Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2008. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a köztisztasággal összefüggő tevékenységekről

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésének, valamint az 1991. évi XX. tv. 21. §-ának felhatalmazása alapján Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a következő rendeletet alkotja.

A rendelet célja és hatálya

1. § (1) A rendelet célja: Sopron Megyei Jogú Város (a továbbiakban: Város) közigazgatási területére vonatkozó kötelező érvényű magatartási szabályok megállapításával elősegíteni a köztisztaság fenntartását, a köztisztaság helyzetének fokozatos javulását.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a Város közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, illetve magánvállalkozásokra.

2. § A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen a közterületek) szennyezésétől, fertőzését okozó tevékenységektől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

Fogalmi meghatározások, értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek, hozzájuk tartozó területek, valamint közterületek tisztán tartása;

b) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark, stb.), valamint az építmények közhasználatra átadott része (árkád alatti járda, alul- és felüljáró, stb.);

c) *  köztisztasági szolgáltatás: megrendelés alapján a közterület tisztán tartása;

d) *  tisztán tartás: különösen az egyes ingatlanok és közterületek takarítása, szemét-, hó-, por- és síkosságmentesítése, a lehullott falevelek összegyűjtése, az allergén növények irtása, a parlagfű virágzásának megakadályozása, kaszálás, kaszálás után a fű gyűjtése, továbbá a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása;

e) települési szilárd hulladék: az ingatlanon keletkező háztartási és egyéb szilárd halmazállapotú visszamaradt anyag, a veszélyes hulladék és a radioaktív hulladék kivételével;

f) Belváros: a Széchenyi tér – Várkerület – Ógabona tér – Petőfi tér által határolt terület;

g) *  tulajdonos: az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Társasházak vagy lakásszövetkezeti lakások esetén a társasházi vagy lakásszövetkezeti közösség egyetemlegesen;

h) *  használó: az ingatlan bérlője, kezelője vagy egyéb jogcímen igénybe vevője;

i) *  a hirdetmény érdekeltje: akinek az érdekében történik a reklámozás.

(2) Lakó- és nem lakóépületek, valamint kereskedelmi, ipari központok/telephelyek és középületek, valamint beépített övezetben fekvő üres telkek tulajdonosai, illetve használói, társasházaknál a közös képviselő, tag vagy alkalmazott, lakásszövetkezetnél az ügyrend szerint felelős megbízott vagy dolgozó a felelős az ingatlanokkal kapcsolatos köztisztasági szabályok betartásáért. Önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál a hasznosítással megbízott szervezet (annak vezetője) felelős.

(3) Abban az esetben, ha a meglévő szerződések és belső szabályzatok alapján a felelősség nem állapítható meg, úgy az ingatlan tulajdonosát kell kötelezettnek tekinteni.

(4) Úszótelken lévő épületek járdái közül, az egyes épületek mellett lévő és az épületek körüljárását biztosító járda ingatlan előtti járdaszakasznak minősül.

Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása

4. § (1) A Város közútjai, közterei és egyéb közterületei szervezett, rendszeres tisztán tartásáról – a rendelet 5. §-ában foglaltak kivételével – az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik.

(2) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.

(3) * 

5. § (1) *  Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa vagy a bérleti vagy egyéb jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – használója köteles gondoskodni, az alábbi területeket is beleértve:

a) a telekhatár valamint a burkolt úttest között,

b) szilárd burkolatú út hiányában a telekhatártól a forgalom által kialakított forgalmi sáv széléig,

c) ha az út szabályozási szélessége nem haladja meg a 4,5 m-t, az út mindkét oldalán a gyalogosok számára szükséges sávszélességben,

d) a járdaszakasz melletti nyílt árok és annak műtárgyai területén,

e) a beépítetlen telekingatlanon;

f) úszótelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló területen valamint az úszótelken kívül az épülettel párhuzamos szilárd burkolatú járdán.

(2) *  Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni a telekingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti közlekedés akadálymentességét, illetve a forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát.

(3) *  Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni az épület tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, lehetőség szerint annak saját ingatlanon vagy közterületen közcélú csapadékcsatornában, vagy árokban való elvezetéséről, valamint a tetőn lévő nagy tömegű, közlekedőkre veszélyes hó és jégcsapok eltávolításáról.

(4) *  Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni az üzletek, bevásárlóközpontok, árusító, vendéglátó és szórakozóhelyek esetében az (1) bekezdésben rögzített területeken kívül az általa használt parkolóhelyek tisztán tartásáról is.

(5) *  Az ingatlan tulajdonosa vagy használója takarítási kötelezettségét kézi tisztítás esetén általában naponta – a lehető legkisebb porképzés mellett – a reggeli órákban köteles elvégezni. A szemetet úgy kell összeseperni, hogy az a közútra ne kerüljön. A járda gépi úton történő tisztítása esetén a munkát időbeli korlátozás nélkül lehet végezni.

(6) *  Az ingatlan tulajdonosa vagy használója a kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát stb. a szükségesnek megfelelően, de legalább negyedévenként köteles megtisztítani. A nem működő üzletek ablakait, kirakatait csak esztétikus módon lehet eltakarni. A nem működő üzlethelységek közterületről látható részeinek rendezett állapotban tartása a tulajdonos vagy használó kötelessége.

(7) *  A tisztán tartási kötelezettség a kaszálás tekintetében akkor teljesül, ha a növények magassága a 15 cm-t nem haladja meg.

(8) *  Az (1) bekezdés szerinti területeken az ingatlan tulajdonosa vagy – a bérleti vagy egyéb jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – használója maga gondoskodik a lehullott, összegyűjtött falevelek eltávolításáról.

6. § (1) Magánterületről származó bármely anyag (udvaron összegyűjtött falomb, kaszálék, hó, hulladék, stb.) közterületen való elhelyezése – a szervezett gyűjtés eseteit leszámítva – tilos.

(2) A Város közterületein szemetelni vagy a közterületet más módon (pl. gépjármű mosásával) beszennyezni, oda engedély nélkül építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket, stb. lerakni, a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, fát vagy egyéb növényt beszennyezni, rongálni tilos.

Gépjármű fagyveszély esetén vízzel akkor sem mosható, ha egyébként a közterületre a mosás következtében nem jut szennyező anyag.

(3) *  A Város közterületeinek szennyezése bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során tilos. Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni és a közterület eredeti állapotát visszaállítani. Amennyiben a szállító ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt a rakodás helyén az köteles elvégezni, aki részére a szállítás történt. Ha a közterület beszennyezője nem állapítható meg, úgy a közterületen okozott szennyeződés megszüntetéséről és a terület helyreállításáról szilárd burkolatú utak esetében – a közterület tulajdonosának költségére – a 4. § (1) bekezdés szerinti szervezet, minden más területen okozott szennyeződés megszüntetéséről a terület tulajdonosa vagy használója a saját költségére haladéktalanul gondoskodni köteles.

(4) *  Közterületen települési szilárd hulladék lerakása a szervezett gyűjtés esetét leszámítva tilos. Aki a közterületen települési szilárd hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett esetleges károkat helyreállítani. Ha a kötelezett ennek a meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról – a kötelezett költségére – a 4. § (1) bekezdés szerinti szervezet gondoskodik. E szervezet gondoskodik az elszállításról abban az esetben is, amennyiben a települési szilárd hulladék lerakója ismeretlen.

(5) Gépjármű üzemeltetése vagy karbantartása során a közterületen keletkezett szennyeződést az előidézőnek haladéktalanul meg kell szüntetnie és a terület eredeti állapotát vissza kell állítania. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a takarítás költségeit annak a részére kell megtérítenie, aki helyette a szennyeződést megszüntette. Ha a szennyeződést okozó személye nem állapítható meg, a szennyeződés megszüntetéséről a 4. § (1) bekezdés szerinti szervezet gondoskodik.

7. § (1) *  A közterület-használati engedély vagy hozzájárulás alapján, illetve a közút nem közlekedés célú igénybevétele esetén a használó köteles az igénybe vett területet és az igénybevétel által beszennyezett környéket folyamatosan tisztán tartani és a használatot követően a terület eredeti állapotát visszaállítani.

(2) *  Az építést, bontást, tatarozást végző a munkaterületet köteles tisztán tartani és a munkálatokkal beszennyezett területek tisztaságát biztosítani. Magánterületen hasznosításra váró különböző tárgyakat, különösen építőanyagot, autóalkatrészt úgy kell elhelyezni, hogy az a városképet ne rontsa.

(3) Minden közműépítéssel kapcsolatos közterület-bontási, illetve talajfeltárási tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa és a közlekedést a legkisebb mértékig akadályozza.

(4) A földmunkák végzésénél a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés ne képződjön. A termőtalaj réteget külön kell deponálni, majd a munka végeztével gondoskodni kell a termőréteg fedőrétegkénti terítéséről.

(5) Építésnél, bontásnál, tatarozásnál, a közterület felbontásánál keletkező por és egyéb szennyező anyagok terjedését meg kell akadályozni. Ha a bontási törmeléknek magasból történő terepszintre jutását gravitációs úton oldják meg, akkor porzásmentes zártszelvényű ledobó csúszdát kell kialakítani és a befogadó gyűjtőkonténer lefedettségéről is gondoskodni kell.

(6) A Belváros közterületein bontási törmeléket tárolni csak zárt edényben, konténerben szabad.

(7) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt vagy zárt rakterű járművel szabad szállítani. Szóródó jellegű anyagok csak letakarva szállíthatók.

(8) *  Vásárok, rendezvények színhelyének az eseményt követő takarításáról – egyéb megállapodás hiányában – a szervező köteles gondoskodni. Ennek biztosítására a szervező számára az engedélyező a 4. § (1) bekezdés szerinti szervezet bevonását is előírhatja.

(9) *  Közterületen engedély, hozzájárulás nélkül elhelyezett, idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetményt elhelyezője vagy érdekeltje köteles azonnal eltávolítani, ennek elmulasztása esetén az eltávolítást a 4. § (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a hirdetmény érdekeltjének költségére elvégzi.

8. § (1) A 4. § (1) bekezdés szerinti szervezet feladata a közterületre kihelyezett utcai hulladékgyűjtők karbantartása és azokból a hulladék szükség szerinti elszállítása.

(2) *  A közterületi hulladék, valamint a települési szilárd hulladék gyűjtését, elszállítását végző vállalkozók a rakodás során a közterületre szóródó hulladék eltávolításáról gondoskodni kötelesek.

(3) *  Az ingatlanhoz tartozó és közterületen lévő háztartási hulladékgyűjtők környékének tisztán tartása a hulladékgyűjtő tulajdonos vagy használó kötelezettsége.

9. § (1) A járdáról letakarított havat 6,0 m-nél szélesebb közúton az úttest két szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb közút esetén a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalog közlekedők számára legalább 0,5 m széles terület szabadon maradjon.

(2) *  A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:

a) útkereszteződésben – azzal, hogy a legelső hórakást a kereszteződéstől minden irányban legalább 5,0 m távolságra lehet elhelyezni;

b) úttorkolatban – azzal, hogy a legelső hórakást az úttorkolattól legalább 8,0 m távolságra lehet elhelyezni;

c) kapubejárat előtt, annak szélességében;

d) a tömegközlekedési jármű megállóhelyeinél, – azzal, hogy a legelső hórakást a megálló előtt és után legalább 4,0–4,0 m távolságra lehet elhelyezni;

e) a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé, valamint

f) a gyalogátkelőhelyek teljes szélességében.

(3) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon, járdákon szükség esetén naponta többször is síkosság mentesítést kell végezni.

(4) *  Járdákon síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül egyéb szóróanyag nem alkalmazható. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezett gondoskodik.

(5) *  A tömegközlekedési megállókban a fel- és leszálló szigetek takarításáról a 4. § (1) bekezdés szerinti szervezet gondoskodik.

9/A. § *  (1) Gyűjtőedény közterületen történő – hulladékgyűjtés idején túli – elhelyezése csak közterület-használati engedéllyel lehetséges, amely engedély kizárólag műszakilag indokolt esetben adható meg. Gyűjtőedény közterületen történő elhelyezése műszakilag indokolt, ha a gyűjtőedény érintett ingatlanon belüli elhelyezésének jogszabályi feltételei hiányoznak, illetve nem teremthetők meg.

(2) A közszolgáltatást igénybe vevő köteles a kiürített edényt a szállítás napján az érintett ingatlanon belülre, illetve a közterület-használati engedélyben foglalt helyre visszahelyezni. Köteles az illetéktelenek hozzáférését megakadályozni zárt kukatároló, illetve közterületen engedéllyel történő tárolás esetén, zárható kuka, illetve konténerfedél alkalmazásával.

A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

10. § (1) *  Minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegrendezvény bonyolódik le (vásárok, sport és egyéb rendezvények), a közegészségügyi és az építésügyi hatósági előírásoknak, továbbá a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet kell létesíteni, fenntartani, folyamatosan tisztán tartani és rendszeresen fertőtleníteni. E feltételek biztosításáért a szervező vagy az üzemeltető szervezet felelős.

(2) A közterületen lévő illemhelyek fenntartásáról a 4. § (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet gondoskodik.

(3) A Város területén átfolyó élő vízfolyások, belvízelvezető és csapadékelvezető zárt csatornák, valamint árkok partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni, azokba, illetve a közterületekre tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni tilos.

11. § (1) Valamennyi állattartó az állategészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi és köztisztasági szabályoknak megfelelően köteles az állatok tartásáról gondoskodni.

(2) Ebet póráz nélkül szabadon futtatni csak a jegyző által kijelölt és bekerített helyeken, továbbá az állatvédő szervezetek javaslatainak figyelembevételével kijelölt újabb területen lehet. E területek takarítása és évenkénti legalább kétszeri fertőtlenítése a terület mindenkori kezelőjének a feladata.

(3) Az állati ürülék eltakarításáról az állat gazdája (sétáltató, állattulajdonos, hajtó, stb.) köteles gondoskodni.

(4) Állati tetemet, ürüléket valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti vagy élősdiek számára tápot nyújthat, közterületen, illetve magánterületen elhelyezni vagy elhagyni tilos.

(5) Köz- és magánterületen lévő állati tetem elszállításáról és ártalmatlanításáról a 4. § (1) bekezdés szerinti szervezet gondoskodik. A magánterületről való elszállítás a tulajdonos költségére történik.

12. § * 

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

13. § (1) A köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére jogszabályokban meghatározott keretek között a rendőrség, a környezetvédelem helyi szervei, valamint közterület-felügyelet közreműködésével a jegyző jogosult.

(2) A jegyző e rendeletben foglaltak betartását oly módon is biztosíthatja, hogy a szabályszegő természetes vagy jogi személyt kötelezi jogellenes magatartásának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására.

A közösségi együttélés alapvető szabályai * 

14. § *  A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokat és azok szankcióit a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározásáról azok jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

Hatályba léptető rendelkezés

15. § Jelen rendelet 2008. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg Sopron Város Önkormányzatának az egyes szabálysértésekről szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 30/2000. (IX. 1.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Dr. Fodor Tamás Dr. Dobos József
polgármester jegyző