Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

a Délkeleti városrész, a Győri kapu I–II. és az Apácakert városrészek Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a rendelet 1. mellékletén a városrészek határa jelöléssel jelölt területre terjed ki.

(2) A rendelet mellékletei:

a) *  1. melléklet: SZT–1 rajzszámú, Rp.I.169–25 munkaszámú, Szabályozási terv

b) *  2. melléklet: SZT–2 rajzszámú, Rp.I.169–25 munkaszámú, Telektömb újraosztással érintett és újonnan beépítésre szánt övezetek, valamint telektömb feltárással érintett területek lehatárolása

c) 3. melléklet: Nagyvárosias övezetek építési paraméterei

d) 4. melléklet: Kisvárosias övezetek építési paraméterei

e) 5. melléklet: Kertvárosias övezetek építési paraméterei

f) 6. melléklet: Településközponti vegyes övezetek építési paraméterei

g) 7. melléklet: Gazdasági – kereskedelmi és szolgáltató övezetek építési paraméterei

h) 8. melléklet: Különleges beépítésre szánt övezetek építési paraméterei

i) 9. melléklet: Különleges beépítésre nem szánt övezetek építési paraméterei.

j) 10. melléklet: Rp.I.169–8 munkaszámú, Sopron Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területének, városrészeinek átnézeti tervlapja

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Alakítható legkisebb telekszélességnél a telekszélesség: a telek utcai határvonalának mérete.

2. Az övezeti jel értelmezése:

3. Kialakult megengedett legnagyobb beépítettség: Beépítetlen telek esetén az építési övezetben lévő telkek legnagyobb beépítettsége, beépített telek esetén a beépítettség nem növelhető.

4. Kialakult legkisebb zöldfelületi arány: Az építési övezetben a telkek meglévő zöldfelületi aránya nem csökkenthető.

5. Kialakult telekméret: Az építési övezetben a telekstruktúra kialakultnak tekintendő, a telekalakítás nem engedélyezett.

6. Egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelület: a teleknek az a növényzettel fedett része, amelynek bármelyik oldala legalább 5,0 m, ahol játszószerek, (homokozó, hinta, mászóka stb.) és pihenőszerek (pad stb.) a rendeltetésszerű használatra alkalmas módon elhelyezhetők, megközelítése és használata az összes lakás használója számára biztosított.

7. Kötelező szabályozási elem: Az SZT–1 terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.

8. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elem: Az SZT–1 terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.

9. Tájékoztató elem: Az SZT–1 terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.

10. Építési hely: A kötelező szabályozás által előírt területkorrekció után megmaradó telekterület elő-, oldal- és hátsókerttel, továbbá egyéb védőtávolságokkal csökkentett része, melyen épület, építmény elhelyezhető a szabályozási terv többi előírásának figyelembevételével. Az építési hely előkerti határvonala és az attól mért legfeljebb 3,0 méteres területsávon belül kell az épületeket elhelyezni, figyelemmel az építési övezeti előírásokra is.

11. Javasolt telekhatár: Az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó telekstruktúra javaslat. A javasolt telekosztási rendtől eltérni csak akkor lehet, ha a telektömb valamennyi telke szabályos építési telekké alakítható. Az SZT–1 szabályozási tervlapon rögzített javasolt telekhatárok tájolási iránya az újonnan kialakítandó telkek esetén kötelező, az a telekalakítási eljárás lefolytatásakor, a telekhatárok megváltoztatása esetén sem változtatható meg.

12. Helyi lakosság ellátását szolgáló rendeltetés: A lakosság napi, általános ellátásához szükséges, a lakosság helyi igényeit kiszolgáló, nem zavaró hatású, kereskedelmi, szolgáltató, szociális, oktatási, vendéglátó rendeltetetés – a közúti járműjavítást, benzinkutat és autómosót kivéve. A szolgáltatás nyújtásával egészségre káros, veszélyes sugárzású anyag nem keletkezhet, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgés nem haladhatja meg az erre vonatkozó felsőbbrendű jogszabályokban meghatározott határértékeket.

13. Telekcsoport újraosztással érintett, és újonnan beépítésre szánt övezetek: a rendelet 2. mellékletét képező, SZT–2 jelű szabályozási tervlapon ekként megjelölt telektömbök.

3. Szabályozási elemek

3. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez – kivéve az a) és a b) pontban szabályozott eseteket – a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

a) Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett elmozdíthatók.

b) Az SZT–1 terven rögzített keretek között a gyorsforgalmi utak helye és mérete útépítési tervekkel igazoltan pontosítható. A pontosítás során az eltérés ± 5,0 m lehet.

c) A tervezett belterületi határvonallal körülhatárolt, vagy a tervezett belterületi határvonal és a meglévő belterületi határvonal közé eső területeket az SZT–1 terv szerinti célra felhasználni a belterületbe vonást követően lehet.

(2) A javasolt szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(3) A tájékoztató elem helyének megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása nem szükséges.

4. A telekalakítás szabályai

4. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) A kialakult telekosztású telektömbben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(3) Az SZT–1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek mérete nem csökkenthető, telekalakítás nem engedélyezhető, kivéve az út céljára való lejegyzést, és az azzal járó telekhatár korrekciót.

(4) Az SZT–2 jelű szabályozási tervlap szerint telekcsoport újraosztással érintett és újonnan beépítésre szánt övezetekben a telekalakítás egységesen történhet, önálló, egyenkénti telekalakítás nem engedélyezett.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen nyeles telek kialakítása nem engedélyezett.

5. A beépítésre szánt területek, építési övezetek felhasználásának, beépítésének általános feltételei és szabályai

5. § A beépítésre szánt területek határait a szabályozási és övezeti terv című, SZT–1 rajzszámú terv tünteti fel.

6. Gépjármű elhelyezés

6. § (1) Valamennyi lakó és üdülő önálló rendeltetési egység után 1 db gépjármű elhelyezését saját telken belül kell biztosítani.

