Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 26/2005. (VI. 3.) önkormányzati rendelete

Sopron, Dél-keleti gazdasági terület Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

I. FEJEZET

A rendelet hatálya

1. § (1) *  Jelen rendelet hatálya az 1. sz. mellékleten „Tervezési terület határa” jellel megjelölt vonal által határolt területre terjed ki az 5778/62, 2576/90-92, 5948/1, 5948/2, 5934/4, 5783/4, 5789/3, 5789/4, 5798/2, 5798/3 és 5783/4 hrsz.-ú ingatlanok kivételével.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épület együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, a rendeltetését megváltoztatni, elmozdítani (továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint az általános érvényű hatósági előírások és jelen rendeletben előírtak szerint szabad.

(3) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt alkalmazandó:

1. sz. melléklet (Szabályozási Terv)

2. sz. melléklet (Településszerkezeti tervlap)

3. sz. melléklet (Út mintakeresztszelvény)

Szabályozási elemek

2. § (1) Kötelező szabályozási elemek:

- a beépített, illetve beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határvonala,

- a belterület határvonala,

- szabályozási vonal és szabályozási szélesség,

- területfelhasználási egységek határvonala,

- az övezetek határvonala, besorolása és az övezeti jellemzők,

- a védőterületek határa,

- az építési helyek (telekösszevonás esetén a rendelet szerinti értelmezéssel).

(2) *  A kötelező elemektől való eltérés csak a rendelet, ill. a szabályozási terv előzetes módosítását követően engedélyezhető - kivéve a (2a) bekezdésben foglaltakat - figyelembe véve a külön jogszabályba rögzítetteket.

(2a) *  Az 1. sz. mellékleten rögzítettekhez képest a közlekedési területek helye és mérete pontosítható. A pontosítás során az eltérés ±5,0 m lehet.

(3) Irányadó szabályozási elemek: A terven szaggatottal jelölt irányadó szabályozási vonalat, az irányadó telekhatárokat és az egyéb szabályozási elemeket irányadónak kell tekinteni. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.

A szabályozási elemek értelmezése

3. § (1) Irányadó szabályozási vonal: Az irányadó szabályozási vonallal meghatározott utak nem településszerkezeti jelentőségűek, ezért megvalósulásuk az érintett tulajdonosok telekméret-igénye szerint megvalósítható vagy elhagyható. Azonban a szabályozási tervben irányadó jelleggel, de egy területként meghatározott utakat - bár ütemezett kialakításuk engedélyezhető - összefüggően ki kell alakítani. Zsákutca nem engedélyezhető. Megkezdett útkialakítás esetén a további szakasz kötelező szabályozásként értelmezendő.

(2) Övezeti határ: A terv szerinti övezeti besorolás kötelező érvényű, azonban az övezeti határok a tulajdonosi szándékoktól függő útkialakítások és telekalakítások függvényében kismértékben módosulhat. A tényleges övezeti határok a telekalakítással egyidőben pontosítandók az alábbiak szerint:

a) Irányadó szabályozási vonallal meghatározott út nyomvonalának helyén az övezeti határt a kijelölt szabályozási szélességen belül - lehetőleg telekhatáron - kell kijelölni, kivéve, ha mindkét területrész azonos övezetbe esik.

b) A védőtávolságoktól függő övezeti határt a ténylegesen kialakítandó építési telekhatárokhoz kell igazítani úgy, hogy:

- 1 ha területnél kisebb telek csak azonos övezetbe tartozhat, abba amelyikben a nagyobb telekhányada van a szabályozási terven jelölt védőtávolság határához képest,

- 1 ha-nál nagyobb telek esetén övezeti határnak a szabályozási terven jelölt védőtávolság vonalát kell tekinteni.

(3) Közművek szolgalmi jogával terhelt terület: a területen belül bármely területhasználat, növénytelepítés vagy építés csak az illetékes közmű üzemeltető hozzájárulásával és a vonatkozó ágazati előírások alapján történhet (pl. szabadtéri raktározás, útépítés, lekerítés, faültetés stb.).

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Terület-felhasználás általános és sajátos használat szerint

4. § (1) A szabályozott területek terület-felhasználási tagolódása:

a) Beépített és beépítésre szánt területek:
1. vegyes területek:
- településközpont vegyes terület Vt
2. gazdasági területek:
- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
- ipari terület Gip
b) Beépítésre nem szánt területek:
1. közlekedési és közmű területek:
- közlekedési terület KÖu
- közlekedési zöld terület Kz
- közmű terület Köm
2. zöldterületek:
- zöldterület Z
3. vízgazdálkodási terület: V

(2) Az egyes építési övezeteket és azok határait az 1. sz. melléklet tünteti fel.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Vegyes területek

Település központ vegyes területek (Vt)

5. § (1) Az övezetben parkolóház, üzemanyagtöltő állomás és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.

(2) Az övezetben az egyes építési telkek - az övezeti jellemzőként meghatározott minimális méretek mellett - a felhasználási igények szerinti nagysággal alakíthatók ki a jelenlegi földrészletek felosztásával, egyesítésével vagy átalakításával.

(3) Az egyes övezetekben előírt minimális telekméretek - a meglévő tulajdonhányadok megmaradása, vagy útkialakítás, telekhatár-rendezés érdekében - max. 20%-kal csökkenthetők.

(4) Az egyes építési telkeken épület, csak az előírt elő- és a szükséges oldal és hátsókerttel kialakuló építési helyen belül helyezhető el.

(5) A vasúti, vagy egyéb védőtávolság vonaláig telken belül létesítendő zöldfelületeket összefüggően, gondozott és fásított formában kell kialakítani, legalább 100 m2-ként 1 db nagy lombkoronájú fa ültetendő.

(6) Az egyes építmények használatbavételének feltétele, hogy az épület a teljes körű, vezetékes közműellátásba be legyen kötve.

(7) A Vt/1. jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben az OTÉK 16. § (2) bekezdésén túl - jelen rendelet 5. § (1) bekezdésében jelzett kivételekkel - az alábbi építmények elhelyezése engedélyezhető:

- a lakófunkcióra előírt feltételeket biztosítani tudó gazdasági tevékenységi célú épület,

- lakóépület az övezetben abban az esetben helyezhető el, amennyiben a zajterhelés az építtető által igazoltan nem haladja meg a jogszabályban megengedett értéket.

b) A övezetben az egyes telkeket maximálisan akkora tömegű épületekkel lehet beépíteni, melyek az övezetben meghatározott minimális méretű telken volnának egy tömegben elhelyezhetők.

c) *  Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi feltételek szerint engedélyezhető:

Kialakítható legkisebb telekméret: min. 2000 m2
Kialakítható legkisebb telekszélesség: min. 40 m
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 30%
Min. építménymagasság: 6.00 m
Max. építménymagasság: 9,0 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 20%
Terepszint alatti beépítettség: max. 45%
Max. építhető szintterület: 1,2 m2/telek m2
Környezetterhelési határértékek: 12-14. § szerint

Gazdasági területek

Kereskedelmi-szolgáltató és ipari terület

6. § (1) Az övezetben a telekalakításra és beépítésre vonatkozóan az alábbi általános előírásokat kell alkalmazni:

a) Az övezetben az egyes építési telkek - az övezeti jellemzőként meghatározott minimális méretek mellett - a felhasználási igények szerinti nagysággal alakíthatók ki a jelenlegi földrészletek felosztásával, egyesítésével vagy átalakításával az alábbiak figyelembevételével:

1. A kialakítandó telkek - amennyiben az adottságok ezt nem zárják ki - szabályos téglalap alakúak legyenek utcára merőleges telekhatárokkal.

2. Az egyes közterülettel határolt tömbökön belül 3000 m2 területnagyság alatti maradványtelkek nem maradhatnak.

3. Az egyes övezetekben előírt minimális telekméretek - a meglévő tulajdonhányadok megmaradása, vagy útkialakítás, telekhatár-rendezés érdekében - max. 20%-kal csökkenthetők.

b) Az egyes építési telkeken épület csak a kijelölt építési helyen belül helyezhető el, mely építési hely az alábbiak szerint határozandó meg:

1. az előkert minimum 10 m, gyűjtőutak mentén minimum 20 m,

2. az oldalkert minimum 6 m,

3. a hátsókert minimum 10 m.

4. Fentiek alól csak az 1. sz. mellékleten - a korábban jóváhagyott tervek alapján - jelölt építési helyek, ill. az előkertben elhelyezett portaépület esetén lehet eltérni.

c) A telken belül létesítendő zöldfelületeket összefüggően és a telekhatárok mentén, gondozott, fásított formában kell a tulajdonosnak, illetve az építtetőnek kialakítania. A telek oldalhatárai mentén fasor, a hátsó telekhatára mentén min. 10 m széles fásított zöldfelület létesítendő. A beültetési kötelezettségű területen legalább 100 m2-ként 1 db nagy lombkoronájú fa ültetendő.

d) A gazdasági területek engedélyköteles rendezésekor (építés, felújítás, bontás, használatimód-változás) a kötelezően előírt mértékű zöldfelületeket, valamint a telephelyek és egyéb beépítetlen és burkolatlan zöldfelületeit díszkertként vagy védőzöldként kertészeti módszerekkel, a tulajdonosnak, vagy építtetőnek kertszerűen kell kialakítania.

e) Az egyes építmények használatbavételének feltétele, hogy az épület a teljes körű vezetékes közműellátásba be legyen kötve.

f) * 

g) Az építési engedélyezési terveket az alábbi épületek esetében ki kell egészíteni környezeti hatáselemzéssel (városképbe való illeszthetőséggel, közlekedési-forgalmi hatás, stb.):

1. Az 50 m épülethosszt vagy 2000 m2 beépített alapterületet meghaladó épület,

2. 2 m terepmagasságot vagy 300 m3 földtömeget meghaladó terepmunka,

3. 5000 m2-nél nagyobb összefüggő burkolt felület,

4. 50 személygépkocsi vagy 10 tehergépjármű egyidejű elhelyezését szolgáló parkoló,

5. várhatóan a telephely határán kívül is jelentkező egyéb környezeti hatás (zaj, jelentős forgalomváltozás, stb.) esetén.

(2) A Gksz-1 jelű építési övezet a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területnek a városképi szempontból meghatározó része, amely elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

a) *  Az övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen - ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el.

b) *  Az övezet városképi kitettsége miatt fokozott figyelmet kell fordítani az egyes épülettömegek, épületszínezések településképi megjelenésére. Fényes és a környezettel nem harmonizáló (pl. kék, piros stb.) színű tetőhéjazat nem létesíthető.

c) *  Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi feltételek szerint engedélyezhető:

Kialakítható legkisebb telekméret: min. 3000 m2
Kialakítható legkisebb telekszélesség: min. 30 m
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 45%
Min. építménymagasság: 4,50 m
Max. építménymagasság: 9,0 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 30%
Terepszint alatti beépítettség: max. 45%
Max. építhető szintterület: 1,6 m2/telek m2
Környezetterhelési határértékek: 12-14. § szerint

d) Az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden
1000 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel. (A létesítendő épületek számába az önálló portaépületet nem kell beleszámolni.)

e) Az övezeten belül csak a településképi elvárásoknak megfelelő épület létesíthető. Szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását.

(3) A Gksz-2 jelű építési övezet a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, amely elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

a) *  Az övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen - ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el.

b) *  Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi feltételek szerint engedélyezhető:

általában Turnhardt major Ikva-patak menti terület
Kialakítható legkisebb telekméret: min. 3000 m2 min. 1000 m2 kialakult ill.
min. 3000 m2
Kialakítható legkisebb telekszélesség: min. 40 m min. 20 m kialakult ill. min. 30 m
Beépítési mód: szabadonálló
(SZ)
szabadonálló, oldalhatáron álló (SZ) (O) szabadonálló
(SZ)
Beépítettség: max. 45%
Minimális építménymagasság: 4,5 m 3,00 4,5 m
Maximális építménymagasság: 10,50 m SZ - 9,0 m
O - 4,5 m
10,50 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 30%
Terepszint alatti beépítettség: max. 45%
Max. építhető szintterület: 1,6 m2/telek m2
Környezetterhelési határértékek: 12-14. § szerint

c) Az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden
1000 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel. (A létesíthető épületek számába az önálló portaépületeket nem kell beszámolni.)

(4) A Gip-11 jelű építési övezet a szennyvíztisztító védőtávolságába eső ipari gazdasági területnek a városképi szempontból meghatározó része.

a) Az övezetben új jelentős mértékű zavaró hatású tevékenységi célú építmények és tevékenységek nem helyezhetők el. Az övezet elsősorban csekély forgalomvonzású és alacsony élőmunka-igényes, nem élelmiszeripari termékek raktározását, termelését és kereskedelmét szolgáló, valamint településgazdálkodási építmények, elhelyezésére szolgál. Lakás nem létesíthető. Az övezetben nem helyezhető el vendéglátás, étkezési szolgáltatás vagy kereskedelmi funkció (munkahelyi étkező, vagy büfé).

b) *  Az övezet városképi kitettsége miatt fokozott figyelmet kell fordítani az egyes épülettömegek, épületszínezések településképi megjelenésére. Fényes és a környezettel nem harmonizáló (pl. kék, piros, stb.) színű tetőhéjazat nem létesíthető.

c) *  Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi feltételek szerint engedélyezhető:

Kialakítható legkisebb telekméret: min. 3000 m2
Kialakítható legkisebb telekszélesség: min. 30 m
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 45%
Min. építménymagasság: 4,50 m
Max. építménymagasság: 10,5 m
A zöldfelület legkisebb értéke: min. 40%
Terepszint alatti beépítettség: max. 45%
Max. építhető szintterület: 1,8 m2/telek m2
Környezetterhelési határértékek: 12-14. § szerint

d) Az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 1000 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel. (A létesíthető épületek számába az önálló portaépületeket nem kell beszámolni.)

e) A területen belül csak a településképi elvárásoknak megfelelő épület létesíthető. Szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását.

f) Az övezetnek a védőtávolság csökkentésével Gksz-1 jelű övezetre előirányzott részén csak olyan tevékenységek engedélyezhetők, amelyek az új övezeti besorolás hatályba léptetését nem lehetetlenítik el.

g) Az övezetben a szennyvíztisztító felöli hátsókertben előírt beültetési kötelezettségű telkeken a tulajdonosnak, vagy az építtetőnek többszintes, zárt védőfásítást kell létesítenie, melynek megléte a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.

(5) A Gip-12 jelű építési övezet a szennyvíztisztító védőtávolságába eső ipari gazdasági terület.

a) Az övezetben új, jelentős mértékű zavaró hatású tevékenységi célú építmények nem helyezhetők el. Az övezet elsősorban csekély forgalomvonzású és alacsony élőmunka igényes nem élelmiszeripari termékek raktározását, termelését és kereskedelmét szolgáló, valamint településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál. Lakás nem létesíthető. Az övezetben nem helyezhető el vendéglátás, étkezési szolgáltatás vagy kereskedelmi funkció (munkahelyi étkező, vagy büfé).

b) *  Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi feltételek szerint engedélyezhető:

Kialakítható legkisebb telekméret: min. 3000 m2
Kialakítható legkisebb telekszélesség: min. 30 m
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 45%
Min. építménymagasság: 4,50 m
Max. építménymagasság: 9,00 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 40%
Terepszint alatti beépítettség: max. 30%
Max. építhető szintterület: 1,6 m2/telek m2
Környezetterhelési határértékek: 12-14. § szerint

c) Az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 1000 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel. (A létesíthető épületek számába az önálló portaépületeket nem kell beszámolni.)

d) Az övezetben a szennyvíztisztító felöli hátsókertben előírt beültetési kötelezettségű telkeken a tulajdonosnak, vagy az építtetőnek többszintes, zárt védőfásítást kell létesítenie, melynek megléte a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.

(6) A Gip*-12 jelű építési övezet a jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági területnek a GYSEV Logisztikai Központ céljára kijelölt része.

a) Az övezetben új, jelentős mértékű zavaró hatású tevékenységi célú építmények csak akkor helyezhetők el, ha zavaró környezeti hatásuk - az előzetes környezeti hatástanulmány által igazoltan - a telephely határán kívülre nem terjed vagy igazolható, hogy a meglévő fejlesztési tervben előirányzott területhasználatot nem zavarja.

b) A Harkai úti hulladéklerakó védőtávolságán belül csak logisztikai üzemi forgalom-vonzású és alacsony élőmunka igényes, nem élelmiszeripari termékek raktározását, termelését és egyéb üzemi tevékenységet szolgáló építmények helyezhetők el.

c) A Harkai úti hulladéklerakó védőtávolságán kívül mindenfajta nem jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, igazgatási és egyéb irodaépület, szociális épület, a használók és a személyzet számára szolgáló szállásférőhely és egy darab szolgálati lakás, üzemanyagtöltő és sportépítmény is elhelyezhető.

d) A GYSEV Logisztikai Központ számára az 1. sz. melléklet szerinti irányadó telekhatárok figyelembe vételével önálló telket kell kialakítani. A telekrendezésnek a meglévő és a bővítési területre is ki kell terjednie. Igény esetén a telephely az irányadó jelleggel meghatározott egyéb ipari terület felé bővíthető.

e) *  Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi feltételek szerint engedélyezhető:

Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 30%
Min. építménymagasság: 4,50 m
Max. építménymagasság: 9,00 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 40%
Terepszint alatti beépítettség: max. 30%
Max. építhető szintterület: 1,6 m2/telek m2
Környezetterhelési határértékek: 12-14. § szerint

f) Az övezetben előírt beültetési kötelezettségű telekhatár menti területeken a tulajdonos, vagy az építtető köteles többszintes, zárt védőfásítást, ahol ez nem megvalósítható, ott látványzáró fasort telepíteni. Az egyéb zöldfelületek fásított, gondozott területként tartandók fenn.

g) A kialakítandó parkoló mennyiséget a telephely üzemi-vasúti-közúti forgalmához illeszkedően kell meghatározni olyan módon, hogy a szükséges várakozóidőben megnövekedett igényeknek is megfeleljen.

h) A forgalomnövekedést lehetővé tévő új vágányok üzembe helyezéséhez a hatósági engedély megadásának feltétele, hogy a szennyvíztisztító telep északi oldaláról induló és az Ipar körút folytatásában levő út kiépítéséről a GYSEV Rt. és az Önkormányzat megállapodást kössön.

(7) A Gip-2 jelű építési övezet egyéb ipari gazdasági terület, amely elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

a) Az övezetben az alábbi építmények elhelyezése engedélyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági-termelő tevékenységi célú épület,

2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló lakások (1 lakás/telephely),

3. az alaptevékenységhez kapcsolódó igazgatási és egyéb irodaépület,

4. parkolóház, üzemanyagtöltő,

5. az egyéb alapfunkciójú telephelyhez kapcsolódó sportlétesítmény.

b) *  Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi feltételek szerint engedélyezhető:

Kialakítható legkisebb telekméret: min. 3000 m2
Kialakítható legkisebb telekszélesség: min. 30 m
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 45%
Min. építménymagasság: 4,50 m
Max. építménymagasság: 10,50 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 30%
Terepszint alatti beépítettség: max. 45%
Max. építhető szintterület: 1,8 m2/telek m2
Környezetterhelési határértékek: 10-13. § szerint

c) Az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 1000 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel. (A létesíthető épületek számába az önálló portaépületeket nem kell beszámolni.)

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

A közlekedési területek

7. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit, és védőtávolságait az 1. sz. melléklet tünteti fel.

(2) *  A területen a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

(3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak láthatóságát ne akadályozzák.

(4) A terv területén érintett főutak, gyűjtőutak és azok részletes szabályozása a következő:

a) *  M85 gyorsforgalmi út:

A védőterület határa a Szabályozási Terv szerint.

b) Országos főút:

- A meglévő 84. számú Balatonederics-Sárvár-Sopron másodrendű főút, melynek védőtávolsága külterületen az út tengelyétől 50 m, belterületi szabályozási szélessége 46,55 m.

c) *  Városi forgalmi út:

1. A Győri út, melynek szabályozási szélessége min. 30 m.

2. A Kőszegi út, melynek szabályozási szélessége min. 30 m.

3. A KÖu Te jelű út, melynek szabályozási szélessége 18 m.

d) Városi gyűjtőút:

- Az Ipar körút és ennek déli folytatása, valamint a 84. sz. főút és az Ipar körút között tervezett gyűjtőutak, melyek szabályozási szélessége 16, illetve 22 m.

e) Egyéb települési kiszolgáló utak:

1. A terv szerinti 16 m szabályozási szélességgel alakítandók ki.

2. Az irányadó szabályozással meghatározott utak kialakítása - a teleknagyság igények függvényében - nem kötelező. A kötelező vagy irányadó szabályozással meghatározott települési kiszolgáló utakat - az Önkormányzattal kötött megállapodás szerint - az érintett tulajdonosok közhasználatra átadott magánútként is megvalósíthatják.

3. Az érintett tulajdonosoknak és építtetőknek az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján az utakat burkolt felülettel, csapadékvíz elvezetéssel, közvilágítással és legalább egyoldali utcafásítással kell kialakítaniuk.

(5) A telephelyek parkolási igényét az OTÉK 42. § (2) bekezdés alapján meghatározott mértékben telephelyen belül, legalább az OTÉK 42. § (7) bekezdésében meghatározott fásítással kell megoldani.

(6) A Kz jelű közlekedési zöld övezet:

a) Az övezetben az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el, melyekben a védőtávolságokon belüli övezetek vendéglátó és közélelmezési igényeit is ki kell elégíteni.

b) A területen a beültetési kötelezettségű területeket az 1. sz. melléklet tünteti fel.

c) Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi feltételek szerint engedélyezhető:

Kialakítható legkisebb telekméret: min. 5000 m2
Kialakítható legkisebb telekszélesség: min. 40 m
Beépítési mód: szabadonálló (SZ)
Beépítettség: 10% max 700 m2
Min. építménymagasság: 4,5 m
Max. építménymagasság: 10,50 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 70%
Terepszint alatti beépítettség: max. 10%
Max. építhető szintterület: 0,5 m2/telek m2
Környezetterhelési határértékek: 12-18. § szerint
Közműellátás: Teljes közműellátás

(7) * 

Közműterületek, közműlétesítmények

8. § (1) A közműlétesítmények védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságokon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(3) A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem gyártható, élelmiszeripari termék és gyógyszer nem csomagolható, raktározható és forgalmazható.

(4) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(5) A tervezési területről a felszíni- és csapadékvizek zárt csatornahálózattal vezethetők le, a tereprendezésnél a megfelelő lejtések kiépítésére fokozott figyelmet kell fordítani.

(6) Közvetlenül az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad. A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(7) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(8) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „Zöld” parkoló létesítése tilos!

(9) A patakok partélétől 6-6 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.

(10) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

(11) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(12) A termikus energiaigények kielégítése a levegőtisztaság védelme érdekében - elérhetősége esetén - csak távhőszolgáltatással, illetve azzal azonos, vagy kedvezőbb környezeti terhelést okozó módon, megújuló energiahordozók hasznosításával engedélyezhető.

(13) *  A tervezési területeken a közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat, valamint az elektronikus hírközlési hálózatot kiépíteni, vagy ezek rekonstrukcióját végrehajtani földkábel alkalmazásával szükséges. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(14) A földgázelosztás nagy-közép- és középnyomású elosztóhálózattal történik, ezért telkenként házi nyomáscsökkentőket kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatán helyezhetők el.

(15) *  A tervezési területen a gázbekötő vezetékek telken belül is csak föld alatti kivitellel készülhetnek.

(16) *  A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés, épületbővítés tényleges használata csak teljes közművesítettség megléte esetén engedélyezhető.

Zöldfelületek

9. § (1) A tervezési területen zöldterület besorolású terület nincs.

(2) Zöldfelületek a szabályozási tervben jelölt patakokat kísérő közlekedési zöld, (Kz) és egyéb övezetetekhez tartozó területek beültetési kötelezettségű része. A Rák, az Ikva patakok és a déli vasúti árok menti parti sávok kialakítását és használati előírásait az egyéb területek között találjuk.

Vízgazdálkodási terület

10. § (1) Az Ikva- és Rák-patak vízgazdálkodási területével és ennek közvetlen környezetével összefüggő rendelkezések:

a) Az Ikva- és Rák-patak és a déli vasúti árok mellett 6-6 m széles, nem lekeríthető parti sávot kell kialakítani, melyen csak a vízgazdálkodási terület kezelője által meghatározott tevékenység folytatható. A parti sávot az érintett telektulajdonosok kötelesek folyamatosan fenntartani a vonatkozó jogszabályok szerint.

b) A patakok mentén - az egyes telkek lekeríthető részén belül - legalább 10-10 m széles sávot fásított zöldterületként kell kialakítani.

c) A patakok esetleges újabb mederrendezésekor nemcsak az érintett, hanem a teljes mederhosszat figyelembe kell venni. A rendezés során nemcsak a vízfolyások hidrológiai és a felújítási munkák gazdasági szempontjait kell figyelembe venni, hanem a vízfolyások hidrobiológiai adottságait, a tájképi beillesztést, és a parti környezet revitalizációját biztosító mérnökbiológiai megoldásokat is.

(2) A beültetési kötelezettségű területeken minimum 75%-os zöldfelületet kell biztosítani, amit elsődlegesen többszintes, zárt lombkoronaszintű, fás növényállomány alkalmazásával kell elérni.

III. FEJEZET

Környezetalakítás, környezetvédelem

11. § (1) Sopron Megyei Jogú Város környezetvédelmi feladatait Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése határozattal jóváhagyott Környezetvédelmi Programja határozza meg. * 

(2) A területen környezeti hatástanulmány készítésére kötelezett tevékenység, vagy egységes környezethasználati engedély megszerzésére kötelezett területhasználat csak az Önkormányzat előzetes hozzájárulása alapján létesíthető.

(3) A tevékenység a közterület terhére nem vonzhat olyan új gépjárműforgalmat, amelyet személygépkocsi forgalom tekintetében saját telken belül nem kielégíthető parkolási igénnyel jár vagy olyan új tehergépjármű forgalom esetén, amely a meglévő forgalmi utakon nem bonyolódhat le biztonságosan és vezethető a telephelyig.

(4) * 

Zaj- és rezgésvédelem

12. § (1) A terület jelenlegi zajterheltségét („null-állapot”) tervezett beépítésnél/bővítésnél terepi mérésekkel kell megállapítani, a várható zajkibocsátásokat számításokkal kell prognosztizálni a tervezett épületek engedélyezési kérelméhez a lakóterületekre jutó a zajvédelmi beavatkozások szükségességének és mértékének meghatározása, valamint alátámasztása érdekében.

(2) * 

A levegőtisztaság védelme

13. § * 

A termőföld védelme

14. § (1) A földmozgással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás-előkészítés, földműépítés, stb.) végzése során biztosítani kell:

a) A kitermelt (megmozgatott) humuszos és altalaj egymástól jól elkülönített, a területen belül ártalommentes elhelyezését,

b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel, stb.),

c) A megmozgatott föld vizsgálatát, szükség esetén kezelését.

(2) Az építtető köteles elkészíttetni a termőföld leszedésére, tárolására és újrafelhasználására vonatkozó tervet.

(3) A szabályozási terv által érintett termőföldterületeket felhasználásukig a használó köteles a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani. A termőföld hasznosítási kötelezettség fennáll a belterületbe vonás után is a termőföld engedélyezett célú felhasználásáig.

A víz védelme

15. § (1) Új létesítmény esetén a vízigény kielégítése, a szennyvízkibocsátás, az élővízfolyásokba (patakokba), vagy a talajba szikkasztással történő csapadékvíz- bevezetés, földalatti vizek kiemelése és használata vízjogi engedély kötelesek.

(2) A telepről kikerülő szennyvíz az elválasztott rendszerű városi zárt szennyvíz-csatornahálózat révén jut a szennyvíztelepre.

(3) A helyszíni talajvízkivétel elvileg lehetséges, a víz felhasználását bevizsgálás alapján lehet meghatározni a közvetlen ivóvíz-, mezőgazdasági és élelmiszeripari célú felhasználás kivételével. A talajvíz-kivétel műtárgyak létesítése vízjogi engedélyhez kötött.

(4) A meglévő és a terv szerint kialakítható telephelyeken az új és módosuló tevékenységek hatósági engedélyezésekor a felszínen - pl. parkoló felületen, kültéri raktározó felületeken - összefolyó csapadékvizek szennyezésének - pl. olajszennyezés, egyéb folyékony vagy szilárd környezetkárosító anyag, hordalék - potenciális veszélye esetén az összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába juttatása csak előtisztító berendezés alkalmazása mellett engedélyezhető. A környezet védelme érdekében a szakhatósági engedélyek műszaki és technológiai előírásai szerint kell eljárni. Előtisztítás nélkül csak a szennyezetlen csapadékvizek szikkaszthatók el vagy vezethetők a befogadóba.

(5) * 

(6) Vizek érzékenységét tekintve a szabályozási terv területe kevésbé érzékeny területnek számít és nincs védendő ivóvízbázis közelében sem. A területen találhatók a hulladéklerakó telep talajvízszennyezését ellenőrző kutak, ezek védelme biztosítandó.

(7) Új létesítmény tervezésekor vagy a meglévő fejlesztésekor törekedni kell az esővizek lehetőség szerinti felhasználására (locsolásra, szociális cél stb.) a vízszükségletek csökkentése céljából.

Hulladékgazdálkodás

16. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a termelési és szolgáltatási folyamatok során keletkező különféle hulladékokat osztályozva és zárt rendszerben kell gyűjteni. Törekedni kell a hulladékok üzemi területen belüli újrafeldolgozására és újrahasznosítására, ezáltal az elszállítandó hulladék mennyiségének csökkentésére.

(2) *  Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a hulladékgazdálkodást Sopron Megyei Jogú Város hulladékgazdálkodási terve alapján kell végeznie. A szabályozási terv területén keletkező hulladékokról a termelőnek, kezelőnek nyilvántartást kell vezetni, és gondoskodnia kell a hulladék újrahasznosításáról, a begyűjtőnek történő átadásról vagy az ártalmatlanításról.

(3) A kommunális hulladékot és az ezzel együtt kezelhető minőségű termelési hulladékot a várost kiszolgáló hulladékgazdálkodási vállalkozó(k) által meghatározott módon kell gyűjteni és tárolni.

(4) A veszélyes hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítve kell gyűjteni és tárolni az erre a célra kijelölt és megépített ideiglenes tárolóhelyen. A veszélyes hulladékok munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyének engedélyezése és kialakítása a vonatkozó rendelet előírásainak megfelelően végezhető. A engedélyes hulladékkezelőnek történő átadást az erre a feladatra felkészült szakvállalat végezheti a vonatkozó jogszabályok és műszaki előírások betartásával.

(5) Veszélyes hulladék-lerakó a területen vagy az egyes telkeken nem alakítható ki.

(6) *  Jelen rendelet hatálya alá tartozó területet érinti a városi hulladéklerakó és komposztáló telep védőterülete. A jelölt 500 m sugarú védőterületnek 300 m-re történő csökkentésének feltételei a lerakás tervezett megszüntetése és a többszintes fásítás megvalósítása. A védőterületen belül tilos élelmiszeripari termék előállítása, feldolgozása és tárolása. A hulladéklerakó működése a megszüntetésig és a rekultivációig a környezetvédelmi működési engedély alapján folytatható.

Táj- és természetvédelem, városkép védelem

17. § (1) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen általános természetvédelem alatt állnak a patakok és a déli vasúti árok mindkét parti területei és megőrzendő az ott található jellegzetesen vízparti növényvegetáció: az idős nyár és fűzfák, valamint az egyéb élővilág.

(2) Helyi védettséget élvez a 84. számú főút melletti idős hárs és vadgesztenye fasor.

(3) A szennyvíztisztító telep körül az egyes szomszédos telkek hasznosításának feltétele az 1. sz. mellékleten jelzett védő-zöldfelület létesítését.

IV. FEJEZET

A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények előírásai

18. § A tervezési területtel összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az Étv. 17-30. § szerinti általános szabályokon túlmenően a jelen rendelet 19-21. §-aiban meghatározott helyi előírások biztosítják.

Telekalakítás, helyi közút céljára történő lejegyzés

19. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata jelen rendeletével a terület terv szerinti felhasználásának lehetőségét biztosítja, de nem vállal feltétel nélküli kötelezettséget az ehhez szükséges közhasználatú területek lejegyzésére, kisajátítására, ill. kialakítására. A jelen rendelet szerinti telekalakítások engedélyezésének feltétele a közhasználatú területek jelen rendelet szerinti kialakítása az ingatlan-nyilvántartásban.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

20. § (1) A szabályozási tervben a területre előirányzott helyi közutakat és közműveket az Étv. 28. § (1) alapján legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) A helyi közút- és közműépítéseket az önkormányzat külön rendelete szabályozza. * 

Településrendezési kötelezettségek

21. § (1) Közérdekű környezetalakítás céljából jelen rendelet az egyes kialakítandó telkek, ill. a közterületek egy részén beültetési kötelezettséget ír elő.

(2) A beültetési kötelezettség az érintett telek tulajdonosát terheli, melyet az építési tevékenységgel egyidejűleg, ill. a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig és ennek feltételeként köteles az előírt módon teljesíteni.

(3) A közhasználatú területre előírt beültetési kötelezettségre a beruházást végzőt az útépítéssel egy időben kell kötelezni.

(4) A szennyvíztisztító környékén a köz vagy saját területén előírt beültetési kötelezettség a szennyvíztisztító üzemeltetőjét terheli.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

22. § (1) A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatályba lépésével Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 46/2000. (XII. 1.) önkormányzati rendeletével módosított, Sopron, Délkeleti gazdasági terület és GYSEV Logisztikai Központ helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/1999. (VI. 1.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Walter Dezső Dr. Galambos György
polgármester jegyző

1. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 26/2005. (VI. 3.) önkormányzati rendeletéhez * 

2. számú melléklet a Sopron Megyi Jogú Város Önkormányzatának 26/2005. (VI. 3.) rendeletéhez

Településszerkezeti tervlap

3. számú melléklet a Sopron Megyi Jogú Város Önkormányzatának 26/2005. (VI. 3.) rendeletéhez

Út mintakeresztszelvény


  Vissza az oldal tetejére