Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 39/2000. (XI. 1.) önkormányzati rendelete

a helyi közút- és közműépítésekről * 

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 28. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a helyi közút- és közműberuházások megvalósítását az alábbiak szerint szabályozza:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) *  A rendelet hatálya kiterjed Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén minden helyi közút és közműberuházásra, melynek megvalósítását szabályozási terv és helyi építési szabályzat kötelező jelleggel előírja, továbbá a lakossági kezdeményezésű út és közműépítésekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a kerékpárutakra.

(3) A rendelet az alábbi közút és közműépítési formákat szabályozza:

a) Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati feladatként megvalósuló közutak és közművek építését.

b) Lakossági kezdeményezésre önkormányzati támogatással megvalósuló közutak, közművek építését.

c) Utólagos bekötések, rácsatlakozások létesítését.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) *  Közmű:

a) a közterületen lévő, vagy szolgalmi joggal közműként bejegyzett vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz elvezető rendszer és ezek műtárgyai, beleértve a terület ellátásához szükséges nyomásfokozót, átemelőt, és az ehhez kapcsolódó informatikai rendszert,

b) a villamosenergia hálózat, beleértve az ellátandó terület igényének megfelelő (ÉDÁSZ által előírt) trafót a kis- és nagy feszültségű kábelrendszert, a közvilágítási rendszert, trafójával, kábelhálózatával, oszlopaival és lámpatesteivel,

c) a gázelosztó vezeték, annak alkotórésze, tartozéka és a hozzá tartozó nyomásszabályozó berendezés,

d) a kábel TV rendszerek, műtárgyaikkal, erősítőikkel együtt,

e) a telefonhálózatok a működéshez szükséges műtárgyaikkal együtt,

f) a közterületen lévő vagy szolgalmi joggal bejegyzett hőtáv-vezeték a műtárgyaival együtt.

(2) Közút: fogalom-meghatározása azonos a módosított 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 2. § (4) bekezdésében foglaltakkal.

(3) Víziközmű: a közterületen lévő vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz elvezető rendszer beleértve a gerinc- és bekötővezetékeket, valamint műtárgyaikat.

(4) *  Polgári jogi társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XXIV. címe alatt szabályozott társaság.

(5) Társulat: a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti vízgazdálkodási társulat.

(6) Önkormányzat képviselete: a külön meg nem jelölt helyeken a polgármester.

(7) Fejlesztési hozzájárulás: az 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat által létesített kiszolgáló utak és közművek e rendelet szerinti áthárított költségei.

(8) Érdekeltség:

- A közút és/vagy közműépítésben érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője, haszonélvezője.

- Egy érdekeltségi területnek tekintendő az a városrész (út, utca, tér stb.) ahol a beruházás műszakilag és gazdaságilag hatékonyan megvalósítható.

(9) *  Közműalap: a víziközművek, gázelosztó vezetékek és közutak építésére, valamint közvilágítási hálózat fejlesztésére az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezelt előirányzat.

(10) *  Inflációs ráta: A KSH által az előző évre vonatkozóan hivatalosan közzétett, a nemzetgazdaság egészére számított inflációs ráta.

Az érdekeltségi egység meghatározása

3. § (1) Ha a közút és közműépítést - a csapadékcsatorna kivételével - az önkormányzat valósítja meg, vagy támogatást biztosít és a létesítési költségeket vagy annak egy részét az érintett ingatlantulajdonosokra át kívánja hárítani,

- lakóövezetben a meglévő, illetve az építhető lakásszám alapján, ha ez nem állapítható meg, a vonatkozó övezeti besorolás szerint kialakítható legkisebb telekterület alapján telkenként,

- üdülőövezetben üdülőegységre vetítve, ha ez nem állapítható meg, akkor a vonatkozó övezeti besorolás szerint kialakítható legkisebb telekterület alapján telkenként,

- egyéb övezetben teleknagyság arányában

kell a létesítési költségek egyes ingatlantulajdonosokra jutó részét megállapítani.

(2) *  Csapadékcsatorna esetén a fejlesztési hozzájárulás mértékének meghatározása a burkolt felület nagysága szerint történik. a burkolt felület meghatározása: az ingatlan területe, valamint a szabályozási terv és helyi építési szabályzat szerinti minimális zöldterületi fedettség különbözete.

(3) Amennyiben a megvalósult lakásszám magasabb mint a ténylegesen befizetett érdekeltségi egység, a használatbavételkor a különbözetet az önkormányzat közműalapjára be kell fizetni.

(4) Ha a lakóövezeti ingatlanon kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági célú, illetve ipari építmény van (lesz), vagy ilyen irányú tevékenységet folytatnak, a fejlesztési hozzájárulás kiszámításánál egy lakással azonos egyenértékűnek tekintendő:

- víz esetében 0,3 m3/nap vízigény
- szennyvízcsatornánál 0,3 m3/nap vízigény, vagy vízfogyasztás
- csapadékcsatornánál a (2) bekezdés szerint
- gáz esetében 10 m3/óra
- villany esetében 1x25 A.

(5) A kettő, vagy több utcát érintő (sarok, áthúzódó) telek érdekeltségét a tényleges igénybevétel, illetve házszámozás alapján kell meghatározni és csak egyoldali ellátását lehet figyelembe venni.

(6) Nyeles telkek és a szolgalommal ellátott telkek esetében az érdekeltséget a befogadó utcánál kell figyelembe venni.

(7) Ha a lakóingatlan nagysága a hatályos jogszabályi előírások szerinti építési telek nagyságának többszöröse, akkor annyi ingatlannak kell tekinteni, ahány építési telekre a hatályos jogszabályi előírások alapján felosztható.

II. FEJEZET

AZ 1997. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNY 28. § (1) BEKEZDÉSE ALAPJÁN ÖNKORMÁNYZATI BERUHÁZÁSBAN MEGVALÓSULÓ UTAK ÉS KÖZMŰVEK ÉPÍTÉSE

4. § (1) Az önkormányzat a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv elfogadásakor dönt a területek, építési telkek és az azokon elhelyezhető építmények rendeltetésszerű használatához szükséges közműfajtákról, közutakról, valamint ezek paramétereiről, figyelembe véve a csatlakozó területek kapacitás igényét is. Amennyiben a szabályozási terv nem tartalmaz irányelveket, a víziközművek vonatkozásában a meglévő vízellátó övezetek fejlesztésére vonatkozó koncepciót, a csapadékkoncepciót és szennyvízkoncepciót kell figyelembe venni.

(2) *  A szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján az (1) bekezdés szerint megvalósítandó közutakat és közműveket - ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez - az önkormányzat építi ki az alábbiak szerint:

a) Közutat az általa közvetlenül kiszolgált építmények megközelítésére és gépjármű közlekedésre alkalmas módon legalább az először átadásra kerülő építmény használatba vételéig, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban meghatározott minőségben és paraméterben pedig legkésőbb az úttal kiszolgált telkek mindegyikének legalább egy, az övezeti előírásoknak megfelelő és gépjárművel történő megközelítést is szükségessé tevő építménnyel történő beépítésig, ill. az utolsó ilyen építmény használatba vételéig.

b) A közműveket az általa kiszolgált építmény használatba vételéig.

c) Az a) és b) pontban foglaltak megvalósítására, finanszírozására megállapodást köthet az érintett ingatlantulajdonosokkal.

(3) A (2) bekezdés alá nem tartozó területeken a közművek kiépítése az érintett ingatlantulajdonosok feladata.

(4) A belterületbe vonást megelőző egyeztetések során az önkormányzat minden esetben megállapodik az érdekeltekkel a közműépítések és a közút létesítéséről.

(5) Magánút esetében az út- és közműépítés az út tulajdonosának (tulajdonosainak) feladata.

A létesítési költség áthárításának szabályai

5. § *  (1) *  A 4. § (2) bekezdés szerint megvalósított helyi közút- és közműberuházások létesítési költségeit az önkormányzat minden esetben áthárítja az érdekeltekre az alábbi mértékben:

Közművek esetében a létesítési költségek 90%-át,

Helyi közutaknál

a) lakóút esetén a létesítési költség 90%-át,

b) gyűjtőút esetén a létesítési költség 77%-át,

c) forgalmi út esetén a létesítési költség 72%-át,

melyet az ingatlantulajdonosoknak érdekeltségük arányában kell megfizetni.

melyet az ingatlantulajdonosoknak érdekeltségük arányában kell megfizetni.

(2) *  A Városfejlesztési Bizottság az (1) bekezdésben foglalt %-októl egyedi mérlegelés alapján eltérhet.

A létesítési költségek számítása

6. § (1) Az önkormányzat által megépített közutak és közművek létesítési költségének számításánál az alábbi ráfordítások vehetők figyelembe:

a) az engedélyezési és kiviteli tervek díja, valamint a hatósági, szakhatósági díjak,

b) kivitelezési munkák teljes költsége, beleértve a kivitelezéshez szükséges közterület bontási engedélyében, illetve tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban előírt szintű és műszaki tartalmú helyreállításának költsége,

c) a lebonyolító, illetőleg a műszaki ellenőr díja,

d) a kivitelezés során felmerülő tervezői művezetés és közmű-szakfelügyelet költsége,

e) az üzembehelyezés és az üzembehelyezéshez szükséges - jogszabályi előírások szerinti - dokumentációk, bemérések, vizsgálatok költsége,

f) a létesítéshez szükséges kisajátítás, szolgalmi jog szerzés költsége,

g) az a)-e) pontokban foglalt költségeket terhelő vissza nem igényelhető ÁFA összege.

(2) A fejlesztési hozzájárulás összegét az esetleges állami és egyéb forrásból biztosított támogatás egységre jutó részével csökkentve kell megállapítani.

A fejlesztési hozzájárulás megfizetése

7. § (1) A közút- vagy közműépítéssel érintett ingatlan tulajdonosát a kivitelezési munkák megkezdése előtt tájékoztatni kell a várható befejezési időpontra prognosztizált létesítési költségekről és a fejlesztési hozzájárulás várható mértékéről.

(2) A fejlesztési hozzájárulás tényleges összegét az önkormányzat a közút, illetve közmű üzembe helyezését követő 30 napon belül közli az érdekeltekkel, melyet 60 napos fizetési határidővel egy összegben kell megfizetni. A fizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, tulajdonközösség esetén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terheli.

(3) * 

(4) A fejlesztési hozzájárulás megfizetése alól felmentés nem adható.

III. FEJEZET

LAKOSSÁGI KEZDEMÉNYEZÉSRE ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ KÖZUTAK, KÖZMŰVEK ÉPÍTÉSE

A támogatás igénylésének általános feltételei

8. § (1) *  Önkormányzati támogatás igényelhető lakásépítés céljára kialakított építőtelkek - lakossági kezdeményezésre megvalósuló - ivóvíz ellátásának, szennyvíz és csapadékvíz elvezetésének, gázelosztó vezeték építésének, út és járda építésének, ingatlanok egyesített rendszerű csapadékvíz- és szennyvízbekötése szétválasztásának, valamint közvilágítással el nem látott közterületek közvilágításának megoldására.

(2) *  Támogatást igényelhetnek olyan önszerveződő közút- és közműépítő közösségek, társulatok vagy polgári jogi társaságok, melyeknél az érdekeltek minimum 2/3-os részvétele biztosított. Önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokra eső közműköltségeket egyéb megállapodás hiányában az önkormányzat fedezi.

(3) A mindenkori pályázat beadását megelőzően megkezdett közút- és közműépítéshez támogatás nem adható.

(4) *  A támogatással megvalósuló közút- és közműépítések - a gázelosztó vezeték építése kivételével - önkormányzati előkészítő és végrehajtó feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

A közút -és közműépítések szervezési folyamata

9. § (1) *  A közút- és közműépítésekhez nyújtandó támogatás odaítélése kizárólag pályázati rendszerben történik. Pályázaton kívül e célra támogatás nem adható. A pályázati felhívást a költségvetési források rendelkezésre állása esetén évente kétszer (március 31-ig és szeptember 30-ig) a Városfejlesztési Bizottság írja ki és teszi közzé.

(2) *  A pályázatok benyújtása folyamatos.

(3) *  A benyújtott pályázatokat a Városfejlesztési Bizottság értékeli és a pályázatok támogatásának mértékéről negyedévente - márciusi, júniusi, szeptemberi és decemberi ülésén - dönthet.

(4) *  Ha a támogatás mértékének meghatározását követően bármely okból többletköltségek jelentkeznek, azok a polgári jogi társaságot terhelik. Az esetleges megtakarítás összegével a támogatás csökkenthető, és az így megtakarított forrás más közműberuházások megvalósítására fordítandó.

(5) Ha a rendelkezésre álló közműalap a feltételeknek megfelelő pályázatok teljes körű támogatására nem nyújt fedezetet a Városfejlesztési Bizottság dönthet esetleges kisebb összegű támogatás odaítéléséről, vagy egyes pályázatok elutasításáról.

(6) *  A fedezet hiányában elutasított pályázatokat - amennyiben azt a polgári jogi társaság, illetve a társulat továbbra is fenntartja, az esetleges időközi változásokat átvezeti és ezt írásbeli nyilatkozatban is rögzíti - a Városfejlesztési Bizottság következő évben az új pályázatokkal együtt ismételten előterjeszti.

(7) *  A benyújtott pályázatok eredményéről a bizottsági döntéseket követően valamennyi pályázót írásban kell értesíteni.

A pályázat tartalmi követelményei

10. § *  A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a magánerőből megvalósuló közműépítéssel érintett terület megnevezését,

b) a létesítendő közút vagy közmű/vek fajtáját,

c) a megvalósulással érintett valamennyi ingatlan helyrajzi számát és/vagy házszámát, tulajdonosának, kezelőjének, bérlőjének nevét, lakcímét,

d) a polgári jogi társasági szerződést, illetve a társulat alapszabályát,

e) nyilatkozatot az önrész vállalására,

f) gázelosztó vezeték építése kivételével nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a polgári jogi társaság, illetve a társulat tudomásul veszi, hogy a beruházás önkormányzati beruházásként valósul meg és az elkészült létesítmény közcélú közműként az önkormányzat tulajdonát képezi,

g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a polgári jogi társaság, illetve a társulat valamennyi tagja kezdeményezte a beruházással érintett magánutak térítésmentes önkormányzati tulajdonba adását,

h) közút, víziközmű vagy közvilágítási hálózat bővítése esetén ennek engedélyezési tervét a szükséges nyilatkozatokkal együtt,

i) gázelosztó vezeték építése esetén a földgázelosztó ajánlatát az elosztóvezeték és bekötővezeték tervezésére és kivitelezésére, valamint a földgázelosztó által aláírt csatlakozási szerződést,

j) költségbecslést.

A pályázatok elbírálása, a támogatás alapja és mértéke

11. § (1) Közút- és közmű közhálózatok létesítése esetén támogatás az alábbi műszaki tartalomra adható:

a) ivóvízhálózat esetén a meglévő törzshálózathoz való csatlakozástól az elosztóhálózatra és a bekötővezeték közüzemi szakaszára,

b) szennyvízcsatorna esetén a meglévő törzshálózathoz való csatlakozástól a gravitációs és nyomóvezetékre - a műszakilag szükséges berendezésekkel együtt - és a bekötővezeték közüzemi szakaszára,

c) csapadékvíz elvezetés esetén zárt csatornára (gerinc és bekötés) vagy árokra és a szükséges műtárgyakra,

d) közútépítésnél a pályaszerkezet és a tervezett burkolat, valamint a hozzátartozó közterületi csapadékvíz elvezetés (árok, áteresz, kapubejáró) és egyéb műtárgyak építésére,

e) *  egyesített rendszerű csapadékvíz és szennyvíz bekötések szétválasztása,

f) *  közvilágítási hálózat bővítésére,

g) *  gázelosztó vezeték építésére és kiegészítő berendezéseire.

(2) *  Nem adható támogatás a házi és csatlakozó ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékvíz hálózat megvalósítására, a gázelosztó vezetékből leágazó bekötővezeték tervezésére és kivitelezésére, tömbtelek esetében a belső úthálózatra, közútként használt magántulajdonú út építésére, valamint üdülési célú ingatlan ellátására.

(3) *  Abban az esetben, ha a lakossági közműépítéssel érintett területen gazdálkodó szervezet is rendelkezik bármilyen ingatlannal, a támogatást csak lakásépítés esetén veheti igénybe.

(4) A pályázat elbírálása során előnyt élvez:

a) ha a tervezett közmű elsősorban kialakult lakóterületet lát el,

b) a pályázati feltételeknek megfelelő közműépítés támogatását előző évben a Városfejlesztési Bizottság forráshiány miatt elutasította,

c) az érintett telkek 100%-a családi házas lakásépítésre kijelölt vagy már igénybevett ingatlan,

d) *  egyesített csapadékvíz és szennyvíz bekötések szétválasztása,

e) *  az az ingatlan-tulajdonos, aki az Önkormányzat tulajdonába átadott területért semmiféle kártalanításban nem részesül.

(5) *  Akik az Önkormányzat tulajdonába átadott területért kártalanításban részesülnek, azok esetében az önkormányzati támogatás összege a kártalanítás összegével kerüljön csökkentésre.

12. § (1) Önkormányzati támogatás maximális mértéke a (2) bekezdésben rögzítettek figyelembe vételével közmű fajtánként a létesítési költség %-ában:

a) ivóvízvezeték esetén 50%
b) szennyvízcsatorna esetén 60%
c) csapadékcsatorna építés esetén 60%
d) közút építése esetén 65%
e)  *  egyesített csapadék és szennyvíz bekötés szétválasztása a közterületet érintő szakaszra 60%
f)  *  közvilágítási hálózat bővítése 50%
g)  *  egyesített csapadék és szennyvíz bekötés szétválasztása a szolgáltatási ponton belül, a belső hálózatot érintő szakaszra 50%
h) *  gázelosztó vezeték építése esetén 50%

(2) *  Az érdekelteknek érdekeltségi egységenként az alábbi legkisebb fejlesztési hozzájárulást kell vállalnia 2008. évben:

a) vízvezeték hálózat esetén 200 000 Ft
b) szennyvízcsatorna létesítése esetén 275 000 Ft
c) csapadékcsatorna rendszer létesítése esetén 600 Ft/m2
d) egyesített csapadékvíz és szennyvíz bekötés szétválasztása esetén 275 000 Ft
e) útépítés esetén 120 000 Ft
f) járdaépítés esetén 44 000 Ft
g) közvilágítás építése esetén 88 000.Ft
h) járdalapos járda építése esetén 16 500 Ft

Legalább két közmű megvalósítása esetén a hozzájárulás mértéke közművenként és érdekeltségi egységenként 15 000 Ft-tal, három vagy több közmű megvalósítása esetén közművenként és érdekeltségi egységenként 20 000 Ft-tal csökkentendő.

2009-ben, illetve az azt követő években - amennyiben a Közgyűlés másként nem rendelkezik - a 2008. évi legkisebb fejlesztési hozzájárulást inflációs rátával, minden év január elsejétől automatikusan növelni kell, ezer forintra kerekített mértékben.

(3) Támogatással megvalósuló közút- és közműberuházás esetében a visszaigényelhető ÁFA összegét minden esetben az önkormányzat előlegezi meg és igényli vissza.

(4) Támogatással megvalósuló közút- és közműberuházásra az (1) bekezdésben meghatározott támogatáson felül bármely okból felmerülő többletköltség esetén további támogatás nem adható.

(5) A létesítési költségek számításánál a 6. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakat lehet figyelembe venni.

(6) A közműalapra évközben befolyó, vagy fel nem használt pénzeszközök szétosztásáról - az előző évben benyújtott pályázatok alapján - a Városfejlesztési Bizottság évközben is dönthet.

(7) Ivóvízvezeték építése kizárólag vele azonos időben épülő szennyvízcsatorna építése esetén támogatható.

(8) Meglévő ivóvízhálózat esetén az első támogatott közmű kizárólag szennyvízcsatorna lehet.

(9) Út és járda építés csak a területre előírt összes közterületi közmű megépítése után, vagy azok megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalás birtokában támogatható. Ha a közművek a kötelezettségvállalás ellenére nem készülnek el, az út és járdaépítési támogatás a közösség kérésére átütemezhető vagy visszavonható. A kopóréteg elkészítésére csak a lakások 70%-ának legalább 90%-os készültségi fokánál kerülhet sor.

(10) *  Ha a városfejlesztési, városrendezési tervekre tekintettel a polgári jogi társaság vagy társulat alapítóinak műszakilag indokolt szükségleteit meghaladó kapacitást, műszaki tartalmat kell megvalósítani (saroktelkek, erősebb pályaszerkezet stb.), akkor a Városfejlesztési Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott %-on felül is támogatást adhat.

Támogatásban részesített közműberuházások megvalósítása, üzemeltetése

13. § (1) *  A gázelosztó vezeték építése kivételével a beruházás megvalósítása érdekében a polgármester szerződést köt a polgári jogi társasággal, illetve a társulattal.

(2) *  A támogatás elnyeréséről szóló értesítés kézhezvételét követő 10 napon belül a polgári jogi társaság, illetve társulat - a gázelosztó vezeték építése kivételével - a közműberuházás megvalósításához szükséges lakossági önrészt az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél kell befizetnie az önkormányzat bankszámlaszámlájára.

(3) A közművek megvalósítása során az önkormányzat a mindenkori jogszabályi rendelkezéseknek és a helyi szabályozásoknak megfelelően jár el.

(4) *  A megvalósított létesítmények a - gázelosztó vezeték kivételével - önkormányzati tulajdonba kerülnek. A támogatás csak a lakossági saját erő teljes felhasználása után vehető igénybe.

(5) A bekötővezetéket valamennyi érintett ingatlanhoz ki kell építeni a közterület végleges helyreállításának biztosítása érdekében.

(6) *  A gázelosztó vezeték kivételével a megvalósult közmű üzemeltetéséről az önkormányzat a mindenkori jogszabályi feltételek szerint köteles gondoskodni.

13/A. § *  Gázelosztó vezeték építésének támogatása esetén az önkormányzat támogatási szerződést köt a pályázó polgári jogi társasággal. Az elnyert támogatás összege a pályázó részére pénzeszköz átadás-átvételi megállapodás keretében utófinanszírozással kerül kifizetésre. A kifizetés feltétele a földgázelosztóval megkötött csatlakozási szerződés hiteles példányának, a csatlakozási díj befizetéséről szóló igazolásnak, továbbá a földgázelosztó gázelosztó vezeték megépítéséről és a pályázó polgári jogi társasággal történő pénzügyi elszámolásáról szóló nyilatkozatának benyújtása.

IV. FEJEZET

FEJLESZTÉSI KÖLTSÉG ÁTHÁRÍTÁSA * 

14. § (1) * 

(2) *  Azon ingatlantulajdonosok, akik a közmű műszaki átadását követően válnak érdekeltté, az érdekeltté válással kötelesek a fejlesztési illetve érdekeltségi hozzájárulás inflációs rátával növelt összegét a közműalapra befizetni.

(3) A közműalap felett az önkormányzat rendelkezik és a rendelkezésre álló pénzügyi keretet közműépítésre fordítja.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

15. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és egyidejűleg a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 31/1999. (XII. 8.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

16. § *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Gimesi Szabolcs Koltai Miklósné dr.
polgármester jegyző

1. számú melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 39/2000. (XI. 1.) önkormányzati rendeletéhez *