Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 49/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: * 

I. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő távhőfelhasználókra (továbbiakban: felhasználó), díjfizetőkre és az őket távhővel ellátó, távhőszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetekre (továbbiakban: szolgáltató), valamint a távhőszolgáltatáshoz szükséges eszközök tulajdonosaira.

II. Értelmező rendelkezések

2. § *  Az önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) alkalmazásában irányadó a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. §-ában, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. sz. mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSz.) 2.1. pontjában meghatározott fogalmakból következően és azon túlmenően a felhasználó és a szolgáltató közötti jogviszonyban:

(1) *  Elszámoló mérő: a mérésügyi törvény rendelkezéseinek megfelelően az illetékes és arra felhatalmazott mérésügyi szervek által hitelesített, sértetlen, törvényes tanúsító jellel és szolgáltató sértetlen plombájával rendelkező:

a) a hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett hőmennyiségmérő,

b) az épületrész hőfelhasználását mérő hőmennyiségmérő,

c) a felhasználói hőközpontban a használati melegvíz épülettel történő elszámolására elhelyezett vízmérő,

d) az épületrészekben (lakások, üzletek, irodák stb.) a vételezett használati melegvíz mérésére szolgáló mellékvízmérő(k).

(2) Fűtött légtérfogat: azon helyiségek légtérfogatának összege, amelyekben hőleadó, vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja az előírás szerinti hőmérsékletet (az MSZ 04–140/2.).

A helyiségek légtérfogatának szolgáltató által történő meghatározásánál:

a) alapterületként a vakolt falsíkok közötti, valamint a beépített szekrények által elfoglalt területet kell figyelembe venni,

b) nem vehetők figyelembe a falsíkon kívül eső területek. Nem vehetők figyelembe továbbá a falsíkból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok alapterülete 0,5 m2-nél kisebb,

c) nem vehető figyelembe az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része,

d) a fürdőszoba légterének csak 60%-a vehető figyelembe, ha az előírt hőmérsékletet műszaki tervek alapján kiegészítő fűtés (pl.: villamos vagy gáz hősugárzó) biztosítja,

(3) Fűtött alapterület: a (2) bekezdés a)–d) pontok szerinti helyiségek alapterületeinek összege.

(4) *  Méretlen időszak: azon időszak, amely alatt a felhasználási helyen elszámoló mérő nélkül vagy meghibásodott mérőn, vagy hatályát vesztett hitelességű, vagy szolgáltatói plomba nélküli, vagy sérült szolgáltatói plombával rendelkező mérőn vették igénybe a szolgáltatást.

(5) *  Elszámolási időszak: hőszolgáltatás esetén, ha a felhasználó az általa felhasznált hőmennyiséget a fűtési időszakot követően számolja el, az év június 1. napjától a következő év május 31. napjáig terjedő időszak, egyéb esetben a hónap 1. napjától a hónap utolsó napjáig tartó időszak. Használati melegvíz szolgáltatás esetén a két mérőleolvasás közötti időszak.

III. Fogyasztóvédelem

3. § *  A szolgáltató köteles együttműködni a felhasználókat érintő kérdésekben a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, a Baranya Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztályával, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Vármegyei Szervezetével, a Pécs Baranyai Kereskedelmi és Iparkamrával, valamint a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Vármegyei Szövetségével, a Társasházkezelők Baranya vármegyei Szervezetével, továbbá azokkal a felhasználói érdekképviseletekkel, amelyek az egyesülési jogról szóló törvény alapján kifejezetten a felhasználók, díjfizetők érdekképviselete céljából, jogszerűen, a törvényi előírásoknak megfelelően jöttek létre, és szolgáltatót erről a bírósági bejegyzés csatolásával írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítették.

4. § A szolgáltató köteles a 3. §-ban említett szervezeteket tájékoztatni azokról az adatokról és információkról, amelyek a fogyasztói érdekvédelem gyakorlásához szükségesek.

5. § (1) *  A szolgáltató a Vhr. 17. § i) pontjában és TKSz 26.2. pontjában foglalt, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó információkat a honlapján köteles közzétenni, továbbá ügyfélszolgálatán a honlapon szereplő információkat az ügyfelek számára elérhetővé tenni. A szolgáltató az ügyfeleit érintő egyéb időszerű információkról ügyfeleit a célnak legmegfelelőbb módon – sajtó, hírlevél, hirdetmény, stb. – is köteles tájékoztatni. A panaszkezeléssel kapcsolatos tájékoztatás a szolgáltató Panaszkezelési Szabályzatában kerül rögzítésre, melyet a honlapján, ügyfélszolgálatán elérhetővé kell tenni.

(2) *  A felhasználó a távhőszolgáltatással kapcsolatos panaszainak orvoslását elsősorban szolgáltató Ügyfélszolgálati irodájától, illetőleg fogyasztóvédelmi referensétől kérheti. Amennyiben a szolgáltató intézkedését nem találja megfelelőnek, jogosult panaszával a Baranya Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztályához fordulni.

III/A. A távhőszolgáltatás fejlesztése céljára kijelölt területek

5/A. § *  Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján az 5. mellékletben megjelölt területeken célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése.

IV. Távhőellátó berendezések létesítése, átalakítása és üzemeltetése

6. § Annak érdekében, hogy a szolgáltató a szolgáltatást egész évben megfelelő minőségben biztosítani tudja, szükséges, hogy a szolgáltatói és a felhasználói berendezések szolgáltató Üzletszabályzatában foglaltaknak megfeleljenek.

7. § A távhőellátó rendszerre jelen rendelet hatálybalépése előtt csatlakoztatott felhasználói berendezések továbbra is üzemben tarthatók, de átalakításukat legkésőbb az első felújítás, vagy átépítés alkalmával az Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően el kell végezni. Az átalakítás költségei a létesítőt terhelik.

8. § (1) *  Távhőellátó rendszer szolgáltatói berendezéseit, valamint a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezéseket létesíteni, illetve azokon átalakítási munkálatokat végezni – a szolgáltató és a létesítő térítésmentes eszközátadásra vonatkozó megállapodása hiányában – csak a szolgáltató beruházásában lehet, saját vagy átvett fejlesztési célú forrásból.

(2) A felhasználó tulajdonába kerülő berendezéseket létesíteni, valamint azokon a felhasználó tulajdonában lévő és a szolgáltatói rendszerről ellátott eszközökön (dolgon) átalakítási, bővítési munkálatokat végezni – ide értve az eszközök áthelyezését, leszerelését is – továbbá szolgáltatói berendezések rendeltetésszerű működtetését biztosító tartozékok eredeti állapotát megváltoztatni csak szolgáltató előzetes hozzájárulásával és szakmai feltételeinek betartásával lehet.

9. § A távhővételezés ügyében előzetes tájékoztatást kérő érdekelt kérelmének tartalmaznia kell a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes-, vagy egyéb épület), a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt, valamint a TKSz. 2.1.3. pontjában foglaltaknak megfelelően a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét.

10. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükség.es szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a szolgáltató csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj nem foglalja magába a Tszt. 34. § (2) bekezdése szerinti vezetékhálózat fejlesztésének, és a hőközpont létesítésének és bővítésének költségeit.

(2) A csatlakozási díjon felül a szolgáltató kérheti az (1) bekezdés szerinti távhőigénylőtől a Tszt. 34. § (2) bek. szerinti vezetékhálózat fejlesztési költségnek a távhő teljesítményigénnyel arányos részét is, amelyet szolgáltató a vezetékhálózat tulajdonosának fizetett meg.

(3) A szolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, illetőleg annak összegét mérsékelheti.

(4) A bejelentett új vagy növekvő távhő teljesítményigény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj és a (2) bekezdés szerinti fejlesztési költség megfizetésére az igénybejelentőnek és a szolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.

(5) A csatlakozási díj mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

11. § Felhasználó távhőrendszerre való csatlakozására, vagy többlet hőigényének biztosítására csak a csatlakozási díj megfizetése után kerülhet sor.

12. § Több telephellyel rendelkező felhasználó egyik telephelyén fenntartott teljesítményének másik telephelyre való átcsoportosítására szolgáltató csak akkor kötelezhető, ha az nem igényel hálózatfejlesztést, illetve bővítést, továbbá nem veszélyezteti a meglévő felhasználók biztonságos távhőellátását.

13. § *  A felhasználó a TKSz. 12.3. szerinti esetben tarthat igényt az általa megfizetett csatlakozási díj visszatérítésére.

Ha a felhasználó a közszolgáltatási szerződést felmondja, és az általa lekötött teljesítményre a felmondás időpontjáig, vagy az általa fenntartott teljesítményről, illetve annak egy részéről lemond, és a lemondás időpontjáig arra más felhasználó nem tart(ott) igényt,a felhasználót csatlakozási díj visszatérítés nem illeti meg.

14. § A felhasználói rendszer átalakításának következtében szükségessé váló szolgáltató tulajdonában lévő berendezések átalakítási költségei a felhasználót terhelik.

15. § (1) A szolgáltató jogosult a felhasználó tulajdonában lévő szolgáltató berendezéseket ellenőrizni, hogy azok az Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelnek-e.

(2) Felhasználó köteles szolgáltató részére a szolgáltató tulajdonában lévő berendezésekhez való hozzáférést biztosítani, amennyiben azok a felhasználó tulajdonában vagy birtokában lévő ingatlanon találhatók.

(3) Szolgáltató jogosult felhasználó vételezését, valamint a felhasználói berendezés állapotát a felhasználási helyen ellenőrizni, a TKSz. 15.1. pontjában meghatározott módon.

16. § (1) A felhasználó számára fűtési célra szolgáltatott hőenergia mérésére szolgáló hőmennyiségmérő elhelyezhető a

a) felhasználói hőközpontban,

b) hőfogadó állomáson,

c) épületrészenkénti mérés esetén felhasználói vezetékhálózaton.

(2) Épületrészenkénti mérés esetén a hőmennyiségmérő és a használati melegvízmérő felhasználói vezetékhálózaton történő elhelyezését – amennyiben felek másként nem állapodnak meg – lakáson kívül (például lépcsőház) kell megvalósítani.

(3) Felhasználói hőközpontban, illetve hőfogadó állomáson történő méréskor a használati melegvíz mérésére szolgáló vízmérő elhelyezését a felhasználói hőközpontban illetve hőfogadó állomáson a felmelegítés előtti vezetékszakaszban (a tároló és cirkulációs vezeték csatlakozás előtt) kell megvalósítani.

(4) Az elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérők és vízmérők hiteles állapotban tartásáról a szolgáltató gondoskodik.

(5) *  Épületrészben elhelyezett elszámoló mérő(k) esetén a felhasználó, egyéb esetben a szolgáltató gondoskodik a mérő(k) rendeltetésszerű használatáról és megóvásáról.

17. § (1) Szolgáltató jogosult – előzetes értesítés mellett – az épületrészben elhelyezett elszámoló mérő(ke)t hitelesítés céljából kiszerelni és elszállítani. Szolgáltató köteles erről jegyzőkönyvet (felülvizsgálati adatlapot) kiállítani, és abban feltüntetni a mérő(k) adatait és állapotát.

(2) *  Amennyiben az épületrészben lévő elszámoló mérők újrahitelesítése a felhasználónak felróható okból hiúsul meg, a nem hiteles mérés időszaka (méretlen időszak) alatt igénybevett szolgáltatás elszámolása

– hőmennyiségmérő esetében a TKSZ 23.1. pontja,

– használati melegvízmérő esetén ezen rendelet 34. § (1) bek. b) pontja szerint történik.

18. § A felhasználó és a szolgáltató köteles a tulajdonában, illetve üzemeltetésében lévő berendezéseket folyamatosan ellenőrizni és karbantartani.

19. § (1) *  A felhasználó köteles a hővételezés bármely okból történő jelentős megváltoztatásáról, vagy szüneteltetéséről szolgáltatót előzetesen írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesíteni.

(2) Szolgáltató köteles a felhasználót a hőátadás bármely okból történő korlátozásáról, vagy szüneteltetéséről – az Üzletszabályzatban rögzített módon – előzetesen értesíteni.

V. Közszolgáltatási szerződés * 

20. § (1) *  Az általános közszolgáltatási szerződés a TKSz. 2.1. pontja szerinti szolgáltatásra vagy szolgáltatásokra a Tszt. 43. § (6) bekezdés szerinti megállapodás aláírásával jön létre. Amennyiben felhasználó és szolgáltató a megállapodás feltételeiben nem tud megállapodni, felek jogviszonyára az általános közszolgáltatási szerződés érvényes, továbbá a szolgáltatás díjának elszámolására és a díjfizetésre ezen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a közszolgáltatási szerződés megkötéséig, ha felhasználó és szolgáltató között a közüzemi jogviszony a Tszt. 37. § (5) bekezdése szerint a szolgáltatás igénybevételével jött létre.

(3) *  Az általános közszolgáltatási szerződést a lakóépület, a vegyes célra használt épület tulajdonosa vagy a tulajdonos jogszerű felhatalmazással rendelkező képviselője, tulajdonosi közösség [Tszt. 3. § g)] esetén a felhasználó képviselője, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az épületrész tulajdonosa köti meg a szolgáltatóval.

(4) *  A tulajdonos vagy a felhasználó képviselője köteles beszerezni a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség felhatalmazását az általános közszolgáltatási szerződés megkötéséhez, módosításához vagy felmondásához.

(5) *  Ha a felhasználó képviselője helyett vagy mellett más is jogosult a közüzemi szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésére, és a közüzemi szerződésben rögzített üzemviteli kérdésekben eljárni, akkor a közszolgáltatási szerződésnek – a TKSz. 9. és 10. pontjaiban meghatározott adatokon kívül – tartalmaznia kell annak a személynek a nevét, címét, elérthetőségeit és jogkörét, akivel a szolgáltató köteles együttműködni.

(6) *  A Tszt. 3. § w) pontja szerinti külön kezelt intézmény törvényes képviselője a közszolgáltatási szerződés megkötésekor, vagy a külön kezelt intézményi minősítésében beálló változás esetén köteles a szolgáltatónak írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton nyilatkozni a külön kezelt intézményi besorolásáról, vagy annak megszűnéséről.

21. § * 

22. § Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, távhőszolgáltató – ha a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi – a fűtési célú távhőszolgátatást a fűtési időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével folyamatosan teljesíti.

23. § (1) *  A távhőszolgáltatás megszüntetésére a közszolgáltatási szerződés – a Tszt. 38. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései szerinti – felmondásával kerülhet sor. A közüzemi szerződést a felhasználási hely egészére kiterjedően lehet felmondani.

(2) *  A Tszt. 38. § (2) bek. a)–d) pontjában előírt feltételek az egyedi közszolgáltatási szerződés felmondására is irányadóak.

(3) *  A felhasználó a közszolgáltatási szerződés felmondására irányuló szándékát a szolgáltatónak írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton köteles bejelenteni. Szolgáltató a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton köteles tájékoztatni felhasználót a felmondás feltételeiről. A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a szolgáltató köteles vizsgálni a Tszt. 38. § (2) bek.-ben meghatározott feltételek teljesítését.

(4) *  A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a felhasználási helyen a távhő igénybevételének megszüntetésével egyidejűleg a távhőszolgáltatással azonos komfortfokozatú (összkomfortos), más hőellátást kell megvalósítani a 22/2003. (IV. 23.) sz. önkormányzati rendelet előírásának betartásával.

(5) A Tszt. 38. § (2) bek. c) pontjában foglaltak a szolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpont megszüntetésének, átalakításának költségeire is vonatkoznak, ide nem értve az eszközök selejtezési költségét.

(6) Ha a fogyasztási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van, a felhasználó köteles beszerezni a tulajdonosok Tszt. 38. § (2) bek. a) pontja rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozatokat és ezek meglétéről felelős nyilatkozatot tenni szolgáltatónak, valamint szolgáltató kérésére azok rendelkezésre állását igazolni.

(7) *  A tulajdonosi közösség, mint felhasználó nevében a közszolgáltatási szerződés felmondásának, illetőleg módosításának közlésére az jogosult, aki a hatályos jogszabályok alapján annak képviselője vagy teljes bizonyító erejű magán- okiratban, illetve ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt meghatalmazással rendelkezik.

(8) *  A (4) bekezdésben meghatározott munkák elvégzését a felhasználó köteles írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton bejelenteni a szolgáltatónak. A közszolgáltatási szerződés felmondása miatt szükséges munkálatokat a tulajdonát képező hőközpontban vagy hőfogadó állomáson a távhőszolgáltató végezheti.

24. § (1) *  Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, ahhoz a közszolgáltatási szerződés módosítása szükséges. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak az egyedi közszolgáltatási szerződés módosítására is irányadóak.

(2) *  A közszolgáltatási szerződés módosítása iránti igényt a felhasználó, illetőleg felhasználó képviselője írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton köteles szolgáltatónak bejelenteni. A szolgáltató a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton köteles tájékoztatni felhasználót a szerződés módosítás feltételeiről. A felhasználó képviselője köteles beszerezni a Tszt. 38. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott tulajdonosi hozzájárulásokat és ezek meglétéről szolgáltatónak felelős nyilatkozatot tenni, továbbá amennyiben szolgáltató kéri, ezek meglétét igazolni.

(3) A szolgáltató a Tszt. 38. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítését, továbbá a 22/2003. (IV. 23.) számú önkormányzati rendelet előírásainak betartását köteles vizsgálni.

(4) Épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) távhőellátásának megszüntetése esetén a hőleadó berendezéseket le kell választani a távhőellátó rendszerről, és az átmenő vezetékeket hőszigetelni kell. Ezzel egyidejűleg az épület továbbra is üzemelő fűtési rendszerén (távhővezeték, hőközpont, hőfogadó stb.) a rendeltetésszerű működéshez a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat el kell végezni.

(5) *  Felhasználó képviselője köteles az épületrész kiválása miatt szükséges közszolgáltatási szerződés módosítása esetén a (4) bekezdésben meghatározott munkákról az arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást a szolgáltatónak benyújtani. A tervnek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület továbbra is működtetett fűtési rendszerére vonatkozóan a tervnek a megváltozott hőszükséglet mértékét, annak számítását, valamint a leválás miatt szükséges átalakításokat és a beszabályozási tervet is tartalmaznia kell. A szolgáltató köteles 15 napon belül a tervet felülvizsgálni. Amennyiben a tervezett átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, avagy a többi felhasználó részére történő szolgáltatást akadályozza, erről a szolgáltatónak a felhasználót írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatnia kell. A szolgáltató közlése alapján történő tervmódosításról a felhasználó köteles gondoskodni.

(6) A Tszt. 38. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltak a szolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpont átalakításának költségeire is vonatkoznak, ide nem értve az eszközök selejtezési költségét.

25. § (1) *  A közszolgáltatási szerződés, valamint a felhasználó díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor – a jogszabályi és műszaki előírások szerint – a távhőellátás igénybevételének lehetősége véglegesen megszűnt. Amennyiben épületrész kiválása miatt a közszolgáltatási szerződés módosítása szükséges, az érintett díjfizető díjfizetési kötelezettsége a szerződés módosításának megtörténtéig fennáll. A felhasználó köteles az elszámoláshoz szükséges adatokat a szolgáltató rendelkezésére bocsátani és annak költségét viselni.

(2) A távhőszolgáltatás megszüntetése, illetőleg az épületrész kiválása miatt szükséges közüzemi szerződés módosítása előtt, a megszüntetés, illetőleg módosítás időpontjáig igénybevett szolgáltatás díját, ideértve a díjhátralékot is, egy összegben kell rendezni, valamint az alapdíj még meg nem fizetett hányadát a szolgáltató számlája alapján kell megfizetni.

VI. Felhasználó, díjfizető személyében bekövetkező változás

26. § (1) Szolgáltató, felhasználó és díjfizető a távhőszolgáltatás minden területén – a tőle elvárható mértékig – köteles együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni a szolgáltatással, illetve annak igénybevételével, a szolgáltatás ellenértékének elszámolásával kapcsolatos kérdésekben.

a) *  A szolgáltató jogosult a változás időpontjától a tulajdonossal vagy a felhasználási hely általa ismert tulajdonosával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját, ha a felhasználó- vagy díjfizető-változás bejelentése nem történt meg, az ingatlant jogcím nélkül használják, a változás- bejelentésből nem állapítható meg egyértelműen az új felhasználó vagy díjfizető személye, vagy hiányoznak a változás időpontjáig igénybevett szolgáltatás elszámolásához szükséges adatok, továbbá, ha a hiánypótlásra – a szolgáltató felszólítását követően, az abban foglalt határidőig – nem kerül sor.

b) A változásban érintett felek egyetemlegesen felelősek a változás időpontjában a felhasználási helyen lévő elszámoló mérő állapotáért.

c) Felhasználó, és díjfizető köteles a Tszt. 45. § (1) bekezdés a) pont szerinti adataiban bekövetkezett változást – a változást követő 15 napon belül – bejelenteni szolgáltatónak. E rendelet előírásai szerint bejelentett díjfizető esetén az adatokban történt változást a tulajdonos és a díjfizető együttesen köteles a szolgáltatóval közölni.

d) *  Ha a tulajdonosnak vagy az ingatlan bérbeadása esetén a szolgáltató nyilvántartásában szereplő bérlőnek van lejárt határidejű tartozása, a távhőszolgáltató új bérlő vagy új használó bejelentése esetén a tartozás rendezéséig jogosult a tulajdonossal vagy a felhasználási hely általa ismert tulajdonosával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját. Ha a tartozás rendezését követően a tulajdonos és a bérlő vagy használó együttesen fenntartják vagy kezdeményezik a díjfizető-változás nyilvántartásba vételét, a szolgáltató azt feltételekhez nem kötheti.

(2) *  A TKSz. 21.1. pontjában meghatározott esetben az új felhasználóval történő közszolgáltatási szerződés aláírásának, illetőleg hatálybalépésének napjáig az új felhasználó az előző felhasználóval létrejött szerződésben foglaltak szerint veszi igénybe a szolgáltatást, és köteles a díjat annak megfelelően fizetni.

VII. A szolgáltatás teljesülése

27. § (1) A szolgáltatás akkor számít teljesítettnek, ha:

a) Hőátalakítás nélküli távhőszolgáltatás esetén szolgáltató a fűtési időszakban a –11°C méretezési külső léghőmérséklethez tartozó szerződött hőteljesítménnyel, ennél magasabb léghőmérsékletnél a szerződött teljesítménynek a tényleges külső hőmérséklethez tartozó arányos részével a felhasználó rendelkezésére áll.

Fűtési időszakon kívül pedig a szerződött hőteljesítmény legalább akkora hányadával, hogy a felhasználó csapolóinál legalább 40°C-os hőmérsékletű használati melegvíz biztosítható legyen.

b) Hőátalakítással megvalósuló távhőszolgáltatás esetén a szolgáltató a fűtési időszakban a –11°C méretezési külső léghőmérséklethez tartozó szerződött hőteljesítménnyel, ennél magasabb léghőmérsékletnél a szerződött teljesítménynek a tényleges külső hőmérséklethez tartozó arányos részével felhasználó rendelkezésére áll.

c) Használati melegvíz szolgáltatási célú távhőszolgáltatás esetén a használati melegvíz hőmérséklete – a csapolóknál mérve – elérje a 40°C-ot.

(2) A szolgáltatás akkor is teljesítettnek számít, ha az (1) bekezdésben foglaltak a felhasználó tulajdonában lévő berendezések hibájából, vagy alkalmatlanságából, illetve elégtelen hőteljesítmény lekötésből nem teljesülnek.

(3) Fűtési időszakban a primer és szekunder előremenő víz hőmérsékletét a szolgáltató a rendszerre jellemző szabályozási görbe, a meteorológiai viszonyok és előrejelzések figyelembevételével a TKSz. 12.1. bekezdés rendelkezéseinek, valamint az üzletszabályzatban rögzítettek betartása mellett jogosult változtatni, leállítani és újraindítani.

VIII. Korlátozás

28. § (1) Országos tüzelőanyag hiány miatt, valamint környezet- és levegőtisztaság-védelmi okokból, továbbá a hőtermelőnél fellépő tartós hőtermelés kiesés miatt szolgáltató jogosult a Vhr. 16. §-ban foglaltak figyelembevételével a távhőellátást korlátozni a következő sorrendben és mértékig:

a) *  Először ott kell korlátozni, ahol a korlátozás következtében közvetlen anyagi kár nem mutatható ki, vagy a távhőszolgáltatás átmenetileg más megoldással helyettesíthető, valamint a használati melegvíz készítését kell a nem közérdekű, nem közhasznú, nem közellátási célú gazdasági tevékenységet folytató egyéb felhasználóknál felfüggeszteni. (1. Korlátozási csoport)

b) *  Másodszor a munkanapokon és/vagy meghatározott időszakban fűtést igénylő felhasználók – ide értve a termelő üzemek fűtését is – korlátozására kerül sor, a szerződésben lekötött fűtési hőteljesítmény igényük legfeljebb 50%-áig.

Ide tartoznak: irodák, kereskedelmi és szolgáltató egységek, pénzintézetek, sportlétesítmények, vendéglátó- és szórakozóhelyek stb. (2. Korlátozási csoport)

c) Harmadszor a távhőellátást technológiai célra igénybevevő felhasználók korlátozására kerül sor, a technológiai hőigény 20%-os csökkentésével. (3. Korlátozási csoport.)

d) *  Negyedszer kerülhet sor a szállodák, felsőfokú oktatási intézmények és a lakossági használati melegvíz ellátás felfüggesztésére. (4. Korlátozási csoport)

e) *  Az a)–d) pontokban szabályozó korlátozást követően kerülhet sor a szállodák, felsőfokú oktatási intézmények fogyasztási helyeinek és a lakosság fűtés korlátozására, legfeljebb 40%-os mértékben. (5. Korlátozási csoport)

(2) A korlátozást – ha más lehetőség nem áll rendelkezésre – a hőhordozó közeg arányos csökkentésével kell megvalósítani.

(3) A korlátozás bevezetésének szükségességéről, okairól és mértékéről a szolgáltató haladéktalanul köteles tájékoztatni Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát.

(4) *  Korlátozás esetén a szolgáltató köteles a hírközlő eszközökön keresztül a felhasználókat tájékoztatni a korlátozás várható idejéről és tartamáról, kérve a felhasználókat a távhőfogyasztás önkéntes további csökkentésére.

A korlátozás jelen rendeletben előírt maximális mértékét a Közszolgáltatási szerződésben rögzíteni kell.

IX. Szolgáltatás és a szolgáltatás igénybevételének szüneteltetése

29. § * 

X. Távhőszolgáltatás díjai és azok megállapítása

30. § (1) * 

(2) * 

(3) Felhasználó a távhőszolgáltatás igénybevételéért a következő díjakat köteles fizetni a XI. fejezetben foglaltak szerint:

a) *  alapdíj (Ft/KW/év),

b) *  hődíj (Ft/GJ),

c) fűtési díj (résszámla) (Ft/lm3/év),

d) vízfelmelegítési díj (Ft/m3),

e) közműves ivóvíz díj (Ft/m3),

(4) * 

31. § Melegvíz szolgáltatás esetén szolgáltató jogosult a 30. § (3) bekezdés e) pontja szerinti közműves ivóvízdíjat (víz- és csatornadíj, valamint környezetterhelési díj együttes összege) külön árjóváhagyás nélkül érvényesíteni a felhasználók és díjfizetők felé.

XI. A díjalkalmazás általános szabályai

32. § *  (1) A felhasználót a szolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződésben (továbbiakban: szerződés) részletesen szabályozott távhőszolgáltatás igénybevételéért díjfizetési kötelezettség terheli a (2) bekezdésben részletezettek szerint.

(2) *  Hőenergia- és fűtési célú hőszolgáltatás esetén:

a) A felhasználó a szerződésben lekötött és általa a szerződéses feltételek szerint igénybe vehető legnagyobb hőteljesítmény – amely nem lehet kevesebb, mint az érintett felhasználási helyen a hőenergia szolgáltatás, illetve fűtési célú hőszolgáltatás legelső igénybevételekor megállapított, lekötött csúcshőigény – után éves alapdíjat fizet. Az éves alapdíjat – szerződő felek eltérő megállapodásának hiányában – a felhasználónak az év minden hónapjában előre, a lekötött teljesítmény 1/12-ed része után kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy vételez-e távhőt, vagy sem.

aa) *  Ha a felhasználó a közszolgáltatási szerződést felmondja, az éves alapdíj még meg nem fizetett hányadát, a tényleges leválasztás előtt, köteles egy összegben megfizetni a szolgáltatónak.

ab) *  Ha a közszolgáltatási szerződést a szolgáltató mondja fel – kivéve a Tszt. 49. § (2) bekezdés szerinti szerződésszegést – a felhasználónak a felmondási idő után alapdíjat nem kell fizetnie.

ac) A szerződés felmondása miatti alapdíj hányad meg- illetve visszafizetése nem mentesíti a szerződő feleket a szerződésben meghatározott kötbér megfizetése és az okozott kár megtérítése alól.

ad) *  Ha a felhasználó év közben köt közszolgáltatási szerződést, az éves alapdíj időarányos részét az igénybevétel időpontjától kell megfizetnie.

b) A mérőhelyeken elhelyezett elszámoló mérő által ténylegesen mért távhőmennyiség után a felhasználó, a szerződésben rögzített feltételek szerint, hődíjat köteles fizetni a szolgáltató a számláján feltüntetett fizetési határidőig.

c) A lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás díjait, ha a díjfizetés a Tszt. 44. § (1) bekezdése szerint épületrészenként történik, a következők szerint fizetheti meg szolgáltatónak:

ca) Az alapdíjat – havonta – a lekötött teljesítmény 1/12-ed része után az épületrészek fűtött térfogatának arányában.

cb) *  a hődíjat – az igénybevétel hónapját követően – az elszámoló mérőn mért tényleges hőmennyiség után, az épületrészek fűtött térfogatának arányában, vagy a felhasználó által megadott változó részarányok alapján.

cc) *  A felhasználó és a szolgáltató közötti megállapodás szerint, az épületrészek felhasználó által megadott fűtött térfogatának arányában, havonta fűtésdíj részszámlát fizet. A szolgáltató köteles a mérés szerinti fűtési díj és a részszámlák közötti díjkülönbözet szerint a fűtési időszakot követő két hónapon belül a felhasználóval az igénybevett szolgáltatást elszámolni.

d) *  Ha a felhasználó az általa vételezett hőmennyiséget a fűtési időszakot követően számolja el a szolgáltatóval, akkor az épület egészére egy összegben, vagy az épületrészek felhasználó által megadott fűtött légtérfogata alapján havonta fűtésdíjat (részszámlát) kell fizetnie. A mérés szerinti fűtési díj (alapdíj + hődíj) és a részszámlák közötti díjkülönbözettel a szolgáltató köteles

– az épület egészére egy összegben, vagy az épületrészek fűtött légtérfogata alapján történő számlázás esetén legkésőbb július 31. napjáig,

– a felhasználó által rendelkezésre bocsátott változó részarányok (költségmegosztás) alapján történő számlázás esetén legkésőbb augusztus 31. napjáig a felhasználóval elszámolni.

da) *  Ha az elszámolás díjkülönbözetének megfizetése az épület egészére egy összegben, vagy az épületrészek felhasználó által megadott fűtött légtérfogata alapján történik, a szolgáltató köteles az elszámolással egy időben az épület vagy az épületrészek számláit is kibocsátani.

db) *  Ha az épület egészére vonatkozó elszámolás díjkülönbözetének megfizetése a felhasználó által igazolt és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott változó részarányok (költségmegosztás) alapján és épületrészenként történik, a szolgáltató köteles, a fűtési költség megosztására vonatkozó adatok átvételét követő 45 napon belül az épületrészek számláit kibocsátani. Költségmegosztó alkalmazása esetén a szolgáltató köteles az épület lekötött teljesítményének megfelelő alapdíjat az épületrészek felhasználó által megadott fűtött légtérfogata alapján, a mérés szerinti hődíjat a felhasználó által megadott részarányoknak megfelelően elszámolni.

dc) Felhasználói vagy díjfizetői észrevétel esetén a szolgáltató köteles az elszámolás módosítását ellenszolgáltatás nélkül elkészíteni, ha az a szolgáltató tevékenységének hiányosságaira vezethető vissza.

dd) *  A szolgáltató köteles az időszakon kívüli elszámolást, vagy az elszámolási időszakot követő elszámolás módosítását elkészíteni, ha azt a felhasználó írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton megrendeli, és az időszakon kívüli elszámolás költségeit a megrendeléssel egy időben megfizeti. Az elszámolás módosítását jelenti, ha felhasználó a részarányokat az elszámoló számlák kibocsátása után bármely okból megváltoztatja, vagy a költségmegosztásra vonatkozó szerződés módosítását a fűtési időszak végéig nem jelenti be a szolgáltatónak.

de) *  A db) pont szerinti elszámolás esetén, ha a felhasználó, vagy a felhasználó képviselője az elszámolási időszak végét követő 90 napon belül sem bocsájtja a szolgáltató rendelkezésére a fűtési díj megosztására vonatkozó adatokat (költségmegosztás), vagy az adatok nyilvánvalóan nem felelnek meg a Vhr. költségmegosztásra vonatkozó rendelkezéseinek, a szolgáltató jogosult a határidőt követő 30 napon belül a felhasználó részére az elszámoló számlát egy összegben kibocsátani.

e) *  Ha a szolgáltató és a felhasználó között az általános közszolgáltatási szerződés nem a Tszt. 43. § (6) bekezdés szerinti megállapodás aláírásával jön létre, szolgáltató a távhőszolgáltatás díjait a ca) és a cb) pontok szerint jogosult érvényesíteni.

f) Felhasználó vagy díjfizető változás esetén az esedékes díjakat, függetlenül attól, hogy részszámláról vagy elszámoló számláról van szó, az érintettek között időarányosan kell megosztani.

(3) *  Ha a közszolgáltatási szerződés másképpen nem rendelkezik, a (2) bekezdés c) és d) pontok szerinti díjakat a felhasználó vagy a díjfizető akkor is köteles megfizetni, ha a felhasználási helyet huzamosabb ideig nem használja.

(4) *  A távhőtámogatás igénybevételéhez és a közműves ivóvíz fel-melegítéséhez átlagosan szükséges hőmennyiség meghatározásához alkalmazandó fajlagos hőfelhasználási tényező:

a) fűtési célú hőszolgáltatás esetén, október-április: 0,033 GJ/lm3,

b) fűtési célú hőszolgáltatás esetén, január-december: 0,01925 GJ/lm3,

c) vízmelegítés esetén: 0,259 GJ/m3.

(5) *  Ha a díjfizetés a (2) bekezdés c) és d) pontja szerint az épületrészek fűtött térfogatának arányában történik, és valamely épületrészben a Tszt. 49. § (2) bekezdése b)–e) pontjában meghatározott szerződésszegés miatt a fűtésszolgáltatás felfüggesztésre került, a szolgáltató köteles a felhasználó képviselőjét 15 napon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesíteni a felfüggesztésről. A felhasználó az értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül kezdeményezheti a fűtésszolgáltatás felfüggesztése és visszaindítás közötti időszakra az elszámolás épületrészre jutó részarányának módosítását.

(6) *  Ha a díjfizetés a (2) bekezdés c)–d) pontja szerint történik, a szolgáltató a díjfizető kérésére köteles díj megosztás módjáról és az adott díjfizetőre vonatkozó díj megosztásának arányáról tájékoztatást adni. A részarányok megállapításával kapcsolatos díjfizetői kifogások rendezése a felhasználó feladata.

33. § *  Ha a felhasználó, vagy a díjfizető a szolgáltató megkerülésével a Tszt. és a közszolgáltatási szerződés megszegésével a távhőszolgáltatást (vételezési lehetőséget) megszünteti, a lekötött hőteljesítménynek megfelelő alapdíjat vagy ennek a díjfizetőre jutó részhányadát kell megfizetnie, mindaddig amíg a közszolgáltatási szerződés módosítása nem történik meg.

34. § (1) Használati melegvíz-szolgáltatás esetén

a) A felhasználó vagy a díjfizető az elszámoló mérő által ténylegesen mért melegvíz mennyiség (m3) után – a szolgáltatóval kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint – vízfelmelegítési díjat, és közműves ivóvíz díjat fizet.

b) *  Épületrész azon felhasználójának (díjfizetőjének), aki a 2. § (1) bekezdésében meghatározott elszámoló mérővel saját hibájából nem rendelkezik, a mérés szerinti elszámolás feltételeinek megteremtéséig a vonatkozó szabvány (az MSZ–04–132–91) vízvezetéki szerelvények mértékadó vízfogyasztási értékei alapján, az épületrész összes melegvizes csapolóján egy hónap alatt 30 perc/nap üzemidő figyelembevételével meghatározott melegvíz mennyiség, 32,4 m3/ hó után kell díjat fizetnie.

c) Az a) és b) pontokban szereplő közműves ivóvíz díjat nem kell a felhasználónak vagy a díjfizetőnek megfizetnie, abban az esetben, ha a használati melegvíz készítéséhez a közműves ivóvizet a felhasználó bocsátja a szolgáltató rendelkezésére.

d) *  A mérőhelyen ténylegesen mért melegvízmennyiség alapján történő elszámolás esetén a szolgáltató az éves leolvasást követően két hónapon belül köteles elszámolni a felhasználóval vagy díjfizetővel. Két elszámolási időszak között a felhasználó, vagy a díjfizető havonként – az előző elszámolási időszak fogyasztásából megállapított és egy tizedesjegyre kerekített havi átlagfogyasztása alapján, amely nem lehet kevesebb 0,1 m3-nél – fizeti a melegvíz díját. Az így megállapított mennyiség módosítására csak írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton bejelentett és indokolt esetben van lehetőség.

e) Ha felhasználó (díjfizető) melegvíz felhasználását egy melegvíz-mérő méri és annak meghibásodását a szolgáltatónak bejelenti, továbbá a meghibásodást megelőzően a felhasználó (díjfizető) melegvíz felhasználása nem mérés szerint került elszámolásra, és így a napi átlagfogyasztás nem határozható meg, a szolgáltató jogosult, a méretlen időszak melegvíz felhasználását, a mérés szerinti elszámolás feltételeinek helyreállítását követő mért időszak – legalább 3 hónap legfeljebb 12 hónap – felhasználásából meghatározni, és utólag elszámolni.

f) Ha a felhasználó vagy a díjfizető melegvíz felhasználását több mérő méri és ezek közül valamelyik meghibásodik és a meghibásodást a szolgáltatónak bejelenti, továbbá a meghibásodást megelőzően a melegvíz felhasználás nem mérés szerint került elszámolásra, és így a napi átlagfogyasztás nem határozható meg, a szolgáltató jogosult a méretlen időszakra jutó részarányt a következők szerint meghatározni, és utólag elszámolni:

– konyhai felhasználás esetén a mért fürdőszobai fogyasztás 1/3-ad része,

– fürdőszobai felhasználás esetén a mért konyhai fogyasztás háromszorosa.

g) Ha a felhasználó vagy a díjfizető a szolgáltató értesítése ellenére sem biztosítja a d) pont szerinti éves leolvasás lehetőségét, akkor az utolsó leolvasást követő 540 nap múlva szolgáltató jogosult a b) pont szerinti mennyiséget számlázni.

h) A d) pont szerinti elszámoláson kívül a szolgáltató köteles különdíj felszámolása nélkül elkészíteni az elszámolást a következő esetekben:

a) felhasználó, vagy díjfizető változás bejelentése,

b) mérő meghibásodás,

c) mérő csere,

d) mérő illetékes mérésügyi szerv általi felülvizsgálata,

e) téves leolvasás,

f) adatrögzítési hiba.

i) *  A felhasználó vagy a díjfizető a mérő meghibásodását, a mérőhely állapotában történt változást, annak észlelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a szolgáltatónak. A szolgáltató a meghibásodott mérő cseréjéről 5 napon belül köteles gondoskodni. A méretlen időszakra a szolgáltató jogosult az előző mért időszak napi átlagának figyelembe vételével számlát kibocsátani a felhasználó vagy díjfizető részére.

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben az időszakon kívüli elszámolás költségeit a felhasználónak vagy díjfizetőnek meg kell fizetnie. Időszakon kívüli elszámolást a díjfizető csak a felhasználási hely tulajdonosának hozzájárulása esetén kezdeményezhet.

35. § * 

36. § (1) *  A szolgáltató jogosult a távhőszolgáltatás időarányos ellenértékét egy vagy külön számlán, díjtételenként részletezve érvényesíteni. Lakossági felhasználók esetében – ha a közszolgáltatási szerződés másképpen nem rendelkezik – szolgáltató jogosult havonta egy számlát kibocsátani az igénybe vett szolgáltatások tárgyhóban esedékes díjáról.

(2) Épületrész, és ide értve a közösségi célra használt, valamint osztatlan közös tulajdonban lévő épületrészeket is, tulajdonosai, bérlői, használói között az épületrész fűtés díjának vagy számláinak megosztására a szolgáltató nem kötelezhető.

36/A. § * 

XII. A díjfizetés általános szabályai

37. § (1) Szolgáltatót – lakossági felhasználók esetében általában havonta egyszer – számlaadási, felhasználót a számlán feltüntetett fizetési határidőig – lakossági felhasználó esetében általában a tárgyhó utolsó napjáig – díjfizetési kötelezettség terheli.

(2) *  Szolgáltató köteles a távhőszolgáltatás számláit, legalább 15 nappal a fizetési határidő előtt, kézbesíteni a felhasználónak vagy a díjfizetőnek. A kézbesítés helye – egyéb megállapodás hiányában – a felhasználási hely postaládája. A számla kézbesítésére vonatkozó részletes szabályokat szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

(3) A felhasználó vagy díjfizető díjfizetési kötelezettségének eleget tehet:

a) pénztári befizetéssel,

b) szolgáltató bankszámlájára történő átutalással,

c) postai befizetéssel,

d) lakossági folyószámláról (átutalási betétszámláról) történő kiegyenlítéssel (csoportos beszedés).

(4) A számla csak a befizetést igazoló bizonylattal együtt tekinthető kiegyenlítettnek.

38. § (1) *  Késedelmes fizetésnek minősül, ha a felhasználó vagy a díjfizető a szolgáltatás ellenértékét nem a közszolgáltatási szerződésben, vagy nem a számlán feltüntetett határidőig fizeti meg, továbbá a fizetési határidőig csak részben egyenlíti ki.

(2) *  Késedelmes fizetés esetén felhasználó vagy a díjfizető köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti késedelmi kamatot, valamint szolgáltatónak emiatt felmerült és igazolt költségeit megfizetni.

(3) Késedelmes fizetés esetén szolgáltató jogosult a felszólítást követően:

a) megindítani a behajtási eljárást,

b) intézkedni a szolgáltatás felfüggesztésére.

(4) Felhasználó vagy a díjfizető szolgáltató hozzájárulása nélkül is törlesztheti tartozását. A részteljesítés nem mentesíti a díjfizetésre kötelezettet a késedelmes fizetés következményei alól.

39. § (1) * 

(2) *  Szolgáltató jogosult – a közszolgáltatási szerződés hatályba lépésétől a közszolgáltatási szerződés megszűnése után a követelések elévülési idejéig – a felhasználók és a díjfizetők személyes adatai közül azokat kezelni, amelyek a díjfizetésre kötelezettek azonosításához, és a közszolgáltatási szerződés teljesítéséhez, valamint a teljesített és az igénybe vett szolgáltatás elszámolásához szükségesek. Ennek keretében jogosult a díjfizetésre kötelezettek lakcímét, természetes személy azonosító adatait, a felhasználási helyre, a fogyasztásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó adatokat a közüzemi szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása céljából kezelni. Az érintett kérelmére vagy hozzájárulása esetén az adatkezelő, a külön törvényben meghatározottak szerint, ad tájékoztatást az általa nyilvántartott adatokról.

(3) Amennyiben a Tszt. 44. § (3) bekezdésének megfelelően a számlázás közvetlenül a bérlő vagy használó, mint díjfizető részérő történik, 30 napos fizetési késedelem esetén szolgáltató jogosult értesíteni az épület, építmény, épületrész tulajdonosát.

(4) *  A szolgáltató jogosult az általa megbízott, a követelések kezelését és behajtását végző szervezet részére a Tszt. 45. §-a szerinti adatokat adatkezelésre átadni.

XIII. A szerződésszegés és következményei

40. § (1) A Tszt. 49. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén, ha szolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan három napot meghaladóan, neki felróható okból vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve szolgáltató:

a) *  fűtési célú szolgáltatás esetén a közszolgáltatási szerződésben meghatározott éves alapdíj hányad kétszeresét,

b) használati melegvíz-szolgáltatási célú szolgáltatás esetén a használati melegvíz mennyisége után megfizetett vízfelmelegítési díj kétszeresét fizeti vissza vagy írja jóvá a felhasználó, vagy a díjfizető számlájában.

(2) A Tszt. 49. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén a szolgáltató pótdíjat számíthat fel, ha a felhasználó a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményt 1–1 naptári napon folyamatosan, 60 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi (Tszt. 49. § (2) bekezdés a) pont). A jogosulatlanul igénybevett többletteljesítmény után a pótdíj mértéke minden megkezdett 10 kW után a szerződött teljesítményt meghaladóan igénybevett többletteljesítményre jutó éves alapdíj 1/6-od része, valamint a lekötött teljesítmény túllépésével vételezett hőmennyiség után járó mindenkor érvényes hődíj másfélszerese. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény túllépés pótdíját a szolgáltató annyiszor számíthatja fel, ahány napon a jogosulatlan igénybevétel megtörtént.

Nem kell pótdíjat fizetnie a felhasználónak, ha a csúcs lekötését a szolgáltató állapította meg.

(3) Hőátalakítás nélküli távhő energia szolgáltatás vagy fűtési célú távhőszolgáltatás esetén, ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy a Tszt. 3. § n) pontja szerinti szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj, méretlen időszakra eső hányadának háromszorosa, a szerződésszegés, illetőleg a más módon történő szabálytalan vételezés időtartamára számítva.

(4) *  Használati melegvíz szolgáltatási célú távhőszolgáltatás esetén, ha a felhasználó vagy díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy a Tszt. 3. § n) pontja szerinti szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a méretlen időszakra a 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mennyiség díjának kétszerese, a szerződésszegés, illetőleg a más módon történő szabálytalan vételezés időtartamára számítva.

(5) A szolgáltató a pótdíj mértékét mérsékelheti üzletszabályzatában rögzített esetekben és feltételek betartása mellett.

41. § (1) *  A 41. §-ban foglaltak nem érintik a szolgáltató jogosultságát a Tszt. 49. § (2) bekezdése b)–e) pontjaiban meghatározott szerződésszegés miatt a távhőszolgáltatás felfüggesztésére, valamint a Tszt. 51. § (3) bekezdés b)–c) pontjaiban és (4) bekezdésében meghatározott esetekben a közszolgáltatási szerződés felmondására.

(2) A 41. §-ban foglalt pótdíj megfizetése, továbbá a távhőszolgáltatás felfüggesztése nem mentesíti a felhasználót a szerződésszegés egyéb következményei alól, és köteles megtéríteni az általa okozott kárt is.

(3) Amennyiben a szolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a szolgáltatás felfüggesztésére jogosult, az ennek végrehajtásához szükséges munkálatokat a felhasználói berendezéseken jogosult elvégezni a felhasználó, illetőleg az ingatlan tulajdonos ennek tűrésére köteles.

XIV. * 

42. § * 

XIV/A. *  A széndioxid – kibocsátási különbözet után fizetendő díj

42/A. § *  (1) Széndioxid kibocsátási díjfizetési kötelezettség terheli azon épület tulajdonosát vagy tulajdonosi közösségét, amely a Tszt. 38. § (2) és (4) bekezdése szerinti felmondással megszünteti a közüzemi szerződést, továbbá azon épületrész tulajdonosát, amely a Tszt. 38. § (5) bekezdésében meghatározott módon közszolgáltatási szerződés módosításával megszünteti a távhő igénybevételét.

(2) A díjfizetési kötelezettség a közszolgáltatási szerződés megszűnését követő ötödik naptári év utolsó napjáig áll fenn.

(3) Megszűnik a díjfizetési kötelezettség

a) a (2) bekezdésben meghatározott időtartam leteltével,

b) a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül, ha a díjfizetésre kötelezett a távhőellátásról levált épületre, vagy épületrészre új közüzemi szerződést köt, a szerződéskötésének napján.

42/B. § *  A széndioxid kibocsátási díj alapja a távhőellátást kiváltó más hőellátás igénybevétele és a távhőszolgáltatás igénybevétele közötti, a 4. melléklet alapján számított, pozitív előjelű, egész számra kerekített, naptári éves széndioxid kibocsátási különbözet kilogrammban kifejezett tömege. Amennyiben a különbözeti érték negatív előjelű, vagy 0, ebben az estben díjat nem kell fizetni.

42/C. § *  A széndioxid kibocsátási díj mértéke a 2. §-ban foglaltak alapján megállapított adóalap után: 15 Ft/kg.

42/D. § *  A széndioxid kibocsátási díjfizetésre vonatkozó kötelezettség keletkezését a díjfizetésre kötelezett a keletkezés napját követő 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak. Az önkormányzati adóhatóság a díjfizetésre kötelezettet nyilvántartásba veszi.

42/E. § *  A távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződés megszüntetésének vagy módosításának tényét és időpontját, valamint a szerződést megszüntető vagy módosító felhasználó, illetve díjfizető nevét és lakcímét, valamint a felhasználási hely címét a szerződés megszüntetésétől vagy módosításától számított 15 napon belül bejelenti az önkormányzati adóhatóságnak.

42/F. § *  (1) A távhőszolgáltató – a távhőtermelő által az adott naptári évre vonatkozóan a következő év február 28. napjáig rendelkezésre bocsátott távhőtermelésére felhasznált tüzelőanyagai adatainak figyelembe vételével – minden év március 15. napjáig szolgáltat adatot az önkormányzati adóhatóság részére az előző naptári évben távhőtermelésre felhasznált tüzelőanyagainak fajlagos széndioxid kibocsátási értékéről kg CO2/GJ mértékben.

(2) A díjfizetésre kötelezett adott naptári évre vonatkozóan a következő év március 15. napjáig, az erre rendszeresített bevallási nyomtatványon köteles adatot szolgáltatni az önkormányzati adóhatóságnak a távhőszolgáltatást kiváltó hőellátáshoz hiteles adatokkal alátámasztott módon felhasznált hő mennyiségről és az annak előállítása során kibocsátott széndioxid tömegéről.

42/G. § *  Az önkormányzati adóhatóság a 42/F. § (1)–(2) bekezdésének megfelelően rendelkezésére bocsátott adatok alapján április 15. napjáig határozattal értesíti a széndioxid kibocsátási díj fizetésére kötelezettet a fizetendő díj összegéről.

42/H. § *  A díjfizetésre kötelezett május 15. napjáig köteles megfizetni a széndioxid kibocsátási díjat az önkormányzati adóhatóság határozatában megjelölt számla javára.

42/I. § *  Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a Htv. és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

XV. Vegyes és záró rendelkezések

43. § (1) *  Üresen álló épület (épületrész) esetén a szolgáltató jogosult a távhőszolgáltatás díját az általa ismert tulajdonossal, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a bérlőkijelölésre jogosulttal szemben érvényesíteni.

(2) *  Az épület (épületrész) felhasználónak minősülő bérlője (használója), addig az időpontig köteles a távhőszolgáltatás díját megfizetni, amíg az érintettek a jogviszony változásról, megszűnésről a szolgáltatót írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton nem értesítik. Ha a bejelentésre a 26. § (1) bekezdés a) pont szerint kerül sor, akkor a tulajdonos és a bérlő közös nyilatkozatáig, vagy ha a felek között a bérleti jogviszonnyal összefüggő per van folyamatban, akkor a bíróság jogerős ítéletének szolgáltatónál történő bemutatásáig, szolgáltató jogosult a díjfizetői változás kezdeményezésének időpontjától, a távhőszolgáltatás díját az általa ismert tulajdonossal szemben érvényesíteni.

(3) *  A közszolgáltatási szerződés megkötésekor és módosításakor, valamint a szolgáltató kérésére a díjfizetők személyét és adatait a felhasználó írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton közli a szolgáltatóval.

(4) Pécs Megyei Jogú Város területén a környezet- és levegőtisztaság védelme érdekében – a PÉSZ rendelkezéseivel is összhangban – az energiatermelő berendezést úgy kell megtervezni, kiválasztani, kialakítani és üzemeltetni, hogy a környezet egészének magas szintű védelme érdekében az a lehető legkisebb levegőterhelést okozza. A már működő energiatermelő, energiaellátó rendszerek megváltoztatása (különösen a berendezések cseréje és az energiahordozó váltás) az elérhető legjobb technikát figyelembe véve nem járhat a levegőterhelés növelésével, azaz a helyileg kibocsátott légszennyező anyagok fajlagos mutatószámai a teljesítményre, a megtermelt energiára vonatkozóan egyetlen szennyezőanyag tekintetében sem növekedhetnek. Új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát használó berendezéseket), vagy – ennek hiányában – a lehető legkisebb helyi emisszióval járó energiatermelő, energiaellátó rendszereket kell alkalmazni.

(5) Ezen rendelet – az 1. sz. melléklet fűtési díj (részszámla) díj kivételével – 2006. január 01-én lép hatályba.

Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatásról szóló 35/1999. (X. 5.) számú önkormányzati rendelete – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – és az azt módosító 3/2000. (II. 25.) számú, 28/2000. (V. 20.) számú, 34/2000. (VI. 28.) számú, 47/2000. (VI. 30.) számú, 40/2001. (VI. 29.) számú, 40/2002. (VI. 28.) számú, 29/2003. (VI. 27.) számú, 21/2004. (VI. 30.) számú és a 16/2005. (VI. 14.) számú önkormányzati rendeletei hatályukat vesztik.

(6) A 35/1999. (X. 5.) számú önkormányzati rendelet 1. sz. mellékletének fűtési díj (részszámla) díjai 2006. május 31. napján vesztik hatályukat.

(7) Ezen rendelet 1. sz. melléklet fűtési díj (részszámla) díjai 2006. június 1. napján lépnek hatályba.

(7a) *  E rendeletnek a távhőszolgáltatásról szóló 49/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2012. (III. 23.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend.) módosított preambulumát, a 2. § (1) és az (5) bekezdését, a 3. §-át, az 5. § (2) bekezdését a 16. § (5) bekezdését, a 21. § (1) bekezdését , a 26. § (1) bekezdés a) és d) pontját, a 32. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontját, d) pontját, d) pont da), db), de) alpontját, valamint a (4)–(6) bekezdését, a 34. § (1) bekezdés d) pontját, a 39. § (4) bekezdését, a 42. § (1) bekezdés e) pontját és a 43. § (1) és (2) bekezdését a Rend. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(7b) *  E rendeletnek a távhőszolgáltatásról szóló 49/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2013. (IV. 22.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend1)

a) módosított 2. § (4) bekezdését, a 3. §-át, a 20. § újonnan beiktatott (6) bekezdését, a 34. § (1) bekezdés b) pontját, a 34. § (1) bekezdés újonnan beiktatott i) pontját, az újonnan beiktatott 36/A. §-át és 42/A. § – 42/I. §-ait, valamint a 4. mellékletét a Rendelet és külön az egyes rendelkezései hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni,

b) módosított 32. § (2) bekezdés rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

c) A Rend1 hatályba lépésekor hatályos közüzemi szerződésekben a meghatározott értékek minősülnek legelső igénybe vételkor megállapított lekötött csúcshőigénynek.

(7c) *  E rendeletnek a távhőszolgáltatásról szóló 49/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2015. (VI. 1.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend2) módosított 5. § (1) bekezdését, megállapított III/A. fejezetét, módosított 25. § (1) bekezdését, 32. § (2) bekezdés c)pont cb) alpontját, d) pont db), dd) és de) alpontját a Rend2 hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(8) *  E rendelet a belső piaci szolgáltatások szabályairól szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Toller László Dr. Papp Judit
polgármester címzetes főjegyző

1. melléklet a 49/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez * 

2. melléklet a 49/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez * 

A távhőszolgáltatás csatlakozási díja

A felhasználó ellátása érdekében szükséges

– szolgáltatói tulajdonú bekötővezeték létesítéséhez és bővítéséhez:

(100.000 + 35.000 x P) Ft/nyomvonal folyóméter

ahol P a csatlakozó létesítmény teljesítmény igénye MW-ban.

– szolgáltatói tulajdonú primer hőfogadó állomás létesítéséhez és bővítéséhez:

Teljesítmény Csatlakozási díj
500 kW-ig 5.000 Ft/kW
500 kW fölött 1500 kW-ig 3.400 Ft/kW
1500 kW fölött 3000 kW-ig 2.000 Ft/kW
3000 kW fölött 1.500 Ft/kW

Megjegyzés: Az ár legmagasabb hatósági ár, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz.

3. melléklet a 49/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez * 

4. melléklet a 49/2005.(XII. 20.) önkormányzati rendelethez * 

Széndioxid kibocsátási különbözet után fizetendő díj kiszámításának a szabályai (42/A. § – 42/I. §)

1. *  A széndioxid kibocsátási díj alapjául szolgáló széndioxid kibocsátás különbözetét a távhőellátást kiváltó hőellátáshoz felhasznált tüzelőanyagnak a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 5. melléklete 2.1. pontjának 1. táblázatában megállapított fajlagos CO2 kibocsátási értékének és a távhőszolgáltatás adott hőmennyiségre jutó fajlagos széndioxid kibocsátási értékének különbözete adja a következők szerint.

1.1. A távhőellátást kiváltó hőellátáshoz számlával, vagy azzal azonosan minősülő bizonylattal igazolt módon felhasznált tüzelőanyag mennyisége és a Kormányrendeletben ezen tüzelőanyagra vonatkozóan megállapított fűtőérték szorzata adja az adott felhasználási hely hőmennyiségét. Az így kapott MJ értéket 1000-rel osztva, a kerekítés szabályait alkalmazva GJ értékre kell átszámítani.

1.2. Az 1.1. pont szerint számított hőmennyiségnek a felhasznált tüzelőanyaghoz a Kormányrendeletben rögzített kibocsátási tényezővel való szorzata határozza meg a díjfizetésre kötelezett felhasználási helyének az éves széndioxid kibocsátását kg-mértékben. Ezen számításnál a Kormányrendeletben szereplő tCO2/TJ mértéket az azzal egyenértékű kgCO2/GJ mértékben kell alkalmazni.

1.3. A távhőszolgáltatónak az adott naptári évre vonatkozó adatszolgáltatása szerint a távhőtermeléshez felhasznált tüzelőanyagok átlagos fajlagos széndioxid kibocsátási értékének az 1.1. pont szerinti hőmennyiséggel való szorzata képezi – távhőszolgáltatás esetén – a felhasználási hely széndioxid kibocsátását kg-ban.

2. A széndioxid kibocsátási díjfizetés alapját az 1.2. és az 1.3. pont szerint kiszámított értékek pozitív különbözete képezi. Negatív, vagy 0 különbőzet esetén nem kell díjat fizetni. A pozitív különbözeti értéknek a 15 Ft/kg díj mértékkel való szorzata adja a fizetendő széndioxid kibocsátási díj összegét.

5. melléklet a 49/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez * 

A távhőszolgáltatás fejlesztésére kijelölt terület és az azt a körülhatároló utcák megnevezése

Felsővámház utca a Vadász utcáig, Vadász utca a Kis Ernő utcáig, Kis Ernő utca a Bokor utcáig, Bokor utca a Diósi útig, Diósi út az Engel János útig, Engel János út a Zsolnay Vilmos útig, Zsolnay Vilmos út a Kodály Központig, Kodály Központ mellett a Weöres Sándor utcáig, Weöres Sándor utca a Sport utcáig, Sport utca a Tüskésréti útig, Tüskésréti út a Siklósi útig, Siklósi út a Kanizsai Dorottya útig, Kanizsai Dorottya út a Postavölgyi átjáró útig, Postavölgyi átjáró út a. 23801 hrsz-ú (névtelen) útig, a 23801 hrsz –út a Postavölgyi és Nagypostavölgyi út között, Nagypostavölgyi út a Tanító útig, Tanító út a Kincses útig;Kincses út a FEMA körforgalomig, FEMA körforgalomtól a Nyugati kőhíd dűlőig, Nyugati kőhíd dűlő a Fenyer dűlőig, Fenyer dűlő a Kéméndi sorig, Kéméndi sor a Fagyöngy utcáig, Fagyöngy utca a Mécsvirág utcáig, Mécsvirág utca a Fáy András útig, Fáy András út az Akácos sorig, Akácos sor az Alsó utcáig, Alsó utca a Malomvölgyi útig, Malomvölgyi út az EON telephelyig, EON telephely mellett az Arányosi útig, Arányosi út a Lahti utcáig, Lahti utca a Tortyogói útig, Tortyogói út a Füzes árokig, Füzes ároktól a Szigeti tanyáig a Szigeti tanya a vasút vonalig, vasút vonal mellett a Magyarürögi vízfolyásig, Magyarürögi vízfolyás a Makay István útig, Makay István úttól a Szigeti vám és Páfrány úton a Szigeti útig, a Szigeti út a Homok utcáig, Homok utca a Tiborc utcáig, Tiborc utca a Mikes Kelem utcáig, Mikes Kelemen utca a Jakabhegyi útig, Jakabhegyi út a Szurdok dűlőig, Szurdok dűlő a Pacsirta utcáig, Pacsirta utca a Zichy Gyula utcáig, Zichy Gyula utca a Fekete utcáig, Fekete utca a Rodostó útig, Rodostó út a Bálicsi útig, Bálicsi út az Angszter József utcáig, Angszter József utca, a Bartók Béla utcáig, Bartók Béla utca a György utcáig, György utca a Vilmos utcáig, Vilmos utca az Antónia utcáig, Antónia utca a Kaposvári útig, Kaposvári út a Hunyadi János utcáig, Hunyadi János utca a Szentágothay sétányig, Szentágothay sétány, az Ágoston térig, Ágostontér az Alsóhavi utcáig, Alsóhavi utca a Király utcáig, Király utca a Felsővámház utcáig.