Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2005. (II. 15.) önkormányzati rendelete

a város 2005. évi költségvetéséről

Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 65. §-a, a többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozottak szerint, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvényben megfogalmazott pénzügyi-gazdasági feltételek, valamint a város 2005. évi költségvetési koncepcióját megfogalmazó 514/2004. (XI. 25.) sz. közgyűlési határozat figyelembevételével Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a város 2005. évi költségvetéséről a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat felügyelete alá tartozó

a) önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények,

b) részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények,

c) Polgármesteri Hivatal

költségvetésére.

A költségvetés szerkezete

2. § (1) Pécs Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetésében az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal címeket alkotnak.

(2) Az önkormányzat címrendjét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Az önkormányzat bevételei és kiadásai

3. § (1) A Közgyűlés a város 2005. évi költségvetésének

Kiadási főösszegét 36.872.696. eFt-ban

kiadási főösszegen belül:

- a személyi juttatások előirányzatát 14.023.413. eFt

- a munkaadót terhelő járulékok előirányzatát 4.583.446. eFt

- dologi, beruházási és egyéb kiadások előirányzatát 14.566.730. eFt

- tartalékait 3.699.107. eFt

összegekben állapítja meg.

(2) A Közgyűlés a város 2005. évi költségvetésének

Bevételi főösszegét 36.872.696. eFt-ban állapítja meg.

(3) A költségvetés összevont pénzügyi mérlegét, bevételeit-kiadásait a 2-3. sz. mellékletek tartalmazzák.

(4) A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének pénzügyi mérlegét a 18.számú melléklet tartalmazza.

4. § (1) A Közgyűlés az önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményeinek bevételi és kiadási előirányzatait a 14. sz. melléklet szerint hagyja jóvá 20.162.370. eFt összegben.

(2) A Polgármesteri Hivatal és a részben önállón gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező, hozzárendelt Gazdasági Ellátó- és Szolgáltató Szervezet (továbbiakban: GESZ) bevételi és kiadási előirányzatait a 4.-5. sz. mellékletek tartalmazzák összesítetten 33.573.779. eFt összegben (6.,7.,8. számú mellékletek)

Fejlesztések

5. § A Közgyűlés a 2005. évben megvalósuló beruházások bruttó összegét a felhalmozási hiteltörlesztéssel és a felhalmozási célú pénzeszköz átadással együtt 6.100.289. e Ft-ban határozza meg a felhalmozási mérlegtáblában, valamint a 3. sz. mellékletekben részletezettek szerint jelzett feladatok megvalósítására.

Tartalékok

6. § (1) A Közgyűlés a gazdálkodás biztonsága érdekében az előre nem tervezhető kiadások biztosítására, az intézményi működtetés hiányainak pótlására, az esetlegesen elmaradó bevételek kompenzálására, valamint egyéb törvényi kötelezettségek miatt céltartalékokat és általános tartalékot képez. A tartalék mértéke a 3. § (1) bekezdésében jelzettek szerint 3.699.107. eFt, mely a (2) bekezdés szerinti jogcímeken különül el.

(2) A Közgyűlés

- 3.469.107. eFt összegben céltartalékot,

- 150.000. eFt összegben általános tartalékot,

- 80.000. eFt összegben keret tartalékokat

képez. (3., 11. számú mellékletek)

7. § (1) A Közgyűlés a részönkormányzatok kiadási előirányzatára 22.000. eFt-ot különít el.

(2) A részönkormányzatok kötelezettségvállalása csak a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy ellenjegyzésével történhet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat felosztásáról a részönkormányzatok együttes javaslata alapján a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi- és Közbiztonsági Bizottság dönt.

8. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzatok kiadási előirányzatainak mértéke - a központi támogatáson felül - 22.000. eFt.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései a kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatai alapján elkülönítetten épülnek be a város költségvetésébe (18. számú melléklet).

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat felosztásáról a helyi kisebbségi önkormányzatok együttes javaslata és a Kisebbségi Társulási Tanács javaslata alapján a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi- és Közbiztonsági Bizottság dönt.

(4) A helyi kisebbségi önkormányzatok támogatása az első negyedévben március 1-ig, ezt követően negyedéves ütemezésben, a tárgynegyedév első hónap 20. napjáig történik. A kisebbségi önkormányzat adott tárgyhavi felhasználásáról havonta, a hónap 3. napjáig köteles a Közgazdasági Főosztály Pénzügyi csoport könyveléséhez a szükséges bizonylatokkal elszámolni. Amennyiben a bizonylatolás, elszámolás nem történik meg, úgy a következő negyedéves finanszírozás visszatartandó az elszámolási kötelezettség pótlásáig.

9. § A Kisebbségi Társulási Tanács működésére az önkormányzat 7.000. eFt-ot biztosít.

10. § A tisztségviselői keret felhasználásáról a polgármester, az alpolgármesterek, valamint a jegyző dönt. A felhasználás jogcíméről és mértékéről a zárszámadás során a Közgyűlést tájékoztatni kell.

Alapok felhasználása

11. § Az Alapok felhasználásáról:

(1) A Környezetvédelmi Alap esetében a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság dönt.

(2) A Lakásgazdálkodási Alap esetében a Lakásfejlesztési- és Gazdálkodási Bizottság - a vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével, prioritást biztosítva a lakásmobilitási kiadásoknak - dönt.

(3) Az Idegenforgalmi Alap esetében a Gazdasági, Tulajdonosi- és Vállalkozási Bizottság javaslatára a Költségvetési Bizottság dönt.

(4) a Kommunális Alap esetében a Közlekedési- és Kommunális Bizottság dönt.

(5) Az Áht. 13/A. § (2), (5) bekezdése értelmében az alapokból is csak azon külső szerveknek lehet pénzügyi támogatást nyújtani, melyek az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalják, hogy - a költségvetési tárgyévet megelőző évről - pénzügyi beszámolót készítenek az önkormányzat által nyújtott támogatás megállapodásban rögzített felhasználásáról, továbbá 2005-ben a támogatási szerződésben szabályozottak szerint elszámolnak. Nyilatkozatot tesznek, hogy köztartozásuk nincs. A beszámolási kötelezettség elmulasztása a támogatási összeg kiutalásának visszatartását eredményezi. A visszatartott, illetve 3 hónapig fel nem használt támogatásokat az „Általános tartalékba” kell helyezni.

(6) A 11. § (1)., (2)., (3)., (4) bekezdésében jelzett alapok felhasználásáról történő döntés az adott bekezdésben jelzett bizottság hatásköre, kivéve az Ötv. 10. § (1) d) pont utolsó bekezdésében meghatározott esetet.

(7) Az alapok tekintetében a pénzügyi felhasználást az éves keret felosztása szempontjából az I. félév folyamán 40%-os,(I. negyedév 20%, II. negyedév 20%) a II. félévben 60%-os (III. negyedév 30%, IV. negyedév 30%) mértékre kell ütemezni. Kötelezettségvállalás csak a tárgyidőszakra ütemezett előirányzatra történhet.

A gazdálkodás rendje

12. § (1) A keret tartalékok között nevesített bizottsági keret előirányzatok felhasználása az adott bizottság hatásköre, kivéve az Ötv. 10. § (1) d) pont utolsó bekezdésében meghatározott esetet. A bizottsági tartalékok időbeni korlátozási felhasználását a (10) bekezdés szabályozza.

(2) *  A céltartalékok között nevesített egyéb előirányzatok felhasználásáról az alábbi felsorolásnak megfelelően a szakbizottságok, illetve a Közgyűlés dönt, kivéve a közösségi célú alapítvány támogatását:

Szociális ellátás-civil szervezetek Egészségpolitikai és Szociális Bizottság és Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottság javaslatára a Közgyűlés dönt
Ifjúsági és civil feladatok Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottság
Intézményi felújítások Költségvetési Bizottság javaslatára a Közgyűlés dönt
Intézményi felújítások tervezése Költségvetési Bizottság javaslatára a Közgyűlés dönt
Intézmények karbantartási kerete Költségvetési Bizottság
Műemlékvédelem Város- és Környezetfejlesztési Bizottság
Választókörzetek működési-felhalmozási támogatása Polgármester
Lakásgazdálkodással kapcsolatos kiadások Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság
Városmarketing, turizmuskeret Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslatára a Polgármester dönt
Pedagógus szakvizsga és továbbképzés Oktatási Bizottság
Pedagógus szakkönyv Oktatási Bizottság
Szakmai fejlesztési feladatok Oktatási Bizottság
Pedagógiai szakmai szolgáltatás Oktatási Bizottság
Minőségfejlesztési feladatok Oktatási Bizottság
Érettségi és szakmai vizsgákon résztvevők díjazása Oktatási Bizottság
Tanulók tankönyvtámogatása Oktatási Bizottság
Minőségfejlesztési feladatok Oktatási Bizottság
Minőségi (kiemelt) munkavégzésért járó keresetkiegészítés Oktatási Bizottság
Arany J. tehetséggondozó program Oktatási Bizottság
Kulturális, egyéb szabadidős programok támogatása Oktatási Bizottság
Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása Sportbizottság
Sportcélok és feladatok Sportbizottság
Szociális továbbképzés és szakvizsga Egészségpolitikai és Szociális Bizottság
Utcai szociális munka ellátása Egészségpolitikai és Szociális Bizottság
Általános iskolák - buszbérlet Költségvetési Bizottság
Iskolakezdési támogatás Költségvetési Bizottság
PVV Rt. - Piac- és Vásárig. kaució térítése Költségvetési Bizottság
Kulturális működési keret, Rendezvény Alap Kulturális Bizottság
Nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi kiküldetések Külügyi-, EU Integrációs és Informatikai Bizottság javaslatára a Polgármester dönt
Információs Társadalom program megvalósítása Külügyi-, EU Integrációs és Informatikai Bizottság
ÖKO-város program megvalósítása Város- és Környezetfejlesztési Bizottság
Szociális gyermekétkeztetés Oktatási Bizottság
Közbiztonsági Koncepció kiadásai Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság

(3) A pályázati önrész felhasználásáról a szakbizottsági javaslatok, és a Költségvetési Bizottság állásfoglalása alapján a Közgyűlés dönt.

(4) A céltartalékok között nevesített „Központi költségvetési tartalék (zárolt)” felszabadításáról, esetleges végleges elvonásáról a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvényben szabályozottak szerint a későbbiekben a Pénzügyminisztérium dönt.

(5) A fenntartási vis maior céltartalék keret csak és kizárólagosan veszély elhárítására szolgál, mely felhasználásáról a Költségvetési Bizottság dönt.

(6) A Pécs Város Iskolásaiért Közalapítvány támogatásáról a Közgyűlés, a pénzeszköz átadásának időbeli ütemezéséről a Költségvetési Bizottság dönt.

(7) Az általános tartalék felhasználásáról a Költségvetési Bizottság állásfoglalása alapján a Közgyűlés dönt.

(8) Az (1)-(5) bekezdésben nem szabályozott céltartalékok felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

(9) A Közgyűlés az átadott pénzeszközök, a bizottsági keretek és a szociális segélyek felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik:

a) Az átadott pénzeszközök közül az éves szinten 10.000 eFt-ot meghaladó támogatás összege - havi időarányos ütemezéssel - a tárgyhónap 20. napjáig utalható.

b) Az éves szinten 10.000 eFt-ot meg nem haladó támogatás összege negyedéves bontásban utalható, a negyedév első hónapjának 20. napjáig.

c) A szociális segélykeretek felhasználása havi időarányos ütemezéssel történhet.

d) Az Érdekeltségi díj (vizitársulat) pénzeszköz átadás két egyenlő részletben történik a költségvetési év folyamán, május 31-ig illetve szeptember 30-ig.

e) Az a) és b) pontban szabályozott ütemezéstől eltérő finanszírozásról külön kérelemre a Költségvetési Bizottság dönt, a mindenkori pénzügyi helyzet figyelembe vételével.

(10) *  A bizottsági keretek, a céltartalékok és az általános tartalék tekintetében a pénzügyi felhasználást az éves keret szempontjából a költségvetési törvényben szabályozottaknak megfelelően, az I. félév folyamán 40%-os (I. negyedév 20%, II. negyedév 20%), a II. félévben 60%-os (III. negyedév 30%, IV. negyedév 30%) mértékben kell ütemezni. A bizottsági keretekre, nem kötött felhasználású céltartalékokra kötelezettséget vállalni a tárgyév november 30-ig lehet.

13. § (1) Pénzügyi tartalmú, a költségvetés évében, illetve az azt követő években pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő előterjesztések csak a Költségvetési Bizottság véleményével és javaslatával terjeszthetők a Közgyűlés elé.

(2) Az előterjesztésekhez kapcsolódó határozati javaslatoknak tartalmazniuk kell, hogy az előirányzat-módosítás egyszeri vagy folyamatos elkötelezettséget jelent-e, valamint meg kell jelölni a többlet kiadást ellentételező bevételi forrást is. Intézményi költségvetést érintő módosításoknál meg kell jelölni az Áht. által meghatározott és e rendelet a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvényben megfogalmazott pénzügyi-gazdasági feltételek 14. számú mellékletében szereplő kiemelt előirányzatok neveit is.

(3) A költségvetés végrehajtása során fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható és kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozhatók).

(4) A költségvetésben jóváhagyott kiadási előirányzatok 2005. december 31-én meglévő, kötelezettséggel nem terhelt maradványa törlésre kerül.

14. § Amennyiben év közben a gazdálkodási feltételekben olyan kedvezőtlen változások következnek be, melyek a költségvetés végrehajtását alapvetően veszélyeztetik, a polgármester a Közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett, - teljes önkormányzati körben - a kötelezettségvállalási (pénzfelhasználási) jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja.

Átruházott hatáskörök

15. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervek behajthatatlan követeléseinek, kintlévőségeinek törléséről átruházott hatáskörben a Költségvetési Bizottság dönt.

(2) Az alapítványok, társadalmi szervezetek és gazdálkodó szervek (Ptk. 685. § c) pontja első bek.) támogatásáról a szakbizottságok döntenek bizottsági kereteik terhére, kivéve az Ötv. 10. § (1) d) pont utolsó bekezdésében meghatározott esetet.

(3) A Közgyűlés az Áht. 73. § (3) bek. és 74. § (2) bek. alapján a tartalékokkal való rendelkezés jogát, valamint az előirányzatok átcsoportosítási jogát a nyári közgyűlési szünet idejére a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi- és Közbiztonsági Bizottságra, a tárgyév utolsó közgyűlésétől 2005. december 31-ig terjedő időszakra a polgármesterre átruházza.

A költségvetési szervek és intézmények gazdálkodására vonatkozó részletes szabályok

16. § (1) *  A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételeit - a költségvetési információs rendszer 07. űrlapjának 1-6. sorában szereplő alaptevékenység bevételeinek kivételével -, és a jóváhagyott előző évi pénzmaradványát a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Főosztálya egyidejű tájékoztatásával, a bevételi- és kiadási oldal azonos összegű saját hatáskörű előirányzat-módosítása után használhatja fel. Az egyéb - különféle bevételhez kapcsolódó - előirányzat-módosítási igénnyel együtt a hozzá tartozó önköltségszámítást is meg kell küldeni a Közgazdasági Főosztálynak.

(2) Az Áht. által meghatározott kiemelt előirányzatok között, a (5) bekezdésben meghatározott részelőirányzatok kivételével, a költségvetési szerv vezetője a kiadási főösszeg változatlansága mellett átcsoportosításokat hajthat végre. A személyi juttatások előirányzatát azonban ily módon nem növelheti, de a személyi juttatások előirányzata terhére a dologi előirányzat növelhető.

(3) A személyi juttatás előirányzat tervezése során az intézmény köteles a rendszeres személyi juttatásokat a szükséges mértékben megtervezni. A rendszeres személyi juttatásokból átcsoportosítani csak abban az esetben lehet, ha a megmaradó előirányzat elegendő a rendszeres juttatások kifizetésének fedezetére.

(4) A költségvetési szerv az alábbi - bruttó összegben megállapított - részelőirányzatokból átcsoportosítást saját hatáskörben nem hajthat végre:

- bérleti díjak,

- gázenergia-szolgáltatás díja,

- villamosenergia-szolgáltatás díja,

- távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja,

- víz- és csatornadíjak,

- tüzelőanyagok beszerzése,

- gyógyszer- és vegyszerbeszerzés (szociális intézmények esetében),

- ellátottak pénzbeni juttatásai,

- telefondíj, postaköltség (GESZ esetében),

- takarítás,

- élelmezés,

- szemétszállítás.

(5) A (4) bekezdésben szereplő jogcímeken a rendelet 19. számú mellékletében intézményenként meghatározott részelőirányzatokat a költségvetési szerv köteles betervezni, felhasználásuk az intézményi éves pénzmaradvány megállapítása keretében elszámolás tárgyát képezi. E rész-előirányzatok az egyéb kiadások terhére év során növelhetők.

(6) Elszámolási kötelezettség terheli az intézményeket a részben már az eredeti költségvetésben szereplő, részben a később leosztásra kerülő normatív, kötött felhasználású támogatások esetében. A céljelleggel megállapított előirányzatok következő évre áthúzódó, kötelezettséggel nem terhelt maradványa törlésre kerül.

(7) A költségvetési szerv saját hatáskörben dologi előirányzatáról a felhalmozási előirányzatára átcsoportosítást hajthat végre maximum 1 millió Ft-os értékhatárig.

(8) A Közgyűlés kötelezi a költségvetési szerveket, hogy az alábbiakban felsorolt közüzemi díjak (melyeket a költségvetés bruttó összegben tartalmaz) kiegyenlítésének tegyenek eleget:

- gázenergia-szolgáltatás díja (info.rendszer 03.űrlap 22.sor)

- villamosenergia-szolgáltatás díja (info.rendszer 03.űrlap 23.sor)

- távhő- melegvíz-szolgáltatás díja (info.rendszer 03.űrlap 24.sor)

- víz- és csatornadíjak (info.rendszer 03.űrlap 25.sor)

- tüzelőanyag beszerzés (info.rendszer 03.űrlap 08.sor)

- élelmiszer beszerzés, vásárolt élelmezés (info.rendszer 03. űrlap 01.,19. sor)

- szemétszállítás (info.rendszer 03.űrlap 27.sor)

(9) A költségvetési szerv vezetője - az évi 20.000 Ft-ot meg nem haladó összegű szolgáltatási szerződések kivételével - éven túli elkötelezettséget csak a Közgyűlés jóváhagyásával vállalhat. A költségvetési szerv működési célú pénzeszközeiből felhalmozási célú pénzeszközzé történő átcsoportosítást csak a Közgyűlés engedélyezhet.

(10) Pénzügyi fedezet, előirányzat hiányában a költségvetési szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el.

(11) Többletbevételek terhére kötelezettséget csak oly módon lehet vállalni, hogy a pénzeszközök intézményi költségvetési számlán történő jóváírása megelőzze a kifizetési határidőt.

(12) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások többlet-támogatási igényt sem a folyó költségvetési évben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.

(13) A költségvetési szerv vezetője köteles a jogszabály által előírt, saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokat a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Főosztályához eljuttatni. Amennyiben a saját hatáskörű előirányzat-módosítás a személyi juttatás előirányzatát is növeli, úgy annak indoklása is szükséges. A többletbevételek módosításánál az “Önköltség számítási szabályzat “ alapján a kiemelt, működési előirányzatok módosítása az elsődleges, csak az ezek után fennmaradó összeggel növelheti saját hatáskörben az előirányzatát.

(14) A közgyűlés az intézményi saját hatáskörű előirányzat-módosítások figyelembevételével dönt a költségvetési rendelet szükséges módosításáról.

(15) A költségvetési intézmény vezetője a feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem töltheti be, az ebből eredő megtakarításokat még átmenetileg sem használhatja fel.

(16) Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény a hozzá tartozó részben önálló intézmények költségvetését, féléves- és éves beszámolóját az önálló intézménnyel azonos szerkezetben, azzal egyidőben köteles a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Főosztályának megküldeni.

(17) A közalkalmazottak és köztisztviselők havonta, a személyi jövedelemadó törvény által meghatározott adómentes mértékben (4000 Ft/fő/hó) étkezési utalványra jogosultak, melyet kötelezően tervezni kell a költségvetésben, részükre a juttatás csak ebben a formában és összegben adható.

(18) Azon nevelési, oktatási intézmények esetén, ahol az étkeztetést vállalkozó végzi, a nem tanulói jogviszonyban állók étkezési díját az intézmény nem szedheti be, az alkalmazotti és a vendégétkeztetés bevételeit és kiadásait az intézmény költségvetésén nem futtathatja át, e tételeket a költségvetés nem tartalmazhatja.

(19) A közalkalmazottak részére a bérek bankszámlára történő utalása miatti többletköltségek ellensúlyozására az intézmények kötelesek költségvetésükben tervezni, illetve március 16. és 31. között kifizetni adómentes pénzbeli költségtérítésként 2.000 Ft/fő/év összeget.

(20) A közalkalmazottak részére az intézmények kötelesek költségvetésükben tervezni 5.700 Ft/fő bruttó összeget meg nem haladó értékű, csekély értékű ajándékként nyilvántartott ajándékot, melynek juttatására - évi egyszeri alkalommal - szeptember 16. és 30. között kerülhet sor.

(21) A költségvetési szerv a költségvetésében jóváhagyott felhalmozási- és tőke jellegű kiadásaira kötelezettséget csak abban az esetben vállalhat, ha a költségvetésben elfogadott felhalmozási- és tőke jellegű bevétel a felhalmozási- és tőke jellegű kiadásokhoz mérten, arányaiban is megegyezően teljesül. A kötelezettségvállalásnál figyelembe kell venni, hogy fizetési kötelezettség az önkormányzatot a következő időintervallumokban terhelheti:

- tárgyév március 15.-31.

- tárgyév május 31-június 10.

- tárgyév szeptember 15.-30.

- tárgyév december 20.-31.

(22) Kivitelezési, szállítási és vállalkozási szerződés 1 millió Ft értékhatár felett csak azon vállalkozással köthető, mely vállalkozás a szerződés aláírását megelőzően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat Adóhatósága által kiállított - 15 napnál nem régebbi - nemleges adótartozását igazoló okmányt becsatolja.

(23) Az önkormányzatot terhelő bármely kifizetés a kedvezményezett részére csak Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat Adóhatósága felé esetlegesen fennálló adótartozás rendezése után lehetséges.

(24) Költségvetési szervek a működésükhöz rendelt, biztosított ingó és ingatlan vagyon hasznosításából származó bevételt nem engedhetik át az intézményhez kapcsolódó alapítványok és nem Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetési szerve részére.

(25) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az intézmény az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - alátámasztó leltározást elegendő két évenként végrehajtani.

Kötelező a fordulónappal (a megszűnés napjával) a leltározást végrehajtani, amennyiben az intézmény átszervezés vagy jogutód nélküli megszűnés következtében megszűnik.

17. § (1) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője felelős - az Áht. 97. § szerint - a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért, a költségvetési rendeletben megfogalmazottak végrehajtásáért.

(2) A közgyűlés az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részére önkormányzati elvárásoknak megfelelően létszámleépítést ír elő. Az önkormányzat által előírt ágazatonkénti létszámleépítés mértéke:

- Közoktatás 3%

- Szociális ágazat 3%

- Tűzoltóság 0%

- Közművelődés 3%

- Egészségügy 3%

- Igazgatási 3%

- Egyéb ágazat 3%

Adósságrendezés

18. § (1) A Közgyűlés - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1995. évi XXV. Tv. 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat, vagy hitelezői nem kezdeményezték - önkormányzati biztost rendel ki a felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozása a (2) bekezdésben meghatározott időt és mértéket eléri.

(2) Önkormányzati biztos kirendelése akkor kötelező, ha a költségvetési szerv 30 napon túli tartozás állományát egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani és a tartozás állományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át.

(3) Az önkormányzati biztos kinevezését a Közgyűlésnél kezdeményezheti

- a polgármester,

- a jegyző,

- a pénzügyi bizottság,

- a költségvetési bizottság,

- a könyvvizsgáló,

- a költségvetési szerv vezetője.

Az önkormányzati biztost a Közgyűlés döntése alapján a jogszabályok figyelembevételével a polgármester bízza meg.

Vegyes rendelkezések, intézményfinanszírozás

19. § E rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szerv köteles az árubeszerzési, építési, beruházási és szolgáltatási célra juttatott támogatások felhasználását a közbeszerzési törvény, valamint az önkormányzat 32/2000. (VI. 28.) számú rendeletének alkalmazásához kötni.

A közbeszerzési törvény értékhatárát el nem érő beruházások, felújítások, árubeszerzések és szolgáltatások esetében a költségvetési szerv az önkormányzat 32/2000. (VI. 28.) számú rendelete szerint köteles eljárni.

20. § A Közgyűlés az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésének jogát a polgármesterre ruházza át, aki ennek végrehajtására a kötelezettségvállalás rendjéről szóló szabályozásban foglaltak szerint adhat felhatalmazást.

21. § (1) *  A Közgyűlés a költségvetés pénzügyi mérlege átmeneti finanszírozási problémáinak megoldására 4.000.000. eFt likvid folyószámla-hitelkeret, valamint a költségvetési rendeletben jóváhagyott 3.206.076. eFt beruházási hitelkeret megnyitásáról intézkedik. Ezen felhalmozási hitelkeret a következők szerint tevődik össze: 2004. évről áthúzódó, már szerződés szerint rendelkezésre álló 385.135. eFt, 2005. évi új felveendő hitel 2.820.941. eFt. A folyószámla-hitelkeret esetenkénti igénybevételének fedezete az igénybevétel időpontját követően befolyó önkormányzati bevétel.

(2) Az önkormányzat a 21. § (1) bekezdésében jelzett beruházási hitelkeretet a következő feladatok ellátására, beruházások megvalósítására kívánja igénybe venni:

2004. évről áthúzódó hitelek:

Fecskeház építés: 8.045. e Ft
Panelprogram 2004.: 87.499. e Ft
116 db szociális bérlakás építése: 96.871. e Ft
Miroslav K. Horvát-Magyar Isk. közp. fejl.: 44.662. e Ft
Fűzes dűlő útépítés: 24.638. e Ft
Marx u. csapadékcsatorna tervezés: 813. e Ft
Játszóterek fejlesztése: 8.500. e Ft
Magyarürög csapadékcsatorna kiváltás: 1.254. e Ft
Mártírok u. csapadékcsatorna építés: 1.621. e Ft
Szieberth R. Ált. Isk. tervezése: 6.000. e Ft
ISPA beruházás: 105.232. e Ft
Összesen: 385.135. e Ft

(3) A fentiekben jelzett hitelfelvételekkel járó kötelezettségvállalások megfelelnek az 1990. évi LXV. törvény 88. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

(4) Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett beruházási hitel, tőke és kamatterheit a mindenkori költségvetésébe beépíti, és prioritást biztosít e tartozás állomány visszafizetésére.

(5) *  A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a folyószámlahitel-kerettel kapcsolatos tárgyalásokat folytassa le a számlavezető pénzintézettel és a folyószámlahitel szerződést írja alá. A felhalmozási hitel esetében az önkormányzat megbízza a polgármestert, hogy a hitelfelvétel érdekében a törvényileg előírt közbeszerzési eljárást folytassa le és a nyertes pályázóval kösse meg a hitelszerződés(eke)t.

(6) A belső időszakos önkormányzati likviditási problémák csökkentése érdekében szükséges az önkormányzati és intézményi alszámlákon lévő szabad pénzeszközök - Közgazdasági Főosztály által történő visszapótlási kötelezettség melletti - bevonása az önkormányzati működés biztonsága, alacsonyabb folyószámlahitel felhasználás érdekében.

(7) Az alszámlákról - gazdálkodási feladatok, finanszírozási problémák elkerülése érdekében - ideiglenesen bevont költségvetési intézményi pénzeszközök, kizárólag működési célokat szolgáló kiadások fedezetéül szolgálhatnak, lehetőség szerint az adott pénzeszköz bevonásban érdekelt intézmény tekintetében.

(8) Az ideiglenesen gazdálkodási körbe vont pénzeszközt - az intézményi felhasználási igény jelzését követő 5 munkanapon belül -, illetőleg ezen igény elmaradása esetén - tárgyévi költségvetési évben kötelező visszapótolni.

22. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakásállomány mennyiségi és minőségi mutatók szerinti megőrzésére, fejlesztésére, a lakásmobilitás elősegítésére, valamint az üres lakások költségeire, az önkormányzati lakások kiürítésének végrehajtási költségeire és lakások vásárlására fedezet biztosítása a Lakásgazdálkodási Alapból történhet. Az Alap felhasználható továbbá lakáscélú lakossági adósságkezelés során hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, valamint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására és csereingatlan biztosítására is.

23. § Az önkormányzat a költségvetési rendelet 1. számú mellékletét képező címjegyzékben feltüntetett, valamint a 4. § (1) bekezdésében és a 14. számú mellékletben az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részére megállapításra került intézményfinanszírozást az önkormányzati „kiskincstáron” keresztül oldja meg. Az intézmények kötelesek a részükre megállapított költségvetésből időarányosnak és törvényi előírásnak megfelelően havi (1/12) finanszírozási ütemtervet készíteni és a tárgyhónapot megelőző hó 20-ig megküldeni a Kiskincstár részére. Az intézményfinanszírozást az önkormányzati pénzügyi lehetőségek figyelembevételével, - lehetőség szerint intézményi összesített finanszírozási ütemtervben elfogadottaknak megfelelően - kell végrehajtani. Az időarányos szinttől való eltérés csak indokolt, működést veszélyeztető esetben lehetséges.

Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szerveknél szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai

24. § (1) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szerveknél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet igénybe vehető.

(2) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.

(3) A szerződés feltétele, hogy

a) a költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy

b) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges, és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy nem áll rendelkezésre.

(4) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.

(5) A feladat ellátásának - a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg.

(6) A szerződésnek tartalmaznia kell

a) az ellátandó feladatot,

b) a díjazás mértékét,

c) részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdésben foglalt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,

d) a szerződés időtartamát,

e) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint

f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

Záró rendelkezések

25. § A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a költségvetési szervek vezetőit az önkormányzat költségvetésében elfogadott, előírt bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére. A költségvetési rendelet elfogadásáig terjedő időszakban nyújtott előleg költségvetési támogatásnak minősül, ennek megfelelően kerül elszámolásra.

26. § E rendeletben nem szabályozott gazdálkodási kérdésekben a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény, az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény hatályos rendelkezéseit, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

27. § A költségvetési rendelet részét képezik az alábbiakban felsorolt, illetve a rendelethez csatolt mellékletek.

1. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat címrendje, mely előírások szerint bemutatja az önkormányzathoz tartozó önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket.
2. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat összevont bevételei.
3. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat összevont kiadásai.
4. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal összevont bevételei (Hivatal+GESZ).
5. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal összevont kiadásai (Hivatal+GESZ).
6. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal bevételei.
7. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal kiadásai.
8. számú melléklet: A GESZ bevételei-kiadásai .
9. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Központi költségvetési kapcsolatból származó bevételei.
10. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal „Működési célú pénzeszköz átadások”.
11. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal „Tartalékai és keretei”.
12. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal szakfeladatonkénti kiadásai.
13. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal „Társadalom- és Szociálpolitikai juttatások”.
14. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Intézményeinek bevételei-kiadásai.
15. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat „Adósságrendezési kötelezettségei.”
16. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat „Működési-felhalmozási mérlege”. gördülő tervezés 2005-2007. évekre.
17. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Felhalmozási kiadások”.
18. számú melléklet: Kisebbségi önkormányzatok pénzügyi mérlege.
19. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat: Intézmények kiemelt üzemeltetési előirányzatai.
20. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Likviditási terve.
21. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat címenkénti létszámadatok.
22. számú melléklet: Pécs M.J.V. Önkormányzat Közvetett támogatások.

28. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László s. k. Dr. Papp Judit s. k.
polgármester címzetes főjegyző

Melléklet a 3/2005. (II. 15.) önkormányzati rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére