Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról és a távhőszolgáltatás díjairól

Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvényben, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 6. § és az 52-53. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve az utóbbi törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) a következők szerint rendelkezik:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § *  E rendelet hatálya kiterjed Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén

a) azokra a távhő termelésére szolgáló hőtermelő létesítményekre, melyek létesítési, működési engedélyét a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) adja ki,

b) azokra a távhőszolgáltatókra, melyek működési engedélyét a MEH adja ki,

c) az a) és b) pont szerinti engedélyes szolgáltatását igénybevevő fogyasztókra.

2. § Nem tartozik e rendelet hatálya alá: (Tszt. 1. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján)

a) a saját felhasználási célra hőt termelő létesítmény, valamint az a távhőtermelő tevékenység, amit a termelő, szolgáltató közbeiktatása nélkül, közvetlenül a nem lakossági felhasználónak, egyedi szerződés alapján végez,

b) központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő távhőtermelő és hőszolgáltató létesítmény.

II. Fejezet

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

3. § *  E rendelet alkalmazásában a Tszt. 3. §-ában és a végrehajtására kiadott 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/A. §-ában foglaltakat kell értelmezni.

További fogalom meghatározások:

a) fűtött helyiség: A rendelet szempontjából fűtött az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja az előírt hőmérsékletet,

b) fűtött légtérfogat: a telepszerű többszintes épületek esetében a szolgáltatási díj alapját képező fűtött légtérfogat megállapításánál a műszaki tervek adatait kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

A fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának szorzataként kell meghatározni. A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területet, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni, azonban az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének közművezetékeket védő burkolat mögötti része a fűtött légtérfogat megállapításánál nem vehető számításba. Ha a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában az előírt hőmérsékletet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl. villamos hősugárzó) biztosítják a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.

III. Fejezet

ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG

4. § (1) Az önkormányzat köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátását.

(2) Az ellátási kötelezettségét az önkormányzat az engedélyes vagy engedélyesek útján valósítja meg.

IV. Fejezet

A TÁVHŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

5. § (1) A hőtermelő létesítmények működtetése és fejlesztése a távhőszolgáltató feladata.

(2) Új, vagy növekvő távhő igénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató díjával nem fedezett fejlesztési díjára csatlakozási díjat kérhet, melynek maximum mértékét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. A díjak változását az Önkormányzat rendeletben rögzíti.

(3) Abban az esetben, ha a távhővezeték hálózat vagy annak egyes részei nem a távhőszolgáltató vagy a felhasználó tulajdonát képezik, a vezeték és részei tulajdonosát az engedélyes távhőszolgáltatóval a szolgáltatói berendezések fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére a polgári jog szabályai szerint legalább 5 éves hosszú távú szerződéskötési kötelezettség terheli.

(4) A (3) bekezdésben foglalt szerződéskötési kötelezettség nem vonatkozik a felhasználó tulajdonában lévő távhővezeték hálózat részét képező azon vezetékszakaszra, amely a szolgáltatói hőközpontot az ellátott épület felhasználói berendezésével kötik össze a csatlakozási pontig bezárólag. E vezetékszakaszt a távhő felhasználó köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.

6. § (1) A felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználó kötelessége.

(2) Új felhasználói berendezést létesíteni, meglévő felhasználói berendezést áthelyezni, átalakítani vagy megszüntetni, új, áthelyezett, átalakított felhasználói berendezést üzembe helyezni csak a távhőszolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad.

(3) A felhasználó kezelésében lévő hőközpont esetén a (2) bekezdés előírásait csak a hőközpont és a kapcsolódó primer hálózat vonatkozásában kell alkalmazni.

7. § *  A 2. mellékletben kijelölt városrészekben a területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztasági szempontok alapján célszerű, és előnyben részesül a távhőszolgáltatás fejlesztése.

V. Fejezet

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ ÉS A FELHASZNÁLÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY

8. § (1) A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony általános szabályait a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet mellékleteként kiadott Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSZ) tartalmazza.

(2) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános, az egyéb felhasználóval egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.

(4) Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének a megfizetésére.

(5) A felhasználói igény kielégítés és a távhőszolgáltatás rendeletben foglaltakon túlmenő szabályait az üzletszabályzat tartalmazza, melyet a távhőszolgáltató köteles a fogyasztók részére hozzáférhetővé tenni.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLTATOTT TÁVHŐ MÉRÉSE ÉS ELSZÁMOLÁSA

9. § (1) Forróvíz hőhordozó esetén

a) a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a fogyasztói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni. Amennyiben szolgáltatói központi mérés alkalmazása esetén az egyes épületekre jutó hőmennyiség az ott mért távhőmennyiségből nem határozható meg, és annak mennyisége épületenként nem szabályozható, a távhőszolgáltató köteles (5 éven belül) felhasználói hőközpontok létesítésével és mérők beépítésével a hőmennyiségmérés feltételeit biztosítani.

b) ha a szolgáltatói hőközpontban több fűtési hőcserélő blokk van , akkor a fűtési célú hőenergia további mérésére van lehetőség a fűtési hőcserélő blokkon, primer oldalon.

c) a hőfogadó állomáson elhelyezett hőmennyiségmérő a szolgáltatói hőközpontban lévő mérő mellékmérője. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja - egyéb megállapodás hiányában - a szolgáltatói hőközpontban mért hőmennyiség.

d) a szolgáltatott távhő mennyisége - a távhőszolgáltatóval történt egyeztetést követően - épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a felhasználó az épület valamennyi épületrészében (lakásokban és egyéb rendeltetésű helyiségekben) a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a felhasználói berendezés szükséges átalakításának költségeit viseli. Az épületrészenkénti mérés nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé.

e) az épületrészenként felszerelt hőmennyiségmérő a felhasználói hőközpont vagy a hőfogadó állomás mellékmérője.

(2) Gőz hőhordozó esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a szolgáltatói hőkőzpontban megmért gőzmennyiség és hőtartalma szorzatának, valamint a visszaadott csapadékvíz mennyiség és hőtartalma szorzatának különbségéből állapítja meg.

(3) A lakóépületet is ellátó szolgáltatói hőközpontról ellátott fogyasztói közösség által felhasznált összes használati melegvíz mennyiségének a mérése a hőközpontba beépített, a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű nyilvántartásában lévő betáplált hidegvíz mennyiségének mérésére szolgáló főmérővel történik.

(4) A használati melegvíz egyedi mérésére a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon

a) épületek hőfogadó állomásán, vagy

b) az egyedi használati melegvíz vételezési helyeken van lehetőség. A használati melegvíz egyedi mérésének megvalósítása nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé, annak költsége a fogyasztót terheli.

10. § (1) Elszámolási mérő csak mérési feladat elvégzésére alkalmas és hiteles mérő lehet.

(2) Hiteles az az elszámolási mérő, amelyet az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belső hitelesítésként elfogadott.

(3) A felhasználói közösség megbízottja, illetve a távhőszolgáltató jogosult a másik fél tulajdonában lévő elszámolási mérő(k) rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a mérő az OMH jegyzőkönyve szerint nem biztosítja az előírt pontosságot, úgy

- a szállítás és a hitelesítés költsége a tulajdonost, ellenkező esetben a rendkívüli hitelesítést kérő felet terheli,

- a számla utólagos korrekcióját az OMH jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató köteles elvégezni, legfeljebb az utolsó elszámolási időszakra.

11. § (1) Az elszámolási mérők meghibásodása esetén, annak megjavíttatása, a mérők vonatkozó előírások szerinti időszakos, illetve rendkívüli hitelesítése az elszámolási mérő tulajdonosának, kezelőjének a feladata. A javítás, illetve a hitelesítés időtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén az elszámolási mérő tulajdonosa cseremérőről köteles gondoskodni.

(2) Ha a 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérők esetében a méretlen időszak a 30 napot mégis meghaladja, akkor a 30. nap után a mérési feltételek helyreállításáig a fogyasztót a melegvíz-mérővel nem rendelkező fogyasztónak kell tekinteni.

(3) A 9. § (1) bekezdés a), b), c) pont és a 9. § (2) bekezdés szerinti hőmennyiségmérő meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távhő mennyiségét - egyéb megállapodás hiányában - a mért időszakra vonatkozó adatok, valamint fűtés esetében a külső hőmérséklet és a fűtött napok számának korrekciója alapján kell meghatározni.

(4) A 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérő meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott melegvíz mennyiségét az előző elszámolási időszak átlagfogyasztását alapul véve kell meghatározni.

12. § (1) A felhasználó illetve a távhőszolgáltató köteles biztosítani az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését.

(2) Amennyiben az ellenőrzés során a fogyasztónál elhelyezett elszámolási mérőkön a hőszolgáltatói, illetve az állami hitelesítésű záróelem (ólomzár) sérült, úgy a felhasználó a tárgyi elszámolási időszakra a 26. § (4) bekezdés szerinti pótdíjat köteles fizetni.

VII. Fejezet

ALKALMAZOTT DÍJAK

13. § *  A díjfizető a távhőszolgáltatásért alapdíjat, hődíjat, gőz hőhordozó esetén ezen kívül csapadékvíz díjat is fizet.

14. § (1) Az alapdíj éves díj, mely

a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből;

b) a távhőszolgáltató primer távhővezetékeinek és tartozékainak üzemeltetési és fenntartási költségéből;

c) a távhőszolgáltató kezelésében lévő hőközpontok üzemeltetési és fenntartási költségéből;

d) a távhőszolgáltató szekunder távhővezetékeinek és tartozékainak üzemeltetési és fenntartási költségéből;

e) hőmennyiségmérők üzemeltetési, fenntartási költségeiből;

f) a hőszolgáltató által vásárolt hő teljesítménydíjából, szolgáltatási különdíjból;

g) a távhőszolgáltatás egyéb működési költségeiből;

h) a meglévő rendszeren Tszt. előírásai miatt utólag beépítésre kerülő hőmennyiségmérők létesítési költségéből;

i) üzleti nyereségből áll.

(2) Ha a hőközpont a felhasználó tulajdonában, kezelésében van, akkor a díjfizető a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény után fizeti az alapdíjat (Ft/MW/év).

(3) Ha a felhasználói hőközpont a hőszolgáltató kezelésében van, akkor a díjfizető a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény vagy a fűtött légtérfogat alapján fizeti az alapdíjat (Ft/MW/év vagy Ft/légm3/év).

(4) Ha a szolgáltatói hőközpont a hőszolgáltató kezelésében van és

a) nincs hőfogadói mérés, akkor a díjfizető fűtött légtérfogat után fizeti az alapdíjat
(Ft/ légm3/év);

b) van hőfogadói mérés, akkora díjfizető a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény vagy a fűtött légtérfogat alapján fizeti az alapdíjat (Ft/MW/ év vagy Ft/légm3/év).

(5) Az alapdíj meghatározásánál az (1) bekezdés szerinti költségekből az egyes fogyasztói körnél (lakossági fogyasztó-egyéb fogyasztó) körönként a ténylegesen felmerülő költségek vehetők figyelembe.

(6) Lakossági felhasználók esetében hagyományos, nem iparosított technológiával épített lakások fűtött térfogatának meghatározásánál a ténylegesen felmerülő költségek a következő csökkentő tényezővel vehetők figyelembe:

- 140 légköbméterig csökkentő tényező nem vehető igénybe, azaz a lakás meghatározott fűtött légtérfogata szorozva eggyel adja az alapdíj számítási értékét,

- 140 légköbméter felett a következő képlet szerint csökkenthető az alapdíj elszámolását adó fűtött légtérfogat értéke:

csökkentett fűtött légtérfogat = 140+140x(L-140)/L, ahol L a lakás ténylegesen meghatározott fűtött légtérfogata.

15. § (1) A hődíj

a) a hőszolgáltató által a távhő és a használati melegvíz előállításához felhasznált tüzelőanyag árából és fuvardíjból;

b) a primer hálózati hőveszteségből;

c) a szekunder hőveszteségből;

d) a távhőszolgáltató által vásárolt hő hődíjából;

e) az üzemeltetés és fenntartás során felhasznált víz hőtartalmának ellenértékéből áll.

(2) Gőzfogyasztók hődíjánál, ha a mérés helye a hőtermelő létesítmény átadó állomásán van, az (1) bekezdés b), c) pontok nem vehetők figyelembe.

(3) A szekunder hálózati hőveszteség a hődíjban csak akkor vehető figyelembe, ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a fogyasztó és a távhőszolgáltató közötti közüzemi szerződés szerinti elszámoló mérő.

(4) A hődíjat a mért hőmennyiség (GJ), illetve a használati melegvíz mennyiség után kell fizetni.

16. § *  A csapadékvíz díj a gőzfogyasztók által vissza nem adott csapadékvíz miatt szükséges lágyvíz költségeit (víz- és csatornadíj, lágyítás költségei) tartalmazza.

17. § A távhőszolgáltató kezelésében lévő hőközpontról ellátott díjfizetők felé a használati melegvíz és csatornadíjának a felhasznált mennyiséggel arányos részét a távhőszolgáltató a melegvíz hődíjától elkülönítetten a mindenkor érvényes víz- és csatornadíjakkal számlázza tovább.

VIII. Fejezet * 

CSATLAKOZÁSI DÍJ * 

18. § *  (1) Az önkormányzat a csatlakozási díj maximális mértékét jelen rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A csatlakozási díj megállapítására a vonatkozó jogszabályok alapján a távhőszolgáltató írásban tehet javaslatot.

IX. Fejezet

DÍJFIZETÉS

19. § *  A felhasználó tulajdonában, kezelésében lévő hőközpontokról ellátott díjfizető a 14. § szerinti alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban, a hőközpontban megmért hőmennyiségnek megfelelő hődíjat a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

20. § (1) A távhőszolgáltató kezelésében levő hőközpontról ellátott díjfizető

a) a 14. § (3), (4) bekezdések szerinti alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban;

b) fűtési hődíjat a 22. § (2)-(4), (8) bekezdések szerint;

c) a használati melegvíz hődíjat a 22. § (9) bekezdés szerint fizeti meg.

(2) Ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti közüzemi szerződés szerint elszámolási mérő, akkor a hőfogadói mérésre vonatkozó hődíjat kell alkalmazni.

21. § (1) Amennyiben a távhőszolgáltató kezelésében levő hőközpontról ellátott épületnek, épületrésznek több tulajdonosa van, a távhő díjak kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás a távhőszolgáltató feladata. A távhődíjak épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek (díjfizetők, távhőszolgáltató) megállapodása rögzíti.

(2) Az érdekeltek megállapodásának hiányában a díjfizetésre a 22. § előírásait kell alkalmazni.

22. § (1) A díjfizető az igénybevett szolgáltatás szerint a tulajdonában levő helyiségek fűtött légtérfogata után a fűtési alapdíj (Ft/légm3/év) és/vagy melegvíz alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban fizeti meg.

(2) A fűtési célra fordított hőmennyiség hődíját (továbbiakban: fűtési hődíj) a díjfizető havonta utólag, a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

(3) A hőközpontról ellátott felhasználói közösség fűtési célú hőfelhasználása

a) a csak fűtési hőigényeket kielégítő hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség,

b) *  a használati melegvizet is előállító hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség, valamint a 9. § (3) bekezdés szerint megmért vízmennyiség és a melegvíz készítés átlagos fajlagos hőfelhasználása szorzatának a különbsége.

(4) A fűtési célú hőfelhasználás a fűtési hőcserélő blokkokra, illetve hőfogadókba elhelyezett hőmennyiségmérőkkel, valamint egyedi mérőkkel tovább bonthatók.

(5) Ha a hőközpontról (fűtési hőcserélő blokkról) ellátott valamennyi hőfogadóban mellékmérő kerül beépítésre, akkor a hőközponti főmérő (fűtési hőcserélő blokkon lévő mérő) és a hőfogadói mellékmérők által mért értékek összegének különbségét fogyasztás arányosan kell az elszámolásnál figyelembe venni.

(6) A távhőszolgáltató az egy-egy felhasználói közösségre vonatkozóan a (3)-(6) bekezdések szerint megmért, vagy meghatározott fűtési célú hőfelhasználást a díjfizetők között a tulajdonukban lévő helyiségek (lakás, közös helyiség, garázs, közület stb.) fűtött légtérfogatának arányában osztja szét. Az eredeti rendeltetésük szerint használt közös helyiségek fűtött légtérfogata 60%-kal, a garázsok fűtött légtérfogata 50%-kal kerül figyelembe vételre.

(7) Fűtési hődíjként a hőközponti mérés szerint elszámolásra vonatkozó hődíjat kell alkalmazni.

(8) A használati melegvíz készítésére fordított hőmennyiség hődíját, (továbbiakban: melegvíz hődíj), valamint a víz és csatornadíj fogyasztással arányos részét (továbbiakban: víz- és csatorna díj) a díjfizető az alábbiak szerint fizeti meg:

a) Ha a felhasználó a 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel rendelkezik, akkor a melegvíz fogyasztást a mért mennyiség (m3) alapján három hónaponként kell elszámolni. Két elszámolási időszak között a díjfizető havonként az előző elszámolási időszak átlagfogyasztása, ennek hiányában a távhőszolgáltató Üzletszabályzatában rögzített mennyiség után részfizetést teljesít.

b) Ha a fogyasztó a 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel nem rendelkezik, akkor a havi használati melegvíz fogyasztás a 9. § (3) bekezdés szerinti főmérő és a 9. § (4) bekezdés szerinti almérők különbségéből - más megállapodás hiányában - a fűtött térfogat arányában rájutó vízmennyiség.

(9) Az alkalmazott lakossági díjakat a 3. melléklet tartalmazza.

23. § *  A csapadékvíz díjat a lakossági fogyasztó a vissza nem adott csapadékvíz után havonta a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

24. § Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új fogyasztási helyet kapcsolnak, úgy a fogyasztó az alapdíjat a belépés hónapjának első napjától fizeti. A szerződést felmondó fogyasztó esetében a tárgyévi alapdíjat köteles megfizetni.

25. § A díjelszámoláshoz szükséges értelmezési rendelkezéseket a Tszt. 2. § tartalmazza.

X. Fejezet

DÍJVISSZAFIZETÉS ÉS PÓTDÍJ

26. § (1) Ha a távhőszolgáltató a szolgáltatást folyamatosan 1 napot meghaladóan neki felróható okból szünetelteti - kivéve a 27. § (2) bekezdés szerinti szüneteltetést - az alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.

(2) Ha a lekötött hőteljesítmény alapján alapdíjat fizető felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt vagy az igénybevehető maximális primer térfogatáramot folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, a túllépés mértékéig a távhőszolgáltató pótdíjat számolhat fel.

A pótdíjat a legnagyobb túllépés után kell felszámítani. A pótdíj a jogosulatlanul igénybe vett többletteljesítmény éves teljesítménylekötés díjának 1,2-szerese. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény túllépés pótdíját a hőszolgáltató a havi legnagyobb túllépés után havonta külön-külön újra felszámíthatja.

(3) Ha a gőzfogyasztó kevesebb csapadék vizet ad vissza, mint amennyit a szerződésben vállalt és a különbség a visszaadásra vállalt csapadékvíz mennyiségének

- legfeljebb 25%-a, akkor 100%-kal,
- a 25%-át meghaladja, de legfeljebb 50%-a, akkor 200%-kal,
- az 50%-át meghaladja, akkor 300%-kal

növelt csapadékvíz díjat fizet.

Az a csapadékvíz mennyiség, amelyet a gőzfogyasztó nem a szerződésben meghatározott minőségi jellemzőkkel ad vissza, vissza nem adott csapadékvíz mennyiségnek tekintendő.

(4) Ha a távhőszolgáltató a felhasználónál elhelyezett elszámolási mérők ellenőrzése során a hőszolgáltatói, illetve az állami hitelesítésű záróelemet (ólomzárat) sérülten találja, akkor az eseményt jegyzőkönyvben rögzíti és az alábbiak szerint számol el:

- hőmennyiségmérő esetén az előző év azonos elszámolási időszakában mért hőmennyiség kétszeresének megfelelő hődíjat számítja fel,

- melegvíz-mérő esetén az elszámolási időszakra a felhasználói mérővel nem rendelkező felhasználóként veszi figyelembe és így elszámolt melegvíz hődíjával megegyező pótdíjat számít fel.

Xl. Fejezet

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS SZÜNETELTETÉSE, KORLÁTOZÁSA

27. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

A távhőszolgáltatás szüneteltetése miatt a felhasználói berendezésben keletkező károkat, amennyiben a szolgáltatás szüneteltetésben a felhasználó vétlen, a távhőszolgáltató köteles megtéríteni.

(2) A távhőszolgáltató a távhőrendszer egészét érintő karbantartási, felújítási munkákat évente május 15-e és szeptember 15-e között végzi, így ebben az időszakban a távhőigények kielégítését esetenként - 8 napot meg nem haladó időtartamban - nem biztosítja. Rendkívüli esetben a polgármester ettől eltérő időtartamot is engedélyezhet.

(3) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon a fogyasztókat előre értesíteni.

(4) Ha a fogyasztói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyeztetheti, a távhőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti.

28. § (1) A távhőszolgáltató jogosult

a) országos tüzelőanyag-hiány miatt nála, vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén,

b) környezetvédelmi érdekből a szolgáltatást korlátozni.

(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot tájékoztatni köteles.

(3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges. Kórházak, egészségügyi és szociális intézmények a távhőkorlátozás szempontjából lakossági felhasználónak minősülnek, ezen belül is korlátozásukra csak a lakóépületek után a legvégső esetben kerülhet sor.

(4) A korlátozás elrendelésekor a távhőszolgáltató a korlátozás kezdő időpontjáról, várható időtartamáról és mértékéről tájékoztatja a felhasználót.

(5) Felhasználói hőközpont esetén - kivéve ha azt a távhőszolgáltató kezelésében adták - a felhasználó köteles az elrendelt távhőkorlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani, és a távhőszolgáltató ezirányú ellenőrzését eltűrni.

(6) A távhőszolgáltató kezelésében levő hőközpontok esetén a távhőkorlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.

(7) A korlátozási sorrendet az 4. melléklet tartalmazza.

29. § A 28. § szerinti korlátozásból, illetőleg elvárható magatartás esetén a 27. § szerinti szüneteltetésből származó károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

XII. Fejezet

FOGYASZTÓVÉDELEM

30. § (1) A távhőszolgáltató köteles együttműködni a fogyasztókat érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel.

(2) Az önkormányzat együttműködik a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel, és ennek keretében a távhőszolgáltatást érintő képviselőtestületi előterjesztéseket előzetesen véleményezteti, különös tekintettel az ármegállapításra.

(3) A (2) bekezdés szerinti véleménynyilvánításba bevonandó szervek köre:

- Helyi Érdekegyeztető Tanács,

- egyéb fogyasztói érdekképviseletek, akik írásban bejelentik az önkormányzat jegyzőjénél ilyen irányú szándékukat.

(4) A fogyasztói panaszok kezelésére és egyéb, a fogyasztóvédelemre, a jogorvoslatra az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó eljárási szabályokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a Tszt., a Magyar Energia Hivatal „a távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói érdekvédelemre vonatkozó ajánlásai” és az Üzletszabályzat tartalmazzák.

XIII. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

31. § (1) A távhőszolgáltatónak a meglévő rendszerek esetében 2010. július 1-ig, továbbá ezen időtartam alatt is a meglévő rendszerek átalakításakor meg kell valósítania a szolgáltatott távhő mennyiségének 9. § (1) bekezdés a) pont szerinti mérését.

(2) A szolgáltatói hőközpontról ellátott hőfogadók esetén új hőfogadói mérést és elszámolást csak teljes körűen lehet megvalósítani.

(3) Meglévő távhőrendszer esetén a 9. § (1) bekezdés a) pont szerinti mérés megvalósításának költségei a távhőszolgáltatót terhelik.

32. § (1) Jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő közüzemi szerződések az azokban foglalt lejárati határidőig érvényben maradnak. A Tszt.-nek és e rendeletnek a szerződés tartalmára vonatkozó rendelkezéseit új szerződés kötésekor, illetve a meglévő szerződések módosítása esetén kell alkalmazni.

(2) Azokkal a fogyasztókkal, akikkel korábban a távhőszolgáltató nem állt szerződéses jogviszonyban a közüzemi szerződést legkésőbb a 9. § (1) bekezdés a) pont szerinti mérés megteremtésekor kell megkötni. A szerződés megkötéséig a közszolgáltatási jogviszony a szolgáltatás igénybevételével jön létre és a szolgáltatásra, elszámolásra, díjfizetésre vonatkozóan e rendelet előírásait kell alkalmazni.

33. § (1) A díjfizető személyének megváltozását - távhőszolgáltató által rendszeresített módon - a régi és az új tulajdonos együttesen köteles bejelenteni.

(2) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetén a bejelentés napját követő hónap elsejétől az új díjfizető adatait köteles nyilvántartani.

(3) Ha a 22. § (1) bekezdése szerinti esetben az épületrészek tulajdonosai a külön történő díjfizetés mellett döntenek, akkor díjfizető változás esetén

- a díjfizetésre kötött megállapodás az új díjfizetőre is vonatkozik, mindaddig, amíg az épületrészek tulajdonosai új megállapodást nem kötnek,

- a díjak megosztását a régi és az új díjfizető között időarányosan a szolgáltató végzi.

(4) Mindaddig, amíg az (1) bekezdés szerinti díjfizető változás bejelentés meg nem történik a díjfizetési kötelezettség a régi tulajdonost terheli.

34. § A 8. § (5) bekezdés szerinti Üzletszabályzatot a távhőszolgáltató e rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül köteles az önkormányzat jegyzőjének jóváhagyásra benyújtani.

35. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a SMJV távhőszolgáltatásról és a távhőszolgáltatás díjairól szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 15/1999. (VI. 1.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 55/2000. (XII. 21.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 58/2001. (XII. 21.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2003. (II. 28.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 26/2003. (VII. 3.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 35/2003. (IX. 30.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 45/2003. (XII. 3.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2004. (III. 1.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2005. (III. 1.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 33/2005. (IX. 6.) önkormányzati rendelete.

A rendelet hatálybalépésével a rendelet által behatárolt területre a:

- Sopron, Belváros és kapcsolódó történeti városrészek Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályairól szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 27/2001. (VII. 5.) önkormányzati rendeletének 14. § (2) bekezdés a) pontja,

- a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendeletének 8. § (1) bekezdés d) pontja, * 

- Sopron, Délkeleti városrész Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 21/2005. (V. 5.) önkormányzati rendeletének 6. § (3) bekezdés a) pontja

előírásai nem alkalmazhatók.

36. § *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Walter Dezső Dr. Galambos György
polgármester jegyző

1. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendeletéhez * 

A csatlakozási díj maximális mértéke hőtermelő kapacitás bővítése esetén

Hőhordozó típusa Csatlakozási díj
Gőz 7 bar alatt: 10 M Ft/MW
Forróvíz (130/70°C): 8 M Ft/MW
Melegvíz(95/65°C): 6 M Ft/MW

2. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendeletéhez

Távhővel ellátott területek kijelölés

Északnyugati városrész

Bécsi út, Lackner K. u., IKVA patak, Selmeczi u., Káposztás u. Ferenczy J. u., Táncsics u., Hőflányi u., Erdélyi u., Trefort tért beleértve belváros felé eső oldal, Márcfalvi u., Szarvkői u., Táncsics M. u., Faludi F. u., Kismartoni sor, Kossuth L. u., Bánfalvi út, Ójtozi u.,Tóth Antal u., Chazár András tér, Rák patak, Besenyő u., Fenyő tér, Bánfalvi út , Liget u, Ágfalvi út közötti terület, az Ágfalvi út és a tervezett nyugati kerülő út, valamint a 85-ös főút által határolt terület.

Egyetem környéke

Ady E. út, Deákkúti út, Panoráma út, Honvéd u., Bajcsy-Zsilinszky u., Berzsenyi D. u., Hunyadi u., Borsmonostori u., Bajcsy-Zsilinszky u., Ady Endre út által határolt terület.

Ibolya út, az Ady E. út 75. és a Zerge u.

József A. u., Fülesi u., Szent Imre tér, Zrínyi u., Mikoviny u., Lőver krt., Sport u., Vas Gereben u., Kőszegi út és a vasúti pályatest közötti terület.

Sopron keleti ipari terület

A jelenlegi GYSEV Győr és Szombathelyi vasúti vonal közötti terület lezárva a szennyvíztisztító vonalában, kiegészítve a 85-ös elkerülő út és a Győri vasúti pályatest közötti beépítetlen területtel.

Belváros, kiegészítve a vidéki autóbusz pályaudvar körüli területtel

Ferenczy J. u., Vitnyédi u., Újteleki u., Szög u., II. Rákóczi F. u., Széchenyi tér,Várkerület, Lackner K. u., Patak u., Pázmány Péter u., Deák tér 17-24-34., Csengery u. 28-30, Erzsébet u. 21., Állomás utca, Róth Gy. u., Vasútállomás, Arany J. u., Csengery u., Kőszegi út, Magyar u., Móricz Zs. u., Széchenyi tér, Várkerület, Festő köz, Ikva patak, Torkos u., Major köz, Lackner K. u., Virágoskert u., Ikva patak, Ferenczy J. u. által határolt terület.

Kórház körüli terület

Lóki sor, Szív u., Kuruc krt., Kurucdomb sor, Rozália út, Rodostói u., Mikes K. u., Kuruc krt., Fraknói u., Gyiróti u., Győri út.

Győri út, GySEV vasúti pálya, Tallián utca, Csengery u., Kőszegi út, Győri út által határolt terület.

3. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendeletéhez * 

Díj összege

Díjtétel megnevezése

Egysége
E.ON
Energiatermelő
Kft. Soproni
Erőmű szolgáltatására vonatkozóan
Sopron Holding Zrt.
Távhő divízió szolgáltatására vonatkozóan
1. Alapdíj
1.1. Hőközpont a fogyasztó tulajdonában Ft/MW/év 9 676 014 9 608 263
1.1.1. Fűtés Ft/légm3/év - 368,53
1.1.2. Használati melegvíz Ft/légm3/év - 39,31
1.2. Hőközpont a szolgáltató tulajdonában Ft/MW/év 10 978 470 10 672 360
1.2.1. Fűtés Ft/légm3/év - 388,23
1.2.2. Használati melegvíz Ft/légm3/év - 43,71
2. Hődíj
2.1. Gőz hőhordozó Ft/GJ
2.1.1. Átadó állomás a fogyasztónál Ft/GJ 0 3 977
2.1.2. Átadó állomás a hőtermelőnél Ft/GJ 0
2.2. Forróvíz hőhordozó Ft/GJ
2.2.1. Hőközponti mérés szerinti elszámolás Ft/GJ 3 082 3 977
2.2.2. Hőfogadói mérés szerinti elszámolás Ft/GJ 3 082
3. Hődíj kedvezmény
Háztartási fogyasztók részére - -
4. Csapadékvíz díj
Gőzfogyasztók részére Ft/m3 1 198 1 631
5. Pótdíj melegvíz fogyasztók részére Ft/m3 1 198 1 631

4. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendeletéhez

Távhőkorlátozási sorrend

1. kategória: Ipari üzemek;

2. kategória: Áruházak, üzletek, éttermek, közintézmények, hivatalok;

3. kategória: Iskolák, óvodák, bölcsődék, szállodák;

4. kategória: Lakóépületek, kollégiumok;

5. kategória: Kórházak, egészségügyi és szociális intézmények.


  Vissza az oldal tetejére