Indokolás

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete

a Város 2023. évi költségvetéséről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság, valamint a Költségvetési és Gazdasági Bizottság, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés), annak bizottságaira, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalára (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által fenntartott költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki, továbbá az Önkormányzat által nyújtott támogatások tekintetében mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik támogatásban részesülnek.

2. A költségvetés szerkezete, a mellékletek

2. § Pécs Megyei Jogú Város 2023. évi költségvetésében az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, az Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatósága és az önállóan gazdálkodó, de gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési intézmények címeket alkotnak, a címrendet az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Közgyűlés a 2023. évre vonatkozó költségvetésben az Önkormányzat összevont költségvetési mérlegét – a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerűen történő bemutatásával – a finanszírozási célú műveleteket is figyelembe véve együttesen, egyensúlyban, a 2. melléklet szerint határozza meg.

(2) A Közgyűlés az Önkormányzat összevont bevételeinek forrásonkénti megoszlását a 3. melléklet, összevont kiadásainak jogcímenkénti megoszlását a 4. melléklet szerint határozza meg.

(3) A Közgyűlés az Önkormányzat bevételeit az 5. melléklet, az Önkormányzat kiadásait a 6. melléklet szerint határozza meg.

(4) Az Önkormányzat 2023. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásait a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A Közgyűlés az Önkormányzat működési célú támogatások államháztartáson belülre kiadásait a 8. melléklet szerint határozza meg.

(6) A Közgyűlés az Önkormányzat működési célú támogatások államháztartáson kívülre kiadásait a 9. melléklet szerint határozza meg.

(7) A Közgyűlés a gazdálkodás biztonsága érdekében az előre nem tervezhető kiadások biztosítására a 10. melléklet szerint általános tartalékot és céltartalékokat képez.

(8) A Közgyűlés az Önkormányzat által folyósított ellátások kiadásait a 11. melléklet szerint határozza meg.

(9) A Közgyűlés az Önkormányzat beruházási kiadásait feladatonként és felújítási kiadásait célonként összesítve a 12. melléklet szerint határozza meg.

(10) A Közgyűlés az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből megvalósuló fejlesztési céljait a 13. melléklet szerint határozza meg.

(11) A Közgyűlés az Önkormányzat adósságrendezési kötelezettségei évenkénti bontását a 14. melléklet szerint határozza meg.

(12) A Közgyűlés az Önkormányzat adósságrendezési kötelezettsége pénzintézetenkénti bontását a 15. melléklet szerint határozza meg.

(13) A Közgyűlés az Önkormányzat kezességvállalásokból származó kötelezettségeit a 16. melléklet szerint határozza meg.

(14) A Közgyűlés az európai uniós támogatással megvalósuló projektek költségvetését, valamint az Önkormányzat ezen projektekhez történő hozzájárulását a 17. melléklet szerint határozza meg.

(15) A Közgyűlés a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését, a következő évek költségvetését terhelő kötelezettségvállalások összegét feladatonként (döntésenként), évenként és összesítve a 18. melléklet szerint határozza meg.

(16) A Közgyűlés a közvetett támogatások kimutatását a 19. melléklet szerint határozza meg.

(17) A Közgyűlés az Önkormányzat 2023. évi bevételi és kiadási előirányzatainak várható teljesüléséről készített előirányzat felhasználási ütemtervét a 20. melléklet szerint határozza meg.

(18) A Közgyűlés az Önkormányzat címenkénti létszámkeret- (álláshely-) meghatározását a 21. melléklet szerint tartalmazza az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 24. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján.

(19) A Közgyűlés az Önkormányzat közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzatát a 22. melléklet szerint határozza meg.

(20) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat intézményeinek bevételeit és kiadásait a 23. mellékletei szerint határozza meg.

(21) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal és az intézmények beruházási kiadásait feladatonként és felújítási kiadásait célonként összesítve a 24. melléklet szerint határozza meg.

(22) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2025. évi költségvetési bevételei és kiadásai feladatonkénti bemutatását a 25. mellékletet szerint határozza meg.

(23) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata működési és felhalmozási bevételeinek és kiadásainak pénzforgalmi mérlegét, a 2024 – 2026. év gördülő tervezését a 26. melléklet szerint határozza meg.

II. Fejezet

Részletes rendelkezések

3. *  Az Önkormányzat bevételei és kiadásai

4. § *  A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2023. évi költségvetésének

a) működési mérleg egyenlegét – 8 194 168 243 Ft-ban,

b) felhalmozási mérleg egyenlegét – 17 495 927 302 Ft-ban,

c) költségvetési bevételeit 56 622 314 392 Ft-ban,

d) költségvetési kiadásait 82 312 409 937 Ft-ban,

e) költségvetési egyenlegét – 25 690 095 545 Ft-ban,

f) finanszírozási bevételeit 26 267 645 330 Ft-ban,

g) finanszírozási kiadásait 577 549 785 Ft-ban,

h) finanszírozási egyenlegét 25 690 095 545 Ft-ban,

i) összes bevételét 82 889 959 722 Ft-ban,

j) összes kiadását 82 889 959 722 Ft-ban

határozza meg.

4. A költségvetés egyensúlyának megteremtése, hitel(keretekből) igénybevétel, hitelfelvétel, kezességvállalás

5. § (1) Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett beruházási és működési hitel tőke- és kamatterheit a mindenkori költségvetésébe beépíti, és prioritást biztosít e tartozásállomány visszafizetésére.

(2) Az Önkormányzat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §–10/F. §-ában foglalt feltételek szerint vállalhat kezességet és garanciát, köthet adósságot keletkeztető ügyletet.

(3) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az Önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.

(4) Az Önkormányzat által vállalt kezességek (törlesztőrészletek és kamataik) együttes összege 2023. január 1-jén 0 Ft. Az Önkormányzat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (1) bekezdésében meghatározott célokra, az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint a 2023. évben kezességet vállalhat, amennyiben a tárgyévre elfogadott kiadások között a kezességvállalás fedezetét biztosító előirányzat rendelkezésre áll, és a további években is fenntartható annak finanszírozása.

(5) Az Önkormányzat kezességvállalása legfeljebb a hitel, kölcsön felvételkori folyósítási árfolyamon számolt tőkére és annak kamatára terjed ki, nem vonatkozik az árfolyamkockázatokból eredő veszteségre, késedelmi kamatokra és a kezességgel biztosított adósság kezelésével kapcsolatos egyéb díjakra, költségekre.

(6) A kezességvállalás éves díja megegyezik a kezességgel biztosított összeg és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda által közzétett mindenkori alapráta százalékban meghatározott értékének szorzatával.

5. A helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása

6. § (1) A Közgyűlés a nemzetiségi önkormányzatok kiadási előirányzatára 8 000 eFt-ot különít el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat felosztásáról a helyi nemzetiségi önkormányzatok együttes javaslata és a Nemzetiségi Tanács javaslata alapján a Költségvetési és Gazdasági Bizottság dönt.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatásának átutalása az első negyedévben március 20-ig, ezt követően negyedéves ütemezésben, a tárgynegyedév első hónap 20. napjáig történik. A nemzetiségi önkormányzat a támogatás adott tárgyhavi felhasználásáról havonta, a hónap 3. napjáig köteles a Költségvetési és Közgazdasági Főosztály könyveléséhez a szükséges bizonylatokkal elszámolni. Amennyiben a bizonylatolás, elszámolás nem történik meg, a következő negyedéves finanszírozást az Önkormányzat visszatartja az elszámolási kötelezettség pótlásáig.

6. Az Alapok felhasználása

7. § (1) Az Önkormányzat elkülönített bankszámláin kezelt Környezetvédelmi Alap és a Városi Faalap felhasználásáról – alapítványi forrás átadása kivételével – a Környezetvédelmi és Innovációs Bizottság dönt.

(2) A Környezetvédelmi Alapból és a Városi Faalapból csak azon külső szervezeteknek lehet pénzügyi támogatást nyújtani, amelyek az Önkormányzattal kötött támogatási szerződésben vállalják, hogy a 2023. évet megelőző évben az Önkormányzattól kapott támogatás szerződés szerinti felhasználásáról pénzügyi beszámolót készítenek, továbbá a 2023. évben a támogatási szerződésben foglaltak szerint elszámolnak a 15. §-ban foglalt rendelkezések szerint, és nyilatkozatot tesznek, hogy köztartozásuk nincs. A beszámolási kötelezettség elmulasztása a támogatási összeg kiutalásának visszatartását eredményezi. A visszatartott, vagy a 3 hónapig fel nem használt támogatásokat az „Általános tartalékba” kell helyezni.

(3) A Lakáselidegenítési Alap a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (1)–(5) bekezdésében foglalt szabályok szerint kezelendő és használható fel, a felhasználásról a Népjóléti és Sport Bizottság dönt az elkülönített bankszámlán rendelkezésre álló összeg erejéig.

7. A költségvetés végrehajtásának általános szabályai

8. § A költségvetési gazdálkodás biztonságáért a Közgyűlés, a gazdálkodás szabályszerűségéért a Polgármester felelős.

9. § A Polgármester az év közben az Országgyűlés, a Kormány, vagy valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap által biztosított pótelőirányzatról tájékoztatja a Közgyűlést. A Közgyűlés – az első negyedév kivételével – negyedévenkénti hatállyal dönt a költségvetési rendelet ennek megfelelő módosításáról, de a december 31-i hatállyal módosító költségvetési rendelettervezetet legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig kell Közgyűlés elé terjeszteni.

10. § Az önkormányzati gazdálkodás minden területén érvényesíteni kell a takarékos, szigorú gazdálkodás követelményét.

11. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodása a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magába. A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetőek. A költségvetési kiadások a költségvetésben megállapított, vagy az évközben módosított kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetőek, a tervezett kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel.

(2) Az Önkormányzat nevében pénzügyi fedezet hiányában kötelezettség nem vállalható, feladat végrehajtása nem kezdhető meg.

(3) A bevételi előirányzatok kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(4) A bevételek teljesülésének elmaradása esetén a Polgármester a kiadási előirányzatok felhasználását az Önkormányzat likviditási tervének adataihoz igazodva korlátozza.

(5) Bevételkiesés esetén – a likviditásra gyakorolt hatás mértékére figyelemmel – a Polgármester elsősorban a kötelezettséggel nem terhelt egyszeri kiadások, a speciális célú támogatások, a nem kötelező feladatok előirányzatának felhasználását korlátozza.

