Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról * 

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében és 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a legrászorultabb személyek, családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében - Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) teherbíró képességének figyelembe vételével - meghatározza a szociális ellátás helyi rendszerét, az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed azon személyekre, akik Salgótarján megyei jogú városban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, valamint az Sztv.-ben *  meghatározottak szerinti személyekre.

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;

b) környezettanulmány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 56-57/B. §-a szerinti helyszíni szemle, amelynek célja a kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak ellenőrzése, kötelezettségei teljesítésének vizsgálata.

c) *  lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályairól szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti fogalom, ideértve a szükséglakást is.

d) * 

(2) Ahol e rendelet jövedelmet, vagyont, családot vagy háztartást említ a Sztv. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell használni.

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

4. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.

(2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára az Sztv. rendelkezései és az e rendeletben meghatározott feltételek alapján az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat biztosítja:

a) rendkívüli települési támogatás * 

b) gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás.

4. Rendkívüli települési támogatás

5. § (1) *  Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és családjában az egy főre jutó jövedelem

a) a nyugdíjminimum összegét,

b) amennyiben a kérelmező a 65. életévét betöltötte, a nyugdíjminimum 200%-át

nem haladja nem haladja meg.

(1a) *  Az (1) bekezdéstől eltérően, jövedelmi helyzetre tekintet nélkül állapítható meg a rendkívüli települési támogatás a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

a) elemi kár, és emiatt a legszükségesebb ruházat, elemi bútorzat, élelem pótlása,

b) elhalálozott közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont) eltemettetéséről való gondoskodás, ha az eltemettető kérelmezőn kívül más - törvényben meghatározott - temetésre köteles személy nincs, a kérelmező nem rendelkezik a temetés költségeit fedező megtakarítással, és a temetés költsége a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét nem haladja meg,

c) a kérelmező vagy közeli hozzátartozója betegsége miatt a nem várt kiadások a család jövedelmének 10%-át meghaladják,

d) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásával, gyermek fogadásának előkészítésével, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartással, gyermek családba való visszakerülésének elősegítésével összefüggő nem várt többletkiadások,

e) *  szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülő és gyermeke anyagi segítségre szorul.

(3) Időszakos vagy tartós létfenntartási gonddal küzdőnek kell tekinteni azt a személyt vagy családot,

a) aki jövedelem-nélküli hajléktalan,

b) aki vagy közeli hozzátartozója átmenetileg - legalább egy hónapon át - jövedelemmel nem rendelkezik,

c) *  akinek lakásfenntartással kapcsolatos rendszeres kiadásai

ca) a család összjövedelmének 30%-át,

cb) egyedül élő esetében a jövedelem 50%-át

meghaladják, és egy hónapot meghaladó díjfizetési hátraléka áll fenn.

(4) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha

a) a kérelmet a (2) a)-c) pontja esetében előállt okok bekövetkeztét követő egy hónapon túl terjesztik elő,

b) a környezettanulmány során vagy hivatalból igazolható tények alapján megállapítást nyert, hogy a létfenntartás veszélye nem áll fenn.

c) * 

d) * 

(5) Rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel adható, melynek legkisebb összege alkalmanként legalább 1000 Ft, évente legfeljebb 10 000 Ft.

(6) A rendkívüli települési támogatás összege évente legfeljebb 20 000 Ft, amennyiben a családban:

a) húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,

b) huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató,

c) huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek) van.

(7) Rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet egy egyedül élő *  személy vagy család havonta legfeljebb egy alkalommal nyújthat be.

5. Gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatás

6. § (1) A gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatás szociálisan rászorult személyek részére az egészségi állapotuk megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásaik csökkentése érdekében biztosított rendszeres pénzbeli ellátás.

(2) *  Gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a krónikus beteg személy, aki

a) közgyógyellátásra nem jogosult, és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 45 750 Ft/hó, egyedül élő *  személy esetében a 60 000 Ft/hó összeget nem haladja meg, és

c) gyógyszerköltsége a 2500 Ft-ot meghaladja.

(3) *  A gyógyszerkiadáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos vagy a házi gyermekorvos által kiállított, a kérelmező vagy gyermeke rendszeres gyógyszerszükségletéről szóló igazolást, valamint a gyógyszerköltségről szóló igazolást. A kérelemhez benyújtható a gyógyszertár által kiadott és az orvos által hitelesített igazolás is.

(4) A gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatás összege:

a) az igazolt gyógyszerköltség 100%-a, de legfeljebb 5000 Ft/hó, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem 0 - 28 500 Ft/fő,

b) az igazolt gyógyszerköltség 75%-a, de legfeljebb 3500 Ft/hó ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem 28 501 Ft/fő - 45 749 Ft/fő,

c) az igazolt gyógyszerköltség 60%-a, de legfeljebb 2500 Ft/hó, ha a kérelmező havi jövedelme 45 750 Ft/fő - 60 000 Ft/fő.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 100%-a, de legfeljebb 5000 Ft/hó, ha a kérelmező a 65. életévét betöltötte.

(6) A gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatásra való jogosultság egy év időtartamra kerülhet megállapításra.

(7) A gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása (a továbbiakban: Társulás) által fenntartott Egészségügyi - Szociális Központ (a továbbiakban: Egészségügyi - Szociális Központ) a jogosult bankszámlájára utalja, bankszámla hiányában a házipénztárából fizeti ki.

(8) *  A támogatás első folyósítását, illetve kifizetését követő további folyósításnak, illetve kifizetésnek feltétele, hogy a jogosult a tárgyhónapot megelőző támogatás felhasználását a tárgyhónap utolsó napjáig névre szóló számlával igazolja.

(9) Meg kell szüntetni a gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatásra való jogosultságot, ha

a) a jogosult meghal,

b) a jogosult kéri a támogatás megszüntetését,

c) ha a jogosult más településen létesített lakó- vagy tartózkodási helyet,

d) a támogatás felhasználását a (8) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolja.

(10) *  Amennyiben a gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatásra való jogosultság a (9) bekezdés d) pontja szerinti okból kerül megszüntetésre, a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

III. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

7. § (1) Az önkormányzat a pénzbeli ellátások helyett a szociális rászorultságtól függően egyes támogatásait természetben biztosítja.

(2) Természetben nyújtott szociális ellátások:

a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,

b) köztemetés,

c) * 

6. Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

8. § (1) *  A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott természetbeni hozzájárulás.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás:

a) villanyáram,

b) vízfogyasztás és csatornahasználat,

c) gázfogyasztás,

d) távhő-szolgáltatás,

e) szemétszállítás díja,

f) *  önkormányzati lakás lakbére,

g) tüzelőanyag költségeihez nyújtott támogatás.

(3) *  Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 200%-át, feltéve, hogy a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik vagyonnal, és abban a lakásban, amelyre a támogatás megállapítását kéri, bejelentett lakó-, vagy tartózkodási hellyel, lakásbérlet esetén ezen túlmenően legalább 2 év bejelentett salgótarjáni lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik.

(3a) *  A (3) bekezdéstől eltérően a jövedelemhatár a nyugdíjminimum összegének 250%-a, amennyiben a kérelmező, vagy háztartásának tagja a 65. életévét betöltötte.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

(8) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 300 Ft.

(9) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(10) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de legalább 1600 forint és legfeljebb 4000 forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11) A (10) bekezdés szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 - J- 0,5 NYM ´ 0,15
NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(12) * 

(13) Nem részesíthető lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban az a személy, aki

a) háztartásának valamelyik tagja vagyonnal vagy

b) lakáshasznosításból (bérbeadásból) származó jövedelemmel rendelkezik,

c) a tüzelőanyag költségeihez nyújtott támogatás felhasználását a megadott határidőig névre szóló számlával nem igazolja, a jogosultság lejártát követő 6 hónapon belül,

d) *  a lakáshasználat jogcímét nem igazolja

(13a) *  A (13) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosultság lejártát követő 6 hónapon belül a háztartás más tagja sem részesíthető lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban.

(14) *  Nem állapítható meg a közüzemi díjakhoz lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, amennyiben a kérelmet nem az a személy nyújtja be, akinek a nevére a közüzemi számla kiállításra került.

9. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatást egy évre kell megállapítani.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(4) *  A támogatás megállapításáról a közüzemi szolgáltatót, a lakbér költségeihez nyújtott támogatás esetén a Salgó Vagyon Kft.-t, valamint az Egészségügyi-Szociális Központot a határozat egy példányával kell értesíteni.

(5) *  A támogatást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani. A támogatást a közüzemi szolgáltató, illetve a Salgót Vagyon Kft. számlájára kell közvetlenül utalni.

(6) *  A közüzemi díjak költségeihez nyújtott támogatást egy, a kérelmező által meghatározott közüzemi szolgáltatóhoz kell utalni.

(7) *  A tüzelőanyag költségeihez nyújtott támogatást az Egészségügyi-Szociális Központ utalvány formájában adja ki a jogosult részére, aki az utalványt köteles tüzelőbeszerzésre fordítani. Ezen utalványt elsősorban a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft.-nél (a továbbiakban: Nonprofit Kft.) kell beváltani. A Nonprofit Kft. a kiadott tűzifáról átadás-átvételi elismervényt állít ki a jogosult részére. A jogosult az átadás-átvételi elismervényt Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Hatósági Irodáján legkésőbb a jogosultsági idő lejártát követő hónap 15. napjáig köteles leadni.

(8) *  Amennyiben a Nonprofit Kft. az utalványt nem tudja beváltani, erről igazolást állít ki. Ebben az esetben a jogosult az utalványt kereskedőnél válthatja be. A vásárlást igazoló, nevére szóló számlát a jogosult Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Hatósági Irodáján legkésőbb a jogosultsági idő lejártát követő hónap 15. napjáig köteles leadni.

10. § A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni:

a) a jogosult kérelmére,

b) *  ha a jogosult ugyanazon településen belül, vagy más településen létesített lakó- vagy tartózkodási helyet,

c) ha a jogosult elhunyt,

d) *  ha a jogosult közszolgáltatási szerződése megszűnt.

7. Köztemetés

11. § (1) Az önkormányzat az Sztv. 48. §-ában meghatározott esetekben és szabályok szerint gondoskodik az elhunyt személy közköltségen, ha jogszabály másként nem rendelkezik, hamvasztás útján történő eltemettetéséről.

(2) Az önkormányzat a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti azt az eltemettetésre köteles személyt:

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegének 80%-át, egyedül élő esetén 100%-át nem haladja meg és családja vagyonnal nem rendelkezik,

b) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át nem haladja meg és hitellel, illetve egyéb köztartozással rendelkezik, melynek folyamatos teljesítése mellett az egy főre jutó havi jövedelemének a hitel vagy a köztartozás havi részletével csökkentett összege nem haladja meg az a) pontban meghatározott jövedelmi határt és családja vagyonnal nem rendelkezik,

c) akinek elemi kár következtében az általa lakott ingatlan súlyosan megrongálódott, vagy lakhatatlanná vált és a kérelmező emiatt lakhatási problémákkal küzd, lakásra vonatkozó biztosítással nem rendelkezik, vagy rendelkezik ugyan, de a káreseményre a biztosító által fizetett összegből lakhatását megoldani nem tudja és családja vagyonnal nem rendelkezik,

d) aki egy éven belül több közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott és megtakarítással nem rendelkezik, az általa korábban megfizetett temetés költségeit hitelt érdemlő módon igazolja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át nem haladja meg és családja vagyonnal nem rendelkezik.

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

8. Az ellátás formái, igénybevétele

12. § (1) Az önkormányzat a rendeletében szabályozott alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában, továbbá azon rászoruló személyeknek, akikről az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt az alapszolgáltatás keretében nem lehet gondoskodni, a rendeletben szabályozott egyes szakosított ellátási formák esetén állapotuknak és helyzetüknek megfelelő ellátást nyújt.