(2) Egy telken a kettőnél több lakó rendeltetés feletti lakó rendeltetési egységek után – a műemléki jelentőségű terület kivételével – a lakó rendeltetésszám 50%-ának megfelelő számú – felfele történő kerekítésével – gépjárműveket gépjárműtárolóban, a fennmaradó gépjárműveket telken belül, felszínen kell elhelyezni, ha az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(3) Zártsorú beépítés esetén, amennyiben a telek műszaki adottságai miatt a gépjárművek elhelyezésére az épület saját telkén teljes egészében nincs lehetőség és utcaképi szempontok miatt indokolt, a lakó rendeltetési egységek után számítandó parkolóhelyek közül maximum 2 db parkolóhelyet – a gépjármű várakozó helyek (parkolók) kialakításáról szóló önkormányzati rendelet szabályai szerint – közterület megváltással, közterületen lehet biztosítani.

(4) A gépjárműbeállók megközelítését szolgáló közlekedési út, valamint a gépjármű elhelyezésére szolgáló terület nem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjárművek épületen kívüli elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága 1 gépjármű esetén 25,0 m2, amibe a közlekedési út és a gyalogos közlekedésre alkalmas terület nem számítható be.

(5) A (4) bekezdésben szabályozott gépjárműbeállók megközelítését szolgáló közlekedési út minimális szélessége 2,50 m, a gyalogos közlekedésre alkalmas terület minimális szélessége 90 cm, egy telken kettőnél több lakó rendeltetési egység fölött 1,50 m.

(6) Kizárólag lakó rendeltetési egységet magában foglaló épület esetén egynél több gépjármű elhelyezése az előkertben nem lehetséges.

(7) Egy telken 4-nél több gépjármű felszíni elhelyezése esetén a beállók használatához a személygépkocsi megfordulási lehetőséget biztosítani kell, melyet útburkolati jellel, táblával is jelölni szükséges.

II. Fejezet

Az épített és természeti értékek és a környezeti elemek védelme

7. Épített értékek

7. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet határát az SZT–1 jelű terv rajzosan tartalmazza.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeket a településkép védelméről szóló 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A helyi védelem elemeit a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján az SZT–1 terv tartalmazza.

(4) A régészeti lelőhelyeket az SZT–1 terv tartalmazza.

8. Környezetvédelem

8. § (1) Levegőtisztaságvédelmi besorolás: 10. számú légszennyezettségi zóna.

(2) Vízvédelemi besorolás:

a) felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület,

b) felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett befogadó

(3) A beépítésre szánt terület környezetvédelmi előírásai: Hulladékelbánás: Kötelező hulladékelszállítás a városi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.

9. Talaj- és vízvédelem

9. § (1) A csapadékvíz-elvezetését zárt, vagy nyitott csapadékcsatornával kell megoldani. A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(2) A keletkező szennyvizeket zárt csatornahálózatban, szükség szerint (a kommunális szennyezettségi határértékhez való viszonyuk függvényében) megfelelő előtisztítás után kell elvezetni a területről.

III. Fejezet

Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint

10. § (1) A település igazgatási területének tagolódása:

a) beépített és beépítésre szánt terület,

b) beépítésre nem szánt terület,

(2) Beépített és beépítésre szánt terület

a) Lakóterület

aa) nagyvárosias Ln

ab) kisvárosias Lk

ac) kertvárosias Lke

b) Vegyes terület: településközpont Vt

c) Gazdasági terület: gazdasági – kereskedelmi és szolgáltató Gksz

d) Különleges terület

da) sportterület Ksp

db) nagy zöldfelülettel rendelkező intézmény terület Knzi

dc) kórház terület Kk

(3) Beépítésre nem szánt terület

a) Közlekedési terület

aa) országos főút KÖuF

ab) országos mellékút KÖuM

ac) városi kiszolgáló út KÖu

ad) gyalogos közterület KÖugy

ae) vasútterület KÖk

b) Különleges terület

ba) temetőterület Kbt

bb) meteorológiai terület Kme

c) Közműterület KÖm

d) Zöldterület: közkert Zkk

e) Vízgazdálkodási terület V

f) Erdő terület

fa) véderdő Ev

fb) védelmi célú erdő – M85 EvM85

10. Beépítésre szánt terület

11. § A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

a) lakóterületek

b) vegyes területek

c) gazdasági területek

d) különleges területek

11. Lakóterületek

12. § A lakóterületek használatuk szerint:

a) nagyvárosias lakóterület (Ln)

b) kisvárosias lakóterület (Lk)

c) kertvárosias lakóterület (Lke)

12. Nagyvárosias lakóterületek

13. § (1) Nagyvárosias lakóövezetben kizárólag lakó, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés engedélyezett.

(2) A nagyvárosias lakóövezetek építési paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Ln–1 építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken több főépület is elhelyezhető.

b) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

c) Az övezet telkein csak az épületek megközelítésre szolgáló, övezeten belüli közlekedési felület, továbbá zöldfelület és használati megosztás szerinti saját használatú kert alakítható ki.

d) A saját használatú kert területe élő sövénnyel elkeríthető. A saját használatú kert területén melléképítmény elhelyezése nem engedélyezett.

(4) Ln–2 építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

c) Az utcai telekhatár kötelező építési vonal.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m,

db) oldalkert: a kapubehajtó mértékéig,

dc) hátsókert: 6,0 m.

e) Az övezetben melléképítmény elhelyezése nem engedélyezett.

13. Kisvárosias lakóterületek

14. § (1) Kisvárosias övezetben kizárólag lakó, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés engedélyezett.

(2) A kisvárosias lakóterületen

a) új lakó/iroda rendeltetési egységet is magában foglaló épület építése,

b) lakó/iroda funkciót eredményező rendeltetésmód változás,

c) bővítéssel, vagy átalakítással új lakó/iroda rendeltetési egység létesítése

esetén a módosításokat követően kialakuló lakó/iroda rendeltetési egységenként – beleértve a telken már meglévőket – legalább 150 m2 telekterület biztosítandó.

(3) A kisvárosias lakóterületen

a) legalább 3 új lakó/iroda rendeltetési egységet is magában foglaló épület építése,

b) legalább 3 lakó/iroda rendeltetési egység létrejöttét eredményező rendeltetésmód változás,

c) bővítéssel, vagy átalakítással legalább 3 új lakó/iroda rendeltetési egység létesítése

esetén a módosításokat követően, a telken kialakuló összes lakó/iroda rendeltetési egység után 20 m2 nagyságú, egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani.

