Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/1994. (I. 31.) önkormányzati rendelete

a Környezetvédelmi Alapról * 

Salgótarján Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1991. évi XX. tv. 85. § 1. bek. i) pontjában biztosított hatáskörében az Önkormányzati Környezetvédelmi Alappal való rendelkezéséről és gazdálkodásáról az alábbi rendeletet alkotja:

Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap rendeltetése

1. § *  Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (továbbiakban: Alap) az önkormányzat működési területén a védett természeti és építészeti értékek megőrzését, fenntartását, a környezeti károk megelőzését, mérséklését, felszámolását, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzését, továbbá a város polgárainak környezeti szemlélete fejlődését (továbbiakban együtt a környezeti érték védelmét) szolgáló elkülönített önkormányzati pénzalap.

Az Alap bevételi forrásai

2. § (1) *  Az Alap bevételi forrásai:

a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

d) a Kvtv. 58. § (6) bekezdése alapján az Önkormányzatot arányosan megillető megosztott bevétel,

e) azon természetvédelmi bírság, amelyet helyi védett természeti terület esetében szabtak ki,

f) az önkormányzati költségvetésben meghatározott támogatás,

g) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések és átutalások,

h) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek kamatai,

i) az Alap tárgyévet megelőző évben fel nem használt része,

j) a hatósági határozattal megállapított fapótlási kötelezettség ellenértéke.

(2) Az Alap bevétele és év végi maradványa el nem vonható és a következő költségvetési évre átvihető.

Rendelkezés az Alappal

3. § (1) Az Alap kezelésére, tervezésére, gazdálkodására, beszámolására, nyilvántartására és adatszolgáltatási kötelezettségére e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) *  Az Alappal a Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság *  (a továbbiakban: Bizottság) rendelkezik.

(3) Az Alap éves költségvetési terve határozza meg a várható bevételi forrásoknak a 4. §-ban foglalt feladatok közötti megosztását.

(4) Az Alapot bevételi források szerint kell nyilvántartani. A nyilvántartás az Alap kezelőjének a feladata. Az Alap pénzműveleteinek vezetését a polgármesteri hivatal költségvetési gazdálkodásért felelős belső szervezeti egysége végzi.

(5) *  A Bizottság döntéseinek előkészítése és végrehajtása a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodájának a feladata, különös tekintettel az Alap rendeltetésszerű és a gazdálkodás biztonságát szolgáló felhasználására.

(6) Az Alap gazdálkodásáról szóló beszámolót a Bizottság az önkormányzati költségvetés teljesítéséről készített tájékoztató, illetve a zárszámadási beszámoló mellékleteként köteles benyújtani.

(7) Az Alap kezelője és a polgármesteri hivatal költségvetési gazdálkodásért felelős belső szervezeti egysége kötelesek egymással együttműködni és biztosítani a gazdálkodás során szükséges kölcsönös információcserét.

Az Alap teljesíthető kiadásainak a köre

4. § (1) a) Az önkormányzat környezetvédelmi, hatósági tevékenységét megalapozó ellenőrző mérések finanszírozása, a feladatok ellátását elősegítő hatékony környezetvédelmi és természetvédelmi intézkedések megoldása feltételeinek biztosítása.

b) Környezetvédelmi nevelés, oktatás, ismeretterjesztés támogatása.

c) *  Az Önkormányzat területén nem önkormányzati beruházásban megvalósuló környezetkímélő beruházások - pályázat útján történő - támogatása az alábbi körben:

- levegőtisztaság védelem,

- hulladékgazdálkodás,

- zaj- és rezgésvédelem,

- vízbázisok védelme,

- természeti értékek védelme,

- értékvédelem kimondásának előkészítése, értékvizsgálat készítése,

- védett értékek megjelölése,

- helyi védelem alatt álló épületek védelme,

- az építészeti értékek bemutatásának elősegítése.

d) A környezet „havária” jellegű károsításának, veszélyeztetésének elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben tényleges finanszírozása.

e) *  A talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelme, különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.

f) *  Az Önkormányzatnak az e) pont hatálya alá nem tartozó környezetvédelmi célú beruházása.

(2) Az Alapból történő támogatásra a Bizottság nyilvános pályázatot hirdet. A hirdetés költségét az Alapból kell finanszírozni.

(3) *  Az Alapból adható támogatás megszerzésére irányuló pályázatok részletes tartalmi és formai követelményeit, valamint a pályázati eljárás rendjét a Bizottság határozza meg.

A pályázat útján történő támogatások

5. § (1) *  Az Alapból a 4. § (1) bek. c) pontjában foglalt célokra támogatást jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint tulajdonos magánszemély kaphat.

(2) A támogatás egyszeri lehet, folyamatosan és működési célra nem nyújtható.

(3) Támogatás kizárólag arra a fejlesztésre nyújtható, melynek kivitelezése (megvalósítása) a pályázat benyújtásának időpontjában még nem kezdődött el.

6. § (1) A 4. § (1) bek. c) pontjában meghatározott célok támogatására:

a) vissza nem térítendő

b) kamatmentes visszatérítendő

c) a mindenkori jegybanki alapkamat 50%-os mértékével számított kamattal visszatérítendő (továbbiakban: kedvezményes kamatozású)

formában kerülhet sor.

(2) Nyereségérdekelt tevékenységre kizárólag az 1. bek. c) pontja szerinti támogatás nyújtható.

7. § (1) Az Alapból a pályázati célra nyújtható összes támogatás a tervezett költség 60%-ig, ezen belül vissza nem térítendő támogatás a tervezett költség 30%-ig terjedhet. A támogatás felső határa a Bizottság döntése szerint a pályázatok támogatására a rendelkezésre álló forrás nagysága.

(2) Az Alapból nyújtott támogatás kizárólag a pályázatban megjelölt környezetvédelmi célt szolgáló tevékenység költségeire fordítható.

A támogatás igénybevétele

8. § (1) A támogatásra vonatkozó szerződésnek (továbbiakban: szerződés) a támogatásban részesülővel (továbbiakban: kedvezményezett) történő megkötésére a 3. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szerződéskötés előfeltétele a támogatás, továbbá kamat összegének megfelelő biztosíték nyújtása a kedvezményezett részéről.

(2) A szerződésben foglalt környezetvédelmi követelmények teljesülését és a támogatás összegének rendeltetésszerű felhasználását a Bizottság a polgármesteri hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó belső szervezeti egysége közreműködésével ellenőrzi.

(3) A kamatmentes visszatérítendő támogatást a szerződésben meghatározott megvalósítását követően:

a) amennyiben a szerződési feltételek teljesültek, legfeljebb 3 éven belül, negyedévenkénti részletekben kell visszafizetni.

b) amennyiben a szerződési feltételek nem teljesültek, azonnali határidővel kell visszafizetni.

(4) A kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás kamatai és a támogatás összegét a támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási határidőt követően:

a) amennyiben a szerződési feltételek teljesültek, legfeljebb 3 éven belül, negyedévenkénti részletekben kell visszafizetni.

b) amennyiben a szerződési feltételek nem teljesültek, azonnali határidővel kell visszafizetni.

(5) Ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározott feltételeket nem vagy csak részben teljesíti és ezáltal a pályázott cél részben sem érhető el, akkor a támogatást vissza kell vonni és az összeget a folyósítás napjától kezdődő mindenkori jegybanki kamat kétszerese terheli. Egyéb esetben a Bizottság mérlegelési jogkörében dönt.

(6) A támogatás késedelmes visszafizetése esetén az ütemezés szerinti hátralék összegét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese terheli.

Záró rendelkezések

9. § (1) E rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) * 

Salgótarján, 1994. január 20.

dr. Zsélyi András s. k. dr. Oravecz Péter s. k.
polgármester jegyző