Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában és (4) bekezdésében, 6. § (5)-(6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Mötv. 107-109. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére (a továbbiakban: önkormányzati vagyon). Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
2. § E rendelet szabályait kell alkalmazni az alábbi önkormányzati rendeletek által nem szabályozott esetekben:
a) a lakások és helyiségek bérletére,valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról szóló 36/1993. (XII. 20.) Ör. sz. rendelet,
b) a Környezetvédelmi Alapról szóló 5/1994. (I. 31.) Ör. sz. rendelet,
c) az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 12/1994. (VI. 6.) Ör. sz. rendelet,
d) a költségvetési szervek elismert tartozásállományával és az önkormányzati biztos megbízásával kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 28/1997. (IX. 30.) Ör. sz. rendelet,
e) a köztemetőkről és a temetkezés módjáról szóló 39/2000. (XII. 18.) Ör. sz. rendelet,
f) az egyes önkormányzati tulajdonban lévő közterületek, illetve közhasználatra megnyitott ingatlanok fenntartásáról és használatáról szóló 14/2007. (IV. 24.) Ör. sz. rendelet,
g) a közterületi várakozóhelyek kijelöléséről és használatának szabályozásáról szóló 8/2011. (II. 17.) önkormányzati rendelet,
h) a közterületek használatáról szóló 15/2012. (III. 29.) Ör. sz. rendelet.
3. § (1) Az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó önkormányzati vagyon az Nvtv. alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint törvény vagy e rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon (a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon), valamint törvény vagy e rendelet alapján korlátozottan forgalomképes vagyon lehet. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
(3) A törvényi előírásokon túlmenően az önkormányzati vagyonból azok a vagyonelemek minősíthetők törzsvagyonná, melyek önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt, továbbá amelyek a közszolgáltatások és a közhatalmi feladatok ellátására, a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére, illetve közhasználatra közvetlenül szolgálnak.
4. § (1) A törvény alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak az Nvtv.-ben meghatározott vagyonelemek.
(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az Nvtv.-ben meghatározott vagyon, valamint a köztemetők.
(3) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon-az Nvtv.-ben meghatározottakon túlmenően:
a) műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,
b) muzeális gyűjtemény, muzeális emlék,
c) védett természeti terület és természeti érték,
d) kulturális javak,
e) a piac és vásárcsarnok céljára szolgáló ingatlanok.
5. § Üzleti vagyonnak minősül mindazon vagyon, amely nem tartozik a 4. § hatálya alá.
6. § (1) Az Önkormányzat a vagyongazdálkodása jogszabályokban meghatározott rendeltetése biztosítása céljából közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít, melynek jóváhagyása a Közgyűlés kizárólagos hatásköre.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv legalább 3, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv legalább 10 évre szólóan határozza meg az Önkormányzat vagyongazdálkodásának fő irányait.
(3) A vagyongazdálkodási terveket a (2) bekezdésben megjelölt időszakok lejárta előtt felül kell vizsgálni.
(4) A vagyongazdálkodás során az önkormányzati vagyon csak kivételes esetekben, az Nvtv.-ben, valamint jelen rendeletben meghatározott keretek között értékesíthető.
7. § (1) Az Önkormányzatot az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés során - a jogszabályi keretek között, jogszabályban meghatározott kivétellel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, melyek a tulajdonost illetik és terhelik.
(2) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről a Közgyűlés rendelkezik.
(3) A Közgyűlés (2) bekezdésben meghatározott jogát - e rendeletben meghatározott esetkörben - átruházott hatáskörben:
a) a polgármester,
b) a Közgyűlés bizottsága
gyakorolja.
8. § (1) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a Közgyűlés rendelkezéseinek megfelelően elláthatja:
a) a Polgármesteri Hivatal,
b) megbízási szerződés alapján az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaság,
c) az a személy, vagy szervezet, mellyel az Önkormányzat-a jogszabályok keretei és e rendeletben meghatározott szabályok figyelembe vételével-vagyonkezelési, vagy egyéb hasznosításra irányuló szerződést kötött.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatellátás nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen az alábbiak:
a) az önkormányzati vagyon nyilvántartása és a nyilvántartás vezetése, az önkormányzati ingatlankataszter felállítása,
b) az Önkormányzat vállalkozásainak előzetes pénzügyi, gazdasági, fenntarthatósági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése,
c) a Közgyűlés döntéseinek alapját képező előterjesztések elkészítése,
d) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése, előkészítése,
e) a Közgyűlés és bizottságai pályázati kiírásainak előkészítése, lebonyolítása, a beérkező pályázatok előzetes véleményezése,
f) az Önkormányzat által kötendő szerződések előkészítése.
9. § Az önkormányzati vagyont érintő beruházási döntések előtt a Közgyűlés számára minden esetben el kell készíteni a megvalósulási és hasznosulási tanulmányt, melyet a Polgármesteri Hivatal beruházás szerint illetékes szervezeti egysége készít el jelen rendelet 1. melléklete alapján, és a jegyző csatolja a közgyűlési előterjesztéshez. A Közgyűlés csak a tanulmány ismeretében hozhatja meg döntését, de a tanulmány megállapításai nem kötik.
10. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyon hasznosítására kötendő szerződés kizárólag a Közgyűlés előzetes, minősített többséggel meghozott határozata alapján lehetséges.
(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyon tekintetében a törzsvagyoni minősítés addig áll fenn, míg az adott vagyon közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyon elidegenítésére, megterhelésére és hasznosítására kötendő szerződés kizárólag a Közgyűlés előzetes, minősített többséggel meghozott határozata alapján lehetséges.
11. § (1) A Közgyűlés dönthet-a jogszabályok keretei között-az önkormányzati vagyonelem forgalomképességének megváltoztatásáról.
(2) Abban az esetben, amikor a vagyonelem forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyonelem funkciójától is, a Közgyűlés a forgalomképesség megváltoztatását megelőzően a jogszabályok keretei között, az ott meghatározott módon és eljárásrendben rendelkezni köteles a vagyonelem adott funkciójának megváltoztatásáról is.
(3) A Közgyűlés minősített többségű határozatával változtathatja meg az önkormányzati vagyonelem forgalomképességét.
12. § (1) A törzsvagyon elsődleges rendeltetése az Önkormányzat jogszabályokban meghatározott kötelező feladatkörének, valamint a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása és az ezekhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtése. A törzsvagyonnal való rendelkezés során ezen célok érvényre juttatása az Önkormányzat elsőrendű kötelezettsége.
(2) A törzsvagyon teljes terjedelme vonatkozásában - a jogszabályok keretei között - a Közgyűlés kizárólagos jogosultsága a törzsvagyonba tartozó vagyonelem:
a) elidegenítése,
b) megterhelése-tekintettel az Nvtv. 11. § (8) bekezdésére is,
c) a vagyonkezelési szerződés megkötése,
d) a hasznosításra irányuló szerződés megkötése, figyelemmel az Nvtv. rendelkezéseire,
e) a vagyonelem funkciójának megváltoztatása,
f) a vagyonelem forgalomképességének megváltoztatása.
(3) A törzsvagyont az Önkormányzat - az Önkormányzat költségvetési szervei, valamint a vagyonkezelők és más jogszerű használók útján - az (1) bekezdésben meghatározott céljának, rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, felújításáról, működtetéséről gondoskodni mindaddig, amíg a törzsvagyonnal az (1) bekezdésben meghatározott célok biztosítását saját feladatkörében látja el.
(4) A törzsvagyon hasznosítását, valamint vagyonkezelését azok az önkormányzati költségvetési szervek, vagyonkezelők, valamint azok a szervezetek végzik, melyekkel a Közgyűlés a jogszabályok keretei és e rendelet szabályai szerint vagyonkezelési szerződést, vagy más, hasznosításra irányuló szerződést köt (továbbiakban együtt: jogszerű használók).
(5) A jogszerű használók az általuk hasznosított, kezelt törzsvagyont - alapfeladataik sérelme nélkül - e rendeletben, alapító okiratukban, valamint a vagyon hasznosítására, kezelésére kötött szerződésben foglaltak szerint határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják. Ennek során a jogszerű használó köteles a nemzeti vagyonról szóló magasabb szintű jogszabályok, valamint az Önkormányzat rendeleteinek rendelkezéseit figyelembe venni. A hasznosításból származó bevétel - külön megállapodás hiányában - a jogszerű használót illeti meg.
(6) Az egy évet meghaladó bérbeadáshoz a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges. A szerződések egy példányát a vagyonnyilvántartónak, egy példányát a jegyzőnek meg kell küldeni.
(7) A törzsvagyonnal kapcsolatos egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokat a polgármester, valamint a jogszerű használók teszik meg.
13. § Az üzleti vagyonnal kapcsolatban a Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságban részesedés szerzése,
b) forgalomképes vagyonelem gazdasági társaságba történő bevitele, továbbá 10 millió forint egyedi értékhatár felett üzleti célú megszerzése, elidegenítése, megterhelése,
c) vagyonelem biztosítékul nyújtása hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,
d) értékhatártól függetlenül vagyonelem koncessziós, vagy más hasznosításra irányuló szerződés alapján történő üzemeltetéséről, harmadik személy javára vagyoni jogról történő lemondásról szóló döntés meghozatala,
e) az Önkormányzat gazdasági társaságokban fennálló üzletrészének értékesítése, üzletrészekkel kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megadása, pénzbeli vagyoni hozzájárulása és apportjának emelése, csökkentése 10 millió forint fölött, illetve összeghatárra tekintet nélkül a névérték 80%-a alatt; figyelembe véve az Nvtv. többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságban fennálló önkormányzati társasági részesedésekre vonatkozó rendelkezéseket,
f) részvények, váltók és egyéb értékpapírok névértéken történő megszerzése, elidegenítése, hasznosítása 10 millió forint fölött, illetve összeghatárra tekintet nélkül a névérték 80%-a alatt,
g) forgalomképes vagyonelem hasznosítása (különösen bérlet, haszonbérlet, használat), ha a hasznosítás ellenértéke (bérleti díj, haszonbérleti díj, használati díj) egy éves összege az 5 millió forintot meghaladja,
h) az Önkormányzat javára ajándékozással történő ingatlan-vagyonszerzés elfogadása 20 millió forint értékhatár fölött.
14. § A 13. § h) pontjában meghatározott esetben a döntési javaslat tartalmazza a pénzügyi-gazdasági elemzést, amelyben a Közgyűlés számára be kell mutatni a vagyonszerzés elfogadásának hatásait, különös tekintettel az ingatlan hasznosításának lehetőségeire, gazdaságosságára, az ingatlan állapotára, felújításának szükségességére, fenntartása, üzemeltetése költségeire kiterjedően. Az elemzésnek ki kell térnie arra, hogy pénzügyi-gazdasági szempontból ajánlott-e az ingatlan elfogadása. A Közgyűlés csak az elemzés ismeretében hozhatja meg döntését, azonban az elemzés megállapításai nem kötik.
15. § Az üzleti vagyonnal kapcsolatban a polgármester hatásköre:
a) forgalomképes vagyontárgy megszerzése 10 millió forint értékhatár alatt,
b) forgalomképes vagyontárgy elidegenítése, megterhelése 5 millió forint értékhatár alatt,
c) az Önkormányzat javára ajándékozással történő vagyonszerzés elfogadása ingatlanok esetén 20 millió forint értékhatárig, egyéb vagyontárgyak esetén értékhatártól függetlenül,
d) az Önkormányzat gazdasági társaságokban fennálló üzletrészének értékesítése, üzletrészekkel kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megadása, pénzbeli vagyoni hozzájárulásának és apportjának emelése, csökkentése 10 millió forint alatt, illetve összeghatárra tekintet nélkül a névérték 80%-a fölött; figyelembe véve az Nvtv. többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságban fennálló önkormányzati társasági részesdésekre vonatkozó rendelkezéseket,
e) részvények, váltók és egyéb értékpapírok névértéken történő megszerzése, elidegenítése, hasznosítása 10 millió forint alatt, illetve összeghatárra tekintet nélkül a névérték 80%-a fölött,
f) a Közgyűlés által meghatározott és hatáskörébe utalt vagyonelemek értékesítése,
g) forgalomképes vagyonelem hasznosítása (különösen bérlet, haszonbérlet, használat), ha a hasznosítás ellenértéke (bérleti díj, haszonbérleti díj, használati díj) egy éves összege az 5 millió forintot nem éri el.
16. § A Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság dönt a forgalomképes vagyonelem elidegenítéséről, megterheléséről 5 millió forint fölötti, de 10 millió forint alatti értékhatár esetében.
17. § A 13-16. §-ok alkalmazásában forgalmi értékként a független szakértő által megállapított értéket kell alapul venni. Amennyiben a szerződő felek nem a szakértő által meghatározott értéken kötik meg a szerződést, úgy az értékhatár megállapításánál annak tartalma irányadó, feltéve, hogy az magasabb, mint a szakértő által meghatározott érték.
18. § (1) Haszonbérbeadás esetén a szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni.
(2) Belterületi ingatlanok esetében a szerződés időbeli hatályának meghatározásánál figyelembe kell venni a településrendezési tervben foglaltakat, valamint a helyileg kialakult piaci körülményeket.
(3) A beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása esetén a településrendezési terv előírásait ugyancsak figyelembe kell venni.
19. § (1) Ha magasabb szintű jogszabály kivételt nem tesz, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyont hasznosítani, vagy tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait az Nvtv.-ben meghatározott esetekben.
(3) A tulajdonosi joggyakorló a (2) bekezdésben is dönthet úgy, hogy lefolytatja a versenyeztetési eljárást.
(4) A hasznosításra irányuló szerződés időtartamára, meghosszabbítására, tartalmi elemeire és az azonnali hatályú felmondás esetére az Nvtv.-ben foglalt szabályok irányadók.
(5) Önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításáról és átruházásáról minden esetben a Közgyűlés minősített szavazattöbbséggel dönt.
(6) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát jelképes áron átruházni, vagy a vagyont jelképes értéken hasznosítani kizárólag az Önkormányzat jogszabályban meghatározott közfeladatai ellátásának céljára, vagy az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján feladatot ellátó szervezet, vagy természetes személy számára, az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályokban foglaltakra tekintettel, a Közgyűlés előzetes, minősített többségű határozatával lehet.
(7) E szakasz alkalmazásában jelképes áron, értéken történő átruházás, hasznosítás: az önkormányzati vagyonelem tulajdonjogának átruházása, az önkormányzati vagyonelem hasznosítása a független szakértő által megállapított forgalmi érték, valamint a hasznosítás megállapított ellenértékének 50%-át el nem érő vételáron, illetve ellenértéken.
(8) A (6) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt értékhatár fölötti vagyonelemek esetén.
(9) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatár alatti földterületek és épületek értékesítése esetén az Európai Unió Bizottságának a hatóságok általi földterület-és épületértékesítés állami támogatási elemeiről szóló 97/C209/03 számú közleményében foglaltakat alkalmazni kell.
(10) A (9) bekezdésben foglaltakat a (6) bekezdésben foglalt esetekben nem kell alkalmazni.
(11) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásában az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek épületnek nem minősülnek.
20. § (1) A pályázat nyilvános és egyfordulós.
(2) A pályázat kiírásáról való döntés a Közgyűlés kizárólagos hatásköre. A Közgyűlés határozatában dönt a pályázati eljárást lebonyolító személyéről.
21. § (1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása során-az Nvtv. és a Mötv. szabályain túlmenően-jelen alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Valamennyi önkormányzati vagyonelem vagyonkezelésbe adható, amennyiben az a közfeladatok ellátásához, a közfeladatok átadásához kapcsolódik.
(3) Vagyonkezelési szerződés kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.
(4) Az önkormányzati vagyonelem vagyonkezelésbe adásáról szóló döntés meghozatala, a vagyonkezelő kiválasztása, valamint a vagyonkezelési szerződés jóváhagyása, és polgármester felhatalmazása annak aláírására a Közgyűlés kizárólagos hatásköre.
22. § (1) Vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető, kivéve, ha a Közgyűlés egyedi esetben a versenyeztetés lefolytatásáról dönt.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog alapítása ellenérték kikötésével történik, az ellenérték meghatározása elsődlegesen pénzben történik, az ellenérték meghatározására irányuló szakértői értékbecslésben meghatározott értéket alapul véve. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke kiköthető egy összegben, vagy a Közgyűlés által meghatározandó rendszerességgel fizetendő díj formájában is.
(3) A Közgyűlés dönthet úgy is, hogy az ellenérték meghatározásánál figyelembe veszi a vagyonkezelő által a szerződés szerint vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem(ek) értékének növekedését eredményező tevékenységét is. Ebben az esetben meg kell határozni a szerződésben a vagyonkezelő által vállalt értéknövelő tevékenység pénzben kifejezett értékét éves viszonylatban, valamint a vagyonkezelésbe adott vagyonelem(ek) szerződés hatálybalépéskor fennálló értékét is. A vagyonelem értékének megőrzése minden esetben a vagyonkezelő kötelezettségét képezi, az ellenértékként figyelembe nem vehető. A vagyonkezelői szerződés megszűnésekor, megszüntetésekor a vagyonkezelő köteles a vagyonelemek kezelésbe adása időpontjában fennálló értékéhez viszonyított értékének csökkenésével, vagy növekedésével elszámolni. A vagyon értékének csökkenését minden esetben meg kell téríteni, kivéve, ha ettől a Közgyűlés az egyedi vagyonkezelői szerződés rendelkezései alapján eltekintett. Amennyiben a vagyonkezelési szerződésben a vagyonelemek értéknövekedése az ellenérték meghatározásánál nem került figyelembe vételre, abban az esetben az Önkormányzat köteles megtéríteni a vagyonkezelőnek az értéknövekedést.
23. § A vagyonkezelő gondoskodik a vagyonkezelésében álló vagyonelemek értékének megőrzéséről, az állag megóvásáról, üzemképes állapotának megóvásáról, viseli a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, figyelembe véve a Mötv. 109. § (6) bekezdésében foglaltakat is.
24. § A vagyonkezelési szerződés a törvényi előírásokon túlmenően tartalmazza a vagyonelemek pontos megjelölését, az ellátandó közfeladatokat, a szerződés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit, ellenérték kikötése esetén ennek pontos meghatározását, ingyenes vagyonkezelői jog alapítása esetén az erre való utalást, annak rögzítését, hogy a vagyonkezelő a vagyonelemre vonatkozóan legfeljebb a szerződés időtartamára vállalhat kötelezettséget, a teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségeket, az Önkormányzat részéről történő ellenőrzés részletes szabályait, a szerződés felmondásának szabályait, a szerződés megszűnése, megszüntetése esetére irányadó elszámolási szabályokat.
25. § A vagyonkezelési szerződés legfeljebb 15 évre köthető, és egy alkalommal, a Közgyűlés mérlegelési jogkörében meghatározott időtartammal, de legfeljebb 5 évvel hosszabbítható meg, amennyiben a vagyonkezelő a szerződés ideje alatt valamennyi kötelezettségének szerződésszerűen eleget tett, és nincs az Önkormányzattal szemben fennálló köztartozása.
26. § (1) Az Önkormányzat jogosult ellenőrizni a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, a joggyakorlás szabályszerűségét, célszerűségét, az önkormányzati közfeladatok ellátásával kapcsolatos összhangját, annak érdekében, hogy a jogszabályellenes, szerződésellenes, az Önkormányzat érdekeit sértő intézkedések és gyakorlat feltárásra kerüljön a jogszerű állapot mielőbbi helyreállítása érdekében.
(2) Az Önkormányzat köteles legalább 3 évente egy alkalommal ellenőrzést lefolytatni.
(3) Az Önkormányzat köteles a vagyonkezelőt az ellenőrzés tervezett idejéről 15 nappal korábban tájékoztatni.
(4) Az ellenőrzés keretében az Önkormányzat erre a vagyonkezelési szerződésben megjelölt szervei, annak szervezeti egységei, dolgozói jogosultak a vagyonkezelő kezelésében álló ingatlan területére belépni, az ingatlan állapotát felmérni, a vagyonkezeléssel kapcsolatos iratokba, dokumentumokba (értve ezalatt az elektronikus dokumentumokat és adathordozókat is) betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ebből a célból a vagyonkezelő irodahelyiségeibe belépni, a vagyonkezelő vezetőjétől, bármely dolgozójától akár írásban, akár szóban felvilágosítást, adatot kérni.
(5) A vagyonkezelő, vagy annak képviselője jogosult az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, hibás megállapítások esetén álláspontját bizonyítani.
(6) A vagyonkezelő, vagy annak képviselője köteles az ellenőrzést tűrni, annak során együttműködni az Önkormányzat képviselőivel, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges körülményeket megteremteni, az ellenőrzést végző részére akár szóban, akár írásban megadni a szükséges felvilágosítást, adatot, a dokumentumokba való betekintést lehetővé tenni.
(7) Az Önkormányzat úgy köteles lefolytatni az ellenőrzést, hogy a vagyonkezelő tevékenységét a lehető legkisebb mértékben zavarja, az adatvédelmi szabályokat köteles tiszteletben tartani, az ellenőrzést a szükségeshez képest a legrövidebb idő alatt befejezni, az ellenőrzésről készült megállapításokat tartalmazó jelentését annak elkészültét követően megküldeni a vagyonkezelő részére.
(8) A polgármester az adott évi ellenőrzések megállapításairól, és az esetleges intézkedéseiről, azok eredményeiről a következő év április 30-ig tájékoztatja a Közgyűlést.
27. § A vagyonkezelő-tekintettel a Mötv. szabályaira is- köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha ellene csőd-vagy felszámolási eljárás indult, végelszámolási eljárást kezdeményezett, vele szemben jogutód nélküli megszüntetésére irányuló intézkedést kezdeményeztek, vagy adó-, illeték-, vám-, vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több, mint hat hónapja lejárt és ennek megfizetésére nem kapott haladékot.
28. § A vagyonkezelői szerződés azonnali és rendkívüli felmondásának szabályaira a Mötv. irányadó. Ezen túlmenően a Közgyűlés a vagyonkezelői szerződésben meghatározhatja a rendes felmondás eseteit.
29. § (1) Az Önkormányzat tulajdoni részvételével működő gazdasági társaságok vonatkozásában a tulajdonosi jogokat-a 15. §-ban foglaltakban foglaltak figyelembe vételével-a Közgyűlés gyakorolja.
(2) Az Önkormányzat tulajdoni részvételével működő többszemélyes gazdasági társaságok esetén a Közgyűlés a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően hozza meg tagi, részvényesi döntését. A társaság legfőbb szervének ülésén az Önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az általa írásban meghatalmazott személy képviseli. Meghatalmazott az alpolgármester, vagy képviselő lehet.
30. § (1) A hulladékgyűjtő telepek, valamint a közutak és a közterületi várakozóhelyek kezelési, üzemeltetési feladatait, valamint a közhasználatra szolgáló egyéb ingatlanok köztisztasági feladatait az Önkormányzat a VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft., a köztemetők, közparkok kezelési és a közhasználatra szolgáló egyéb ingatlanok parkfenntartási feladatait a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. útján látja el.
(2) Az önkormányzati költségvetési szervek használatban álló ingatlanvagyon kezelője a költségvetési szerv az alapító okirata szerinti mértékben.
(3) A közművagyon üzemeltetéséről az Önkormányzat a központi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelő gazdasági társaság útján gondoskodik.
(4) Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, építmények és mezőgazdasági és egyéb hasznosításra alkalmas földterületek hasznosítását-külön jogszabályok és szerződés alapján-a Salgó Vagyon Kft. végzi.
31. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon esetében a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá állami ingatlan esetén az Önkormányzat javára alapított vezetékjog esetén a tulajdonosi nyilatkozatokat a polgármester, vagy a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő teszi meg.
(2) Üzleti vagyonba tartozó ingatlanok megterhelése esetén a 5. alcímben foglalt hatásköri szabályok szerint kell eljárni.
32. § Az ingatlanvagyon fölötti további rendelkezési jog gyakorlása a polgármester, valamint a jogszerű használók jogosultak.
33. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyonelemekről a jogszabályokban meghatározottak szerint folyamatos nyilvántartást vezet. Az önkormányzati ingatlanvagyonról a Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft. (a továbbiakban: Salgó Vagyon Kft.) ingatlanvagyon-katasztert vezet, és ezzel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn a Közgyűlés, annak bizottságai és Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) irányában.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat és költségvetési szervei tulajdonában álló saját vagyon -a költségvetési év zárónapján- fennálló vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyonelemek tételes kimutatása. A vagyonkimutatást az éves zárszámadáshoz kell csatolni az 2-7. mellékletek szerint.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell- az eszközök mellett- az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen (kizárólagos önkormányzati tulajdon és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon) és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyonelemeket (gépek, berendezések) vagyonhasználónként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
d) a vagyonkezelőnek, vagyonhasznosítónak átadott ingatlan, értékpapír vagy vegyes portfólió vagyont tételesen és a vagyonkezelési, vagy vagyonhasznosításra irányuló szerződés szerinti induló értéken, vagy-az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken-vagyonkezelőnként, vagyonhasznosítónként veszi számba. A vagyonkezelőnek, vagyonhasznosítónak az átadott portfólió értékelését a tőkepiacról szóló törvény alapján kell elvégezni.
(5) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza a „0”-ra leírt, de használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló Korm. rendelet alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép-és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak) költségvetési szervenként természetes mértékegységben, továbbá a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.
34. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről - a jogszerű használók közreműködésével - a jegyző gondoskodik.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök-kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) -leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések, azt idegen helyen tárolt-letétbe helyezett, portfólió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(3) Az Önkormányzat és az Önkormányzat költségvetési szerve az eszközöket és forrásokat évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre, átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.
35. § (1) 500 ezer forintot meghaladó követelésről lemondani természetes személy esetén önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon, gazdálkodó szervezet esetén a Közgyűlés minősített többséggel meghozott határozatával lehet, kizárólag akkor, ha a gazdálkodó szervezet a jogszabályokban meghatározott közfeladatot lát el és a követelés érvényesítése a gazdálkodását ellehetetlenítené.
(2) Követelés vagyoni megváltására a polgármester a Pénzügyi Bizottság egyetértésével jogosult 1 millió forint értékhatárig, e fölötti megváltást kizárólag a Közgyűlés hagyhat jóvá.
(3) A jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi önkormányzati vagyont használó, hasznosító, kezelő szerv minősíti a behajthatatlan követeléseket és 500.000 forint fölötti követelés esetén javaslatot tesz leértékelésükre, melyet a Közgyűlés hagyhat jóvá.
36. § Az Önkormányzat kezességet a jogszabályokban meghatározott feltételekkel és módon, a Közgyűlés minősített többségű határozatával vállalhat.
37. § Ez a rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba.
38. § Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 12/1994. (VI. 6.) Ör. sz. rendelet (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) 3. § (2) bekezdésében a „az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 17/1996. (IV. 29.) Ör. sz. rendeletben” szövegrész helyébe „a Vagyonrendeletben” szöveg lép.
39. § Hatályát veszti:
a) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 17/1996. (IV. 29) Ör. sz. rendelet,
b) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 17/1996. (IV. 29) Ör. sz. rendelet módosításáról szóló 5/1998. (I. 26.) Ör. sz. rendelet,
c) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetéséről szóló 6/2001. (II. 12.) Ör. sz. rendelet 40. §-a,
d) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2004. évi költségvetéséről szóló 4/2004. (III. 12.) Ör. sz. rendelet 39. §-a,
e) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 17/1996. (IV. 29.) Ör. sz. rendelet módosításáról szóló 8/2005. (II. 15.) Ör. sz. rendelet,
f) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 17/1996. (IV. 29.) Ör. sz. rendelet módosításáról szóló 29/2005. (VIII. 25.),
g) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 17/1996. (IV. 29.) Ör. sz. rendelet módosításáról szóló 11/2007. (IV. 24.) rendelet,
h) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi költségvetéséről szóló 5/2008. (II. 12.) rendelet 38. §-a,
i) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 17/1996. (IV. 29.) Ör. sz. rendelet módosításáról szóló 14/2009. (III. 31.) rendelet,
j) a belső piaci szolgáltatásról szóló 2006/123/EK irányelv átültetéséből eredő egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 45/2009. (X. 27.) rendelet 8. §-a,
k) az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (III. 27.) rendelet módosításáról szóló 24/2010. (X. 14.) rendelet 25. § (5) bekezdése,
l) az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 26/2011. (V. 26.) önkormányzati rendelet 3. §-a,
m) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 17/1996. (IV. 29.) Ör. sz. rendelet módosításáról szóló 7/2012. (II. 23.) önkormányzati rendelet.
| Székyné dr. Sztrémi Melinda s. k. | dr. Gaál Zoltán s. k. | |
| polgármester | jegyző |
1. A beruházó megnevezése és címe:
2. Az üzemeltető megnevezése és címe:
3. A beruházás megnevezése, jellege (építés, felújítás, átalakítás stb.) a belépő többletkapacitás:
4. A beruházás szükségességének indokolása, célja és várható hatása:
5. A beruházás elhelyezése, a telepítés, területkijelölés indokai:
6. A beruházás műszaki leírása:
7. Ellátási színvonal mutatói:
8. Beruházás költségei anyagi-műszaki bontásban: m2, légm3 ár
9. A beruházás forrásai (évenkénti bontásban)
| ................................ beruházás várható megvalósítási összeg ... eFt | ... év (eFt) | ... év (eFt) | ... év (eFt) | ... év (eFt) | Összesen (eFt) | |
| Fedezeti források | ||||||
| Belső források | ||||||
| Külső források | ||||||
| - Államháztartáson kívüli címzett | ||||||
| - Hitel | ||||||
| Összesen |
10. A beruházás tevékenységeinek ütemezése:
a) az előkészítés (tervezés):
1. tervezett kezdete (év, hó)
2. tervezett befejezése (év, hó)
b) a megvalósítás (kivitelezés)
1. tervezett kezdete (év, hó)
2. tervezett befejezése (év, hó)
11. Az üzembe helyezés tervezett időpontja:
12. Az üzemeltetés várható éves költségei, ezek fedezetének biztosítása, fedezeti többlet/hiány nagysága:
| ................................... beruházás | ... év (eFt) | ... év (eFt) | ... év (eFt) | ... év (eFt) | Összesen (eFt) | |
| Közvetlen működési költség | ||||||
| Közvetett elszámolandó hiteltörlesztés (tőke+kamat) | ||||||
| Összes elszámolható költség | ||||||
| Fedezeti források | ||||||
| - közvetlen működési bevétel | ||||||
| - működési költségmegtakarítás | ||||||
| Összes számított fedezeti forrás | ||||||
| Működési fedezeti többlet/hiány |
Salgótarján, 20...................
...................................................
irodavezető
| ezer Ft | |||||||||
| Mérlegsorok megnevezése | Önálló és részben önálló intézmények megnevezése | Összesen | Ebből törzsvagyon | Törzsvagyonon kívüli egyéb | |||||
| Forgalomképtelen | Korlátozottan forgalomképes | vagyon | |||||||
| A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK | |||||||||
| I. Immateriális javak | |||||||||
| II. Tárgyi eszközök | |||||||||
| 1. Ingatlanok és a kapcsolódó | |||||||||
| vagyoni értékű jogok | |||||||||
| 2. Gépek, berendezések és | |||||||||
| felszerelések | |||||||||
| 3. Járművek | |||||||||
| 4. Tenyészállatok | |||||||||
| 5. Beruházások, felújítások | |||||||||
| 6. Beruházásra adott előlegek | |||||||||
| 7. Állami készletek, tartalékok | |||||||||
| 8. Tárgyi eszközök érték- | |||||||||
| helyesbítése | |||||||||
| III. Befektetett pénzügyi eszközök | |||||||||
| 1. Tartós részesedés | |||||||||
| Ebből:-tartós társulási részesedés | |||||||||
| 2. Tartós hitelviszonyt meg- | |||||||||
| testesítő értékpapír | |||||||||
| 3. Tartósan adott kölcsön | |||||||||
| 4. Hosszú lejáratú bankbetétek | |||||||||
| Ebből: | |||||||||
| 4/a. Hosszú lejáratú betétek bekerülési (könyv szerinti) értéke | |||||||||
| 4/b. Hosszú lejáratú betétek elszámolt értékvesztése | |||||||||
| 5. Egyéb hosszú lejáratú | |||||||||
| követelések | |||||||||
| 6. Befektetett pénzügyi | |||||||||
| eszközök értékhelyesbítése | |||||||||
| IV. Üzemeltetésre, kezelésre | |||||||||
| átadott, koncesszióba adott, | |||||||||
| vagyonkezelésbe vett eszközök | |||||||||
| B) FORGÓESZKÖZÖK | |||||||||
| I. Készletek | |||||||||
| II. Követelések | |||||||||
| III. Értékpapírok | |||||||||
| IV. Pénzeszközök | |||||||||
| V. Egyéb aktív pénzügyi | |||||||||
| elszámolások | |||||||||
| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | |||||||||
| D) SAJÁT TŐKE | |||||||||
| I. Tartós tőke | |||||||||
| II. Tőkeváltozások | |||||||||
| III. Értékelési tartalék | |||||||||
| E) TARTALÉKOK | |||||||||
| I. Költségvetési tartalékok | |||||||||
| II. Vállalkozási tartalékok | |||||||||
| F) KÖTELEZETTSÉGEK | |||||||||
| I. Hosszú lejáratú kötelezettségek | |||||||||
| II. Rövid lejáratú kötelezettségek | |||||||||
| III. Egyéb passzív pénzügyi | |||||||||
| elszámolások | |||||||||
| FORRÁSOK ÖSSZESEN | |||||||||
| ezer Ft | ||||
| Önállóan működő, vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv megnevezése | Használatban lévő | Használaton kívüli | Összesen | |
| eszközök bruttó értéke | ||||
| Önkormányzat összesen | ||||
| Önállóan működő, vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv megnevezése | Eszközfajta megnevezése | Darabszám | |
| ezer Ft | |||
| Önállóan működő, vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv megnevezése | Kötelezettség megnevezése | Összeg | |
| ezer Ft | |||
| Megnevezés | Könyv szerinti bruttó érték | ||
| Intézmények kezelésében lévő ingatlanok és vagyoni értékű jogok | |||
| Egészségügyi-Szociális Központ | |||
| Óvodai Igazgatóság Mackóvár Központi Óvoda | |||
| Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata | |||
| József Attila Művelődési Központ | |||
| Csarnok- és Piacigazgatóság | |||
| Hivatásos Tűzoltóság | |||
| Összesen | 0 | ||
| Polgármesteri Hivatalok könyveiben szereplő ingatlanok és vagyoni értékű jogok | |||
| Ingatlanok értéke | |||
| Vagyoni értékű jogok | |||
| Külterületi út (föld és építmény) | |||
| Belterületi víz árok (föld és építmény) | |||
| Külterületi víz árok (föld és építmény) | |||
| Közterület föld és építmény | |||
| Beépítetlen terület | |||
| Transzformátorház alatti föld | |||
| Temető (föld, épület, építmény) | |||
| Lakóépületek alatti föld | |||
| Intézmények alatti föld | |||
| Nemlakás célú és egyéb épületek alatti föld | |||
| Egyéb ingatlanok értéke | |||
| Összesen | 0 | ||
| Üzemeltetésre átadott föld, épület, építmény értéke | |||
| Lakások | |||
| Nemlakás célú épületek, helyiségek | |||
| Zárt csapadékcsatorna | |||
| Új szeméttelep | |||
| Régi szeméttelep építmény | |||
| St. Térség szennyvízcsatornahálózat | |||
| Szennyvíztelep | |||
| Ivóvízhálózatok | |||
| Egyéb | |||
| Összesen | 0 | ||
| Folyamatban lévő ingatlanberuházások | |||
| Mindösszesen | 0 | ||
| ezer Ft | |||||
| Részesedés megnevezése | Állományi érték | Értékvesztés | Értékvesztés visszaírása | Mérleg szerinti érték | |
| Összesen |
