Fejezet

Mellékletek és függelékek

53. Az önkormányzati rendelet mellékletei

53. § A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

a) 1. melléklet: Paks Város településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolása, átnézeti térkép.

b) 2. melléklet: Paks Város településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolása, átnézeti térkép.

c) 3. melléklet: Helyi védett épületek, építmények, területek.

d) 4. melléklet: Ajánlott és nem telepíthető növényfajok jegyzéke.

e) 5. melléklet: Településképi bejelentési eljárás iránti kérelem formanyomtatványa.

f) 6. melléklet: Paks Város Önkormányzata Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsának Működési Ügyrendje.

g) 7. melléklet: Paks Város Önkormányzata illetékességi területén működő közművelődési intézmények.

h) 8. melléklet: A város bevezető, illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai.

54. Az önkormányzati rendelet függelékei

54. § A rendelet - tájékoztatás céljából - az alábbi függelékeket tartalmazza:

a) 1. függelék: Országos jelentőségű értékek listája.

b) 2. függelék: Telepítési tanulmánytervek átnézeti rajzai. A teljes dokumentációk az alábbi linkről elérhetőek: paks.hu/varosfejlesztes/paks-telepitesi-tanulmanyterv

X. Fejezet

Záró rendelkezések

55. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) * 

Paks, 2020. december 10.

Szabó Péter s. k. Dr. Blazsek Balázs s. k.
polgármester címzetes főjegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2020. december 10-én kihirdetésre került.

Dr. Blazsek Balázs s. k.
címzetes főjegyző

1. melléklet a 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

6. melléklet a 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

7. melléklet a 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

8. melléklet a 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

1. függelék a 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

2. függelék a 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez