Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Magyar Építész Kamara, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a partnerségi egyeztetési szabályok szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet Sopron Megyei Jogú Város településképének védelme érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályokat határozza meg.

(2) E rendelet előírásait Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. cégtábla (címtábla, cégjelzés, cégfelirat, címfelirat): a telken vagy az épületben székhellyel, telephellyel rendelkező szervezet, vállalkozás, költségvetési szerv, alapítvány, egyesület, egyéb társadalmi szerv azonosítását szolgáló, az épületen a homlokzat síkjában, kerítésen vagy ilyen céllal önállóan elhelyezett tábla, felirat vagy egyéb tárgy;

2. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,50 métertől 3,50 métermagasságú, két lábon álló reklámhordozó berendezés, amelynek felülete 7,0-9,0 m2, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

3. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű reklámhordozó berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2,0 m2 látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

4. elektronikus hírközlési építmények: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott sajátos építményfajták, az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat, és a nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építményeket;

5. előtető (konzolos védőtető): csapadék és nap elleni védelmet biztosító, az épület bejáratai, erkélyek, nyílászárók fölé, az épület homlokzatára késztermékként felszerelt vagy a helyszínen épített szerkezet;

6. építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint;

7. értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezés szakmai megalapozására szolgáló, esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész;

8. fa-üveg veranda: az épülethez „toldott”, abból kiugró, fedett, fa oszlopokkal, az oszlopok közét részben vagy teljesen kitöltő üvegezéssel körülhatárolt, ennek megfelelően részben nyitott vagy zárt, kertre nyíló, a terepszinthez legközelebbi, földszinti építményszinten elhelyezkedő helyiség;

9. fényreklám: saját fényforrással rendelkező, világító felületű vagy megvilágított reklám, felirat, ábra, kép, amely lehet állandó vagy váltakozó fénykibocsátású;

10. funkcionális célú utcabútor: utasváró, kioszk és a más célú berendezés;

11. Gazdanegyed: Szélmalom utca, Bécsi utca, Szentlélek utca, Szeder utca, Rózsa utca, Sas tér, Fövényverem, Jégverem, Gazda utca, Halász utca, Szent Mihály utca, Pócsi utca, Balfi út páratlan oldal 1-63., páros oldal 2-78. házszámig;

12. H-1: teljes építmény helyi védelme;

13. H-2: utcai homlokzat helyi védelme;

14. H-1/R: építmény egy részének helyi védelme;

15. helyi egyedi védelem alatt álló elem: olyan építmény, építményrész, képzőművészeti alkotás, berendezési tárgy, közterületi létesítmény, amely a helyi építészeti örökség része, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotás - ideértve a hozzá tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját -, és amelyet a Közgyűlés e rendelettel védetté nyilvánított;

16. helyi védelem alatt álló érték: a helyi egyedi védelem alatt álló elem és helyi védelem alatt álló terület gyűjtőfogalma;

17. helyi védelem alatt álló terület: a várostest városképileg, történetileg kiemelkedő jelentőségű, összefüggő tömbjeinek körülhatárolt területe, amelyet a Közgyűlés e rendelettel védetté nyilvánított;

18. információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, információs vitrin, közérdekű molinó, CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz, mely reklámnak nem minősülő, különösen

a) az önkormányzat működése körébe tartozó,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos,

d) idegenforgalmi és közlekedési, valamint

e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, az állam működésére vonatkozó közérdekű információ közlésére létesül;

19. kioszk: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint;

20. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

21. közérdekű reklámfelület: teljes egészében közérdekű információ közlésére alkalmas felület;

22. közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint;

23. látványvédelmi vizsgálat: rajzi dokumentáció (az építmény tájba illesztése), amely bizonyítja, hogy az építmény elhelyezése a kilátópontból nézve a védendő látványelemet nem takarja ki, nem metsz bele;

24. más célú berendezés: ülő és parki pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés;

25. műemléki jelentőségű terület: az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 9/2009. (III. 6.) OKM rendelet 4. számú melléklete alapján meghatározott terület;

26. reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerint;

27. reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerint;

28. reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint;

29. plakát: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerint;

30. tájidegen színek: élénk piros, élénk kék, lila, neonsárga, neonzöld, rózsaszín, fekete;

31. utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint;

32. utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint;

33. utcai homlokzatmagasság: Az utcai homlokzatszélesség számítása során figyelembe vett homlokzat(ok) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerinti homlokzatmagassága(i);

34. utcai homlokzatszélesség: a 12. sz. melléklet szerinti, az utcai telekhatárral 60 foknál kisebb szöget bezáró homlokzati síkok és a terep metszésvonalainak az utcai telekhatárra vetített szélessége, amelynek meghatározása során az épületnek az utcához legközelebbi pontjától a telek belseje felé mért 7,5 m-es távolságon túl elhelyezkedő homlokzatokat (keresztszárnyakat) figyelmen kívül lehet hagyni;

35. védendő érték: építészeti, építészettörténeti, várostörténeti szempontból helyi védelemre érdemes építmény, képzőművészeti alkotás vagy körülhatárolható terület;

36. védőtető: csapadék és nap elleni védelmet biztosító, részben az épület homlokzatára szerelt, részben alátámasztott szerkezet.

MÁSODIK RÉSZ

Helyi védelem

3. § (1) A helyi védelem fogalomkörébe különösen a védendő értékek körének számbavétele, meghatározása, a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása, dokumentálása, a lakossággal történő megismertetése, valamint a helyi építészeti örökség károsodásának megelőzése, fenntartása, illetve megújulásának elősegítése tartozik.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló elemek jegyzékét az 1. melléklet, a helyi védelem alatt álló területek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

I. Fejezet

A helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszüntetésének szabályai

4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás

a) feltárás alapján hivatalból, vagy

b) bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli kezdeményezésére

a polgármesterhez történő bejelentéssel indul.

(2) A védendő értékek feltárását és számbavételét szakértők bevonásával a városi főépítész végzi. A feltárás során készült értékvizsgálat eredményét bemutató értékvédelmi dokumentáció készül a helyi védelem alá helyezés megalapozására.

(3) A kezdeményezésnek tartalmazni kell

a) helyi egyedi védelem esetén a védendő vagy a helyi egyedi védelem alatt álló elem

aa) pontos helyének megjelölését (helyrajzi szám, cím, épület-, telekrész megjelölése), szükség esetén körülhatárolását, megnevezését,

ab) rövid leírását, dokumentálását (kapcsolatos irodalom, egykori ábrázolások, fotók),

b) helyi területi védelem esetén a védendő vagy a helyi védelem alatt álló

ba) területen lévő ingatlanok megjelölését (helyrajzi szám, cím megjelölése)

bb) terület körülhatárolását, rövid leírását, dokumentálását (a területtel kapcsolatos irodalom, egykori ábrázolások, fotók) és

c) a kezdeményezés indokolását.

5. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről - épülettörténeti kutatásról, építészeti értékvizsgálatról, javaslat kidolgozásáról - a Közgyűlés Városfejlesztési Bizottsága (a továbbiakban: VFB) bevonásával a városi főépítész gondoskodik a polgármester felé.

(2) A városi főépítész VFB bevonásával készített javaslatának tartalmazni kell különösen

a) a védendő vagy helyi védelem alatt álló érték megnevezését, helyét, az érintett ingatlan tulajdonosának, kezelőjének és használójának nevét,

b) a védelem fajtáját,

c) a helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetésének indokolását,

d) a védendő vagy védelem alatt álló értékre vonatkozó térkép-, terv- és fotódokumentációt,

e) a helyreállítási javaslatot.

(3) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érintett ingatlan tulajdonosát hirdetmény útján értesíteni kell.

(4) A helyi egyedi védelemre vonatkozó javaslatot az ingatlan tulajdonosa a jegyzőnél tekintheti meg. A helyi területi védelemre vonatkozó javaslatot helyben szokásos módon közzé kell tenni. A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek a kifüggesztéstől számított 30 napon belül a városi főépítésznek írásban észrevételt tehetnek. Az érdekeltek észrevételeiről a városi főépítész a VFB-t tájékoztatja.

(5) A Közgyűlés döntését követően a polgármester a helyi védelem alá helyezés tényéről, illetve annak megszüntetéséről az érintett ingatlan tulajdonosát hirdetmény útján tájékoztatja.

II. Fejezet

Nyilvántartás

6. § (1) A helyi védelem alatt álló értékekről a városi főépítész nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a védelem - értékvizsgálat alapján készült - rövid, szakszerű indokolását,

b) a fotódokumentációt,

c) a helyi egyedi védelem védettségi kategóriáját (H-1, H-1/R, H-2),

d) a helyi egyedi védelemmel érintett ingatlan helyrajzi számát, címét,

e) a helyi védelem alatt álló terület körülhatárolását az érintett ingatlanok helyrajzi számának feltüntetésével,

f) a rendeltetés és a használati mód megnevezését,

g) az elvi helyreállítási javaslatot.

III. Fejezet

Helyi egyedi védelemre vonatkozó rendelkezések

1. Építési tevékenységek korlátozása

7. § Helyi egyedi védelem alatt álló elem bontása csak a helyi védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védettség megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell készíteni. A helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn.

2. Tulajdonosi kötelezettségek

8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló elem karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló elem fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

3. Felújítás önkormányzati támogatása

9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló elem tulajdonosa a szokásos karbantartási feladatot meghaladó, helyi védelemmel összefüggésben szükségessé váló felújítási munkálatokra pályázat útján önkormányzati támogatást (a továbbiakban: támogatás) igényelhet. A támogatás előirányzatát Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) éves költségvetésében biztosíthatja. A támogatás felhasználására a polgármester minden év április 30-ig írhatja ki a pályázatot.

(2) A támogatás mértéke a pályázathoz benyújtott tervdokumentáció (engedélyes, kiviteli) és tervezési költségbecslés bruttó összegének legfeljebb 50%-a, de maximum 5 000 000 Ft lehet. Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatási összegen felüli önrésszel rendelkezik.

(3) Pályázatot benyújtani legkésőbb a felújítási munkák befejezését követő 1 éven belül lehet.

(4) A pályázatokat a VFB bírálja el, amely a támogatásról a benyújtási határidőt követő 60 napon belül dönt.

(5) A döntésről a pályázók a döntést követő 30 napon belül írásban értesítést kapnak. Eredménytelen pályázat esetén a (3) bekezdésre figyelemmel a pályázat újra benyújtható.

(6) A nyertes pályázóval az Önkormányzat támogatási szerződést köt.

(7) Az Önkormányzat a támogatás összegének 50%-át a szerződés aláírását követően, a fennmaradó részt a műszaki átvétel és elszámolás után folyósítja a kedvezményezettnek.

(8) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a kedvezményezett nyilatkozik, és azt az Önkormányzat ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

(9) Ha a kedvezményezett a szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, az Önkormányzat a szerződéstől eláll, és a kedvezményezett köteles az igénybe vett támogatás Polgári Törvénykönyv szerint növelt összegét visszafizetni.

10. § A támogatással felújított, helyi egyedi védelem alatt álló elemet a Polgármesteri Hivatal által e célra rendszeresített „Helyi építészeti emlék” feliratú táblával meg kell jelölni. A tábla feliratát a 3. melléklet tartalmazza. A tábla elhelyezése, fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

HARMADIK RÉSZ

Településképi követelmények

IV. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények (általános követelmények)

11. § A településképi szempontból meghatározó területek jegyzékét és lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén a kialakult városszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő megoldás nem alkalmazható.

(2) Az épületeket fenntartani, bővíteni, átalakítani, illetve új épületeket építeni egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését esztétikusan biztosító módon kell.

(3) A már beépült területen új épület csak az adott utca karakteréhez illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel helyezhető el.

(4) Ha a beépítésre tervezett telekkel szomszédos telkek meglévő beépítésének beépítési módja eltér az övezetre előírttól, akkor a tervezett beépítést olyan beépítési móddal kell megvalósítani, hogy az illeszkedjen a környezetéhez.

(5) Ha a telek oldalhatárai melletti, szomszédos telkek beépítési módja azonos, akkor a tervezett épületet is aszerint kell elhelyezni, kivéve, ha a telek mindkét oldalhatárán épület áll. Ebben az esetben ikres vagy zártsorú beépítés is engedélyezhető, mérlegelve a rendezett utcakép és a városépítészeti minőség érdekét.

(6) Ahol a helyi építési szabályzat a telken egy főfunkciót hordozó épület elhelyezését teszi lehetővé, ott az épületben létesülő önálló rendeltetési egységeket egy épülettömbben kell megépíteni. Egy épülettömbnek minősül az, amikor az egyes önálló rendeltetési egységek összekötése vízszintes irányokban legalább 4,0, de legfeljebb 7,0 m oldalméretű, helyiséget tartalmazó épületrésszel történik.

(7) Új épület utcai homlokzata - a (8) bekezdés figyelembevételével - legalább 75%-ban illeszkedjen az építési vonalra. Az építési vonalra helyezett homlokzat mögötti épületrész minimum egy építményszintet tartalmazzon.

(8) Saroktelek esetén az épület homlokzatai a sarkon lévő építési vonalra ráhelyezendők.

(9) Meglévő épületek bővítése - beleértve a felfele történő bővítést is - kizárólag építési helyen belül lehetséges.

(10) A kialakult, valamint legalább 50%-ban beépült tömbben új beépítés esetén a megengedett építhető szintszám a tömbre jellemző, átlagos szintszám lehet. Az átlagszámítás során a tömbben egyedileg előforduló legnagyobb szintszám nem vehető figyelembe.

(11) Egynél több szintet tartalmazó tetőtér építése tilos.

13. § (1) Az épületeken az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható.

(2) Az épületek közterületről látható homlokzatainak és tűzfalainak egy homlokzaton belüli részleges felújítása vagy átfestése - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem megengedett. Tájidegen színek használata tilos.

(3) Ha az épület rendelkezik földszint feletti osztópárkánnyal, a homlokzat részleges felújítása, átfestése kizárólag a földszinti kirakatportál cseréje, átalakítása, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása vagy egyéb szükséges javítások elvégzése esetén lehetséges. Ebben az esetben a homlokzat részleges felújítása, átfestése a homlokzat teljes földszinti sávjában történhet, a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján.

(4) A több rendeltetési egységet tartalmazó épület egyes rendeltetési egységeinek különböző építészeti architektúrával, stílussal, építőanyaggal, színezési rendszerrel történő építése nem megengedett.

14. § (1) A 2019. január 1. után benyújtott építési engedély kérelem, illetve építési naplóba feltöltött építészeti tervek alapján épült épületek homlokzatán klímaberendezés látható módon nem helyezhető el. Ettől eltérő esetekben erkéllyel vagy loggiával rendelkező önálló rendeltetési egységhez tartozó kültéri egységet kizárólag az erkélyen vagy a loggián lehet elhelyezni, közterületről nem látható módon. Erkéllyel vagy loggiával nem rendelkező rendeltetési egységek esetén a klímaberendezés a homlokzaton az épület egészéhez, az érintett homlokzathoz vagy a már korábban elhelyezett hasonló berendezésekhez illeszkedve helyezhető el, kizárólag az érintett rendeltetési egységhez tartozó homlokzati területen. Közterületről látható tűzfalon klíma nem helyezhető el. A berendezéshez tartozó vezetékek, szerelvények látható módon történő vezetése tilos.

(2) Égéstermék homlokzaton nem vezethető ki.

(3) Az épület homlokzatán vezeték, kapcsolószekrény vagy csatlakozó doboz kizárólag az épület falsíkjába történő süllyesztéssel vagy esztétikus takarással, lefedéssel helyezhető el, amelynek színét, formáját és helyét az épület stílusához és a homlokzat színéhez igazodva kell kialakítani.

(4) Szerelt kémény vagy szellőzőcső szerelt burkolattal takarva sem vezethető a homlokzaton kívül, sem vízszintesen, sem függőlegesen, sem a falra merőlegesen.

(5) Az épületek homlokzatán utólag elhelyezhető az épület meglévő homlokzatával harmonizáló előtető, védőtető.

(6) Közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható homlokzaton erkély vagy loggia beépítése csak a kialakult állapotnak megfelelően, egységes megjelenés esetén megengedett.

15. § (1) Pergola az előkert jogszabályban előírt legkisebb méretén belül nem létesíthető.

(2) Elő- és oldalkertben zászlót és zászlótartó rudat (a nemzeti- és városi zászlót és azt tartó rúd kivételével) elhelyezni tilos.

(3) Külső megjelenését tekintve konténer kizárólag felvonulási épületként vagy gazdasági területen, közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről nem látható módon helyezhető el.

16. § (1) Új épületet a telken és a telek környezetében lévő fás szárú növényektől megfelelő védőtávolságra kell elhelyezni.

(2) Tilos az épület és a védett fás szárú növény törzse között

a) 3,0 m-nél magasabbra nem növő fás szárú növények esetén 2,0 m-nél,

b) 3,0 m-nél magasabbra növő fás szárú növények esetén 5,0 m-nél

kisebb távolságot hagyni.

17. § (1) A kialakult, valamint legalább 50%-ban beépült tömbben a közterület felőli telekhatáron épülő kerítésnek magasságában, áttörtségében illeszkednie kell a szomszédos telkeken lévő kerítésekhez, illetve a kialakult utcaképhez.

(2) Az újonnan beépülő, valamint az 50%-ban be nem épült lakótömbben drótfonattal kiegészített, zöld sövénykerítés vagy legfeljebb 60 cm magas, tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatról indított, áttört kerítés létesíthető - a szükséges terep megfogási műtárgyak (támfal-kerítések) kivételével.

(3) A támfal-kerítést növényzettel kombináltan kell kialakítani.

(4) A kerítés formájának, kialakításának a településrész hagyományaihoz kell illeszkednie.

(5) Kerítés építésénél időtálló, minőségi, elsősorban természetes anyagokat (pl.: kő, tégla, fa) kell használni. Tájidegen színek alkalmazása nem megengedett. Harmonikus, telítetlen földszínek vagy fehér szín alkalmazása javasolt.

(6) Utcafronti, zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítés esetén a kerítést a homlokzattal vagy a lábazattal megegyező, tömör, végigmenő falazatból kell készíteni.

(7) Beépítésre nem szánt területen - a szükséges terep megfogási műtárgy kivételével - kizárólag növényzettel kiegészített, zöld drótfonatos kerítés létesíthető. A kapu kialakításának a kerítéshez illeszkednie kell.

(8) A kerítés telekhatáron állhat, ettől eltérni - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - csak domborzati vagy a telek megközelíthetőségét megkönnyítő okokból lehet, valamint akkor, ha ez az utcaképben nem okoz zavaró törést, és harmonikus illeszkedése a szomszédos kerítéssíkokhoz biztosítható.

(9) A külterület városrészre vonatkozó településrendezési eszköz szerinti általános és kertes mezőgazdasági területeken kerítés építése kizárólag a közterülettel határos telekhatárok mentén, a mezőgazdasági utak tengelyétől mért, legalább 4,0 m elhagyása után lehetséges.

(10) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket közterületről látható területen csak élősövénnyel kombinált drótfonattal szabad elválasztani.

V. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó, egyes területekre vonatkozó településképi követelmények (egyedi követelmények)

18. § A 11-17. § rendelkezései a 19-25. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazandók.

4. Belváros és kapcsolódó városrészek

19. § (1) Közterülethez csatlakozó vagy onnan látható épületrészeknél kizárólag

a) hagyományos anyagok használata, hagyományos szerkezetek - vakolt architektúra, kő- vagy vakolt lábazat - kialakítása,

b) utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arány kialakítása,

c) nyílászárók cseréjekor az eredetivel egyező arányú, osztásrendszerű, tokszerkezetű nyílászárók alkalmazása,

d) az épület homlokzati architektúrájával összhangban lévő üzletportálok kialakítása

megengedett.

(2) Utcai homlokzaton tilos külső látszótokos redőnyszerkezet beépítése.

(3) Homlokzati felületen épületgépészeti vagy hírközlési elem kizárólag közterületről nem látható módon helyezhető el.

(4) Fényes és a környezettel nem harmonizáló színű tetőhéjazat kialakítása, valamint kirívó homlokzati szín alkalmazása tilos.

(5) Kizárólag tömör falas, vakolt vagy vakolatlan - vegyes vagy kőfal - kerítés építhető.

(6) Utcaképbe nem illeszkedő hajlásszögű tető építése tilos. A Gazdanegyedben az utcafronton 50 cm-nél nagyobb térdfalemelés, valamint 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű tető építése tilos.

(7) Meglévő homlokzattal, nyíláskiosztással és homlokzati hangsúlyokkal nem harmonizáló tetőablak beépítése tilos.

5. Kis- és kertvárosi lakóterületek

20. § (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakó, üdülő és a vegyes területfelhasználású telektömbök telkein - saroktelkek, illetve a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az utcaképben megjelenő épületek utcai homlokzatszélessége és homlokzatmagassága(i) az utcai telekhatár felezőpontjától mindkét irányban mért 80 méteren belül eső, ugyanazon építési övezetbe tartozó hasonló helyzetű épületek utcai homlozatszélességének és utcai homlokzatmagasságának átlagától - az övezetre vonatkozó előírások keretei között - legfeljebb 25%-kal térhet el.

(2) Zártsorú beépítés esetén az épület homlokzatmagassága a csatlakozó épületek homlokzatmagassági értékei közé kell, hogy essen, amennyiben azok különbözőek. A csatlakozó épületek homlokzatmagasságának átlagától 25%-kal nagyobb eltérés nem megengedett.

(3) A 15,0 m utcai homlokzatszélességet meghaladó épület esetén a homlokzatot épületszerkezeti elemekkel tagolni kell.

(4) A Virágvölgyi városrész lakó és üdülő területein a főépülethez kapcsolódó, kertre nyíló egyszintes, fa-üveg veranda építése - a megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladóan - maximum bruttó 20,0 m2 alapterületig megengedett.

(5) Egy telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó lakóépületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik gerincmagasságának másfélszeres mértékénél. A fő funkciót nem hordozó épületek és a fő funkciót magukban hordozó épületek - figyelemmel a védőtávolságokra is - vagy közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.

6. Lőverek

21. § (1) A Lőverek városrész Lke-Lö jelű építési övezeteiben a terület korábban épült épületeihez illeszkedően, a főépülethez kapcsolódó, kertre nyíló egyszintes, fa-üveg veranda építése - a megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladóan - maximum bruttó 20,0 m2 alapterületig megengedett.

(2) A kialakult utcai beépítés vonala nem változtatható meg.

(3) Az Lke-LÖ1, Lke-LÖ2, Lke-LÖ4-10 építési övezetekben az épületek utcai homlokzatán a látható szintek száma háromnál több nem lehet.

(4) Helyi védelem alatt álló, tégla architektúrájú épületek esetén az utólagos hőszigetelés az eredeti architektúra visszaállítása mellett megengedett.

(5) Egy telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó lakóépületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik gerincmagasságának másfélszeres mértékénél. A fő funkciót nem hordozó épületek és a fő funkciót magukban hordozó épületek - figyelemmel a védőtávolságokra is - vagy közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.

(6) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakó, üdülő és a vegyes területfelhasználású telektömbök telkein - saroktelkek, illetve a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - az utcaképben megjelenő épületek utcai homlokzatszélessége és homlokzatmagassága(i) az utcai telekhatár felezőpontjától mindkét irányban mért 80 méteren belül eső, ugyanazon építési övezetbe tartozó hasonló helyzetű épületek utcai homlozatszélességének és utcai homlokzatmagasságának átlagától - az övezetre vonatkozó előírások keretei között -, legfeljebb 25%-kal térhet el.

(7) Zártsorú beépítés esetén az épület homlokzatmagassága a csatlakozó épületek homlokzatmagassági értékei közé kell, hogy essen, amennyiben azok különbözőek. A csatlakozó épületek homlokzatmagasságának átlagától 25%-kal nagyobb eltérés nem megengedett.

(8) A 15,0 m utcai homlokzatszélességet meghaladó épület esetén a homlokzatot épületszerkezeti elemekkel tagolni kell.

7. Gazdasági területek

22. § Portaépület építése építési helyen kívül is megengedett, melynek vízszintes irányú befoglaló méretei nem haladhatják meg a 3,0-3,0 m-t.

8. Lakótelepek, lakóparkok

23. § (1) Az épületek felújítása során tilos az egyes szerkezeti elemeket (pl.: mellvéd, korlát, erkélyek) egyénileg cserélni, kivéve, ha azok ez eredetivel megegyeznek.

(2) Közterületről látható módon utólagos erkély nem építhető.

(3) Egy telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó lakóépületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik gerincmagasságának másfélszeres mértékénél. A fő funkciót nem hordozó épületek és a fő funkciót magukban hordozó épületek - figyelemmel a védőtávolságokra is - vagy közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.

(4) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakó és a vegyes területfelhasználású telektömbök telkein - saroktelkek, illetve az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - az utcaképben megjelenő épületek utcai homlokzatszélessége és homlokzatmagassága(i) az utcai telekhatár felezőpontjától mindkét irányban mért 80 méteren belül eső, ugyanazon építési övezetbe tartozó hasonló helyzetű épületek utcai homlozatszélességének és utcai homlokzatmagasságának átlagától - az övezetre vonatkozó előírások keretei között -, legfeljebb 25%-kal térhet el.

(5) Zártsorú beépítés esetén az épület homlokzatmagassága a csatlakozó épületek homlokzatmagassági értékei közé kell, hogy essen, amennyiben azok különbözőek. A csatlakozó épületek homlokzatmagasságának átlagától 25%-kal nagyobb eltérés nem megengedett.

(6) A 15,0 m utcai homlokzatszélességet meghaladó épület esetén a homlokzatot épületszerkezeti elemekkel tagolni kell.

9. Sopronhoz kapcsolódó városrészek

24. § (1) Egy telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó lakóépületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik gerincmagasságának másfélszeres mértékénél. A fő funkciót nem hordozó épületek és a fő funkciót magukban hordozó épületek - figyelemmel a védőtávolságokra is - vagy közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.

(2) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakó, üdülő és a vegyes területfelhasználású telektömbök telkein - saroktelkek, illetve a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az utcaképben megjelenő épületek utcai homlokzatszélessége és homlokzatmagassága(i) az utcai telekhatár felezőpontjától mindkét irányban mért 80 méteren belül eső, ugyanazon építési övezetbe tartozó hasonló helyzetű épületek utcai homlozatszélességének és utcai homlokzatmagasságának átlagától - az övezetre vonatkozó előírások keretei között -, legfeljebb 25%-kal térhet el.

(3) Zártsorú beépítés esetén az épület homlokzatmagassága a csatlakozó épületek homlokzatmagassági értékei közé kell, hogy essen, amennyiben azok különbözőek. A csatlakozó épületek homlokzatmagasságának átlagától 25%-kal nagyobb eltérés nem megengedett.

(4) A 15,0 m utcai homlokzatszélességet meghaladó épület esetén a homlokzatot épületszerkezeti elemekkel tagolni kell.

10. Erdő- és mezőgazdasági területek

25. § (1) A külterület építési szabályzata szerinti általános mezőgazdasági területeken az épületeket a telekhatároktól legalább 10,0 m-re, a közlekedési területek határától legalább 20,0 m-re kell elhelyezni. A Rákos, Ikva, Sós, Rák, Kistómalmi patak partvonalaitól számított 50,0-50,0 méteren belül épületet elhelyezni tilos.

(2) Tilos az épületek kialakítása során a tetőfelületeken, homlokzatokon a tájképbe nem illeszkedő zavaró elemek és felületek, valamint a tájidegen színek alkalmazása. Piros, sárgásvörös, vörös, barna színű, kis elemes cserép és/vagy fémlemez, nád anyagú héjalástól eltérő tető építése nem megengedett.

(3) A külterület építési szabályzata szerinti kertes mezőgazdasági területeken egyszintesnél nagyobb gazdasági épület nem építhető. Terepszint alatti pince építése megengedett. A tetőtér nem építhető be. Tetőfelépítmény nem létesíthető nyílás céljára sem. Erkély építése nem megengedett. A tető hajlásszöge nem lehet kisebb 30 foknál és nem lehet nagyobb 45 foknál.

VI. Fejezet

Helyi védelem alatt álló területekre vonatkozó településképi követelmények

26. § A 11-17. § rendelkezései a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazandók.

27. § (1) A beépítési módot, az utca felőli építési vonalat, a tömegalakítás arányait, az utcai homlokzatmagasságot, a tetőidomot/tetőformát, a tetőgerinc irányát, az utcai homlokzat architektúráját, az utcai homlokzat nyílásrendjét és nyílászáróinak arányát meg kell őrizni.

(2) A város történeti építményeit - különösen a megmaradt kerítésépítményeket, kapukat - meg kell őrizni, illetve korábbi állapotuknak megfelelően helyre kell állítani.

(3) Fokozott gondossággal kell óvni és karbantartani a közterületek, köz- és magánkertek, temetők jellegzetes növényeit, megfelelő fiatalításukról, folyamatos cseréjükről gondoskodni kell. Új növény ültetésénél kizárólag a régiekkel azonos vagy rokon fajta, lehetőleg őshonos telepíthető.

(4) A magastetős épületeknél cserépfedést vagy azzal megegyező megjelenésű, korszerű héjazatot kell alkalmazni.

(5) Az új épületeknél, valamint a meglévő épületek felújításánál

a) a hagyományos vagy hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni,

b) a vakolt épületek homlokzatait az eredeti, kutatás alapján feltárt vakolattal kell ellátni,

c) az épületek közterületről látható oldalán ciklopkő lábazat és utánzat nem készíthető,

d) kirakatredőny a védett területen nem készíthető,

e) fa lécpárkány az utcai homlokzaton nem készíthető.

(6) 5 méternél kisebb előkert esetén, ugyanazon épület utcai homlokzatán 2-nél több garázskapu nem létesíthető. A garázskapuk szélessége nem lehet több 3,20 méternél, egymástól mért távolságuk nem lehet kevesebb 20 méternél.

VII. Fejezet

Kilátásvédelmi településképi követelmények

28. § (1) A fő kilátópontokból a védendő látványelemek védelmét biztosítani kell.

(2) A fő kilátópontok és a védendő látványelemek jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.

VIII. Fejezet

Helyi egyedi védelem alatt álló elemekre vonatkozó településképi követelmények

29. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló elemek

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert, eredeti felületi kialakítását és színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló felületi- és színhatását,

d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit

az értékvizsgálattól függően, a műemlékeknél előírt módon, e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

(2) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló elem egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az elem egészére vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló - részegységére kiterjedő felújítás során -lehetőség szerint - azt az eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani.

(3) A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzat esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során kijavítható, ha annak eredményeként egységes építészeti, illetőleg egyéb művészi hatás jön létre.

(4) H-1 kategóriájú helyi egyedi védelem alatt álló épület utcai szárnya megtartandó, kívül és belül a műemlék épületnél elvárható legnagyobb gondossággal helyreállítandó.

(5) H-2 kategóriájú helyi egyedi védelem alatt álló utcai homlokzat megtartandó, és a műemlék épületnél elvárható legnagyobb gondossággal, eredeti állapotában helyreállítandó.

(6) H-1/R kategóriájú helyi egyedi védelem alatt álló épületrész kívül és belül megtartandó, és a műemlék épületnél elvárható legnagyobb gondossággal helyreállítandó.

IX. Fejezet

Zöldfelületek kialakítási módjának közös szabályai

30. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel tilos az ingatlan határától

a) 2,50 méternél magasabbra nem növő díszcserjét, sövényt, örökzöldet, gyümölcsbokrot vagy szőlőt 0,50 méternél,

b) 3,0 méternél magasabbra nem növő gyümölcsfát, cserjét, díszfát vagy örökzöldet legalább 1,0 méternél,

c) 3,0 méternél magasabbra növő gyümölcsfát, díszfát vagy örökzöldet legalább 3,0 méternél

kisebb távolságra ültetni.

(2) Az oszlopos megjelenésű örökzöldek esetén az (1) bekezdés szerinti telepítési távolságok azok feléig csökkenthetők.

(3) A lakóterületi, üdülő és vegyes területfelhasználási lakótömbök telkein a településrendezési eszköz által előírt minimális zöldfelület 50%-át egybefüggően kell kialakítani.

(4) A bármelyik irányban 1,5 m-t meg nem haladóan kialakított zöldfelület területének a településrendezési eszköz által előírt zöldfelületbe történő beszámítása nem megengedett.

(5) A zöldfelület számítása során a gyephézagos parkoló-felületek nem vehetők figyelembe.

(6) Kettőnél több, a telek gépjárművel történő közterületi (vagy magánutas) megközelítését szolgáló burkolt felület (belső út) az utcafronti telekhatáron nem alakítható ki.

X. Fejezet

Az egyes sajátos építményekre, műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

31. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó építményeket, építménynek minősülő tárgyakat a telken belül olyan módon kell elhelyezni, hogy azok lehetőség szerint közterületről ne látszódjanak, vagy ne mutassanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) Napkollektor, napelem magastetős épületen csak a tetőfedéshez igazodóan, a tetőablakok kiosztási rendszerével együtt, azzal harmonizálva tervezetten létesíthető.

(3) A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket, infrastruktúrához kapcsolódó vonalvezetéseket a föld alatt kell vezetni. Már üzemelő, föld feletti építmények rekonstrukciója csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. Ettől eltérő megoldás csak a polgármester döntése alapján külön megállapodás szerint lehetséges. Rekonstrukciónak minősül a kiépített vezeték olyan átalakítása, amely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.

(4) A települési szintű ellátást biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy elhelyezésére elsősorban alkalmas terület a mezőgazdasági besorolású terület, jogszabály által védett területrész kivételével.

(5) Hírközlési toronyépítmény kizárólag a beépítésre nem szánt övezetben, a lakóövezettől legalább ötszáz méterre helyezhető el a közgyűlés döntése alapján.

XI. Fejezet

Reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

32. § (1) Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén tilos valamennyi, e rendeletben tiltott vagy nem szabályozott reklám és plakát közzététele.

(2) Reklámhordozó elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti, és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg (2700 K - 3000 K) fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Reklám hagyományos (hordozó alapú) és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) Váltakozó fénykibocsátású fényreklámot csak úgy lehet üzemeltetni, hogy a reklám ne zavarja a közúti közlekedésben résztvevőket, valamint ne zavarja a lakosság nyugalmát, pihenési lehetőségét. Nem alkalmazható olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre, illetve nem a megfelelő időszakban világít, káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve a lakosságra és az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is. Fényreklám váltakozó felületén csak állóképeket (statikus szöveg és ábra) lehet megjeleníteni úgy, hogy a fényreklám felületén megjelenített kép legfeljebb húsz percenként váltakozhat.

(8) Váltakozó fénykibocsátású fényreklámot üzemeltetni csak 07.00 órától 21.00 óráig lehet. 21.00 órától 07.00 óráig fényreklámot felére csökkentett fényerővel, statikus állapotban kell tartani.

33. § (1) A közérdekű molinó és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy építési reklámháló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(2) Műemléki jelentőségű területen nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

(3) A műemléki jelentőségű területen kívül reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni kizárólag utcabútor alkalmazásával lehet.

11. Utcabútorokra vonatkozó szabályok

34. § (1) Műemléki jelentőségű területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület védelmi besorolása szerinti jellegét nem befolyásolja.

(2) Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés - az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével - nem helyezhető el.

(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, mely felületének kétharmada hasznosítható reklámcélra.

12. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különös szabályok

35. § Az Önkormányzat közigazgatási területén működő közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop közművelődési célú információs felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

13. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

36. § (1) Közterületen reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés az adott helyen funkcionálisan, az esztétikai elvárásoknak megfelelő módon helyezhető el.

(2) A közérdekű reklámfelület kivételével a reklám vagy plakát elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az Önkormányzat közérdekű információ közzétételére jogosult. Közérdekű információ az, amit a polgármester annak tekint.

14. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

37. § Kérelemre a polgármester Sopron Megyei Jogú Város szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében legfeljebb évente tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól.

NEGYEDIK RÉSZ

Településkép-érvényesítő eszközök

XII. Fejezet

Szakmai konzultáció és településkép-védelmi tájékoztatás

38. § (1) A szakmai konzultáció és ezen belül a szakmai tájékoztatás (a továbbiakban: szakmai konzultáció) lehet szóbeli vagy írásbeli.

(2) A szakmai konzultáció iránt a 8. melléklet szerinti kérelmet papír alapon kell benyújtani a városi főépítészhez. A kérelemhez - a kérelem tárgyától függően - építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni. A városi főépítész a szóbeli konzultáció idejéről elektronikus úton értesíti a kérelmezőt.

(3) A városi főépítész emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, amelyeket - a záradékolt műszaki dokumentációval együtt - a konzultáció időpontjától, írásbeli konzultáció esetén a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküld a kérelmező részére.

(4) A városi főépítész akadályoztatása esetén a szakmai konzultációt helyettese biztosítja.

(5) Kötelező az írásbeli szakmai konzultáció a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó

a) lakóépületek építését megelőzően, ha

aa) a tervezett épület 2-nél több lakást tartalmaz, vagy

ab) az épület elhelyezésére szolgáló ingatlan beépített, vagy azon 1-nél több épület elhelyezését tervezik, vagy

ac) a tervezett épület ikres vagy zártsorú beépítésű,

b) meglévő lakóépületek utcaképet érintő bővítése esetén.

(6) A kötelező írásbeli szakmai konzultációhoz a 11. melléklet 1. pontja szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell csatolni.

XIII. Fejezet

Településképi véleményezési eljárás

15. Véleményezési eljárással érintett építmények köre

39. § (1) E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni - amennyiben az építtető nem az Önkormányzat -

a) minden helyi egyedi védelem alatt álló és az azzal szomszédos telken álló, valamint helyi védelem alatt álló területen lévő,

b) a 300,0 m2-nél nagyobb összes szintterületű új vagy bővített,

c) városkapu szerepet betöltő, valamint városkép szempontjából meghatározó utakról részben vagy egészben látható (növényzet takarásától függetlenül), az utak telekhatárától számított 150,0 m-en belül elhelyezkedő

építmény építészeti-műszaki tervének vizsgálata tárgyában.

(2) A városkapu szerepet betöltő utak jegyzékét a 6. melléklet, a városkép szempontjából meghatározó utak jegyzékét a 7. melléklet tartalmazza.

16. Véleményezési eljárás részletes szabályai

40. § (1) A településképi vélemény kialakítását az önkormányzati építészeti-műszaki tervtanács állásfoglalása segítheti. A tervtanács szervezetéről és működésének szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

(2) Amennyiben a tervtanács döntéshozatala objektív okok miatt nem biztosítható, vagy a tervezett építési munka nagyságánál fogva nem igényel tervtanácsi döntéshozatalt, az (1) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a főépítész szakmai állásfoglalása helyettesíti.

(3) A véleményezési eljárás iránt a 9. melléklet szerinti kérelmet papír alapon kell benyújtani a városi főépítészhez.

(4) Az ügyintézési határidő a kérelem és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentáció beérkezését követően indul.

(5) Amennyiben a településképi véleményezési eljárás iránti kérelem beérkezése napján a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentáció nincs feltöltve elektronikus formában az ÉTDR-be, vagy a polgármesternek hozzáférést nem biztosítottak, úgy a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre nem javasolja.

41. § A településképi véleményezési eljárás során - függetlenül attól, hogy a vélemény alapját az építészeti-műszaki tervtanács vagy a főépítész állásfoglalása képezi - vizsgálni kell különösen, hogy

a) az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e e rendeletben, valamint a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek,

b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció figyelembe veszi-e az előzetes szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t,

c) az épület használata korlátozza-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

d) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

e) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, az anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

f) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy

g) a tetőzet kialakítása - különösen a tető hajlásszöge és az esetleges tetőfelépítmény - megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.

XIV. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

17. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

42. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni - amennyiben a tevékenység végzője nem az Önkormányzat -

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött új épület építése vagy meglévő épület bővítése,

b) helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatát érintő átalakítása, megváltoztatása, azon tárgyak, berendezések elhelyezése,

c) épület közterületről látható homlokzatát érintő átalakítása, megváltoztatása,

d) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

e) információs vagy más célú berendezés, közművelődési célú hirdető oszlop elhelyezése,

f) cégtábla elhelyezése, amennyiben annak mérete bármely irányban a 40 cm-t meghaladja, vagy számuk 1-nél több,

g) meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény építése,

h) új, önálló égéstermék-elvezető kémény építése,

i) közterületről látható napenergia-kollektor, napelem, klímaberendezés, szélkerék elhelyezése,

j) közterületről látható vagy 1,8 m-nél magasabb tömör kerítés építése, átalakítása, felújítása,

k) épületben az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása,

l) meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása,

m) építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény esetében a jogerős építési engedélytől eltérően megvalósuló építési munka, rendeltetés vagy önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása,

n) megfelelőség igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló, 100 m2-nél nagyobb alapterületű

na) rendezvényeket kiszolgáló szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

nb) sátorszerkezetek

építése,

o) 1,8 m-nél magasabb, 50 m2-nél nagyobb alapterületű, növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor építése, bővítése, meglévő megváltoztatása,

p) magánterületen, közterületről látható módon hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése,

q) elektronikus hírközlési építmények közterületről látható módon történő elhelyezése,

r) reklámok, reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

esetén.

18. Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

43. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ingatlan tulajdonosa által benyújtott - papíralapú - bejelentésre indul. A bejelentéshez a 10. melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. A bejelentéshez az építészeti-műszaki tervdokumentációt 2 példányban kell mellékelni, amelyből egy igazolt példány az eljárás során hozott hatósági döntés mellékleteként a bejelentőnek visszajár. Az építészeti-műszaki tervdokumentáció munkarészeit a 11. melléklet tartalmazza.

(2) Rendeltetésváltozás esetén vizsgálni kell, hogy a tervezett rendeltetésváltozás illeszkedik-e a szomszédos és a környező telkek beépítési sajátosságaihoz, és azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem korlátozza-e.

(3) A bejelentési eljárásban a polgármester döntését a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(4) A polgármester által kiadott határozat érvényességi ideje (amely alatt a bejelentett és megkezdett tevékenységet el kell végezni) - amennyiben a határozat másképp nem rendelkezik -

a) építési munka, rendeltetésváltozás és önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén a határozat kiállításától számított legfeljebb 1 év,

b) reklám és reklámhordozó kihelyezése esetén a határozat kiállításától számított legfeljebb 2 hónap.

(5) A határozat érvényességi idejének lejárta előtt, egyszeri alkalommal az érvényesség meghosszabbítása kérhető, amennyiben a tervezett tevékenység műszaki tartalma és az alkalmazott jogszabályok nem változtak meg.

(6) A bejelentő köteles az építési munkák elkészültétől, illetve a reklám és reklámhordozó kihelyezésétől számított 8 napon belül a tevékenységről ellenőrizhető módon elkészített digitális vagy papíralapú fotódokumentációt a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztályához benyújtani.

(7) Rendeltetésváltozás, önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása, 180 napnál tovább fennálló, új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén bejelentőnek az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt, valamint a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését igazoló dokumentumot - a településképi határozatban megállapított határidőn belül - a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztályán be kell mutatnia.

(8) A településképi eljárásban hozott döntés polgári jogi igényt nem dönt el, és nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól.

(9) A településképi bejelentési eljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezésről a Közgyűlés a fellebbezés beérkezését követően soron következő, de leghamarabb a fellebbezés beérkezését követő 8 nap után tartandó ülésén dönt.

XV. Fejezet

Településképi kötelezés

44. § (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le, ha

a) a 42. §-ban rögzített tevékenységeket,

aa) településképi bejelentési eljárás nélkül,

ab) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéstől, illetve a záradékolt tervektől eltérően vagy a kikötések be nem tartásával, vagy

ac) a településképi bejelentési eljárásban hozott tiltó határozat ellenére

valósították meg, vagy

b) e rendeletben foglalt településképi követelményeket megszegték, vagy

c) a kötelező szakmai konzultációt elmulasztották.

(2) A polgármester kötelezési eljárást folytathat le a településkép igényes alakítása és védelme érdekében, a településképet rontó vagy gondozatlan állapotok megszüntetésére, ha az építmény és környezete műszaki, esztétikai állapota vagy annak használati módja nem felel meg e rendelet előírásainak, különösen ha

a) az építmény műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

b) az építmény megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet lerontja,

c) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem megfelelően vagy nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

d) a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően használják.

XVI. Fejezet

Településkép-védelmi bírság

45. § (1) Ha a polgármester felhívására az ingatlan tulajdonosa, a 42. §-ban rögzített tevékenységek településképi bejelentési eljárás nélküli, vagy a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéstől, illetve a záradékolt tervektől eltérő megvalósítása esetén, a felhívásban meghatározott határidőn belül a bejelentési dokumentációt vagy a bejelentéstől eltérően végzett tevékenységre vonatkozó, módosított bejelentési dokumentációt utólagosan benyújtja, és annak tartalma alapján megállapítható, hogy az elvégzett tevékenység az e rendeletben foglalt és az egyéb követelményeknek megfelel, azt a polgármester utólagosan tudomásul veszi, és egyidejűleg az ingatlan tulajdonosát egyszeri, 100 000,- Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A településkép-védelmi bírság összege - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben - 100 000,- Ft-tól

a) 2018. december 31-ig természetes személyek esetén 200 000,- Ft-ig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000,- Ft-ig

b) 2019. január 1. után egységesen 1 000 000,- Ft-ig

terjedhet, mely bírság kiszabása ismételhető.

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

46. § E rendelet 2018. október 1. napján lép hatályba.

47. § * 

Dr. Fodor Tamás Dr. Sárvári Szabolcs
polgármester jegyző

1. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi védelem alatt álló elemek

Hrsz. Cím Védettségi kategória
1 7252/1 Ady Endre út 29. H-1
2 4321/1 Ágfalvi út 2. H-1
3 4324/8 Ágfalvi út 6. H-2
4 6265/1 Alsólövér utca 12. H-1
5 6264 Alsólövér utca 14. H-1
6 6261/1 Alsólövér utca 16. H-1
7 6316 Alsólövér utca 19. H-1
8 6250 Alsólövér utca 26. H-1
9 6310 Alsólövér utca 29. H-1
10 6244 Alsólövér utca 32. H-1
11 6243 Alsólövér utca 34. H-1
12 6236 Alsólövér utca 36. H-1
13 6235 Alsólövér utca 38. H-1
14 2855 Arany János utca 2. H-1
15 2857 Arany János utca 6. H-1
16 6128 Bajcsy-Zsilinszky utca 1. H-2
17 6129/3 Bajcsy-Zsilinszky utca 3. H-2
18 3129/2 Bajcsy-Zsilinszky utca 5. H-2
19 6130 Bajcsy-Zsilinszky utca 7. H-2
20 6171 Bajcsy-Zsilinszky utca 23. H-1
21 10606 Balf, Bozi utca 2. H-2
22 10668 Balf, Fő utca 54. H-2
23 10670 Balf, Fő utca 58. H-2
24 10841 Balf, Fő utca (egykori laktanya) H-2
25 10318 Balf, Óhegy utca 4. H-2
26 10476 Balf, Óhegy utca 29. H-2
27 2096 Balfi út 1-3. H-1
28 2361 Balfi út 82. H-1
29 2363 Balfi út 84. H-1
30 1615 Balfi út 91. H-2
31 1604 Balfi út 95. H-2
32 1598 Balfi út 99. H-2
33 1597 Balfi út 101. H-2
34 1595/1 Balfi út 103. H-2
35 1560 Balfi út 105. H-2
36 5319/1 Balfi úti temető (ravatalozó, halottasház, gondnoki lakás) H-1
37 7576 Bánfalva (kőfejtő kápolna) H-1
38 7655/1 Bánfalva, Ady Endre út 193. H-2
39 7654 Bánfalva, Ady Endre út 195. H-2
40 8239 Bánfalva, Bánfalvi út 186. H-2
41 8042/2 Bánfalva, Erdei malom köz H-1
42 8201/2 és
8201/3
Bánfalva, Hajnal tér 28. H-2
43 8413 Bánfalva, Malom utca 2/A H-2
44 8191/1 Bánfalva, Malomhegy utca H-2
45 7642 Bánfalva, Pálosok tere 6. H-1
46 4317 Bánfalvi út 10. H-1
47 6127 Batthyány tér 1. H-2
48 6211 Béke út (hattyús kút) H-1
49 6134 Béke út 4. H-1
50 6275 Béke út 9. H-1
51 6276 Béke út 10. H-1
52 6280 Béke út 11. H-1
53 6422 Béke út 17. H-1
54 5433/3 Bercsényi utca (emlékmű) H-1
55 6138 Bólyai János utca 1. H-1
56 6143 Borsmonostori utca 4. H-1
57 6140 Borsmonostori utca 6. H-2
58 6132 Borsmonostori utca 12. H-1
59 6153 Borsmonostori utca 13. H-1
60 9153/4 Brennbergbánya, Borbála telep (kémény) H-1
61 9152 Brennbergbánya, Borbála telep 1. H-2
62 9153/8 Brennbergbánya, Borbála telep 2. H-1
63 9209 Brennbergbánya, Harang utca (harangláb) H-1
64 9142 Brennbergbánya, Hermesi út 3. H-1
65 9280 Brennbergbánya, Óbrennbergi út (kápolna) H-1
66 9267/26 Brennbergbánya, Óbrennbergi út 20. H-1
67 9501/21 Brennbergbánya, Ó-hermes telep 3. H-1
68 9250/17 Brennbergbánya, Sárgaház sor 11. H-2
69 9146 Brennbergbánya, Soproni út (egykori ruhagyár) H-2
70 9203 Brennbergbánya, Soproni út (mérlegház) H-1
71 9147/2 Brennbergbánya, Soproni út 22. (óvoda) H-1
72 9147/1 Brennbergbánya, Soproni út 22. H-1
73 9153/33 Brennbergbánya, Soproni út 24. (általános iskola) H-1
74 9199/4 Brennbergbánya (Szent Borbála szobor) H-1
75 9605/4 Brennbergbánya, Új-Hermes (pék-ház) H-1
76 2993 Csengery utca 5. H-1
77 3010 Csengery utca 8. H-1
78 2956 Csengery utca 30-32. H-2
79 2960 Csengery utca 59. H-1
80 7296/8 Csongor út 8/A H-1
81 2997/2 Deák tér 2. (református templom) H-1
82 3037 Deák tér 9. H-1
83 2985 Deák tér 14. H-1
84 3041 Deák tér 15. H-1
85 3046 Deák tér 17. H-1
86 2849 Deák tér 29-31 H-1
87 2848 Deák tér 33. H-1
88 2819/1, 2819/2, 2819/3 Deák tér 37-41. H-2
89 2810/2 Deák tér 45. H-1
90 2808 Deák tér 47. H-1
91 2807 Deák tér 49. H-1
92 2806 Deák tér 51. H-1
93 3031 Deák tér (meteorológiai állomás) H-1
94 7248 Deákkúti út 10. H-1
95 2839 Erzsébet utca 1. H-1
96 3062 Erzsébet utca 2. H-1
97 2840 Erzsébet utca 3. H-1
98 2841 Erzsébet utca 5. H-2
99 3059 Erzsébet utca 8. H-1
100 2850 Erzsébet utca 9. H-1
101 3057 Erzsébet utca 14. H-1
102 3056 Erzsébet utca 16. H-1
103 3055 Erzsébet utca 18. H-1
104 3054 Erzsébet utca 20. H-2
105 6238 Fácán utca 8. H-1
106 2454 Fapiac 2. H-1
107 7342/1, 7342/2, 7342/3 Felsőlövér út 1-3. H-1
108 7265/2 Felsőlövér út 13. H-1
109 7327 Felsőlövér út 25. (kerti veranda) H-1/R
110 7392/1 Felsőlövér út 54. H-1
111 7388/2 Felsőlövér út 60. H-1
112 7369/3 Felsőlövér út 70. H-1
113 7504 Felsőőrház köz 4. H-1
114 7503 Felsőőrház köz 6. H-1
115 7502/3 Felsőőrház köz 8. H-1
116 7145 Felsőzsák út 1. H-1
117 7409/1, 7409/2 Fenyves sor 2. H-2
118 7410/1 Fenyves sor 4. H-1
119 3841 Ferenczy János utca 5. H-1
120 3017/2 Frankenburg út 1. H-1
121 3018 Frankenburg út 3. H-1
122 3257 Frankenburg út 6. H-1
123 5723 Győri út 5. H-2
124 5724 Győri út 7. H-2
125 5725 Győri út 9. H-2
126 5726 Győri út 11. H-2
127 5729/6 Győri út 15. H-1
128 7417 Hársfa sor 7. H-1
129 7509/1 Hársfa sor 23. H-1/R
130 7514/1 Hársfa sor 29. H-1
131 7083/1 Honvéd út 5. - (panzió - hátsó épület) H-1
132 7122 Honvéd út 32. H-1
133 6271 Hunyadi János utca 7. H-1
134 6269 Hunyadi János utca 9. H-1
135 6263 Hunyadi János utca 13. H-1
136 6262 Hunyadi János utca 15. H-1
137 6198 Hunyadi János utca 32. / Mikoviny utca 21. H-1
138 2251 István bíró utca 4-6. H-1
139 3234 Jókai utca 1. H-1
140 3170 Jókai utca 12. H-1
141 6382 József Attila utca 26. H-1
142 6379 József Attila utca 28. H-2
143 6378 József Attila utca 30. H-2
144 6374 József Attila utca 34. H-2
145 6373 József Attila utca 36. H-2
146 6366 József Attila utca 42. H-1
147 7017/2 Károlymagaslati út 14. H-1
148 2842 Kis János utca 1. / Erzsébet utca 7. H-1
149 2828 Kis János utca 3. H-1
150 2793/8 Kisfaludy utca 1-5. H-2
151 3154 Kossuth Lajos utca 1. H-1
152 3635 Kossuth Lajos utca 10. (idősek otthona) H-1
153 3167/1 Kossuth Lajos utca 11. H-1
154 3624/2 Kossuth Lajos utca 14. H-2
155 3175 Kossuth Lajos utca 17. H-1
156 3548/2 Kossuth Lajos utca 26. H-1
157 3650 Kossuth Lajos utca (óratorony) H-1
158 2587 Kőfaragó tér 2. H-1
159 3639 Kölcsey Ferenc utca 1. H-1
160 5628 Kuruc körút (szélmalom) H-1
161 484 Lackner Kristóf utca 5. H-1
162 477/1 Lackner Kristóf utca 7. H-1
163 6983 Lánzséri út 1. H-2
164 2406/1 Lehár Ferenc utca 3. H-2
165 2405 Lehár Ferenc utca 5. H-2
166 2404 Lehár Ferenc utca 7. H-2
167 2403 Lehár Ferenc utca 9. H-2
168 5420 Lehár Ferenc utca 46. H-1
169 7041, 7040/2 Lövész utca 2-4. H-2
170 6407/1 Madách utca 1. H-1
171 6402 Madách utca 5. H-1
172 6396 Madách utca 7. H-2
173 6352 Madách utca 12. H-2
174 6353 Madách utca 14. H-2
175 6354 Madách utca 16. H-2
176 6355 Madách utca 18. H-2
177 6356 Madách utca 20. H-2
178 6357 Madách utca 22. H-2
179 6358 Madách utca 24. H-2
180 6359 Madách utca 26. H-2
181 6360 Madách utca 28. H-2
182 6361 Madách utca 30. H-2
183 6362 Madách utca 32. H-2
184 2744 Magyar utca 10. H-1
185 2728 Magyar utca 15. H-1
186 2801 Mátyás király utca 1-3. H-2
187 2800 Mátyás király utca 5. H-2
188 2799 Mátyás király utca 7. H-2
189 2797 Mátyás király utca 11. H-2
190 2814 Mátyás király utca 13. H-2
191 2815 Mátyás király utca 15. H-2
192 2816 Mátyás király utca 17. H-2
193 2818 Mátyás király utca 18. H-1
194 2869 Mátyás király utca 19. H-1
195 2817 Mátyás király utca 20. H-2
196 2906 Mátyás király utca 32. H-2
197 3874 Mező utca 27. H-2
198 2490 Mikes Kelemen utca 9. H-2
199 6190 Mikoviny utca 5. - Doborjáni utca 13. H-2
200 6217 Mikoviny utca 27. H-2
201 6997 Mikoviny utca 34. H-1
202 6994 Mikoviny utca 40. H-1
203 4321/9 Murmann Sámuel utca 4. H-2
204 3566/1 Ősz utca 1. H-1
205 3526 Ősz utca 24. - Huszár utca 18 H-1
206 7157/1 Panoráma út 8. H-1
207 3042 Pázmány Péter utca 1. H-1
208 3043 Pázmány Péter utca 3. H-1
209 3044 Pázmány Péter utca 5. H-1
210 3050/1 Pázmány Péter utca 6. H-1
211 149 II. Rákóczi Ferenc utca 4. H-2
212 3065 II. Rákóczi Ferenc utca 5. H-2
213 151 II. Rákóczi Ferenc utca 6. H-2
214 283 II. Rákóczi Ferenc utca 8. H-1
215 3069 II. Rákóczi Ferenc utca 9. H-2
216 3071 II. Rákóczi Ferenc utca 11. H-2
217 3072/1 II. Rákóczi Ferenc utca 13. H-2
218 10130 Sopronkőhida, Pesti Barnabás utca 11. H-2
219 10133 Sopronkőhida, Pesti Barnabás utca 13. H-2
220 10136/1 Sopronkőhida, Pesti Barnabás utca 25. (fegyház és börtön) H-1
221 2830 Széchenyi tér 12. H-2
222 2838 Széchenyi tér 13. H-1
223 6278 Székeles utca 2. H-2
224 6335 Szent Imre tér 1. H-1
225 6366 Szent Imre tér 11. H-1
226 2496/2 Szent István park H-1
227 7088 Szent Margit út 4. (kápolna) H-1
228 981 Szent Mihály utca 37. H-1
229 3845 Táncsics utca 4. H-1
230 3605 Táncsics utca 23. H-1
231 3826/2 Táncsics utca - Faraktár utca H-2
232 6320 Udvarnoki utca 2. H-1
233 6321 Udvarnoki utca 4. H-2
234 6894/2 Vadas Jenő utca 23. H-1
235 5512 Vak Bottyán utca 37. H-2
236 6828/2 Villa sor 4. H-1
237 6831 Villa sor 6. H-1
238 6847 Villa sor 18. H-1
239 6849/2 Villa sor 20. H-1
240 6851 Villa sor 22. H-1
241 6852 Villa sor 24. H-1
242 6854/2 Villa sor 26. H-1
243 6856 Villa sor 28. H-1
244 6859 Villa sor 30. H-1
245 4694 Virágvölgy, Virágvölgyi út (remete kápolna) H-1
246 4693 Virágvölgy, Asszonyvásár dűlő - Virágvölgy sarok (Müller Ferenc háza) H-1
247 4674 Virágvölgy, Asszonyvásár dűlő 27. (Bognár Károly háza) H-2
248 3562 Wesselényi utca 5. H-1
249 3563 Wesselényi utca 7. H-1
250 3564 Wesselényi utca 9. H-1
251 3568 Wesselényi utca 11. H-1
252 3601 Wesselényi utca 19. H-1
253 3602 Wesselényi utca 21. H-1
254 3603 Wesselényi utca 23. H-1
255 7575 Zerge út 26. (kútház) H-1/R
256 6428 Zrínyi Miklós utca 10. H-2
257 6313/2 Zrínyi Miklós utca 20. H-2
258 6327 Zrínyi Miklós utca 22. H-1
259 6303 Zrínyi Miklós utca 36. H-1
260 6302 Zrínyi Miklós utca 38. H-2
261 6299 Zrínyi Miklós utca 40. H-2
262 6294 Zrínyi Miklós utca 46-48. - Mikoviny utca 39. H-2
263 3264 Zsilip utca 1. H-1/R

2. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

Helyi védelem alatt álló területek

1. Alsó- és Felsőlőverek: Ady Endre út-Szikla utca-Kőfejtő út-Récény út-Ciklámen ösvény-Várisi út-Keresztúri út-Harkai út-Felsőbüki Nagy Pál utca-Béke út által határolt terület;

2. Mező utca jobb és bal oldal beépítése hátsó telekhatáráig;

3. Wesselényi utca a Vörösmarty utcától a Táncsics utcáig: páros és páratlan házsor hátsó telekhatár;

4. Szt. István park területe, Kurucdomb-sor és a Rozália út közötti terület, valamint a meteorológia állomás telke;

5. Pihenőkereszt és környezete;

6. Brennbergi út déli oldala-Kisház utca hátsó telekhatárai-Sánchegy út mindkét oldala-Gesztenyés krt. páratlan kezdő szakasza-Hajnal tér mindkét oldala-Gesztenyés krt. nyugati oldala-Ady Endre út Hajnal tér felőli szakasza-Bánfalvi út páratlan oldala-Sövény köz-Malompatak utca-Ady Endre út-Sövény köz-Bánfalvi út-Szőlőskert utca-Malomhegy utca által határolt terület;

7. Balf, Fő utca és Ó-hegy utca páros-páratlan oldala a hátsó telekhatárig;

8. Brennbergbánya Új-Hermes bányás lakótelep teljes területe;

9. Szt. Mihály régi és az új temető területe;

10. Evangélikus temető területe;

11. Bánfalvi Hősi temető területe;

12. Zsidó temető területe.

3. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek

1. Belváros és kapcsolódó városrészek

2. Kis- és kertvárosi lakóterületek

3. Lőverek

4. Gazdasági területek

5. Lakótelepek, lakóparkok

6. Sopronhoz kapcsolódó városrészek

7. Erdő- és mezőgazdasági területek

5. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

I. Fő kilátópontok:

1. Károly-kilátó

2. Kecskehegyi-kilátó

3. Új-hegy kilátópont

4. Balf településrésznél a Fertőrákosi és a Fertőbozi út kereszteződésének környéke

5. Fényes pincészet környéke

6. Brennbergbánya településrészen:

6.1. a Borbála telep feletti pont északnyugaton

6.2. a Borbála telep feletti pont a volt műszaki zár vonalán

6.3. a kéménynél lévő pont,

6.4. a Soproni út - Hermesi út csatlakozásánál lévő pont

6.5. az iskola előtt lévő pont

6.6. a Harang utca feletti dombtetőn lévő pont

6.7. az Ó-Gutenbergi út - Kuruckereszt utca csatlakozásánál lévő pont

7. Virágvölgy városrészen:

7.1. a Sopron, 4794/2. hrsz.-ú kilátópont

7.2. a Hubertusz út menti, Sopron, 13562. hrsz.-ú telek előtti kilátópont

7.3. az érintett telkek és környéke: Sopron, 01082/31. hrsz., 0902/1. hrsz., 14803. hrsz., 01076/5. hrsz., 14714., 01090/6. hrsz., 4583/18. hrsz., 4583/61. hrsz., 4957. hrsz.

8. Kutyahegy városrészen:

8.1. a Darufalvi utca teteje (nyugati vége)

8.2. a Gáspár utca folytatása nyugati irányban (Sopron, 0746/1. hrsz.-ú út menti rész)

8.3. a Lakfalvi utca DK-i vége

8.4. a Sopron, 7691. hrsz.-ú Gesztenyés krt. közepe

8.5. az Erdei malom köz - Házhegyi erdő utca csatlakozási pontja

8.6. a Sopron, 7599/2. hrsz.-ú Hősi temető közepe

8.7. a Szikla utca (Sopron, 7590. hrsz.) erdő felőli oldala a Hősi temető mögött

8.8. az Ady Endre út - Szikla utca kereszteződése

9. Aranyhegy városrészen:

9.1. a Pihenőkereszt környéke (Sopron, 0347/1. hrsz.)

9.2. a Balfi út Taschner borház feletti része

9.3. a volt téglagyár mögötti agyagbánya területe

9.4. a Póda E. utca - Faller J. u. Tárczy-Hornoch A. utcai csatlakozása

10. a 841/4 hrsz.-ú telektömb Stornó Ferenc utca felőli északi oldala

11. Kurucdomb városrészen:

11.1. a volt szélmalom területe

11.2. a meteorológiai állomás területe

11.3. a Vak Bottyán utca közepe

11.4. a Lóki sor menti terület

11.5. a Kuruc körút 17-19., 25. sz. ingatlan környezete

II. Védendő látványelemek:

1. Sopron történeti sziluettje, városképe - a jellemző tömegű épületekkel, ezek tetőzetével, a templomtornyokkal és a Tűztoronnyal meghatározott „soproni látkép”

2. Balf településrész sziluettje

3. Fertő tavi panoráma

4. Brennbergbánya településrészen:

4.1. a kémény és környezete

4.2. a templom

4.3. a harangláb

4.4. a Harang utca feletti gerinc

4.5. a Soproni út - Ó-Brennbergi úttól délkeletre, délre lévő, a belterületi határral párhuzamos gerincvonal

4.6. a Harang utca, Felső sor fölötti domboldal

4.7. a Soproni úttól észak-nyugatra lévő, a településközponti, vegyes területeket magába foglaló domboldal

6. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

Városkapu szerepet betöltő utak

1. 84. sz. főút

2. Somfalvi út

3. Harkai út

4. Pozsonyi út

5. Győri út

6. Balfi út

7. Fehér út

8. Ágfalvi út

9. Bánfalvi út

7. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

Városkép szempontjából meghatározó utak

1. Csengery utca

2. Lackner Kristóf utca

3. Ady Endre út

4. Lőver körút

5. Kőszegi út

6. Híd utca

8. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

Sopron MJV Polgármesteri Hivatala
Városfejlesztési Osztály
Városépítészeti Csoport
9400 Sopron, Fő tér 1.

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ IRÁNTI KÉRELEM

1. Kérelmező neve (szervezet neve, képviselője), címe:
......................................................................................................................................................................................................
2. Kérelmező levelezési címe:
……………………………………..............................................................................................................................................
3. Kérelmező telefonos elérhetősége: ...............................................................................................................................................
elektronikus címe: ........................................................................................................................................................................
az emlékeztető megküldését 1. postai úton - 2. elektronikus úton kérem
(a megfelelő rész bekarikázandó)
4. Kérelmezett ügy fajtája (a megfelelő rész aláhúzandó):
1. szóbeli szakmai konzultáció
2. írásbeli szakmai konzultáció
3. kötelező szakmai konzultáció (a településképi rendelet 38. § (5) pontja szerinti építési munka):
a) szóbeli b) írásbeli
5. A tevékenység helye (helyrajzi szám, cím): ................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
6. A szakmai konzultáció tárgya (rövid leírás)
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
7. A kérelemhez csatolt mellékletek (2 pld.) felsorolása:
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................
Sopron, .......................................
...............................................
Kérelmező aláírása

9. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

Sopron MJV Polgármesteri Hivatala
Városfejlesztési Osztály
Illetékbélyeg helye
(3 000,- Ft)
Városépítészeti Csoport
9400 Sopron, Fő tér 1.

KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ

1. Kérelmező neve (szervezet neve, képviselője), címe:

......................................................................................................................................................................................................
2. Kérelmező levelezési címe:

......................................................................................................................................................................................................
3. A tervezett építési tevékenység helye (helyrajzi szám, cím): .....................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
4. A tervezett építési munka rövid leírása:
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
5. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása az alábbiak miatt szükséges:
a) helyi egyedi védelem alatt álló és az azzal szomszédos telken álló, valamint helyi védelem alatt álló területen lévő építmény,
b) 300 m2-nél nagyobb összes szintterületű új vagy bővített építmény,
c) városkapu szerepet betöltő, valamint városkép szempontjából meghatározó utakról részben vagy egészben látható (növényzet takarásától függetlenül), az utak telekhatárától számított 150,0 m-en belül elhelyezkedő építmény.
(a megfelelő pont bekarikázandó
6. Az ÉTDR tárhelyre feltöltött építészeti-műszaki tervdokumentáció ÉTDR azonosítója:
......................................................................................................................................................................................................
7. Az ÉTDR tárhelyre feltöltés dátuma (hozzáférés biztosítása az ÉTDR-ben a polgármester részére):
......................................................................................................................................................................................................
Sopron, ..................................
...............................................
Kérelmező aláírása

10. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

Sopron MJV Polgármesteri Hivatala
Városfejlesztési Osztály
Illetékbélyeg helye
(3 000,- Ft)
Városépítészeti Csoport
9400 Sopron, Fő tér 1.

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS

1. Bejelentő neve:
......................................................................................................................................................................................................
2. Bejelentő lakcíme, székhelye:
......................................................................................................................................................................................................
Bejelentő levelezési címe (ha az nem egyezik meg a lakcímével, székhelyével):
......................................................................................................................................................................................................
3. A tervezett tevékenység helye:
......................................................................................................................................................................................................
A tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi száma: ....................................................................................................................
4. A tervezett tevékenység fajtája (a megfelelő rész aláhúzandó):
1. építési munka, rendeltetési egységek számának megváltoztatása;
2. rendeltetésváltoztatás;
3. reklámok és reklámhordozók elhelyezése;
5. A tervezett tevékenység rövid leírása:
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
6. A tervezett tevékenység végzésének időtartama (a megfelelő rész aláhúzandó):
1. végleges;
2. határozott idejű (a műszaki leírás tartalmazza az időtartamot);
Sopron, ..................................
...............................................
Bejelentő aláírása

11. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

A településképi bejelentéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

1. Építési munka esetén

a) műszaki leírás,

b) helyszínrajz,

c) alaprajzok,

d) homlokzatok,

e) metszetek,

f) fotódokumentáció a meglévő állapotról (telek, építmény),

g) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik utcaképi vázlat vagy fotómontázs,

h) helyi védett épület esetén értékleltár,

i) látványvédelmi vizsgálat.

2. Rendeltetésváltoztatás esetén

a) műszaki leírás, mely tartalmazza az új rendeltetésnek megfelelő

aa) (terület)használat vagy technológia jellemzőjét,

ab) az új rendeltetés vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelőségének igazolását,

ac) a rendeltetésmódosítás következtében a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat, parkolómérleg számítást, parkolómérleg megfelelőségének igazolását,

b) helyszínrajz (szükség szerint zöldfelületek, burkolt felületek ábrázolása, számítása),

c) meglévő és tervezett alaprajzok,

d) metszet(ek).

3. Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén

a) műleírás,

b) helyszínrajz,

c) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldása,

d) az érintett homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajz,

e) látványtervet vagy fotómontázst.

Fentiekben felsoroltak a bejelentés tárgyától függően értelemszerűen alkalmazandók.

12. melléklet a 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

Utcai homlokzatszélesség (Hsz) számítás alapesetei


  Vissza az oldal tetejére