(6) Amennyiben év közben a gazdálkodás feltételeiben olyan kedvezőtlen változások következnek be, amelyek a költségvetés végrehajtását alapvetően veszélyeztetik, a Polgármester a Város költségvetési gazdálkodásának stabilizálása, a likviditás megőrzése érdekében – a Közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett – a teljes önkormányzati körben a kötelezettségvállalási (pénzfelhasználási) jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja, az elfogadott költségvetés keretein belül a szükséges átmeneti, pénzügyi folyamatokat szigorító intézkedéseket megteheti.

12. § (1) Az Önkormányzat év közben keletkező többletbevételei – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az általános tartalék előirányzatát növelik, kivéve, ha a többletbevétel felhasználásáról a Közgyűlés másképpen rendelkezik.

(2) Az ingatlanértékesítések bevételét – a 7. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – a Kormány által a 2017. és a 2018. években biztosított visszatérítendő támogatás visszafizetésére kell fordítani.

(3) Amennyiben a többletbevétel céljellegű, akkor a meghatározott célhoz kapcsolódó kiadás előirányzatának növelésére kell felhasználni.

13. § (1) Működési és felhalmozási célú támogatásra irányuló pályázat kizárólag közgyűlési jóváhagyást követően nyújtható be, kivéve a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan eseteket, melyekről a Polgármester határoz, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.

(2) Felhalmozási célú támogatásra pályázat kizárólag abban az esetben nyújtható be, amennyiben a támogatás intenzitása meghaladja a 90%-os mértéket.

(3) Induló fejlesztési feladatokra és pénzeszközátadásra vonatkozó kötelezettség abban az esetben vállalható 90%-ot el nem érő támogatásintenzitású feladatokra, amennyiben a Közgyűlés azt kiemelt közcélnak minősíti.

14. § A költségvetésben jóváhagyott kiadási előirányzatok 2023. december 31-én meglévő, végleges kötelezettséggel nem terhelt maradványa törlésre kerül.

8. Költségvetési támogatások

15. § (1) A közfeladatok ellátására államháztartáson kívülre jóváhagyott támogatások kizárólag érvényes közfeladat-ellátási szerződések alapján folyósíthatók, és kizárólag működési célú támogatások lehetnek, melyeket beszámolási és elszámolási kötelezettség terhel.

(2) A Közgyűlés és a bizottságai által államháztartáson belülre, vagy államháztartáson kívülre megítélt támogatások kizárólag érvényes támogatási szerződés alapján folyósíthatók.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti szerződéseknek tartalmaznia kell, hogy a kedvezményezett a támogatást milyen célra használhatja fel. Több cél megjelölése esetén külön kell rendelkezni az egyes célokra vonatkozó támogatás összegéről. A szerződéseknek tartalmazniuk kell a finanszírozás ütemezését és az elszámolási határidőket is. Amennyiben a támogatott az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a következő évben támogatásban nem részesülhet.

(4) Az átadott pénzeszközök átutalásának ütemezése – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a következő rendben történik:

a) az éves szinten 10 000 eFt-ot meghaladó támogatás összege – havi időarányos ütemezéssel – a tárgyhónap 20. napjáig,

b) az éves szinten 10 000 eFt-ot meg nem haladó támogatás összege – negyedéves bontásban – a negyedév első hónapjának 20. napjáig utalható.

(5) Amennyiben azt a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működése körében felmerült ok indokolttá teszi, a működőképesség fenntartása vagy a likviditás megőrzése érdekében az átadott pénzeszköz átutalása ütemezésének módosításáról Közgyűlés dönt, kivéve a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan eseteket, melyekről a Polgármester határoz, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.

9. A költségvetésben tervezett tartalék előirányzatok igénybevétele

16. § (1) Az Általános tartalék, valamint a céltartalékok között nevesített, előirányzatok felhasználásáról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Költségvetési és Gazdasági Bizottság állásfoglalása alapján a Közgyűlés dönt.

(2) A céltartalékok között nevesített, 18. § (4) bekezdése szerinti előirányzatok felhasználásáról az Önkormányzat 18. § (4) bekezdésében meghatározott szerve a Közgyűlés átruházott hatáskörében eljárva dönt.

(3) A keretek és a céltartalékok tekintetében a döntési lehetőséget és a pénzügyi felhasználást a 11. § (2) bekezdésében és (4)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezések korlátozzák.

(4) A nem kötött felhasználású céltartalékokra kötelezettséget vállalni a tárgyév november 30-ig lehet.

17. § (1) A céltartalékok között nevesített zárolt előirányzatok feloldására kizárólag a 4. mellékletben meghatározott Egyéb működési bevételek teljesítése esetén kerülhet sor a (2) bekezdésében meghatározott sorrend megtartásával.

(2) Az Egyéb működési bevételek teljesítése esetén a céltartalékok között nevesített zárolt előirányzatok feloldása

1. Rendkívüli Intézményi Energia- és Bérkiegészítési Alapba helyezett előirányzata,

2. Bérfejlesztési Alap soron megjelenő kiadások,

3. Önkormányzati Társasági Energiatámogatási Alap soron megjelenő kiadások,

4. Önkormányzati Intézményi Beruházási/Felújítási Alap előirányzat soron megjelenő kiadások,

5. Önkormányzati fenntartású intézményi területeken veszélyes fakivágások Alapba helyezett előirányzata,

6. Önkormányzati intézmények játszótéri eszközeinek szabványosítása Alap soron megjelenő működési előirányzatok,

7. Gazdaságfejlesztési Alapba helyezett előirányzatok

sorrendben történik.

10. Átruházott hatáskörök

18. § (1) A Polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével nettó 200 000 eFt összeghatárig dönthet a Közgyűlés hatáskörébe tartozó, de a két ülés közötti időszakban felmerülő és azonnali intézkedést igénylő valamennyi, az Önkormányzat költségvetését érintő kérdésben, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott esetkörben a Polgármester az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, valamint az önkormányzat intézményei részére juttatott működési célú többletforrás felhasználásáról esetenként legfeljebb 50 000 eFt összeghatárig dönthet önállóan.

(3) A polgármesteri keret felhasználásáról a Mötv. 42. §-ában foglalt át nem ruházható döntések kivételével a Polgármester dönt, aki a felhasználás jogcíméről és mértékéről a zárszámadás során a Közgyűlést köteles tájékoztatni.

(4) A céltartalékok között nevesített előirányzatok közül

a) a Polgármester dönt:

aa) a Választókörzeti keret,

ab) a Civil szervezetek támogatása előirányzat,

ac) a Nemzetiségi Tanácsnok keret,

ad) a „Dönts Velünk” program előirányzat,

ae) a Környezetvédelmi és fenntarthatósági Megbízott keret,

af) a Bérfejlesztési alap,

ag) az Önkormányzati fenntartású intézményi területeken veszélyes fakivágások alap,

ah) az Önkormányzati intézmények játszótéri eszközeinek szabványosítása alap,

ai) az Önkormányzati Intézményi beruházási/felújítási alap,

aj) az Állati hulladék ártalmatlanítás előirányzat,

ak) az Önkormányzati Társasági Energiatámogatási Alap,

al) a Gazdaságfejlesztési Alap

b) a Kulturális Bizottság dönt:

ba) a Fesztiválok, egyéb rendezvények és támogatások előirányzat,

bb) a Közművelődési megállapodással rendelkezők támogatása előirányzat

c) a Népjóléti és Sport Bizottság dönt:

ca) a Sportfeladatok ellátási keret,

cb) a Lakáselidegenítési Alap,

cc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj,

cd) az Önkormányzati tulajdonú lakások karbantartása, felújítása keret

d) a Költségvetési és Gazdasági Bizottság dönt:

da) a Normatív állami támogatások elszámolása előirányzat,

db) a Fenntartási (vis maior) keret,

dc) a Nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása előirányzat

e) a Környezetvédelmi és Innovációs Bizottság dönt:

ea) a Környezetvédelmi Alap,

eb) a Városi Faalap

felhasználásáról.

(5) A Közgyűlés az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást a költségvetési rendelet módosítások közötti időszakban a Polgármesterre ruházza át. A költségvetési rendelet módosítások közötti időszakban az előirányzatokon belüli átcsoportosításokról a Polgármester dönt.

(6) A Közgyűlés az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésének jogát a Polgármesterre ruházza át, aki ennek végrehajtására a gazdálkodás rendjéről szóló szabályzatban foglaltak szerint adhat felhatalmazást.

(7) A rendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervek és az Önkormányzat behajthatatlan követeléseinek, kintlévőségeinek törléséről átruházott hatáskörben a Költségvetési és Gazdasági Bizottság dönt.

11. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó részletes szabályok

19. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős

a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,

b) a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,

c) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,

d) a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,

e) a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért,

f) a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.

(2) A költségvetési szerv vezetője a feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyet – az álláshelyre vonatkozó közgyűlési döntésig – nem töltheti be, az ebből eredő megtakarításokat még átmenetileg sem használhatja fel.

(3) Az intézményi költségvetés végrehajtása során a gazdasági szervezettel rendelkező és a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalhat, és kifizetéseket is ezen összeghatárig rendelhet el. A saját bevételből tervezett kiadásra kizárólag a befolyt bevétel mértékéig vállalható kötelezettség. Az előirányzatok túllépése esetén a fenntartó az intézményvezető beszámoltatását és felelősségre vonását kezdeményezi.

20. § A kijelölt gazdasági szervezet a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények költségvetését és éves beszámolóját a gazdasági szervezettel rendelkező intézménnyel azonos szerkezetben, azzal egyidőben köteles elkészíteni.

21. § *  (1) A közalkalmazottak, valamint a Csorba Győző Könyvtár, a Janus Pannonius Múzeum, és a Pécsi Kulturális Központ munkavállalói részére a bérek bankszámlára történő utalása miatti többletköltségek ellensúlyozására a költségvetési szervek kötelesek költségvetésükben tervezni 700 Ft/fő/hó bruttó összeget pénzbeli költségtérítésként, melyet havonta kell folyósítani.

(2) A Közgyűlés minden közalkalmazott, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott, valamint a Csorba Győző Könyvtár, a Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Kulturális Központ munkavállalói béren kívüli (cafeteria) juttatását bruttó (közterhekkel együtt számított) 200 000 Ft/fő/év összegben határozza meg, melynek folyósítása 2023. július 15. és 31. napja közötti időszakban történhet.

22. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előző évi pénzmaradványát a Polgármesteri Hivatal Költségvetési és Közgazdasági Főosztálya egyidejű tájékoztatásával, a bevételi és kiadási oldal azonos összegű saját hatáskörű előirányzat-módosítása után használhatja fel.

(2) A személyi juttatás előirányzat tervezése során az intézmény köteles a rendszeres személyi juttatásokat a szükséges mértékben megtervezni. A rendszeres személyi juttatásokból átcsoportosítani csak abban az esetben lehet, ha a megmaradó előirányzat elegendő a rendszeres juttatások kifizetésének fedezetére.

(3) Az intézményenként meghatározott kiemelt üzemeltetési előirányzatokat a költségvetési szerv köteles betervezni, felhasználásuk az intézményi éves pénzmaradvány megállapítása keretében elszámolás tárgyát képezi. Ezen előirányzatok az egyéb kiadások terhére az év során növelhetők, és kizárólag indokolt esetben csökkenthetők.

(4) Az önkormányzati költségvetési szervek feladataik ellátásához a költségvetésben tervezett kiemelt üzemeltetési előirányzatok felhasználása során kötelesek feladataik ellátásáról, munkafolyamataik megszervezéséről oly módon gondoskodni, hogy az biztosítsa ezen előirányzatok gazdaságos, hatékony és takarékos felhasználását.

(5) A költségvetési szervek az alábbiakban felsorolt kiemelt üzemeltetési, szolgáltatási, beszerzési díjak kiegyenlítésének kötelesek eleget tenni:

a) gázenergia-szolgáltatás,

b) villamosenergia-szolgáltatás,

c) távhő- és melegvíz-szolgáltatás,

d) víz- és csatornaszolgáltatás,

e) hulladékszállítás,

f) gyógyszerbeszerzés,

g) rovarirtás,

h) élelmiszer beszerzés, vásárolt élelmezés,

i) bérleti szerződések.

(6) Amennyiben az intézmény működése során – a rendes működésből adódó felhasználáson túl – nem indokolható energiafelhasználás mutatható ki, a fenntartó az intézményvezető beszámoltatását és indokolt esetben felelősségre vonását kezdeményezi.

23. § (1) Pénzügyi fedezet, előirányzat hiányában a költségvetési szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti meg.

(2) Több év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettséget vállalni – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a Közgyűlés előzetes engedélyével lehet. A kötelezettségvállalás fedezetét a várható teljesítési időpontokhoz igazodóan kell a költségvetési szerv költségvetésében előirányozni.

(3) Nem szükséges a Közgyűlés előzetes engedélye a több év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettségvállaláshoz

a) a 22. § (5) bekezdés a)–g) pontjaiban foglalt szolgáltatások esetében,

b) amennyiben a telekommunikációs, és internet szolgáltatások vonatkozásában lefolytatott önkormányzati központi közbeszerzési eljárás eredményként létrejött szerződéses jogviszony technikai okok miatt nem létesíthető.

(4) Költségvetési éven átnyúló, vagy az önkormányzat költségvetését érintő pályázatok kizárólag a Közgyűlés jóváhagyó döntését követően nyújthatók be. Az előfinanszírozást elsősorban az intézmény saját bevételeiből kell biztosítani. A pályázati forrásból finanszírozott kiadásokat a költségvetési szerv köteles elkülöníteni a könyvelésében, a bizonylatokon egyértelműen megjelölni a pályázathoz kapcsolódó azonosítót. Kötelezettség csak a költségvetési szerv tárgyévi költségvetésében rendelkezésre álló szabad előirányzat mértékéig vállalható. Az elkülönített pályázati támogatások kizárólag az adott cél szerint használhatók fel.

(5) Elszámolási kötelezettség terheli az intézményeket a részben már az eredeti költségvetésben szereplő, részben a később leosztásra kerülő normatív, kötött felhasználású támogatások tekintetében. A céljelleggel megállapított előirányzatok következő évre áthúzódó, kötelezettséggel nem terhelt maradványa törlésre kerül.

(6) A kulturális intézmények kötelesek a költségvetés végrehajtását éves rendezvénytervvel alátámasztani, a rendezvényhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten bemutatni.

(7) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek vezetői a munka-, és védőeszközök, valamint jóléti juttatásaikra vonatkozó szabályzataikban megállapított összegeket kötelesek a költségvetésben tervezni, melyek mértéke a következő összegeket nem haladhatja meg:

1. Védő-, és munkaeszköz juttatások:

a) védőszemüveg: kétéves kihordási idő mellett 15 000 Ft/fő,

b) szociális ágazatban dolgozók esetén a védőruha: 30 000 Ft/fő a védőruha jellegétől függően 1–3 év kihordási idő mellett,

c) szociális ágazatban dolgozók esetén munkaruha: 20 000 Ft/fő a munkaruha jellegétől függően 1–3 év kihordási idő mellett,

2. Jóléti juttatások:

a) temetési segély: kizárólag közeli hozzátartozó esetén, 70 000 Ft/elhunyt,

b) tanulmányi ösztöndíj: a képzési díj 50%-a, és kizárólag akkor, ha legalább a képzési idő kétszeresére vállalja a támogatott, hogy a támogató költségvetési szerv munkavállalójaként hasznosítja a megszerzett képzettséget.

24. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a jogszabály által előírt, saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokat az adott időszak könyvelésében történő átvezetés céljából a Polgármesteri Hivatal Költségvetési és Közgazdasági Főosztálya eljuttatni, nemleges esetben is, minden hónap 15. napjáig.

(2) A Közgyűlés az intézményi saját hatáskörű előirányzat-módosítások figyelembevételével dönt a költségvetési rendelet szükséges módosításáról.