(2) A személyes gondoskodás keretében biztosított szociális ellátási formák:

a) szociális alapszolgáltatások:

aa) étkeztetés,

ab) házi segítségnyújtás,

ac) * 

ad) családsegítés,

ae) pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátása,

af) szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása,

ag) támogató szolgáltatás,

ah) nappali ellátás: idősek klubja, fogyatékos személyek nappali ellátása, hajléktalan személyek nappali melegedője.

b) szakosított ellátás:

ba) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: hajléktalan személyek átmeneti szállása, hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye, időskorúak gondozóháza.

bb) lakóotthon: fogyatékos személyek ápoló - gondozó célú lakóotthona.

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben felsorolt szociális ellátásokat a Társulás útján látja el. Az idősek klubja, illetve az időskorúak gondozóháza tekintetében az ellátást ellátási szerződés alapján is biztosítja.

(4) A Társulás által fenntartott Egészségügyi - Szociális Központ szervezeti keretei között biztosított ellátásokról, azok igénybevételéről, fizetendő térítési díjról szóló rendelkezéseket Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése Közgyűlés külön rendeletben állapítja meg.

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) A rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele az adott ellátást nyújtó intézménynél kérelmezhető. * 

(9) Az intézményi ellátásra jogosult érdekvédelmét a Sztv-ben meghatározottak alapján és az egyes intézmények házirendjében foglaltak szerint kell ellátni.

V. fejezet

Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal

13. § (1) Az önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:

a) az önkormányzat működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői,

b) az önkormányzat Népjóléti Bizottságának elnöke,

c) a Civil Kerekasztal képviselői

d) az Idősügyi Tanács képviselője.

(3) A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke az önkormányzat Népjóléti Bizottságának elnöke.

(4) A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal feladatai:

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatástervezési koncepciójában foglalt feladatok teljesülését,

b) véleményezi a szociális szolgáltatástervezési koncepció módosítására vonatkozó, Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése elé terjesztendő javaslatokat.

(5) A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Az ülést a Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke hívja össze és vezeti.

(6) A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal ülésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Népjóléti Irodája látja el.

VI. fejezet

Eljárási szabályok

14. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelem, ha törvény vagy e rendelet másként nem rendelkezik év közben folyamatosan - az erre rendszeresített formanyomtatványon és a szükséges mellékletek becsatolásával postai úton vagy ügyfélszolgálati időben írásban a Hatósági Irodán nyújtható be.

(2) A kérelemre induló eljárás során minden esetben igazolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatait, vagyoni és jövedelmi viszonyait.

(3) *  A kérelemhez csatolni kell

a) rendkívüli települési támogatás iránti kérelem esetén

aa) a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan, ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást,

ab) a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan, a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló iratot,

ac) a rendkívüli élethelyzet fennállásának hitelt érdemlő igazolását.

b) gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatás esetén - a 6. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően -

ba) a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan, ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást,

bb) a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan, a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló iratot,

bc) *  első alkalommal benyújtott kérelem esetén a járási hivatal három hónapnál nem régebbi jogerős határozatát a közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem elutasításáról, további kérelmek esetén a járási hivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt arról, hogy a kérelmező közgyógyellátásban nem részesül,

c) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén

ca) az erre rendszeresített formanyomtatványon tett vagyonnyilatkozatot,

cb) a 8. § (2) bekezdésében meghatározott rendszeres kiadás igazolására, a kérelem benyújtását megelőző havi számlát, ennek hiányában a szolgáltató által kiállított, a fogyasztási hely azonosítására alkalmas igazolást vagy befizetést igazoló elismervényt,

cc) ha a kérelmező a lakást lakásbérleti jogviszony alapján használja, a lakásra vonatkozó hatályos bérleti szerződést, vagy a bérbeadó 30 napnál nem régebbi igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező jogosult a lakásban lakni.

(3a) *  A (3) bekezdés a) pont ab) alpontja, valamint b) pont bb) alpontja szerinti

a) tartósan beteg állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, vagy a megváltozott munkaképesség miatt megállapított hozzátartozói nyugellátás folyósítását igazoló irattal,

b) autista, testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irattal igazolható.

(4) *  Jövedelemtől függő ellátások esetén

a) *  munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem - a béren kívüli juttatásokat is tartalmazó - munkáltatói igazolással,

b) táppénz, gyermekgondozási támogatások - a családtámogatási ellátások kivételével - az ellátást megállapító szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal,

c) nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások a kifizetést igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal és a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, az esetleges levonás a levonás jogcímét és összegét igazoló dokumentummal,

d) járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások az ellátást megállapító szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal,

e) vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem

ea) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes megyei adóigazgatósága által kiállított igazolással vagy

eb) benyújtott adóbevallás másolatával, az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan havi bontásban könyvelői igazolással,

f) egyéb jövedelem a jövedelem típusának megfelelő igazolással

igazolható.

(5) *  Állástalan személy esetén a kérelemhez csatolni kell a munkaügyi szerv által kiállított, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt arról, hogy a kérelmező, vagy családtagja, háztartásának tagja a kérelem benyújtásakor regisztrált álláskereső.

(6) * 

(7) * 

(8) *  A gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a kérelemhez csatolni kell

a) a házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben hozott jogerős bírósági határozatot,

b) a szülői felügyelet közös gyakorlására jogosult különélő szülők esetében, a gyámhatóság előtt a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jegyzőkönyvezett arra vonatkozó megállapodásukat, hogy a gyermek melyik szülő gondozásában nevelkedik, és a különélő szülő milyen összegű gyermektartásdíj megfizetésére vállalt kötelezettséget.

(9) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönteni kell.

(10) *  A gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, a jogosultság lejártának hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

15. § (1) A kérelem elbírálása során a tényállás tisztázása érdekében a Hatósági Iroda, illetve az Egészségügyi-Szociális Központ környezettanulmányt készíthet.

(2) Különösen indokolt a környezettanulmány készítése, ha a család rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

16. § * 

17. § (1) A megállapított pénzbeli ellátás kifizetéséről Egészségügyi - Szociális Központ gondoskodik.

(2) A pénzbeli ellátásra vonatkozó valamennyi határozat egy példányát meg kell küldeni az Egészségügyi-Szociális Központ részére

18. § (1) * 

(2) Az adatfelvétel, adatkezelés során figyelemmel kell lenni az Sztv. 18-24. §-aiban, a Ket. 17., 68-69. §-ában foglaltakra, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásaira.

VII. fejezet

Hatásköri rendelkezések

19. § *  (1) E rendelet alkalmazása során, a szociális igazgatási eljárásban az első fokú önkormányzati hatósági jogkör gyakorlója - a közgyűlés által átruházott hatáskörben - a polgármester.

(2) Az elsőfokú döntés elleni fellebbezést a Hatósági Irodára kell benyújtani.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

20. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális ellátások rendjéről szóló 12/2000. (III. 27.) Ör. sz. rendelete, valamint az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 21/2005. (IV. 28.) Ör. sz. rendelete hatályát veszti.

(3) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátás tekintetében, valamint a méltányossági közgyógyellátással összefüggésben 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben a szociális ellátások rendjéről szóló 12/2000. (III. 27.) Ör. sz. rendelet 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatás tekintetében az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 21/2005. (III. 27.) Ör. sz. rendelet 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Amennyiben a kérelmező a szociális ellátások rendjéről szóló 12/2000. (III. 27.) Ör. sz. rendelete 17. § (5)-(6) bekezdéseiben foglalt önkormányzati segélyre vonatkozó keret összeget 2015. január- február hónapokban igénybe vette, e rendelet 4. §-ában meghatározott rendkívüli települési támogatás igénybevételére 2015. március 1. napjától 2015. december 31. napjáig nem jogosult.

(6) Akinek 2015. március 1-jén normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága fennáll, a jogosultság fennállásának időtartamáig lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás nem állapítható meg.

Dóra Ottó s. k. Tóthné dr. Kerekes Andrea s. k.
polgármester jegyző

  Vissza az oldal tetejére