(4) Kisvárosi lakóövezetben az SZT–1 tervlapon jelölt, övezeti paramétersorban meghatározottaktól eltérően a saroktelek beépíthetősége maximum 60%, a minimális zöldfelületi arány 20% lehet, kivéve az Lk–30 jelű öveztet, ahol a maximális beépíthetőség 50%, a minimális zöldfelületi arány 45%.

(5) Kisvárosias lakóövezetben az előkerti építési hely határvonala egyben kötelező építési vonal is.

(6) A kisvárosias lakóövezetek építési paramétereit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(7) Lk–1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett, kivéve a szabályozási terven közterületi kiszabályozással érintett telkeket.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m

db) oldalkert: 0,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(8) Lk–2 és Lk–2-I jelű építési övezetek előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett, kivéve a szabályozási terven közterületi kiszabályozással érintett telkeket.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m

db) oldalkert: 3,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Lk–2-I övezetben a beépítés kialakultnak (K) tekintendő, meglévő épület bontását követően, új beépítés esetén az elbontott épület beépítési módja szerint helyezhető el az új épület.

f) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

g) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

h) Az övezet telkein az épületek párkánymagassága a közvetlen szomszédok párkánymagasságától maximum 0,6 méterrel térhet el.

(9) Lk–3 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m

db) oldalkert: 0,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett meglévő főépület, vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(10) Lk–4 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m

db) oldalkert: 0,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(11) Lk–5-I jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben telekosztás az SZT–1 terven jelölt helyen és módon engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m

db) oldalkert: 0,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(12) Lk–5-II jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m

db) oldalkert: 0,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(13) Lk–6 építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendetetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m

db) oldalkert: 0,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló, egyéb tároló elhelyezése nem engedélyezett.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

g) Az övezetben az utcai telekhatárról gépjárműtároló nem nyitható.

h) Gépjármű behajtó zárt kapualjként alakítandó ki. A zárt kapualj minimális magassága 3,0 m.

(14) Lk–7 építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 8,0 m

db) oldalkert: 0,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

g) Az övezetben az utcai telekhatárról gépjárműtároló nem nyitható.

(15) Lk–8-I jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett, kivéve az SZT–1 terven javasolt telekhatár megszűntetés jellel jelölt telkek, melyek esetében a telekösszevonás végrehajtható.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m vagy kialakult

db) oldalkert: 0,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(16) Lk–8-II és Lk–8-III jelű építési övezetek előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m vagy kialakult

db) oldalkert: 0,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(17) Lk–9 jelű és Lk–9-I építési övezetek előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett, kivéve az SZT–1 terven javasolt telekhatár megszüntetés jellel jelölt telkek, melyek esetében a telekösszevonás végrehajtható.

d) Az övezetben, azon telkek estében, ahol az SZT–1 tervlap szerinti övezeti jelben meghatározott ikres beépítési mód nem lehetséges, ott az épület oldalhatáron állóan és szabadon állóan is elhelyezhető.

e) Az övezetben az építési hely határai:

ea) előkert: kialakult (K)

eb) oldalkert: kialakult (K)

ec) hátsókert: 6,0 m

f) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

g) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

h) Az Lk–9-I jelű övezetben a 700 m2-nél kisebb területű telkek nem beépíthetők.

(18) Lk–10 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 5,0 m

db) oldalkert: kialakult (K)

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(19) Lk–11 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 5,0 m

db) oldalkert: 0,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(20) Lk–12 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben, azon telkek estében, ahol az SZT–1 tervlap szerinti övezeti jelben meghatározott ikres beépítési mód nem lehetséges, ott az épület oldalhatáron állóan és szabadon állóan is elhelyezhető.

d) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

e) Az övezetben, az SZT–1 tervlapon meghatározott övezeti jelben szereplő 4,5 m maximális épületmagasságnál magasabb, meglévő épületek felújíthatók, az állagmegőrzési munkák elvégezhetők, de bontásuk esetén, új beépítéskor az övezeti jelben rögzített 4,5 m épületmagasság betartandó.

f) Az övezetben az építési hely határai:

fa) előkert: 0,0 m

fb) oldalkert: 3,0 m

fc) hátsókert: 6,0 m

g) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

h) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(21) Lk–13 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben, azon telkek estében, ahol az SZT–1 tervlap szerinti övezeti jelben meghatározott ikres beépítési mód nem lehetséges, ott az épület oldalhatáron állóan és szabadon állóan is elhelyezhető.

e) Az övezetben az építési hely határai:

ea) előkert: 0,0 m

eb) oldalkert: 3,0 m

ec) hátsókert: 6,0 m

f) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

g) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(22) Lk–14 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben többlakásos lakóház elhelyezhető.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: kialakult (K)

db) oldalkert: 6,0 m

dc) hátsókert: 7,0 m

e) Az övezetben melléképítmény és önálló gépjárműtároló nem helyezhető el.

(23) Lk–15 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben, azon telkek estében, ahol az SZT–1 tervlap szerinti övezeti jelben meghatározott ikres beépítési mód nem lehetséges, ott az épület oldalhatáron állóan és szabadon állóan is elhelyezhető.

e) Az övezetben az építési hely határai:

ea) előkert: 0,0 m

eb) oldalkert: 3,0 m

ec) hátsókert: 6,0 m

f) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

g) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(24) Lk–16 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben, ahol meglévő oldalhatáros, vagy szabadonálló beépítés van, ott az épületek felújíthatók, az állagmegőrzési munkák elvégezhetők, de bontásuk után, új beépítés esetén a SZT–1 tervlap szerinti övezeti jelben meghatározottak szerint, ezen telkek, zártsorúan beépítendők.

e) Az övezetben az építési hely határai:

ea) előkert: kialakult (K)

eb) oldalkert: 3,0 m

ec) hátsókert: 6,0 m

f) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

g) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(25) Lk–17 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben, azon telkek esetében, ahol az SZT–1 tervlap szerinti övezeti jelben meghatározott ikres beépítési mód nem lehetséges, ott az épület oldalhatáron állóan és szabadon állóan is elhelyezhető

e) Az övezetben az építési hely határai:

ea) előkert: kialakult (K)

eb) oldalkert: 3,0 m

ec) hátsókert: 6,0 m

f) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

g) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(26) Lk–18 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben többlakásos lakó épület elhelyezhető.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m

db) oldalkert: 3,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló nem helyezhető el.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(27) Lk–19 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben többlakásos lakóépület elhelyezhető.

c) Az övezetben az építési hely határai:

ca) előkert: kialakult

cb) oldalkert: 3,0 m

cc) hátsókert: 6,0 m

d) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

e) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(28) Lk–20-I és Lk–20-II jelű építési övezetek előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az Lk–20-II övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben, azon telkek estében, ahol az SZT–1 tervlap szerinti övezeti jelben meghatározott ikres beépítési mód nem lehetséges, ott az épület oldalhatáron állóan és szabadon állóan is elhelyezhető.

e) Az övezetben az építési hely határai:

ea) előkert: 0,0 m

eb) oldalkert: 3,0 m

ec) hátsókert: 6,0 m

f) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

g) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(29) Lk–21 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben többlakásos lakó épület elhelyezhető.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben, az SZT–1 tervlapon meghatározott övezeti jelben szereplő 6,0 m maximális épületmagasságnál magasabb, meglévő épületek felújíthatók, az állagmegőrzési munkák elvégezhetők, de bontásuk esetén, új beépítéskor az övezeti jelben rögzített 6,0 m épületmagasság betartandó.

e) Az övezetben az építési hely határai:

ea) előkert: 0,0 m

eb) oldalkert: 3,0 m

ec) hátsókert: 6,0 m

f) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

g) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(30) Lk–22 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken több főépület is elhelyezhető.

b) Az övezetben többlakásos lakó épület elhelyezhető.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 3,0 m

db) oldalkert: 0,0 m

dc) hátsókert: 16,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmény elhelyezése nem engedélyezett

(31) Lk–23 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m

db) oldalkert: 3,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(32) Lk–24 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben több rendeltetési egységet magában foglaló épület elhelyezhető.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: 0,0 m

db) oldalkert: 4,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(33) Lk–25 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben több rendeltetési egységet magában foglaló épület elhelyezhető.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: kialakult (K)

db) oldalkert: 4,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(34) Lk–26 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás az újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő tömbökre vonatkozó egységes telekalakítási követelményeknek megfelelően engedélyezett.

d) Az SZT–1 tervlapon jelölt előkerti építési hely határára a főépület előkerti homlokzatának legalább egy pontjának illeszkednie kell.

e) Az övezetben az építési hely határai:

ea) előkert: 5,0 m (SZT–1 terven jelöltek szerint)

eb) oldalkert: 0,0 m

ec) hátsókert: 10,0 m (SZT–1 terven jelöltek szerint)

f) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

g) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(35) Lk–27-I és Lk–27-II jelű építési övezetek előírásai:

a) Az övezetben egy telken egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás az újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő tömbökre vonatkozó egységes telekalakítási követelményeknek, az SZT–2 tervlapon lehatárolt tömböknek megfelelően engedélyezett. Az Lk–27-I jelű övezetben az SZT–1 tervlapon jelölt javasolt telekhatárok és javasolt telekhatár megszüntető jelek figyelembevételével engedélyezhető a telekalakítás.

d) Az SZT–1 tervlapon jelölt előkerti építési hely határára a főépület előkerti homlokzatának legalább egy pontjának illeszkednie kell.

e) Az övezetben az építési hely határai:

ea) előkert: SZT–1 terven jelöltek szerint

eb) oldalkert: 0,0 m

ec) hátsókert: 6,0 m

f) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

g) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(36) Lk–28 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb négy rendeltetés helyezhető el, melyből kettőnek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett, kivéve az SZT–1 tervlapon helyen jelölt helyen és módon.

d) Az övezetben az építési hely határai:

da) előkert: kialakult (K)

db) oldalkert: 3,0 m

dc) hátsókert: 6,0 m

e) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

f) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(37) Lk–29 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben egy telken legfeljebb négy rendeltetés helyezhető el, melyből kettőnek lakó rendeltetésűnek kell lennie, kivéve

ba) az 500 m2 teleknagyságot el nem érő telkeken, telkenként legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie

bb) a 2545/5 és a 2546 hrsz-ú műemléki nyilvántartásban szereplő műemlék védett épületeket, melyekben a lakó rendeltetés elhelyezése nem megengedett.

c) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

d) Az övezetben az 500 m2 teleknagyságot el nem érő telkek beépíthetősége az SZT–1 terven jelölt övezeti paramétersorban meghatározottaktól eltérően maximum 60% lehet.

e) Az övezetben, az SZT–1 tervlapon meghatározott övezeti jelben szereplő 8,0 m maximális épületmagasságnál magasabb, meglévő épületek felújíthatók, az állagmegőrzési munkák elvégezhetők, de bontásuk esetén, új beépítéskor az övezeti jelben rögzített 8,0 m épületmagasság betartandó.

f) Az övezetben az építési hely határai:

fa) előkert: 0,0 m

fb) oldalkert: 0,0 m

fc) hátsókert: 6,0 m

g) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

h) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

i) Az övezetben jelölt ültetési kötelezettséggel érintett hátsókerti telekrészen épület, melléképítmény nem helyezhető el.

(38) Lk–30 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben a lakó rendeltetés mellett a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés, illetve nem zavaró hatású kisipari rendeltetés is elhelyezhető.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

d) Az övezet telkein a gépjárműtárolók a főépület alatt, terepszint alatti beépítéssel helyezendők el. A főépület alatti, terepszint alatti gépjárműtároló és annak rámpája, terepszint feletti épületrészei az előkertben is elhelyezhetők.

(39) Az Lk–31 építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy főépület helyezhető el.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben az építési hely határai:

ca) előkert: 0,0 m

cb) oldalkert: 0,0 m

cc) hátsókert: 6,0 m

d) Az övezetben önálló gépjárműtároló, egyéb tároló elhelyezése nem engedélyezett.

e) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

f) Az övezetben az utcai telekhatárról gépjárműtároló nem nyitható. Gépjármű behajtó zárt kapualjként alakítandó ki. A zárt kapualj minimális magassága 3,0 m.

14. Kertvárosi lakóterületek

15. § (1) A kertvárosias lakóterületen legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető. Az építési övezetre előírt minimálisan kialakítandó telekterület kétszeresét elérő, vagy azt meghaladó területű telken, két, egyenként legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető.

(2) Kertvárosias lakóterületen kizárólag lakó rendeltetés és a lakó rendeltetés mellett a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés helyezhető el.

(3) A kertvárosias lakóövezetek építési paramétereit a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(4) Kertvárosi lakóövezetben az SZT–1 tervlapon jelölt, övezeti paramétersorban meghatározottaktól eltérően a saroktelek beépíthetősége maximum 35%, a minimális zöldfelületi arány 45% lehet.

(5) Lke–1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben a lakó rendeltetés mellett a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés is elhelyezhető.

b) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

c) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(6) Lke–2, Lke–3 és Lke–4 jelű építési övezetek előírásai:

a) Az övezetben a lakó rendeltetés mellett a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés, illetve nem zavaró hatású kisipari rendeltetés is elhelyezhető.

b) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

c) Az övezetben a kialakítható minimális telekszélesség 8,0 m.

d) Az övezetben a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

e) Az övezet telkein a gépjárműtárolók a főépület alatt, terepszint alatti beépítéssel helyezendők el. A főépület alatti, terepszint alatti gépjárműtároló és annak rámpája, terepszint feletti épületrészei az előkertben is elhelyezhetők.

(7) Lke–5 és Lke–5-I jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben a lakó rendeltetés mellett a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés is elhelyezhető.

b) Az övezetben egy telken egy főépület helyezhető el.

c) Az övezetben legfeljebb két rendeltetés helyezhető el, melyből egynek lakó rendeltetésűnek kell lennie.

d) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén. Önálló gépjárműtároló csak földbe süllyesztve helyezhető el. Gépjárműtároló az előkertben nem helyezhető el.

e) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

f) Az övezetben a kialakítható minimális telekszélesség 15,0 m.

g) Az övezetben a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

h) Az övezetben terepszint alatti építmény az övezetre előírt legnagyobb beépítettség mértékét maximum 25%-kal haladhatja meg. A terepszint alatti beépítés mértéke maximum 30%-ban helyezkedhet el a terepszint feletti beépítés kontúrján kívül vagy önálló, terepszint alatti építményként.

i) A szabadonálló beépítési módú övezetekben a főépület az utcafronti építési vonaltól maximum 20 m mélyen helyezhető el.

j) Az Lke–5-I oldalhatáron álló beépítési módú övezetekben a főépület az utcafronti építési vonaltól maximum 25,0 m mélyen helyezhető el.

k) Kereskedelmi és szolgáltató, valamint gazdasági rendeltetés elhelyezése, létesítése csak a lakórendeltetésű épülettel egy tömegben engedélyezett.

l) Növénytermesztés céljára csak üvegház létesíthető, fóliasátor létesítése nem engedélyezett.

15. Vegyes területek

16. § (1) A vegyes területek használatuk szerint: településközpont vegyes terület Vt

(2) A településközponti területen

a) új lakó/iroda rendeltetési egységet is magában foglaló épület építése,

b) lakó/iroda funkciót eredményező rendeltetésmód változás,

c) bővítéssel, vagy átalakítással új lakó/iroda rendeltetési egység létesítése

esetén a módosításokat követően kialakuló lakó rendeltetési egységenként – beleértve a telken már meglévőket – legalább 200 m2 telekterület biztosítandó.

(3) A településközponti területen, azokon a telkeken, ahol legalább 3 új lakó/iroda rendeltetési egység létesül, rendeltetésváltozással, átalakítással vagy bővítéssel legalább 3 lakó/iroda rendeltetési egység jön létre, a módosításokat követően kialakuló lakó/iroda rendeltetési egységenként – beleértve a telken már meglévőket – 20,0 m2 nagyságú, egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani.

(4) A településközponti területen, azokban az övezetekben, ahol lakó rendeltetési egység kialakítása is megengedett, ott a létesítendő épület összes bruttó alapterülete 25%-ának megfelelő hasznos alapterületű, az övezeti előírásokban megengedett önálló, nem lakó rendeltetési egység elhelyezése az épület földszintjén biztosítandó.

16. Település központ vegyes terület

17. § (1) A településközponti vegyes övezetek építési paramétereit a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(2) A településközponti vegyes övezetben egy telken több épület is elhelyezhető, kivéve, ahol az övezet egyedi előírása máshogy rendelkezik.

(3) Vt–1 jelű építési övezet előírásai: Az övezetben kizárólag egészségügyi, szociális, kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés helyezhető el.

(4) Vt–2 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben kizárólag egyházi, oktatási és kulturális rendeltetés helyezhető el.

b) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

c) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.

(5) Vt–3 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben kizárólag intézményi és közigazgatási rendeltetés helyezhető el.

b) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

c) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.

(6) Vt–4 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben egy telken csak egy épület helyezhető el.

b) Az övezetben az építési hely határai:

ba) előkert: 0,0 m

bb) oldalkert: 6,0 m

bc) hátsókert: 0,0 m

c) Az övezetben az SZT–1 terven jelölt építési hely utcafronti határai (előkerti és hátsókerti építési hely határvonala) egyben kötelező építési vonal is.

d) Az övezetben melléképítmény nem helyezhető el.

(7) Vt–5 jelű építési övezet előírásai: az övezetben az SZT–1 terven jelölt építési hely előkerti határvonala egyben kötelező építési vonal is.

(8) Vt–6 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

b) Az övezetben az építési hely határai:

ba) előkert: 5,0 m

bb) oldalkert: 4,0 m

bc) hátsókert: 6,0 m

c) Az övezetben önálló gépjárműtároló elhelyezése engedélyezett, meglévő főépület vagy főépülettel való egyidejű létesítés esetén.

d) Az övezetben melléképítmények közül csak kerti építmény, komposztáló elhelyezése engedélyezett.

(9) Vt–7 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

b) Az övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető.

c) Az övezetben önálló gépjárműtároló, egyéb tároló elhelyezése nem engedélyezett.

d) Az övezetben melléképítmény elhelyezése nem engedélyezett.

e) Az övezetben az SZT–1 terven jelölt építés előkerti határvonala egyben kötelező építési vonal is.

(10) Vt–8 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

b) Az övezetben kizárólag egészségügyi és szociális rendeltetés helyezhető el.

c) Az építési hely a telek teljes területe.

(11) Vt–9 jelű építési övezet előírásai

a) Az övezetben kizárólag oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetés helyezhető el.

b) Az építési hely a telek teljes területe.

