Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/1993. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

a lakások és helyiségek bérletére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról * 

Salgótarján Város Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. tv.-ben (a továbbiakban: törvény), valamint a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988.(XII. 26.) MT rendeletben biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

I. rész

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Salgótarján Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel.

(2) Azokat a lakásokat és helyiségeket, amelyeknek bérbeadási feltételeit és a bérbeadói hozzájárulást az Önkormányzat költségvetési szerve határozza meg, a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A (2) bekezdésben említett lakások és helyiségek bérletére az Önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló 21/1992. (X. 26.) Ör. sz. rendeletnek a törzsvagyonra vonatkozó szabályait is alkalmazni kell, figyelemmel a rendelet 36. §-ban foglaltakra is.

(4) A vagyonátadó bizottság hatáskörével vagy tulajdoni igény alapján indult bírósági eljárással érintett lakás és helyiség bérbeadására, az említett eljárásokban hozott jogerős és végrehajtható határozat meghozataláig a rendeletet kell alkalmazni, ha a bérbeadó a rendelet hatálybalépésekor az önkormányzat költségvetési szerve vagy az üzemeltető szervezet.

A bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szervek

2. § (1) A képviselő-testület a lakások és helyiségek tulajdonosi, bérbeadói joga gyakorlásával és kötelezettségeinek teljesítésével, ha a rendelet másként nem rendelkezik, megosztva a következő szervezeteket bízza meg:

a) Lakások tekintetében:

- képviselő-testület Népjóléti Bizottságát *  a bérbeadási jogcímek meghatározásával, a szociális lakáshoz jutás sorrendjének megállapításával

- az üzemeltető szervezetet (továbbiakban: üzemeltető) minden más tulajdonosi, bérbeadói jog gyakorlásával és kötelezettség teljesítésével (ahol e rendelet a továbbiakban bérbeadót említ, azon az üzemeltetőt kell érteni) * 

b) Helyiségek tekintetében a 21/1992. (X. 26.) Ör. sz. rendeletben szabályozottak szerint:

- a helyiséggazdálkodó szervezetet (továbbiakban: helyiséggazdálkodó) helyiségek bérbeadásával és elidegenítésével a helyiségek általános üzemeltetési, felújítási feladatainak ellátásával, bérleti és egyéb közüzemi díjainak beszedésével, a bérleti jogviszony megszüntetésével

c) * 

(2) Az a)-c) pontokban foglaltak nem érintik a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy bármelyik lakás és helyiség tekintetében közvetlenül gyakorolja a tulajdonosi és a bérbeadói jogokat.

(3) * 

II. fejezet

A lakások bérbeadása

A lakások bérbeadásának jogcímei

3. § (1) A lakásokat:

a) pályázat útján, továbbá

b) a bérbevételre ajánlatot tevők szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai,

c) bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog,

d) törvényben előírt elhelyezési, bérbeadási kötelezettség,

e) lakáscsere,

f) a rendeletben előírt - másik lakás biztosítására vonatkozó - kötelezettség alapján, valamint

g) a rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok,

h) *  a rendeletben meghatározott más közérdekű célok megvalósítása érdekében,

i) *  a közgyűlés által lakáspolitikai szempontok alapján meghatározott társadalmi csoportok kedvezményes lakáshoz jutását célzó, a közgyűlés külön döntésével meghirdetett pályázati eljárás keretében az ott meghatározott feltételek szerint lehet bérbe adni.

(2) A képviselő-testület minden év március 15-ig meghatározza, hogy a lakások bérbeadásánál az (1) bekezdésben megjelölt jogcímek közül melyeknek kell elsőbbséget biztosítani.

(3) *  Azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, akinek bérleti jogviszonya bármely okból megszűnt, újabb pályázati eljárás lefolytatása és ismételt névjegyzékbe vétel igénye nélkül is bérleti szerződés köthető az általa használt lakásra, amennyiben az Önkormányzat felé fennálló bérleti díj, közüzemi díj tartozása nincs, vagy a fennálló tartozásának a bérleti szerződés megkötését követő 60 napon belüli rendezésére a bérleti szerződésben kötelezettséget vállal, azzal, hogy amennyiben a bérlő határidőben nem tesz eleget a tartozás megfizetésére vállalt kötelezettségének, az bontó feltételnek tekintendő és a bérleti szerződés a megkötésétől számított 60. napot követő első napon megszűnik.

(4) * 

(5) * 

Bérbeadás pályázat útján

4. § (1) Pályázat útján kell a lakást bérbeadni:

a) a képviselő-testület Népjóléti Bizottsága *  - 3. § (3) bekezdés alapján hozott - állásfoglalása értelmében,

b) ha a lakás lakbére a lakbérrendelet szerint magasabb összegben határozható meg

c) ha olyan lakást lehet bérbeadni, amelyet a rendelet alapján már pályázat útján adtak bérbe

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a képviselő-testület a rendelet előírásaitól eltérően is dönthet. Ebben az esetben a lakás bérbeadásának jogcíméről és a bérlő személyéről a képviselő testület határoz.

5. § *  (1) A pályázatot az üzemeltető írja ki és bonyolítja le.

(2) A pályázat üres lakás esetében, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatra az üzemeltető a nyilvántartásai alapján önkormányzati bérlakás bérbevételére ajánlatot tevőket hívja meg. A pályázatra való meghívásra akkor kerülhet sor, ha az ajánlatot tevő jövedelmi igazolásai alapján az üzemeltető valószínűsíti, hogy a pályázat útján elnyert lakás üzemeltetési és fenntartási költségeit a pályázó fizetni tudja. Figyelemmel a rendelet 12. § (3) bekezdésére.

A pályázati meghívást postai úton, tértivevénnyel kell kézbesíteni

(4) Az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a pályázók a lakást előzetesen megtekinthessék.

6. § *  (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát

b) a lakásra a lakbérrendeletben meghatározott lakbér mértékét

c) * 

d) a megtekinthetőség időpontját

e) a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját

f) a bontás és elbírálás helyét és időpontját

g) *  azt a feltételt, hogy a bérleti szerződés megkötésének feltétele 3 havi lakbérnek megfelelő összegű óvadék befizetése.

(2) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a pályázati kiírás megküldésétől számított 15 nap rendelkezésre álljon.

(3) A pályázatot zárt borítékban - a borítékon a feladó és megpályázni kívánt lakás címe szerepelhet - kell az üzemeltetőnek beadni. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén, az üzemeltető bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel.

A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a pályázatok benyújtására megállapított időpontot követő 30 percen belül az üzemeltető képviselője zárja le.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakcímét, a lakásba költözők számát

b) *  a lakbér és a közüzemi díj megfizetésére vállalt kötelezettséget, valamint azon hónapok számát, amelyre vonatkozóan a pályázó vállalja a lakbér előre, egy összegben történő megfizetését,

c) a lakás bérleti díja emelésének - a lakbérrendeletben megállapított lakbéremeléssel arányos mértékű - elfogadását

d) *  arra vonatkozó kötelezettség vállalást, hogy a pályázat megnyerése esetén 3 havi lakbérnek megfelelő összegű óvadék befizetését teljesíti.

7. § *  (1) A pályázatot az üzemeltető képviselője - ügyvéd és a Népjóléti Bizottság *  2 tagja, valamint a pályázatot benyújtók jelenlétében - bontja fel.

(2) A pályázat felbontása után az üzemeltető képviselője az ajánlatokat ismerteti, majd a Népjóléti Bizottság *  2 tagjával együtt (továbbiakban: Bizottság) elbírálja az ajánlatok érvényességét.

A pályázat nyertese az, aki érvényes ajánlatában a legtöbb hónapra vállalja a lakbér egy összegben, előre való megfizetését. * 

(3) *  Amennyiben legalább két pályázó azonos ajánlatot tesz, és ajánlatuk tartalmazza a legtöbb hónapra vonatkozó lakbér megfizetésére irányuló kötelezettségvállalást, úgy licitálásra kerül sor. A licitálást ügyvéd vezeti. Licitálás során a Bizottság azt nyilvánítja a pályázat nyertesének, aki a legtöbb hónapra vállalja a lakbér egy összegben, előre való megfizetését.

(4) *  A pályázat elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A bérleti szerződést legfeljebb 3 éves időtartamra a nyertes pályázóval kell megkötni. Ha a nyertes pályázó 8 napon belül a bérleti szerződést nem köti meg, úgy a második legkedvezőbb ajánlatot tevő résztvevő pályázóval kell szerződést kötni.

A bérleti szerződés újabb pályázat kiírása nélkül is meghosszabbítható. * 

(6) *  A bérlő részéről befizetett óvadék a bérleti jogviszony megszűnésekor visszajár, kivéve ha

- a bérleti jogviszony bérleti díj fizetés elmulasztása miatti felmondással szűnt meg, ekkor a hátralék összege az óvadékból levonható,

- a lakás nem tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban került visszaadásra, vagy a bérleti jogviszony felmondásra került rendeltetésellenes használat miatt, ebben az esetben a helyreállítás költségei levonása után fennmaradó összeg fizethető vissza,

- a visszaadott lakásból leltári tárgy hiányzik, ennek pótlási költségével csökkentett mértékben tarthat igényt a volt bérlő az óvadékra.

Az óvadék összege után a bérbeadó kamatot nem fizet.

Bérbeadás jövedelmi és szociális helyzet alapján

8. § (1) Jövedelmi, szociális és vagyoni helyzet alapján lehet a lakást bérbeadni annak a nagykorú magyar állampolgárnak, akinek tulajdon-, haszonélvezeti-, bérleti joga alapján nincs beköltözhető lakása és megfelel e rendeletben meghatározott feltételeknek (továbbiakban: szociális bérlő).

(2) Szociális bérletre jogosult az is, aki a tulajdonában lévő lakását az önkormányzatnak ajándékozza és azt a képviselő-testület elfogadja.

(3) Nem adható bérbe lakás annak, aki

a) * 

b) lakásbérleti jogviszonyát 1994. január 1. után pénzbeli térítés ellenében a bérbeadóval történő közös megegyezéssel szüntette meg, tekintet nélkül arra, hogy a lakásnak ki volt a bérbeadója,

c) aki a rendelet hatályba lépéséig bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében a lakásügyi hatóság javára lemondott, a lemondást követő 5 éven belül,

d) *  akinek korábban önkormányzati bérlakása volt, azt a bentlakó bérlőre vonatkozó feltételekkel kedvezményesen megvásárolta és magán forgalomban értékesítette, az értékesítést követő öt éven belül

e) *  akinek a lakásbérleti jogviszonya neki felróható okból a bérbeadó felmondásával szűnt meg bérleti díj tartozás miatt, a bérleti díj kiegyenlítéséig, de legalább a lakás kiürítésétől számított 5 éves időtartam alatt,

f) *  aki lakástulajdonnal, illetőleg tulajdoni hányaddal, haszonélvezeti joggal rendelkezik,

g) *  aki a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül lakásépítéshez szociálpolitikai támogatásban részesült.

(4) A hajléktalan jogosultságát az üzemeltető akkor bírálja el, ha az illető személy a hajléktalanná válását megelőzően 3 évig az önkormányzat közigazgatási területén lakott. * 

9. § (1) *  Jövedelmi helyzet alapján lakás szociális bérletére jogosult, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeres összegét, illetve egyedülálló esetén annak háromszoros összegét.

(2) Jövedelemként a személyi jövedelemadóról szóló hatályos jogszabályban megjelölt adóköteles bevétel vehető figyelembe, az egy főre jutó jövedelmet a kérelmező által önként bemutatott legutolsó személyi jövedelemadó bevallás alapján, ennek hiányában más alkalmas módon kell meghatározni. * 

(3) *  A szociális helyzete alapján az (1) bekezdésben megjelölteknek megfelelő ajánlattevők közül előnyt élvez komfort nélküli lakások vonatkozásában:

a) akinek állami gondozása - nagykorúságának elérésével - öt éven belül szűnt meg,

b) akit hajléktalanként látnak el,

c) aki legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik,

d) aki rokkant, munkaképtelen,

e) *  a salgótarjáni lakos.

10. § (1) Szociális bérletre való jogosultság alapján a lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe. A lakásigény mértékét a rendelet 2. sz. melléklete határozza meg.

(2) A lakásigény mértékének a meghatározásánál a szociális bérletre jogosultat és a bérbevételi ajánlat benyújtását megelőző két év óta vele állandó jelleggel együtt lakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba, kivéve a születendő gyermeket.

(3) A (2) bekezdésben említett személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik lakás tulajdon-, haszonélvezeti, vagy bérleti jogával rendelkeznek.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól a Népjóléti Bizottság *  javaslatára a képviselő-testület indokolt esetben felmentést adhat.

11. § (1) A szociális bérletre vonatkozó bérbevevői ajánlatot az üzemeltetőhöz *  kell eljuttatni.

(2) A szociális bérletre vonatkozó ajánlat elbírálásához az ajánlattevő a szükséges adatokat köteles az üzemeltető *  rendelkezésére bocsátani.

(3) A szociális bérletre ajánlatot tevőt fel kell hívni, hogy a rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott adatlapon terjessze elő ajánlatát és nyújtsa be az adatlapon megjelölt igazolásokat.

Amennyiben a beterjesztett ajánlaton az ajánlatot tevő valótlan adatokat közöl, ajánlata érvénytelenné válik. * 

A 3. sz. melléklet szerinti adatlap az üzemeltetőnél 5000 Ft-os igénylési díj megfizetésével egyidejűleg vehető át. * 

(4) Ha az ajánlatot tevő a felhívásnak 60 napon belül nem tesz eleget, vagy az ajánlat elbírálásához szükséges bármelyik adatot (igazolást) nem közli, illetve a szociális bérlet feltételeinek nem felel meg, tájékoztatni kell, hogy ajánlata nem érvényes.

(5) Az érvényes ajánlatokat két évig nyilván kell tartani. E határidő után a bérbevételi ajánlat érvényét veszti.

(6) *  Az üzemeltető előterjesztése alapján a Népjóléti Bizottság *  dönt a jogosult névjegyzékbe való felvételéről, valamint az igénylők sorrendjéről. A névjegyzéket az önkormányzat és az üzemeltető hirdető tábláján ki kell függeszteni a bizottsági döntést követő hónap 15. napjáig.

(7) A sorrendet a 4. sz. mellékletben foglalt szempontok szerint kell meghatározni.

(8) *  Az ajánlattevők adatait az üzemeltető kizárólag az érintett önkéntes hozzájárulás alapján, az igénylés elbírálásáig illetőleg a bérleti szerződés megszűnéséig - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezéseinek betartásával kezelheti.

12. § (1) Szociális bérletre való jogosultság alapján az üzemeltető *  a 11. § (6) bekezdésben jelölt népjóléti bizottsági *  döntést követően köti meg a bérleti szerződést. * 

(2) A szociális bérletre jogosulttal akkor köthető szerződés, ha jogosultsága a szerződés megkötésének lehetővé válásakor is fennáll. Ezt a szerződés megkötése előtt az üzemeltető *  ellenőrzi. * 

(3) Az üzemeltető csak olyan lakásra kötheti meg az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén a bérleti szerződést, ha a becsatolt igazolások alapján az együtt költözők havi jövedelmének 50%-át a lakás havi lakbére és a külön szolgáltatások egy hónapra eső díja nem haladhatja meg. * 

Költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadásának speciális szabályai

12/A. § *  (1) A központi költségvetési támogatás felhasználásával létesített (felújított) önkormányzati bérlakások bérbevételére irányuló ajánlatot az üzemeltetőhöz kell eljuttatni a 6. sz. mellékletben meghatározott adatlap benyújtásával.

(2) A költségalapú bérletre vonatkozó ajánlat elbírálásához az ajánlattevő a szükséges adatokat köteles az üzemeltető rendelkezésére bocsátani. Ha az üzemeltető felhívása ellenére 60 napon belül sem közöl az ajánlattevő az elbíráláshoz szükséges adatot, illetve a feltételeknek nem felel meg, tájékoztatni kell, hogy az ajánlata nem érvényes.

(3) Az érvényes ajánlatot két évig kell nyilvántartani, e határidő után a bérbevételi ajánlat érvényét veszti.

(4) A költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbevételénél előnyt élvez:

a) az a szakképzett, magasabb végzettséggel rendelkező szakember - különösen pályakezdő -, aki tevékenységének Salgótarjánban való folytatása céljából kíván letelepedni és megfelelő jövedelemmel rendelkezik,

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő Fiatalok házában vagy garzonlakásban lakó, érvényes bérleti jogviszonnyal rendelkező személy, aki

- megváltozott családi körülményei (pl. gyermek születése) miatt nagyobb lakást kíván bérbe venni, vagy

- vagyoni, jövedelmi viszonyai alapján nem jogosult szociális bérletre,

c) aki az önkormányzati bérlakást nagyobb komfortfokozatú bérlakásra cserélné (minőségi csere), figyelemmel vagyoni, jövedelmi viszonyaira.

Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog alapján

13. § (1) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, illetve kiválasztására jogosultnak 30 napon belül közölnie kell a bérlő személyét és meg kell határoznia a bérbeadásának azokat a feltételeit, amelyekre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja.

(2) *  Ha a jogosult az (1) bekezdésben foglaltakat elmulasztja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni - eltérő megállapodás hiányában - köteles a lakás lakbérének megfelelő összeget és a lakás bérbeadójának számlázott közüzemi (társasházi) közös költségeit megtéríteni.

(3) A jogosult által megjelölt személlyel megkötött szerződést a jogosultnak is kézbesíteni kell.

(4) *  Amennyiben a jogosult által jelölt személy részére jövedelmi vagyoni viszonyai alapján szociális bérleti díj megállapítására nincs lehetőség, a bérleti szerződés megkötésének feltétele 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadék megfizetése. Az óvadékra alkalmazandó szabályokat a 7. § (6) bekezdése tartalmazza.

Bérbeadás jogszabályban előírt kötelezettség alapján

14. § (1) A lakás bérbeadására - ha a törvény 67. § (1) bekezdése alapján igényt tartó a lakásban lakik - a bérleti szerződést a rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül meg kell kötni.

(2) Ha a lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget a törvény 94. § (1) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg, a bérleti szerződést a jogerős és végrehajtható határozat bérbeadó által történt kézhezvételtől számított 60 napon belül kell megkötni.

15. § (1) A törvény 67. § (2) és (3) bekezdése és a 85. § (1) és (2) bekezdése, illetve a 94. § (1) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására vagy elhelyezésére igényt tartó személlyel szembeni kötelezettséget a képviselő-testület népjóléti bizottságának *  - a 3. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében hozott - határozata alapján kell teljesíteni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett rendelkezések alapján az önkormányzat kötelezettségét nem lakás bérbeadás útján, hanem más elhelyezés biztosításával kell teljesíteni, a kötelezettség teljesítésére - a jogosultak meghallgatása és személyi, vagyoni, jövedelmi körülményeik tisztázása után - az üzemeltetőnek ütemtervet kell készíteni, amelyet jóváhagyás végett a képviselő-testület elé kell terjeszteni. * 

(3) Az (1) bekezdésben említett rendelkezéseken alapuló önkormányzati kötelezettséget - a jogosultsággal való megállapodás alapján - pénzbeli térítés ellenében meg lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a rendelet alapján járna.

(4) A pénzbeli térítés számításánál a bérbe adandó lakás alapterületét, szoba számát és komfortfokozatát kell figyelembe venni. A számításánál az önkormányzat tulajdonában lévő jó adottságú - azonos komfortfokozatú - lakásainak beköltözhető forgalmi értékét kell alapul venni.

(5) Ha az (1) bekezdésében említett rendelkezések alapján az önkormányzat kötelezettségét nem lakás bérbeadása útján, hanem más elhelyezés biztosításával kell teljesíteni azt - a jogosulttal való megállapodás alapján - pénzbeli térítéssel meg nem lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés az egy szobás, félkomfortos, jó adottságú lakás bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén e rendelet alapján járna.

(6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásában jó adottságúnak kell tekinteni azt a lakást, amely a település központjában vagy ahhoz közel van, az épület nem leromlott állapotú és a lakás nincs kitéve súlyosabb környezeti ártalmaknak.

16. § (1) Másik lakást kell bérbeadni annak a bérlőnek, akinek lakásbérleti jogviszonya a bérbeadóval közös megegyezés alapján azzal a feltétellel szűnik meg, hogy a bérbeadó pénzbeli térítés mellett részére kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú lakást ad bérbe.

(2) Másik lakást lehet bérbeadni annak is, akinek a bérbeadó felmondta a bérleti szerződést és megállapodott vele, hogy pénzbeli térítés mellett részére másik lakást ad bérbe.

(3) Másik lakást lehet bérbeadni annak is, akinek a bérbeadó felmondta a bérleti szerződést és részére cserelakást kell adni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt esetekben a másik lakás bérbeadására vonatkozó - e rendeletben meghatározott - szabályokat nem kell figyelembe venni.

(5) *  A Közgyűlés döntése alapján bontásra kijelölt lakás, továbbá a hatóság által életveszélyesnek minősített lakás - beleértve mind a lakás, mind a lakásban használt fűtőberendezés és tartozékai életveszélyessé minősítésének esetét is - érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlőjének elhelyezése során, a felajánlott lakásra vonatkozó bérleti szerződést a megszűnő bérleti szerződés szerinti változatlan tartalommal és feltételekkel kell megkötni. Amennyiben a Közgyűlés döntése alapján bontásra kijelölt lakás bérlőjének tartozása áll fenn, a törvény rendelkezéseivel összhangban a szerződés felmondható.

Bérbeadás közérdekű feladatok megvalósítása érdekében

17. § (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kell lakást bérbeadni.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselőnek, az önkormányzat költségvetési szerve dolgozóinak egyedi elbírálás alapján a rendeletben előírtaktól eltérő feltételek mellet is adhat bérbe lakást.

(3) *  A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával az önkormányzat részére törvényben meghatározott közfeladatok ellátásának céljára, vagy az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján feladatot ellátó szervezet vagy magánszemély részére egyedi elbírálás alapján e rendeletben előírtaktól eltérő feltételekkel - ingyenesen vagy kedvezményes bérleti díjjal - is adhat bérbe lakást.

(4) *  Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, vagy megsemmisült lakás használóját helyezik el.

18. § (1) Másik lakást kell bérbeadni annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:

a) a bérbeadó a lakásba való befogadáshoz adott hozzájárulásakor erre kötelezettséget vállalt;

b) a rendelet hatálybalépése előtt a bérlő halálát megelőző tíz év óta állandó jelleggel a bérlő beleegyezésével a lakásban lakik;

c) a bérlő halálát megelőző két év óta állandó jelleggel a bérlő beleegyezésével lakik a lakásban és a rendelet alapján szociális bérletre jogosult, vagy szociális bérletre nem jogosult ugyan, de az elhalt bérlőnek, ill. a bérlő házastársának az unokája, testvére, továbbá a bérlő élettársa.

(2) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, sem, ha:

a) a lakás bérleti jogának folytatására jogosult lakik a lakásban;

b) a rendelet hatálybalépése után a bérbeadó törvényben megkívánt hozzájárulása nélkül történt a lakásba való befogadás;

c) a bérbeadó a befogadáshoz úgy járult hozzá, hogy a másik lakás bérbeadását kizárta és a bérlő halála esetére a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettséget kikötötte;

d) a visszamaradt személynek bármilyen jogcímen - kiskorú esetében szülőjének - lakása van.

(3) Az (1) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő állandó jellegű befogadását.

(4) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbeadni.

(5) Másik lakásként olyan lakást lehet bérbeadni, amelyre a jogosult a 10. § (1) bekezdése alapján igényt tarthatna. A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal állandó jelleggel együtt lakó azon személyeket lehet figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatók. Több jogosult esetén annak a jogosultnak a hozzátartozóit kell figyelembe venni, akinek több hozzátartozója lakik a lakásban.

(6) Ha a másik lakás bérbeadására jogosult által lakott lakás az (5) bekezdés alapján megállapítható lakásigénye mértékét nem haladja meg, a részére a (3) és (4) bekezdés alkalmazásával az általa használt lakás is bérbeadható.

(7) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat 30 napos határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani.

(8) Annak, aki az intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat, vagy jogelődje javára, akkor lehet lakást bérbeadni, ha vállalja, hogy a bérlemény beköltözhető forgalmi értékének felét megfizeti.

19. § (1) Akit a bíróság a házasság felbontása esetén saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett önkormányzati lakás elhagyására, annak akkor lehet lakást bérbeadni, ha szociális bérletre jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben jelölt személy félkomfortosnál jobb minőségű lakáshoz nem juttatható.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett személy szociális bérletre nem jogosult, részére a szobabérlők házában lehet lakrészt bérbeadni.

19/A. § *  (1) A 3. § (1) bekezdésének i) pont szerinti pályázati eljárás feltételeinek kialakítása során meg kell határoznia:

a) a kedvezményezett társadalmi csoportokat,

b) a pályáztatott lakásokat,

c) a bérleti díjat,

d) a bérbeadás idejét,

e) a pályázati eljárás szabályait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázati eljárás alapján bérbeadott lakásokra nem alkalmazhatók a jelen rendelet 24-25. §-ai.

III. fejezet

Bérbeadás sajátos szabályai

Lakás bérbeadása nem lakás céljára

20. § (1) Lakást nem lakás céljára csak a képviselő-testület adhat bérbe.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetet kivéve, a teljes lakást nem lehet nem lakás céljára bérbeadni.

(3) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára bérbeadni, ha:

a) a bérlő a saját jogán, vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban gazdasági, vagy szolgáltatási tevékenységet végezni;

b) a bérlő magánszemély;

c) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

21. § (1) Ha a rendelet hatálybalépésekor a lakás egészét más célra használják, a lakásbérleti jogviszonyt fel kell mondani.

(2) Ha a rendelet hatálybalépése után kívánják a lakás egy részét más célra használni, a bérlő kérelmére ahhoz a bérbeadó hozzájárulhat. Hozzájárulás esetén a bérleti szerződést módosítani kell.

(3) A (2) bekezdés alapján a lakás más célra történő használatához a bérbeadó akkor járulhat hozzá, ha fennállnak a 20. § (3) bekezdés a-c. pontjában foglalt feltételek.

22. § (1) Egy szobás lakás egy részét a 20. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 21. §-ban szabályozott esetekben sem lehet más célra bérbeadni.

(2) A lakás más célra történő bérbeadása, ill. más célra történő használatához való hozzájárulás esetén a bérlőt fel kell hívni, hogy a más célra történő használat akkor kezdhető meg, ha a tevékenységhez amennyiben szükséges, a hatósági engedélyek rendelkezésre állnak.

(3) A (2) bekezdésben szereplő kikötés megszegése esetén e lakás bérleti jogviszonyát fel kell mondani.

Bérbeadás bérlőtársak részére

23. § (1) Bérlőtársak részére kell a lakást bérbeadni, ha törvény előírja, vagy a bérlőtársi szerződés megkötését olyan személyek kérik, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat a lakásba.

(2) Ha a szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony akkor jöhet létre, ha a bérlő olyan hozzátartozója válik bérlőtárssá, akit a bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

(3) Ha a lakásra a bérlőtársi jogviszony már fennáll, a bérlőtársi jogviszony alanyainak bővítésére akkor van lehetőség, ha az új bérlőtárs bármelyik bérlőtársnak olyan hozzátartozója, akit a bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhat.

(4) A bérlőtársi jogviszony létesítésére, ill. a bérlőtársi jogviszony alanyainak bővítésére akkor van lehetőség, ha a bérlő (bérlőtárs) és a jövőbeni bérlőtárs írásban kéri a bérbeadótól.

(5) Nem létesíthető bérlőtársi jogviszony a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott, vagy befogadható gyermektől származó unokával.

A bérbeadás időtartama

24. § (1) Határozott időre kell bérbeadni a lakást, ha:

a) a bérlő kiválasztására pályázat útján kerül sor;

b) a bérbeadásra a szociális, jövedelmi, vagyoni helyzet alapján került sor;

c) a bérbeadásra a rendeletben bérbeadásra vállalt kötelezettség alapján kerül sor, kivéve, ha a másik lakás bérbeadását a bérlővel való megállapodás írja elő;

d) a bérlő és a bérbeadó így állapodnak meg.

(2) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig kell a lakát bérbeadni, ha a képviselő-testület, ill. a bérlőkijelölési, vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a lakást határozatlan időre kell bérbeani.

(4) *  A határozott időre szóló bérbeadás időtartama - a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - 1 év, melynek lejártakor a bérlőt előbérleti jog illeti meg, ha megfelel a törvény és e rendeletben foglalt feltételeknek.

A lakbér mértéke

25. § *  (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét

a) szociális helyzet alapján, vagy

b) költségelven vagy

c) piaci alapon

történő bérbeadás figyelembe vételével külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Ahol a külön rendelet „bérlakások lakbérét” említ, azon szociális bérleti díjat, ahol pedig „pályáztatott lakások lakbéréről” rendelkezik, azon piaci lakbért kell érteni.

IV. fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

26. § (1) A törvény 21. § (2) bekezdésében megjelölt személyek befogadását a bérlő köteles a bérbeadónak a befogadástól, ill. a születéstől számított 8 napon belül bejelenteni.

(2) A bérbeadó a bérlő (bérlőtárs) írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő testvérét, az élettársát és az unokáját, ill. a bérlő házastársának a testvérét, a gyermekét és az unokáját a lakásba befogadja.

(3) A hozzájárulás akkor adható meg, ha a:

- befogadni kívánt személynek nincs lakáshasználata semmilyen jogcímen;

- bérlő a lakást lakja és legalább egy lakószoba a bérlő és családja használatában maradt és a lakásba költözők, valamint a már a lakásban jog szerint lakó számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 m2-es lakószobarész jut.

(4) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni. A bérlő halála esetén pedig akkor tarthat igényt másik lakásra, ha a befogadás óta legalább 10 évig folyamatosan, állandó jelleggel a lakásban lakik, s vállalja a másik lakás bérbeadásával kapcsolatban a rendeletben meghatározott feltételeket.

(5) A hozzájárulás akkor érvényes, ha a befogadandó személy a (3) bekezdésében előírt feltételeket tudomásul veszi.

(6) * 

Hozzájárulás tartási szerződés esetén

27. § (1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön a vele együtt lakó, ill. hozzáköltöző eltartóval, ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek. Hozzájárulás esetén az eltartót a bérlő a lakásba befogadhatja.

(2) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha az eltartónak, vagy házastársának

- más eltartottal is fennáll tartási szerződése;

- Salgótarján közigazgatási területén haszonélvezettel nem terhelt, tulajdonában álló lakása van.

(3) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához akkor lehet hozzájárulni, ha tudomásul veszi, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül ki kell költöznie.

Hozzájárulás albérletbe adáshoz

28. § (1) Egy szobás lakás albérletbe adásához nem adható bérbeadói hozzájárulás. Kivéve: ha a bérlő a lakásból munkavállalás céljából van távol. A hozzájárulást legfeljebb 1 éves időtartamra lehet megadni. * 

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl *  az albérletbe adáshoz akkor adható hozzájárulás, ha a hozzájárulás nem sérti a 26. § (3) bekezdésben foglaltakat.

Hozzájárulás a lakáscseréhez

29. § * 

V. fejezet

A felek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos jognyilatkozatok

30. § (1) A lakás bérlőnek való átadásával és a bérlő általi visszaadásával kapcsolatos feladatokat az üzemeltető látja el.

(2) A bérleti szerződést az (1) bekezdésben megjelölt szerv foglalja írásba az 5. sz. mellékletnek megfelelő tartalommal.

(3) A törvény II. fejezetében említett bérbeadói nyilatkozat megtételére az (1) bekezdésben hivatkozott szerv jogosult a 6. sz. melléklet szerint. E szerv köteles teljesíteni a bérbeadóra háruló kötelezettségeket is. * 

A lakáshasználati díj

31. § (1) Aki a lakás jogcím nélküli használója, használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogszabályban meghatározott eseteket kivéve, a használati díj a lakásra megállapítható bérleti díj tízszereséig terjedhet.

(3) *  A megállapított használati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével, és azt követően évente kétszeresére kell emelni.

VI. fejezet

A lakásbérlet megszűnésével kapcsolatos szabályok

A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

32. § (1) *  A bérbeadó és a bérlő a határozott és a határozatlan idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel is megszüntetheti.

(2) *  Határozott időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a bérbeadó bérlő számára pénzbeli térítést nem fizet, de a bérlő kérésére másik lakást biztosíthat.

(3) *  Határozatlan időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő

a) pénzbeli térítés megfizetését,

b) másik lakás bérbeadását,

c) másik - kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú - lakás bérbeadását és arányos pénzbeli térítés megfizetését kérheti.

(4) *  A pénzbeli térítés mértéke a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakásra megállapított lakbér hat havi összegét nem haladhatja meg és a lakás bérbeadó részére tiszta, üres rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadását követő tizenöt napon belül kell kifizetni.

(5) *  Ha a bérlő csak másik lakást kér, s az azonos szobaszámú, vagy közel azonos alapterületű, mint a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás, a bérlő ajánlatát az ilyen lakás rendelkezésre állásától függően lehet teljesíteni.

(6) *  Ha a bérlő nagyobb alapterületű, vagy nagyobb szobaszámú lakás bérbeadását kéri, ajánlatát akkor lehet teljesíteni, ha a bérlő legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

Felmondás a bérbeadó részéről

33. § *  (1) A törvény 24. § és 25. §-ában szabályozott bérbeadói felmondási jogot az üzemeltető gyakorolja.

(2) A törvény 24. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendeltetésellenes használatnak minősül különösen a lakás víz-, gáz- és árammérő berendezéseinek eltávolítása és a szolgáltatás közüzemi szerződés keretein kívül történő vételezése.

34. § Ha a bérlő cserelakás helyett pénzbeli térítést elfogad, pénzbeli térítésként a felmondással érintett lakás forgalmi értékének a fele fizethető meg. A pénzbeli térítés 25%-a a megállapodás aláírásakor, a fennmaradó része pedig a lakás tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való visszaadásakor fizethető ki. * 

VII. fejezet

A lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jog elismerése

35. § (1) Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult - a bérlő halálától számított 60 napon belül - köteles e jogának megállapítását kérni az üzemeltetőtől. * 

(2) A bérleti jogviszony folytatásának megállapítása esetén a bérleti szerződést a jogosult nevére át kell írni.

(3) Annak aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését elmulasztja, a lakbér kétszeresét lehet megállapítani.

Törzsvagyonra vonatkozó szabályok

36. § (1) Azokat a lakásokat, amelyeknek bérbeadási feltételeit a rendelet alapján az önkormányzat költségvetési szerve állapítja meg, csak határozott időre, vagy a feltétel bekövetkezéséig lehet bérbeadni. A bérbeadás csak a költségvetési szervvel köztisztviselői, közszolgálati, vagy munkaviszonyban álló, vagy vele ilyen jogviszonyt létesítővel történhet.

(2) A bérbeadói hozzájárulásokat úgy lehet megadni, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a lakás teljes egészében a költségvetési szerv rendelkezésébe kerüljön vissza. Másik lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettség csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalható.

(3) A bérleti - és használati díj mértékére a rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

VIII. fejezet

Lakásigénylések és lakáskiutalási névjegyzéken szereplő igények felülvizsgálatának szabályai

37. § (1) A lakásigényléseket 1994. január 1-i hatállyal a polgármesteri hivatal hivatalból indított eljárásban megszünteti. A megszüntetéssel egyidejűleg rendelkezik a lakásigénylési letétek visszafizetéséről.

Ha 1994. március 31-ig a szociális bérlakásra jogosult ajánlattevő érvényes ajánlatát megteszi, annak elfogadása esetén az ajánlattétel benyújtásának időpontjául a lakásigénylés beadásának időpontját kell tekinteni.

(2) Az 1993. évi végleges bérlakás kiutalási névjegyzéken szereplőket - ha megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak - 1994. december 31-ig a más, bérlakára ajánlattevőket megelőzően indokolt lakáshoz juttatni. Amennyiben e személyek a részükre felajánlott, megfelelő lakásra a bérleti szerződést nem kötik meg, az e bekezdésben jelzett elsőbbségüket az említett határidőn túl elveszítik.

IX. fejezet

A helyiségek bérbeadása

38. § (1) Helyiséget a lakosság ellátását szolgáló termelő, kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátói továbbá irodai, az ezekhez szükséges raktározási, valamint gépkocsi tárolási célokra lehet bérbeadni.

(2) Meghatározott célra épült és a rendelet hatálybalépése előtt is ezzel megegyező hasznosítású helyiséget más célra bérbeadni kizárólag a képviselő-testület határozata alapján lehet.

39. § Nem lehet bérbeadni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a képviselő-testület döntött és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint 2 hónap van hátra.

40. § Üres helyiség az, amelyik bérleti joggal nem terhelt, beköltözhető. Üres helyiségnek minősül az a határozott időre bérbeadott helyiség is, amelyre a bérleti szerződés két hónapon belül megszűnik. Ugyanez vonatkozik a határozatlan időre bérbeadott helyiségre is, ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették és a bérleti jogviszony megszűnéséig két hónapnál kevesebb idő van hátra és a helyiségre a bérlőnek a szerződés alapján előbérleti joga nincs, vagy a bérlővel újabb szerződés megkötésére nem kerül sor. (továbbiakban: üres helyiség)

A helyiség bérlőinek kiválasztása

41. § (1) Az üres helyiség bérlőjét - a bérbeadás céljának meghatározása után - elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani.

(2) Nem kell pályázatot kiírni, ha:

a) a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiséget az eredeti célra ugyanannak a bérlőnek indokolt ismételten bérbeadni;

b) a bérlőnek az e rendeletben meghatározott másik helyiség biztosítható;

c) a bérleti szerződés alapján a bérlőt előbérleti jog illeti meg;

d) a helyiségre az önkormányzat szervének, intézményének, gazdasági társaságának van igénye;

e) a helyiségre meghatározott szervet megállapodás, vagy jogszabály alapján bérlőkijelölési, vagy bérlőkiválasztási jog illeti meg;

f) a képviselő-testület egyedi döntése alapján ez alól felmentést adott;

g) a pályáztatás kétszer eredménytelen volt, ill. egyszeri eredménytelen pályáztatás után a Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság *  javaslatára az ügyvezető igazgató úgy dönt.

(3) A pályázat kiírásáról, közzétételéről, lebonyolításáról és a szükséges feltételek biztosításáról a helyiséggazdálkodó gondoskodik.

(4) A pályázatot a pályázat benyújtási határidejét megelőző 30 napon belül legalább két alkalommal meg kell hirdetni a helyi lapban, továbbá - szükség szerint - egy országos napilapban. A pályázatot - annak első megjelenésekor - a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a helyiséggazdálkodó székhelyén ki kell függeszteni.

42. § (1) Pályázat alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki:

a) a legmagasabb bérleti díj megfizetését;

b) azonos összegű óvadék letétele mellett legmagasabb bérleti díj megfizetését;

c) azonos összegű bérleti díj megfizetése mellett a legmagasabb óvadék letételét;

d) a szerződés tartalmában a legkedvezőbb feltételek teljesítését vállalja.

(2) A pályázónak a pályázatban meghatározott óvadék és bérleti díj emelésére kell ajánlatot tenni.

(3) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy részt vehet.

(4) A pályázóknak lehetővé kell tenni, hogy a helyiséget előzetesen megtekintsék.

(5) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírásnak minden tekintetben maradéktalanul megfelel és a pályázó a pályázati hirdetményben meghatározott összegű óvadék megfizetését igazolja.

43. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát;

b) a bérbeadó megnevezését, címét, telefonszámát;

c) a helyiség megtekintésére vonatkozó időpontot;

d) a hasznosítás célját és helyiségben végezhető tevékenység pontos megjelölését;

e) a pályázati ajánlat benyújtásakor a helyiséggazdálkodó házipénztárába befizetendő óvadék összegét;

f) az óvadék, a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet;

g) a bérleti díj értékállósága megőrzése érdekében az évenkénti emelés módját és mértékét;

h) a bérleti szerződés időtartamát (határozatlan, határozott, feltétel bekövetkeztéig tartó);

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos megállapodás tartalmára vonatkozó bérbeadói ajánlatot;

j) a pályázat benyújtásának módját és helyét, valamint idejét;

k) a pályázat elbírálásának módját és időpontját, továbbá az eredményhirdetés helyét és idejét;

l) a pályázati költségek fedezésére meghatározott részvételi díj összegét.

(2) A pályázati ajánlatok benyújtására a 6. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

44. § (1) A pályázatokat az ügyvezető igazgató a Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság *  két tagjának jelenlétében bontja fel. A pályázatokat a felbontást követő egy órán belül el kell bírálni.

Licitálásra kerül sor, ha:

- a 42. § (1) bekezdés a. pontjában meghatározott bérbeadásnál,

- továbbá 42. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározottak együttes meglétére

legalább két pályázó tesz azonos ajánlatot.

(2) A licitálás során az egyszeri emelési ajánlat mértéke:

a) óvadéknál 5.000 Ft-nál kevesebb és 50.000 Ft-nál több

b) bérleti díjnál 100 Ft/m2/évnél kevesebb és 1000 Ft/m2/évnél több nem lehet.

Helyiségek bérbeadása

45. § (1) A helyiséget annak kell bérbeadni:

a) aki a bérleti jogot pályázat útján nyerte el;

b) akinek a helyiségre előbérleti joga van és az újbóli bérbeadást a bérlő felróható magatartása nem zárja ki;

c) aki a bérbeadóval másik helyiség biztosításában állapodik meg, vagy egyébként cserehelyiségre jogosult;

d) akit a bérlőkiválasztási, vagy bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv meghatározott;

e) akinek a Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság *  e rendelet 41. § (2) bekezdés a. pontja alapján az újbóli bérbeadást lehetővé tette;

f) akinek a személyéről a képviselő-testület egyedi határozatban döntött;

g) aki a rendelet hatálybalépésekor azt üzemeltetési szerződés alapján ténylegesen használja.

(2) Az (1) bekezdés alapján a bérleti szerződés megkötésére - a helyiséggazdálkodó útján - a helyiség bérbeadására hozott döntést követő 10 napon belül kerül sor, a helyiség egyidejű birtokbaadásával.

Bérbeadás bérlőtársak részére

46. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbeadni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak és vállalják a rendeletben a hozzájáruláshoz kikötött feltételek teljesítését.

(2) A bérlőtársak megállapodásuk esetén újabb bérlőtárssal az e §-ban foglaltak szerint tehetnek szerződéskötéshez ajánlatot.

(3) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségekre köthető, amely méreténél fogva erre alkalmas és a leendő bérlőtársak a helyiségben az eredeti célnak megfelelő tevékenységet folytatnak.

(4) A helyiséggazdálkodó a hozzájárulás feltételeként a helyiségbér kétszeres összegének megfizetését is kikötheti.

(5) Ha az így létrejövő bérlőtársi jogviszony azért szűnne meg, mert a felek egyike az általa használt helyiségrészt a másik fél javára átruházná, akkor az önálló bérlővé váló bérlőtárs köteles a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 20%-át a helyiséggazdálkodó javára megfizetni.

(6) Amennyiben a bérlőtársak a szerződéskötésben tett ajánlatukban a (2)-(4) bekezdésben előírt feltételeket nem vállalják, bérlőtársi szerződés velük nem köthető.

A bérleti szerződés időtartama

47. § (1) A határozatlan idejű bérbeadásról a képviselő-testület egyedi határozatával dönt.

(2) A helyiség határozatlan, vagy határozott idejű bérbeadási lehetőségét a pályázati kiírás tartalmazza.

(3) Feltétel bekövetkezéséig szerződés akkor köthető, ha:

a) az épület bontásáról, felújításáról, korszerűsítéséről a képviselő-testület határozott, de ennek időpontja nem ismert;

b) a képviselő-testület szervének, intézményének, vállalatának, társaságának van helyiség igénye, de ennek teljesítése egy év elteltével várható;

c) jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján a helyiség feletti tulajdonosi, rendelkezési jog előre meg nem határozható időpontban megszűnik.

A bérbeadó hozzájárulása

48. § (1) A helyiségbe más használó kizárólag a helyiséggazdálkodó hozzájárulásával és a rendeletben meghatározott feltételek szerint fogadható be.

(2) A helyiséggazdálkodó csak a bérlő házastársa és gyermeke, és házastárs gyermeke befogadásához járulhat hozzá.

(3) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti szerződést a helyiséggazdálkodó és a bérlő közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosítása során a bérleti díj megemelésében és abban kell megállapodni, hogy a szerződés megszűnése esetén - a tv. 43. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bérlő és a befogadott személy a helyiséget csereelhelyezés igénye nélkül kiüríti és a helyiséggazdálkodó részére visszaadja.

(4) A (3) bekezdésben jelölt kivétel esetén a bérbeadó kizárólag a bérlő megfelelő elhelyezéséről köteles gondoskodni.

(5) A helyiséggazdálkodó - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a hozzájárulás feltételeként azt is köteles kikötni, hogy ha a szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult.

(6) Nem lehet a befogadáshoz hozzájárulni, ha a helyiséget a rendelet hatálybalépésekor üzemeltetési szerződéssel használják és azt ilyen, vagy más jogcímen továbbra sem a bérlő használná.

49. § (1) A helyiséggazdálkodó - ha a bérlő az e rendeletben meghatározott feltételeket vállalja - a helyiség egy részének meghatározott időre szóló albérletbe adásához hozzájárulhat.

(2) A hozzájárulás feltétele:

a) a bérlő a helyiséggazdálkodó által meghatározott magasabb bérleti díj megfizetését vállalja;

b) annak kikötése, hogy az albérlő a helyiségrészt a szerződés időpontjának lejártakor minden elhelyezési igény nélkül kiüríti és a tulajdonossal szemben semmiféle további igényt nem érvényesít.

(3) Az albérleti szerződéshez történő hozzájárulást a helyiséggazdálkodó a helyiség bérleti díjának legalább a kétszeres és legfeljebb a tízszeres módosításához kötheti.

(4) Amennyiben a bérlő a hozzájárulás feltételeit nem vállalja, úgy a helyiséggazdálkodó a hozzájárulást megtagadja.

(5) Nem adható az albérletbe adáshoz hozzájárulás a 48. § (6) bekezdésében meghatározott esetben.

50. § (1) A helyiséggazdálkodó a helyiség bérleti jogának átruházásához a következő feltételekkel járulhat hozzá:

a) az új bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem lehet ellentétes a helyiség hasznosításának céljával;

b) az új bérlő vállalja, hogy a hozzájáruláskor - a helyiséggazdálkodó által meghatározott időben és módon - a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 30%-át a javára megfizet.

(2) A beköltözhető forgalmi értékből le kell vonni az átadó bérlő, vagy jogelődje által, az átruházást megelőző öt évben a helyiségre fordított és a helyiséggazdálkodó által meg nem térített értéknövelő beruházás összegét. Ennek megállapítása során a helyiségben gyakorolt tevékenységhez szükséges munkák elvégzésének értékét nem kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben a bérlők a helyiséget egymás között el akarják cserélni, a hozzájárulás feltételei megegyeznek az átruházáshoz történő hozzájárulás feltételeivel.

(4) A csereszerződés alapján megszűnt bérleti szerződés helyett a helyiséggazdálkodó új bérleti szerződést köt. A cseréhez a (3) bekezdésben foglaltakon túl akkor lehet hozzájárulni, ha az új bérlő vállalja a helyiséggazdálkodó által közölt új szerződési feltételeket.

Másik helyiség bérbeadása, a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályok

51. § (1) Ha a helyiséggazdálkodó és a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, a helyiséggazdálkodó másik helyiség bérbeadására akkor tesz ajánlatot, ha:

a) a bérleti szerződés ezt a feltételt a bérleti szerződés ilyen módon való megszűnése esetére tartalmazza és a bérlő azt igényli;

b) a bérleti szerződés nem tartalmazza, de a bérlő másik helyiségben történő elhelyezése az önkormányzat érdekében áll, és az ehhez való hozzájárulást a Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság *  megadta.

(2) A helyiséggazdálkodó a másik helyiség biztosításakor nem köteles a cserehelyiségre vonatkozó megfelelőségi szabályokat alkalmazni. Olyan másik helyiséget kell felajánlani, amely a bérlő tevékenységének folytatására alkalmas.

52. § (1) Ha a bérlő másik helyiségre nem tart igényt, vagy a felajánlott helyiséget nem fogadja el, akkor részére a helyiséggazdálkodó pénzbeli térítés megfizetésére tesz ajánlatot.

(2) A pénzbeli térítés összege a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 20%-áig terjedhet.

(3) Ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését azért kezdeményezi, mert a tevékenységét nagyobb, vagy más szempontból számára előnyösebb adottságú helyiségben kívánja folytatni és a helyiség bérbeadására az e rendeletben foglalt szabályok figyelembe vételével lehetőség van, akkor a helyiséggazdálkodó értékkülönbözet megfizetésének kikötése mellett, a másik helyiséget számára bérbeadhatja.

(4) Az értékkülönbözet megállapításakor a két helyiség beköltözhető forgalmi értékének különbözetét kell figyelembe venni.

53. § (1) Ha a helyiség bérleti szerződésének a felmondására a törvény 26. § (6) bekezdésében foglalt feltételek bekövetkezése miatt kerül sor, akkor a helyiséggazdálkodó cserehelyiséget köteles biztosítani.

(2) A helyiséggazdálkodó a cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.

(3) A pénzbeli térítés mértéke ebben az esetben a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 20%-áig terjedhet.

(4) Különösen jó adottságú, jó műszaki állapotú helyiség esetén ez az összeg - a Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság *  hozzájárulása mellett - 40%-ig megemelhető.

Megállapodás a bérbeadói és bérlői kötelezettségek teljesítésében

54. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződések tekintetében a helyiséggazdálkodó az épülettel és a helyiséggel kapcsolatos kötelezettségeit és jogait a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok szerint köteles teljesíteni, ill. gyakorolni. Ebben a vonatkozásban a bérlővel más megállapodást nem köthet.

(2) Az 1993. december 31-ét követően kötött szerződések esetén a helyiséggazdálkodó felhatalmazást kap a megállapodás tartalmának meghatározására azokban az esetekben, ahol azt a törvény a bérbeadó és a bérlő számára az épület és a lakás fenntartására vonatkozóan lehetővé teszi.

Megállapodás a helyiség bérleti díjában

55. § (1) A helyiséggazdálkodó a bérleti szerződés megkötésekor érvényes, továbbá a szerződés fennállása alatt évenként változó bérleti díjban állapodhat meg a bérlővel.

(2) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes pályázó elfogadott ajánlata tartalmaz.

(3) Amennyiben a szerződés megkötésére nem pályázat alapján kerül sor, a helyiséggazdálkodó a bérleti díj vonatkozásában a következők szerint tehet ajánlatot:

a) határozott idejű szerződésnél - ha az előbérleti jog jogosultjával köt szerződést - akkor az előző évre érvényes éves bérleti díjnak az infláció mértékének megfelelő, de minimum 20%-kal növelt összegére;

b) ha a bérbeadásra a képviselő-testület, vagy a Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság *  erre vonatkozó egyedi határozata alapján kerül sor, akkor a határozatban megjelölt összegre;

c) albérletbe adáshoz való hozzájárulás esetén a rendelet 49. § (3) bekezdésében meghatározott keretek között;

d) csereszerződéshez, továbbá a bérleti jog átruházásához történő hozzájáruláskor a helyben kialakult helyiségbérek előző évi átlagos összegére.

(4) Másik helyiség biztosításának kötelezettsége esetén a felajánlott helyiség bérleti díja megegyezik a megszűnt bérleti joggal érintett helyiség bérleti díjával.

56. § (1) A helyiséggazdálkodónak az 55. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott alapbérleti díjon felül, a bérleti díj minden év január 1-el történő növelésében is meg kell állapodnia.

(2) Az alapbérleti díjat az előző évre érvényes bérleti díj legkevesebb 20%-ával kell növelni. A növelés mértéke évente az 50%-ot nem haladhatja meg.

(3) A szerződés megkötésekor a helyiséggazdálkodó határozza meg, hogy - a (2) bekezdés keretei között - a bérleti díj milyen mértékű változtatására tesz ajánlatot.

(4) Ha a helyiséggazdálkodó a bérlővel a bérleti díj mértékének tekintetében nem tud megállapodni, a helyiséggazdálkodó a szerződést nem köti meg.

Előbérleti jog biztosítása

57. § (1) Annak a bérlőnek, akivel a szerződés megkötésére a rendelet hatálybalépése után határozott időre kerül sor, előbérleti joga van, ha:

a) a helyiségben a lakosság ellátása körébe tartozó tevékenységet folytat és a szerződés megszűnése után is ugyanazon tevékenység folytatására kötelezettséget vállal;

b) a képviselő-testület egyedi határozatban ezt a jogot biztosítja.

(2) Az előbérleti jogot a helyiséggazdálkodó csak az (1) bekezdésben említett feltételek kikötésével jogosult a szerződésben feltüntetni.

II. rész

X. fejezet

A lakáshoz jutás helyi támogatása * 

XI. fejezet

Személyes adatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség

65. § (1) A rendelet alapján eljáró szervek az állampolgároktól az 1992. évi LXVI. tv. 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyes adatok közlésén túl, a következő adatszolgáltatást kérhetik, amelyekről nyilvántartást kell vezetni.

(2) A szociális körülmények megállapításához az alábbi adatokat kell szolgáltatni:

a) az állami gondozásra, ill. az állami gondoskodásra vonatkozó adatokat;

b) a hajléktalankénti ellátás adatait;

c) a 18 éven aluli gyermekek születési anyakönyvi kivonatában szereplő adatokat;

d) a rokkantságra, ill. a más okból tartós munkaképtelenségre vonatkozó adatokat.

(3) A jövedelmi helyzet igazolására a bérbevételi ajánlat megtételekor, valamint a szociális bérletre vonatkozó szerződés megkötési engedély előtt, ill. a határozott idejű szerződés lejártát megelőzően a személyi jövedelemadó bevallás alapjául bárhonnan származó jövedelem adatait kell szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az együttélő nagykorú hozzátartozók jövedelmére is kiterjed.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetőek, mert az érintettek munkanélküliek, akkor a munkanélküli ellátásra vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

(5) A 9. § (4)-(5) bekezdésében szabályozott vagyoni viszonyokról az érintett nyilatkozatát kell a nyilvántartásban szerepeltetni.

66. § (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Polgármesteri Hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(2) A nyilvántartást a 65. §-ban megjelölt okiratok adatai alapján kell vezetni. Ennek során a kötelezett kizárólag az iratok bemutatására hívható fel.

(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott - a bérbeadáshoz szükséges - szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

XII. fejezet

Hatálybalépés

67. § (1) E rendelet 1994. január 1-én lép hatályba, kivéve a 35. § (3) bekezdését, amelynek hatálybalépési ideje 1994. július 1.

(2) Kihirdetéséről a Salgótarján Város Önkormányzatának jegyzője gondoskodik.

(3) A többször módosított 5/1986. (IX. 29.) sz. tanácsrendelet - az önkormányzati bérlakások elidegenítését szabályozó XIII. fejezet kivételével -, a 14/1988. (II. 5.) VB. sz. határozat és a 21/1991. (II. 25.) Öh. sz. határozat a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti. * 

(4) *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Salgótarján, 1993. december 20.

dr. Zsélyi András s. k. dr. Oravecz Péter s. k.
polgármester jegyző

1. sz. melléklet

Felnőtt körzet:
1. sz. 3100 St. Fáy A. u. 37.
2-20 sz. 3100 St. Alkotmány u. 9.
3. sz. 3100 St. Damjanich u. 11.
4-6 sz. 3100 St. Úttörők u. 3/a
5-9 sz. 3100 St. Acélgyári u. 50.
7. sz. 3100 St. Petőfi u. 118.
8. sz. 3100 St. Újakna B/1.
10-14. sz. 3100 St. Arany J. u. 3.
11. sz. 3100 St. Csokonai u. 182.
12. sz. 3100 St. Budapesti u. 29.
3100 St. Zöldfa u. B/3.
13. sz. 3141 St. Zagyva u. 7.
15-16 sz. 3100 St. Beszterce ltp. Szolgáltató Ház
17. sz. 3100 St. Semmelweis u. 1.
18-19. sz. 3104 St. Gorkij ltp. A/15.
Kirendeltségek:
Salgóbánya /5. sz. körzet/
Somoskő /17. sz. körzet/
Rónabánya /13. sz. körzet/
Ügyelet: városi, városkörnyéki Arany J. u. 3.
Gyermekorvosi rendelők:
1-2-7. sz. 3100 St. Arany J. u. 2.
3-10. sz. 3100 St. Rákóczi u. 22.
4. sz. 3100 St. Újakna B/1.
5-8. sz. 3100 St. Beszterce ltp. Szolgáltató Ház
6-11. sz. 3104 St. Makarenkó u. 2.
9. sz. 3104 St Gorkij ltp. A/15.
Ügyelet: 3100 St. Arany J. u. 2.
Tanácsadók:
Somoskőújfalu /5. sz. körzet/
Zagyvaróna /7. sz. körzet/
Védőnői szolgálat: gyermekorvosi rendelőkhöz telepítve.
Anyatejgyüjtő állomás: 3100 St. Lőwy u. 14.
Iskolaorvosi rendelő: 3100 St. Lőwy u. 12
Bölcsődék:
Napsugár 3100 St. Lovász J. u. 9.
Fészek 3104 St. Gorkij ltp.
Kuckó 3100 St. Arany J. u. 19/a.
Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona: 3100 St. Bem u. 2-4.
Egyesített Szociális Intézmény: 3100 St. Múzeum tér 1.
Idősek Klubja 3100 St. Május 1. u. 67.
Idősek Klubja 3100 Somoskőujfalu, Somosi u. 95.
Idősek Klubja 3109 Salgóbánya, Vár u. 4.
Idősek Klubja 3104 St. Gorkij krt. 85.
Átmeneti Szállás 3100 St. Acélgyári u. 12.
Városi Népkonyha 3100 St. Hősök u. 32.
Házigondozó Szolgálat:
Gondozási Központ I. 3100 St. Múzeum tér 1.
Gondozási Központ II. 3104 St. Gorkij krt. 85.
Családsegítő Szolgálat 3100 St. Alagút u. 10.
Szociális és Egészségügyi Gondnokság 3100 St. Múzeum tér 1.

Szolgálati lakások:

1. 3102 St. Petőfi u. 118.

2. 3104 St. Csokonai u. 182

3. 3100 St. Ybl M. u. 35. fsz.

4. 3100 St. Ybl M. u. 35. fsz.

Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek:

Erzsébet tér 1. I./1.

Erzsébet tér 2. I/1.

Zöldfa u. 8. fsz. 7.

Zöldfa u. 11. I/8.

Gorkij krt. 85/A. I/1.

Gorkij krt. 85/A. I/10.

Gorkij krt. 54. IV/1.

Hársfa u. 17. fsz. 5.

Hársfa u. 31. fsz. 1.

Szerpentin u. 2. fsz. 1.

Úttörők utja 9.

Déryné u. 2. I/3

Déryné u. 4. fsz. 1.

Ybl M. u. 51.

Ybl M. u. 102. fsz. 1.

Rákóczi u. 156.

Csizmadia u. 67. fsz. 1.

Lőwy S. u. 12. I/3.

Nyírfácska u. 4. fsz. 1.

Kertész u. 2. sz. alatti 5254. hrsz. telephely

A művelődési feladatok ellátására a Polgármesteri Hivatal rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek:

Szerpentin u. 28. III/3

Szerpentin u. 33. III/3

Szerpentin u. 35. III/3

Szerpentin u. 37. III/3

Játszó u. 4.

Játszó u. 4.

Rákóczi u. 83.

Zöldfa u. 5.

Baglyasaljai Általános Iskola Petőfi u. 85.
Beszterce ltp. Általános Iskola és Szakiskola Beszterce tér 4.
Petőfi Sándor Iskola Acélgyári u. 5. 24.
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Rákóczi u. 77.
Általános Iskola Forgách A. u. 1.
Kodály Z. Általános Iskola Mártírok útja 3.
Fáy A. krt. 62-64.
Gábor Áron Általános Iskola Bem u. 2-4.
Zagyvarónai Általános Iskola Zagyva u. 3. 9.
Somoskőujfalui Általános Iskola Semmelweis u. 2.
Angyal P. u. 2.
Általános Iskola Hétközi Diákotthon Petőfi u. 96.
Gagarin Általános Iskola József A. u. 2.
Arany J. úti Általános iskola és Szakiskola Budapesti u. 66.
Barátság u.
Állami Zeneiskola József A. u. 4.
Általános Iskola Béke krt. 44.
Stromfeld Aurél Gépészeti Műszaki Szakközépiskola Rákóczi u. 232.
Kós Károly Építőipari Műszaki Szakközépiskola Acélgyári u. 73.
Napsugár Napközi Otthonos Óvoda Füleki u. 49.
Május 1. u. Napközi Otthonos Óvoda Május 1. u. 49.
Vadvirág Napközi Otthonos Óvoda Őrhegy u. 1.
Baglyasi Napközi Otthonos Óvoda Erkel u. 29.
Acélgyári úti Napközi Otthonos Óvoda Acélgyári u. 63.
Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Forgách u. 2.
Somlyóbánya telep
Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda Gyermekkert u. 1.
Montessori Napközi Otthonos Óvoda Meredek u. 5.
Ökumenikus Óvoda Damjanich u. 5.
Bartók Béla úti Napközi Otthonos Óvoda Bartók B. u. 14.
Budapesti úti Napközi Otthonos Óvoda Budapesti u. 38.
Makarenkó u. 6.
Hősök úti Napközi Otthonos Óvoda Hősök u. 33. 47.
Mesekert Napközi Otthonos Óvoda Meredek u. 33-35.
Arany János u. Napközi Otthonos Óvoda Arany J. u. 19/.a
Körúti Napközi Otthonos Óvoda Fáy A. krt. 35.
Somosi u. Napközi Otthonos Óvoda Somosi u. 99.
Táncsics M. Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola Május 1. u. 58.
Madách Imre Gimázium Arany J. u. 12.
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Zemlinszky u. 4.
Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola Füleki u. 43.
Bolyai János Gimnázium Kissomlyó u. 1.
Dolgozók Középiskolája Rákóczi u. 232.
Alsófokú Oktatási Intézmények Központi Műhelye Forgách u. 91.
Tarjáni Gyermekház és Gyermektábor Losonci u. 34.
Nevelési Tanácsadó Alagút u. 10.
Városi Sportcsarnok Kassai sor 84.
Városi Televízió Főtér 5.
Salgótarjáni Táncház Meredek u. 7.
József Attila Művelődési Központ Főtér 5.
Salgótarjáni Ifjúsági Iroda Főtér 5.
Gerelyes E. Művelődési Ház Barátság u. 1.

2. sz. melléklet

A lakásigény mértéke:

1-2 személy esetén: 1 lakószoba

3-4 személy esetén: 2 lakószoba

5-6 személy esetén: 3 lakószoba

e fölött két személyenként plusz 1 szoba

3. sz. melléklet * 

Ajánlattétel szociális lakás bérbevételére

Salgó Vagyon Kft. A megfelelő rész aláhúzandó: - új igénylő
- ajánlat meghosszabbításához
Salgótarján - minőségi cseréhez
Bajcsy Zs. út 16-18. - bérleti jogviszony meghosszabbításához

1. Az ajánlattevő adatai:

Neve: ............................................................................ Leánykori neve: .................................................................
Születési helye: .............................................................. Anyja neve: .......................................................................
Születési ideje: ............................................................... Bejelentkezés ideje: ............................................................
Állandó lakóhelye: ......................................................... Munkahelye: .....................................................................
....................................................................................... Címe: ................................................................................
Tartózkodási helye: .....................................................................................................................
Foglalkozása: .........................................
Családi állapota: ....................................

2. Az ajánlatot tevő eltartott kiskorú gyermekei:

Neve: ....................................................................... Születési ideje: ...............................................................
....................................................................... ...............................................................
....................................................................... ...............................................................
....................................................................... ...............................................................

3. Együttköltöző nagykorú személyek:

Neve: ........................................................................ Születési ideje: ............................................................
........................................................................ . ............................................................

4. Együttköltözők összes nettó jövedelme: .......................... Ft/hó

egy főre jutó nettó jövedelem: ......................................... Ft/hó (igazolások csatolása)

5. Az ajánlattevő jelenlegi lakáskörülményei:

- a lakás besorolása: családi ház, személyi tulajdonú lakás, szolgálati lakás, önkormányzati tulajdonú bérlakás

- lakáshasználatának jogcíme: tulajdonos, bérlő, családtag, albérlő, szívességi használó, jogcím nélküli, átmeneti lakást bérlő

- a lakás szobaszáma: ..........

- jelenlegi lakásmegoldása: tulajdon, önkormányzati bérlakás, ..................................... (igazolások csatolása szükséges)

- a lakás komfortfokozata: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás

- a lakásban élők száma: ............................................

- a lakás állapota: .......................................................

- a lakásban fertőző beteg él-e: ..................................

6. A lakásigénylést .................... évben nyújtottam be.

7. Bérbevételi ajánlatomat az alábbi lakásra teszem:

- szobaszám: egy, egy és fél, egy és két fél, kettő, az előzőeknél nagyobb

- komfortfokozata: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli

- területi elhelyezkedés: városközpont,

- egyéb: .................................................................................................................................

8. Az ajánlattevő egyéb közleménye: .......................................................................................

...................................................................................................................................................

9. Nyilatkozat:

a) Nem rendelkezem 200 000 Ft értéket meghaladó forgalomképes vagyontárggyal (személygépkocsi, műszaki cikkek, víkend telek, stb.)

b) Bérlakás bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében, ill. hozzátartozó javára:

- nem mondtam le: ......................

- lemondtam................................. évben

c) Az ajánlattevő és vele együttköltöző családtagok lakástulajdonnal, tulajdoni hányaddal, haszonélvezeti joggal: nem rendelkeznek / rendelkeznek

(igazolások csatolása)

d) Korábban önkormányzati bérlakásban laktam.

Cím: ..........................................................................................................................

mikor: .....................................................

e) Birtokháborítással laktam önkormányzati bérlakásban. Cím: ......................................... .................................................................... mikor: .....................................................

f) Lakásépítéshez szociálpolitikai támogatást igényeltem: igen / nem

Év: .................

g) Kötelezem magam, hogy korábban az általam lakott önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásra fennálló tartozásomat megfizetem. Tudomásul veszem, hogy tartozásom megfizetéséig másik lakásra nem vagyok jogosult.

Azt is tudomásul veszem, hogy a bérbevételi ajánlatomat az üzemeltető szervezet két évig tartja nyilván. Ha nem hosszabbítom meg a bérbevételi ajánlatom, két év elteltével érvényét veszti.

Tudomásul veszem továbbá azt is, hogy az itt közölt adatokban történt változást köteles vagyok 30 napon belül bejelenteni, s amennyiben ennek a kötelezettségemnek nem teszek eleget, az abból eredő joghátrányok engem terhelnek. Valótlan tény állítása ajánlatom azonnali megszűnését eredményezi.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.

Salgótarján, 2001. ..............................

...........................................................
Ajánlattevő aláírása

Az ajánlattételhez csatolni kell:

- a család összes nettó jövedelméről igazolást

- 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát

- albérleti szerződés másolatát

- a fennálló élettársi kapcsolat igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt * 

Figyelmeztetés:

Az ajánlat megszűnését eredményezi, ha az ajánlattevő valótlan tényt állít, adatokat szolgáltat, előírt kötelezettségének nem tesz eleget.

4. sz. melléklet

A szociális bérlakásra való rászorultság sorrendje megállapításának szempontjai:

Azonos feltételek esetén előnyt élvez:

- aki zsúfolt lakáskörülmények között lakik,

- aki egészségre ártalmas körülmények között lakik,

- akinek családjában fertőzőbeteg él,

- akinek családjában tartósan beteg személy él,

- aki műszakilag rossz állapotú, vagy lakásnak nem tekinthető helyiségben lakik,

- gyermekét(it) egyedül nevelő szülő,

- a több gyermeket nevelő szülők,

- aki albérletben él,

- aki szivességi lakáshasználó,

- aki korábban nyújtotta be bérbevételi ajánlatát.

5. sz. melléklet * 

Lakásbérleti szerződés

amely létrejött egyrészről a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal megbízásából a Salgó Vagyon KFT. (Salgótarján, Munkásotthon tér 1.), mint bérbeadó, másrészről:

Salgótarján, ................................................ szám alatti lakos(ok) mint bérlő(k) (továbbiakban: bérlő(k) között.

1. A bérbeadó napjától kezdődően .............................napjától .................................napjáig ............................................időtartamra bérbe adja a ...........................ajtó szám alatti lakást.

2. A bérlő az 1. pontban meghatározott lakást bérbe veszi, amelybe a következő személyekkel költözik:

Beköltözés jogcíme:

3. Az 1.pontban megjelölt lakás lakbér megállapításához figyelembe vett adatok:

A lakás alapterülete: ................................. m2

komfortfokozata: ............................................

szobaszám: .....................................................

egyéb helyiségek: ...........................................

A bérbeadó a lakást a bérleti szerződés mellékletét képező lakás leltárral a bérlő részére azonnal birtokba adja.

4. A lakás használatáért a bérlő a bérbeadó részére a tárgyhó 15. napjáig Salgótarján Város Önkormányzat hatályos rendelete alapján meghatározott lakbért és egyéb közüzemi díjakat köteles megfizetni, melyek mértékei a szerződéskötés időpontjában érvényes árak alapján:

A Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/1995. (III. 27.) Ör. sz. rendelete alapján:

Lakbér: Ft/m2/hó ...................................... azaz Ft/hó
Fizetendő lakbér: Ft/hó
Víz és csatornadíj: Ft/hó
Fűtési díj: Ft/hó
Melegvízdíj: Ft/hó
Szemétszállítási díj: Ft/hó
Mindösszesen: Ft/hó

Az első lakbér és átalánydíjas közüzemi díj fizetésének esedékessége a szerződés megkötésének időpontja.

A bérlő tudomásul veszi, hogy a közüzemi díjak árváltozása esetén a bérbeadó által közölt díj nem minősül a szerződés módosításának és azt megfizetni tartozik.

5. A bérlő tudomásul veszi, hogy ha 2 havi bérleti és egyéb közüzemi díj megfizetésével elmarad, úgy a bérbeadó jogosult a lakásbérleti jogviszonyát felmondani. Ebben az esetben a bérlő másik lakás biztosítására nem tarthat igényt.

6. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti jogviszony időtartama alatt a lakást rendeltetésszerűen használja.

Rendeltetésellenes használatnak minősül különösen a lakás víz-, gáz- és árammérő berendezéseinek eltávolítása, és a szolgáltatás közüzemi szerződés keretein kívül történő vételezése.

Gondoskodik a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek (fűtő, főző, vizes) karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről.

Ha a bérlő e kötelezettségét nem teljesíti a bérbeadó jogosult a bérleti jogviszonyt felmondani és a bérlő másik lakásra nem tarthat igényt.

7. A bérlő köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a bérbeadó a lakás használatának rendeltetésszerű voltát előzetes értesítésben megjelölt időpontban ellenőrizze. Ha a bérlő ennek két alkalommal nem tesz eleget, a bérbeadó jogosult a lakásbérleti szerződést felmondani, a bérlő másik lakásra nem tarthat igényt.

8. A bérbeadó köteles gondoskodni az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek és azok berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. A munkálatokat úgy kell végezni, hogy a lakások rendeltetésszerű használatát lehetőség szerint ne akadályozza.

A munka megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket értesíteni kell.

9. A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.

10. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó 1993. évi LXXVIII. tv. és a helyi önkormányzati rendelet alapján a bérleti jogviszony időtartama alatt mind a bérbeadó, mind a bérlő a bérleti jogviszonyt felmondhatja. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál és a hónap utolsó napjára szólhat.

11. A bérleti jogviszony bármely okból való megszűnésekor, ha bérleti jogviszony folytatásra jogosult a lakásban nem maradt, a bérlő a lakását köteles tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha a falak, a burkolatok tiszták, folytonossági hiány nincs. A berendezések üzemképességét szakvélemények igazolják.

Ha a berendezési tárgyak üzemképesek a bérlő a benn lakás időtartamának függvényében a lakásberendezési tárgyak elhasználódásának megfelelő térítést fizet a bérbeadónak.

12. A bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt a bérbeadó hozzájárulásával, külön megállapodás alapján lakását átalakíthatja, korszerűsítheti.

13. A bérlő a lakásba a bérbevételi ajánlatban megjelölt személyekkel költözik. Egyúttal arra is kötelezettséget vállal, hogy a szükséges írásbeli hozzájárulás nélkül más személyt nem fogad be a lakásába, illetve a lakást más célra nem használhatja, másnak nem engedheti át. Ez utóbbi feltételek megszegése a lakás rendeltetésellenes használatának minősül.

14. A bérlő (bérlőtársak) tudomásul veszik, hogy a lakás használata során az esetlegesen szándékosan okozott kárért, továbbá az őket terhelő fizetési kötelezettségért egyetemlegesen felelősek.

15. A felek tudomásul veszik hogy az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az 1993. évi LXXVIII. tv. és a helyi önkormányzat hatályos rendelkezései az irányadók.

A bérlő kijelenti, hogy a bérleti szerződés mellékletét képező Tűzvédelmi előírást és Házirendet ismeri, magára nézve kötelezően elfogadja és betartja, kiemelten ügyelve a tűzvédelmi előírásokban foglaltakra.

Megjegyzés:

Salgótarján, 2003.

Bérlő, bérlőtárs: Bérbeadó:

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a bérlő az 1999. LXVI. tv. 26. § (1) bek. alapján köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. szerint szabálysértés miatt eljárás indítható ellene.

6. sz. melléklet * 

(6. sz. melléklet a lakások és helyiségek bérletére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról szóló 36/1993. (XII. 20.) Ör. sz. rendelethez)

Ajánlattétel költségalapú lakás bérbevételére

1. Az ajánlattevő

neve: ........................................................................... születési helye: ............................................................................
születési ideje: ........................................................... anyja neve: ..................................................................................
lakóhelye: ................................................................... bejelentkezés ideje: ......................................................................
........................................................................................................ ....................................................................................................
tartózkodási helye: .......................................................................... bejelentkezés ideje: .....................................................................
................................................... munkahelye: ...............................................................................
foglalkozása: ...............................................................................
családi állapota: ...........................................................................

2. Az ajánlattevő eltartott kiskorú gyermekei:

Neve: ....................................................................... Születési ideje: ...............................................................
....................................................................... ...............................................................
....................................................................... ...............................................................

3. Együttköltöző nagykorú személyek

Neve: ....................................................................... Születési ideje: ...............................................................
....................................................................... ...............................................................
....................................................................... ...............................................................

4. Az együttköltözők jövedelme:.......................................... Ft

Egy főre jutó összeg:..................................................... Ft

(igazolások csatolása szükséges)

5. Az ajánlattevő jelenlegi lakáskörülményei:

- a lakás besorolása: családi ház, személyi tulajdonú lakás, szolgálati lakás, bérlakás.

- lakáshasználatának jogcíme: tulajdonos, bérlő, családtag, albérlő, szívességi használó, jogcím nélküli, átmeneti lakást bérlő.

- a lakás szobaszáma:

- a lakás komfortfokozata: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás.

- a lakásban élők száma:

- a lakás állapota:

6. Bérbevételi ajánlatomat a következő lakásra teszem:

- szobaszám:

- komfortfokozat:

- területi elhelyezkedés:

7. Az ajánlattevő egyéb közleményei:

8. Nyilatkozat:

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy az itt közölt adatokban történt változást köteles vagyok 30 napon belül bejelenteni, s amennyiben ennek a kötelezettségemnek nem teszek eleget, az ebből eredő joghátrányok engem terhelnek.

Salgótarján, 20.......................................

..........................................
ajánlattevő


  Vissza az oldal tetejére