Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tv. (a továbbiakban Tszt.) 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény egyes rendelkezéseinek, valamint a Tszt. végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet és annak 3. sz. mellékletét képező Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSz) végrehajtására Salgótarján távhőszolgáltatására vonatkozó helyi szabályokat az alábbiak szerint állapítja meg:
1. § A rendelet hatálya kiterjed Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő távhőszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetekre, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.
2. § A távhőszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan a nemzetgazdasági, a felhasználói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek a Polgári Törvénykönyvben és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.
3. § * Jelen rendeletben használt fogalmak a Tszt.-ben, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint értendők.
4. § Az önkormányzat az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.
5. § *
6. § (1) A távhőszolgáltató a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával köteles együttműködni az engedélyező hatósággal, valamint a felhasználókat, illetve a díjfizetőket érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi hatóságokkal * és felhasználói érdekképviseletekkel.
(2) A távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán egyértelműen és közérthetően, magyar nyelven köteles a felhasználókat és a díjfizetőket tájékoztatni a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeiről, változásairól, különös tekintettel a számlázás rendjére és a szolgáltatás minőségére.
(3) A távhőszolgáltató köteles ügyfélszolgálatán a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint az általános szerződési feltételeit könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.
(4) * Az (1) bekezdés alapján véleménynyilvánításra jogosult szervek a Nógrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, valamint a Lakóépületkezelők Nógrád Megyei Szövetsége.
7. § (1) A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő feladata.
(2) A távhő árával nem fedezett, a távhőszolgáltató által bejelentett új vagy növekvő igényre vonatkozó fejlesztési költségek fedezetének viselésére a távhőtermelő és a távhőszolgáltató állapodik meg.
(3) * Lakossági felhasználó esetén a csatlakozási pontig az (1) bekezdésben nem említett többi szolgáltatói és a 34. §-ban megnevezett berendezést a távhőszolgáltató köteles üzemeltetni és fejleszteni. A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőszolgáltatást biztosító berendezéseket (elosztó és felszálló vezeték, szelep, fűtőtest, regiszter, stb.) az épület alapító okirata szerinti tulajdonosa köteles üzemszerű állapotban tartani.
(4) Egyéb hőfelhasználó esetén a távhőszolgáltatással kapcsolatos berendezések tulajdonosa köteles azokat karbantartani és fejleszteni.
(5) A tervszerű, megelőző karbantartást minden távhőszolgáltatásban érdekeltnek június 1. és augusztus 31. között kell elvégeznie.
(6) Új vagy növekvő távhő igénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre csatlakozási díjat kér. A csatlakozási díj megfizetése a távhőrendszerre való rácsatlakozás lehetőségét biztosítja a távhőszolgáltató által meghatározott helyen. A csatlakozási díj a gerinc- és elosztó-vezetéki, a hőtermelői, valamint a hőmennyiségmérő berendezések létesítési, illetve bővítési költségeinek fedezetére szolgál. A csatlakozási díj nem tartalmazza a bekötővezetékek, hőközpontok - beleértve a hőmennyiségmérő nélküli hőközponti átadó blokkot is - létesítési és bővítési költségeit.
(7) A csatlakozási díj mértékét e rendelet 1 sz. melléklete tartalmazza.
8. § (1) Az új felhasználási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtető vagy megbízottja (tervező, kivitelező, a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének feltételeiről még az igénybejelentés előtt tájékoztatást kérhet.
(2) A távhőszolgáltató a tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek között köteles meghatározni annak a költségnek, csatlakozási díjnak a várható összegét, amely a hőfelhasználót terheli. Az új vagy növekvő távhőigény kielégítésével kapcsolatban szerződést kell kötni, melyben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és a távhőszolgáltatói rendszer létesítése, bővítése, átalakítása (továbbiakban együtt fejlesztés) befejezésének határidejét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti távhőszolgáltatásra, illetőleg többletteljesítményre vonatkozó hőfelhasználói igényt az érdekeltnek a távhőszolgáltató felé be kell jelentenie. Az igénybejelentésre a távhőszolgáltató 30 napon belül válaszolni köteles.
(4) Ha az érdekelt az igénybejelentés előtt nem kért előzetes tájékoztatást a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a távhőszolgáltató a válaszban köteles 30 napon belül megadni.
(5) Ha a távhőszolgáltatásba újonnan bekapcsolódó felhasználási hely:
a) az épület, az igényt az épületen belüli valamennyi épületrész (lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség),
b) az épületrész, az igényt csak az újonnan bekapcsolódó épületrész vonatkozásában kell a (1) bekezdés szerinti igénylőnek bejelentenie, feltéve, hogy az új igény kielégítéséhez szükséges felhasználói berendezés fejlesztését az épület, épületrész tulajdonosa vállalja. Ha a felhasználói hőközpont a távhőszolgáltatói vagyon része, az annak szükséges bővítésével összefüggő költségeket a csatlakozási díj tartalmazza.
(6) A 7. § (6) bekezdése szerinti igény kielégítéséhez szükséges távhőszolgáltatói vagyon fejlesztése a távhőszolgáltató feladata.
(7) Ha a csatlakozási díjat - hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén - a felhasználási hely tulajdonosaként az épülettulajdonos fizette meg a távhőszolgáltató részére, hőfelhasználóként csak az épülettulajdonos nevezhető meg a távhőszolgáltatási közüzemi szerződésben. Ha a csatlakozási díj fizetői a (5) bekezdésnek megfelelően az épületrészek tulajdonosai, a távhőszolgáltatási közüzemi szerződésben hőfelhasználónak a felhasználói közösség is megnevezhető.
(8) A távhőszolgáltatói vagyon fejlesztését meg kell kezdeni, ha az épülettulajdonos, illetőleg az épületrész tulajdonos a csatlakozási díj legalább 90%-át befizette.
(9) A csatlakozási díjat a távhőszolgáltató köteles külön számlán kezelni és azt csak az igénybejelentő érdekében szükséges új távhőszolgáltató vagyon fejlesztésére használhatja fel.
(10) Amennyiben a csatlakozási díj 90%-a (2) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott határidőtől számított 1 éven belül nem várható, a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatói vagyon fejlesztését jogosult megtagadni és köteles az addig befizetett csatlakozási díjat visszafizetni.
(11) A csatlakozási díj fizetése a távhőszolgáltatói vagyon tulajdoni viszonyát nem érinti, a távhőszolgáltatót a távhőszolgáltatói vagyon növekedése miatt térítési kötelezettség nem terheli.
9. § (1) A felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.
(2) A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.
(3) A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.
(4) A (3) bekezdés szerinti hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni. A közreműködésért díj nem számítható fel.
(5) Az egyéb felhasználók felhasználói hőközpontjának, illetve hőfogadó állomásának üzembe helyezési eljárásában való közreműködésért a távhőszolgáltató
- 0,5 MW hőteljesítmény értékig MW-onként 50 000 Ft,
- 1,0 MW hőteljesítmény értékig MW-onként 80 000 Ft,
- 1,0 MW hőteljesítmény érték felett MW-onként 100 000 Ft
díjat számít fel.
(6) A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával
a) létesíthet új felhasználói berendezést;
b) helyezhet át, alakíthat át és - a szerződés felmondásának esetét kivéve - szüntethet meg meglévő felhasználói berendezést.
(7) Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel - a szerződésben meghatározott feltételek mellett - csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató köteles felszerelni a távhőfogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas, a mérőeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérőt. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt a távhőszolgáltató üzemelteti.
10. § (1) Új távhőszolgáltató-rendszer létesítésekor a beruházó költségére meg kell valósítani
a) a hőmennyiség szabályozását, továbbá
b) a mérés szerinti elszámolás feltételeit felhasználói hőközpont létesítésével vagy hőfogadó állomási méréssel, ha ez a mérés az épületenkénti elszámolás célját szolgálja.
(2) Szolgáltatói hőközponti mérés alkalmazása esetén, ha az ott mért távhőmennyiségből az egyes ellátott épületekre vagy építményekre jutó hőmennyiség műszaki okból nem határozható meg, és annak mennyisége épületenként nem szabályozható, a távhőszolgáltató az önkormányzat rendeletében meghatározott határidőig, de legkésőbb a törvény hatálybalépését követő öt éven belül köteles felhasználói hőközpontok létesítésével és mérők beépítésével a hőmennyiségmérés feltételeit biztosítani. Ez a kötelezettség akkor terheli a távhőszolgáltatót, ha a hőközpont létesítéséhez a szolgáltatói hőközpontból ellátott valamennyi felhasználó a berendezés, valamint a bekötővezeték elhelyezésére alkalmas épületrészt és annak üzemeltetés céljára történő használatát a távhőszolgáltató részére díjmentesen biztosítja.
(3) Távhőszolgáltató-rendszer átalakítása, bővítése, a hőmennyiségmérés a (2) bekezdés szerinti feltételének megteremtése esetén az átalakítás költségei a hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközzel bezárólag a szolgáltatót terhelik.
(4) Új szolgáltatói hőközpont csak akkor létesíthető, ha egyidejűleg megvalósul a felhasználási helyen a hőmennyiség-szabályozás lehetősége és a hőmennyiség felhasználónkénti mérése.
11. § (1) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a felhasználó kötelessége.
(2) A szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése - a csatlakozási pontig bezárólag - a távhőszolgáltató feladata.
(3) A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.
12. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény végrehajtása során a meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 méteres körzetében az épületek, létesítmények hőellátó rendszerének megvalósítása (új létesítés, korszerűsítés, felújítás) során vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergiaellátás lehetőségét. A távhőellátásba bekapcsolt épületeket, illetve az ellátott területet a távhőszolgáltatói működési engedély tartalmazza.
(2) Környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi érdek érvényesítésére a város távhőszolgáltatással ellátható területén egyenértékű feltételek esetén a hőellátás távfűtéssel való megoldását szorgalmazni kell.
13. § A távhőtermelőt a távhőszolgáltatóval a polgári jog szabályai szerinti, éves és hosszú távú (legalább ötéves időtartamra vonatkozó) szerződéskötési kötelezettség terheli.
14. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli, melynek tartalmi követelményeit a Kormány által megállapított TKSZ 9. pontja részletezi. Az általános közüzemi szerződés létrejöhet a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására.
(2) Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy a Tszt-ben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.
(3) Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.
(4) Nem köteles a távhőszolgáltató a közüzemi szerződés megkötésére, ha a felhasználói igénnyel jelentkező a 8. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette.
(5) A távhőszolgáltató és a felhasználó között a közüzemi szerződés - a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel - a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.
(6) A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közüzemi szerződés érvényességét. A díjfizető a változás időpontjától jogosult az általános közüzemi szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltatás díjainak megfizetésére.
15. § (1) Az általános közüzemi szerződés határozatlan időre szól. Az egyedi közüzemi szerződés - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - határozott időtartamra szól.
(2) Az általános közüzemi szerződést a felhasználó 30 napos felmondási időpontra, a TKSZ 27. pontjában meghatározott módon mondhatja fel, ha együttes feltételként:
a) a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;
b) a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
c) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;
d) a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.
(3) Amennyiben a felhasználó az általános közüzemi szerződést a (2) bekezdés alapján felmondja, ismételt távhő-szolgáltatási közüzemi szerződés megkötéséhez a távhőszolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.
(4) Egyedi közüzemi szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott felmondási idővel, az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.
(5) Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületben lévő épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közüzemi szerződés módosítását, ha együttes feltételként:
a) a megszüntetéshez a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja hozzájárul;
b) az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátást valósítanak meg, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető;
c) a megszüntetés nem okoz jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
d) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;
e) a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévő rendszer lehetővé teszi és az nem ütközik egyéb jogszabályba.
(6) A közüzemi szerződés és a felhasználó, illetve a díjfizető díjfizetési kötelezettsége a felmondási idő lejártával, abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a (2), (4) és az (5) bekezdésekben előírt valamennyi feltételt teljesítette és ezt a távhőszolgáltatónak írásban bejelentette.
(7) A közüzemi szerződést a távhőszolgáltató csak a 17. § (2) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló felhasználó a távhő vételezését a felhasználási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közüzemi szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben bekövetkező kár a felhasználót terheli.
16. § A távhőszolgáltató az általános közüzemi szerződés megkötését
a) köteles megtagadni, ha a felhasználó által létesített felhasználói berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti;
b) megtagadhatja, ha más felhasználó távhővételezését, illetőleg a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti;
c) feltételekhez kötheti, ha a felhasználóval korábban fennálló közüzemi szerződést a 17. § (2) bekezdés b) és c) pontjai, vagy a 19. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően mondta fel.
17. § (1) A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
a) a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;
b) a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;
c) a távhő felhasználó részére történő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;
d) a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;
e) felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a 21-22. §-okban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza;
f) a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.
(2) A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha
a) a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;
b) a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;
c) a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be;
d) a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez;
e) a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg;
f) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;
g) a távhő vételezését nem a 15. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg.
18. § (1) A közüzemi szerződés megszegésének következménye:
a) díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,
b) kötbér,
c) kártérítés,
d) csökkentett mértékű szolgáltatás,
e) távhőszolgáltatás felfüggesztése,
f) közüzemi szerződés felmondása.
(2) Az (1) bekezdésben említett egyes következmények együttesen is alkalmazhatók.
(3) A pótdíj mértékét a Közüzemi Szerződés tartalmazza.
(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár és annak mértékét a szerződésben kell meghatározni.
(5) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.
(6) Ha a felhasználó, vagy a díjfizető a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni.
19. § (1) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető (a díjfizetés kötelezettje) részére
a) a díj arányos részét visszatéríteni, ha a 17. § (1) bekezdésének e) pontjában,
b) kötbért fizetni, ha a 17. § (1) bekezdésének a)-d) vagy f) pontjában
meghatározott szerződésszegést követi el.
(2) A díjfizetés kötelezettje köteles a távhőszolgáltató részére pótdíjat fizetni szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén, továbbá ha a 17. § (2) bekezdésének a), c)-d), vagy f)-g) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el.
(3) A távhőszolgáltató
a) a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 17. § (2) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el vagy a távhőszolgáltatás díját határidőn túl nem vagy késedelmesen fizeti meg;
b) a távhőszolgáltatást felfüggesztheti vagy a közüzemi szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el;
c) a közüzemi szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 17. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el.
(4) A távhőszolgáltató a közüzemi szerződést felmondhatja, ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.
(5) A 18. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott következményeket a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót.
(6) A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani. A közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén - az ebből származó jogkövetkezményekért - az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.
20. § (1) A fűtési hőmennyiség szolgáltatására a távhőszolgáltató szeptember 1-től május 31-ig köteles készen állni. A fűtési idény alábbi időpontjaitól csak a felhasználók jogszerű képviselőjének a hőfelhasználók egyszerű többségének akaratát kifejező kérésére lehet eltérni.
a) Oktatási- és egészségügyi intézményben, kollégiumban, szociális otthonban a fűtési hőigény szolgáltatását szeptember 1-től május 31-ig biztosítani kell.
b) Lakóépületekben a fűtési hőmennyiség szolgáltatását szeptember 15-től május 15-ig biztosítani kell.
c) Az előző két bekezdésben nem említett egyéb felhasználóknál a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját a szerződésben rögzíteni kell.
(2) A távhőszolgáltató a megadott időszakban köteles annyi hőt biztosítani a felhasználónak, hogy az eredetileg tervezett hőleadók és a tervezésnél figyelembe vett külső hőmérséklet mellett a lakás
- előszobájában, konyhájában, WC-jében + 16 Co,
- hallban, lakószobában + 20 Co,
- mosdóhelyiségben, fürdőszobában + 24 Co legyen, valamint
- a használati melegvíz hőmérséklete - a kifolyónál - meghaladja a 40 Co-ot.
(3) A használati melegvíz szolgáltatást a távhőszolgáltató a TKSZ 14.1. bekezdés szerint legfeljebb 8 nap karbantartási időszak kivételével egész évben biztosítani köteles.
21. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.
(2) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.
22. § (1) A távhőszolgáltató 2. számú mellékletében foglaltak szerint jogosult:
a) az országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy
b) környezetvédelmi érdekből
a szolgáltatást korlátozni.
(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.
(3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.
(4) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.
23. § A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 21. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 22. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.
24. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik. (TKSZ 17. pont)
(2) A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét a hőközpontban vagy - amennyiben a hiteles hőmennyiségmérés feltételei rendelkezésre állnak - a hőfogadó állomáson köteles hiteles hőmennyiségmérővel mérni és elszámolni.
(3) A szolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt a TKSz 18.3 pontjában meghatározott módon és feltételekkel külön köteles meghatározni és számlázni.
(4) Szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.
(5) A felhasznált távhő mennyisége épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhető és elszámolható, ha a felhasználók a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják.
(6) A szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a távhőszolgáltatás díja épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztásának és kiegyenlítésének módját a felhasználó és a szolgáltató megállapodása tartalmazza. Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a tulajdonosok nevében a közüzemi szerződést érintő kérdésekben feljogosított képviselőjük jár el.
(7) A (2) pontban meghatározott helyen és a távhőszolgáltató költségén felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló hiteles mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény rendelkezéseivel összhangban, a távhőszolgáltató kötelessége.
(8) A felhasználó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz hitelességének mérésügyi hatóság általi igazolását, valamint az alkalmazott mérőeszközök megfelelő beépítésének méréstechnikai felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a felhasználó köteles viselni.
(9) Az elszámolási mérőeszköz meghibásodása esetén a meghibásodás időtartamára az előző év azonos időszakában mért mennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre korrigált mennyiségét kell az elszámolás alapjának tekinteni. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hőfelhasználása képezi a korrekció alapját.
(10) Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása a távhőszolgáltató feladata. A mérők leolvasását és fenntartását a felhasználó köteles lehetővé tenni.
(11) A távhőszolgáltató köteles biztosítani, hogy a felhasználó képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizze.
25. § * (1) A költségmegosztók alkalmazásának és a költségek megosztásának általános szabályait a Korm. rendelet 17/A-17/H. §-ai tartalmazzák.
(2) Amennyiben a tulajdonosi közösség a Korm. rendelet 17/E. §-ban foglaltak szerint nem döntött az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiség felosztásának módjáról, az igénybe vett hőmennyiség 30%-át az épületrészek fűtött légtérfogata arányában, a fennmaradó részét fogyasztásarányosan, a fűtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapulvételével és azoknak a Korm. rendelet 6. mellékletében meghatározott korrekciós tényezőkkel történő módosításával számított értékei arányában kell az épületrészek között felosztani.
26. § (1) A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása - a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint az üzletszabályzat rendelkezései szerint - a távhőszolgáltató feladata.
(2) Ha a hőközponti mérés szerinti szolgáltatás egy hőközponti mérőn keresztül több felhasználó részére történik, valamennyi felhasználó megegyezése esetén a távhőszolgáltató az érintettekkel egy közüzemi szerződést is köthet. E szerződésben a felhasználók egymás közötti jogviszonyával, különösen a hőellátás mértékével, feltételeivel és a szolgáltatás díjának megosztásával, valamint a felhasználók közös megbízottjának jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell.
(3) A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.
27. § A távhőszolgáltató jogosult az érintettek tájékoztatása mellett
a) a közüzemi szerződés hatálybalépésétől, a közüzemi szerződés megszűnése után a követelések elévülési idejéig a felhasználók és a díjfizetők adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és a díjfizetők azonosításához, a közüzemi szerződés teljesítéséhez szükségesek. Ennek keretében jogosult a felhasználók és a díjfizetők azonosító adatai közül természetes személyek vonatkozásában a névre, lakcímre, születési időre és helyre vonatkozó adatokat, egyéb szervezetek vonatkozásában a névre, székhelyre, képviselő nevére vonatkozó adatokat, és mindkét esetben a felhasználási helyre, a fogyasztásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó adatokat a közüzemi szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása céljából kezelni. Ugyanezen adatkezelői jogok illetik meg a felhasználók képviselőit, a felhasználók és a díjfizetők előbbiekben megjelölt adatai tekintetében;
b) az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységgel összefüggő adatkezelés céljából szükségesek, átadni azoknak, akik a távhőszolgáltató megbízásából a díjak számlázását és beszedését, a követelések kezelését vagy az ügyfél-tájékoztatást végzik.
28. § * (1) A távhőszolgáltatási díj mértékét és a hatósági ár szerkezetét az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(2) Az alapdíj a felhasználói csatlakozási ponton a mindenkori, folyamatos és igényeknek megfelelő mennyiségű távhőkapacitásról való vételezési lehetőség megteremtésének költségegysége (Ft/MW/év, Ft/légm3/év). Az alapdíj éves díj, amelyet tizenkét egyenlő részletben, havonta fizet a felhasználó a következők szerint:
a) Lakossági alapdíj (Ft/légm3/év): fűtött légm3 alapján
b) Külön kezelt intézmény esetén:
ba) Teljesítmény alapdíj (Ft/MW/év): a szerződésben lekötött maximális (csúcs) teljesítmény alapján,
bb) Átalány alapdíj (Ft/légm3/év): fűtött légm3 alapján
(3) A lakossági felhasználók távhővel ellátott épületeinél, ha a távhőt:
a) csak fűtési célú felhasználásra vételezik, akkor csak a fűtésre vonatkozó alapdíjat (az alapdíj 80%-át) kell megfizetni,
b) ha az épületben fűtés és meleg víz termelésre is használják, akkor az alapdíj megfizetése szempontjából az épületen belül az egyes felhasználási helyek fűtési és meleg víz ellátásától függetlenül különbség nem tehető, az alapdíj nem bontható.
(4) Az alapdíj nem tartalmazza, ezért a következő szolgáltatásokat távhőszolgáltató megrendelés és térítés ellenében köteles elvégezni:
a) a fűtési rendszer leürítése, feltöltése a felhasznált víz árával együtt számlázva,
b) a felhasználó tulajdonában lévő berendezések javítása.
(5) Hődíj a felhasználói hőközpontokban, vagy hőfogadó állomásokon megmért távhő mennyiségéért fizetendő díj egységára (Ft/GJ).
(6) A hőközpontban vagy hőátadókban megmért hőenergia fűtésre és meleg víz termelésre osztható. A meleg víz termelés (hődíja) egységköltsége (Ft/vízm3), egy köbméter víz átlagosan 50 °C-al való felmelegítéséhez felhasznált hőenergia költségét jelenti, de nem tartalmazza a felhasznált hálózati hideg víz költségét.
(7) Amennyiben a lakó- vagy vegyes használatú épület felhasználói közössége maga üzemelteti és tartja fenn a távhővel ellátott épületének felhasználói hőközpontját, akkor csak a felhasználóra (vagy díjfizetőre) vonatkozó alapdíj 90%-át kell megfizetni a szolgáltató részére.
(8) A költségmegosztóval nem rendelkező épületekben lévő fűtött garázsokra 50%-os hődíj költséget kell elszámolni, ha abban az eredeti gépészeti terveknek megfelelő teljesítményű hőleadók vannak felszerelve. Ha a hőleadókat bővítették, akkor a teljes hődíjat kell fizetni.
29. § (1) A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés alapján történik.
(2) *
(3) A melegvíz termeléshez felhasznált hődíjra havonta előleget kell fizetni, és legalább évente egyszer ezzel el kell számolni. Az elszámolás módszerét a távhőszolgáltató a felhasználóval kötött közüzemi szerződésben részletezi az alábbiak figyelembevételével:
a) a melegvíz termelésre felhasznált hőmennyiséget közvetlen mérés hiányában számítással kell meghatározni.
aa) vízmérő órával ellátott lakossági felhasználók, díjfizetők esetén a leolvasott fogyasztások összege alapján
ab) a mellékmérővel nem rendelkező lakossági felhasználási helyek esetén az alábbi (a felhasználási hely fűtött alapterületétől függő) átalány fogyasztás alapján:
| Lakossági felhasználási hely teljes fűtött alapterülete (m2) | Átalányfogyasztás (m3/hó) | |
| 0,1 - 28 | 4 | |
| 28,1 - 35 | 6 | |
| 35,1 - 44 | 7 | |
| 44,1 - 53 | 9 | |
| 53,1 - 62 | 11 | |
| 62,1 - 70 | 13 | |
| 70,1 - 85 | 15 | |
| 85,1 | 18 |
ac) egyéb felhasználó melegvíz hődíj alapjának mértékét a hőszolgáltató és a felhasználó a szolgáltatási szerződésben rögzíti.
b) A távhőszolgáltató a felmelegített víz elszámoláshoz beszerelt mellékvízmérőket az alábbiak szerint veszi figyelembe:
ba) a mellékvízmérők állása alapján számlázza a távhőszolgáltató a melegvízfogyasztás után fizetendő hődíjat a felhasználó (vagy díjfizető) kérésére, ha a mérés a lakásban lévő összes - a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995.(IV.5.) Korm rendelet alapján - hitelesnek elfogadott, szabályosan használt mérőberendezésen biztosított. Ezekre érvényes szerződés van a vízszolgáltatóval, és erre a felhasználó, (vagy díjfizető) és távhőszolgáltató között szerződés jött létre.
bb) ha a mellékvízmérő órákat csak belső költségmegosztásra használják, akkor - a közösség döntésének megfelelően - a hőszolgáltató ezek állását alapadatként fogadja el.
(4) A felmelegített víz mennyiségéhez szükséges hőmennyiség kiszámításához a helyi vízszolgáltató a távhőszolgáltató kérésére, díjfizetés ellenében adatot szolgáltat (felhasználó neve, mellékmérő óra száma, óra állása). A mellékvízmérőkre kötött mellékszolgáltatási szerződés módosításáról, megszűnéséről, új szerződés létesítéséről a helyi vízszolgáltató a távhőszolgáltató kérésére díjfizetés ellenében tájékoztatja a távhőszolgáltatót.
(5) A felhasználói közösség összesített felmelegített vízfogyasztásából számított hőmennyiséget kell a hőmennyiségmérő által rögzített összes hőfogyasztásból levonni, majd a különbséget fűtési költségként elszámolni.
(6) * A lakossági és átalány alapdíjas egyéb felhasználók hődíj elszámolása évente egyszer a fűtési időszak végén * rögzített mérőállásokkal történik. A teljesítmény alapdíjas egyéb felhasználók hődíj elszámolása havonta történik a tárgyhó utolsó napi óraállásoknak megfelelően.
30. § (1) * Az alapdíjat a felhasználó/díjfizető a 28. § szerint fizeti meg a távhőszolgáltató részére.
(2) * A távhőszolgáltató a várható hődíj költségeket figyelembe véve havonta hődíj előleg számla kibocsátására jogosult az alábbiak szerint:
- lakossági felhasználónak (vagy díjfizetőnek) az előző hődíj elszámolási időszak hőfogyasztásának megfelelő értékű havi hődíj előleget kell fizetnie a tárgyhó utolsó napjáig. A hődíj előleg mértéke azonban nem lehet magasabb a városi átlag 2,0-szeresénél és nem lehet alacsonyabb a városi átlag 0,3-szeresénél. A lakossági alapdíjas felhasználó fűtési szokásainak változása esetén a hődíj előleg módosítását írásban kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál egy elszámolási időszakon belül maximum két alkalommal, a bejelentés beérkezését követő hónaptól.
(3) A távhőszolgáltató:
a) * a lakossági alapdíjas felhasználóval (vagy díjfizetővel) a lakó- és vegyes célra használt épületekben évente egyszer, a felhasználási adatok leolvasását követően pénzügyileg elszámol: a tényleges fogyasztás költségei ismeretében a befizetett előleg figyelembevételével az elszámolási különbözeteket visszafizeti, vagy beszedi. A visszafizetés elsődlegesen a hátralékos illetve tárgyhavi számlákra történő jóváírással történik. Pénzügyi kiutalásra 20.000 Ft feletti jóváírás esetén van lehetőség. A pénzügyi elszámolás határideje légm3 alapján történő elszámolás esetén a leolvasást követő 90 napon belül, költségmegosztók alapján történő elszámolás esetén a felosztás átvételét követő 30 napon belül.
b) a teljesítmény alapdíjas egyéb felhasználóval a pénzügyi elszámolás havonta történik, a tárgyhót követő hónap előleg számlájának kibocsátásával egyidejűleg.
c) * A távhőszolgáltató évente egyszer jogosult a hitelesített melegvízmérővel rendelkező lakossági alapdíjas felhasználónak (vagy díjfizetőnek) a havi melegvíz előleg mértékének felülvizsgálatára, az éves meleg víz elszámolást követően.
A távhőszolgáltató az előző évi tényleges melegvíz-fogyasztás alapján új előleg mértéket határoz meg, melynek módosítását (csökkentését, vagy emelését) a felhasználó (vagy díjfizető) fogyasztási szokásainak változása esetén írásban kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál egy elszámolási időszakon belül maximum két alkalommal, a bejelentés beérkezését követő hónaptól.
(4) A visszafizetett vagy beszedett különbözet után kamat nem jár, amennyiben a szerződésben rögzített elszámolási határidőn belül történik meg az elszámolás.
(5) A távhőszolgáltató a számlákat a vele szerződéses kapcsolatba került felhasználó vagy díjfizető nevére állítja ki, követeléseit vele szemben érvényesíti. A tulajdonos és a bérlő vagy használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy használó részére számlázza. A távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy használó által történt megfizetéséért a tulajdonos helytállási kötelezettséggel tartozik.
(6) A felhasználó (vagy díjfizető) személyében bekövetkezett változást a régi és új felhasználó vagy díjfizető írásban köteles a távhőszolgáltatónak a bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni. Egyéb felhasználó esetén a távhőszolgáltató bejelentést követő 15 napon belül köteles az új felhasználó részére a közüzemi szerződés megkötésére írásban ajánlatot tenni.
(7) A bejelentésnek tartalmaznia kell az új felhasználó vagy díjfizető személyének azonosításához szükséges adatokat, a felhasználási hely pontos megjelölését és a változás időpontját. A távhőszolgáltató jogosult a változás valamint a felhasználó/díjfizető igazolására alkalmas okirat bemutatást kérni.
(8) A számlázás módosítását a bejelentésben megjelölt időponttól, de legkorábban a bejelentés beérkezésének időpontjától lehet igényelni a távhőszolgáltatótól. A bejelentés időpontjáig a számlafizetési kötelezettség a régi felhasználót (díjfizetőt) terheli.
(9) A felhasználónak vagy díjfizetőnek bejelentési kötelezettsége van akkor is a szolgáltató felé, ha az adott helyiségben tevékenység (funkció) változás történik:
a) lakossági vagy közösségi célú helyiséget vállalkozási célra alakít ki, vagy ad bérbe,
b) a helyiség fűtési és/vagy melegvíz rendszerén lényeges átalakításokat kíván végrehajtani.
31. § A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a TKSz állapítja meg.
32. § A felhasználói igény-kielégítés és a távhőszolgáltatás részletes szabályait tartalmazó üzletszabályzatot a távhőszolgáltató köteles a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.
33. § (1) A távhőszolgáltató a nem a tulajdonát képező felhasználói berendezések, tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonos helyett a berendezések, eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását.
(2) A felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.
(3) A felhasználói hőközpont üzemeltetésére kötött szerződés tartalma kiterjedhet a hőközpont és a hőfogadó állomás működtetésén túl az épületben lévő épületrészek hőellátására is.
34. § A 7. § (3) bekezdésében szereplő távhőszolgátató rendszeren túl a távhőszolgáltató tulajdonában van és üzemelteti egyedi esetenként a felhasználói hőközpont és a hőfogadó állomást összekötő felhasználói vezetékhálózatot a Kistarján út 6. és 8. számú épületek között.
35. § *
36. § (1) Ez a rendelet 2006. október 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti
a) a távhőszolgáltatásról szóló 32/1999. (XII. 20.) Ör. számú rendelet
b) a távhőszolgáltatás fogyasztói korlátozási sorrendjének megállapításáról szóló 33/2000. (XII. 18.) Ör. számú rendelet,
c) valamint a távhőszolgáltatásról szóló 32/1999. (XII. 20.) Ör. számú rendelet módosításáról szóló 34/2000. (XII. 18.) Ör. sz., 27/2001. (IX. 24.) Ör. sz., 32/2001. (X. 29.) Ör. sz., 33/2002. (XII. 12.) Ör. sz., 16/2003. (V. 29.) Ör. sz., 33/2003. (X. 30.) Ör. sz., 1/2004. (I. 29.) Ör. sz., 2/2005. (I. 27.) Ör. sz., 36/2005. (IX. 29.) Ör. sz., 41/2005. (X. 27.) Ör. sz., 2/2006. (I. 26.) sz. rendeletek.
(3) * E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Salgótarján, 2006. szeptember 14.
| Puszta Béla s. k. | Óvári Péter s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
Hatályos: 2009. július 01-től
Megnevezés Egység Díj
1. *
2. *
3. *
4. Csatlakozási díj Ft/W 4
* *
A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák!
A salgótarjáni távhőrendszer 100%-os teljesítmény igénye: 35 MW
I. fokozat
A lakossági, az egészségügyi és gyermekintézmények kivételével valamennyi más felhasználó korlátozása a 100% teljesítményről a korlátozási igény szerinti mértékig, de maximum a fagyveszély elháríthatóságának határáig.
Az I. fokozat teljesítmény korlátozási lehetősége: 8 MW.
II. fokozat
A további korlátozási igény szerinti mértékig az alábbi sorrendben:
- A lakossági melegvíztermelés teljes megszüntetése.
- A lakossági fűtési teljesítmény korlátozása 100%-ról maximum 10%-os csökkentéssel (90%-ig).
A II. fokozat teljesítmény korlátozási lehetősége: 13 MW.
III. fokozat
A további korlátozási igény mértékéig az alábbiak szerint:
- Gyermekintézmények sport célú létesítményeinek kikapcsolása.
- Lakossági felhasználói kör maximum 25%-os fűtési teljesítmény korlátozása (75%-os teljesítmény határig).
- A gyermekintézmények fűtési teljesítményének maximum 10%-os korlátozása (90%-os teljesítmény határig).
A III. fokozat teljesítmény korlátozási lehetősége: 16 MW.
IV. fokozat /HAVÁRIA/
A további korlátozási igény mértékéig az alábbiak szerint:
- Lakossági felhasználók teljesítményének további csökkentése, maximum a fagyveszély elháríthatóságának határáig.
- Kórházi, egészségügyi és gyermekintézmények teljesítményének további csökkentése maximum a fagyveszély elhárításának határáig.
- A távhőrendszer teljes leállítása és leürítése.