(12) Vt–10 jelű építési övezet előírásai

a) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

b) Az övezetben kizárólag oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetés helyezhető el.

c) Az építési hely a telek teljes területe.

(13) Vt–11 jelű építési övezet előírásai

a) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

b) Az építési hely a telek teljes területe.

17. Gazdasági terület

18. § (1) A gazdasági területek használatuk szerint: kereskedelmi és szolgáltató terület Gksz

(2) A kereskedelmi és szolgáltató övezetben kizárólag a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, termelő gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el.

(3) Az övezetben egy telken több épület is elhelyezhető.

(4) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül kizárólag

a) igazgatási és iroda rendeltetés,

b) sport rendeltetés,

c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként 1 db, legfeljebb bruttó 60,0 m2-es összalapterülettel szolgálati lakás

helyezhető el.

(5) Az övezetben a minimális épületmagasság 3,0 m.

(6) Az övezetben a maximális szintterületi mutató 2,0.

(7) Az övezetben az SZT–1 terven jelölt építési hely előkerti határvonala egyben kötelező építési vonal is.

(8) A kereskedelmi és szolgáltató övezetben a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség.

(9) A kereskedelmi és szolgáltató övezet telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(10) Az övezet zöldfelületein 100 m2-ként legalább 1db nagy lombkoronájú fa ültetendő.

(11) A gazdasági övezetek építési paramétereit a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

(12) Gksz–1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben az utcafronti telekszélesség minimum 20,0 m.

b) Az övezetben terepszint alatti beépítés csak az épületek alatt engedélyezett.

(13) Gksz–2 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben az utcafronti telekszélesség minimum 25,0 m.

b) Az övezetben terepszint alatti beépítés csak az épületek alatt engedélyezett.

(14) Gksz–3 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben az utcafronti telekszélesség minimum 40,0 m.

b) Az övezet telkeinek maximum 45%-án helyezhető el terepszint alatti beépítés.

(15) Gksz–4 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben az utcafronti telekszélesség minimum 25,0 m.

b) Az övezetben terepszint alatti beépítés csak az épületek alatt engedélyezett.

(16) Gksz–5 és Gksz–6 jelű építési övezetek előírásai:

a) Az övezetben az utcafronti telekszélesség minimum 40,0 m.

b) Az övezetben terepszint alatti beépítés csak az épületek alatt engedélyezett.

c) A Gksz–5 és Gksz–6 jelű építési övezetben az építési hely határai:

ca) előkert: 50,0 m

cb) oldalkert: 6,0 m

cc) hátsókert: 10,0 m

(17) Gksz–7 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben a telekosztás nem engedélyezett.

b) Az övezetben kizárólag üzemanyagtöltő állomás, autómosó helyezhető el. A fő rendeltetéshez kapcsolódóan, azzal egy tömegben kereskedelmi, vendéglátó rendeltetés helyezhető el.

c) Az övezetben terepszint alatti beépítés nem engedélyezett.

d) Az övezetben a fő rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló épületek elhelyezése engedélyezett.

e) Az építési hely a telek teljes területe.

18. Különleges terület

19. § (1) A különleges területek használatuk szerint:

a) különleges sport terület Ksp

b) különleges kórház terület Kk

c) különleges – nagy zöldfelületű intézmény terület Knzi

(2) A különleges beépítésre szánt övezetek építési paramétereit a rendelet 8. melléklete tartalmazza.

(3) Ksp jelű – különleges sportolási célú övezet előírásai

a) Az övezetben kizárólag sport, egészségügyi és szolgáltató rendeltetés helyezhető el.

b) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.

c) Az övezetben a fő rendeltetés kiszolgálásához szükséges épületek helyezhetők el.

(4) Kk jelű – Különleges kórház övezet előírásai

a) Az övezetben kizárólag egészségügyi és szociális rendeltetés helyezhető el.

b) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.

c) Az övezetben a fő rendeltetés kiszolgálásához szükséges épületek helyezhetők el.

(5) Knzi jelű – Különleges – nagy zöldfelületű intézményi övezet előírásai

a) Az övezetben kizárólag sport, egészségügyi, szociális, szolgáltató, oktatási, rekreációs célú rendeltetés helyezhető el. A fő rendeltetés mellett vendéglátó rendeltetés és szálláshely elhelyezése megengedett.

b) Az övezetben egy telken több főépület is elhelyezhető

c) Az övezetben az építési hely határa:

ca) előkert: 5,0 m

cb) oldalkert: 6,0 m

cc) hátsókert: 10,0 m

cd) Az övezetben az Ikva-patak parti sávjának SZT–1 terven jelölt, 6,0 m-es területe nem burkolható le, a természetes növényborítását meg kell őrizni.

d) Az övezetben a fő rendeltetés kiszolgálásához szükséges épületek helyezhetők el.

IV. Fejezet

A beépítésre nem szánt területek felhasználásának feltételei és szabályai

20. § (1) A beépítésre nem szánt területek határait az 1. melléklet SZT–1 jelű tervlapja tünteti fel.

(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak:

a) gyorsforgalmi út – M85 KöuGYF

b) országos főút KöuF

c) Országos mellékút KÖuM

d) városi közút (gyűjtő út, kiszolgáló út) Köu

e) gyalogos közterület Köugy

f) közlekedési terület – fásított terület KöuFt

g) vasút területe Kök

h) közműterületek Köm

i) különleges terület

ia) temető terület Kbt

ib) meteorológiai terület Km

j) zöldterületek Z

k) erdőterület E

l) vízgazdálkodási terület V

19. A közlekedés és közműterületek

21. § A közlekedési és közműterületek jellegük szerint az alábbiak:

a) közlekedési területek és létesítmények,

b) közművek területei.

20. Közlekedési területek és létesítmények

22. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és övezeti terv nevű, SZT–1 rajzszámú, 1. melléklet tartalmazza.

(2) A közút területek besorolása az úthálózatban betöltött szerepük szerint:

a) Országos közút

aa) főút

ab) mellékút

b) Helyi közút

ba) települési gyűjtőút

bb) kiszolgáló út

(3) Keresztmetszeti elrendezések tervezett közutak esetén:

a) Gyűjtőút:

aa) legalább 7,0 m széles útburkolat,

ab) kétoldali, legalább 1,5–1,5 m széles járda,

ac) legalább egyoldali, árnyékadó növényzet (fasor),

ad) az útkorona és a járda között legalább 3,5–3,5 m széles zöldsáv.

b) Kiszolgálóút:

ba) legalább 6,0 m széles útburkolat,

bb) kétoldali beépítés esetén kétoldali, legalább 1,5–1,5 m széles járda,

bc) egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,

bd) legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor),

be) kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0–2,0 m széles zöldsáv.

(4) A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:

a) Hossztengelyére merőleges szakaszolás az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet. Ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül, a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható. A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.

b) Hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás

ba) kerékpárút,

bb) kerékpáros és gyalogos út,

bc) gyalogjárda,

bd) árok

számára.

(5) Az SZT–1 terven rögzítettektől eltérni az útburkolatok nyomvonalának – tengelyvonaluk helyének legfeljebb 0,5 m-nyi megváltoztatása – pontosítása és szélességének legfeljebb 0,25 m-nyi mértékben való növelése vagy csökkentése érdekében, az összes útépítési elemre kiterjedő vizsgálat alapján, műszakilag indokolt esetben lehet.

(6) KöuFt – közlekedési terület – fásított terület övezetét védőnövényzettel, védőfásítással beültetve kell kialakítani.

(7) A közművekre vonatkozó előírások:

a) A területen a közművezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek a föld alatt:

aa) ivóvíz vezeték

ab) szennyvíz vezeték

ac) középnyomású földgáz vezeték

ad) távbeszélő földkábel

ae) kábel TV vezeték

af) középfeszültségű villamos földkábel

ag) kisfeszültségű villamos földkábel

b) A csapadékvíz elvezetését zárt vagy nyílt csapadékvíz csatornával kell megoldani.

21. Közművek

23. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a beépítésre szánt övezetek beépítési feltétele a teljes közművesítettség megléte.

(2) A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3) Meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor azok rekonstrukcióját el kell végezni.

(4) A feleslegessé vált, nem üzemelő közműhálózatot, létesítményt, műtárgyat el kell bontani.

(5) A közművek műtárgyai, gépészete csak épületben, vagy térszint alatt helyezhetők el.

22. Közműterület (Köm)

24. § (1) A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények és a közműellátás műtárgyai helyezhetők el.

(2) Az övezetben a közművek építményeinek, műtárgyainak elhelyezése érdekében a telekalakítás engedélyezett.

23. Különleges temetőterület (Kbt)

25. § (1) Az övezetben a telekalakítás nem engedélyezett.

(2) Az övezet építési paraméterei:

a) beépítés mód: szabadonálló

b) beépítési százalék: 5%

c) épületmagasság: 7,5 m

d) építési hely határa:

da) Előkert 5,0 m

db) Oldalkert 5,0 m

dc) Hátsókert 5,0 m

(3) A területen kizárólag a temető működéséhez szükséges igazgatási, kereskedelmi, fenntartó épületek építhetők.

(4) Az építési övezet építményeinek pakolási igénye 500 m-en belüli közterületi parkoló felhasználásával is biztosítható.

(5) Az építési övezet telkeinek zöldfelületét legalább kétszintű növényzetként kell kialakítani. Az övezet területe kerítéssel bekeríthető.

24. Különleges meteorológiai terület (Km)

26. § (1) Az övezetben a telekalakítás nem engedélyezett.

(2) Az övezet építési paraméterei:

a) beépítés mód: szabadonálló

b) beépítési százalék: 10%

c) minimális zöldfelületi arány: 80%

d) épületmagasság: 4,5 m

e) építési hely határa:

ea) Előkert 5,0 m

eb) Oldalkert 3,0 m

ec) Hátsókert 6,0 m

(3) A területen kizárólag a meteorológiai rendeltetéshez szükséges épületek helyezhetők el. A fő meteorológiai rendeltetés mellett maximum 50 fő befogadásra képes rekreációs és vendéglátó rendeltetés elhelyezése megengedett.

(4) Az övezetben csak egy főépület létesíthető.

(5) A különleges beépítésre nem szánt meteorológiai övezete építési paramétereit a rendelet 9. mellékelte tartalmazza.

25. Zöldterületek, egyéb zöldfelületek

27. § (1) A zöldterületek és városi zöldfelületek használatuk szerint az alábbiak: közkert Zkk

(2) Az SZT–1 terven közterületi zöldterület övezeteként megjelölt terület határait megváltoztatni legfeljebb 1m-es eltéréssel lehet.

(3) Közkert (Zkk) övezete a városi szintű zöldfelületi rendszer övezete, amelyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.

a) A közkertek (Zkk) zöldfelületi fedettsége legalább 60%

b) A közkert (Zkk) legnagyobb beépítettsége maximum 3%

c) A Közkert (Zkk) telkén épület legfeljebb 3,0 m legnagyobb beépítési magassággal helyezhető el.

d) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló kerti berendezés, kerti pavilon, szobor, dísztárgy, szökőkút, köztéri berendezés, a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

e) Közkert (Zkk) építési hely határai:

ea) Szabadonálló

eb) Előkert 5,0 m

ec) Oldalkert 5,0 méter

ed) Hátsókert 5,0 m

(4) A meglévő parkolók átépítése, új, térszíni parkolók építése csak növénytelepítéssel engedélyezhető. Egyoldali parkoló kialakítás esetén legalább négy gépkocsi-állásonként, kétoldali parkoló kialakítás esetén legalább hat gépkocsi-állásonként egy-egy közepes lombkoronájú, nem invazív típusú fa ültetésével engedélyezhető.

26. Erdőterületek

28. § (1) A zöldterületek és városi zöldfelületek használatuk szerint az alábbiak:

a) egészségügyi és szociális rendeltetésű erdő övezete Ev

b) védelmi célú erdő – M85 EvM85

(2) Védelmi erdő területen a rendeltetésszerű használatot biztosító erdei építmények utcabútor, játszótér helyezhetők el.

(3) EvM85 jelű övezetben épület nem építhető. Az övezetben háromszintes, erdőszerű növénytelepítést kell létrehozni.

27. Vízgazdálkodási területek

29. § (1) A területen csak vízkár elhárítási építmények helyezhetők el.

(2) Az Ikva-patak vízgazdálkodási övezete mentén, az SZT–1 terven jelölt, 6,0 m-es parti sáv nem burkolható le, a természetes növényborítását meg kell őrizni.

30–32. § * 

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Dr. Farkas Ciprián Dr. Sárvári Szabolcs
polgármester jegyző

1. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez * 

2. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez * 

3. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez

Nagyvárosias övezetek építési paraméterei

övezeti jele beépítési módja legnagyobb beépítettsége (%)
(max. szintterület sűrűség)
minimális zöldfelületi arány
(%)
megengedett legnagyobb beépítési magassága
(m)
legkisebb területe (m2)
Ln–1 szabadonálló 45 20 14,0 -
Ln–2 zártsorú 60 20 12,5 -

4. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez

Kisvárosias övezetek építési paraméterei

övezeti jele beépítési módja legnagyobb beépítettsége (%)
(max. szintterület sűrűség)
minimális
zöldfelületi arány
(%)
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) legkisebb területe
(m2)
Lk–1 zártsorú 40 40 7,5 -
Lk–2 ikres 40 40 7,5 -
Lk–2-I K 40 40 7,5 -
Lk–3 zártsorú 50 30 7,5 -
Lk–4 zártsorú 40 40 5,5 -
Lk–5-I zártsorú 40 40 6,0 330
Lk–5-II zártsorú 40 40 6,0 -
Lk–6 zártsorú 40 40 megengedett legkisebb épületmagasság: 4,0
megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0
-
Lk–7 zártsorú 40 40 7,5 -
Lk–8 –I zártsorú 35 40 6,0 -
Lk–8 –II ikres 35 40 6,0 -
Lk–8 –III oldalhatáron álló 35 40 6,0 -
Lk–9 ikres 30 50 5,0 -
Lk–9-I ikres 30 50 5,0 -
Lk–10 szabadonálló 30 50 5,0 -
Lk–11 zártsorú 40 50 5,0 -
Lk–12 ikres 40 50 4,5 -
Lk–13 ikres 40 50 6,0 -
Lk–14 oldalhatáron álló 40 40 6,0 -
Lk–15 ikres 35 40 5,0 -
Lk–16 zártsorú 40 40 5,0 -
Lk–17 ikres 40 50 5,5 -
Lk–18 szabadonálló 40 50 6,0 -
Lk–19 szabadonálló 35 50 6,0 800
Lk–20-I ikres 35 50 5,0 800
Lk–20-II ikres 40 50 5,0 -
Lk–21 zártsorú 35 50 6,0 -
Lk–22 csoportházas 40 40 5,0 -
Lk–23 szabadonálló 40 45 6,5 -
Lk–24 oldalhatáron álló 40 45 K -
Lk–25 zártsorú 50 20 9,5 -
Lk–26 zártsorú 30 50 4,5 400
Lk–27-I zártsorú 30 50 5,5 300
Lk–27-II zártsorú 30 50 5,5 400
Lk–28 zártsorú 30 50 6,0 -
Lk–29 zártsorú 40 20 8,0 -
Lk–30 csoportházas 45 45 6,5 400
Lk–31 ikres 40 40 megengedett legkisebb épületmagasság: 4,0
megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0
350

5. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez

Kertvárosias övezetek építési paraméterei

övezeti jele beépítési módja legnagyobb beépítettsége (%)
(max. szintterület sűrűség)
minimális zöldfelületi arány
(%)
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) legkisebb területe
(m2)
Lke–1 szabadonálló 25 60 4,5–5,5 800
Lke–2 csoportházas 35 45 6,5 180
Lke–3 csoportházas 35 45 4,5 180
Lke–4 csoportházas 30 45 4,5 300
Lke–5 szabadonálló 20 45 4,5 700
Lke–5-I oldalhatáron álló 20 45 4,5 700

6. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez

Településközponti vegyes övezetek építési paramétere

övezeti jele beépítési módja legnagyobb beépítettsége (%)
(max. szintterület sűrűség)
minimális zöldfelületi arány
(%)
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) legkisebb területe (m2)
Vt–1 oldalhatáron álló 80 10 7,5 500
Vt–2 K (kialakult) K (kialakult) K (kialakult) K (kialakult) K (kialakult)
Vt–3 szabadonálló 70 10 12 -
Vt–4 szabadonálló 70 10 6,0 420
Vt–5 szabadonálló 40 20 7,5 1 500
Vt–6 szabadonálló 40 20 7,5 -
Vt–7 szabadonálló 30 40 7,5 -
Vt–8 K (kialakult) 50 30 7,5 -
Vt–9 szabadonálló 40 30 7,5 5 000
Vt–10 szabadonálló 40 20 7,5 -
Vt–11 zártsorú 70 20 6,0 -

7. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez

Gazdasági övezetek építési paraméterei

övezeti jele beépítési módja legnagyobb beépítettsége (%)
(max. szintterület sűrűség)
minimális zöldfelületi arány
(%)
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) legkisebb területe
(m2)
Gksz–1 szabadonálló 45 30 12,0 1 000
Gksz–2 szabadonálló 45 30 12,0 1 000
Gksz–3 szabadonálló 45 20 12,0 3 000
Gksz–4 szabadonálló 45 30 10,5 3 000
Gksz–5 szabadonálló 45 25 10,5 3 000
Gksz–6 szabadonálló 45 25 10,5 4 000
Gksz–7 szabadonálló 40 10 9,0 -

8. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez

Különleges beépítésre szánt övezetek építési paraméterei

övezeti jele beépítési módja legnagyobb beépítettsége (%)
(max. szintterület sűrűség)
minimális zöldfelületi arány
(%)
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) legkisebb területe (m2)
Ksp–1 szabadonálló 15 75 6 -
Ksp–2 szabadonálló 30 30 9,0 35 000
Knzi szabadonálló 30 40 15,0 5 000
Kk szabadonálló 40 40 15 1500

9. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez

Különleges beépítésre nem szánt övezetek építési paraméterei

övezeti jele beépítési módja legnagyobb beépítettsége (%)
(max. szintterület sűrűség)
minimális zöldfelületi arány
(%)
megengedett legnagyobb beépítési magassága (m) legkisebb területe
(m2)
Km szabadonálló 10 80 4,5 -
Kbt szabadonálló 5 - 7,5 -

10. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez