Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
1. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) * temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak;
b) * köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető vagy temetőrész, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesít;
c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál.
d) * temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;
e) kifalazott sírhely: koporsós temetésre szolgáló kifalazott sírgödör;
f) * A sírbolt (kripta) koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti építményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg.
g) sírjel: a temetési hely megjelölésére használt különféle eszközök, építmények, tárgyak.
h) * hősi temető, hősi temetkezési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres, vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely.
i) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
j) * temetkezési szolgáltatás: a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Temető tv.) 25. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek;
k) * temető üzemeltetése: a Temető tv. 16. §-ában meghatározott tevékenységek összessége;
l) temetési hely feletti rendelkezési jog: a temetési hely megváltási (újraváltási) díja ellenében szerzett, a temetési hely használatára irányuló jogosultság, mely felöleli a jogosultnak a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására (ide értve a rátemetést is), sírjel állítására és mindezek gondozására irányuló jogosítványait, valamint ezzel összefüggésben a rendeletben meghatározott körű kötelezettségek teljesítését.
m) * temetési hely megváltási (újraváltási) díja: a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szervet illető, a rendeletben a temetési hely fekvése, a temetés módja, és az elhalt utolsó bejelentett lakhelye szerint differenciáltan meghatározott mértékű díj, melyet a temetési hely - ide értve az elhunytak hamvainak szórására, bemosására kijelölt helyet is - felett rendelkezésre jogosult személy köteles a temetési hely megváltásakor, illetve újraváltásakor egy összegben megfizetni a temető üzemeltetőjének.
n) temető fenntartási hozzájárulás díja: a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szervet illető díj, amelyet a köztemetőkben vállalkozásszerűen munkát végző egyéni vállalkozó és/vagy gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: a köztemetőben vállalkozási tevékenységet folytató személy) fizet meg a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szervezetnek arra figyelemmel, hogy tevékenysége végzését a köztemető fenntartója a köztemető területén biztosítja.
o) díszsírhely: az olyan, a köztemető központi temetőrészében elhelyezkedő - akár a koporsós, akár a hamvasztásos eltemetést biztosító - temetési hely, melyben Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata díszpolgárai, továbbá az állami-, politikai és művészeti élet kiemelkedő személyiségei helyezhetők el.
ö) * temetési hely fenntartási díj: a temető üzemeltetőjét illető, az előreváltott temetési helynek az első betemetésig történő rendelkezésre tartásáért a rendelkezésre jogosult által évente fizetendő díj.
p) * urnasírbolt: terepszint alatti és feletti, vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti építményből álló, hamvakat tartalmazó, urnák elhelyezésére épített temetési hely.
2. § A rendelet hatálya kiterjed Salgótarján közigazgatási területén Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi lezárt, és üzemelő köztemetőre (továbbiakban: temető), valamint ezek fenntartásával, üzemeltetésével, a temetkezésekkel és a temetőkben történő egyéb munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységre.
3. § A város területén lévő lezárt és üzemelő temetők felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza
4. § (1) A temetők létesítéséről, fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik.
(2) * Az üzemeltetői feladatokat - megbízási szerződés alapján - a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. látja el.
5. § (1) Halottat eltemetni hamvasztott és exhumált halottak maradványait elhelyezni üzemelő és lezárt temetőben lévő temetési helyre lehet, a temetési helyre rátemetés történhet.
(2) Lezárt temetőből és sírhely-táblából a holttest-maradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a működő temetőbe (sírhely-táblába). Az exhumálást csak a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, üzemelő és lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető külön engedélye is szükséges. *
(3) A temetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet. Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.
(4) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:
a) aki a temetést szerződésben vállalta;
b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;
c) * végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa;
d) * az elhunyt egyéb, közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint.
(5) * Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetkezésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere - jogszabályban meghatározott határidőn belül - gondoskodik.
(6) A temetési hely feletti rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatosan okmányokkal, dokumentumokkal bizonyított kifogást jelentettek be. Koporsós temetés esetén a vizsgálat és döntéshozatal időpontja nem lehet hosszabb a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 óránál.
6. § (1) A temetőt - nagyságától függően - sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.
(2) A római számmal megjelölt táblákat arab számmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket, sírbolthelyeket külön kell megjelölni.
(3) A sírhely-táblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyek a nyugvási idő elteltével - szabályszerű eljárás mellett - le lehet zárni, meg lehet szüntetni és temetés céljából igénybe lehet venni. Az új központi temetőben külön parcella van a felnőttek, a 10 éven aluli gyermekek, a halva születettek eltemetésére, az urnasírhelyek, a sírboltok, a családi urnaoszlopok elhelyezésére, valamint hamvak szétszórására.
(4) A sírhelyeket a le nem zárt sírhely-táblákban - fő szabályként - folytatólagos sorrendben kell felhasználni a temető rendjének figyelembevételével.
(5) A betelt sírhely-táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni, az ilyen ok miatt lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.
7. § (1) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben, urnasírban, urnafülkében, sírboltban és családi urnaoszlopban lehet elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.
(2) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát - az átvétel egyidejű igazolása mellett - ki kell adni és ennek megtörténtét a nyilvántartásba is fel kell vezetni.
(3) Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna részére történő kiadáshoz a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti sorrendben az elhalt közelebb álló hozzátartozójától kell beszereznie. *
8. § (1) Temetési helyek és azok méretei:
| - egyes felnőtt sírhely normál: | 2,10m hosszú, 0,95m széles, 2,00m mély, 0,30m járda | |
| - kettes felnőtt sírhely normál: mélyítettek: | 2,10m hosszú, 1,90m széles, 2,00m mély, 0,30m járda 2,50m mélyek | |
| - urnasírhely = amerikai típusú = gyereksírhely típusú | 1,00m hosszú, 1,00m széles, 0,80m mély 1,30m hosszú, 0,65m széles, 0,80m mély, 0,30m járda | |
| - urnafülke = családi típusú oszlopba = falba | 0,30m hosszú, 0,30m széles, 0,30m mély 0,30m hosszú, 0,30m széles, 0,30m mély | |
| - gyermeksírhely | 1,30m hosszú, 0,65m széles, 2,00m mély, 0,30m járda | |
| - kifalazott sírhely = egyes = kettes | belmérete megegyezik a normál sírhely méreteivel belmérete megegyezik a normál sírhely méreteivel | |
| - sírbolt (kripta) * | a felépítmény magassága a központi jogszabályokban meghatározott építménymagasság, legfeljebb 3,0 méter.sírbolt (kripta) A felépítmény magassága a központi jogszabályokban meghatározott építménymagasság, legfeljebb 3,0 méter. |
(2) A sírok egymástól való oldaltávolságának 60 cm-nek kell lennie. A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.
(3) Síremléket szilárd talajra kell építeni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet, magassága nem haladhatja meg az 1,5m-t.
(4) A síremlék köré szilárd burkolatú kísérőjárda építhető, a sírhely határain belül.
(5) A síremlék körül létesített járda magasságát a terepviszonyok alapján kell kialakítani. A sírkeret magassága a járdaszinttől számítva 50 cm lehet.
(6) *
(7) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott síremléket elhelyezni nem szabad.
(8) * A koporsós temetésre szolgáló temetési helyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével, alapméretenként egymás fölé helyezve - további legfeljebb egy elhalt 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal korlátozhatja. Rátemetés esetén - a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.
(9) Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélyre kerüljön.
(10) Felnőtt egyes sírba a koporsókon túl még 4 urna, felnőtt kettes sírba még 8 urna elhelyezhető.
(11) Felnőtt sírhely-díj befizetése mellett a felnőtt sírhely-táblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ilyen esetben azonban a sír méretének a felnőtt sír méretével azonosnak kell lennie.
(12) Az urnasírhelybe legfeljebb 4 db urna helyezhető.
(13) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.
(14) A sírhelyeken sírdomb kialakítása (felhantolás) csak az erre kijelölt parcellában nem kötelező.
9. § (1) Sírbolt csak a temető erre kijelölt helyén létesíthető.
(2) Amennyiben a megépítendő sírbolt építészeti paraméterei elérik a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a sírbolt létesítése építési engedély alapján az építési hatóság által záradékolt engedélyezési terv szerint történhet. * A sírbolt kegyeleti hely szellemének megfelelő kialakítással, időt álló anyagokból épülhet. Az engedélyezett tervet az üzemeltető részére előzetesen be kell nyújtani. A sírbolt építési munkái végzésének várható időpontját az üzemeltetőnek be kell jelenteni.
(3) Kifalazott sírhely létesítése terv (vázrajz) alapján az üzemeltető előzetes hozzájárulásával történhet.
(4) A sírbolt alépítményi részét és a kifalazott sírhely falait le kell szigetelni.
(5) Sírbolt és kifalazott sírhely esetén a koporsókat légmentesen le kell zárni még a szertartás napján.
(6) Az előírt engedély hiánya vagy attól való eltérés, valamint a 8. § (7) bekezdésének, a 9. § (4), (5) bekezdésének, a 14. § (6) bekezdésének, a 15. § (2) bekezdésének és a 16. § (2) bekezdésének megsértése esetén az üzemeltető:
- a sírhely birtokosát határidő kitűzésével felhívja a sérelmes állapot megszüntetésére
- felhívás eredménytelensége esetén a szükséges munkát elvégzi (elvégezteti) és annak költségét áthárítja a sírhely birtokosára
(7) * A temető tulajdonosa - köztemető esetén az önkormányzat - a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel vagy a sírbolt helyreállítására köteles felhívni. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.
(8) * Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.
(9) * A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.
(10) * Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a rendelkezésre jogosult sírbolt-könyvbe bejegyzett rendelkezései a mérvadóak.
(11) * Sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírbolt-könyvben vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt a Ptk. 685. § b. pont szerinti hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el. *
10. § (1) Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése azon elhunyt személyeknek, akik a városi közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, a temetőben díszsírhelyet és díszurnahelyet adományozhat.
(2) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.
(3) A díszsírhelybe - a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett - az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) csak akkor temethetők, ha erre az adományozótól külön engedélyt kapnak.
(4) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, ezek hiányában az üzemeltető köteles gondoskodni.
(5) A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.
11. § (1) A temetési hely felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a használati díjat megfizette.
(2) * A temetési hely használatáért - a díszsírhely kivételével - a temetési hely felett rendelkezésre jogosultnak díjat kell fizetni. A díj mértékét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A temetési hely feletti rendelkezési jogosultság a megváltás napjával kezdődik. *
(3) * A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) egyszeri megváltás esetén:
a) A koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év,
b) sírbolt esetén 100 év,
c) urnafülke és urnasírhely esetén 10 év,
d) urnasírbolt esetén 20 év.
(4) A használati idő eltelte után a temetési helyek - külön tiltó rendelkezés hiányában - újraválthatók, kivéve, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezésre jogosult nyilatkozatot kérhet.
(5) A használati idő letelte előtti rátemetés esetén a temetési hely feletti rendelkezési jog (használati idő) újra kezdődik.
(6) Amennyiben rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik, úgy a használati díj időarányos részét meg kell fizetni.
(7) A temetési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet.
(8) A temettető kívánságára történő halott, illetőleg urnaáthelyezés vagy urnakiadás folytán megürült sírhelyek és urnafülkék számlával igazolt megváltási díjának időarányos részét a jogosult részére vissza kell téríteni.
(9) * Élők számára köztemetőben urnahelyet, sírhelyet előre váltani lehet, de 1 éven belül a síremlék, vagy urnasír alapját el kell készíttetni. Ellenkező esetben (az üzemeltető kétszeri írásbeli felszólítása után) megszűnik a temetési hely feletti rendelkezési jogosultság.
(10) * A temetési helynek a (9) bekezdés szerinti előreváltása esetén a temetési hely fenntartási díj fizetési kötelezettséget első alkalommal az előreváltás időpontjában, ezt követő évben (években) a tárgyév első napján fennálló állapot figyelembevételével számla ellenében a tárgyév március 31. napjáig kell teljesíteni.
(11) * A korábban előre megváltott, üres temetési helyek felett a megváltási idő lejárta után az üzemeltető jogosult rendelkezni.
(12) * A betemetett temetési helyek megváltási idejének lejártát követően az üzemeltető egyszeri írásbeli megkereséssel fordul a rendelkezési jog jogosultjához vagy ismert hozzátartozójához az újraváltás lehetőségének biztosítása érdekében. Az újraváltás elmaradása esetén a temetési hely felett az üzemeltető jogosult rendelkezni.
12. § (1) Temetkezési szolgáltatást az végezhet, aki megfelel a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi feltételeknek.
(2) A temetkezési szolgáltatást végzők a rendelet 3. sz. mellékletében meghatározottak alapján az üzemeltető részére a kegyeleti közszolgáltatás igénybevételéért díjat kötelesek fizetni.
(3) A temetkezési szolgáltatások végzését a legnagyobb körültekintéssel, kímélettel, a kegyeleti szokások betartásával kell végezni (ruházat, magatartás, eszközök stb.).
(4) * Ravatalozás céljára kizárólag az Önkormányzat által erre a célra létesített építmény, illetve építmény előtti ravatalozó tér vehető igénybe.
(5) * A köztemetőkben szolgáltatásokat végző vállalkozók tevékenységének összehangolásáról az üzemeltető gondoskodik.
(6) * A felravatalozott koporsót - az eltemettető kívánságára - a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani az oszlásnak indult, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.
(7) * A fertőző betegségben elhunytak a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal egyedi előírásainak megtartásával temethetők.
(8) * A felravatalozás ideje alatt a ravatalozási helyszín őrzéséről a temetkezési szolgáltatást végző köteles gondoskodni.
(9) * Az üzemeltető az etnikai, vagy vallási eredetű temetkezési szokásokat - amennyiben azok más jogszabállyal nem ellentétesek - köteles figyelembe venni.
13. § (1) A temetőről térképet kell készíteni. A térképen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A temetői rend megváltoztatásáról a tulajdonos dönt a térkép módosításával egyidejűleg.
(2) * A temető dokumentációkat (nyilvántartó könyv, sírbolt könyv, térképek, bizonylatok, levelek, jegyzőkönyvek stb.) az üzemeltető vezeti és köteles megőrizni. Ezen iratok selejtezése TILOS! A dokumentációban bejegyzett személyes adatok biztonságáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
(3) * A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urna elhelyezést, a hamvak szétszórását) időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.
(4) A nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az urnakiadást, urnakiemelést, hamvak szétszórását.
(5) Sírboltba történő temetés rendjét a sírbolt könyv határozza meg. A sírbolt könyvet a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.
(6) Halottat csak halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.
(7) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.
(8) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőnek.
14. § * (1) A temetői rendet az 5. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A temetői rendet minden temető bejáratánál ki kell függeszteni.
15. § *
16. § (1) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők, és a temetőt látogatók kötelesek betartani az e rendeletben foglaltakat.
(2) A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, az eredeti állapot nem változhat meg. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.
(3) * A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulási díj mértékét a 4. sz. melléklet tartalmazza. A temetőfenntartási hozzájárulási díjat az üzemeltető által kiállított számla ellenében kell megfizetni.
17. § *
18. § (1) A temetkezési közszolgáltatással kapcsolatos ügyfélszolgálat ellátása az üzemeltető feladata, melyet a régi központi temetőben és a telephelyén lát el.
(2) A temetőt látogatók észrevételeit a temetőfenntartó köteles kivizsgálni, a vizsgálat eredményéről a bejelentőt tájékoztatni.
(3) *
(4) *
(2) *
20. § (1) A jelen rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a köztemetők rendjéről szóló 9/1992. (V. 25.) Ör. számú és az azt módosító 10/1994. (III. 28.) Ör. számú rendelet hatályát veszti.
(3) *
(4) * E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Salgótarján, 2000. december 18.
| Puszta Béla s. k. | Óvári Péter s. k. | |
| polgármester | jegyző |
Üzemelő temetők:
Új központi temető
Zagyvapálfalva felső temető
Baglyasalja temető
Forgách temető
Somoskő új temető
Salgóbánya temető
Zagyvaróna temető
Rónafalu temető
Kotyháza temető
Lezárt temetők:
1. Régi központi temető
- a lezárt temetési helyre urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető
2. Zagyvapálfalva alsó temető
- a lezárt temetési helyre urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető
3. Somoskő régi temető
(ÁFA nélkül Ft)
| Egyes sírhely | 20 244 | ||
| Kettes sírhely | 40 467 | ||
| Egyes kifalazott sírhely | 134 715 | ||
| Kettes kifalazott sírhely | 269 545 | ||
| Gyermek sírhely (1 m2) | 13 503 | ||
| Urnafülke díja (urnafalban) | 10 143 | ||
| Amerikai típusú urnasírhely | 13 503 | ||
| Gyermek sírhely típusú urnasírhely | 13 503 | ||
| Sírbolt (beépített bruttó m2-enként) | 67 504 | ||
| Urnasírbolt (homlokfelület m2-enként) | 128 163 | ||
| Családi típusú oszlopos urnafülke (férőhelyenként) | 6 457 |
(ÁFA nélkül Ft)
| Halottátvételi -kiadási díj (halotthűtés esetén) | 2 730 Ft/ alkalom | ||
| Halotthűtési díj | 5 512 Ft/nap | ||
| Ravatalozó (építmény, építmény előtti tér) használati díj | 10 157 Ft/alkalom | ||
| Hétvégi felárral együtt | 13 228 Ft/alkalom | ||
| Temető használati díj - csak sírnál búcsúztatás esetén | 7 795 Ft/alkalom | ||
| Hétvégi felárral együtt | 10 157 Ft/alkalom | ||
| Ravatalozó teremőr | 3 686 Ft/óra | ||
| Áldozati láng | 2 730 Ft/alkalom | ||
| Gyászzene+ mikrofon + harangszó | 2 730 Ft/alkalom | ||
| Hulladék elhelyezési díj | 6 153 Ft/alkalom | ||
| Temetési hely fenntartási díj | |||
| Urnasírhely, gyermeksírhely | 6 584 Ft/év | ||
| Egyes, kettes sírhely, kifalazott sírhely, sírbolt | 17 829 Ft/év |
(ÁFA nélkül)
A temetőkben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő díj:
| Betűvésés, vázapótlás | 787 Ft/alkalom | ||
| Javítás, tisztítás | 1 575 Ft/alkalom | ||
| Járda, támfal elemek pótlása (keret, fedlap, fejkő) | 1 969 Ft/alkalom | ||
| Urnás síremlék készítés | 2 362 Ft/alkalom | ||
| 1-es síremlék készítés | 4 724 Ft/alkalom | ||
| 2-es síremlék készítés | 6 299 Ft/alkalom | ||
| Kripta síremlék készítés | 7 874 Ft/alkalom | ||
| 2-es kripta síremlék készítés | 15 748 Ft/alkalom | ||
| Havi munkavégzés idejére bérlet | 19 685 Ft/hó |
A temető az épített és természetes környezet találkozásának sajátságos helye.
Jellemző rá az üzemszerű működés, a temetkezési helyek és szolgáltatások helyének biztosítása, valamint a működéshez szükséges infrastruktúra léte. Ugyanakkor a temető egy kultikus hely is, ahol elhunyt szeretteinkre, őseinkre, elődeinkre emlékezünk. A hely szellemének megfelelően kell kialakítani a temető létesítményeit, a temető kert jellegét. Ezért a temetőben munkát és szolgáltatást végző vállalkozások és a temető látogatók nem zavarhatják a temető csendjét, nyugalmát, biztonságát.
1. A Salgótarján Foglakoztatási Nonprofit Kft. ezen temetői rendben szereplő előírásokat, a Salgótarján közigazgatási területén fekvő temetőkben érvényesíti az önkormányzattal kötött megbízási szerződés alapján, mint a temetők üzemeltetője.
2. Az előírások megtartása és megtartatása a temetkezési szolgáltató szervezetek, a temetőkben vállalkozásszerűen munkát végzők és az egyének részéről morális kötelesség, és az általánosan elfogadott kegyeleti követelmények megtartását is jelenti. Jelenti annak felismerését is, hogy mindenki annyi tiszteletet kaphat, amennyit ő is megad élőknek és holtaknak egyaránt.
3. Jelen temetői rendben foglaltakat a temetőkre vonatkozó jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni. Így különösen az 1999. évi XLIII. törvény, a végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) számú kormányrendelet, továbbá Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének a temetőkről szóló 39/2000. (XII. 18.) számú rendelete.
1. A temető kerítéssel körülvett terület, melyre kizárólag a kapukon keresztül szabad bejutni. A kapuk nyitásáról és zárásáról az üzemeltető gondoskodik.
2. Temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az Önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.
3. A temető korlátozott időben látogatható. A hozzátartozó köteles őrizni saját értékeit, és azok eltűnéséért a temető üzemeltetője nem felelős. A temetők november 15. és április 14. között 7 - 17 óráig, április 15. és november 14. között 7 - 19 óráig látogathatók.
A temető területén elkövetett bűntettekért az üzemeltetőt felelősség nem terheli.
1. A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.
2. A temetőben 10 éven aluli gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az általa okozott károkért az őt felügyelő felnőtt tartozik felelősséggel.
3. A temetők területére kutyát - vakvezető kutyák kivételével - és egyéb állatot bevinni tilos.
4. Tilos a temetőben szemetelni. Az elhervadt virágokat, koszorúkat, az elhasznált csomagoló anyagokat és minden más hulladékot kizárólag az ezek gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtőbe szabad elhelyezni. A temetőben lévő hulladékgyűjtőbe a temetőn kívül keletkezett hulladékot elhelyezni tilos. A szemétlerakó helyen összegyűlt szemét folyamatos elszállítása az üzemeltető feladata.
5. A temetőkben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Szertartás alatt zajos munkavégzés tilos. A temetőben tilos hangoskodni, bármely olyan magatartást tanúsítani, amely a kegyeleti érzést sérti, vagy sértheti, és a látogatókat megbotránkoztatja. Tilos továbbá a temetőben olyan tevékenységet folytatni, amely a temető vagy a temetőt látogató személyek nyugalmát indokolatlanul zavarja.
6. A temető területén tilos bármilyen tevékenységet reklámozni, kivéve az üzemeltető által engedélyezetteket.
7. A temetőbe járművel és gépjárművel behajtani, és ott közlekedni tilos. A tiltás a mozgáskorlátozottakra, temetkezési szolgáltatást és engedélyezett munkálatokat végzőkre nem vonatkozik. Az eseti és időszaki kedvezmények nyújtására az üzemeltető vagy annak kijelölt alkalmazottja jogosult.
8. A temető területén csak a sírok és sírboltok díszítésére szolgáló tárgyakat, koszorút, sírlámpát (mécsest), virágot, virágcserepet, vázát, stb. szabad elhelyezni.
9. A temetőben gyertyát gyújtani legkésőbb a zárási időt megelőzően egy órával szabad. Ügyelni kell azonban arra, hogy tűz ne keletkezzék. A gyertyát gyújtó, tűz okozása esetén, büntetőjogi felelősséggel tartozik.
10. A temetőben fát, cserjét ültetni és kivágni, padot elhelyezni csak az üzemeltető előzetes engedélyével szabad.
11. A növények ültetésének módozatait, továbbá azt, hogy milyen tárgyakat szabad a sírok díszítése céljából a temetőbe bevinni, az üzemeltető állapítja meg.
12. A fás növények a síroktól olyan távolságra kerülhetnek ültetésre, hogy azok növekedése közben a sírokban kár ne keletkezzen.
13. A parcellákon belüli fák gallyazását, kivágását az üzemeltető végezheti el.
14. A temetőben engedély nélkül elhelyezett és a temető rendjét zavaró tárgyakat a temető üzemeltetője jogosult eltávolítani.
15. A szabálytalanul elhelyezett síremlékek tulajdonosait az üzemeltető írásban értesíti. Amennyiben 15 nap alatt nem történik meg a szabálytalanság megszüntetése, úgy üzemeltető ezt a tulajdonos költségére elvégezheti.
16. A temetőben a sírok és urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.
17. A sírhely körüli 30 cm nagyságú terület (járdarész) gondozása a hozzátartozó feladata, a keletkező hulladék a sírhelyek között nem tárolható.
18. A temetőkben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni és eltulajdonítani tilos.
19. A sírhelyekkel, síremlékekkel, sírjelekkel kapcsolatos munkavégzéshez a sírhely felett rendelkező hozzájárulása szükséges.
20. A gondozatlan kegyeletet sértő, elhanyagolt sírok rendbetételét - ha az üzemeltető indokoltnak tartja - minden előzetes értesítés nélkül elvégezheti a tulajdonos költségére.
21. A sírokon kinőtt gyomnövények között lévő, vagy rossz helyre ültetett növényekben, a kaszálás során bekövetkezett károkért az üzemeltető felelősséget nem vállal.
22. A sírokra ültetett növények nem terjeszkedhetnek túl a temetkezési helyen, nem akadályozhatják a közlekedést.
23. A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés és nyilvántartásba vétel után szabad kivinni.
24. A temetőben végzendő munkát a sírgondozás kivételével az üzemeltetőnek be kell jelenteni. Az üzemeltető a bejelentésekről nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a bejelentés és a munka megkezdésének időpontját, a munka helyét, megnevezését, az építtető és kivitelező nevét, címét. A zajjal járó munkavégzést a szertartások idejére fel kell függeszteni.
25. Tilos a temetőben lévő vízvételi helyet a temetőben található növényzet locsolásán túl az üzemeltető engedélye nélkül más célra igénybe venni.
26. Az urnafülkék díszítését oly módon kell végezni, hogy az nem haladhatja meg az urnafülke táblájának méretét, nem érhet át a másik fülkére, közízlést nem sérthetnek.
27. A sírhely, sírbolt felett rendelkezőnek az tekintendő, aki a használati díjat megfizette. Az ő halála esetén az általa további rendelkezőnek megjelölt személy, annak hiányában pedig törvényes örökös.
28. A temetőkben már korábban elhelyezett urnák kiadását, az kérheti, akinek rendelkezési joga van, illetve meghatalmazással rendelkezik az eltemettetőtől.
1. Meglévő sírhely esetén, a sírhely használatának érvényességét az üzemeltető felé igazolni kell. Amennyiben nem érvényes a sírhelyet meg kell váltani, mert csak érvényes temetkezési helyre történhet temetés.
Új sírhelynél az eltemettető személyesen, vagy meghatalmazottján keresztül köteles eljárni a sírhely kiválasztásánál és a bérleti szerződés megkötésénél.
2. Rátemetés esetén a síremléket a temettetőnek kell lebontania és újból biztonságosan fel kell állítania, valamint az így keletkező törmeléket és földet 3 napon belül el kell szállíttatnia.
3. A temetés időpontját a sírhelyváltó irodával kell egyeztetni (0632/314-742)
4. Az üzemeltetőtől igényelt temetkezési szolgáltatások megrendelése, költségeinek kifizetése, a Régi központi temető sírhelyváltó irodájában történik, a 39/2000. (XII.18.) önkormányzati rendelet, 3. számú melléklete alapján.
5. Két temetés között eltelt idő min. 3 óra lehet.
6. Temetés előtt 1,5 órával vehető igénybe a ravatalozó helyiség.
7. A temetés kezdete után max. 1,5 órával a temetkezési vállalkozó köteles elhagyni (az összes felszerelésével együtt) a temető területét.
8. A napi nyitvatartási idő lejárta előtt két órával lehetséges az utolsó temetés.
9. Sírásás során kikerülő fölösleges földet a temetkezési vállalkozónak 3 napon belül el kell szállítani. Az ott maradt föld addig sem akadályozhatja a közlekedést.
10. A temetési szertartás (és az ahhoz kapcsolódó munkák) során a vonatkozó munkavédelmi, higiéniás, baleset megelőző előírások betartandók, ezért a vállalkozó felelősséggel tartozik.
1. A felállítandó síremlék, emlékoszlop tervét (vázrajzát) az elhelyezés előtt az üzemeltetőnek be kell mutatni és ezt nyilvántartásba kell venni.
2. A temető fenntartási hozzájárulási díjat a kivitelezőnek, a sírhelyváltó irodában be kell fizetni.
3. A síremlék helyét a temető gondnok jelöli ki.
4. A kivitelezési munkák során, a vállalkozó köteles betartani a vonatkozó munkavédelmi, és higiéniás, balesetmegelőző szabályokat, melyekért felelősséggel tartozik.
5. A temetési szertartás alatt a kivitelezési munkát fel kell függeszteni.
6. Az építőipari tevékenység végzése során keletkezett építési, bontási hulladék elszállításáról, ártalmatlanításáról a szolgáltatást végző köteles gondoskodni, és a bontás napján a temetőből elszállítani. A temetőben elhelyezett hulladékgyűjtők erre a célra nem használhatók.
7. Ha a munkavégzés során a szomszédos sírokban kár keletkezett, azt azonnal köteles jelenteni a szolgáltatást végző a temetőgondnokságnak. Az eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben a helyreállítás, és kártérítés felelősségét kell megállapítani.
8. Az elkészült síremléket, sírjelet a temetőgondnokságnak be kell mutatni, hogy a kivitelezés megfelelő-e.
