Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendelete

a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) *  Jelen rendelet hatálya Sopron Megyei Jogú Város Lőverek városrészére és környékére terjed ki a 7434/2 hrsz.-ú (Hársfa sor 3.), a 8672 hrsz.-ú (Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola - Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg), a 3299/7 hrsz.-ú (Erzsébet kert), a 8607/5 hrsz.-ú, a 6814/1 hrsz.-ú, a 7213/1 hrsz.-ú, valamint a 7067 hrsz.-ú ingatlanok kivételével. A terület pontos lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) * 

(3) *  Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt alkalmazandó:

1. melléklet (Szabályozási terv)

2. melléklet (Településszerkezeti tervlap)

3. melléklet (Táj- és természetvédelem alatt álló emlékek és területek jegyzéke)

4. melléklet (Helyi védelem alatt álló építmények jegyzéke)

5. melléklet (A régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek jegyzéke)

6. melléklet (A Lőverek területén, valamint a Kőszegi úti aluljáró által érintett területen ültetésre ajánlott növények jegyzéke)

7. melléklet (Villa sor és Vadas Jenő utcai terepmetszetek)

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a beépített és beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonalát az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Jelen rendeletben előforduló fogalmakat az építési hatósági engedélyezés szempontjából a következőképpen kell értelmezni:

a) Kötelező szabályozási vonal: a terv távlatában megvalósítandó kötelező közterület szabályozást jelzi.

b) Irányadó szabályozási vonal: nem kötelezően végrehajtandó - az érintett tulajdonosok szándékától függő - szabályozási lehetőség.

c) Javasolt telekhatár: az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó, illetve a továbbtervezés során pontosítandó.

d) Irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretei között (tekintettel a 6. § (1) bekezdésére is) megváltoztathatók.

e) A megszüntető jel a szomszédos telkek kötelező egyesítését jelzi.

f) Amennyiben övezethatárral egybeeső telekhatár változik, az övezet értelemszerűen módosul.

g) *  „K” kialakult

- Beépítettség: az érintett és szomszédos telektömbök beépített telkein jellemző beépítettségéhez igazodó mértékű.

- Építménymagasság: az érintett és szomszédos telektömbök beépített telkein jellemző építménymagasságokhoz igazodó mértékű.

- Teleknagyság: a rendelet elfogadásának időpontjában érvényes nyilvántartási adatok szerinti telekméret, melynek a közterületek tervezett korrekciója miatti változása a beépíthetőséget nem érinti.

(3) Belterületi határ

a) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a belterület határát - a településszerkezeti tervben, illetve a 2. mellékletben foglaltakkal összhangban - az 1. melléklet jelzi.

b) A belterületbe vonásra tervezett területek rendeltetését az 1. melléklet tartalmazza. E területek felhasználása a konkrét építési igények függvényében szakaszosan történik, aminek feltétele az önkormányzat egyetértő nyilatkozata, melynek során vizsgálni kell, hogy:

- a terület csatlakozik a meglévő belterülethez,

- a terület felhasználásának infrastrukturális feltételei biztosítva legyenek,

- az érintett tulajdonosok tegyenek eleget a termőföldről szóló törvényben előírt kötelezettségeiknek.

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

3. § Sopron Megyei Jogú Város Lőverek városrész és környéke területének területfelhasználási egységei és övezetei, valamint azok jelei a következők:

a) Beépített és beépítésre szánt terület

1. Lakóterület
- nagyvárosias lakó Ln
- kisvárosias lakó Lk
- kertvárosias lakó Lke
2. Vegyes terület
- településközpont vegyes Vt
- központi vegyes Vk
3. Üdülőterület
- üdülőházas üdülőterület Üü
4. Különleges terület K

b) Beépítésre nem szánt terület

1. Közlekedési és közműterület
- közút terület KÖu
- közműterület
- kötöttpályás közlekedési terület KÖk
2. Zöldterület Z
- közpark Zkp
3. Erdőterület
- védelmi erdő Ev
- egészségügyi, szociális, turisztikai Ee
4. Mezőgazdasági terület M

Településrendezés szabályozási elemei

4. § (1) Kötelező szabályozási elemek

- beépített és beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területek határvonala,

- területfelhasználási módok határvonala,

- tervezési terület határvonala,

- szabályozási vonal,

- építési övezetek határvonala,

- építési hely határvonala,

- építési vonal,

- megszüntető jel.

(2) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása szükséges.

A telekalakítás szabályai

5. § (1) A telekosztás struktúrája feleljen meg az 1. mellékletben irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányoknak.

(2) Az 1. melléklet szerinti szabályozási terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt méretei nem csökkenthetők, kivéve az út céljára történő lejegyzést, illetve a telekhatár rendezést.

(3) Ha az adott építési övezetben kialakítható telek valamely mérete tervezett útszélesítés miatt nem éri el az adott építési övezetben előírt minimális méretet, de az eltérés mértéke nem éri el a 20%-ot, úgy az adott telek építési teleknek minősül és az övezet általános szabályai szerint építhető be.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

Az építmények elhelyezésének általános szabályai

6. § (1) Az építési hely határait az 1. melléklet és az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) Beépítés:

a) Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépületnek az építési hely beépítési oldal szerinti telekhatáron, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

b) Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, ha az 1. melléklet másképp nem jelöli. Már beépült tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.

(3) *  Jelen rendelet hatálya alá tartozó terület csúszásveszélyes területei az alábbiak:

a) Villa sor-Winkler út-Panoráma út-Honvéd út-Tulipán köz-Alsóőrház köz-Lejtő utca-Vadas J. utca-Lőver krt. által határolt terület,

b) Manninger utca-Vas Gereben utca-Sport utca-Kőszegi út-Harkai út-Citadella utca-Lőver krt. által határolt terület,

c) a Lőver körúti közpark terület,

d) a Felsőbüki Nagy Pál utca-Sport utca közötti egykori téglagyári bánya terület,

e) a Kőszegi út, Répcefői sor közötti (egykori MAVAD telep) területe,

f) az Egeredi domb teljes területe,

g) a Harkai plató területe.

(4) Az egyes építési övezetekre előírt minimális elő-, oldal- és hátsókert mérettől eltérően megépített, meglévő épületek fennmaradása abban az esetben engedélyezhető, ha a szomszédos épületektől mért távolság eléri, vagy meghaladja az övezetekre előírt, maximális építménymagasság mértékét.

Engedélyezési eljárás

7. § * 

Környezetvédelem

8. § (1) Levegőtisztaság-védelem:

a) * 

b) Jelen rendelet 15. § szerinti lőveri kertvárosias lakóterületet (Lke-LÖ) és a Soproni Tájvédelmi Körzet területét levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területként kell kezelni.

c)-d) * 

e) A lakóterületen be kell tartani az avar és kerti hulladékok égetésére vonatkozó levegővédelmi követelményeket.

f) A hulladéklerakó 500 m-es védőtávolságon belül a hulladéktároló megszűnte előtt, épület nem helyezhető el.

(2) Zajvédelem:

a) Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület a Lőverek és a Soproni Tájvédelmi Körzet területe.

b) * 

c) A vasúti szélső vágánytól 50 m-es védőtávolságon belül épület a vasúttársaság hozzájárulásával helyezhető el.

(3) Vízvédelem:

a) Jelen rendelet a településsoros minősítéstől eltérő érzékenységi besorolást nem állapít meg.

b) A Gida-patak mellett 6-6 m széles, nem lekeríthető parti sávot kell kialakítani és fenntartani a telkek tulajdonosainak.

c) A Gida-patak mentén - az egyes telkek lekeríthető részén belül - legalább 10 m széles sávot fásított zöldterületként kell kialakítani a telkek tulajdonosainak.

d) * 

e) * 

(4) A táj- és természetvédelem alatt álló emlékek és területek jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza. Táj- és természetvédelmi szabályok:

a) A beépítésre szánt területen meg kell tartani az eredeti terepadottságokat. Bevágás, töltés ettől ±1,00 m-rel térhet el a pincelejáró kivételével.

b) A harkai fás legelő természetvédelmi oltalom alatt áll.

(5) A föld védelme: A terület beépítésekor a földmunkák során biztosítani kell a termőföld, a humusz elkülönített letermelését, deponálását és későbbi felhasználását.

A Lőverek védett területének lehatárolása

9. § A táji, természeti és építészeti értékek megóvása és a táj értékes történeti jellegében bekövetkezett romlás megállítása érdekében kiemelten kezelt terület a Lőverek, valamint a Harkai plató területe, amelyek határai e rendelet alkalmazásában:

a) Kőfejtő út - Récényi út - belterületi határvonal (Ciklámen út) - Ojtozi fasor - Harkai út - Keresztúri út - Lőver krt. - Mikoviny utca - Honvéd út - Panoráma út - Deákkúti út - Lőver krt. - Hársfa sor - Ibolya út - Zerge út, Nándormagaslati erdő déli határolóvonala.

b) Harkai útnak a kempingtől déli irányban tartó 1260 m hossza - a Brand majori bekötőút a majort északi irányban megkerülve a 0503/3 és a 0504/1 hrsz.-ok északi oldala - nyugati irányban a 0502 hrsz.-ú út északi oldala, majd dél felé fordulva a 0498 és 0494-0499 hrsz.-ú földrészletek határvonala - Harka közigazgatási határa - a 0514/4 és a 0514/1-0519 hrsz.-ú földrészletek határa - az erdőszél melletti 0524/1 hrsz.-ú út északi irányú 1120 m hossza - belterület határa a Harkai útig.

Az épített értékek védelme

10. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen helyi védelem alatt álló építmények felsorolását a 4. melléklet tartalmazza:

a) Az önkormányzati védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos építési, átalakítási tevékenységet csak e § (2) bekezdésében meghatározott szakmai-műszaki előírások szerint szabad végezni.

b) Az önkormányzati védelem alatt álló épületen, vagy annak telkén végzendő építési munka esetén az engedélyezési kérelemmel benyújtott tervek műszaki leírásának, az ismertetett építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információként ki kell terjednie a védett épület építészettörténeti leírására, a fellelhető archív dokumentumok bemutatására (fellelhető építési tervek, az esetleges átalakítások tervei, stb.), a tervezett épület színtervére és a jelenlegi állapotot bemutató fotósorozatra.

c) A helyi védelem alatt álló épületek listájára való felvétel és az onnan való törlés építész-szakértő által készített értékvizsgálat alapján lehetséges.

d) A védelem alá vont épületek tulajdonosát Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata tájékoztatni köteles a helyi védelem hatásáról és a várható következményekről. A helyi védelem alá helyezésről, illetőleg annak megszüntetéséről tájékoztatni kell:

- az ingatlan tulajdonosát,

- a védettség nyilvántartására, illetőleg a megszüntetésére javaslattevőt,

- az építésügyi hatóságot,

- a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt,

- érintett közművek, utak és közterületek fenntartóit.

e) A helyi védelem alatt álló épületeket 15 cm átmérőjű, az épület falába befalazott „helyi építészeti emlék” feliratú fémcsappal kell megjelölni. A jelölés elhelyezéséről Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala gondoskodik.

f) A fémcsap elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles, valamint a tulajdonos feladata annak karbantartása.

(2) A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az alábbi előírások betartása kötelező:

a) A telek meglévő, jellegzetes kerítését, előlépcső, belépő, tereplépcső kialakítását egészében és részleteiben (pl. kerítés elemei, tartószerkezete, egykori felirat, névtábla, utcatábla, csengő stb.) meg kell őrizni és eredeti formában helyreállítani, illetve a meglévővel harmonizáló módon kiegészíteni.

b) Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait, kapcsolatát a verandával, terasszal eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz. Az épületet az előkert irányába nem lehet bővíteni.

c) Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani. Ezen belül nem változhat meg:

- az épület homlokzatának felületképzése (sima, sávozott, habarcsolt, kővel, fával, téglával burkolt felületek),

- az épület nyílásai, azok elhelyezése a homlokzaton a homlok külső síkjához képest, nyílások méretei, keresztezése, nyílászárók kialakítása, ajtók jellegzetes szerkezete, ablakok üvegosztása,

- a vízszintes tagozatok, főpárkány, osztópárkány, lábazat és a mellvédek formája, szintje, profilja,

- függőleges tagozatok, lizénák, oszlopok, armírozás, rizalitok és más függőleges tagolóelemek,

- a nyitott és zárt erkélyek, verandák, azokat tartó ácsszerkezetek, faragott, illetve fűrészelt díszítőelemek,

- a további díszítőelemek, mellvéd díszei, párkány ornamentikus díszei, vakolt-, gipsz-, kerámiaelemek, tégladíszítés, igényes fallefedések (kő, tégla),

- a vízelvezetés szerkezete, díszes esőcsatornák, kitámasztó elemek kovácsoltvasból, öntöttvasból, díszes vonóvasak,

- tető eredeti burkolata, tetőablakok, kémények, kéményfejek, eredeti huzatfokozók, szélkakasok, zászlók, élsarokdíszek és

- a lőveri kis építmények, „szaletlik”, kútházak, védőépítmények egésze és részletei.

d) *  Az alaprajzi elrendezés - különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei (pl. bejárat helye) -, valamint a meghatározó építészeti részletek (pl. a belső lépcsők, kő- és falépcsők, korláttal, kézfogóval, nyílászárók, ajtók, ablakok szerkezete, spaletták, belső üvegfalak, meglévő eredeti falburkolatok (fa lambéria, kő, gipsz stb.), belső helyiségek díszei, mennyezeti párkányok, keretezések, csillár rozettája, konyhafülkék, egyéb, a lőveri élet emlékeit őrző felszerelések, épülethez tartozó tárgyak, gépészeti berendezések) és szerkezetek megőrzendők.

(3) Régészeti értékek védelme:

a) Régészeti értékek előkerülése esetén a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint kell eljárni.

b) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen belül a régészeti lelőhelyek jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.

c) * 

Gépjármű elhelyezés * 

10/A. § *  (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein

a) önálló felszíni parkolóterület nem alakítható ki,

b) az OTÉK és jelen rendelet előírásai szerint számított kialakítandó minimális parkolóhelynél több parkolóhely nem alakítható ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein

a) új épület építése,

b) meglévő épület új lakást eredményező bővítése, átalakítása és

c) meglévő épületben új lakást eredményező rendeltetésváltozás esetén

új lakásonként 2 db parkolóhelyet kell kialakítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket teljes egészében az épület saját telkén kell kialakítani, kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés b), c) pontjában foglalt esetekben a telek fizikai adottságai miatt az új lakásokhoz kialakítandó parkolóhelyek elhelyezésére az épület saját telkén teljes egészében nincs lehetőség, a kialakítandó parkolóhelyek számának legfeljebb 10%-át közterület megváltással, közterületen lehet biztosítani.

(5) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy a parkoló állások gépjárművel egy másik parkoló állás igénybevétele nélkül megközelíthetőek legyenek.

III. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

11. § Általános előírások, az övezeti jel értelmezése:

Sajátos használat szerinti terület-
felhasználás


Övezeti jel

Beépítési mód
Megengedett
legnagyobb beépítettség (%)
Legkisebb kötelező zöldfelület (%)

Kizárólagos funkció
Megengedett legnagyobb építmény- magasság (m) Kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala (m) Telek-
mélység (m)
Telekterület (m2)

Nagyvárosias lakóterület építési előírásai

12. § (1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető:

- lakóépület,

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- sportépítmény,

- csoportos gépkocsitároló.

(3) *  Nagyvárosias lakóterületen az ingatlanhatárok esetlegessége (az egykori tömbtelkek nyomán kialakult úszótelkek) miatt a beépítettség számításánál, mint a számítás alapja, az egyes övezeti egységek teljes területe veendő figyelembe.

(4) Övezeti előírások:

Ln1 SZ 40/30 Ln2 SZ 60/30
12,6 K/K/K 6 K/K/K
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 40% 60%
Legkisebb zöldfelület 30% 30%
Épület legnagyobb építménymagasság 12,6 m 6,0 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonala kialakult kialakult
mélység kialakult kialakult
telekméret kialakult kialakult
Ln3 SZ 60/30 Ln4 SZ 60/30
12,6 -/-/5000 12,6 K/K/K
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 60% 60%
Legkisebb zöldfelület 30% 30%
Épület legnagyobb építménymagasság 12,6 m 12,6 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonala - kialakult
mélység - kialakult
telekméret 5000 m2 kialakult

Kisvárosias lakóterület építési előírásai

13. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

- lakóépület,

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- 10 szobánál többet nem tartalmazó szálláshely szolgáltató épület,

- egyházi, nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- sportépítmény,

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági épület,

- személygépkocsi tároló,

- kézműipari épület.

(3) Kisvárosias lakóterületen nyeles telek nem alakítható ki.

(4) *  Övezeti előírások:

Lk1 SZ 40/30 Lk2 K 30/55
12 K/K/K 7,5 K(12/30/36)
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló kialakult
előkert kialakult kialakult
oldalkert 3,0 m kialakult
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 40% 30%
Legkisebb zöldfelület 30% 55%
Épület legnagyobb
építménymagasság
12,0 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonala kialakult kialakult, v. 12,0 m
mélység kialakult kialakult, v. 30,0 m
telekméret kialakult kialakult, v. 360 m2
Lk3 SZ, O 25/70 Lk4 SZ 25/70
7,5 20/30/600 7,5 20/30/600
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
oldalhatáron álló
szabadonálló
előkert kialakult kialakult
oldalkert 4,0 m 3,0 m
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 25% 25%
Legkisebb zöldfelület 70% 70%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonala 20,0 m 20,0 m
mélység 30,0 m 30,0 m
telekméret 600 m2 600 m2
Lk5 Z/SZ 30/55 Lk6 K 40/30 Lk7 Z 40/30
7,5 10/30/300 10 12/25/400 7,5 10/30/300
Az építési hely elhelyez-
kedése
zártsorú
szabadonálló
kialakult zártsorú
előkert kialakult kialakult -
oldalkert kialakult kialakult -
hátsókert 6,0 m 6,0 m 7,5 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 30% 40% 40%
Legkisebb zöldfelület 55% 30% 30%
Épület legnagyobb
építmény-
magasság
7,5 m 10,0 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonala 10,0 m 12,0 m 10,0 m
Mélység 30,0 m 25,0 m 30,0 m
Telekméret 300 m2 400 m2 300 m2
Lk8 SZ 40/30 Lk9 K 30/55
7,5 K/K/K 7,5 12/25/400
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló kialakult
előkert kialakult kialakult
oldalkert 3,0 m 3,0 m
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 40% 30%
Legkisebb zöldfelület 30% 55%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 7,5 m
Legkisebb
kialakítható telekméret
utcai homlokvonala kialakult 12,0 m
mélység kialakult 25,0 m
telekméret kialakult 400 m2
Lk10 IKR 30/55 Lk11 IKR 30/55 Lk12 Z 40/30
7,5 15/25/300 7,5 15/25/400 10,0 -/-/3000
Az építési hely elhelyezkedése ikerházas ikerházas zártsorú
előkert kialakult kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult 3,0 m
hátsókert 7,5 m 6,0 m 6,0 m
Beépít-hetőség legnagyobb beépítettség 30% 30% 40%
Legkisebb zöldfelület 55% 55% 30%
Épület legnagyobb építmény magasság 7,5 m 7,5 m 10,0 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlok- vonala 15,0 m 15,0 m -
mélység 25,0 m 25,0 m -
telekméret 300 m2 400 m2 3000 m2
Lk13 O/IKR 30/55 Lk14 Z/IKR 30/55 Lk15 HZ 30/55
7,5 15/25/400 7,5 15/25/400 7,5 10/30/300
Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló
ikerházas
zártsorú
ikerházas
hézagosan zártsorú
előkert kialakult kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult kialakult
hátsókert 6,0 m 6,0 m 7,5 m
Beépít-hetőség legnagyobb
beépítettség
30% 30% 30%
Legkisebb zöldfelület 55% 55% 55%
Épület legnagyobb építmény-
magasság
7,5 m 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható
telekméret
utcai homlok-
vonala
15,0 m 15,0 m 10,0 m
mélység 25,0 m 25,0 m 30,0 m
Telekméret 400 m2 400 m2 300 m2
Lk16 IKR 30/55 Lk17 SZ/O 30/55 Lk18 O/IKR 30/55
7,5 12/K/- 7,5 14/30/450 7,5 12/25/300
Az építési hely elhelyez-
kedése
ikerházas szabadonálló
oldalhatáron álló
oldalhatáron álló
ikerházas
előkert kialakult kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult kialakult
hátsókert 7,5 m 6,0 m 6,0 m
Beépít-hetőség legnagyobb beépítettség 30% 30% 30%
Legkisebb zöldfelület 55% 55% 55%
Épület legnagyobb
építmény-
magasság
7,5 m 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlok-
vonala
12,0 m 14,0 m 12,0 m
mélység kialakult 30,0 m 25,0 m
telekméret - 450 m2 300 m2
Lk19 IKR/SZ 30/55 Lk20 O 30/55 Lk 21 SZ 25/65
7,5 12/25/300 7,5 12/25/450 7,5 25/30/1000
Az építési hely elhelyez-
kedése
ikerházas
szabadonálló
oldalhatáron álló szabadonálló
előkert kialakult kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult 3,0 m
hátsókert 6,0 m 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 30% 30% 25%
Legkisebb zöldfelület 55% 55% 65%
Épület legnagyobb építmény-
magasság
7,5 m 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlok-
vonala
12,0 m 12,0 m 25,0 m
mélység 25,0 m 25,0 m 30,0 m
telekméret 300 m2 450 m2 1000 m2
Lk22 SZ 30/60
12,0 900
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
előkert 5,00
oldalkert 3,00
hátsókert 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 30%
Legkisebb zöldfelület 60%
Épület legnagyobb építménymagasság 12,0 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonala 25,0 m
mélység 30,0 m
telekméret 900 m2

(5) *  Az Lk7*, Lk10*, Lk15*, Lk16* kisvárosias lakóterületen az aluljáró átadásától számított 5 éven belül a telek zöldfelületének minden megkezdett 150 m2-e után egy darab fa ültetendő, a 6. melléklet szerint.

A kertvárosias lakóterület építési előírásai

14. § (1) *  A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

- legfeljebb egy négylakásos lakóház,

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és vendéglátó épület,

- 10 szobánál többet nem tartalmazó szálláshely szolgáltató épület,

- egyházi, nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- a főfunkciót kiegészítő funkciójú épületként egy darab tároló (gépkocsi, szerszám) épület,

- a lakóépület mellett egy kiszolgáló épület a fenti funkciók kiszolgálására.

(2) Kertvárosias lakóterületen tömör falazott kerítés nem építhető.

(3) *  Övezeti előírások:

Lke1 SZ 10/75 Lke2 SZ 40/30 Lke3 O/SZ 40/30
7,5 K/K/K 7,5 K/K/K 7,5 12/25/400
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló oldalhatáron álló szabadonálló
előkert 5,0 m 5,0 m 5,0 m
oldalkert kialakult 3,0 m 6,0 m
hátsókert 6,0 m 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10% 40% 40%
Legkisebb zöldfelület 75% 30% 30%
Épület legnagyobb építmény-
magasság
7,5 m 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonala kialakult kialakult 12,0 m
mélység kialakult kialakult 25,0 m
telekméret kialakult kialakult 400 m2
Egyéb Az intézményi épületben annak működéséhez
kapcsolódó két db lakás kialakítható
A beépítés módja elvi építési engedély szerint
Lke4 O/SZ 30/55 Lke5 SZ 20/65
7,5 12/30/360 7,5 -/-/900
Az építési hely elhelyezkedése oldalhatáron álló szabadonálló szabadonálló
előkert 5,0 m 5,0 m
oldalkert 4,0 m 3,0 m
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 30% 20%
Legkisebb zöldfelület 55% 65%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonala 12,0 m -
mélység 30,0 m -
telekméret 360 m2 900 m2
Egyéb A beépítés módja elvi építési engedély szerint
Lke6 K 20/65 Lke7 K 20/65
7,5 16/30/600 7,5 -/-/900
Az építési hely elhelyezkedése kialakult kialakult
előkert kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult
hátsókert 7,5 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 20% 20%
Legkisebb zöldfelület 65% 65%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 7,5 m
Legkisebb
kialakítható telekméret
utcai homlokvonala 16,0 m -
mélység 30,0 m -
telekméret 600 m2 900 m2
Egyéb: Az Lke6* lakóterületen az aluljáró átadásától számított 5 éven belül a telek zöldfelületének minden megkezdett 150 m2-e után egy darab fa ültetendő, a 6. melléklet szerint. -
Lke8 SZ 15/70 Lke9 SZ 20/65 Lke10 SZ 20/65
7,5 18/30/900 7,5 18/30/900 7,5 16/30/600
Az építési hely elhelyez-
edése
szabadonálló szabadonálló szabadonálló
előkert kialakult kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult kialakult
hátsókert 6,0 m 6,0 m 6,0 m
Beépít-hetőség legnagyobb beépítettség 15% 20% 20%
Legkisebb zöldfelület 70% 65% 65%
Épület legnagyobb építmény-
magasság
7,5 m 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonala 18,0 m 18,0 m 16,0 m
mélység 30,0 m 30,0 m 30,0 m
telekméret 900 m2 900 m2 600 m2
Lke11 IKR/SZ 20/65 Lke12 O* 25/65 Lke13 SZ 30/60
7,5 -/-/800 7,5 -/-/900 7,5 18/30/700
Az építési hely elhelyez-
edése
ikerházas v.
szabadonálló
oldalhatáron álló szabadonálló
előkert kialakult kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult kialakult
hátsókert 6,0 m 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 20% 25% 30%
Legkisebb zöldfelület 65% 65% 60%
Épület legnagyobb építmény-
magasság
7,5 m 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlok-
vonala
- - 18,0 m
mélység - - 30,0 m
telekméret 800 m2 900 m2 700 m2
Egyéb *a kialakult beépítéshez képest IKR, SZ is lehet Legfeljebb 1 db 6 lakásos lakóépület építhető.
Lakóhelyiségek ablakai a vasút irányába, a vasúttól 50-100 m távolságban nem tájolhatók

A Lőverek kertvárosias lakóterület általánostól eltérő előírásai

15. § (1) A Lőverek kertvárosias lakóterületen telkenként egy épület építhető, amely lehet:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület, kivéve az Lke-LÖ3 és az Lke - LÖ10 építési övezetet, ahol a kialakult helyzetre tekintettel több lakás is építhető,

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó épület,

- 10 szobánál többet nem tartalmazó szálláshely szolgáltató épület,

- egyházi, szociális, nevelési - oktatási épület.

(2) Telekméretek, építmények elhelyezése:

a) A Lőverek kertvárosias lakóterületén új főépület csak szabadonálló beépítéssel létesíthető, a kialakítható telkek utcai homlokvonala min. 16,0 m, az építménymagasság max. 7,5 m lehet. A tetőtér beépítése meglévő épületeknél csak akkor engedhető meg, ha az alapvetően nem változtat a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő tetőforma jellegén.

b) A kialakítható legkisebb telek területe 1300 m2, a megengedett legnagyobb beépítettség 10%, a minimális zöldfelület 75% lehet. A 10%-os beépítettségen túl a terület korábban épült épületeihez illeszkedően további a főépülethez kapcsolódó egyszintes, fa-üveg veranda építhető, maximum bruttó 20 m2-es alapterületi nagyságig.

c) Az épületek elhelyezése a telekhatártól:

- az oldalkert felőli oldalon 3-3 m (kivéve a jelen rendelet 6. § (4) bekezdés szerinti eseteket),

- az előkert felől a tömbre jellemző szórt vagy vonalas beépítés.

d) A telkenként építhető egy, főfunkciót magába foglaló épület a telek területéből legfeljebb 200 m2-t foglalhat el és nem haladhatja meg a terepszint feletti nettó alapterület alapján számított belső tér nagysága az 1200 légköbmétert, kivéve az Lke-LÖ3 és az Lke - LÖ10 építési övezetet. Ezen túlmenően legfeljebb 20 m2 alapterülettel a jelen szakasz b) pontjában jelzett fa-üveg veranda építhető.

e) A kialakult utcai beépítés vonala nem változtatható meg, a hagyományos, szabadonálló beépítés más formával nem helyettesíthető.

f) A felszín alatti, legfeljebb egy szintes beépítést - a felépítmény területéhez csatlakozva - terepszint feletti beépítéshez képest annak legfeljebb 20%-ával lehet megnövelni. Amennyiben a terepadottságok indokolják garázs céljára az épülettől függetlenül további szint alatti beépítés is kialakítható, maximum lakásonként 30 m2-es nettó alapterülettel.

g) Nagyméretű (3 m2-nél nagyobb), vagy a városképet zavaró reklám, vagy hirdető berendezés elhelyezése nem engedélyezhető.

h) Nem engedélyezhető a Lőverek kertvárosias területen kisipari és szolgáltató tevékenység végzésére alkalmas műhely és létesítmény, kivéve a környezet lakófunkcióját nem zavaró hatású, vagy korábban kiadott engedélyek alapján működő gazdasági tevékenység esetét.

i) A Lőverek kertvárosias területen a tömbbelsők feltárása nyeles telkek kialakításával engedélyezhető.

j) Lőverek kertvárosias lakóterületen mindenfajta kerítés engedélyköteles. Kerítésként 1,8 m-nél nem magasabb, legfeljebb 20 cm magas lábazatról indított drótfonattal kiegészített, zöld sövénykerítés létesíthető a szükséges terep megfogási műtárgyak (támfal-kerítések, amelyeket szintén növényzettel kombináltan kell kialakítani) kivételével. A sövény telepítésénél a 6. melléklet szerinti növényfajok valamelyikét kell alkalmazni. A kapuszerkezetek kialakítása természetes anyagokkal történjen (pl.: a kapuoszlopok kialakítása kőből vagy kővel burkolt felülettel, esetleg fa szerkezettel, a kapu fa, vagy fával burkolt felülettel).

k) A Lőverek kertvárosias lakóterület telkeinek előkertjében a hulladéktárolón, szint alatti támfalgarázson és a közművek műtárgyain kívül építmény nem helyezhető el.

l) A Lőverek kertvárosias lakóterület Lke-LÖ1, Lke-LÖ2, Lke-LÖ4-10 építési övezeteiben az épületek utcai homlokzatán a látható szintek száma háromnál több nem lehet.

(3) Övezeti előírások:

Lke-LÖ1* SZ 10/75 Lke-LÖ2 SZ 25/60
7,5 16/-/1300 6 K/K/K
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert kialakult 5,0 m
oldalkert kialakult 3,0 m
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10% 25%
Legkisebb zöldfelület 75% 60%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 6,0 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal 16,0 m kialakult
mélység - kialakult
telekméret 1300 m2 kialakult
Egyéb * 4 lakásos lakóépület építhető intézményi épületben annak működéséhez kapcsolódó 2 db lakás kialakítható
Lke-LÖ3 K 65/20 Lke-LÖ4 K 10/75
12,5 K/K/K 7,5 16/-/1300
Az építési hely elhelyezkedése kialakult kialakult
előkert kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 65% 10%
Legkisebb zöldfelület 20% 75%
Épület legnagyobb építménymagasság 12,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal kialakult 16,0 m
mélység kialakult -
telekméret kialakult 1300 m2
Lke-LÖ5 SZ 10/75 Lke-LÖ6 SZ 10/75
7,5 -/-/1300 7,5 K/K/K
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10% 10%
Legkisebb zöldfelület 75% 75%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal - kialakult
mélység - kialakult
telekméret 1300 m2 kialakult
Lke-LÖ7 K 10/75 Lke-LÖ8 SZ 10/75
7,5 K/K/K 7,5 SZT
Az építési hely Elhelyezkedése kialakult szabadonálló
előkert 5,0 m szabályozási terv szerint
oldalkert 3,0 m szabályozási terv szerint
hátsókert 6,0 m szabályozási terv szerint
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10% 10%
Legkisebb zöldfelület 75% 75%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 7,5 m, illetve a
7. melléklet szerint
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal kialakult szabályozási terv szerint
mélység kialakult szabályozási terv szerint
telekméret kialakult szabályozási terv szerint
Lke-LÖ9 SZ 30/50 Lke-LÖ10 SZ 70/20
7,5 K/K/K 10,5 K/K/K
Az építési hely Elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 30% 70%
Legkisebb zöldfelület 50% 20%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 10,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal kialakult kialakult
mélység kialakult kialakult
telekméret kialakult kialakult
Lke-LÖ11 SZ 20/50
12 16/-/1300
Az építési hely Elhelyezkedése szabadonálló
előkert kialakult
oldalkert kialakult
hátsókert 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 20%
Legkisebb zöldfelület 50%
Épület legnagyobb építménymagasság 12,0 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal 16,0 m
mélység -
telekméret 1300 m2
Egyéb Egyházi, szociális épület helyezhető el.

(4) * 

(5) Az övezetben meglévő vagy újonnan kialakított, beépítetlen építési telken építési engedély köteles tevékenység folytatása esetén a telek beépítésével egy időben a zöldfelületet is ki kell alakítani az alábbiak szerint:

- A közterületi telekhatáron - amennyiben még nincs sövény - a 6. melléklet szerinti ültetésre ajánlott sövényfajok közül kiválasztott növény felhasználásával legalább 1,80 m magasságra alakítandó sövényt kell telepíteni és azt a továbbiakban fenntartani.

- A telek minden megkezdett 100 m2-ére esően egy darab, a 6. melléklet szerinti ültetésre ajánlott gyümölcsfajok és fajták, illetve díszfák közül kiválasztott fát és a kialakítandó legkisebb zöldfelületi aránynak megfelelő terület 20%-án az ajánlott cserjefajok közül kiválasztott cserjét kell elültetni.

Vegyes terület

16. § (1) A vegyes terület lakóépületek, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági, oktatási épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:

- településközpont vegyes terület Vt
- központi vegyes terület Vk

A településközpont vegyes terület építési előírásai

17. § (1) A településközpont vegyes terület telkein

a) többlakásos lakóházak, továbbá a lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató és szórakoztató épületek építhetők,

b) nem főfunkciót tartalmazó épületként saját szükséglet kielégítésére szolgáló tároló épület építhető.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt épületek közül az intézményi - oktatás, egészségügy, szociális - épülettel beépített, vagy beépítendő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.

(3) Egyéb, az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt épületek a telken egymástól különálló épületként is építhetők.

(4) Az övezet épületei közterület felett összekapcsolhatók.

(5) Övezeti előírások:

Vt1 SZ 40/30 Vt2 SZ 60/30
7,5 K/K/K 7,5 SZT
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert kialakult szabályozási terv szerint
oldalkert kialakult szabályozási terv szerint
hátsókert 6,0 m szabályozási terv szerint
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 40% 60%
Legkisebb zöldfelület 30% 30%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal kialakult szabályozási terv szerint
mélység kialakult szabályozási terv szerint
telekméret kialakult szabályozási terv szerint
Vt3 SZ 60/30 Vt4 SZ 75/20
7,5 K/K/K 7,5 -/-/-
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult
hátsókert 6,0 m kialakult
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 60% 75%
Legkisebb zöldfelület 30% 20%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal kialakult -
mélység kialakult -
telekméret kialakult -
Vt5 SZ 40/50 Vt6 SZ 10/75
7,5 -/-/- 4,5 K/K/K
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert 5,0 m 5,0 m
oldalkert - 6,0 m
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 40% 10%
Legkisebb zöldfelület 50% 75%
Épület Legnagyobb építménymagasság 7,5 m 4,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal - kialakult
mélység - kialakult
telekméret - kialakult
Vt7 SZ 10/75
7,5 K/K/K
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
előkert 5,0 m
oldalkert 6,0 m
hátsókert 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10%
Legkisebb zöldfelület 75%
Épület legnagyobb építmény-magasság 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal kialakult
mélység kialakult
telekméret kialakult
Vt8 SZ 10/25
9,0-15,0 -/-/3000
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
előkert 10,0 m
oldalkert 10,0 m
hátsókert 10,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10%
Legkisebb zöldfelület 25%
Épület legkisebb építménymagasság 9,0 m
legnagyobb építménymagasság 15,0 m
Egyéb Az építmény vertikális építészeti hangsúlyt képezzen a területen.
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal -
mélység -
telekméret 3000 m2
Kizárólagos használat Vendéglátás, turisztikai, idegenforgalmi szolgáltatás.
Vt9 SZ 90/5 Vt10 SZ 50/40
25 4000 12 3000
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert 5,0 m 5,0 m
oldalkert 3,0 m 3,0 m
hátsókert 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 90% 50%
Legkisebb zöldfelület 5% 40%
Épület legnagyobb építménymagasság 25,0 m 12,0 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal 50,0 m 50,0 m
mélység 30,0 m 30,0 m
telekméret 4000 m2 3000 m2

A központi vegyes terület építési előírásai

18. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A központi vegyes területen elhelyezhető:

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

- egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- sportépítmény,

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(3) *  Övezeti előírások:

Vk1 SZ 50/20 Vk2 SZ 25/60 Vk3 SZ 25/60
10,5 -/-/3000 9,5 K/K/K 7,5 -/-/1200
Az építési hely elhelyez-
kedése
szabadonálló szabadonálló szabadonálló
előkert - kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult kialakult
hátsókert 6,0 m kialakult kialakult
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 50% 25% 25%
Legkisebb zöldfelület 20% 60% 60%
Épület legnagyobb építmény-
magasság
10,5 m 9,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal - kialakult -
mélység - kialakult -
telekméret 3000 m2 kialakult 1200 m2
Kizárólagos használat oktatási intézmény oktatási, szociális létesítmény és legfeljebb két lakóegységet magába foglaló lakóépület
Vk4 Z 40/30
10,5 -/-/3000
Az építési hely elhelyezkedése zártsorú
előkert 10,0 m, vagy ha az ennél szélesebb területsáv, akkor a gázvezeték védőterületének határa
oldalkert -
hátsókert 10,5 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 40%
Legkisebb zöldfelület 30%
Épület legnagyobb építménymagasság 10,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal -
mélység -
telekméret 3000 m2
Kizárólagos használat -
Egyéb Az egy telken, vagy a szomszédos telkeken álló épületeket formailag zártsorúvá kell tenni.
A Vk4* jelű övezetben szabadonálló beépítés engedélyezhető
Vk5 SZ 10/75
9,5 K/K/K
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
előkert kialakult
oldalkert kialakult
hátsókert kialakult
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10%
Legkisebb zöldfelület 75%
Épület legnagyobb építménymagasság 9,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal kialakult
mélység kialakult
telekméret kialakult

(4) *  A Vk4* jelű központi vegyes terület egyedi előírásai az alábbiak:

a)-b) * 

c) Az övezet területén a legkisebb zöldfelület kialakítása során minimális követelmény, hogy a zöldfelület területének minden megkezdett 50 m2-ére:

- legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő lombhullató fa,

- legalább 25 db közepes vagy nagy termetű lombhullató vagy örökzöld cserje, illetve

- a további felületeket gyep vagy talajtakaró növényzet fedje.

Az ingatlan meglévő növényzete a fentiek számításánál figyelembe vehető.

Üdülőterület

19. § (1) Az üdülőterület besorolása - a sajátos használat szerint - üdülőházas terület.

(2) Övezeti előírások:

Üü1 SZ 10/70
15 -/-/10000
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
előkert kialakult
oldalkert kialakult
hátsókert kialakult
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10%
Legkisebb zöldfelület 70%
Épület legnagyobb építménymagasság 15,0 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal -
mélység -
telekméret 10000 m2
Egyéb új építmény, építménybővítmény tetőszerkezete legmagasabb pontja a 255,0 m Bf-i magasságot nem haladhatja meg. Jelen övezet tartalékterület, ahol új épületek építése (a megadott beépítési paraméterek alapján) csak a tartalékterületi státuszt feloldó önkormányzati döntés után engedélyezhető.
Üü2 SZ 15/70 Üü3 SZ 10/75
7,5 -/-/8000 7,5 -/-/2000
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert 10,0 m 10,0 m
oldalkert 10,0 m 10,0 m
hátsókert 10,0 m 10,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 15% 10%
Legkisebb zöldfelület 70% 75%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 7,5 m
Legkisebb
kialakítható telekméret
utcai homlokvonal - -
mélység - -
telekméret 8000 m2 2000 m2
Egyéb Telkenként egy épület építhető. A kialakításra kerülő, a meglévő közútról fel nem tárható építési telkek közvetlen gépjárműves megközelítésére közforgalom számára nem megnyitott, a 23. § (11) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően kiépített út építendő. Telkenként egy, főfunkciót
magába foglaló épület építhető,
mely a telek területéből
legfeljebb 200 m2-t foglalhat el
és nem haladhatja meg a
terepszint feletti nettó alapterület
alapján számított belső tér
nagysága az 1200 légköbmétert.

Különleges terület

20. § (1) A különleges területek általános előírásait az OTÉK 24. § (1) bekezdés tartalmazza.

(2) *  A különleges területeken a sajátos használat szerint a következő épületek helyezhetők el:

a) oktatási épület,

b) egészségügyi létesítmények (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő),

c) vendéglátó épület,

d) a K1, K2, K3, K5, K6, K7 és K9 építési övezetben szálláshely szolgáltató, ezen belül csak és kizárólag a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti szálloda vagy panzió épület, kivéve a K8 övezetet, ahol az előbbieken túl kemping is létesíthető,

e) nagykiterjedésű, sportolási és rekreációs célú területek,

f) a K9 építési övezetben lakóépületek is építhetők.

(3) Az intézményi-oktatási, egészségügyi épülettel beépített, vagy beépítendő telken csak az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.

(4) * 

(5) Övezeti előírások:

K1 SZ 25/50 K2 SZ 10/75
10,5 -/-/2500 15 -/-/5000
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert kialakult kialakult
oldalkert kialakult kialakult
hátsókert kialakult kialakult
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 25% 10%
Legkisebb zöldfelület 50% 75%
Épület legnagyobb építménymagasság 10,5 m 15,0 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal - -
mélység - -
telekméret 2500 m2 5000 m2
Egyéb Új épület esetén a tetőszerkezet
egyetlen pontja sem emelkedhet
a 274,5 mBf magasság fölé,
meglévő épület bővítése esetén
pedig a jelenlegi épület
legmagasabb pontja fölé. Csak természetes anyagú kerítés építhető.
K3 SZ 10/75 K4SP SZ 10/75
7,5 K/K/K 7,5 -/-/5000
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
előkert kialakult 5,0 m
oldalkert kialakult 6,0 m
hátsókert kialakult 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10% 10%
Legkisebb zöldfelület 75% 75%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal kialakult -
mélység kialakult -
telekméret kialakult 5000 m2
Kizárólagos használat Sportpálya
K5 SZ 10/75
15 SZT
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
előkert szabályozási terv szerint
oldalkert szabályozási terv szerint
hátsókert szabályozási terv szerint
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10%
Legkisebb zöldfelület 75%
Épület legnagyobb építménymagasság 15,0 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal szabályozási terv szerint
mélység szabályozási terv szerint kialakítandó
telekméret
Egyéb Új épület tetőszerkezetének egyetlen pontja sem emelkedhet 274,5 mBf magasság fölé.
K6 SZ 10/85
4,5-10,5 15000
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
előkert 5,0 m
oldalkert 3,0 m
hátsókert 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10%
Legkisebb zöldfelület 85%
Épület legnagyobb építménymagasság 4,5-10,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal -
mélység -
telekméret 15000
K7 SZ 10/85
7,5 2500
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
előkert 5,0 m
oldalkert 3,0 m
hátsókert 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10%
Legkisebb zöldfelület 85%
Épület legnagyobb építménymagasság 7,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal -
mélység -
telekméret 2500 m2
K8 SZ 3/90
4,5 - 10,5 15000
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
előkert 5,0 m
oldalkert 3,0 m
hátsókert 6,0 m
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 3%
Legkisebb zöldfelület 90 %
Épület legnagyobb építménymagasság min. 4,5 m
max. 10,5 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal -
mélység -
telekméret 15000 m2
Egy tömegben építhető épület beépített területe max. 1000 m2
K9 SZ 10/75
15 -/-/5000
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
előkert kialakult
oldalkert kialakult
hátsókert kialakult
Beépíthetőség legnagyobb beépítettség 10%
Legkisebb zöldfelület 75%
Épület legnagyobb építménymagasság 15,0 m
Legkisebb kialakítható telekméret utcai homlokvonal -
mélység -
telekméret 5000 m2
Egyéb lakóépületek is építhetők
Új épület esetén a tetőszerkezet egyetlen pontja sem emelkedhet a 274,5 mBf magasság fölé, meglévő épület bővítése esetén pedig a jelenlegi épület legmagasabb pontja fölé. Csak természetes anyagú kerítés építhető.

Zöldterületek

21. § *  Zöldterület az 1. mellékletben jelölt közpark terület. Zöldterülettel kapcsolatos előírások:

a) A közparkok területén, a melléképítmények közül a terület rendeltetésszerű használatát biztosító kerti építmények helyezhetők el.

b) A Zkp jelű övezetben épület nem építhető.

c) A Zkp1 jelű övezetben a területet kiszolgáló szociális és vendéglátó épület építhető. Megengedett legnagyobb beépíthetőség 2%, legnagyobb építménymagasság 3,0 m, az építési hely határai a telekhatároktól 10,0 m.

d) A Zkp2 jelű övezetben a terület legfeljebb 10%-ának beépítésével, a telekhatároktól legalább 10,0 m távolságban, egy templom épület építhető. Megengedett legnagyobb építménymagasság 12,0 m.

e) A Zkp-3 jelű övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, tornapálya pihenőhely), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetők el. Az övezetre vonatkozó előírások:

1. Övezeti előírás:

Legkisebb zöldfelület: 75%

Legnagyobb beépítettség: 2%

Beépítési mód: Szabadon álló

Legnagyobb építménymagasság: 3 m

2. *  Közpark területén a növényzet telepítését a 6. mellékletben található ajánlott növényfajok jegyzéke figyelembevételével kell megvalósítani.

3. Az övezet zöldterületének minden megkezdett 50 m2-ére:

- legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő lombhullató fa,

- legalább 25 db közepes vagy nagy termetű lombhullató vagy örökzöld cserje illetve

- a további felületeket gyep vagy talajtakaró növényzet fedje.

Az ingatlan meglévő növényzete a fentiek számításánál figyelembe vehető.

f) A lakótelkek be nem épített és le nem burkolt területeit - az övezeti előírásokban „legkisebb zöldfelület”-et - kertszerűen kell kialakítani és fenntartani.

g) *  A közpark létesítése és intézmények zöldterületének kialakítása a panoráma kilátás védelme figyelembevételével lehetséges.

h) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a Polgármesteri Hivatal jegyzője adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani.

i) Zöldterületeken, illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos.

j) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak a jegyző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani.

Erdőterületek

22. § (1) Erdőterület az 1. mellékletben „E” jellel jelölt terület.

(2) Az erdőterületek besorolása az elsődleges rendeltetés szerint:

a) Szociális, turisztikai erdő: Ee. Az erdőterületen a rendeltetésszerű használatot biztosító erdei építmények építhetők. A 7171 hrsz.-ú erdőterületen a fürdőbővítés építményei is elhelyezhetők maximum 6%-os beépítettség erejéig.

b) Védelmi erdő: Ev. Az erdőterületen csak az OTÉK 32. §-ában foglaltak helyezhetők el.

(3) A vasúti zaj csökkentésére szolgáló védőerdőt erdőtelepítési terv alapján kell létesíteni, többszintes fás növényállomány kialakításával. A telepítésnél főként a természetes növénytársulásnak megfelelő fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

Közlekedési terület

23. § (1) Közlekedési területek az 1. mellékletben KÖuK jellel jelölt, valamint jelen szakasz (11) bekezdés c) pont második francia bekezdése szerint kialakított, az építési telkek közvetlen gépjárműves megközelítésére szolgáló, közforgalom számára megnyitott, vagy meg nem nyitott útterületek.

(2) A közforgalom számára meg nem nyitott út közforgalmúvá tehető.

(3) Az útterületek szabályozási szélességeit az 1. melléklet tartalmazza. A közlekedési területek szabályozási szélessége:

a) „M” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó,

b) a számadattal jelölt új, vagy megváltozott szabályozási szélességű utak szélességét az 1. mellékletben jelöltnek megfelelően kell kialakítani.

(4) Az 1. mellékletben KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerint az alábbi övezetbe tartoznak:

a) Országos utak:

Országos mellékút KÖuM

b) Helyi jelentőségű utak:

Települési forgalmi út KÖuTF
Települési gyűjtőút KÖuGY
Kiszolgálóút, lakóút KÖuK
Kiszolgálóút kerékpárúttal KÖuK+Kp
Gyalogút KÖuGYA

c) Egyéb közlekedési területek:

Jelentős közúti csomópont területe KÖuCsp
Autóbusz pályaudvar KöuAp

(5) Üzemanyagtöltő állomás létesítése a rendelet hatálya alá tartozó területen csak a Felsőbüki Nagy Pál utca, Harkai út, vasút területe és a Kaboldi utca által bezárt területen belül engedélyezhető.

(6) A szabályozással érintett területen a meglévő járdák, gyalogutak megtartandók.

(7) A lejtőirányú gyalogos, gyalogos- és kerékpáros utakat pormentesített burkolattal kell ellátni.

(8) Az 5,5 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak mentén új lakótelek kialakítása, illetve építésügyi hatósági engedély köteles tevékenység esetén a kapubehajtónál, de legalább 50,0 m-ként 5,0x2,0 méter méretű járműöblöt kell kialakítani.

(9) A szabályozással érintett területen a KöuK jellel ellátott kiszolgáló utak közül gyalogos elsőbbséggel rendelkező korlátozott forgalmú („vegyeshasználatú”) útként kell figyelembe venni a Zerge út, Csalogány köz, Felsőőrház köz, Hársfa sor, Galagonya köz, Felsőlövér út, Tünde út, Remete L. utca, Fenyves sor, Csongor út, Tölgyfa sor, Ibolya út, Kökényes köz, Deákkúti út, Sörházdombi út, Panoráma út, Honvéd út, Lövész utca, Kútösvény, Becht R. út, Lánzséri út, Winkler út, Villa sor, Károlymagaslati út, Kertekalja, Városligeti út, Vadas Jenő utca, Vas Gereben utca, Sarudi utca, Keresztúri út, Lejtő út, Lajta köz, Elő sor, Alsózsák utca, Felsőzsák út, Alsóőrház köz, Tulipán köz, Erkel utca, Haydn utca, Domb utca, Hóvirág köz elnevezésű utcákat.

(10) A gyalogos elsőbbséggel rendelkező utakon, ahol azok forgalmi, vagy gyűjtőúti rangú utakhoz csatlakoznak, az útcsatlakozásoknál sebességcsökkentő küszöböt kell kialakítani, vagy a tervezési előírások szerint kell a forgalomcsillapított terület forgalomtechnikáját megvalósítani.

(11) Keresztmetszeti elrendezések

a) Települési főutak esetében az út szabályozási szélességén belül elhelyezendők:

- legalább 7,0 m-es útburkolat,

- egy, vagy kétoldali, legalább 2,5 m széles járda (Az útkorona és a járda között szabadon hagyandó legalább 5,0-5,0 m sáv),

- amennyiben az út nem erdő területtel határos, kétoldali árnyékadó növényzet (fasor).

b) Helyi gyűjtőút esetében az út szabályozási szélességén belül elhelyezendők:

- legalább 7,0 m-es útburkolat,

- kétoldali, legalább 2,0-2,0 m széles járda,

- legalább egyoldali, árnyékadó növényzet (fasor) kialakítása,

- az útkorona és a járda között legalább 3,5-3,5 m sáv.

c) Kiszolgáló utak esetén az út szabályozási szélességén belül elhelyezendő:

- gyalogos elsőbbséggel rendelkező kiszolgáló utak esetében legalább 3,5 m széles útburkolat, csapadékvíz elvezetésre legalább burkolt folyóka, vagy kétoldali kiemelt szegély és csésze szelvényű útburkolat,

- egyéb kiszolgáló utak esetében legalább 6,0 m széles útburkolat, kétoldali beépítés esetén kétoldali, legalább 1,5-1,5 m széles, egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 2,0 m széles járda, legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor), kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó, legalább 2,0-2,0 m-es zöldsáv.

(12) A KöuCSp-közutak csomóponti területén kizárólag útépítési elemek és zöldfelületek helyezhetők el, illetőleg a tervezési előírásoknak megfelelő megoldás választható.

(13) A szabályozással érintett területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, az 50 m-nél hosszabb zsákutcákat járműfordulóval kell ellátni.

(14) *  A Kőszegi úti aluljáró által érintett területek közlekedési terület területfelhasználási kategóriába sorolt részeire vonatkozó egyedi előírások:

a) 2 méternél magasabb támfal tájba illesztése céljából kötelező min. a támfal hosszának 75%-ában a támfal aljába ültetett kúszó-kapaszkodó vagy a támfal tetejéhez ültetett leomló hajtású fás szárú növényzet ültetése (lásd. 6. melléklet a javasolt növényfajokról)

b) Az 1/3 hajlásszögnél meredekebb rézsűk felületét a rézsű védelme és tájba illesztése céljából teljes egészében fás szárú talajtakaró növényzettel kell beültetni.

c) A közlekedési felület zöldterületének minden megkezdett 100 m2-ére:

- legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő lombhullató fa,

- legalább 25 db közepes vagy nagy termetű lombhullató vagy örökzöld cserje illetve

- a további felületeket gyep vagy talajtakaró növényzet fedje.

Az ingatlan meglévő növényzete a fentiek számításánál figyelembe vehető.

Mezőgazdasági terület

24. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló terület.

(2) Az M jelű övezetben az OTÉK 32. §-ában foglaltakon kívül egyéb építmény nem építhető.

Közműellátás

25. § (1) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen új épület építése, a környezet terhelését növelő építési munka, vagy rendeltetési mód változás, valamint meglévő épület bővítése, átalakítása esetén építésügyi hatósági engedély csak az alábbi közművek kiépítése után adható:

a) közműves villamos energia,

b) közműves ivóvíz,

c) közműves szennyvízelvezetés,

d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt csatorna, vagy nyílt árok.

(2) *  Új, illetve átépítésre kerülő elektromos, távközlési és kábel TV vezetékek csak földárokba, vagy alépítménybe szereltek lehetnek. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(3) Helyi nyomásszabályozót és gázvezetéket az épületek utcai homlokzatán tilos elhelyezni.

(4) A termikus energiaigények kielégítése a levegőtisztaság védelme érdekében - elérhetősége esetén - csak távhőszolgáltatással, illetve azzal azonos, vagy kedvezőbb környezeti terhelést okozó módon, megújuló energiahordozók hasznosításával engedélyezhető.

Egyéb terület, vízgazdálkodás

26. § A Kőszegi út - Keresztúri út csatlakozásától DK irányba haladó vízelvezető árok az 1. melléklet szerint meghagyandó. Az időszakos vízfolyást beépíteni nem szabad, azt fásított zöldterületként és szükség esetén gyalogútként kell használni („Egyéb terület”).

IV. FEJEZET

ÁTMENETI SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK

27. § *  (1) Az 1. mellékletben jelölt hulladéklerakó 500 m-es védőtávolságán belül, a hulladéklerakó megszűnte előtt épület nem helyezhető el.

(2) A Felsőbüki Nagy Pál úton az aluljáró műszaki átadásától számítva a Felsőbüki Nagy Pál utat tehermentesítő gyűjtőút műszaki átadásáig a térségben megnövekedett közúti forgalom miatt 30 km/h sebességkorlátozást kell elrendelni.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. § (1) Jelen rendelet 2006. április 10. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2004. (III. 31.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 18/2004. (IV. 30.) önkormányzati rendelete.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatásról és a távhőszolgáltatás díjairól szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendeletének 35. § második francia bekezdése helyébe az alábbi francia bekezdés lép:

„- a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendeletének 8. § (1) bekezdés d) pontja,”.

Walter Dezső Dr. Dobos József
polgármester jegyző

1. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendeletéhez * 

2. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendeletéhez

3. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendeletéhez

Táj- és természetvédelem alatt álló emlékek és területek jegyzéke

a) Országos szintű természeti védettség alatt áll:

- a Soproni Tájvédelmi Körzet területei (1/1977. OtvH. határozat): 6703/6; 6791; 6703/1; 6795/1,2; 6797; 6793; 6794; 6798/3; 6798/4; 6798/1; 6799/2; 6802; 6805; 6799/3,4,5,6,7; 6805; 6817; 6810/1,2; 7007/1; 7011; 7171; 6809; 7006; 6808 hrsz.-ú területek.

- a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem botanikus kertje (15/1978. OKTH határozat).

b) Helyi szintű védettség alatt állnak az alábbi természeti emlékek és területek (Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 33/1999. (XII. 8.) rendelet):

- Füzek a Fenyő téren (8611 hrsz. - E5)

- Fasor a Hársfa úton (7343 hrsz. - E9)

- Fasor a Felsőlővér úton (7362 - E10)

- Hársfa a Hegyhát úton (7147 - E11)

- Fasor a Városligeti úton (6840, 6911 hrsz. - E12)

- Fák és fasorok a Fenyő Téri Általános Iskola mellett (3308, 8607, 3300/2, 8599/2 hrsz. - E13)

- Liliomfa Fenyves sor 8. (7411 hrsz. - E18)

- Berkenye Csalogány köz 18. (7553/1,2 - E19)

- Berkenye és duglász Winkler út 5. (6956/1 hrsz. - E21)

- Berkenye a Honvéd úton (7123 hrsz. - E22)

- Berkenye a Villa soron (6912/2 hrsz. - E23)

- Tiszafák az Alsólővér u. 19. (6315 hrsz. - E24)

- Erzsébet kert (3299/3, 3306 hrsz. - T1)

- Szt. Imre tér (6364 hrsz. - T6)

- Szt. János kápolna parkja (6786 - T12)

- Julianeum parkja (7088 hrsz. - T13)

- Zettl-Lőver MATÁV üdülő (7418 hrsz. - T21)

4. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendeletéhez

Helyi védelem alatt álló építmények jegyzéke

- Ady Endre út 29. sz. alatti lakóház
- Csongor út 8. lakóház
- Deákkúti út 10. panzió
- Felsőőrház köz 6.
- Felsőőrház köz 4.
- Felsőőrház köz 8. lakóház
- Felsőlövér út 1. lakóház
- Felsőlövér út 13. lakóépület
- Felsőlövér út 25. „szaletli” kerti veranda, nyolcszögletű alaprajzzal
- Felsőlövér út 54. lakóház
- Felsőlövér út 60. lakóház és műhely
- Felsőlövér út 66. kútház
- Felsőlövér út 70. lakóház
- Felsőzsák út 1. lakóház
- Fenyves sor 2. lakóház
- Fenyves sor 4. lakóház
- Fenyves sor 11. lakóház
- Honvéd út 32. lakóház
- Hársfa sor 7. lakóház
- Hársfa sor 23. kerti ház és lakóház
- Hársfa sor 29. lakóház
- Honvéd út 5. lakóház
- Károlymagaslati út 12. irodaépület
- Lövész u. 2-4. lakóház
- Lövész u. 8. lakóház
- Mikoviny u. 34. lakóház
- Mikoviny u. 40. lakóház
- Panoráma út 8. lakóház
- Panoráma út 14. rom
- Sörházdombi út 1. lakóház
- Szent Margit út 4. szociális otthon
- Vadas Jenő u. 23. lakóház
- Villa sor 4. lakóház
- Villa sor 6. lakóház
- Villa sor 18. lakóház
- Villa sor 20. lakóház
- Villa sor 22. lakóház
- Villa sor 24. lakóház
- Villa sor 26. lakóház
- Villa sor 28. lakóház
- Villa sor 30. lakóház
- Zerge út 28. kútház
- Lánzséri út 1. lakóház
- Batthyány tér - Bajcsy-Zsilinszky utca: 6127; 6125 hrsz.
- Alsólövér utca 12. és 14. 6264; 6265/1 hrsz.
- Alsólövér utca 16. 6261/2 hrsz.
- Alsólövér utca 19. 6315; 6316; 6317 hrsz.
- Alsólövér utca 26. 6250 hrsz.
- Alsólövér utca 29. 6310 hrsz.
- Alsólövér utca 32. és 34. 6244; 6243 hrsz.
- Alsólövér utca 36-38. 6235; 6236 hrsz.
- Bajcsy-Zsilinszky utca 1-7. 6128; 29/3; 29/2; 30 hrsz.
- Bajcsy-Zsilinszky utca 23. 6171 hrsz.
- Béke út 4. 6134 hrsz.
- Béke út 9. 6275 hrsz.
- Béke út 10. 6276 hrsz.
- Béke út 11. 6280 hrsz.
- Béke úti Hattyús-kút 6211 hrsz.
- Béke út 16. és 17. 6421; 6422 hrsz.
- Bolyai J. utca 1. 6138 hrsz.
- Borsmonostori utca 6. 6140 hrsz.
- Borsmonostori utca 4. 6143 hrsz.
- Borsmonostori utca 12. 6132 hrsz.
- Borsmonostori utca 13. 6153 hrsz.
- Doborjáni utca 13., Mikoviny u. 5. 6190 hrsz.
- Hunyadi János utca 7. 6271 hrsz.
- Hunyadi János utca 9. 6269 hrsz.
- Hunyadi János utca 13. és 15. 6263 hrsz.
- Hunyadi János utca 32., Mikoviny u. 21. 6198 hrsz.
- Fácán utca 8., Hunyadi u. 37. 6238 hrsz.
- József Attila utca 28-30. 6379; 6378 hrsz.
- József Attila utca 34. és 36. 6374; 6373 hrsz.
- József Attila utca 42. 6366 hrsz.
- Madách utca 5-7. 6402; 6396 hrsz.
- Madách utca 12-14.; 16-32. 6352; 6353; 6354; 6355; 6356; 6357; 6358; 6359; 6360; 6361; 6362 hrsz.
- Mikoviny utca 27. 6217 hrsz.
- Madách utca 17. 6384 hrsz.
- Szent Imre tér 1. 6335 hrsz.
- Szent Imre tér 6366 hrsz.
- Székeles utca 2. 6278 hrsz.
- Madách utca 1. 6407/1 hrsz.
- Udvarnoki utca 2. 6320 hrsz.
- Udvarnoki utca 4. 6321 hrsz.
- József Attila utca 26. 6382 hrsz.
- Zrínyi utca 10. 6428 hrsz.
- Zrínyi utca 20. és 22. 6326; 6327 hrsz.
- Zrínyi utca 36. Házi Jenő utca sarok 6303 hrsz.
- Zrínyi utca 38. és 40. 6302; 6299 hrsz.
- Zrínyi utca 46. 6294 hrsz.

5. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendeletéhez * 

A régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek jegyzéke

Régészeti lelőhelyek:

1. lelőhely

Honvéd Főreáliskola (ma az Egyetem területe)

47 római sír

2. lelőhely

Szt. János kápolna környéke

Római sírok a Lőverekben

3. lelőhely

Várisi, Felső útnál a játszótérnél égetéses római temetkezés.

4. lelőhely

Rákóczi-Nevelőintézet, Honvéd Főreáliskola Sportpályája, a ma Vasutas Sportpálya a Lokomotív Szálloda mögött, római szarkofágok, temetkezések, faragott sírkövek, Borostyánok.

5. lelőhely

Római Borostyánkő út az erdőben a tornapálya (sétány) és a gyermekjátszótér között.

6. lelőhely

Borostyánkő út és mellékútjai (lelőhely azonosító: 52439, hrsz: 6497/3)

Régészeti érdekű terület:

Hrsz: 6526, 6522/2, 6521, 6499-6521, 6522/2, 6526, 6534

6. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendeletéhez * 

A Lőverek területén, valamint a Kőszegi úti aluljáró által érintett területen ültetésre ajánlott növények jegyzéke

A Lőverek területén ültetésre ajánlott növények

Gyümölcsfajok és fajták

házi alma

házi körte

házi szilva

birs

házi berkenye

kerti dió

mogyoró

naspolya

szelídgesztenye

Díszfák

aranyeső

bibircses nyír

liliomfa

madárberkenye

tiszafa

Díszcserjék

boglárkacserje

borostyán

érdeslevelű gyöngyvirágcserje

havasszépe

hóbogyó

hortenzia

iszalag fajok

japán birs

jerikói lonc

jezsámen

karcsú gyöngyvirágcserje

közönséges orgona

labdarózsa

lila akác

magyal

mahóniák

nyári orgona

puszpáng

pünkösdi rózsa

rózsafajok

rózsalonc

trombitafolyondár

tűztövis

vérpiros ribiszke

Sövényalkotók

csepleszmeggy

cseregalagonya

csíkos kecskerágó

egybibés galagonya

gyertyán

húsos som

kislevelű hárs

kökény

mezei juhar

mezei szil

orgona

széleslevelű fagyal

tiszafa

varjútövis benge

vesszős fagyal

vörösgyűrűsom

Kőszegi úti aluljáró által érintett területen ültetésre ajánlott növények

Fák
Acer campestre Mezei juhar
Acer platanoides Korai juhar
Acer pseudoplatanus Hegyi juhar
Betula pendula Bibircses nyír
Carpinus betulus Gyertyán
Celtis occidentalis Nyugati ostorfa
Corylus colurna Törökmogyoró
Cupressocyparis leylandii Leyland-ciprus
Fagus sylvatica Bükk
Fraxinus excelsior Magas kőris
Fraxinus ornus Virágos kőris
Koelreuteria paniculata Csörgőfa
Liliodendron tulipifera Tulipánfa
Magnolia kobus Japán liliomfa
Platanus acerifolia Platán
Quercus cerris Cser
Quercus petraea Kocsánytalan tölgy
Sophora japonica Japánakác
Sorbus aria Lisztes berkenye
Sorbus borbásii Borbás-berkenye
Thuja plicata Óriás életfa
Tilia cordata Kislevelű hárs
Tilia plathyphyllos Nagylevelű hárs
Tilia tomentosa Ezüst hárs

Gyümölcsfák a Vk és a Köu területeken kerülendők!

Cserjék (közepes vagy nagy termetű)
Buddleia davidii Nyáriorgona
Buxus sempervirens Puszpáng
Chaenomeles sp. Japánbirs
Cornus mas Húsos som
Cornus sanguinea Veresgyűrű
Cotinus coggygria Cserszömörce
Deutzia sp. Gyöngyvirágcserje
Forsythia intermedia Hibrid aranycserje
Hibiscus syriacus Mályvacserje
Hydrangea sp. Hortenzia
Ilex aquifolium Magyal
Kerria japonica 'Pleniflora' Boglárkacserje
Kolkwitzia amabilis Kínailonc
Laburnum anagyroides Aranyeső
Lonicera caprifolium Jerikói lonc
Mahonia sp. Mahónia
Paeonia suffruticosa Fás bazsarózsa
Philadelphus sp. Jezsámen
Prunus laurocerasus Babérmeggy
Pyracantha sp. Tűztövis
Rhododendron sp. Havasszépe
Ribes sanguineum Vérvörös ribiszke
Rosa sp. Kerti rózsák
Spiraea vanhouttei Köz. gyöngyvessző
Symphoricarpos sp. Hóbogyó
Syringa vulgaris Orgona
Viburnum opulus 'Roseum' Labdarózsa
Weigela florida Rózsalonc
Talajtakaró cserjék
Juniperus sp. Kúszóborókák
Pinus mugo Törpefenyő
Cotoneaster sp. Madárbirsek
Euonymus fortunei Kecskerágó
Hypericum sp. Orbáncfüvek
Lavandula angustifolia Levendula
Lonicera nitida Mirtuszlonc
Salvia sp. Zsályák
Santolina sp. Cipruskák
Vinca sp. Meténgek
Caryopteris clandonensis Kékszakáll
Jasminum nudiflorum Téli jázmin
Potentilla sp. Cserjés pimpó
Prunus tenella Törpe mandula
Rosa sp. Rózsák
Symphoricarpos sp. Hóbogyó
Leomló hajtású (ámpolna) cserjék
Caryopteris clandonensis Kékszakáll
Cotoneaster sp. Madárbirsek
Euonymus fortunei Kecskerágó
Hypericum sp. Orbáncfüvek
Jasminum nudiflorum Téli jázmin
Juniperus sp. Kúszóborókák
Lavandula angustifolia Levendula
Lonicera nitida Mirtuszlonc
Parthenocissus quinquefolia Vadszőlő
Pinus mugo Törpefenyő
Potentilla sp. Cserjés pimpó
Prunus tenella Törpe mandula
Reynoutria aubertii Tatár iszalag
Rosa sp. Rózsák
Salvia sp. Zsályák
Santolina sp. Cipruskák
Symphoricarpos sp. Hóbogyó
Vinca sp. Meténgek
Kúszó-kapaszkodó cserjék
Campsis radicans Trombitafolyondár
Clematis sp. Iszalag
Hedera helix Borostyán
Lonicera sp. Kúszólonc
Parthenocissus tricuspidata 'Veitchii' Vadszőlő
Reynoutria aubertii Tatár iszalag
Wisteria sinensis Lilaakác

7. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére