Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 17/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelete

a fiatal családok lakáshoz jutását elősegítő „Otthonteremtő program”-ról

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában megállapított jogalkotói feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a fiatal családokat soproni lakástulajdonuk megszerzéséhez támogatásban részesítheti.

1. Az odaítélés feltételei

2. § (1) Támogatásban részesülhetnek azok a fiatal családok, akiknek

a) komfort nélküli, vagy szükséglakást, átmeneti elhelyezésként meghatározott időre kapott bérlakást kivéve önkormányzati bérlakásra bérleti, vagy bérlőtársi jogviszonya soha nem volt, és

b) állandó lakáshasználati joga a kérelem benyújtásakor, és azt megelőzően soha nem volt, és

c) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a kérelem benyújtását megelőző három hónap alapján nem haladja meg a támogatás igénylésekori saját jogú öregségi nyugdíj minimumának 300%-át, és

d) Sopronban folyamatosan, legalább 5 éve bejelentett lakcíme, tartózkodási helye, vagy munkahelye van, és

e) Sopron közigazgatási határain belül épít vagy vásárol lakást, és

f) kérelmezők egyike sem töltötte be a 40. életévét támogatással megszerzett lakás

fa) megvásárlása esetén az adásvételi szerződés aláírásakor,

fb) építése esetén a jogerős építési engedély megszerzésekor.

(2) Az egy főre jutó havi jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző három hónapban elért összes jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani.

3. § (1) Nem adható támogatás akkor, ha

a) a kérelmező, vagy vele együtt költöző családtagja a támogatással beépíteni kívánt telek kivételével bárhol építőtelek, üdülőtelek, hétvégi ház, üdülő, tanya tulajdonnal rendelkezik, melyeknek együttes bruttó értéke, vagy

b) olyan lakástulajdonnal rendelkezik melynek bruttó értéke,

nagyobb, mint a sajátjogú mindenkori öregségi nyugdíjminimum hetvenszerese.

(2) Nem adható támogatás akkor sem, ha

a) a kérelmező 100 m2-nél nagyobb vagy bruttó 20 millió Ft-ot meghaladó értékű lakást vásárol, vagy épít,

b) lakásépítés esetén a kérelem benyújtásakor a kérelmező a lakás használatba vételi engedélyével már rendelkezik, vagy azt a kérelem elbírálásáig megszerzi, vagy

c) a kérelmező lakásvásárlás esetén a kérelem benyújtásakor a lakás vételárát már teljes mértékben megfizette,

d) vásárlás esetén a lakás vételárának, építés esetén a kivitelezési költségek megfizetéséhez igénybe venni kívánt pénzintézeti kölcsön aránya a teljes bekerülési költség 30%-át nem éri el.

(3) A bruttó értéket jogosultsággal rendelkező, független ingatlanforgalmi szakértő által készített, 6 hónapnál nem régebbi értékbecsléssel kell igazolnia a kérelmezőnek.

2. Az elbírálás szabályai

4. § *  A támogatás felső határa 500 000 Ft. A Népjóléti Bizottság jelen rendelet feltételeinek figyelembevételével dönt a kérelmező jogosultságáról valamint ennek megléte esetén - a kérelmező rászorultságának figyelembevételével - a támogatás összegéről.

5. § (1) A támogatottal az önkormányzat nevében a polgármester köt támogatási megállapodást.

(2) Az önkormányzat a támogatás összegének erejéig a támogatással megszerzett ingatlanra a támogatási megállapodás aláírása napjától számított 5 év időtartamra jelzálogjogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba.

3. Visszafizetési kötelezettség keletkezése

6. § (1) A támogatást a Ptk. 301. § (1) bekezdésében megállapított kamataival együtt azonnal és egy összegben vissza kell fizetni, ha

a) a támogatott a támogatási megállapodás megkötését követően lakásépítésre adott támogatás esetén három éven belül az ingatlan jogerős használatbavételi engedélyét nem szerezte meg, vagy a lakásvásárlásra adott támogatás esetén az ingatlan tulajdonjogát egy éven belül nem szerezte meg,

b) a támogatott a támogatással megszerzett lakást a támogatási megállapodás megkötését követő öt éven belül elidegenítette, vagy

c) támogatási megállapodás megkötését követő öt éven belül a támogatást nyújtó tudomására jut, hogy a támogatott valótlan adatok közlése alapján kapott támogatást.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben megjelölt határidők lejártakor vizsgálja, hogy szükséges-e a támogatás visszafizetése.

(3) Nem kell a támogatást visszafizetni, amennyiben a támogatott - a polgármester előzetes hozzájárulásával - a támogatással megvásárolt lakást a támogatási szerződés aláírásától számított öt éven belül másik Sopron közigazgatási határain belül lévő lakásra cseréli el, a támogatással megvásárolt lakás eladásától számított kettő éven belül Sopron közigazgatási határain belül másik lakást épít, vagy ugyanezen időponttól számított egy éven belül Sopron közigazgatási határain belül másik lakást vesz. Ekkor a támogatás összegét ügyvédi, vagy közjegyzői letétbe kell helyezni a jelzálogjog újabb lakásra történő bejegyzéséig. Az önkormányzat 4. § (2) bekezdés szerinti jelzálogjogát a megszerzett lakásra az eredeti határidő lejártáig átvezeti.

(4) *  A Népjóléti Bizottság a támogatott kérelmére egészségügyi, vagy szociális indokok alapján méltányosságból mentesítheti döntésével a támogatottat a támogatás teljes összegének, egy részének, vagy kamatainak visszafizetése alól.

(5) A támogatás összegét kamatmentesen kell visszafizetni akkor, ha a támogatott önhibáján kívül nem tudott lakásépítésre adott támogatás esetén három éven belül eleget tenni az építési kötelezettségének, vagy a lakásvásárlásra adott támogatás esetén önhibáján kívül nem tudta az ingatlan tulajdonjogát egy éven belül megszerezni.

(6) Nem kell a támogatást visszafizetni gyermeket nevelő kérelmező esetében akkor, ha házasság felbontása esetén - a vagyonközösség jogerős bírósági ítélet szerinti megszüntetése során - a támogatással megszerzett ingatlan a gyermeket jogerős bírósági ítélet alapján a továbbiakban nevelő szülő kizárólagos tulajdonába kerül.

4. Záró rendelkezések

7. § E rendelet alkalmazása során

1. egészségügyi indok: a támogatott 67%-os rokkantsága, vagy a vele közös háztartásban élő gyermekének rokkantsága, vagy emelt szintű családi pótlékra jogosító krónikus betegsége,

2. család: Magyarország Alaptörvényének L) cikk szerint.

3. gyermek: a támogatott 18. életévét be nem töltött gyermeke, oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, de 25. életévét be nem töltött gyermeke, vagy 18. életévét már betöltött gyermeke, aki csökkent munkaképességű, vagy egészségkárosodást szenvedett és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A gyermek betöltött életkora a lakás megvásárlása esetén az adásvételi szerződés aláírásakor, építése esetén a jogerős építési engedély megszerzésekor számít.

4. gyermekét egyedül nevelő fiatal szülő: aki saját háztartásában legalább egy, a 3. pont szerint gyermeknek minősülő vér szerinti, nevelt vagy örökbe fogadott gyermeket egyedül nevel, vagy tart el, és nem töltötte be a 40. életévét támogatással megszerzett lakás megvásárlása esetén az adásvételi szerződés aláírásakor, építése esetén a jogerős építési engedély megszerzésekor,

5. szociális indok: a támogatásban részesült családnak az 1 főre jutó nettó jövedelme a mindenkori nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg.

6. önhibáján kívüli ok: a lakásépítés kivitelezője vagy a lakást elidegenítő hibás vagy késedelmes teljesítése.

8. § Ez a rendelet 2013. május 3. napján lép hatályba.

Dr. Fodor Tamás Dr. Dobos József
polgármester jegyző

  Vissza az oldal tetejére