Indokolás

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 56/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

az építményadóról szóló 46/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezéseinek eltérő szöveggel történő hatályba léptetéséről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Agrárkamara, a Pécsi Ipartestület, az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége, továbbá a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. § (1) Az építményadóról szóló 46/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 1. § 7. pontja a „7. Ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szereplő közös tulajdonú építmény: olyan, azonos helyrajzi számon nyilvántartott, egymástól műszakilag elkülönített lakás, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építmények összessége, amelyben az egyes résztulajdonosok az általuk ténylegesen birtokolt lakás, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építményüket a többi résztulajdonos által ténylegesen birtokolt lakás, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építményétől elkülönítetten birtokolják. A műszakilag elkülönített lakások, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építmények önálló rendeltetési egységet alkotnak, azok egyenként a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárattal rendelkeznek, önálló mérőhellyel ellátottak.” szövegrész helyett a „7. Ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanokra fel nem osztott közös tulajdonú építmény: olyan, azonos helyrajzi számon nyilvántartott, egymástól műszakilag elkülönített lakás, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építmények összessége, amelyben az egyes résztulajdonosok az általuk ténylegesen birtokolt lakás, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építményüket a többi résztulajdonos által ténylegesen birtokolt lakás, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építményétől elkülönítetten birtokolják. A műszakilag elkülönített lakások, nem lakás céljára szolgáló, valamint üzleti célt szolgáló építmények önálló rendeltetési egységet alkotnak, azok egyenként a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárattal rendelkeznek, önálló mérőhellyel ellátottak.” szöveggel lép hatályba.

(2) Az Ör. 1. § 9. pontja a „9. Kereskedelmi célú épület, épületrész: a tényleges használati mód alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, szállásépületnek minősülő építmény, az ehhez közvetlenül kapcsolódó raktárnak, tárolónak minősülő épület, épületrész, továbbá a kereskedelmi tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.” szövegrész helyett a „9. Kereskedelmi célú épület, épületrész: a tényleges használati mód alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, ABC-nek, üzletháznak, minősülő építmény, az ehhez közvetlenül kapcsolódó raktárnak, tárolónak minősülő épület, épületrész, továbbá a kereskedelmi tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.” szöveggel lép hatályba.

(3) Az Ör. 1. § 11. pontja a „11. Melléképítmény: belterületen, külterületen, zártkertben elhelyezkedő, lakóépülettel azonos helyrajzi számon lévő építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, építménynek minősülő antennaszerkezet, mosókonyha, nyárikonyha épülete.” szövegrész helyett a „11. Melléképítmény: belterületen, külterületen, zártkertben elhelyezkedő, lakóépülettel azonos helyrajzi számon lévő építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, építménynek minősülő antennaszerkezet, mosókonyha, nyárikonyha épülete, ide nem értve az átalakítás útján kialakított gépjárműtárolót.” szöveggel lép hatályba.

(4) Az Ör. 1. § 16. pontja a „16. sportintézmény: sportrendezvény (sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés) megrendezésének helyszínéül szolgáló építmény.” szövegrész helyett a „16. Sportcélú intézmény: olyan épület, épületrész, egyéb építmény, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok, tornaterem, tornaszoba, tornaudvar, vízi sporttelep - ide nem értve a földrészleten létesített, de a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges ingatlanrészt (többek között: szálloda, irodaház, bevásárlóközpont és az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhelyek), akkor is, ha az a sportcélú építménnyel egybeépült, vagy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel - abban az esetben, ha sportrendezvények rendszeres színhelye, vagy amatőr vagy hivatásos sportolók rendszeres sportolásának helyszíne.” szöveggel lép hatályba.

2. § Az Ör. 3. § (2) bekezdése a „(2) Magánszemély tulajdonában lévő - üzleti célt nem szolgáló - lakás céljára használt építmény vonatkozásában:

a) 1 - 80 m2 adóalap esetén 200 Ft/m2;

b) 80,01 - 220 m2 adóalap esetén 16 000 Ft és a 80 m2 feletti rész után 450 Ft/m2;

c) 220,01 m2 adóalaptól 79 000 Ft és a 220 m2 feletti rész után 900 Ft/m2;” szövegrész helyett a „(2) Az adó évi mértéke

a) magánszemély tulajdonában lévő - üzleti célt nem szolgáló - lakás céljára használt építmény vonatkozásában:

aa) 1 - 80 m2 adóalap esetén 200 Ft/m2;

ab) 80,01 - 220 m2 adóalap esetén 16.000 Ft és a 80 m2 feletti rész után 450 Ft/m2;

ac) 220,01 m2 adóalaptól 79.000 Ft és a 220 m2 feletti rész után 900 Ft/m2;

b) lakásszövetkezet és társasház tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában - amennyiben annak hasznos alapterülete a 80 m2-t nem haladja meg - az adóalap után 200 Ft/m2.” szöveggel lép hatályba.

3. § Az Ör. 3. § (5) bekezdése az „(5) a tényleges használati mód alapján hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási tevékenység céljára szolgáló építmény, továbbá a távközlési, energiaellátó tevékenység céljára szolgáló építmény, valamint az üzemanyagtöltő állomás (benzinkút), bevásárlóközpont, irodaház, gyorsétterem céljára szolgáló építmény vonatkozásában az adóalap után 1700 Ft/m2.” szövegrész helyett az „(5) A tényleges használati mód alapján hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási tevékenység céljára szolgáló építmény, továbbá a távközlési, energiaellátó tevékenység céljára szolgáló építmény, valamint az üzemanyagtöltő állomás (benzinkút), bevásárlóközpont, gyorsétterem céljára szolgáló építmény vonatkozásában az adóalap után 1.700 Ft/m2.” szöveggel lép hatályba.

4. § Az Ör. 3. § (11) bekezdése a „(11) a tényleges használati mód alapján szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási, kulturális, valamint sport intézmények céljára szolgáló építmények esetén - kivéve az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiséget - az adóalap után 200 Ft/m2.” szövegrész helyett a „(11) A tényleges használati mód alapján szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási, kulturális, valamint sportcélú intézmények céljára szolgáló építmények esetén - kivéve az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiséget - az adóalap után 200 Ft/m2, feltéve, hogy a felsorolt építmények nem tartoznak az üzleti célt szolgáló építmények közé.” szöveggel lép hatályba.

5. § Az Ör. 3. § (14) bekezdése a „(14) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szereplő közös tulajdonú építmény vonatkozásában az adó mértéke az építményben lévő lakás, gépjárműtároló után 300 Ft/m2.” szövegrész helyett a „(14) Az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanokra fel nem osztott közös tulajdonú építmény vonatkozásában az adó mértéke az építményben lévő lakás, gépjárműtároló után 300 Ft/m2.” szöveggel lép hatályba.

6. § Az Ör. 3. § (15) bekezdése a „(15) Nem magánszemély tulajdonában álló bármely besorolású olyan építmény esetén, amelyet a megelőző adóévben az adóalany folyamatosan vagy megszakításokkal legalább 183 napon át nem hasznosított, 800 Ft/m2. A kedvezményes adómérték első alkalommal 2013. adóévre vehető igénybe. Az adóalany a nyilatkozatot 2013. január 15. napjáig nyújtja be, az azt követő években azon adóév január 15-ig, mely adóévre a kedvezményes adómérték megilleti. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása jogvesztő.” szövegrész helyett a „(15) A tulajdonos adóalanyra tekintet nélkül, üzleti célt szolgáló építmény esetén, amelyet a megelőző adóévben az adóalany folyamatosan vagy megszakításokkal legalább 183 napon át nem hasznosított, 800 Ft/m2. A kedvezményes adómérték első alkalommal a 2013. adóévre vehető igénybe. Az adóalany a nyilatkozatot 2013. január 15. napjáig nyújtja be, az azt követő években azon adóév január 15-ig, mely adóévre a kedvezményes adómérték megilleti. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása jogvesztő. E bekezdést nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott adómértéknél alacsonyabb adómértékkel adózó építményekre.” szöveggel lép hatályba.

7. § Az Ör. 5. § (5) bekezdése az „(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szereplő közös tulajdonú építményre.” szövegrész helyett az „(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanokra fel nem osztott közös tulajdonú építményre.” szöveggel lép hatályba.

8. § Az Ör. 6. § szakasza a „6. § Mentes az adó alól az adóévben az az egy gépjármű tárolására használt garázs, gépjárműtároló, amelynek súlyos mozgáskorlátozott személy tulajdonosa/haszonélvezője a tárgyévben gépjárműadó mentességben részesült.” szövegrész helyett a „6. § (1) Mentes az adó alól az adóévben az az egy gépjármű tárolására használt garázs, gépjárműtároló, amelynek súlyos mozgáskorlátozott személy tulajdonosa/haszonélvezője a tárgyévben gépjárműadó mentességben részesült.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentességre jogosult adóalany a mentességre vonatkozó igényét vagy az arra jogosító feltételek megszűnését annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak.” szöveggel lép hatályba.

9. § Nem lép hatályba az Ör. 3. § (13) bekezdése.

10. § E rendelet 2013. január 1. napján lép hatályba.

Dr. Páva Zsolt s.k. Dr. Lovász István s.k.
polgármester jegyző