Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól

Preambulum

Sopron Megyei Jogú Város kiemelt figyelmet fordít a soproni családok, az élethelyzetüknél fogva segítségre szoruló társadalmi csoportok, személyek támogatására, különös tekintettel az idősekre, fogyatékossággal élőkre és gyermekes családokra. Az egyes támogatások meghatározásánál kiemelt szempont a ténylegesen rászorulók segítése és a társadalmi szemlélet-formálás elősegítése.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben megállapított jogalkotói feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) *  A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)–(3) bekezdésében, vagy az Szt. 4. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott, Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az e rendeletben meghatározott települési támogatásokban, illetve ellátásokban – a rendeletben meghatározott ellátások kivételével – az a személy részesíthető, akinek jövedelme a jogosultsági jövedelemi feltételnek megfelel, illetve az ellátásra vonatkozó szabályokban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg, és sem neki, sem a vele közös háztartásban élőnek nincs az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket meghaladó vagyona.

(3) E rendelet személyi hatályára tekintet nélkül rendkívüli települési támogatást, vagy krízistámogatást kell nyújtani az arra rászorulónak, ha ennek hiányában a késedelem életét, testi épségét veszélyeztetné.

Értelmező rendelkezések

2. § *  E rendelet alkalmazásában:

1. Albérletben élő: az a személy, aki egyedül vagy családjával együtt bérleményben él, ide nem értve az önkormányzati bérlakásokat.

2. Család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hozzátartozók közössége.

3. Egyedül élő: aki egyszemélyes háztartásban lakik.

4. Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek közössége.

5. Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:

a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,

b) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás),

c) gyógyászati segédeszközök beszerzése,

d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.).

6. *  Jogosultsági jövedelmi feltétel: az ellátás igénybevételére jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap

a) 6, vagy annál több fős család esetén a 313%-át,

b) 5 fős család esetén a 349%-át,

c) 4 fős család esetén a 383%-át,

d) 3 fős család esetén a 419%-át,

e) 2 fős család esetén a 454%-át,

f) egyedülálló esetében 497%-át

7. Lakás alapterülete: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottakkal igazolható alapterület.

8. Lakbér: a lakbér tekintetében a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

9. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő, és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,

b) kérelmező közös háztartásában élő közeli hozzátartozók esetében a családfenntartó közeli hozzátartozó halála,

c) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül,

d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- vagy hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.),

e) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,

f) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, és

g) egyedülálló személynek büntetés végrehajtási intézetből történő elbocsátása.

10. Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon.

11. Szociális nyilvántartó-rendszer: KIMERA elnevezésű nyilvántartó program.

12. Lakcím: bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely címe.

Általános eljárási rendelkezések

3. § (1) A jelen rendeletben szabályozott támogatások a Sopron Megyei Jogú Város mindenkori költségvetésében meghatározott forrásokra figyelemmel – a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj támogatás kivételével – a polgármester döntése alapján a rendeletben meghatározott feltételekkel adhatók.

(2) *  A jelen rendeletben meghatározott ellátás iránti kérelmet az igénylő, törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja személyesen vagy postai úton nyújthatja be Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztályához (továbbiakban: Humánszolgáltatási Osztály).

(3) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint – ellátási formától függően – a családjában vagy háztartásában élő személyek jövedelméről és vagyoni viszonyairól. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmet igazoló dokumentumot.

(4) A jövedelmet igazoló dokumentum:

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított utolsó havi jövedelemigazolás,

b) álláskeresési ellátás esetén az álláskereső juttatást megállapító határozat fénymásolata, illetve álláskereső esetében az illetékes szerv által kiállított hatósági bizonyítvány becsatolása annak igazolására, hogy a kérelmező regisztrált álláskereső,

c) nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás esetén az illetékes szerv által a tárgyév elején megküldött elszámolási lap.

d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvénye, vagy a kifizető szerv igazolása,

e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolata, vagy az adóhatóság által kiállított igazolás, támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolás,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság igazolása, vagy az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolás.

g) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló elismervény, vagy postai feladóvevény és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozata,

h) ösztöndíj esetén a felsőfokú oktatási intézmény – vagy más, az ösztöndíjat biztosító szerv – igazolása,

i) az a)–h) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolás, és

j) ha a d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.

4. § A kérelmező vagyoni viszonyainak vizsgálatára a rászorultságtól függő támogatás iránti kérelem benyújtásakor, ezt követően a felülvizsgálatkor, egyébként a jogosult körülményeiben az Szt. 25. § (7) bekezdésében meghatározott változás bekövetkezésekor környezettanulmányt kell készíteni.

5. § Környezettanulmány elvégzésére a Humánszolgáltatási Osztály felkérheti a Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézetét is.

6. § Ha a kérelmező havi pénzforgalmi kiadása több, mint a jövedelem igazolása alapján igazolt bevétele, és nem rendelkezik felhalmozott hátralékkal, illetve pénzügyi tartalékainak meglétét, valamint felhalmozásának jogszerű forrását nem tudja igazolni-, akkor a támogatásra nem jogosult.

7. § Az ellátások az egyes támogatásoknál meghatározottak szerint pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában nyújthatók.

8. § A pénzbeli ellátást elsősorban a kérelmező által megjelölt folyószámlára történő utalással, esetleg postai úton, vagy kivételesen házipénztáron keresztül kell folyósítani.

Méltányossági eljárás a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezés esetén

9. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás – egy összegű vagy részletekben történő – visszafizetéséről a polgármester dönt. A kötelezett a polgármester által hozott határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelmet nyújthat be a Humánszolgáltatási Osztályhoz a visszafizetés elengedése, csökkentése, vagy a részletfizetés ütemezésének módosítása iránt. A kérelem elbírálásáról Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének Népjóléti Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) dönt.

(2) A polgármester, illetve a Bizottság a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata, valamint a személyi, családi körülményeinek mérlegelése alapján legfeljebb tizennyolc havi részletfizetést engedélyezhet.

II. Fejezet

Települési támogatások; egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások

Lakásfenntartási támogatás

10. § A polgármester döntése alapján a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások csökkentéséhez települési támogatásként lakásfenntartási támogatás adható.

11. § (1) A támogatási eljárás elsősorban kérelemre indul. A szociális rászorultság vélelmezése esetén, különösen tartozás felhalmozódása és krízishelyzet megelőzése érdekében, amennyiben a Humánszolgáltatási Osztály felé jelzéssel élnek a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer tagjai, úgy írásbeli javaslatuk alapján lakásfenntartási támogatás iránti eljárás hivatalból is indulhat.

(2) Az eljárás megindításakor kötelezően csatolandó dokumentumok: adatlap, jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat, közműszámla, tulajdoni lap vagy adásvételi szerződés vagy lakásbérleti szerződés, lakcímkártya, TAJ kártya.

(3) A jövedelem vizsgálatkor az egy lakcímen együttlakó személyek összjövedelmét kell vizsgálni.

(4) A támogatás benyújtásakor hitelt érdemlően igazolni kell a lakásban tartózkodás jogcímét (tulajdonos, bérlő, albérlő, szívességi lakáshasználó).

(5) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(7) Lakásfenntartási támogatás megállapításának további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó alábbi feltételeket teljesítse:

a) az általa lakott ingatlan udvarát, előkertjét, kertjét rendben tartja, onnan a szemetet, lomot eltávolítja,

b) az általa lakott ingatlan és az azzal határos terület, járda tisztán tartásáról a köztisztasággal összefüggő tevékenységről szóló önkormányzati rendeletnek megfelelően gondoskodik,

c) * 

d) gondoskodik az általa lakott ingatlan, és az ahhoz kapcsolódó udvar, pince rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,

e) gondoskodik az általa lakott ingatlan folyamatos tisztán tartásáról, vizesblokk, illemhely fertőtlenítéséről, higiénikus állapotáról.

12. § (1) *  A lakásfenntartási támogatás havi összege, ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap

a) 313%-át, 5000,- Ft,

b) 419%-át, 4000,- Ft,

c) 497%-át, 3000,- Ft.

(1a) *  Ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 497%-át, a polgármester – figyelemmel a kérelmező személy életkorára, családi állapotára, személyi és vagyoni körülményeire, egyéb pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultságára – az (1) bekezdés b)–c) pontokban meghatározott kategóriáktól eltérő, de legfeljebb az (1) bekezdés a) pontban meghatározott mértékű lakásfenntartási támogatást állapíthat meg.

(1b) *  A megállapított összeget legfeljebb 6 hónapra – de legfeljebb a naptári év végéig –, a benyújtás hónapjának első napjától kell megállapítani.

(2) A megállapított támogatás Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által közvetlenül a szolgáltató felé kerül teljesítésre.

(3) *  A támogatás felhasználásának, igénybevételének javasoltan alkalmazandó sorrendje:

1. Lakbér; 2. Távhő; 3. Vízi közmű szolgáltatás; 4. Szemétdíj; 5. Áramszolgáltatás; 6. Gázszolgáltatás; 7. Közös költség.

(4) Amennyiben a kérelmező önkormányzati bérlakásban él, úgy a kérelmező a megállapított lakásfenntartási támogatás utalását kizárólag a Sopron Holding Zrt. Ingatlan Divízió felé kérheti.

(5) Nem önkormányzati bérlakás esetén a lakásbérleti díj támogatására megállapított lakásfenntartási támogatás csak postai úton kerülhet kifizetésre, a bérleti szerződésen megadott postacímre.

13. § (1) Jogcím nélkül lakó személy nem részesülhet lakásfenntartási támogatásban, de kérelmezheti a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott adósságrendezési támogatás megállapítását.

(2) Szívességi lakáshasználó csak akkor részesülhet lakásfenntartási támogatásban, ha a lakott ingatlan közmű kiadásait saját nevére szóló számlával tudja igazolni.

(3) Amennyiben a támogatás összege két alkalommal visszautalásra kerül, vagy a címzett azt nem veszi át, úgy a támogatás az első utalást megelőző hónap utolsó napjával megszüntetésre kerül.

(4) Lakcímváltozás esetén a támogatás a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával, míg halálozás esetén az elhalálozás hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

(5) Amennyiben a jogosult kérelmező jövedelmében, élethelyzetében bárminemű változás következik be, azt az Szt. szerint 15 napon belül jeleznie kell a Humánszolgáltatási Osztály felé.

Adósságrendezési támogatás

14. § A polgármester döntése alapján a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére települési támogatásként – természetbeni ellátás formájában – adósságrendezési támogatás nyújtható.

15. § (1) A támogatási eljárás elsősorban kérelemre indul. A szociális rászorultság vélelmezése esetén, amennyiben a Humánszolgáltatási Osztály felé jelzéssel élnek a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer tagjai, úgy írásbeli javaslatuk alapján a támogatás iránti eljárás hivatalból is indulhat.

(2) Az eljárás megindításakor kötelezően csatolandó dokumentumok: adatlap, jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat, hátralék igazolás szolgáltató által, tulajdoni lap vagy adásvételi szerződés vagy lakásbérleti szerződés, lakóhelyét igazoló hatósági igazolvány (a továbbiakban: lakcímkártya), Társadalombiztosítási Azonosító Jelet tartalmazó hatósági igazolvány (a továbbiakban: TAJ kártya)

(3) A jövedelem vizsgálatkor az egy lakcímen együttlakó személyek összjövedelmét kell vizsgálni.

(4) A támogatás benyújtásakor hitelt érdemlően igazolni kell a lakásban tartózkodás jogcímét (tulajdonos, bérlő, albérlő, szívességi lakáshasználó).

(5) Adósságrendezési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(7) A támogatás megállapításának feltétele, hogy a támogatásra jogosult személy adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és a meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább három hónapja fennálljon, valamint a felhalmozott hátralék a 250 000 Ft-ot ne haladja meg.

16. § Adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék,

c) lakbérhátralék.

17. § (1) Az adósságrendezés időtartama legfeljebb tizenkét hónap

(2) Az adósságrendezési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át.

18. § Az adósságrendezési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult:

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt adósságrendezési támogatás önrészének háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

19. § (1) Az adósságrendezési támogatás a 18. §-ban foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 60 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(2) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve a 18. § szerinti megszüntetést – számított 48 hónapon belül nem részesülhet adósságrendezési támogatásban.

20. § (1) *  A hátralékot felhalmozó családnak kötelező együttműködni a Sopron és Környéke Család – és Gyermekjóléti Ellátás Intézetének Családsegítő Szolgálat Családsegítőjével.

(2) *  A Családsegítő a kérelmező részére részletes felvilágosítást ad a jogosultság feltételeiről, az eljárás módjáról. A kérelmező az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmét a Családsegítőnél nyújtja be, egyben felhatalmazza a Családsegítőt a közüzemeknél a személyét és családját érintő adósságokról való tájékozódásra és segítségnyújtó eljárásokra.

(3) *  A Családsegítő a kérelmezővel együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza a felek jogait és kötelezettségeit, az együttműködés feltételeit, a kötelezettségek megsértése esetén annak következményeit.

(4) *  A Családsegítő az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet megküldi a Humánszolgáltatási Osztályhoz az eljárás lefolytatása, a polgármester általi elbírálás érdekében.

21. § Az adósságrendezési támogatásban részesülő köteles

a) *  a Családsegítővel kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak határidőre eleget tenni,

b) *  folyamatosan együttműködni a Családsegítővel,

c) *  a Családsegítőnek havonta bemutatni a befizetett önrészt igazoló és havi esedékes csekkeket, és

d) *  a Családsegítővel kötött együttműködési megállapodásban foglaltakat teljesíteni.

22. § *  Az önkormányzat az adósságrendezési támogatást a megállapítás hónapját követő hó 10. napjáig utalja át a közműszolgáltatóknak havi bontásban, az előzetes megállapodás szerinti részletekben.

Szociális célú tűzifa támogatás

23. § A szociális célú tűzifa támogatás a soproni, szociálisan rászoruló lakosok részére nyújtható, a lakáshasználat költségeit csökkentő természetben nyújtott települési támogatás.

24. § (1) Tűzifa támogatás egy háztartásban csak egy személynek állapítható meg évente egy alkalommal.

(2) Háztartásonként – az ingatlannagyság alapján – 45 m2-es ingatlannagyságig legfeljebb 1 m3, 60 m2-es ingatlannagyságig legfeljebb 1,5 m3, 68 m2-es ingatlannagyságig legfeljebb 2 m3, 82 m2-es ingatlannagyságig legfeljebb 2,5 m3, 82 m2-es ingatlannagyság felett legfeljebb 3 m3 mennyiségben állapítható meg tűzifa juttatás.

(3) A szociális célú tűzifa iránti kérelmeket a következő fűtési szezonra – a (4) bekezdésben meghatározott hivatalból induló eljárást kivéve – minden év április 1-től április 30. napjáig lehet benyújtani, a határidő elmulasztása jogvesztő. A polgármester – a benyújtott kérelmek és a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrás ismeretében – saját hatáskörben dönthet pótkérelmezési időszak meghatározásáról.

(4) A kihűlés és fagyhalál veszélyének észlelése esetén a Humánszolgáltatási Osztály felé jelzéssel élnek a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer tagjai, akiknek írásbeli javaslata alapján szociális tűzifa juttatás iránti eljárás hivatalból is indulhat.

(5) A tűzifa beszerzéséről, az erdészetből történő elszállításáról, a kérelmező tartózkodási helyére történő szállításáról az önkormányzat gondoskodik.

Méltányossági gyógyszertámogatás

25. § *  A polgármester kérelemre települési támogatásként gyógyszertámogatást állapíthat meg annak a jogosultsági jövedelmi és vagyoni feltételeknek megfelelő személynek, akinek a havi rendszeres vényköteles gyógyszer költsége meghaladja a szociális vetítési alap 20%-át, amennyiben a kérelmező alanyi vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult.

26. § (1) A támogatási eljárás elsősorban kérelemre indul. A szociális rászorultság vélelmezése esetén, amennyiben a Humánszolgáltatási Osztály felé jelzéssel élnek a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer tagjai, úgy írásbeli javaslatuk alapján a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott méltányossági gyógyszertámogatás iránti eljárás hivatalból is indítható.

(2) Az eljárás megindításakor kötelezően csatolandó dokumentumok: adatlap, jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat, házi orvos által felírt gyógyszerlista-igazolás, a gyógyszertár által kiadott igazolás (gyógyszerlista – árjegyzék), lakcímkártya, TAJ kártya.

(3) A jövedelem vizsgálatkor az egy lakcímen együttlakó személyek összjövedelmét kell vizsgálni.

(4) *  A támogatás legfeljebb a naptári év végéig kerül megállapításra.

(5) A támogatás havi összege minimum a szociális vetítési alap 10%-a, de legfeljebb a szociális vetítési alap 40%-a lehet a rendszeres gyógyszerkiadás mértékének függvényében az alábbiak szerint: * 

a) *  amennyiben a havi rendszeres gyógyszerköltség a szociális vetítési alap 20–35%-a közé esik a támogatás mértéke a szociális vetítési alap 10%-a

b) *  amennyiben a havi rendszeres gyógyszerköltség a szociális vetítési alap 35–50%-a közé esik a támogatás mértéke a szociális vetítési alap 20%-a

c) *  amennyiben a havi rendszeres gyógyszerköltség a szociális vetítési alap 50–65%-a közé esik a támogatás mértéke a szociális vetítési alap 30%-a

d) *  amennyiben a havi rendszeres gyógyszerköltség a szociális vetítési alap 65%-át meghaladja a támogatás mértéke a szociális vetítési alap 40%-a.

e) *  a polgármester – figyelemmel a kérelmező személy életkorára, családi állapotára, személyi és vagyoni körülményeire, egyéb pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultságára – az a)–d) pontokban meghatározott kategóriáktól eltérő feltételű és mértékű méltányossági gyógyszertámogatást is megállapíthat azzal, hogy a megállapított támogatás mértéke nem lehet nagyobb a szociális vetítési alap 40%-ánál.

(6) A támogatást a benyújtás hónapjának első napjától kell megállapítani.

(7) Amennyiben a jogosult kérelmező jövedelmében, élethelyzetében bárminemű változás következik be, azt az Szt. szerint 15 napon belül jeleznie kell a Humánszolgáltatási Osztály felé.

(8) A méltányossági gyógyszertámogatás megszűnésének különös esetei:

a) Lakcímváltozás esetén a támogatás a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával szűnik meg;

b) Halálozás esetén az elhalálozás hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

Méltányossági ápolási támogatás

27. § (1) A polgármester a 18. életévét betöltött tartósan beteg (a továbbiakban: ellátott) hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy (a továbbiakban: kérelmező) részére települési támogatásként méltányossági ápolási támogatást állapíthat meg.

(2) A jogosultság további feltétele, hogy az ellátott állapota már a 18. életéve betöltése előtt bekövetkezett, és azóta folyamatosan fennáll, valamint a kérelmező egyéb ápolási díjban nem részesül.

28. § Az ápolási kötelezettség megszegésének kell tekinteni és a támogatás folyósításának megszüntetését vonja maga után, ha a kérelmező (jogosult) az ápolást nem az ellátott egészségügyi állapotának megfelelően végzi, vagy ápolási kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget, vagy az ellátott állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé. A kötelezettség teljesítését – felkérésre – az Önkormányzat szociális szolgáltató intézménye ellenőrzi.

29. § (1) A támogatás összegének alapja az alanyi jogon megállapított ápolási díj költségvetési törvényben meghatározott alapösszege. A méltányossági ápolási támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az alapösszeg és a jogosult részére folyósított rendszeres pénzellátások havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű támogatást kell megállapítani.

(2) A támogatás 1 évre kerül megállapításra, és a lejártát megelőzően 3 hónappal kérelemre újraigényelhető.

(3) A támogatás kezdete a kérelem benyújtásának időpontja.

(4) A támogatás igényléséhez – a kérelem adatlap kitöltésén túl –, vagyon- és jövedelemnyilatkozat, háziorvosi igazolás, adókártya, TAJ-kártya, lakcímkártya, személyi igazolvány szükséges.

(5) A méltányossági ápolási támogatás megszűnésének különös esetei:

a) lakcímváltozás esetén a támogatás a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával szűnik meg;

b) a támogatás munkába állás esetén a munkaszerződés megkötése előtti nappal megszűnik;

c) a támogatás az ápoló halálának napján megszűnik;

d) a támogatás az ápolt halálát követő 2. hónap utolsó napjával megszűnik.

Szépkorúak támogatása

30. § (1) A szépkorúak támogatása a soproni idősek város általi megbecsülésének jeleként a 90, 95, 100 és 100 éves kor feletti személyeknek – jövedelmi és vagyoni feltételekre tekintet nélkül – nyújtható pénzbeli települési támogatás.

(2) A támogatása összege a 90 és 95. életévet betöltő személy esetén 20 000 Ft, 100 éves kortól – minden évben – 50 000 Ft.

(3) A támogatás hivatalból kerül megállapításra.

Tanulói közlekedési támogatás

31. § (1) A polgármester döntése alapján az a tanuló, aki soproni közoktatási intézményben, általános és középiskolában nappali tagozaton tanulmányokat folytat, a helyi közösségi közlekedés igénybevételéhez – lakhelyére, illetve jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintet nélkül – tanulói közlekedési támogatásra lehet jogosult.

(2) A támogatást az Önkormányzat a jogosult részére diákbérlet formájában nyújtja. A támogatás mértéke megegyezik Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a helyi autóbuszjáratok díjtételének megállapításáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletének mellékletében meghatározott díjtételekkel.

(3) A támogatás iránti kérelem a képző intézmény tanulói jogviszony igazolásával együtt fogadható el.

(4) A támogatás megállapítása esetén a tanulói jogviszony időtartamára szól. Az erre irányuló kérelmet az adott naptári évre vonatkozóan a tanulói jogviszony első alkalommal történő létesítésekor minden év szeptember 15-éig lehet benyújtani, a jogosultság ekkor október 1-jétől érvényes. A következő naptári évre vonatkozó kérelmet folyó év december 15-éig kell benyújtani.

Kisgyermekesek közlekedési támogatása

32. § (1) A kisgyermekesek közlekedési támogatása a gyermekekkel való közlekedési költségek csökkentésére a családnak nyújtható pénzbeli támogatás.

(2) A helyi közösségi közlekedés igénybevételéhez támogatásra lehet jogosult – jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül – az a szülő vagy törvényes képviselő, aki háztartásában 3. életévét még be nem töltött gyermeket nevel, és a helyi közösségi közlekedést rendszeresen igénybe veszi.

(3) A támogatás a háztartásban élő legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltéséig adható.

(4) A támogatást a gyermeket háztartásában nevelő személyek közül egy jogosult kérelmezheti a polgármestertől, az, aki a közösségi közlekedés igénybevételére jogosító összvonalas bérletet vásárolt.

(5) A támogatás utólag, az utazásra jogosító bérlet leadását követő hónap 5. napjáig kerül kifizetésre.

(6) A támogatás összege megegyezik a jogosult javára szóló helyi bérlet vásárlása esetén a felhasznált bérlet árával. Amennyiben a leadott bérlet felhasználási ideje alatt a háztartásban élő legkisebb gyermek a harmadik életévét betölti, a támogatás összegét időarányosan kell megállapítani.

(7) A támogatás megállapításához, a jogosultság és a költségek igazolására a kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező lakcímkártyájának másolatát,

b) a gyermek lakcímkártyájának másolatát,

c) a törvényes képviseletet igazoló dokumentumot,

d) a helyi közösségi közlekedés igénybevételére jogosító, bérletjegy használatára szóló igazolvány másolatát, majd igényléskor a már felhasznált, – de 30 napnál nem régebben lejárt – összvonalas bérletet, melyen a kérelmező nevére kiállított bérletjegy használatára szóló igazolvány vagy diákigazolvány száma került feltüntetésre.

(8) *  A jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj

33. § (1) Felsőoktatási intézményben, nappali tagozaton tanuló, illetve középfokú oktatási intézményben utolsó éves, érettségi vizsga előtt álló, továbbá felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett és soproni állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászorult fiatalok részére – pályázati úton elbírált – Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj (a továbbiakban: felsőoktatási ösztöndíj) adható.

(2) Felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak azok a személyek, akik az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben rögzített és az önkormányzat által kiadott pályázati felhívásban meghatározott („A” és „B” típusú) képzésben folytatják tanulmányaikat, vagy ilyen tanulmányokban kívánnak részt venni.

(3) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat feltételeit a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló kormányrendelet és az évente kiadott pályázati felhívás tartalmazza. A Pályázati felhívás megjelenéséről és tartalmáról a Humánszolgáltatási Osztály a helyben szokásos módon ad tájékoztatást.

(4) Az e rendeletben szabályozott szociális ösztöndíjjal kapcsolatos feladat- és hatáskört a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a Bizottság gyakorolja. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a kormányrendelet és a pályázati felhívás előírásai alapján – figyelemmel az e rendeletben megfogalmazottakra – kiírja a helyi pályázatot, döntsön a helyi támogatás megállapításáról, megszüntetéséről, és ellenőrzi a jogosultság fennállását.

(5) Az ösztöndíj elbírálása kizárólag szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétől függetlenül történik. Támogatásban azok a felsőoktatási intézményben tanulmányokat megkezdeni kívánó/folytató hallgatók részesülnek, akik megfelelnek a (2)–(3) bekezdésben szabályozott feltételeknek.

(6) *  Az ösztöndíj folyósításának további feltétele, hogy az egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelme legfeljebb a szociális vetítési alap ötszöröse lehet.

(7) A Bizottság a döntést követően a hatáskörrel rendelkező minisztérium Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat Általános Szerződési feltételei szerint jár el.

(8) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjban részesülő támogatott egyidejűleg e rendeletben foglalt jövedelemkiegészítő időszaki támogatásban nem részesíthető, vagy a már megállapított ellátást a pályázat elbírálását követő hónap első napjától meg kell szüntetni.

Rendkívüli települési támogatás

34. § (1) A polgármester az Szt. 45. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott körülmények fennállása esetén rendkívüli települési támogatást állapíthat meg, amennyiben a jogosultnak a benyújtást megelőző hónap számlával igazolt havi együttes költsége a háztartás havi összes jövedelmének 30%-át eléri vagy meghaladja. A támogatás – az Szt. 45. § (5) bekezdése szerint – kérelemre és hivatalból is megállapítható.

(2) *  A rendkívüli települési támogatás pénzbeli és természetbeni szociális ellátási formájában is nyújtható, minimum a szociális vetítési alap 10, de legfeljebb a szociális vetítési alap 80%-ának megfelelő értékben alkalmanként.

(3) Az első rendkívüli települési támogatást megállapító határozat keltétől számított 12 hónapon belül újabb rendkívüli települési támogatás összesen legfeljebb 4 alkalommal igényelhető.

(4) *  A rendkívüli települési támogatás

a) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy

b) az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtható.

(5) *  Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül:

a) a megállapított rendszeres pénzellátás kifizetése valamely ok miatt késik

b) rendszeres jövedelem megszűnése

c) a családban élő gyermek beiskolázásáról a kérelmező nem tud gondoskodni

d) tartós betegség, vagy rokkantság miatt a kérelmező családjában jelentős jövedelem kiesés következett be

e) megbetegedés miatti egyszeri jelentős mértékű gyógyszerkiadás, vagy gyógyászati segédeszköz (pl. szemüveg, gyógycipő, hallókészülék) kiadás keletkezik

f) kórházi kezelés,

g) elemi kár, vagy baleset bekövetkezése a családban,

h) kérelmező vagy családtagja bűncselekmény áldozatává vált és anyagi segítségre szorul.

(6) *  Létfenntartási gondoknak tekintendő:

a) élelmiszerek, ruházat hiánya

b) lakhatás elvesztésének veszélye

c) közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának veszélye.

Krízistámogatás

35. § (1) A polgármester kérelemre, jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül krízistámogatásban részesítheti azt a személyt, aki neki fel nem róható okból olyan különös méltánylást érdemlő, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna.

(2) *  A támogatásról és annak összegéről, méltányossági jogkörében a polgármester határoz. A támogatás mértéke legfeljebb a szociális vetítési alap tízszerese lehet.

Karácsonyi családtámogatás

36. § (1) A polgármester méltányossági jogkörében eljárva, a költségvetésben rendelkezésre álló források figyelembevételével, települési támogatásként egyszeri támogatásban részesítheti azon szociálisan rászoruló személyeket, vagy személyek egy részét – saját hatáskörben meghatározott jövedelmi jogosultsági feltételek szerint –, akik szerepelnek a szociális nyilvántartó-rendszerben.

(2) *  A támogatás természetben vagy pénzben nyújtható, az egyszeri támogatás mértéke nem lehet nagyobb, mint a szociális vetítési alap 80%-a. A támogatás háztartásonként vagy gyermekenként adható.

(3) A támogatás tárgyév december 1–31. között nyújtható.

Temetési támogatás

37. § (1) Települési támogatásként – kérelemre – a polgármester döntése alapján temetési támogatás adható.

(2) A temetési támogatás pénzbeli ellátás, a támogatás összege koporsós temetés esetén a – számlával igazolt – temetési költség legfeljebb 15, urnás temetés esetén legfeljebb 30%-a, de legfeljebb a köztemetés költségének 60%-a lehet.

(3) *  Az eljárás megindításakor kötelezően csatolandó dokumentumok: adatlap, jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat, halotti anyakönyvi kivonat másolata, eredeti temetési számla, lakcímkártya, TAJ kártya.

Köztemetés támogatása

38. § (1) A polgármester – települési támogatásként – köztemetés esetén kérelemre – egészben vagy részben – mentesítheti a terhére megállapítható köztemetési költségek megfizetése alól azt az eltemettetésre köteles személyt, ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(2) Az eltemettetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.

(3) A köztemetés költsége a temetkezési szolgáltató által meghatározott – az Önkormányzattal kötött szerződésben megállapított – legolcsóbb urnás temetés összege.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) * 

(3) Jelen rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Dr. Fodor Tamás Dr. Sárvári Szabolcs
polgármester jegyző