(3) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások többlet-támogatási igényt sem a folyó költségvetési évben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.

(4) Az Áht. által meghatározott kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást a költségvetési szervek saját hatáskörben nem hajthatnak végre.

(5) Az Áht. által meghatározott kiemelt előirányzatokon belül a rovatok között és a dologi előirányzatai között tervezett, kiemelt üzemeltetési előirányzatok között a költségvetési szerv saját hatáskörben hajthat végre átcsoportosítást, a költségvetési főösszeg változatlansága mellett. Az elvégzett átcsoportosításról és annak részletes indokairól a költségvetési szerv nyolc napon belül írásban tájékoztatja a Polgármestert.

(6) Az előirányzatcsoportokon belül végrehajtott átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatainak növelésére, kivéve, ha a Közgyűlés azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt.

(7) Előirányzat-módosítás, -átcsoportosítás esetén mindig meg kell jelölni a költségvetési előirányzatokba véglegesen beépülő (tartós) előirányzat- módosításokat.

25. § (1) A költségvetési szerv a működési bevételek és a felhalmozási bevételek eredeti, vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevétel felhasználása a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint történhet.

(2) Az intézmények a közhatalmi többletbevételekkel előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják, melyről kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni a saját hatáskörű előirányzat módosításra vonatkozó általános szabályok szerint.

(3) Az intézmények – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az elért működési többletbevételeikkel éves szinten az eredeti költségvetési főösszegük 5%-áig saját hatáskörben módosíthatják költségvetésüket.

(4) A kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézmények – tevékenységük speciális jellegére tekintettel – a működési többlet bevételeikkel előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják, melyről kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni a saját hatáskörű előirányzat-módosításra vonatkozó általános szabályok szerint.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott mérték feletti többletbevétel kizárólag a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

(6) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott esetekben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.

(7) Az intézmények által elért felhalmozási többletbevételi előirányzataik kizárólag a Közgyűlés hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatók fel.

(8) Amennyiben a többletbevétel felhasználása a személyi juttatások előirányzatának növelésére irányul, azt részletes indoklással kell alátámasztani. A többletbevétel saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítással nem fordítható illetményemelésre, vagy a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére.

(9) A működési bevételek között saját hatáskörben módosítható többletbevételként és többletfeladatként elszámolható költségtérítéses oktatás, vizsgára felkészítés, vizsgáztatás, képzés, tanfolyam (a továbbiakban: Tanfolyam) megkezdése előtt az intézmény vezetője köteles részletes pénzügyi tervet készíteni, mely tartalmazza a Tanfolyam lebonyolításával járó kiadásokat, bevételeket.

(10) Többletbevételek terhére kötelezettséget csak oly módon lehet vállalni, hogy a pénzeszközök intézményi költségvetési számlán történő jóváírása megelőzze a kötelezettségvállalás dátumát.

(11) A többletbevételek felhasználását az intézmények kötelesek elkülönítetten kimutatni.

(12) A többletbevételhez kapcsolódó előirányzat módosítást az intézményvezető köteles kezdeményezni.

26. § (1) A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás vagy igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.

(2) A költségvetési szerv a szellemi és anyagi infrastruktúráját közcél érdekében igénybe vevő számára nem köteles térítést előírni, amennyiben a Polgármester erre engedélyt ad.

(3) Amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is.

(4) A szociális és a köznevelési intézmények egyéb saját bevételei közül a helyiség-bérbeadásból, vendégszállásból és vendégétkeztetésből származó bevétel, valamint az intézmény székhelyén, telephelyein, tagintézményeiben tartott tanfolyamok díjaiból származó bevételek (a továbbiakban bevételek) 25%-át karbantartásra vagy felújításra kell fordítani.

(5) Az (1)–(3) bekezdés figyelembevételével a költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni.

(6) A nyári napközis tábor, valamint a balatoni tábor esetén, ahol az étkeztetést vállalkozó végzi, a nem tanulói jogviszonyban állók étkezési díját a gyermekétkeztetést bonyolító intézmény nem szedheti be, az alkalmazotti és a vendégétkeztetés bevételeit és kiadásait – a Balatonfenyves, Mészáros u. 16. szám alatt lévő 2. számú tábor kivételével – az intézmény költségvetése nem tartalmazhatja.

(7) A költségvetési szervek a működésükhöz rendelt ingó- és ingatlanvagyon hasznosításából származó bevételt nem engedhetik át az intézményhez kapcsolódó alapítványok és nem az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek részére.

(8) A saját bevételből tervezett kiadások kizárólag a bevételek teljesítésének üteme szerint teljesíthetők, a saját bevétel elmaradásának időarányos mértékével a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatait csökkenteni kell.

27. § (1) Az Önkormányzat által folytatandó beszerzési eljárások keretében az ajánlattétel feltételeként elő kell írni, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy nincs egy évnél régebbi lejárt köztartozása és helyi adó tartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott.

(2) A szerződéskötés feltétele, hogy a nyertes ajánlattevő harminc napnál nem régebbi, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Önkormányzati Adóhatósági Főosztálya által kiadott általános adóigazolást nyújtson be, mely tanúsítja, hogy nincs helyi adó tartozása. A számla kiegyenlítését megelőzően szükséges továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított adóigazolás benyújtása, amennyiben a nyertes ajánlattevő nem szerepel a köztartozásmentes adózók nyilvántartásában. Szükséges továbbá az Önkormányzati Adóhatósági Főosztály által kiadott általános adóigazolás benyújtása is. Kifizetés csak általános adóigazolás és a köztartozásmentes adatbázisból kinyomtatott igazolás benyújtását követően teljesíthető.

28. § (1) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat kétévente leltározni kell.

(2) Kötelező a fordulónappal (a megszűnés napjával) a leltározást végrehajtani, amennyiben az intézmény átszervezés vagy jogutód nélküli megszűnés következtében megszűnik.

12. Az önkormányzati biztos

29. § (1) A Közgyűlés – amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az Önkormányzat, vagy a hitelezői nem kezdeményezték –önkormányzati biztost bíz meg, és kirendeli a felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak harminc napon túli, elismert tartozásállománya az Áht. 71. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az ott meghatározott mértéket eléri.

(2) Az önkormányzati biztos kinevezését a Közgyűlésnél kezdeményezheti

a) a Polgármester,

b) a Jegyző,

c) a Költségvetési és Gazdasági Bizottság,

d) a Költségvetési szerv vezetője.

(3) Az önkormányzati biztost a Közgyűlés döntése alapján a Polgármester bízza meg.

13. Vegyes rendelkezések, intézményfinanszírozás

30. § E rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szerv köteles az árubeszerzési, építési, beruházási és szolgáltatási célra juttatott támogatások felhasználását a közbeszerzési törvény alkalmazásához kötni.

31. § Az intézmények kötelesek a részükre megállapított költségvetésből időarányos, a valós finanszírozási igény alapján készített, a törvényi előírásnak megfelelően havi finanszírozási ütemtervet készíteni, az Önkormányzat finanszírozási ütemtervével összhangban. Az intézményfinanszírozás az összesített finanszírozási ütemterv alapján történik, melyben a kiadások mellett figyelembe kell venni az intézményi tervezett saját bevételek realizálódását is. A finanszírozás ütemezésében a fentiektől való eltérés csak indokolt, működést veszélyeztető esetben lehetséges.

14. Az Önkormányzat által felügyelt költségvetési szerveknél szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai

32. § (1) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(2) A költségvetési szerv a külső személyi juttatások előirányzata és a dologi kiadások között megtervezett szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele tétel előirányzatának terhére természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli egyéb szervezettel akkor köthet szerződést, ha

a) azt jogszabály nem zárja ki, továbbá

b) a szerződés megkötése jogszabályban, az alapító okiratában, vagy a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alap- feladat ellátásához feltétlenül szükséges, és

c) az Ávr. eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy az alaptevékenység részeként felmerülő, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

(3) A költségvetési szervek aktív állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján járó díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. A megbízási szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv aktív állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződést legkorábban az Áht. 37. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi ellenjegyzés napjával lehet megkötni.

(5) A pénzügyi ellenjegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a költségvetési szerv vezetőjének a (2)–(3) bekezdésben foglaltaknak történő megfelelésről szóló nyilatkozatát.

15. Köztisztviselői alapilletmény, illetménykiegészítés és cafetéria

33. § (1) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatalban a köztisztviselők illetményalap mértékét a 2023. évben 62 000 Ft összegben, a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítését az alapilletménye 40%-os, az érettségi végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítését az alapilletménye 20%-os mértékében határozza meg.

(2) A Közgyűlés a Pécsi Közterület-felügyeletnél a köztisztviselői illetményalap mértékét a 2023. évben 55 000 Ft összegben, a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítését az alapilletménye 40%-os, az érettségi végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítését az alapilletménye 20%-os mértékében határozza meg.

(3) A Közgyűlés a köztisztviselők és az ügykezelők béren kívüli (cafeteria) juttatását a 2023. évben bruttó (közterhekkel együtt számított) 310 000 Ft/fő/év összegben határozza meg.

(4) A Közgyűlés a polgármester és az alpolgármesterek béren kívüli (cafeteria) juttatását bruttó (közterhekkel együtt számított) 193 250 Ft/fő/év összegben határozza meg.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

16. Felhatalmazó rendelkezés

34. § A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert és a költségvetési szervek vezetőit az Önkormányzat költségvetésében elfogadott, előírt bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére.

17. Átmeneti rendelkezések az átmeneti költségvetési gazdálkodás időszakára

35. § A Közgyűlés 2024. év január 1-től a Város 2024. évi költségvetési rendeletének hatálybalépéséig terjedő átmeneti költségvetési gazdálkodás időszakára felhatalmazza a Polgármestert a helyi önkormányzat bevételeinek beszedésére a hatályos jogszabályi keretek között.

36. § (1) A bevételek növelése érdekében a nem kötelező feladatellátások térítési díjait differenciáltan, azon követelménynek megfelelve kell megállapítani, hogy a nem kötelező feladatok térítési díjai fedezzék az ezzel kapcsolatban felmerült kiadások teljes összegét.

(2) A vagyontárgyak értékesítését az átmeneti költségvetési gazdálkodás időszaka alatt is meg lehet kezdeni.

37. § (1) Az Önkormányzat, valamint valamennyi költségvetési szerv folyamatos működésének biztosítása érdekében a működési kiadásokat az alábbiak szerint kell teljesíteni:

a) az Önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények és működési feladatok finanszírozása az átmeneti költségvetési gazdálkodás időtartama alatt az előző évi tartós kötelezettségekkel módosított előző évi eredeti kiadási előirányzatok összegén belül, időarányosan történhet a kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatok tekintetében egyaránt,

b) béremelésre a tárgyévi költségvetési rendelet elfogadásáig csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény kötelezővé teszi,

c) nem rendszeres személyi juttatásként kizárólag jogszabályban, önkormányzati rendeletben, önkormányzati határozatban megállapított juttatások fizethetők ki, figyelemmel a kiadott polgármesteri utasításokra is, egyéb esetben semmilyen jogcímen személyi jellegű juttatás nem fizethető ki a tárgyévi költségvetési rendelet hatálybalépéséig,

d) a Polgármesteri Hivatalban és az Önkormányzat intézményeiben létszámnövelés nem hajtható végre,

e) a dologi kiadásokon belül kizárólag a fenntartáshoz, üzemeltetéshez, a folyamatos működéshez szükséges kiadások előző évi előirányzatának időarányos összege használható fel, kivéve a központi költségvetés javára történő elvonásokat és az adóhatóságnak történő befizetési kötelezettségeket.

(2) Az Önkormányzat a tárgyévet megelőző évi költségvetésében szereplő beruházási, felújítási és egyéb felhalmozási célú feladatokra kifizetések a tárgyévet megelőző évre jóváhagyott előirányzatok maradványain belül teljesíthetők a Polgármester külön engedélyével, a már megkötött szerződések pénzügyi áthúzódásainak megfelelően.

(3) A folyamatban lévő, többéves pénzügyi kihatással járó feladatok a vállalt kötelezettségeknek megfelelően teljesíthetők.

(4) A gazdasági társaságok tekintetében a városüzemeltetési és a közszolgáltatási szerződésekben rögzített kötelezettségeket az átmeneti költségvetési gazdálkodás során az alapműködés minimális szintjéig kell teljesíteni.

(5) A többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok részére – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a Város 2024. évi költségvetési rendeletének hatályba lépéséig az előző év eredeti előirányzatának időarányos összege fizethető ki.

(6) Amennyiben azt a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működése körében felmerült ok indokolttá teszi, a társaság a működőképesség fenntartása vagy a likviditás megőrzése érdekében a Város 2024. évi költségvetési rendeletének hatályba lépéséig a benyújtott üzleti tervekben foglaltak szerint differenciáltan, az ésszerű takarékosság szempontjának maximális figyelembevételével finanszírozható azzal a megkötéssel, hogy a támogatás kifizetése a tárgyhót követő hónap 3. napját követően lehetséges, megfelelő fedezet rendelkezésre állása esetén, a 15. § (5) bekezdésében meghatározott egyedi elbírálás alapján.

(7) Támogatások, pénzeszközátadások kiadási jogcímen kizárólag jogszabályon, közgyűlési határozaton, szerződésen és megállapodáson alapuló kifizetések előző évi eredeti előirányzatának időarányos összege fizethető ki.

(8) A lakosság részére történő juttatások a hatályos törvények és önkormányzati rendeletek szerint folyósíthatók.

38. § (1) Az átmeneti költségvetési gazdálkodás időszakában a Polgármester átmenetileg szabad pénzeszközöket a legkedvezőbb kamatfeltételekkel lekötheti.

(2) A Polgármester szükség esetén a pénzintézettől a közgyűlés által meghatározott értékhatárt meg nem haladó munkabérhitel felvételéről dönthet.

(3) A Polgármester a Közgyűlés által elfogadott, egyes kiemelt – elsősorban a pályázatokhoz, közüzemekhez, városüzemeltetéshez, helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó – feladatok esetén, az átmeneti költségvetési gazdálkodás időszaka alatt összességében maximum 200 000 eFt összeghatárig kötelezettséget vállalhat, a folyamatos működtetési és beruházási feladatok érdekében közbeszerzési eljárás kiírásának feltételeként.

(4) A Polgármester az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás és következményeinek elhárítása érdekében a szükséges intézkedést megteheti és 50 000 eFt erejéig kötelezettséget vállalhat.

39. § Az önkormányzati adósságszolgálati kötelezettségek esedékes törlesztő részletei és kamatterhei kifizethetők.

40. § (1) Induló fejlesztési feladatokra és pénzeszközátadásra kötelezettség nem vállalható, kifizetés nem teljesíthető, kivétel a jóváhagyott, legalább 90%-ban támogatott feladatoknál.

(2) Az induló fejlesztési feladatokra és pénzeszközátadásra vonatkozó kötelezettség abban az esetben vállalható 90%-ot el nem érő támogatásintenzitású feladatokra, amennyiben a Közgyűlés azt kiemelt közcélnak minősíti.

41. § Az Áht. 25. § (4) bekezdése alapján a Polgármester beszámol a Közgyűlésnek arról, hogy az Önkormányzatot illető bevételek beszedése és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése a jogszabályi előírások szerint történt, és az átmeneti költségvetési gazdálkodás során keletkező bevételek és teljesített kiadások a költségvetési rendeletbe beépítésre kerültek.

18. * 

42–47. § * 

19. Hatályba léptető rendelkezés

48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Péterffy Attila
polgármester
Dr. Lovász István
jegyző

1–26. melléklet az 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelethez * 

27–28. melléklet az 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelethez *