Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 3/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelete

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról

I. Általános rész

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján tekintettel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) foglaltakra; a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdésének j) pontjára valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1), (3), illetve 58. § (2), (3) bekezdésére az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy meghatározza Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát és a hatálya alá tartozó vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

a) ingatlanokra,

b) ingó vagyontárgyakra,

c) vagyoni értékű jogokra,

d) értékpapírokra,

e) társasági részesedésekre.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, amelyet külön önkormányzati rendelet szabályoz,

b) a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre,

c) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására, amelyet külön önkormányzati rendelet szabályoz.

II. Az önkormányzat vagyona

3. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak:

a) helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,

d) levéltári anyagok,

e) mindaz a vagyon, amelyet törvény forgalomképtelenné nyilvánít,

f) az a)-e) pontokban felsoroltakon túl mindaz a vagyon, amit a Közgyűlés kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak az Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

(5) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik az Nvtv.-ben ekként meghatározott vagyonelemek.

(6) A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegeníthető, ha ahhoz a jogszabályban megjelölt jogosult hozzájárul.

(7) Az üzleti vagyon a vonatkozó törvények és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthető.

(8) A Közgyűlés hatáskörében az újonnan az Önkormányzat tulajdonába került vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolását - a kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó elemek kivételével - egyedi határozattal állapítja meg, illetve az Önkormányzat tulajdonában lévő, már besorolt vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolását egyedi határozattal változtatja meg, kivéve, ha a közútnak, vagy egy részének funkcióját az önkormányzat szabályozási terv elfogadásával változtatta meg.

III. A vagyonnal való rendelkezés

4. § (1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés általában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti tulajdonosi jog gyakorlása, például

a) az elidegenítés, csere,

b) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba apportként történő bevitele,

c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérletbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, kezelésbe, üzemeltetésbe adását, osztott tulajdon létesítését, megszüntetését,

d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, jelzálogjog ranghelyéről történő rendelkezést, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésre bocsátásához való hozzájárulást,

e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

f) üzletrésszel, részvénnyel való rendelkezés, gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

g) a c) és d) pontokban meghatározott, az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés,

h) a vagyon kezelésbe- és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása,

i) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,

j) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jogok gyakorlása,

k) közérdekű célra kötelezettségvállalásként vagyon felajánlása,

l) öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, vagy önkéntesen felajánlott, térítés nélküli átadás, átvétele (ideértve a magánutak átadását is)

m) behajthatatlan követelés törlése.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

A vagyonérték meghatározása

5. § (1) Az önkormányzat vagyonának gyarapításáról, vagy elidegenítéséről két, arra a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített, egy évnél nem régebbi értékbecslés alapján lehet dönteni. Vagyongyarapítás esetén az alacsonyabb, elidegenítés esetén a magasabb értéket kell figyelembe venni. Ingatlanok cseréje esetén az értékbecslések középértékét kell figyelembe venni.

(2) Az árajánlatot a polgármester közli az eladóval, illetve a vevővel.

(3) A Közgyűlés a polgármester javaslata alapján jogosult a vagyontárgy értékét az értékbecsléstől eltérően megállapítani.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

6. § (1) Az önkormányzati vagyonnal értékre való tekintet nélkül a Közgyűlés jogosult rendelkezni a következő esetekben:

a) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba apportként történő bevitele,

b) az önkormányzati vagyon tulajdonjogának törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel való, ingyenes átruházása,

c) gazdasági társaság, intézmény alapítása esetén.

(2) Az önkormányzati vagyonnal értékre való tekintet nélkül a polgármester jogosult rendelkezni a következő esetekben:

a) a költségvetési és az államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján értékpapírral, pénzeszközökkel való gazdálkodás esetén,

b) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jogok gyakorlása (pl. tulajdonosi hozzájárulás) esetén,

c) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, térítés nélküli átadása, átvétele esetén,

d) *  önkormányzati vagyontárgynak üzemeltetésbe, használatba adása esetén,

e) leselejtezett tárgyi eszköz tulajdonjogának ingyenes átruházása, amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges.

7. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos önkormányzat csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

(2) A korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon feletti rendelkezés jogát - a 6. § (2) bekezdés d) pontjában leírtak kivételével - az 5. § (1) bekezdés szerint

a) bruttó 60 millió forintot meghaladó érték esetén a Közgyűlés,

b) bruttó 60 millió forint értékig a polgármester gyakorolja.

(3) Az illetékes hatóság hozzájárulása szükséges:

a) a műemlék, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű épületek, építmények elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti jogának gazdasági társaságba való beviteléhez,

b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek elidegenítéséhez,

c) védett természeti terület elidegenítéséhez, vagy a használat jogának átadásához.

8. § A polgármester évente kétszer tájékoztatja a Közgyűlést a tulajdonosi jogok átruházott hatáskörben általa történt gyakorlásáról.

Önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok

9. § (1) Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenysége sérelme nélkül önállóan dönt az intézmény tulajdonában és használatában lévő

a) ingó vagyon elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról 500 E Ft könyv szerinti nettó értékig, valamint az öt évnél régebben üzembe helyezett irodai gépek intézménynél közalkalmazotti, illetve köztisztviselői jogviszonyban állók részére történő ingyenes tulajdonba adásáról,

b) ingatlan, ingatlanrész visszterhes használatba-, bérbeadásáról, illetve bérbevételéről legfeljebb egy évi időtartamra.

(2) Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmény vezetője az intézményi SZMSZ-t jóváhagyó önkormányzati bizottság előzetes hozzájárulásával dönt

a) ingó vagyon elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról 3 millió forint könyv szerinti nettó értékig,

b) ingatlan, ingatlanrész 1-3 évig terjedő határozott idejű visszterhes használatba-, illetve bérbe adásáról.

(3) 3 M Ft könyv szerinti nettó érték fölött az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos döntést a 6. és 7. §-ban meghatározott döntésre jogosult hozza meg.

Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok

10. § A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működése során az Önkormányzati tag nem hozhat, illetve kezdeményezhet, fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét, vagy kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.

11. § (1) 100%-os önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt a következő kérdésekben:

a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása;

b) osztalékelőleg fizetésének elhatározása;

c) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;

d) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által;

e) az elővásárlásra jogosult személy kijelölése;

f) az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása;

g) eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről;

h) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;

i) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat;

j) *  a prémium és az egyéb javadalmazás megállapításának kivételével az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

k) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

l) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával a [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont], illetve élettársával köt;

n) a tagok, az ügyvezetők, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;

o) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése;

p) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása;

q) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;

r) a társasági szerződés módosítása;

s) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;

t) törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása;

u) törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése;

v) törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;

w) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;

x) az üzleti terv elfogadása;

y) a vezető tisztségviselőnek a Gt. 22. § (5) bekezdés szerinti utasítása;

z) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) 50%-ot meghaladó önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében az (1) bekezdésben felsorolt kérdésekben a polgármester a társaság taggyűlésén a Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése előzetes felhatalmazásának megfelelően szavaz, kivétel a TISZK Kft., ahol a (3) bekezdés szerinti eljárás érvényesül.

(3) 50%-ot el nem érő önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében a tulajdonosi döntéseket a polgármester hozza meg, döntéséről Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlését a következő ülésen tájékoztatja.

(4) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságokra az alapító okirattal összhangban a jelen §-ban írt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

12. § (1) 100%-os önkormányzati tulajdonú részvénytársaság esetében Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt a következő kérdésekben:

a) döntés - ha a Gt. eltérően nem rendelkezik - az alapszabály megállapításáról és módosításáról;

b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;

c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

d) *  a vezérigazgatói prémium és az egyéb javadalmazás megállapításának kivételével az igazgatóság tagjainak, illetve a vezérigazgatónak, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása;

f) döntés - ha a Gt. eltérően nem rendelkezik - osztalékelőleg fizetéséről;

g) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról;

h) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

i) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

j) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az alaptőke felemeléséről;

k) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az alaptőke leszállításáról;

l) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról;

m) döntés az üzleti terv elfogadásáról;

n) a vezető tisztségviselőnek a Gt. 22. § (5) bekezdés szerinti utasítása;

o) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) 50%-ot meghaladó önkormányzati tulajdonú részvénytársaság esetében az (1) bekezdésben felsorolt kérdésekben a polgármester a társaság taggyűlésén Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése előzetes felhatalmazásának megfelelően szavazhat, kivéve a Soproni Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság közgyűlésén a víz- és csatornadíj javaslatról.

(3) 50%-ot el nem érő önkormányzati tulajdonú részvénytársaság esetében a tulajdonosi döntéseket a polgármester hozza meg, döntéséről Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlését a következő ülésen tájékoztatja.

13. § *  A Sopron Holding Zrt. - e rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az alapító okiratában meghatározott tevékenységi körökön kívül kizárólagos jogosultság alapján az alábbi tevékenységeket látja el:

- az intézmények által kezelt ingatlanok kivételével önkormányzati ingatlanok üzemeltetése, felújítása,

- közterületek, közutak és hidak, valamint azok tartozékainak felújítása, karbantartása,

- közterületek és közutak tisztántartása, hóeltakarítás, síktalanítás,

- zöldfelületek, parkok és berendezési tárgyaik üzemeltetése, felújítása,

- játszóterek és játszószerek karbantartása, felújítása,

- utcai fasorok gondozása a szükséges pótlásokkal,

- virágtartó köztéri műtárgyak karbantartása, növényzetük gondozása, pótlása,

- parkerdők, az ott lévő berendezések gondozása, felújítása,

- ünnepi lobogózás,

- gyepmesteri telep üzemeltetése, felújítása,

- nyilvános illemhelyek üzemeltetése és karbantartása, felújítása, pótlása,

- köztéri utcabútorok, órák karbantartása, felújítása, pótlása,

- közterületek szükséges rágcsálómentesítése, fertőtlenítése,

- utcanév táblák szükség szerinti gyártása és pótlása,

- szökőkutak, díszkutak és ivókutak üzemeltetése, karbantartása,

- egyes sportcélú létesítmények karbantartása.

13/A. § *  A társasházak legfőbb szervezetében az Önkormányzatra eső közös tulajdoni rész elidegenítésével, megterhelésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a jelen rendelet 6. és 7. § szerinti jogosult gyakorolja, minden más, közös tulajdont érintő társtulajdonosi jogot a Sopron Holding Zrt. gyakorol.

IV. Önkormányzati lakások és nem lakáscélú helyiségek, valamint egyéb ingatlanok elidegenítésének különös szabályai

14. § (1) Az önkormányzati

a) lakások,

b) a nem lakáscélú helyiségek, valamint

c) mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok, építőtelkek, és egyéb beépítetlen területek (a továbbiakban együtt: egyéb ingatlanok)

elidegenítéséről a 7. § (2) bekezdésében meghatározott döntésre jogosult rendelkezik.

(2) Az adásvételi szerződést az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

(3) Elővásárlási joggal érintett lakások és elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek elidegenítésénél a versenyeztetési eljárás szabályait (VI. fejezet) nem kell alkalmazni. Az elővásárlási joggal érintett lakások vételárát az 5. § (1) bekezdésében, és a 17. §-ban, az elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek vételárát az 5. § (1) bekezdésében, és a 20. §-ban leírtak alapján kell megállapítani. Ezen értékesítések esetében értéknövelő beruházás: a helyiség bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, kivéve az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló külön önkormányzati rendeletben megállapított, a bérlőt terhelő kötelezettségeket.

(4) Amennyiben a vevő a (1) bekezdésben felsorolt ingatlanok vételárát banki hitelből fedezi, és ezt hitelt érdemlően bizonyítja, a vételárat a szerződéskötéstől számított 60 napon belül kell egy összegben megfizetnie. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.

(5) Az önkormányzati lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletére a külön rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésének szabályai

15. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg

a) a bérlőt;

b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;

c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, örökbefogadott gyermekét, házastársát, valamint bejegyzett élettársát.

(2) Elővásárlási joggal érintett lakás elidegenítését a bérlő, illetve az elővásárlási jog jogosultja is kezdeményezheti a polgármesterhez benyújtott kérelemben. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az elővásárlási jog gyakorlására jogosult személy(ek) családi és utónevét,

b) születési helyét, idejét,

c) a megvásárolni kívánt lakás megjelölését,

d) a bérlő, bérlőtárs, társbérlő írásbeli hozzájárulását, amennyiben az egyenes ági rokon, az örökbefogadott gyermek, a házastárs, vagy a bejegyzett élettárs gyakorolja az elővásárlási jogot.

(3) Elővásárlási joggal érintett lakás esetén a vételárat a 17. §-ban leírtak szerint kell megállapítani. Az elidegenítési eljárás megindításáról a polgármester dönt.

16. § (1) Az elidegenítéssel kapcsolatos feladatok előkészítésében a Sopron Holding Zrt. közreműködik.

(2) A vételárat az 5. § (2) bekezdése szerint kell közölni. Az ajánlati kötöttség időtartama a vételár közlésétől számított 90 nap.

(3) Az árajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a lakás forgalmi értékét,

b) a vételárat,

c) a kötelező előtörlesztés összegét,

d) a részletfizetés időtartamát, a kamat mértékét,

e) tájékoztatást arról, hogy a vevő vételi jogával az árajánlat kézhezvételétől számított 90 napig élhet.

17. § (1) Elővásárlási joggal érintett lakás esetén a vételár a lakás 5. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megállapított értékének:

a) 50%-a, ha a jogosult legalább 1994. március 31. óta folyamatosan a lakás bérlője,

b) 70%-a, ha a jogosult legalább öt éve folyamatosan a lakás bérlője,

c) 90%-a, ha a jogosult öt évnél rövidebb ideje a lakás bérlője.

(2) Elővásárlási joggal érintett lakás esetében - ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, - a vételár a lakás 5. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a lakás lakottságának figyelembe vételével megállapított érték, amelyből vételár kedvezmény nem adható.

(3) *  A lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 32. § (2) bekezdése alapján keletkezett bérleti jogviszonyok esetében - az (1) bekezdés szerinti vételár-megállapítás során - a bérleti jogviszony kezdőidőpontjaként az elhunyt befogadó bérleti jogviszonyának kezdőnapját kell figyelembe venni.

(4) *  Az elővásárlási joggal érintett lakás vételárának (1) bekezdés szerinti megállapítása során az önkormányzat által az értékesítési ajánlata időpontját megelőző öt évben végzett felújítás költsége a kedvezmény alkalmazásánál nem vehető figyelembe.

18. § (1) *  Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár 20%-át köteles a szerződéskötéstől számított 30 napon belül egy összegben megfizetni, a fennmaradó vételár-hátralékra pedig havonta egyenlő részletekben legfeljebb 180 havi részletfizetés illeti meg. A vételár-hátralék kamata a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat négyszerese.

(2) Ha az elővásárlásra jogosult vevő a teljes vételárat egy összegben fizeti meg, a 17. § (1) bekezdésben írtak figyelembe vételével megállapított vételárból további 15% kedvezmény illeti meg.

(3) Ha az elővásárlásra jogosult vevő (több vevő esetén a vevők bármelyike) rendszeres szociális ellátásra jogosult, a vételár 10%-át köteles a szerződéskötéstől számított 30 napon belül egy összegben megfizetni, a fennmaradó vételár-hátralékra pedig havonta egyenlő részletekben legfeljebb 240 havi részletfizetés illeti meg. A vételár-hátralék kamata a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese.

(4) A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé, és minden hónap 15. napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetők. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerződésben a Ptk. 301. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatot kell kikötni.

19. § (1) A megvásárolt lakásra a vételárhátralék erejéig jelzálogjogot, és ennek biztosítására Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Az adásvételi szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, az ezzel járó költségek a vevőt terhelik.

(2) A vételárhátralék teljes összegének kiegyenlítéséig harmadik személyek javára a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.

(3) A lakás vételárának egy összegben történő kifizetése esetén a vételárat a szerződéskötéstől számított 30 napon belül kell kiegyenlíteni, a vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.

(4) *  Amennyiben a vevő a lakás vételárát egy összegben banki hitelből fedezi, és ezt hitelt érdemlően bizonyítja, a vételárat a szerződéskötéstől számított 90 napon belül kell egy összegben megfizetnie. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható. A fenti rendelkezést a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Az elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének szabályai

20. § (1) Elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiség esetén a vételárat az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani, és az 5. § (2) bekezdése szerint közölni. Az ajánlati kötöttség időtartama a vételár közlésétől számított 90 nap.

(2) A helyiség vételárát csökkenteni kell a bérlőnek a helyiségre fordított, meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével. Az értéknövelő beruházás tényét és mértékét a Bonyolító számlák, értékbecslés és amortizáció figyelembe vételével igazolja.

(3) Amennyiben a helyiséget a bérlő 10 évet meghaladóan bérli, további 10%, amennyiben 15 évet meghaladóan bérli, további 20% vételár-kedvezmény illeti meg.

21. § (1) A vételárat a szerződéskötést követő 30 napon belül egy összegben kell kiegyenlíteni, a vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.

(2) Amennyiben a vevő a nem lakáscélú helyiség vételárát egy összegben banki hitelből fedezi, és ezt hitelt érdemlően bizonyítja, a vételárat a szerződéskötéstől számított 60 napon belül kell egy összegben megfizetnie. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.

V. *  Vagyonkezelői jog létesítésének, gyakorlásának és ellenőrzésének szabályai

22. § *  (1) Vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a Közgyűlés dönt. A Közgyűlés a vagyonkataszterben forgalomképes (üzleti) vagyonként nyilvántartott ingatlanokra vonatkozóan létesíthet önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot.

(2) Költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, valamint a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére a vagyonkezelői jog ingyenesen átengedhető. Ingyenes átengedés esetén jelen Fejezet szabályai megfelelően alkalmazandók.

22/A. § *  (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,

c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,

e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.

(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét). A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az Önkormányzat részére be kell számolnia.

22/B. § *  (1) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról és a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(3) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

23. § *  (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi; tulajdonosi ellenőrzésének megállapításairól szóló éves összesítő jelentését a tárgyévet követő év március 31-ig benyújtja a közgyűlésnek a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni és ott tartózkodni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során

a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet majd a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

VI. A versenyeztetési eljárás szabályai

A versenyeztetés általános szabályai

24. § (1) Önkormányzati vagyon értékesítésekor, ellenérték fejében történő használatba adásakor - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - versenyeztetési eljárást kell lefolytatni: bruttó 60 millió Ft-ot meg nem haladó forgalmi érték esetén licittárgyalást kell tartani, bruttó 60 millió Ft-ot meghaladó forgalmi érték esetén pedig pályázati eljárást kell alkalmazni. Tőzsdei forgalmazású részvények esetén értékhatárra tekintet nélkül a bróker útján történő adásvétel is alkalmazható. A pályázati kiírás megjelentetésére a polgármester előzetes közgyűlési felhatalmazás nélkül is jogosult, de a kiírásban fel kell tüntetni, hogy a döntést a Közgyűlés hozza meg.

(2) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni bruttó 20 M Ft-ot meg nem haladó forgalmi érték esetén:

a) az Önkormányzat által támogatott kedvezményes lakásépítés céljára biztosított ingatlan, vagy ingatlanrész elidegenítésére,

b) állami, vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv részére ingatlan, vagy ingatlanrész használatának biztosítására,

c) a hatályos szabályozási terv szerinti telekhatár rendezés céljából ingatlan, vagy ingatlanrész elidegenítésére, megvásárlására,

d) idegen tulajdonban lévő felépítmény alatti önkormányzati ingatlan, vagy ingatlanrész elidegenítésére, használatba adására,

e) építési tilalom miatt szükséges kisajátítás során csereingatlan biztosítására,

f) termőföld, belterületi mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan bérbe adására,

g) nem tőzsdei forgalmazású részvény, üzletrész elidegenítése esetén.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni bruttó 60 M Ft-ot meg nem haladó forgalmi érték esetén, amennyiben a Közgyűlés a hozzá beterjesztett vételi, illetve a bérbevételi ajánlatot elfogadja.

(4) A versenyeztetés alapjául szolgáló érték (induló érték) a vagyontárgynak vagy a vagyoni értékű jognak az 5. § (1) bekezdése alapján megállapított értéke, mezőgazdasági hasznosítású ingatlan bérlete esetén a 27. § (3) bekezdésében meghatározott bérleti díj összege.

A licit szabályai

25. § (1) A licittárgyalásról szóló felhívást a licittárgyalást megelőzően legalább egy alkalommal, egy helyi lapban kell megjelentetni, egyidejűleg az önkormányzat hivatalos honlapján közzétenni.

(2) A licittárgyalás nyilvános, azon természetes személyek vagy átlátható szervezetek is részt vehetnek, amennyiben

a) nincs az önkormányzat felé adó- és egyéb (pl. bérleti díj, közterület-használati díj) tartozásuk, és az erről szóló igazolásokat a licittárgyalás megkezdésekor bemutatják, valamint

b) ha a licittárgyalásról szóló felhívásban ez feltételként szerepelt, a bánatpénzt legkésőbb a licittárgyalás megkezdéséig a felhívásban megjelölt módon leteszik, és ezt a licittárgyalás megkezdésekor igazolják.

(3) A licittárgyalásról szóló felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a licit tárgyának pontos megjelölését,

b) a licittárgyalás helyét és idejét,

c) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a licittárgyaláson, aki a (2) bekezdésben leírt feltételeknek megfelel,

d) a licit nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.

(4) A licittárgyalásról szóló felhívásnak részvény, üzletrész értékesítése esetén a (3) bekezdés a) pontjában írt pontos megjelölésben a következőket kell tartalmaznia:

a) a részvény, üzletrész megnevezését, fajtáját,

b) a részvény névértékét, üzletrész értékét, az ehhez kapcsolódó tagsági jogok meghatározását,

c) amennyiben a névértékkel nem azonos, a részvény, üzletrész induló árát,

d) a részvény, üzletrész átruházásának módját.

(5) A licittárgyalásról szóló felhívásnak ingatlan értékesítése esetén a (3) bekezdés a) pontjában írt pontos megjelölésben a következőket kell tartalmaznia:

a) az ingatlan címét, és helyrajzi számát, területét, műszaki jellemzőit,

b) az ingatlan felhasználási célját, illetve tevékenységi kört,

c) az ingatlan használatával kapcsolatos esetleges szakhatósági kikötéseket.

(6) A licit lebonyolításáról a jegyző gondoskodik. A licittárgyalásról szóló felhívás a licit időpontjáig visszavonható, a visszavonást a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

(7) A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát a licit valamennyi résztvevőjének át kell adni.

(8) A licit nyertese a legmagasabb összegű ajánlatot tevő. Amennyiben a licittárgyalásról szóló felhívásban meghatározott időn belül a licit nyertesével a szerződés nem jön létre, vagy a liciten ajánlattevő nem volt (sikertelen licit), legfeljebb egy alkalommal a polgármester dönthet legfeljebb 20%-kal csökkentett induló értékkel újabb liciteljárás megindításáról.

A pályáztatás szabályai

26. § (1) A pályázati felhívást legalább egy helyi lapban meg kell jelentetni úgy, hogy a pályázat benyújtására legalább 15 nap álljon rendelkezésre. A pályázati felhívás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, a visszavonást a felhívással azonos módon kell közzétenni.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) a pályázat tárgyának pontos megjelölését,

b) az esetleges pályázati dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,

c) a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket, bírálati szempontokat,

d) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, hány példányban kell benyújtania, pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,

e) tájékoztatást a csatolandó mellékletekről, igazolásokról (így különösen arról, hogy a pályázónak önkormányzatunk felé adó- és egyéb - pl. bérleti díj, közterület-használati díj - tartozása nincs, illetve ha a pályázatban bánatpénz letételét feltételül szabták, a bánatpénz letételéről szóló igazolást,

f) a nyilvános pályázatbontás, és az eredményhirdetés helyét és idejét,

g) a pályázat nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.

(3) A pályázati eljárás lebonyolításáról - ezen belül a pályázati felhívás megjelentetéséről, a beérkezett pályázatok felbontásáról, a bontási jegyzőkönyv elkészítéséről, a pályázatok döntésre előkészítéséről, a bíráló Gazdasági Bizottsági ülés összehívásáról és jegyzőkönyvének elkészítéséről, valamint az eredményhirdetésről - a jegyző gondoskodik.

(4) A pályázatok benyújtási határidejének lejártát követően haladéktalanul fel kell bontani az ajánlatokat, a bontásra az ajánlattevőket meg kell hívni. Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) az ajánlattevők nevét, címét,

b) ajánlati árat, és az egyéb bírálati szempontokra adott ajánlatokat,

c) azt, hogy az ajánlat megfelel-e a pályázati felhívásban foglaltaknak.

(5) Az ajánlatokat a bontást követő 30 munkanapon belül kell elbírálni. Az ajánlatokat a Közgyűlés Gazdasági Bizottsága bírálja el, javaslata alapján a Közgyűlés dönt.

(6) A pályázati eredmény kihirdetéséről a pályázókat úgy kell értesíteni, hogy a meghívót legalább 5 munkanappal az eredményhirdetés előtt kézhez kapják. Az eredményhirdetésen ismertetni kell a győztes pályázót. Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet 5 munkanapon belül meg kell küldeni minden pályázó részére.

(7) Sikertelen pályázat esetén a polgármester dönthet legfeljebb egy alkalommal legfeljebb 20%-kal csökkentett induló áron újabb pályázati eljárás megindításáról.

VII. Egyéb ingatlanokkal kapcsolatos speciális szabályok

27. § (1) A 14. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyéb ingatlanokat a tulajdonosi jog jelen rendelet 6. és 7. §-a szerinti gyakorlójának döntése alapján a versenyeztetési eljárás szabályainak alkalmazásával (VI. fejezet) lehet elidegeníteni, és bérbe adni.

(2) Mezőgazdasági művelés céljára az önkormányzat tulajdonában lévő külterületi ingatlan (termőföld) legfeljebb tíz éves időtartamra adható haszonbérbe, belterületi ingatlan legfeljebb 5 éves időtartamra adható bérbe, vagy haszonbérbe.

(3) A (2) bekezdésben leírt ingatlan esetén a versenyeztetés alapjául szolgáló bérleti díj összege belterületi ingatlan esetén 2013. március 1. napjától 16 Ft/m2/év, külterületi ingatlan esetén 8 Ft/m2/év, amely évente az előző évi - a KSH által közzétett - infláció mértékével emelkedik.

28. § (1) Önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági művelés céljára bérbe adott ingatlanon évelő növényzetet és ültetvényt csak az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával lehet telepíteni.

(2) Licit eljárás mellőzésével lehet bérleti jogot biztosítani a korábbi bérlő, valamint egyenes ági rokona, vagy örökbefogadott gyermeke javára, ha a korábbi jogviszony fennállta idején az ingatlant a bérlő rendeltetésszerűen használta és a bérleti díjat késedelem nélkül megfizette.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

29. § Ha a kiszolgáló, illetve lakóút létesítése, bővítése, szabályozása lejegyzéssel műszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor az út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosai az Önkormányzat részére, az igénybe vett telek területek értékének a felével azonos mértékű, egyszeri hozzájárulást kötelesek fizetni.

VIII. Záró rendelkezések

30. § E rendelet alkalmazása során a benne foglalt fogalmak meghatározására az Nvtv. fogalommeghatározása irányadó.

31. § (1) Jelen rendelet 2013. március 8. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után keletkezett ügyekben (megkötött szerződésekre) kell alkalmazni.

(2) * 

32. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Fodor Tamás Dr. Dobos József
polgármester jegyző

  Vissza az oldal tetejére