Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 47/2000. (XII. 1.) önkormányzati rendelete

az Ikva patak, vasút és az 5438/3 hrsz. út közötti terület (tervezési terület) helyi építési szabályzatáról

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 12., 13. §-ának felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Általános rendelkezések

1. § (1) A jelen rendelet hatálya az 1. sz. melléklet szerinti 1:1000 méretarányú szabályozási terven jelölt tervezési területre (az 5365/1-132 hrsz. ingatlanok területére) terjed ki.

(2) A területen telket vagy építési területet alakítani, valamint területet felhasználni vagy területfelhasználást változtatni, bármilyen építési tevékenységet folytatni, közlekedési-, közmű stb. létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célokra építési engedélyt adni csak e rendeletnek megfelelően, az általános érvényű építési előírások betartása mellett szabad.

2. § (1)-(2) * 

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:

a) közterület-szabályozási vonalak

(az 1. sz. mellékleten folyamatos vastag vonallal jelölve)

b) övezethatárok

(közút és zöldterület elválasztása)

c) közművek, vasút építési tilalmi területei

d) előkert minimális mértéke

e) övezeti előírások

(2) Ajánlott (irányadó) szabályozási elemek:

a) közterület-szabályozási vonalak

(az 1. sz. mellékleten szaggatott vastag vonallal jelölve)

b) irányadó telekhatár

c) övezethatár

(irányadó telekhatárok mentén)

d) kerékpárút, turistaút javasolt helye

Gépjármű elhelyezés * 

3/A. § *  (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein

a) önálló felszíni parkolóterület nem alakítható ki,

b) az OTÉK és jelen rendelet előírásai szerint számított kialakítandó minimális parkolóhelynél több parkolóhely nem alakítható ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein

a) új épület építése,

b) meglévő épület új lakást eredményező bővítése, átalakítása és

c) meglévő épületben új lakást eredményező rendeltetésváltozás esetén

új lakásonként 2 db parkolóhelyet kell kialakítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket teljes egészében az épület saját telkén kell kialakítani, kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés b), c) pontjában foglalt esetekben a telek fizikai adottságai miatt az új lakásokhoz kialakítandó parkolóhelyek elhelyezésére az épület saját telkén teljes egészében nincs lehetőség, a kialakítandó parkolóhelyek számának legfeljebb 10%-át közterület megváltással, közterületen lehet biztosítani.

(5) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy a parkoló állások gépjárművel egy másik parkoló állás igénybevétele nélkül megközelíthetőek legyenek.

4. § A jelen rendelet hatálya alá tartozó terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:

a) Beépítésre szánt területek:

- lakóterületek

- különleges terület

b) Beépítésre nem szánt területek:

- közlekedési és közműterületek

- zöldterületek

II. Beépítésre szánt területek

Lakóterületek

5. § (1) Kertvárosias lakóterület (KEL)

a) Családi házas övezetek (OTÉK szerinti jelöléssel)

- V. jelű KEL-III Sz, 0/4,5 m
20%/700m2
- VI. jelű KEL-III Sz,0, I/4,5 m
20%/700 m2
(a lejtő felől max. 6,5 m homlokzatmagassággal)

b) *  Csoportházas övezetek (OTÉK szerinti jelöléssel)

- I. jelű: KEL-III Cs/6,5 m
35% (Sarokteleknél 50%) / 180 m2
- II. jelű: KEL-III CS/6,5 m
45%/400 m2
- III. jelű: KEL-III CS/4,5m
35%/180 m2
- IV. jelű: KEL-III CS/4,5m
30% /300 m2

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írt családi házas övezetekre vonatkozó előírások:

a) A családi házas övezet telkein elsősorban lakóépületek, valamint alapellátást nyújtó intézmények helyezhetők el (kereskedelem, vendéglátás, humánszolgáltatás, lakóterületet nem zavaró kisipar).

b) Környezetvédelmi hatástanulmányt igénylő ipari tevékenység (pl. mészoltó, anyagbontó, fényező, galvanizáló stb.) az övezetben nem folytatható.

c) Az övezet telkein max. 2 lakás alakítható ki. Minimális telekszélesség 15 m.

d) Szintterület sűrűség: 0,5 legkisebb zöldfelület: 50%.

e) A lakóépületeket 40-50ο-os hajlású, utcával párhuzamos gerinccel, vagy kontyolt tetővel kell építeni.

f) Az épületek max. gerincmagassága: építménymagasság +5,0 m.

g) A rendezett terepszint alatti építmény és építményrész(ek) határoló szerkezetének külső síkjai által közrefogott összterülete nem haladhatja meg az övezetre előírt legnagyobb beépítettség 1,25-szörösét. Ennek legfeljebb 30%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül vagy önálló, terepszint alatti építményként.

h) Szabadon álló főépület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 20 m lehet.

i) Oldalhatáron álló főépületnek az utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza max. 25 m lehet.

j) Járműtároló önálló létesítményként csak földbe süllyesztve létesíthető (elsősorban a VI. jelű építési övezetben). Előkertben nem helyezhető el.

k) Üzletet, járműtárolót, gazdasági épületet stb. a lakóépülettel egybe kell építeni.

l) Növénytermesztés céljára csak üvegház létesíthető (fóliasátor nem).

m) * 

n) Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni.

o) *  Az övezetben max. 1,9 m magas természetes anyagú kerítések létesíthetők a közterületek felől.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában írt csoportházas övezetekre vonatkozó előírások:

a) Az övezet telkein elsősorban lakóépületek, valamint alapellátást nyújtó intézmények helyezhetők el (kereskedelem, vendéglátás, humánszolgáltatás).

b) Az övezetben kivételesen (lakóterületet nem zavaró) kisipari tevékenység is folytatható.

c) Az övezet telkein max. 2 lakás alakítható ki.

d) Minimális telekszélesség: 8 m, szintterület-sűrűség: 0,5-0,6 legkisebb zöldfelület: 40-50% (lásd: Szabályozási tervet!).

e) A saroktelkek beépítettsége max. 50% lehet.

f) Jellemző beépítési mód: zártsorú, ikres.

g) A lakóépületeket 40-50ο-os hajlású magastetővel kell építeni.

h) Az épületek max. gerincmagassága: építménymagasság +5,0m.

i) A gk. tárolókat az épületek alatt kell elhelyezni, vagy földbe süllyesztve illetve támfalgarázsszerűen az előkertben is elhelyezhetők - építési engedély alapján.

j) * 

k) Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni.

l) *  A közterületek felől max. 1,9 m magas, természetes anyagú kerítések létesíthetők.

Különleges terület

6. § (1) Különleges terület (OTÉK jelölés szerint):

INT __SZ/7,5m__
30%/3500m2

(2) Az (1) bekezdés szerinti területre vonatkozó előírások:

a) A terület elsősorban szállás, vendéglátás, kereskedelem vagy egyéb intézmény elhelyezésére szolgál.

b) Az intézményt a mellette lévő közparkkal (közkerttel) szerves egységben kell kialakítani. Legkisebb zöldfelület: 40% szintterület-sűrűség: 1,0.

c) A szükséges gépkocsi parkolókat az 5438/3 hrsz. közterületen kell elhelyezni.

III. Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek

7. § (1) A közlekedési területek terület-felhasználási egységébe a meglévő és tervezett közutak és tartozékaik tartoznak.

(2) A terület-felhasználási egységre elsősorban az OTÉK 26., 41., 42., §, az 1988. évi I. tv. az ME-07-3713 (KHVM 1994) műszaki előírás vonatkozik. Útcsatlakozás, csomópont-építés, az út menti területek hasznosítása e jogszabályok és előírás alapján lehetséges.

(3) Biztosítani kell a 84-es főút - Pihenőkereszt részletes rendezési tervében tervezett - csomópontjához csatlakozást.

(4) A tervezett közutak kiépítéséhez - az adottságokhoz alkalmazkodva - az alábbi szabályozási szélességek szükségesek:

a) Lehár Ferenc u. meghosszabbításában 15,0 - 16,0m

b) Belső kiszolgáló úthálózat 12,0m - 14,0m

c) Vegyesforgalmú utak 8,0m

d) Kerékpárút - turistaút 4,0m.

(5) * 

(6) A közterületi parkolókat fásítva, gyephézagos burkolattal kell kialakítani.

Közműlétesítmények, közművek elhelyezése

8. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esnie, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzésével kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzés csak olyan telekrészre történhet, ahol az építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy-építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(5) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(6) *  Használatbavételi engedély csak akkor adható, ha az OTÉK 8. §-ában rögzített közművesítettség mértéke szerint a teljes közművesítettség rendelkezésre áll.

(7) A közművezetékek telepítése (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) csak a közterület racionálisan gazdaságos igénybe vétele mellett engedélyezhető. A közutak alatt az egyes közművek elhelyezése csak a távlatban megvalósuló összes közmű területi igényét biztosítva engedélyezhető. A távlatban megvalósuló közművek számára is a legracionálisabban hasznosítható nyomvonal fektetési helyet kell szabadon hagyni.

(8) A közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezése a városképi megjelenés és esztétikai követelményeknek megfelelő műszaki megoldások betartása mellett engedélyezhető.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelmének műszaki megoldását az engedélyezés során meg kell követelni.

(10) A területen keletkező szennyvizek ártalmatlanítása a környezet terhelése nélkül, az alábbi előírások betartása mellett engedélyezhető, illetve folytatható:

a) a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében tilos a szennyvizek szikkasztása,

b) * 

c) a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell,

d) *  újonnan kialakított telkek épületeire használatbavételi engedély csak akkor adható, ha azok városi közcsatorna hálózatra való csatlakozása közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével megtörtént.

(11) Az Ikva patak mentén, a meder mindkét oldalán 6-6 m szélességű sávokat kell szabadon hagyni a karbantartás számára.

(12) *  El kell készíteni a terület vízrendezési terveit. A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(13) Új parkoló építését 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló esetén csak kiemelt szegéllyel szabad engedélyezni és kivitelezni annak érdekében, hogy a felületén összefolyó csapadékvíz összegyűjthető legyen, a potenciálisan szennyezett felszíni víz ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „Zöld” parkoló létesítése tilos.

(14) *  A tervezett közép- és kisfeszültségű villamos-hálózatot, a közvilágítás táphálózatát, a táv- és hírközlési hálózat új, vagy rekonstrukcióra kerülő vezetékeit a városkép védelme miatt földkábelbe kell fektetni. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(15) Új közvilágítási-hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási-hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(16) A középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem szerelhetők. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatán helyezhető el.

(17) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen

a) városképi és sziluettvizsgálat készüljön

b) az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

Zöldterületek, egyéb zöldfelületek

9. § (1) A zöldterületként szabályozott közterületi zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelező megvalósítani, valamint akként fönntartani.

(2) A zöldterületi létesítmények (közparkok, közkertek) más célú területhasznosítása csak a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosításával, valamint az érintett terület közelében lévő más területen történő visszapótlásával engedélyezhető.

(3) A közparkok, közkertek területén játszó- és pihenő kertek alakíthatók ki, épület, illetve építmény az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el.

(4) * 

(5) A telkek területének - az övezeti előírásokban - meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(6) A szabályozási terven megkülönböztetett helyen a zöldterületet védelmi célú, intenzíven fásított zöldfelületként kell kialakítani.

(7) A terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet csak tetőkertként lehet a kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál számításba venni.

(8) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(9) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

(10) A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

(11) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

(12) A lakóutcákban a közút építésével, rendezésével (pl. közművesítés, burkolatcsere, útszélesítés) egyidejű beruházásként egyoldali, ültetőgödrös utcafásítást kell megvalósítani.

(13) Az új parkolók csak fásított formában, egyoldali parkolótípus esetén három gépkocsi-állásonként, kétoldali parkolótípus esetén hat kocsiállásonként egy-egy közepes növekedésű fafaj ültetésével létesíthetők.

IV. Környezetvédelmi előírások

Általános környezetvédelmi előírások

10. § (1) Bármely terület használata csak úgy engedélyezhető, illetve úgy folytatható, ha:

a) a használat a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozza,

b) a használat a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,

c) a használat kizárja a környezetkárosítást,

d) a használat következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Az építéshatósági engedélyezésre benyújtott tervekben, valamint az engedélyezés során a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak érvényt kell szerezni.

(3) Új területhasználat, beruházás, létesítés esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változtatással járó várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és ezen vizsgálati dokumentáció csatolása az engedélykérelemhez.

(4) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan területhasználat, új tevékenység működése engedélyezető, amelynél a szakhatóságok meg tudják ítélni a következőket:

a) a tevékenység légszennyezőanyag emissziója a „védett I.” levegőtisztaság-védelmi területi kategória vonatkozó értékeinek, a környezetvédelmi engedélyben meghatározott előírásoknak megfelel,

b) a tevékenységből eredően zavaró mértékű diffúz légszennyezéssel a környezetet, lakóterületet nem terheli,

c) a tevékenységből eredően a környezetet, lakóterületet zavaró mértékű bűzhatás nem éri,

d) a szomszédos létesítmények, lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi zajterheléssel nem zavarja,

e) a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhető termelési hulladék, valamint az ipari jellegű hulladék a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás),

f) a tevékenység során keletkező veszélyes hulladék ártalmatlanítása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható,

g) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt és a felszín alatti vizeket nem károsítja,

h) a közterület terhére - saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényű - új gépjármű forgalmat nem vonz.

(5) A szabályozási terv által érintett termőföldterületeket a felhasználásukig a használó köteles a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.

Talaj- és vízvédelem

11. § (1) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítés, földmű építés stb.) végzése során biztosítani kell:

a) a kitermelt (megmozgatott) humuszos és altalaj egymástól jól elkülönített, a területen belüli ártalommentes elhelyezését,

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel stb.),

c) a megmozgatott föld vizsgálatát, szükség esetén kezelését.

(2) A keletkező szennyvizeket zárt csatornahálózatban, szükség szerint (a kommunális szennyezettségi határértékhez való viszonyuk függvényében) megfelelő előtisztítás után kell elvezetni a területről.

(3) * 

(4) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell.

Levegőtisztaság-védelem

12. § (1) A területen a „védett I.” levegőtisztaság-védelmi övezet előírásait kell betartani.

(2) A „védett I.” levegőtisztaság-védelmi területi kategóriának nem megfelelő tevékenységek technológiáját a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően korszerűsíteni kell, vagy gondoskodni kell a tevékenység megszűntetéséről.

Zaj- és rezgésvédelem

13. § (1)-(4) * 

Hulladékgazdálkodás

14. §A területen keletkező hulladékokat zárt rendszerben kell gyűjteni. A kommunális hulladékot és az ezzel együtt kezelhető minőségű és mennyiségű termelési hulladékot a települési intézményes szemétszállítás keretében, a veszélyes hulladékot ezektől elkülönítve az erre vonatkozó jogszabályok és műszaki előírások betartásával kell gyűjteni és elszállíttatni.

V. Záró rendelkezések

15. § Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Dr. Gimesi Szabolcs Koltai Miklósné dr.
polgármester jegyző

1. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 47/2000. (XII. 1.) önkormányzati rendeletéhez

2. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 47/2000. (XII. 1.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére