Indokolás

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 48/2013. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a 27. § tekintetében a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Bevezető rendelkezések

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásokra és azok elkövetése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre.

(2) E rendeletet kell alkalmazni azon természetes, jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező személyekre, akik, vagy amelyek Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsítanak.

(3) Nem alkalmazható e rendelet és nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás, ha:

a) az adott magatartás bűncselekményt, vagy szabálysértést valósít meg,

b) törvény, vagy kormányrendelet az adott magatartás tekintetében közigazgatási bírság kiszabását rendeli el.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, azokat sérti, vagy veszélyezteti, s jelen rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít,

2. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti terület,

3. nagytestű eb: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eb,

4. *  reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontja szerinti eszköz, berendezés, létesítmény,

5. *  reklám közzétevője: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 16. pontja szerinti személy,

6. rendezvény: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. § b) pontja szerinti összejövetel,

7. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontja szerinti italok,

8. szilárd hulladék:

a) háztartási hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 21. pontja szerinti,

b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező,

c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 22. pontja szerinti veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék,

9. utcai éneklés: közterületen hangszer nélkül, pusztán az emberi hanggal létrehozott tevékenység,

10. utcai zenélés: közterületen hangosító berendezés nélkül vagy hangosító berendezéssel, hangszerrel folytatott zenélés, feltéve, hogy ez a tevékenység nem tartozik bele a rendezvény 9. pontban foglalt fogalmi ismérveibe,

11. üzlet: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 27. pontja szerinti épület, vagy épületrész,

12. többlakásos lakóépület: minden olyan lakóépület, melyben legalább két darab önálló rendeltetési egység (lakás) található,

13. *  közterületnek minősülő zöldfelület: minden olyan közterület és közterületnek minősülő terület, ami részben, vagy egészben növényzettel fedett, vagy a városrendezési tervek szerint ilyen területnek minősül, függetlenül annak tényleges állapotától.

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt alkalmazható jogkövetkezmények és eljárási szabályok

3. Közigazgatási bírság és a helyszíni bírság

3. § (1) *  A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben közigazgatási szankcióként a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény szerinti figyelmeztetést, annak alkalmazhatatlansága esetén közigazgatás bírságot kell kiszabni.

(2) *  A Második Részben meghatározott valamennyi közigazgatási szabályszegés esetén a közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forint lehet.

4. Eljáró hatóság és eljárási szabályok

4. § (1) *  A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt a Közgyűlés átruházott hatáskörében eljárva Pécs Megyei Jogú Város Jegyzője folytatja le a közigazgatási hatósági eljárást, alkalmaz szankciót és foganatosítja az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntések végrehajtását.

(2) A helyszíni bírságot a Pécsi Közterület-felügyelet szabja ki.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatti eljárás hivatalból, vagy bejelentés alapján indulhat. A bejelentést írásban, vagy szóban bárki megteheti, a szóbeli bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító ismert személy adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének, idejének, továbbá körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével. A rendelkezésre álló bizonyítékokat csatolni kell a bejelentéshez.

(5) * 

5. § *  E rendelet hatálya alá tartozó magatartások miatt indult eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

5. A közigazgatási bírság, valamint a helyszíni bírság kiszabására és önkéntes befizethetőségére vonatkozó rendelkezések

6. § Fiatalkorúval szemben nem lehet helyszíni bírságot kiszabni, közigazgatási bírságot pedig kizárólag akkor, ha önálló keresete (jövedelme), vagy vagyon van.

7. § *  (1) E rendelet szerint kiszabott közigazgatási bírságot - a bírságról rendelkező döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül - a döntéshez mellékelt postai befizetési nyomtatványon, vagy átutalással Pécs Megyei Jogú Önkormányzata 10024003-00336255-00000000 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.

(2) Helyszíni bírság kiszabása esetén a bírságot a kiszabást követő 15 napon belül postai befizetési nyomtatványon, vagy a Pécsi Közterület-felügyelet 10032000-01040755-00000000 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.

MÁSODIK RÉSZ

A közösségi együttélés alapvető szabályai

III. Fejezet

Közrend elleni magatartások

6. Városi jelképek használatával összefüggő magatartások

8. § Aki a város címerét vagy zászlóját

a) engedély nélkül előállítja, forgalomba hozza, vagy engedély nélkül felhasználja,

b) annak használatára vonatkozó engedélyben előírt feltételeket megszegi,

c) a város közösségét sértő módon használja

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

7. Koldulás

9. § Aki a Pécs, Rákóczi út - Felsőmalom utcáig terjedő teljes szélességű szakasza, majd ettől a Lánc utcáig terjedő szakaszának az északi oldala által, továbbá a Lánc utca, a Király utca keleti vége, Alsóhavi utca, Ágota utca, Kálvária utca, Aradi vértanúk útja és a Klimó György utca keleti oldala által határolt belvárosának, továbbá a Felsővámház utca, Lánc utca, Zsolnay Vilmos út, Sport utca által határolt területének, valamint a Sport utca, Weöres Sándor utca és a Breuer Marcell sétány által határolt területének a közterületein és közterületre nyitott nyilvános helyein pénz vagy egyéb dolog átadására vonatkozó ráutaló magatartást tanúsít (néma koldulás), az a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

8. Közterületnek minősülő zöldterületek és játszóterek rendeltetésüktől eltérő célra történő használata

10. § (1) Aki közterületnek minősülő zöldfelületet járművel történő behajtásra vagy parkolásra, használ, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

(2) Aki a játszóteret meg nem engedett módon, vagy nem játék céljára használja, a játszótér területére állatot visz, vagy enged be, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

IV. Fejezet

Köztisztasággal kapcsolatos magatartások

9. Ingatlanok tisztántartásával kapcsolatos magatartások

11. § Az ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik:

a) az ingatlana tisztán tartásáról, magasabb szintű jogszabályban foglaltak kivételével gyommentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról,

b) az ingatlana előtti járdán a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról,

c) a beépítetlen telekingatlana tisztántartásáról és magasabb szintű jogszabályban foglaltak kivételével gyommentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról,

d) a telekingatlanáról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló, továbbá az elektromos légvezetékeket veszélyeztető ágak és bokrok megfelelő nyeséséről - úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, valamint a közúti forgalom, illetve forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát,

e) az épülete tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, annak saját, vagy közterületen való elvezetéséről, a hó és jég okozta balesetveszély elhárításáról,

f) az épületek csapadékvizeit közterületekre kivezető, közterületen megépült csapadékvíz elvezető rendszere - járdába épített tisztítóaknák, folyókarácsok, kifolyócsövek, nyílt folyókák - karbantartásáról,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

10. Építkezésekkel összefüggő magatartások

12. § (1) Aki az úttesten, járdán az építőanyagot közterület-használati engedély nélkül tárolja, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

(2) Aki a közterületek felbontásának és a közúton folytatott munkálatok szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott váratlan közterületbontás esetén a közmű üzemeltetőjének a közterület felbontásának bejelentéséről nem gondoskodik, vagy nem igazolja írásbeli dokumentumokkal, hogy a váratlan közterület felbontás működési körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt következett be, és a közműhálózat rendeltetésszerű állapotának fenntartása érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtett, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

11. Hó- és síkosság-mentesítéssel kapcsolatos magatartások

13. § (1) Aki havat

a) útkereszteződésben,

b) úttorkolatban,

c) kapubejárat előtt, annak szélességében,

d) a járdasziget és a járda közé,

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű-megállóhelyeknél a jármű megállóhelye és a járda közé, vízelzáró csapra, gázcsapra, víznyelő aknára,

f) a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,

g) az utakkal párhuzamos vízelvezető- és egyéb közterületi árokba felhalmozza,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

(2) Aki 0 °C alatt (fagyveszélyes időszakban) közterületre lefagyást eredményező és ezzel csúszásveszély kialakulását előidéző folyadékot juttat, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

12. Települési szilárd hulladékkal összefüggő magatartások

14. § Tilos a saját tevékenység során keletkezett hulladékot más tárolóedényében elhelyezni.

V. Fejezet

Állatok tartásával kapcsolatos magatartások

13. Kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos szabályok

15. § (1) Aki

a) *  kutyát többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben - amennyiben a többlakásos lakóépület szervezeti és működési szabályzatában másként nem rendelkezik - póráz nélkül vezeti,

b) *  többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben nem gondoskodik arról, hogy a kutyája sem más állatot, sem embert ne veszélyeztethessen,

c) * 

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

(2) Aki kutyát - segítő és terápiás jogosítvánnyal rendelkező, rendőrségi és jelzőkutyák kivételével -

a) *  vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe annak birtokosának tiltása ellenére, valamint ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

b) oktatási és terápiás cél nélkül oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, diákszállásra, munkásszállásra,

c) vásárcsarnok, piac területére, vágóhídra, élelmiszer feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba, beviszi,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

(3) Aki

a) kutyát élelmiszert szállító járművön szállít,

b) harapós, vagy támadó természetű kutya szájkosarát a kutyafuttató helyeken eltávolítja,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

14. Egyéb állattartással kapcsolatos magatartások

16. § Aki állatát úgy tartja, vagy eteti, hogy azzal mások ingatlanát - különös tekintettel a többlakásos lakóépületek erkélyeire, ablakpárkányaira, ilyen épületek közös használatú helyiségeire - beszennyezi, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

VI. Fejezet

Környezeti zaj okozással kapcsolatos magatartások

15. Közterületi hangosító berendezések használatával összefüggő magatartások

17. § A közterületi rendezvény szervezője, aki:

a) hangosító berendezést igénylő közterületi rendezvényt a megengedett időhatárokon túl tartja,

b) hangosító berendezést engedély nélkül, vagy azt a polgármester által meghatározott feltételektől eltérően használ,

c) a fél órát meg nem haladó időtartamú közterületi rendezvény hangosító berendezéseinek üzemeltetését nem jelenti be,

d) nem tesz eleget a polgármester által előírt zajmérési és -ellenőrzési kötelezettségének,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

16. Utcai zenéléssel és utcai énekléssel összefüggő magatartások

18. § Aki

a) egészségügyi intézmények, közhivatalok, valamint - az ítélkezési szünet időtartamát kivéve - a bíróságok homlokzatától számított 50 m-es körzetén belül munkanapokon 8.00 óra és 16.00 óra között,

b) nevelés-oktatási intézmények homlokzatától számított 50 m-es körzetén belül - a tanítási szünet időtartamát kivéve - 8.00 óra és 15.00 óra között,

c) kórházak 50 m-es körzetén belül folytat utcai zenélést vagy utcai éneklést,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

17. Háztartási tevékenységet kielégítő zajos tevékenységekkel kapcsolatos szabályok

19. § Aki a tulajdonában, használatában lévő belterületi ingatlanon

a) hétköznap a megengedett 7.00 óra és 20.00 óra közötti időtartamon túl,

b) a megengedett szombati napon és ünnepnapokon 9.00 óra és 19.00 óra közötti időtartamon túl

- a rendkívüli kár- és balesetveszély elhárítását kivéve - háztartási igényeit kielégítő kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet, így különösen motoros kerti gépek használatát vagy motoros fakivágást folytat, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

VII. Fejezet

Egyéb magatartások

18. Temetkezés rendjének megszegése

20. § Aki

a) a köztemetőben a sírhelyeket kifalazza, kibetonozza, vagy azokat sírbolttá átalakítja,

b) a köztemetőben a hely csendjének, a kegyeletnek nem megfelelő magatartást tanúsít,

c) az üzemeltető hozzájárulása nélkül a temetőbe építőanyagot beszállít, síremléket állít fel, más építési, bontási munkát végez, egyéb vállalkozási tevékenységet folytat, továbbá ezen és más munkálatok után a területet nem állítja teljes körűen helyre, a takarításról nem, vagy csak részben gondoskodik, a munkát szakszerűtlenül végzi, és ezzel a temető, vagy a síremlékek állagában kárt okoz,

d) az üzemeltető által meghatározott temetői rendet vagy önkormányzati rendeletben meghatározott temetkezési szolgáltatási rendet megsérti,

e) Húsvétkor, Anyák napján, Pünkösdkor, Mindenszentek és Halottak napján alkalmával, valamint Karácsonykor a központi temetőbe - kivéve ha a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványával rendelkező mozgáskorlátozott és őket szállító személyek - gépjárművel behajt,

f) a központi temetőbe - kivéve a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványával rendelkező mozgáskorlátozott - gépjárművel vagy motorkerékpárral behajtási díj megfizetése nélkül hajt be,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

19. Távhőszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos magatartá-sok

21. § Aki

a) távhőszolgáltató megkerülésével a fogyasztási helyen a vételezési lehetőséget megszünteti,

b) a felhasználói berendezéseken a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulása és szakmai feltételeinek betartása nélkül átalakítási, áthelyezési, bővítési munkálatokat végez,

c) távhőszolgáltatót megakadályozza abban, hogy a felhasználói berendezés állapotát és a felhasználó vételezését ellenőrizze,

d) távhőszolgáltatót meggátolja abban, hogy a távhőszolgáltatást felfüggessze,

e) jogosulatlanul távhőt vagy használati melegvizet vételez,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

20. Vízszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos magatartások

22. § (1) Aki a vízszolgáltatót

a) megakadályozza abban, hogy a mérőóra és mérőhely állapotát, a víziközmű hálózatot, a felhasználó vételezését ellenőrizze, valamint a vízmérőórát leolvassa,

b) meggátolja abban, hogy tartozás esetén a vízszolgáltatást korlátozza,

c) megakadályozza a közcsatornába történő szennyvíz bebocsátás szolgáltatási ponton történő ellenőrzésében

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

(2) Aki közkutat, ívókutat nem az eredeti rendeltetés jellegének megfelelően használ, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

21. Házszám és utcanévtábla elhelyezésével kapcsolatos magatartások

23. § Aki

a) az utcanévtábla kihelyezését és az azzal járó munkálatokat akadályozza,

b) a kihelyezett utca névtáblát beszennyezi, szövegét megváltoztatja vagy olvashatatlanná teszi, vagy a kezelő hozzájárulása nélkül eltávolítja,

c) új építmény esetén a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül a házszámtáblát jól láthatóan nem helyezi ki,

d) címváltozásnál az új lakcímkártya kiadásától számított 30 napon belül nem gondoskodik az új címnek megfelelő házszámtábla jól látható kihelyezésről,

e) házszámtábla pótlását legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül nem teszi meg,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

22. Reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésével kapcso-latos magatartások

24. § * 

25. § (1) Az a reklámközzétevő, aki jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú, illetve a közerkölcsöt sértő plakátot, hirdetést, feliratot haladéktalanul nem távolítja el, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

(2) Aki az idejét múlt hirdetményt 15 napon, választási plakátot a szavazást követő 30 napon belül nem távolítja el, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eltávolítási kötelezettség egyetemlegesen a reklámközzétevőt és azt terheli, akinek az érdekében a kihelyezés történt.

23. Parkolással és a védett, valamint a fokozottan védett övezetekbe történő behajtással kapcsolatos magatartások

26. § (1) Aki Pécs Város környezetkímélő forgalmi rendjéről, a fizető parkolóhelyek működtetéséről, valamint a várakozási díjakról szóló önkormányzati rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése szerinti kiadott védett övezetre vonatkozó behajtási-várakozási és parkolási

a) igazolványt, engedélyt vagy bérletet a használati jogosultsága megszűnését követően nem adja vissza a védett övezetek és parkoló zónák üzemeltetőjének,

b) igazolványt, vagy a díjkedvezményre jogosító engedélyt, bérletet jogosulatlanul veszi igénybe,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

(2) Aki az 50%-os díjkedvezményre vonatkozó behajtási-várakozási és parkolási engedély, vagy parkolóbérlet, valamint védett övezetre vonatkozó behajtási-várakozási és parkolási igazolvány használatát másra átruházza, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

23. *  A fás szárú növények telepítésével kapcsolatos magatartások

26/A. § *  (1) Aki belterületen, valamint külterületnek a mezőgazdasági kerten belül eső részén úgy telepít fás szárú növényt, hogy annak az ingatlanhatártól, vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem éri el:

a) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs-és egyéb fa esetében az 1,00 métert,

b) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetében a 3,00 métert,

c) 3 méternél magasabbra növő önállóan ültetett cserje, bokor, sövény esetében a 3,00 métert,

d) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében az 5,00 métert,

e) nyírt sövény, valamint 1,00 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetében a 0,5 métert.

az a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

(2) Aki az (1) bekezdés c) pontja szerinti növény esetében az ingatlanhatártól számított 3 méteres távolságon belül a növény magasságát rendszeres metszéssel 3 méterre nem korlátozza, az a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

HARMADIK RÉSZ

Szabálysértést megalapozó rendelkezések

24. Szeszesital árusításával vagy a közterületen fogyasztással kapcsolatos szabályok

27. § (1) Tilos közterületeken szeszes italt fogyasztani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszes ital fogyasztási tilalom nem vonatkozik a közterület használati engedéllyel rendelkező, vagy közterület-használati bejelentés alapján tartott rendezvények helyszínére.

(3) Tilos a szeszes italt is forgalmazó azon üzletben, amely az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján 22.00 óra és 6.00 óra közötti időszakban is nyitva tart, ezen időszak alatt:

a) szeszes italt forgalmazni,

b) a szeszes ital árusításának 22.00 óra és 6.00 óra közötti szüneteltetéséről a vásárlók - jól látható helyen történő - tájékoztatását elmulasztani.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt magatartások jogkövetkezményeit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdése tartalmazza.

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

25. Hatályba léptető rendelkezés

28. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

26. Átmeneti rendelkezés

29. § A rendeletben foglalt szabályokat a rendelet hatálybalépését követően elkövetett magatartások esetében kell alkalmazni.

27. Módosító rendelkezés

30. § * 

28. Hatályon kívül helyező rendelkezés

31. § * 

Dr. Páva Zsolt s.k. Dr. Lovász István s.k.
polgármester jegyző

Melléklet a 48/2013. (XI. 18.) önkormányzati rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére