Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 36/2008. (XII. 4.) önkormányzati rendelete

Sopron - Brennbergbánya, Görbehalom, Új-Hermes, Ó-Hermes városrészek Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Sopron-Brennbergbánya, Görbehalom, Új-Hermes, Ó-Hermes városrészekre terjed ki. A terület pontos lehatárolását a Brennbergbánya szabályozási és övezeti helyszínrajz című, SZ-J/B jelű Rp.I.169-4 munkaszámú, Görbehalom szabályozási és övezeti helyszínrajz című, SZ-J/G jelű Rp.I.169-4 munkaszámú Új-Hermes, Ó-Hermes szabályozási és övezeti helyszínrajz című, SZ-J/H jelű Rp.I.169-4 munkaszámú (továbbiakban: 1. melléklet) tartalmazza.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt alkalmazandó:

1. melléklet (Szabályozási és övezeti helyszínrajz)

2. melléklet (Út mintakeresztszelvények)

Szabályozási elemek

2. § (1) Kötelező szabályozási elem:

- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,

- a belterület határvonala,

- a szabályozási vonal,

- a területfelhasználási egységek határvonala,

- az építési övezetek határvonala,

- az építési hely határvonala.

(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához - kivéve a 3. § (3) bekezdésben szabályozott eseteket - a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály *  szerinti előírásokat.

(3) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a belterület határát az 1. melléklet jelzi. Ahol a melléklet tervezett belterület határvonala jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

(4) Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

A telekalakítás általános szabályai

3. § (1) Ahol az 1. melléklet irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kialakult telekosztású telektömbökben a telek utcai homlokvonalától számított 30 m-en belül a meglévő telekszélességet az eredetihez képest, az övezeti előírásokra is figyelemmel, legfeljebb 10%-nyi mértékben lehet megváltoztatni.

(3) Az 1. mellékleten rögzített keretek között külön jogszabály szerinti telekalakítási terv alapján *  a közlekedési területek helye és mérete pontosítható. A pontosítás során az eltérés ± 5,0 m lehet.

(4) Az 1. mellékleten és a helyi építési szabályzatban az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár rendezést. * 

Az építmények elhelyezésének általános szabályai

4. § (1) Az építési hely határvonalait az 1. melléklet vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az 1. melléklet nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az 1. melléklet építési vonalat jelöl, az épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.

Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.

(4) Kialakult beépítésű telektömbben, amennyiben a tömb telkein a fő funkciójú épületek közel azonos előkerttel épültek, amennyiben a terepadottságok lehetővé teszik - figyelemmel a 4. § (7) bekezdésére - az új fő funkciójú épületet a kialakult előkerti határvonalra kell építeni.

Ettől eltérő helyzetben a fő funkciójú épületek a telken az építési helyen belül - figyelemmel a 4. § (7) bekezdésére - szórtan is elhelyezhetők.

(5) *  A lakóterületi telektömbökben építési telkenként egy fő funkciójú és egy mellék- funkciójú építmény építhető.

Az egy, vagy több rendeltetési egységet tartalmazó fő funkciójú épülettel beépített telkeken új mellékfunkciójú építmény a megengedett beépíthetőség mértékén belül a már meglévő mellékfunkciójú épülettel egybeépítve, vagy annak bontása után építhető.

(6) Új mellékfunkciójú építmény fő funkciójú építmény megelőző vagy egyidejű építése esetén építhető.

Azokon az építési telkeken álló mellékfunkciójú építmények, amelyeken nincs fő funkciójú építmény, a rendelet hatályba lépését követően legfeljebb három évig maradhatnak fenn. A bontást hatósági határozattal el kell rendelni.

(7) Mellékfunkciójú építményt - kivéve a támfalgarázst - az építési hely előkerti határvonalától mért 10,0 m-en túl lehet elhelyezni.

Azok a meglévő mellékfunkciójú építmények - kivéve a támfalgarázst -, amelyek az építési hely előkerti határvonalától mért 10,0 m-en belül állnak, a rendelet hatálybalépését követően legfeljebb három évig maradhatnak fenn. A bontást hatósági határozattal el kell rendelni.

(8) Ahol az 1. melléklet szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalra kell építeni. A kerítés legfeljebb 1,8 m magas, faoszlopos drótfonatos, sövény vagy fakerítés lehet.

Az utcai kerítés, amennyiben a közterület szélessége a telekre való bekanyarodást egyéb módon nem teszi lehetővé, a kapubehajtó szélességében a telek belseje felé 3,0 m mélységig beljebb építhető.

(9) *  Az építményeket a kialakult terepre kell ráültetni. Szükség esetén az építmények alatt terepbevágással kell a terepszintet alakítani. Ettől eltérni csak úgy lehet, hogy az építmény állékonyságát a terepbevágás nem veszélyezteti. A kialakult terep átalakítását az építmények elhelyezéséhez szükséges legkisebb mértékűre kell méretezni. Az építmények körüli burkolatokat, a kertet a kialakult terepviszonyok figyelembe vételével, azok legkisebb mértékű megváltoztatásával kell kialakítani.

Az építési telek gépjárművel való megközelítését biztosító út koronaszintje és az épület körüli járdavonal szintje közötti szintkülönbség, amennyiben az út szintje a teleknél alacsonyabb, legfeljebb 2,0 m lehet.

Az épületek kialakításának általános szabályai

5. § (1) Az épületek tetőhajlás szöge 35-45 fok között lehet.

(2) Az épületek tetőgerince a kialakult hagyományos utcaképhez alkalmazkodóan, a rétegvonalakkal párhuzamosan alakítandó ki.

(3) Az épületek tömege, arányai, formajegyei, anyaghasználata, külső színezése, tagozódása, díszítése a település építészeti hagyományaihoz igazodjon.

(4) Az épületek héjazata világos színű nem lehet. A külső falfelületek színezésénél a fehér és a világos pasztell árnyalatokat kell alkalmazni.

(5) * 

Védőtávolságok, védőterületek

6. § (1) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.

(2) *  Felszíni vizek szikkasztása nem megengedhető.

(3) A patakok, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 3,0-3,0 m széles területsáv. A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok *  tartalmazzák.

(4) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

20 kV-os vezeték: külterületen 5,0 - 5,0 m

belterületen 2,5 - 2,5 m

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos *  jogszabályok tartalmazzák

(5) A telkeket érintő közmű gerincvezetékek mellett építmény 3,0-3,0 m távolságon belül nem helyezhető el.

Építési tilalmak

7. § Az 1. mellékleten határidő nélküli telekalakítási illetve építési tilalom területének határa jellel jelölt területen telek nem alakítható, épület nem építhető. A tilalmat az építési hatóság által az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Értékvédelem

8. § Építészeti értékvédelem

(1) Műemlék

a) Műemlék: a bányamúzeum épülete, 9315/1 hrsz.

b) Műemléki környezet által érintett helyrajzi számok:

9315/1, 9315/3, 9315/4, 9261/12, 9261/14, 9261/15, 9261/16, 9261/4, 9261/5

c) * 

(2) Védendő utcakép az 1. mellékleten ekként jelölt utcaszakasz

a) Az utcaképi védelemmel érintett épületek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

b) Az utcaképi védelem jellel jelölt utcaszakaszon új épület építésénél, a meglévő épület helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél igazodni kell a kialakult jellegzetes beépítési módhoz, a meglévő tömegarányokhoz, tetőformákhoz és tetőfedő anyagokhoz, a meglévő épületek anyaghasználatához, színezéséhez, a nyílászárók kialakult rendjéhez, a homlokzat egyéb díszítő elemeihez.

(3) A helyi védelem keletkezése és megszűnése

a) A helyi védelem alá helyezést a település önkormányzata képviselő-testületénél bárki, természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell az épített érték vagy védendő terület pontos megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, a pontos hely megjelölését (legalább helyrajzi szám), valamint a kezdeményezés indoklását.

b) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról és következményeiről a védelemre javasolt érték tulajdonosát és - amennyiben attól eltérő személy - használóját, a javaslattevőt, valamint a helyi műemlékvédelmi és építési hatóságot is értesíteni kell.

c) A helyi védelem keletkezésének és megszűntetésének tényét az ingatlan nyilvántartásba át kell vezetni.

d) A helyi védelem alá helyezett épületeket

„Helyi építészeti emlék”

A helyi védelem alá helyezett ipari építményeket

„Helyi ipari emlék”

A helyi védelem alá helyezett kegyeleti alkotásokat

„Helyi kegyeleti emlék”

feliratú táblával kell megjelölni. A táblán fel kell tüntetni a helyi védelem elrendelésének az időpontját is.

(4) A helyi védelem a következő építményekre terjed ki:

a) egyedi építmények

Egyedi építészeti, esztétikai megjelenésükkel, a település múltja elemeinek, kultúrájának hordozásával védendő értéket képviselnek.

b) egységes koncepció alapján védett épületegyüttesek

Az épületegyüttesek egységes kialakítása, használati és esztétikai elképzelés szerinti komponáltsága védendő érték.

(5) A helyi védelem alatt álló építményekre vonatkozó előírások

a) a helyi védelem alatt álló építmények felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

b) a helyi védelem alatt álló épületek helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

ba) a meglévő és új épülettömegek formáinak és arányainak illeszkedniük kell egymáshoz, kivéve az egységes koncepció alapján védett épületegyütteseket, melyek jellegzetes tömegét és tömegkapcsolatait eredeti formában kell fenntartani.

bb) az épületek közterületről látható homlokzatán - amennyiben az eredeti állapotot őrzi - nem változtatható meg:

1. a homlokzat felületképzése

2. a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei, a tégla lizénák

3. a tégla-architektúra

4. az oromzat díszítő elemei, a faszerkezet, a téglapillérek, a füstlukak

5. nyílászárók elhelyezése, mérete és formája, keretezése, jellegzetes szerkezete, anyaga, az ablakok osztása, a zsaluzat

6. a lábazat, a párkány

7. a tetőzet szerkezete, formája, a tetőablakok kialakítása

8. a héjazat anyag- és színhasználata

9. a tetőtérbe (padlástérbe) vezető feljáró

bc) *  az épületek közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.

bd) az alaprajzi elrendezés - különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezeti elemek megőrzendőek.

be) A tetőzet héjazata - a nyugdíjas otthon épületeinek kivételével - nem színezett, hagyományos típusú agyag cseréptető, vagy természetes szálas anyagú - nád, szalma - lehet.

c) A helyi védelem alatt álló épület közterületről látható homlokzatán kereskedelmi célú reklám, valamint parabola antenna nem helyezhető el.

d) A helyi védelem alatt álló építménynek és telkének használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.

e) A helyi védelem alá vont építmények jó karbantartásához, telkükön a védett épület fennmaradását szolgáló beruházáshoz a tulajdonos kérheti az önkormányzat támogatását. A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

f) Helyi védett építményre bontási engedély kiadása csak rendkívül indokolt esetben, részletes felmérési- és fotódokumentáció készítése, valamint a helyi védelem feloldása után lehetséges.

g) Az egységes koncepció alapján védett épületegyüttesek - az 1. mellékleten helyi értékvédelmi terület határa jellel jelölt - környezetében új épület csak a meglévő épületek eredeti formájával, a beépítés rendjéhez alkalmazkodva építhető.

(6) A helyi védelem környezete

a) A helyi védelem alatt álló építmény 15 méter sugarú környezetébe eső terület helyi védelem környezetének minősül.

b) A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:

1. a közterületen bármely hirdetőtáblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,

2. nem közterületen bármely építménynek az építése.

Régészeti értékek védelme

(7) Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály *  szerint kell eljárni.

Látványvédelem

(8) A fő kilátópontokról a védendő látványelemek védelmét biztosítani kell.

Fő kilátópontok:

Brennbergbánya

- a Borbála telep feletti pont északnyugaton

- a Borbála telep feletti pont a volt műszaki zár vonalán

- a kéménynél

- Soproni út - Hermesi út csatlakozásánál

- az iskola előtt

- a Harang utca feletti dombtetőn

- az Ó-Brennbergi út - Kuruckereszt utca csatlakozásánál.

Védendő látványelemek:

- objektumok:

- a kémény és környezete

- a templom

- a harangláb

- gerinc:

- a Harang utca feletti

- a Soproni út - Ó-Brennbergi úttól délkeletre, délre lévő, a belterületi határral párhuzamos vonal

- domboldal:

- a Harang utca, Felső sor fölötti

- a Soproni úttól észak-nyugatra lévő, a településközponti, vegyes területeket magába foglaló

(9) A fő kilátópontokból a védendő látványelemek irányába eső építmények építésénél a látványvédelem követelményeinek való megfelelőség igazolása érdekében az építési engedélyezési folyamatban fotódokumentációt és látványvédelmi vizsgálatot kell készíteni.

Természetvédelem

(10) *  A védett természeti terület idegen fajok elleni védelme érdekében ökológiai védőzónának minősülnek a külterületi erdőterületekkel határos belterületi telkek.

(11) A belterületi növényzet védelme érdekében az egyes telkeket érintő építkezések előtt az építési engedélyezési dokumentáció részeként fafelvételi, faértékelési és favédelmi tervet kell készíteni. A kivágott fákat pótolni kell. A kivágott fa 1,0 m magasságban mért törzsátmérőjének legalább másfélszerese legyen a pótlásként elültetett fák együttes, ugyancsak 1,0 m magasan mért törzsátmérője. A kivágott fát azon a telken kell pótolni, ahonnan kivágták.

Környezetvédelem

9. § (1) Az 1. mellékleten szabályozott területen hulladékgyűjtő pontok kivételével egyéb hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető.

(2) Az 1. mellékleten szabályozott területen szennyvíz nem szikkasztható.

(3) Az 1. mellékleten szabályozott területen a fűtésből származó légterhelő anyag kibocsátáson kívül egyéb légterhelő létesítmény nem építhető.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó terület felszíni vizek szempontú besorolása: 4. általánosan védett vízminőség-védelmi kategória * 

(5) A rendelet hatálya alá tartozó terület felszín alatti víz állapota szempontú besorolása: fokozottan érzékeny terület * 

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

10. § A szabályozott terület területfelhasználási tagolódása:

a) Beépített és beépítésre szánt terület:

1. Lakóterület:

- falusias lakóterület Lf

- kertvárosias lakóterület Lke

- kisvárosias lakóterület Lk

2. Vegyes terület:

- településközpont vegyes terület Vt

3. Üdülőterület:

- üdülőházas üdülőterület Üü

- hétvégiházas üdülőterület Üh

4. Különleges terület:

- temető T

b) Beépítésre nem szánt terület:

1. Közlekedési terület:

- közlekedési terület Köu

2. Zöldterület: Zkp

3. Erdőterület: E

4. Vízgazdálkodási terület: V

Az övezeti jel értelmezése

11. §

Beépítésre szánt terület

Lakóterület

12. § (1) A lakóterületen alakítható megengedett legkisebb építési telek területe 1300 m2.

Az újonnan kialakított lakóterületi telektömbben az alakítható legnagyobb építési telek területe 1500 m2.

A kialakult lakóterületi telektömbökben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) során a 3. § (2) bekezdését figyelembe kell venni.

(2) Az építési hely határai:

Kialakult beépítésű telektömbben:

- előkert kialakult, vagy 5,0 m

- oldalkert 3,0 m

- hátsókert 10,0 m

Új beépítésű telektömbben, amennyiben az 1. melléklet nem jelöli:

- előkert 5,0 m

- oldalkert 3,0 m

- hátsókert 10,0 m

(3) Beépítési mód az 1. mellékleten jelölt övezeti jelben meghatározott. Ahol az övezeti jel szabadonálló beépítési módot jelöl meg, de a telek jelenlegi beépítettsége oldalhatáron álló, ott szabadonállóan csak az új, önálló épületet kell elhelyezni. A meglévő oldalhatáron álló épület a beépítési mód megváltoztatása nélkül felújítható, magassági tekintetben bővíthető, de vízszintes értelmű bővítése esetén a bővítményt a szabadonálló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni.

(4) A lakóterületi telkek beépítése mértékének számításakor az 1500 m2-5000 m2 közötti telekterület 50%-a számítható be, az 5000 m2 feletti telekterület nem számítható be.

(5) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energia vezetékkel,

- közműves ivóvíz vezetékkel,

- közüzemi szennyvízvezetékkel.

(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a) zajvédelem:

- lakóterület laza beépítéssel,

- üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A, éjjel 40 dB/A

b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés.

(7) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

- falusias lakóterület Lf

- kertvárosias lakóterület Lke

- kisvárosias lakóterület Lk

(8) Övezeti előírások

Lvf - védőfásítás övezete. Az övezetben építmény nem építhető. Az övezetben háromszintes (fa, magas cserje, alacsony cserje) tömör, véderdő szerű növénytelepítést kell létrehozni. A növénytelepítés legalább 60%-án őshonos fa és cserje fajokat (2. függelék) kell alkalmazni.

Lu - kiszolgáló út övezete

Lköm - közművi övezet, a felszíni csapadékvizek kezelésére szolgál. Az övezetben csak a csapadékvíz kezelését szolgáló műtárgy építhető.

Lkp - közpark övezet. Az övezetben a pihenést, játékot, sportolást szolgáló kerti építmények építhetők.

A falusias lakóterület építési előírásai

13. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető fő funkciójú épületként:

a) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakítatott, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari épület.

(2) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető a fő funkciót kiegészítő mellékfunkciójú épületként:

a) gépjármű és egyéb tároló,

b) pince,

c) *  állat tartására szolgáló épület figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakra,

d) kisipari műhely.

(3) Építési övezeti előírások

Lf1 SZ 10/60 Lf2 SZ 10/60
3,5 1300 K 1300
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
Beépíthetőség megengedett legnagyobb beépítettség /%/ 10% 10%, vagy ha a meglévő beépítettség ezt meghaladja, meg nem változó telekméretek mellett bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
legkisebb zöldfelület % 60% 60%
Telekalakítás alakítható legkisebb telekterület /m2/ 1300 m2 1300 m2
Épület megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m az illeszkedés szabályai szerint

A kertvárosias lakóterület építési előírásai

14. § (1) A kertvárosias lakóterületen fő funkciójú épületként:

a) telkenként elhelyezhető egy darab legfeljebb kétlakásos lakóépület, kivéve a Lke* jelű övezetet, ahol telkenként egy db legfeljebb 6 lakásos lakóépület építhető,

b) telkenként a megengedett lakásszámot meg nem haladó szobaszámú szállásférőhely,

c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető el.

A b) pontban foglalt épületek használatba vételének feltétele a telek kiszolgáló útjának 19. § (5) bekezdése szerinti kiépítése.

(2) A kertvárosias lakóterületen a fő funkciót kiegészítő mellékfunkciójú épületként gépjármű és egyéb tároló építhető.

(3) Építési övezeti előírások

Lke1 SZ 10/60 ksz Lke2 SZ 10/60
3,5 1300 K K
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
Beépíthetőség megengedett legnagyobb beépítettség /%/ 10% 10%, vagy ha a meglévő beépítettség ezt meghaladja, meg nem változó telekméretek mellett bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
legkisebb zöldfelület % 60% 60%
Telekalakítás alakítható legkisebb telekterület /m2/ 1300 m2 kialakult
Épület megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m kialakult
Egyéb Lakás, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkciójú épület építhető.
Lke* SZ 20/60 Lke3 SZ 10/60
K 1300 K 1300
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
Beépíthetőség megengedett legnagyobb beépítettség /%/ 20%, vagy ha a meglévő beépítettség ezt meghaladja, meg nem változó telekméretek mellett bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető 10%, vagy ha a meglévő beépítettség ezt meghaladja, meg nem változó telekméretek mellett bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
legkisebb zöldfelület % 60% 60%
Telekalakítás alakítható legkisebb telekterület /m2/ 1300 m2 1300 m2
Épület megengedett legnagyobb építménymagasság kialakult kialakult
Lke4 SZ 10/60 Lke5 SZ 10/80 kert
4,5 1300 3,0 300
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
Beépíthetőség megengedett legnagyobb beépítettség /%/ 10%, vagy ha a meglévő beépítettség ezt meghaladja, meg nem változó telekméretek mellett bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető 10%, de legfeljebb 30 m2
legkisebb zöldfelület % 60% 80%
Telekalakítás alakítható legkisebb telekterület /m2/ 1300 m2 300 m2
Épület megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m 3,0 m
Egyéb Kerti gazdasági épület építhető
Lakás nem építhető.
Az övezet telkeinek tagolására magánutak létesíthetők. A magánutak helyét elvi telekalakítási engedélyezési eljárásban kell meghatározni.
Lsp SZ 10/80
3,5 SZT
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
Beépíthetőség megengedett legnagyobb beépítettség /%/ 10%
legkisebb zöldfelület % 80%
Telekalakítás alakítható legkisebb-legnagyobb telekterület /m2/ 1. melléklet szerint
Épület megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m
Egyéb Az övezetben sportpálya létesíthető.

A kisvárosias lakóterület építési előírásai

15. § (1) A kisvárosias lakóterület telkein fő funkciójú épületként többlakásos lakóépületek, szálláshely szolgáltató épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.

(2) A kisvárosias lakóterületen a fő funkciót kiegészítő mellékfunkciójú épületként gépjármű és egyéb tároló építhető.

(3) Építési övezeti előírások

Lk1 SZ 20/60 Lk2 SZ 30/60
K 1300 K K
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
Beépíthetőség megengedett legnagyobb beépítettség /%/ 20% 30%, vagy ha a meglévő beépítettség ezt meghaladja, meg nem változó telekméretek mellett bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
legkisebb zöldfelület % 60% 60%
Telekalakítás alakítható legkisebb-legnagyobb telekterület /m2/ 1300 m2 kialakult
Épület megengedett legnagyobb építménymagasság kialakult kialakult

Vegyes terület

16. § (1) Az építési hely határai:

Kialakult beépítésű telektömbben:

- előkert kialakult, vagy 5,0 m

- oldalkert 3,0 m

- hátsókert 10,0 m

Új beépítésű telektömbben, amennyiben az 1. melléklet nem jelöli:

- előkert 5,0 m

- oldalkert 3,0 m

- hátsókert 10,0 m

(2) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energia vezetékkel,

- közműves ivóvíz vezetékkel,

- közüzemi szennyvízvezetékkel.

(3) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a) zajvédelem:

- vegyes terület

- üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A, éjjel 45 dB/A

b) kötelezető szennyvízcsatorna rákötés.

(4) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

- településközpont vegyes terület : Vt.

(5) A településközpont vegyes területen fő funkciójú épületként több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.

(6) Építési övezeti előírások

Vt1 SZ 30/60 szoc.int. Vt2 SZ 10/60
7,5 4000 K 2000
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
Beépíthetőség megengedett legnagyobb beépítettség /%/ 30% 10%, (de legfeljebb 300 m2)
legkisebb zöldfelület % 60% 60%
legkisebb telekterület /m2/ 4000 m2 2000 m2
Épület megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m kialakult
Egyéb Az övezetben szociális, egészségügyi intézmény létesíthető. Lakás csak az (5) bekezdésben felsorolt funkciók valamelyikével (vagy több funkcióval) együtt, vagy azok építését követően építhető.
Vt3 SZ 10/60
K 1300
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
Beépíthetőség megengedett legnagyobb beépítettség /%/ 10%, vagy ha a meglévő beépítettség ezt meghaladja, meg nem változó telekméretek mellett bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető
legkisebb zöldfelület % 60%
Telekalakítás alakítható legkisebb telekterület /m2/ 1300 m2
Épület megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság kialakult

(7) Övezeti előírások

Vvf - védőfásítás övezete. Az övezetben építmény nem építhető. Az övezetben háromszintes (fa, magas cserje, alacsony cserje) tömör, véderdő szerű növénytelepítést kell létrehozni. A növénytelepítés legalább 60%-án őshonos fa és cserje fajokat (2. függelék) kell alkalmazni.

Vköm - közművi övezet. Az övezetben csak az ivóvíz kezelést szolgáló műtárgy építhető.

Üdülőterület

17. § (1) Az építési hely határai:

- előkert 10,0 m

- oldalkert 10,0 m

- hátsókert 10,0 m

(2) Az üdülőterület sajátos használat szerinti besorolása:

- üdülőházas üdülőterület Üü

- hétvégiházas üdülőterület Üh

(3) Az üdülőházas üdülőterületen szállásférőhely szolgáltató, kereskedelmi, vendéglátó és sportépítmény, valamint kemping és sátorozóhely és kiszolgáló építményei építhető, alakítható ki.

(4) A hétvégiházas üdülőterületen legfeljebb két üdülőegységes üdülőházak építhetők.

(5) Az üdülőterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közüzemi villamosenergia vezetékkel,

- közüzemi ivóvízvezetékkel,

- közüzemi szennyvízvezetékkel.

(6) Környezetvédelmi előírások:

- Zajvédelmi besorolás: üdülőterület,

- Az épületeket a közcsatornára rá kell kötni.

(7) Építési övezeti előírások

Üü1 SZ 10/60 kemping Üü2 SZ 10/60
3,5 SZT 4,5 3000
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló szabadonálló
Beépíthetőség megengedett legnagyobb beépítettség /%/ 10% 10%
legkisebb zöldfelület % 60% 60%
Telekalakítás alakítható legkisebb telekterület /m2/ 1. melléklet szerint 3000 m2
Épület megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 3,5 m 4,5 m
Az övezetben kemping, sátorozó hely létesíthető.

Különleges terület

18. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

- temető,

(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(3) Építési övezeti előírások

T - 10/
4,5 K
Az építési hely elhelyezkedése szabadonálló
Beépíthetőség megengedett legnagyobb beépítettség /%/ 10%
legkisebb zöldfelület % -
Telekalakítás alakítható legkisebb telekterület /m2/ kialakult
Épület megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 4,5 m

Beépítésre nem szánt terület

Közlekedés

19. § (1) Közlekedési területek besorolása sajátos használat szerint

- közútterület KÖu

- lakóterületi kiszolgálóút Lu

(2) A közlekedési területek szabályozási szélességeit az 1. melléklet, az út mintakeresztszelvényeket pedig a 2. melléklet tartalmazza.

- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli

- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”

(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel és Lu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

a) Országos közúthálózatba tartozó utak

- mellékút KÖuM

b) Helyi utak

- települési mellékút KÖuTe

- gyűjtőút KÖuGY

- lakóterületi kiszolgálóút Lu

- gyalogút KÖGYA

- autóbuszforduló KÖuautóbuszforduló

(4) Brennbergbánya, Görbehalom, Új-Hermes - Ó-Hermes belterületén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.

a) Települési mellékút - B. V. cAB.40-30

b) Gyűjtőutak - B. V. cAB.50

c) Lakóterületi kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak - B. VI. d. AB.40

d) Gyalogutak - B. X.

(5) Keresztmetszeti elrendezések

a) Gyűjtőút, települési mellékút esetében az út szabályozási szélességén belül elhelyezendők:

- legalább 7,0 m-es útburkolat

- kétoldali, legalább 2,0-2,0 m széles járda

- legalább egyoldali, árnyékadó növényzet (fasor) kialakítása

- az útkorona és a járda között legalább 2,0-2,5 m sáv.

b) Lakóterületi kiszolgáló utak esetén az út szabályozási szélességén belül elhelyezendő:

- legalább 6,0 m széles útburkolat

- kétoldali beépítés esetén kétoldali legalább 1,5-1,5 m széles, egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 2,0 m széles járda

- legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor)

- kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m zöldsáv.

(6) A szabályozással érintett területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, az 50 m-nél hosszabb zsákutcákat járműfordulóval kell ellátni.

Közműellátás

20. § (1) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek térszín alatt:

- ivóvíz vezeték,

- szennyvíz vezeték,

- gázvezeték,

- távbeszélő földkábel,

- villamos energia vezeték,

- telefon vezeték,

- kábel TV vezeték,

- nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.

(2) *  Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(3) *  Településesztétikai szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új távközlési hálózatot létesíteni, illetve meglévő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(4) *  Kábel TV hálózatot létesíteni csak föld alatti elhelyezéssel szabad. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

Zöldterület

21. § Övezeti előírások:

a) Zkp1 övezet:

Az övezet reprezentatív központi parkterület. Az övezetben a telek 2%-ának mértékéig vendéglátó és fenntartó épület építhető legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, a telekhatároktól legalább 10,0 m távolság elhagyásával.

Az övezetbe tartozó közparkokat magas díszértékű növényzettel, kerti berendezésekkel, pihenésre, sétára, közösségi találkozásra és időtöltésre alkalmas módon kell kialakítani.

b) Zkp2 övezet: játszó, pihenőtér.

A területen a pihenést, játékot, sportolást szolgáló kerti építmények építhetők.

Erdőterület

22. § (1) Védő erdőterület Vt

Az erdőterületen az erdő természetvédelmi, talajvédelmi, településvédelmi, településkép- védelmi funkciójának biztosítása mellett stabilizált földfelszínű erdei gyalogút építhető, erdei pihenőhely (pad, asztal, esőbeálló) kialakítható.

(2) Szociális, turisztikai erdőterület

Az erdőterületen a Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 56-7/2008. sz. hozzájárulása alapján a kialakult telek legfeljebb 5%-ának beépítésével erdei pihenő, sport és vendéglátó építmények építhetők. Az építmények építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Az építményeket a telekhatároktól 10,0 m-nél távolabb kell elhelyezni.

III. FEJEZET

Záró rendelkezések

23. § Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Fodor Tamás Dr. Dobos József
polgármester jegyző

1. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 36/2008. (XII. 4.) önkormányzati rendeletéhez

2. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 36/2008. (XII. 4.) önkormányzati rendeletéhez

1. függelék a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 36/2008. (XII. 4.) önkormányzati rendelethez * 

Utcaképi védelemmel érintett épületek

Brennbergbánya városrészen

a 9135, 9136, 9137 hrsz.-ú lakóépületek

a 9153/30, 9180/17-21 hrsz.-ú lakóépületek

a 9211/3-10 hrsz.-ú lakóépületek

a 9124-9138 hrsz.-ú lakóépületek

Görbehalom városrészen

a nyugdíjas otthon 9897 hrsz.-ú területen álló 17, 18, 19 hsz.-ú épületei

Helyi védelem alatt álló építmények

Brennbergbánya városrészen

a templom épülete, 9147/1 hrsz.

az általános iskola épülete, 9153/36 hrsz.

az egykori általános iskola épülete, 9228/1 hrsz.

az egykori ruhagyár épületrésze, 9146 hrsz.

az egykori raktár, ideiglenes kórház épülete, 9267/25 hrsz.

az egykori orvoslakás, 9152 hrsz.

az egykori tisztviselő épület, 9142 hrsz.

a sárga-ház, 9250/17 hrsz.

az egykori fürdő épülete, 9153/8 hrsz.

az óvoda épülete, 9147/2 hrsz.

a harangláb, 9211/1 hrsz.

a Szent-Borbála szobor, 9281 hrsz.

a kápolna, 9280 hrsz.

a kémény, 9153/4 hrsz.

lakóépület, 9228/18 hrsz.

mérlegház, 9203 hrsz.

Görbehalom városrészen

lakóépület, 9881/2 hrsz.

lakóépület, 9868 hrsz., 5 hsz.

a vendéglő épülete, 9843 hrsz.

Új-Hermes városrészen

a 8 db tégla építésű épület, 9402/1, 3, 5, 7, 10; 9404/3, 5; 9603/2 hrsz.

az ún. pékház, 9605/4 hrsz.

a hermesi akna emléktáblája, 9601 hrsz.

Ó-Hermes városrészen

egykori munkáslakás, 9501/12 hrsz.

2. függelék a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 36/2008. (XII. 4.) önkormányzati rendeletéhez

A védőfásítások területén ültetésre javasolt fa és cserjefajok:

Quercus petraea

Carpinus betulus

Fagus sylvatica

Abies alba

Quercus cerris

Ulmus campestris

Acer platanoides

Cerasus avium

Tilia platyphyllos

Lonicera xylosteum

Staphylea pinnata Euonymus europeus

Crataegus oxyacantha

Cornus sanguinea

Ligustrum vulgare


  Vissza az oldal tetejére