Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 38/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

a Virágvölgy és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek véleményének kikérésével, következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Sopron Megyei Jogú Város Virágvölgy városrészének területére terjed ki, az SZT-1 szabályozási terven Virágvölgy területének határa jellel körül határolt területre.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) A rendelet a mellékleteivel együtt alkalmazandó.

(4) A rendelet melléklete:

a) 1. melléklet: SZT-1 rajzszámú, Rp.I.169-16 munkaszámú, szabályozási terv

b) 2. melléklet: Telektömb újraosztással érintett és újonnan beépítésre szánt övezetek, valamint telektömb feltárással érintett területek lehatárolása - SZT-2 (Msz: Rp.I.169-16)

c) 3. melléklet: Sopron Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területének, városrészeinek átnézeti térképe - SMJV-ÁHR rajzszámú, Rp.I.169-16 munkaszámú tervlap.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Alakítható legkisebb telekszélességnél a telekszélesség: a telek utcai határvonalának mérete.

2. Kialakult megengedett legnagyobb beépítettség: Beépítetlen telek esetén az építési övezetben lévő telkek legnagyobb beépítettsége, beépített telek esetén a beépítettség nem növelhető.

3. Kialakult legkisebb zöldfelületi arány: Az építési övezetben a telkek meglévő zöldfelületi aránya nem csökkenthető.

4. Kialakult telekméret: Az építési övezetben a telekstruktúra kialakultnak tekintendő, a telekalakítás nem engedélyezett.

5. Kialakult épületmagasság: Az övezetben a maximális épületmagasságként a meglévő, legmagasabb épületmagasságú épület épületmagassága használandó.

6. Egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelület: a teleknek az a növényzettel fedett része, amelynek bármelyik oldala legalább 5,0 m, ahol játszószerek, (homokozó, hinta, mászóka stb.) és pihenőszerek (pad stb.) a rendeltetésszerű használatra alkalmas módon elhelyezhetők, megközelítése és használata az összes lakás használója számára biztosított.

7. Kötelező szabályozási elem: Az SZT-1 tervlap jelmagyarázatában megjelölt elemek.

8. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elem: Az SZT-1 tervlap jelmagyarázatában megjelölt elemek.

9. Tájékoztató elem: Az SZT-1 tervlap jelmagyarázatában megjelölt elemek.

10. Kötelező építési hely: A kötelező szabályozás által előírt területkorrekció után megmaradó telekterület elő-, oldal- és hátsókerttel, továbbá egyéb védőtávolságokkal csökkentett része, amelyen épület, építmény elhelyezhető a szabályozási terv többi utasításának figyelembevételével. Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.

11. Javasolt telekhatár: Az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó telekstruktúra javaslat. A javasolt telekosztási rendtől eltérni csak akkor lehet, ha a telektömb valamennyi telke szabályos építési telekké alakítható. A SZT-1 tervlapon rögzített javasolt telekhatárok, az újonnan kialakítandó telkek tájolási iránya kötelező, az a telekalakítási eljárás lefolytatásakor, a telekhatárok megváltoztatása esetén sem változtatható meg.

12. Helyi lakosság ellátását szolgáló rendeltetés: A lakosság napi, általános ellátásához szükséges, a lakosság helyi igényeit kiszolgáló, nem zavaró hatású, kereskedelmi, szolgáltató, szociális, oktatási, vendéglátó rendeltetetés - a közúti járműjavítást, benzinkutat és autómosót kivéve. A szolgáltatás nyújtásával egészségre káros, veszélyes sugárzás, anyag nem keletkezhet, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgés nem haladhatja meg az erre vonatkozó felsőbbrendű jogszabályokban meghatározott határértékeket.

13. Telekcsoport újraosztással érintett és újonnan beépítésre szánt övezetek: a rendelet 2. mellékletét képező, SZT-2 jelű szabályozási tervlapon ekként megjelölt telektömbök.

14. Tömbfeltárás területe: a rendelet 2. mellékletét képező, SZT-2 jelű szabályozási tervlapon ekként megjelölt telektömbök.

3. Szabályozási elemek

3. § A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez - kivéve az a) és a b) pontban szabályozott eseteket - a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

a) Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett elmozdíthatók.

b) Az SZT-1 terven rögzített keretek között a gyorsforgalmi utak helye és mérete útépítési tervekkel igazoltan pontosítható. A pontosítás során az eltérés ± 5,0 m lehet.

c) A tervezett belterületi határvonallal körülhatárolt, vagy a tervezett belterületi határvonal és a meglévő belterületi határvonal közé eső területeket az SZT-1 terv szerinti célra felhasználni a belterületbe vonást követően lehet.

d) A belterületbe vonás szakaszosan, a mindenkori igényeknek megfelelően történhet.

4. A telekalakítás szabályai

4. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) A kialakult telekosztású telektömbben a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(3) Az SZT-1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, telekösszevonás és telekalakítás nem engedélyezhető, kivéve az út céljára való lejegyzést és az azzal járó telekhatár korrekciót.

(4) Az SZT-2 jelű szabályozási tervlap szerint telekcsoport újraosztással érintett és újonnan beépítésre szánt övezetekben a telekalakítás csak közterületek által lehatárolt tömbönként, egységesen történhet, önálló, egyenkénti telekalakítás nem engedélyezett.

(5) Az SZT-2 jelű szabályozási tervlap szerinti tömbfeltárás területén a tömbbelsőben közforgalom elől elzárt, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról maximum 6 db új építési telek tárható fel és alakítható ki.

(6) Lakó övezetben nyeles telek kialakítása csak az SZT-2 jelű szabályozási tervlap szerinti tömbfeltárás területén és az SZT-1 jelű szabályozási terven rajzosan jelölt helyen és módon engedélyezhető. Nyeles telek csak a 20,0 méternél szélesebb telkek esetében alakítható, és a nyél legfeljebb 50,0 méter hosszú lehet, és minimum 4,0 méter szélesnek kell lennie.

5. A telek beépítésének általános szabályai

5. § (1) Közterület bővítéssel érintett, beépített teleknek azon a részén, amely a közterület bővítése után is beépített marad, a közterület bővítés végrehajtása nélkül is építhető épület. A beépíthetőség és a zöldfelületi arány mértékének megállapításánál a közterület bővítés végrehajtása utáni telekméretet kell figyelembe venni.

(2) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

(3) Telekcsoport újraosztással érintett terület csak a szabályozási és övezeti előírásoknak megfelelő telekalakítás után építhető be, kivéve a már beépített telek azon részét, mely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad. Ezeken a telekrészeken a meglévő épület felújítható, bővíthető.

(4) A közterületi kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, tömör kerítés nem létesíthető. Ha a kerítés alapja támfalként (földtömeget megtámasztó fal) is működik és a két szomszédos telek terepszintje eltér egymástól, akkor a kerítés magasságát a magasabb terepszinttől kell számítani. Saroktelek esetében homlokvonali kerítés legalább 50%-ban áttört, a kereszteződés beláthatóságát - közlekedés-biztonsági okokból - lehetővé tevő módon készülhet.

(5) Emberi tartózkodásra alkalmas épületek létesítése esetén az érintett telken teljes közművesítettség kiépítése szükséges.

6. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6. § (1) Az épületeket az SZT-1 jelű terven rajzosan rögzített előkerti vonalon, vagy az építési helyen belül kell elhelyezni, úgy, hogy az előkerti méret maximum 3,0 méterrel növelhető meg.

(2) A lakó- és üdülőövezetekben, ha a telek lejtése meghaladja a 10%-ot, úgy az SZT-1 jelű terven rajzosan rögzített előkerti méret az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően további, maximum 5 méterrel növelhető.

(3) Saroktelek megosztásából létrejövő új, beépítetlen telkek építési helyének határai:

a) Ha a telek utcai szélessége kisebb, mint a telek mélysége, az építési hely oldalhatáron álló a tömbre jellemző beépítési oldalhatárra illeszkedve, az előkert szabályozási terven rajzosan jelölt, az oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m.

b) Ha a telek utcai szélessége nagyobb, vagy egyenlő, mint a telek mélysége, az építési hely szabadon álló, előkert szabályozási terven rajzosan jelölt, az oldalkert 3,0 m, a hátsókert: 4,0 m.

(4) Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal. Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépítménynek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

(5) Az övezeti előírásokban előírt beépítési mód új épület építésére vonatkozik. Ettől eltérő, meglévő beépítés esetén a meglévő épület felújítható, az épület új, önálló lakás/rendeltetési egység kialakítását nem eredményező módon átalakítható.

(6) Kialakult beépítésnél, ha meglévő épületrész az építési helyen kívül áll, az megtartható, felújítható.

(7) Ahol az SZT-1 terv új közút terület kialakítását jelölik, az útterület kialakításáig a kijelölt területre épület nem építhető, közlekedési műtárgy az út végleges elrendezésére tekintet nélkül elhelyezhető.

(8) Önálló parkolóterület - a közlekedési területeket és az út megjelölésű övezeteket kivéve - csak az SZT-1 terven jelölt helyen helyezhető el.

(9) Lakóterületeken a terepszint alatt főépületenként legfeljebb 200 m2 bruttó alapterület építhető be. Kivételt képeznek a bor tárolására és feldolgozására szolgáló pinceépítmények, amelyek esetében további 200 m2 bruttó alapterület építhető be a terepszint alatt, akár önálló kialakítással is.

(10) Az építési övezetek telkein a háromnál több garázst vagy parkolóhelyet és az ezek megközelítésére szolgáló burkolatot szilárd burkolattal kell ellátni.

7. Közművek előírásai

7. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken - eltérő rendelkezés hiányában - a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek térszín alatt:

a) ivóvíz vezeték,

b) szennyvíz vezeték,

c) gázvezeték,

d) távbeszélő földkábel,

e) villamos energia vezeték,

f) telefon vezeték,

g) kábel TV vezeték,

h) zárt csapadékvíz elvezető csatorna és műtárgyaik.

(2) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

(3) Az építési övezeteket - kivéve, ha a részletes övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek - teljes közművel kell ellátni azzal a kitétellel, hogy az építési övezetek telkeinek csapadékvize közút árkába nem vezethető.

(4) A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5) Meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor azok rekonstrukcióját el kell végezni.

(6) A feleslegessé vált, nem üzemelő közműhálózatot, létesítményt, műtárgyat el kell bontani.

(7) A húsz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, a területen keletkező csapadékvíz összegyűjtése, és elvezetése érdekében. A húsz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolók területén összegyűlő csapadékvíz csak hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

(8) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(9) A közművek műtárgyai, gépészete csak épületben, vagy térszint alatt helyezhetők el.

(10) A közüzemi szennyvízhálózat kiépülését követően a hálózatra való rácsatlakozás kötelező, a működő közműpótló berendezések használata megszüntetendő. Közüzemi szennyvízhálózattal ellátott közterületek által érintett telkek esetében új közműpótló berendezés elhelyezése nem engedélyezett.

8. Gépjármű elhelyezés

8. § (1) Valamennyi lakó és üdülő önálló rendeltetési egység után 1 db gépjármű elhelyezését saját telken belül kell biztosítani.

(2) Egy telken a kettőnél több lakó rendeltetés feletti lakó rendeltetési egységek után a lakó rendeltetésszám 50%-ának megfelelő számú - felfele történő kerekítésével - gépjárműveket gépjárműtárolóban, a fennmaradó gépjárműveket telken belül, felszínen kell elhelyezni, ha az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(3) A gépjárműbeállók megközelítését szolgáló közlekedési út, valamint a gépjármű elhelyezésére szolgáló terület nem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjárművek épületen kívüli elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága 1 gépjármű esetén 25,0 m2, amibe a közlekedési út és a gyalogos közlekedésre alkalmas terület nem számítható be.

(4) A (2) bekezdésben szabályozott gépjárműbeállók megközelítését szolgáló közlekedési út minimális szélessége 2,50 m, a gyalogos közlekedésre alkalmas terület minimális szélessége 90 cm, egy telken kettőnél több lakó rendeltetési egység fölött 1,50 m.

(5) Kizárólag lakó rendeltetési egységet magában foglaló épület esetén egynél több gépjármű elhelyezése az előkertben nem lehetséges.

(6) Egy telken 4-nél több gépjármű felszíni elhelyezése esetén a beállók használatához a személygépkocsi megfordulási lehetőséget biztosítani kell, melyet útburkolati jellel, táblával is jelölni szükséges.

II. Fejezet

Az épített és természeti értékek és a környezeti elemek védelme

9. Épített értékek

9. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet határát az SZT-1 terv tartalmazza.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeket Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

(3) A helyi védelem elemeit Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

(4) A helyi területi védelem alatt álló építészeti örökség elemeit Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 12/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

(5) A régészeti lelőhelyeket az SZT-1 terv tartalmazza.

10. Természeti értékek

10. § (1) A NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek jelölését az SZT-1 jelű terv tartalmazza.

(2) A természeti területeket, az országos ökológiai hálózatba tartozó területeket, az egyedi tájértékeket az SZT-1 jelű szabályozási tervlap tartalmazza.

11. Környezetvédelem

11. § (1) Levegőtisztaság-védelem:

a) Levegőtisztaság-védelmi besorolás: 10. számú légszennyezettségi zóna.

b) A rendelet hatálya alá tartozó területen csak olyan anyag helyezhető el, amely nem tartalmaz illékony és az egészségre ártalmas hatást, vagy bűzhatást kiváltó alkotóelemet, illetve csak olyan tevékenység engedhető meg, amelynél a fentiekben foglalt hatások nem állnak elő.

(2) Felszíni, felszín alatti vizek védelme:

a) felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület,

b) a terv területén gépkocsitárolót, gépek elhelyezésére szolgáló területet létesíteni, gépeket karbantartani csak jogszabályba nem ütköző helyen és csak vízzáró, burkolt felületen lehet,

c) a terv területén új, gépkocsiforgalmat lebonyolító utat kialakítani, meglévő utat felújítani csak a talaj- és felszíni vizek fokozott védelme mellett lehet,

d) az a) és b) pontokban foglalt esetekben biztosítani kell a megfelelő felszíni vízelvezetést és gyűjtést, valamint az összegyűjtött vizek olajfogó műtárgyon való keresztülvezetését,

e) jelen rendelet hatálya alá tartozó területen tilos a talajkutakba a vízminőséget bármilyen módon veszélyeztető szennyező anyagot bevezetni, ilyen anyagot szikkasztani, illetve megfelelő tisztítás nélkül az élővizekbe juttatni.

(3) A beépítésre szánt terület környezetvédelmi előírásai:

a) Hulladékelbánás: Kötelező hulladékelszállítás a városi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.

b) A beépítésre szánt övezeteket érintően a városi ivóvízhálózat kiépítése és igénybe vétele csak a csatornahálózat egyidejű kiépítésével és igénybevételével engedélyezhető.

c) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(4) A vízbázisok hidrogeológiai védőövezetei által lefedett területeken figyelembe kell venni a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet előírásait.

MÁSODIK RÉSZ

Területfelhasználási, övezeti előírások

III. Fejezet

Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint

12. § (1) A település igazgatási területének tagolódása:

a) beépített és beépítésre szánt terület,

b) beépítésre nem szánt terület.

(2) Beépített és beépítésre szánt terület

a) Lakóterület: kertvárosias Lke

b) Vegyes terület: településközpont Vt

c) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

d) Üdülő terület

da) hétvégiházas üdülőterület Üh

db) üdülőházas terület Üü

(3) Beépítésre nem szánt terület

a) Közlekedési terület

aa) országos gyorsforgalmi út KÖu Gyf

ab) országos mellékút KÖu-M

ac) kiszolgáló út Köu

ad) védőfásítás Köu Vf

b) Különleges terület

ba) jelentős zöldfelületű különleges terület K-Régészeti park

bb) különleges temető terület K-Temető

bc) hulladékudvar területe K-Hulladékudvar

c) Zöldterület

ca) közpark Zkp

cb) közkert Zkk

cc) rekreációs városi zöldterület Z-r

d) Erdőterület: véderdő Ev

e) Mezőgazdasági terület

ea) mezőgazdasági terület Má-V

eb) mezőgazdasági terület - szőlő Má-V/szőlő

ec) mezőgazdasági terület - védett gyep Má-V/védett gyep

IV. Fejezet

Beépítésre szánt terület

12. Lakóterület

13. § A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint: kertvárosias lakóterület Lke

13. Kertvárosias lakóterület, Lke

14. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető rendeltetések a főépületben, a lakó rendeltetésen kívül:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális és

d) sport.

(2) Kertvárosias lakóövezetekben a főépületen kívül az alábbi melléképületek, melléképítmények helyezhetők el:

a) fedett gépjárműbeálló a (4) bekezdésben foglaltak szerint,

b) közmű-becsatlakozási műtárgy,

c) közműpótló műtárgy,

d) kerti építmény,

e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

f) komposztáló,

g) tároló épület a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) A kertvárosias lakóterületen a hátsókert előírt legkisebb méretén belül, saroktelek esetén az építési helyen belül telkenként 1 db maximum bruttó 8,0 m2 alapterületű, előtető nélküli, maximum 2,5 méter gerincmagasságú kerti szerszámtároló épület helyezhető el.

(4) A kertvárosias lakóterületen lakó rendeltetési egységet magában foglaló épülethez kapcsolódóan, ahhoz illeszkedve, vagy önállóan, fedett, minden oldalról nyitott, 1 db maximum 20,0 m2 vízszintes vetületű tetőfelülettel kialakított gépjárműbeálló helyezhető el.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen az alábbi övezeti jellel ellátott kertvárosias övezetek vannak:

a) Lke-V/1

b) Lke-V/2

c) Lke-V/3

d) Lke-V/4

e) Lke-V/5

f) Lke-V/6

g) Lke-V/K

h) Lke-V/T1

i) Lke-V/T2

(6) Kertvárosias lakóövezetekben, ahol a beépítési mód szabadon álló, de ha a kialakult beépítés oldalhatáron álló, ott a meglévő épülethez való hozzáépítés, ráépítés, átalakítás és felújítás a megengedett beépítettség mértékéig oldalhatárosan is megengedhető a tűzvédelmi előírások betartása mellett.

(7) A kertvárosias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető. Az építési övezetre előírt minimálisan kialakítandó telekterület kétszeresét elérő, vagy azt meghaladó területű telken, két, egyenként legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető.

(8) Lke-V/1 jelű kertvárosias övezetek építési paraméterei:

a) maximális beépíthetőség 12%

b) minimális zöldfelület 75%

c) maximális szintterületi mutató 0,25

d) maximális épületmagasság 5,5m

e) legkisebb beépíthető telek mérete 1200 m2

f) legkisebb beépíthető telek szélessége 16,0 m

g) beépítési mód szabadon álló

h) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 6,0 m, és oldalkert 3,0 m.

(9) Lke-V/2 jelű kertvárosias övezetek építési paraméterei:

a) maximális beépíthetőség 12%

b) minimális zöldfelület 75%

c) maximális szintterületi mutató 0,25

d) maximális épületmagasság 5,5 m

e) legkisebb beépíthető telek mérete 1000 m2

f) legkisebb beépíthető telek szélessége 12,0 m

g) beépítési mód szabadon álló

h) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 6,0 m, és oldalkert 3,0 m.

(10) Lke-V/3 jelű kertvárosias övezetek építési paraméterei:

a) maximális beépíthetőség 12%

b) minimális zöldfelület 75%

c) maximális szintterületi mutató 0,25

d) maximális épületmagasság 5,5 m

e) legkisebb beépíthető telek mérete 800 m2

f) legkisebb beépíthető telek szélessége K (kialakult) vagy 16,0 m

g) beépítési mód szabadon álló

h) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 3,0 m.

(11) Lke-V/4 jelű kertvárosias övezetek építési paraméterei

a) maximális beépíthetőség 15%

b) minimális zöldfelület 75%

c) maximális szintterületi mutató 0,25

d) maximális épületmagasság 5,5 m

e) legkisebb beépíthető telek mérete 1200 m2

f) legkisebb beépíthető telek szélessége 16,0 m

g) beépítési mód szabadon álló

(12) Lke-V/5 jelű kertvárosias építési övezetek:

a) A terület felett jelenleg több magasfeszültségű elektromos távvezeték húzódik. A vezetékek védőtávolságait az SZT jelű szabályozási tervlap tartalmazza. Az olyan telkeken, amelyek még nincsenek beépítve, de a védőtávolságok nem teszik lehetővé építési hely kijelölését, nem lehet új épületet elhelyezni.

b) Azokon a telkeken, amelyeken már meglévő épületek találhatók az elektromos vezetékek védőtávolságában, új épületet építeni, illetve a meglévő épületet bővíteni nem lehet.

c) Amennyiben az elektromos légvezetékek elbontásra kerülnének, vagy földkábellel lesznek kiváltva, úgy az említett telkek esetében a korlátozás azonnal érvényét veszíti, és a telkek az övezeti szabályok szerint beépíthetővé válnak.

(13) Lke-V/6 jelű kertvárosias övezetek építési paraméterei:

a) maximális beépíthetőség 25%

b) minimális zöldfelület 50%

c) maximális szintterületi mutató 0,25

d) maximális épületmagasság 5,5 m

e) legkisebb beépíthető telek mérete 1200 m2

f) legkisebb beépíthető telek szélessége 16,0 m

g) beépítési mód szabadon álló

h) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 6,0 m, és oldalkert 3,0 m.

(14) Lke-V/K jelű kertvárosias övezetek építési paraméterei:

a) maximális beépíthetőség K (kialakult)

b) minimális zöldfelület K (kialakult)

c) maximális szintterületi mutató K (kialakult)

d) maximális épületmagasság K (kialakult)

e) legkisebb beépíthető telek mérete K (kialakult)

f) legkisebb beépíthető telek szélessége K (kialakult)

g) beépítési mód szabadon álló

h) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 6,0 m, és oldalkert 3,0 m.

(15) Lke-V/T1 jelű kertvárosias övezetek építési paraméterei:

a) maximális beépíthetőség 12%

b) minimális zöldfelület 70%

c) maximális szintterületi mutató 0,25

d) maximális épületmagasság 5,5 m

e) legkisebb beépíthető telek mérete 3000 m2

f) legkisebb beépíthető telek szélessége 24,0 m

g) legnagyobb kialakítható telek szélessége 60,0 m

h) beépítési mód szabadonálló

i) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert 10,0 m, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 3,0 m.

j) Az építési övezet telkein a (7) bekezdéstől eltérően több főépület is elhelyezhető.

k) Az építési övezet telkein a teleknagyság függvényében, minden megkezdett 1500 m2 esetén egy-egy főépület létesíthető, de egy telken maximum négy főépület helyezhető el. Az elhelyezhető főépületek alapterülete külön-külön maximum bruttó 200 m2 lehet.

(16) Lke-V/T2 jelű kertvárosias övezetek építési paraméterei:

a) maximális beépíthetőség 12%

b) minimális zöldfelület 70%

c) maximális szintterületi mutató 0,25

d) maximális épületmagasság 5,5 m

e) legkisebb beépíthető telek mérete 2000 m2

f) legkisebb beépíthető telek szélessége 24,0 m

g) beépítési mód szabadon álló

h) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert 10,0 m, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 3,0 m.

14. Vegyes terület

15. § A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint: településközpont terület Vt

15. Településközpont terület, Vt

16. § (1) A településközponti építési övezetben elhelyezhető:

a) igazgatási, iroda,

b) lakó, kivéve, ha azt az építési övezet saját előírása nem engedi meg,

c) szociális,

d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

e) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

g) kulturális, közösségi szórakoztató és

h) sport

rendeltetés.

(2) A településközponti építési övezetben:

a) új lakó/iroda rendeltetési egységet is magában foglaló épület építése,

b) lakó/iroda funkciót eredményező rendeltetésmód változás,

c) bővítéssel, vagy átalakítással új lakó/iroda rendeltetési egység létesítése esetén a módosításokat követően kialakuló lakó rendeltetési egységenként - beleértve a telken már meglévőket - legalább 200 m2 telekterület biztosítandó.

(3) A településközponti területen, azokon a telkeken, ahol legalább 3 új lakó/iroda rendeltetési egység létesül, rendeltetésváltozással, átalakítással vagy bővítéssel legalább 3 lakó/iroda rendeltetési egység jön létre, a módosításokat követően kialakuló lakó/iroda rendeltetési egységenként - beleértve a telken már meglévőket - 20,0 m2 nagyságú, egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani.

(4) A településközponti területen, azokban az övezetekben, ahol lakó rendeltetési egység kialakítása is megengedett, ott a létesítendő épület összes bruttó alapterülete 25%-ának megfelelő hasznos alapterületű, az övezeti előírásokban megengedett önálló, nem lakó rendeltetési egység elhelyezése az épület földszintjén biztosítandó.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen az alábbi övezeti jellel ellátott településközpont vegyes övezetek vannak:

a) Vt-V/1

b) Vt-V/2

c) Vt-V/3

d) Vt-V/T1

e) Vt-V/T2

f) Vt-V/K

(6) Vt-V/1 jelű településközpont vegyes övezet építési előírásai:

a) maximális beépíthetőség 15%

b) minimális zöldfelület 70%

c) maximális szintterületi mutató 0,5

d) maximális épületmagasság 5,5 m

e) legkisebb kialakítható telek mérete 1200 m2

f) legkisebb kialakítható telek szélessége 20,0 m

g) beépítési mód szabadon álló

h) A legkisebb telekméretet és telekszélességet el nem érő telken épület nem építhető.

i) Az építési övezetben maximum négy lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület helyezhető el.

j) Az építési övezetben telkenként csak egy főépület helyezhető el.

k) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 4,0 m.

(7) Vt-V/2 jelű településközpont vegyes övezet építési előírásai:

a) maximális beépíthetőség 15%

b) minimális zöldfelület 50%

c) maximális szintterületi mutató 0,5

d) maximális épületmagasság 6,0 m

e) legkisebb kialakítható telek mérete K (kialakult)

f) legkisebb kialakítható telek szélessége K (kialakult)

g) beépítési mód szabadon álló

h) A legkisebb telekméretet és telekszélességet el nem érő telken épület nem építhető.

i) Az építési övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető. A tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként 1 db, legfeljebb bruttó 60,0 m2-es összalapterülettel szolgálati lakás helyezehető el.

j) Az építési övezetben telkenként csak egy főépület helyezhető el.

k) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 4,0 m.

(8) Vt-V/3 jelű településközpont vegyes övezet építési előírásai:

a) maximális beépíthetőség 20%

b) minimális zöldfelület 50%

c) maximális szintterületi mutató 1

d) maximális épületmagasság 6,0 m

e) legkisebb kialakítható telek mérete 2500 m2

f) beépítési mód szabadon álló

g) A legkisebb telekméretet el nem érő telken épület nem építhető.

h) Az építési övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető. A tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként 1 db, legfeljebb bruttó 60,0 m2-es összalapterülettel szolgálati lakás helyezhető el.

i) Az építési övezetben telkenként csak egy főépület helyezhető el.

j) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 4,0 m.

(9) Vt-V/T1 jelű településközpont vegyes övezet építési előírásai:

a) maximális beépíthetőség 15%

b) minimális zöldfelület 70%

c) maximális szintterületi mutató 0,5

d) maximális épületmagasság 6,0 m

e) legkisebb kialakítható telek mérete 2500 m2

f) legkisebb kialakítható telek szélessége 24,0 m

g) beépítési mód szabadon álló

h) A legkisebb telekméretet és telekszélességet el nem érő telken épület nem építhető.

i) Az építési övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető. A tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként 1 db, legfeljebb bruttó 60,0 m2-es összalapterülettel szolgálati lakás helyezhető el.

j) Az építési övezetben telkenként csak egy főépület helyezhető el.

k) Az elhelyezhető főépületek alapterülete külön-külön maximum bruttó 200 m2 lehet.

l) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 4,0 m.

(10) Vt-V/T2 jelű településközpont vegyes övezet építési előírásai:

a) maximális beépíthetőség 70%

b) minimális zöldfelület 10%

c) maximális szintterületi mutató 1,5

d) maximális épületmagasság 10,5 m

e) legkisebb kialakítható telek mérete 14000 m2

f) beépítési mód szabadon álló

g) A legkisebb telekméretet és telekszélességet el nem érő telken épület nem építhető.

h) A tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként 4 db, legfeljebb bruttó 60,0 m2-es összalapterülettel szolgálati lakás helyezehető el.

i) Az építési övezetben telkenként több főépület is elhelyezhető. Minden 1250 m2 után egy-egy főépület elhelyezése megengedett.

j) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 4,0 m.

(11) Vt-V/K jelű településközpont vegyes övezet építési előírásai:

a) maximális beépíthetőség K

b) minimális zöldfelület 40%

c) maximális szintterületi mutató 1,5

d) maximális épületmagasság K

e) legkisebb kialakítható telek mérete K

f) beépítési mód szabadon önálló

g) A legkisebb telekméretet és telekszélességet el nem érő telken épület nem építhető.

h) Az építési övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető.

i) Az építési övezetben telkenként egy főépület helyezhető el.

j) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 4,0 m.

k) Az építési övezetben, a meglévő és működő kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület tovább nem bővíthető, új épület nem helyezhető el, a meglévő épület felújítása és állagmegőrzési munkái engedélyezettek.

16. Gazdasági terület

17. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, termelő gazdasági tevékenységi célú épületek építhetők.

(2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül

a) igazgatási funkció,

b) egészségügyi, szociális funkció,

c) oktatási funkció helyezhető el.

d) A gazdasági tevékenységi célú épületben - annak tömegén belül - a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló telkenként 1 db, legfeljebb bruttó 60,0 m2-es összalapterülettel szolgálati lakás alakítható ki.

e) A kereskedelmi, szolgáltató területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Gksz-V/1 jelű gazdasági övezet építési paraméterei:

a) maximális beépíthetőség 40%

b) minimális zöldfelület 20%

c) maximális szintterületi mutató 1,2

d) maximális épületmagasság 9,0 m

e) legkisebb kialakítható telek mérete 1500 m2

f) legkisebb kialakítható telek szélessége 20,0 m

g) beépítési mód szabadonálló

(5) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert 10,0 m, hátsókert 20,0 m, és oldalkert 6,0 m.

(6) Az építési övezetben több főépület is elhelyezhető.

(7) A legkisebb telekméretet és telekszélességet el nem érő telken épület nem építhető.

17. Üdülőterület

18. § (1) Az üdülő terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) üdülőházas üdülőterület Üü

b) hétvégi házas üdülőterület Üh

(2) Üdülőterületen a főépületen kívül az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) önálló, a főépülettel nem egybeépített személygépkocsitároló

b) közmű-becsatlakozási műtárgy,

c) közműpótló műtárgy,

d) kerti építmény,

e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

f) komposztáló.

(3) Üdülőterületen, ahol a beépítési mód szabadon álló, de ha a kialakult beépítés oldalhatáron álló, ott a meglévő épülethez való hozzáépítés, ráépítés, átalakítás és felújítás a megengedett beépítettség mértékéig oldalhatárosan is megengedhető. Oldalhatáros beépítés esetén az oldalkert mérete 6 m.

19. § (1) Üdülőházas üdülőterület (Üü-V):

a) Az Üü-V/1 jelű építési övezetben üdülőépület, üdülőtábor, kemping helyezhető el.

b) A fő funkción kívül azokhoz kapcsolódóan elhelyezhető még:

ba) idegenforgalmi,

bb) kereskedelmi,

bc) vendéglátó, és

bd) szolgáltató

funkció.

(2) A területen a fölötte húzódó nagyfeszültségű elektromos távvezetékek miatt csak a terven kijelölt építési helyeken lehet építményeket elhelyezni. Lakókocsi és sátorhely a vezeték védősávjában is telepíthető.

(3) A legkisebb telekméretet és a legkisebb telekszélességet el nem érő telkeken épület nem helyezhető el.

(4) Üü-V1 jelű üdülőházas üdülőterület építési övezeti előírásai:

a) maximális beépíthetőség 10%

b) minimális zöldfelület 80%

c) maximális szintterületi mutató 0,2

d) maximális épületmagasság 5,5 m

e) legkisebb kialakítható telek mérete 2500 m2

f) legkisebb kialakítható telek szélessége 35,0 m

g) beépítési mód szabadon álló

h) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert: SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 3,0 m.

i) Az építési övezet telkein több főépület létesíthető.

j) Az elhelyezhető főépületek alapterülete külön-külön maximum bruttó 200 m2 lehet.

20. § (1) Hétvégiházas üdülőterület (Üh): A rendelet hatálya alá tartozó területen az alábbi övezeti jellel ellátott hétvégiházas építési övezetek vannak:

a) Üh-V/1

b) Üh-V/2

c) Üh-V/T1

(2) A hétvégiházas üdülőterületen maximum egy, két rendeltetési egységet magában foglaló főépület helyezhető el.

(3) Amennyiben a telek nagysága eléri az 1200 m2-t, úgy az üdülő funkció helyett egy, kétlakásos lakóépület is elhelyezhető maximum bruttó 200 m2-ig.

(4) Hétvégiházas üdülőterületen vendéglátó rendeltetés csak és kizárólag ott helyezhető el, ahol azt az övezet, saját, normatív előírásai megengedik.

(5) Üh-V/1 jelű hétvégiházas üdülőterület építési övezeti előírásai:

a) maximális beépíthetőség 10%

b) minimális zöldfelület 75%

c) maximális szintterületi mutató 0,2

d) maximális épületmagasság 5,5 m

e) legkisebb kialakítható telek mérete 1000 m2

f) legkisebb kialakítható telek szélessége 16,0 m

g) beépítési mód szabadon álló

h) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert: SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 3,0 m.

(6) Üh-V/2 jelű hétvégiházas üdülőterület építési övezeti előírásai:

a) maximális beépíthetőség 10%

b) minimális zöldfelület 75%

c) maximális szintterületi mutató 0,2

d) maximális épületmagasság 5,5 m

e) legkisebb kialakítható telek mérete 500 m2

f) legkisebb kialakítható telek szélessége 16,0 m

g) beépítési mód szabadon álló

h) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert: SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 6,0 m, és oldalkert 3,0 m.

i) Az építési övezetben az 1000 m2-t el nem érő telkeken a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően csak egy üdülő rendeltetési egységet magába foglaló épület helyezhető el. Az 1000 m2-t meghaladó telkek estén a két üdülő rendeltetési egység elhelyezése is megengedett.

(7) Üh-V/T1 jelű hétvégiházas üdülőövezet övezet építési előírásai:

a) maximális beépíthetőség 10%

b) minimális zöldfelület 75%

c) maximális szintterületi mutató 0,2

d) maximális épületmagasság 5,5 m

e) legkisebb kialakítható telek mérete 3000 m2

f) legkisebb kialakítható telek szélessége 24,0 m

g) legnagyobb kialakítható telek szélessége 60,0 m

h) beépítési mód szabadon álló

i) Az építési övezetben az építési hely határa: előkert: SZT-1 terven rajzosan jelölt, hátsókert 10,0 m, és oldalkert 3,0 m.

j) Az építési övezet telkein a (2) bekezdéstől eltérően több főépület is elhelyezhető.

k) Az építési övezet telkein a teleknagyság függvényében, minden megkezdett 1500 m2 esetén egy-egy főépület létesíthető, de egy telken maximum négy főépület helyezhető el. Az elhelyezhető főépületek alapterülete külön-külön maximum bruttó 200 m2 lehet.

l) Az építési övezetben a helyi lakosság igényeit kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó rendeltetés elhelyezhető.

V. Fejezet

Beépítésre nem szánt terület

18. Közlekedési területek és létesítmények

21. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát az SZT-1 tervlap tartalmazza.

(2) A közút területek besorolása az úthálózatban betöltött szerepük szerint:

a) Országos közút

aa) főút

ab) mellékút

b) Helyi közút

ba) települési gyűjtőút

bb) kiszolgáló út

(3) Keresztmetszeti elrendezések tervezett közutak esetén:

a) Gyűjtőút:

aa) legalább 7,0 m széles útburkolat,

ab) kétoldali, legalább 1,5-1,5 m széles járda,

ac) legalább egyoldali, árnyékadó növényzet (fasor),

ad) az útkorona és a járda között legalább 3,5-3,5 m széles zöldsáv.

b) Kiszolgálóút:

ba) legalább 6,0 m széles útburkolat,

bb) kétoldali beépítés esetén kétoldali, legalább 1,5-1,5 m széles járda,

bc) egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,

bd) legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor),

be) kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m széles zöldsáv.

(4) A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:

a) Hossztengelyére merőleges szakaszolás az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 150,0 m-nél hosszabb nem lehet. Ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül a zsákutca végén 20,0 x 20,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható. A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.

b) Hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás

ba) kerékpárút,

bb) kerékpáros és gyalogos út,

bc) gyalogjárda,

bd) árok

számára.

(5) Az SZT-1 terven rögzítettektől eltérni az útburkolatok nyomvonalának - tengelyvonaluk helyének legfeljebb 0,5 m-nyi megváltoztatása - pontosítása és szélességének legfeljebb 0,5 m-nyi mértékben való növelése vagy csökkentése érdekében, az összes útépítési elemre kiterjedő vizsgálat alapján, műszakilag indokolt esetben lehet.

(6) A Köu övezetben a SZT - 1 szabályozási tervlapon jelölt építési helyen kereskedelmi, szolgáltató, és vendéglátó rendeltetésű építmény elhelyezhető, a jelölt építési hely 100% -a beépíthető. A jelölt építési helyen a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m, az építési helyen csak földszintes épület létesíthető.

(7) A közművekre vonatkozó előírások:

a) A területen a közművezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek a föld alatt:

aa) ivóvíz vezeték,

ab) szennyvíz vezeték,

ac) középnyomású földgáz vezeték,

ad) távbeszélő földkábel,

ae) kábel TV vezeték,

af) középfeszültségű villamos földkábel,

ag) kisfeszültségű villamos földkábel.

b) A csapadékvíz elvezetését nyílt árkos, vagy zárt csapadékvíz csatornával kell megoldani.

c) A területen légvezetékes megoldás alkalmazása nem lehetséges, a meglévő légvezetékeket legkésőbb rekonstrukciójuk során föld alá kell helyezni.

(8) Az SZT-1 terven jelölt helyen fasort kell telepíteni, fát kell ültetni. A fasor legalább egy-egy útcsatlakozás közötti szakaszon azonos fajtájú, egyidőben ültetett, közepes lombkoronájú, lombos díszfákból állhat.

(9) Az SZT-1 terven fasor jellel megjelölt utcaszakaszon a közművezetékek fektetésénél, a burkolati rend kialakításánál biztosítani kell egymástól legalább 8,0 m tőtávolságú fasor kialakításának lehetőségét.

(10) Országos mellékút övezete (KÖu-M)

a) Az övezetben csak az övezet rendeltetését szolgáló közlekedési és közmű létesítmények műtárgyai és azok kiszolgáló épületei helyezhetők el.

b) Az övezet területéről telekkiszolgálás csak kiépített szerviz útról lehetséges, a fő forgalmi áramlatot levezető útpályáról kapubehajtó nyitása tilos.

c) Az övezetben záportározó csak természetes partfallal létesíthető, a partfal nem szilárd burkolattal nem burkolható.

19. Magánút

22. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen magánút nem alakítható, kivéve az SZT-2 jelű, szabályozási tervlap tömbfeltárás területeként jelölt övezeteiben és az SZT-1 jelű szabályozási terven rajzosan jelölt helyen és módon.

(2) Magánút telke az övezeti paramétersorban megadott kialakítható teleknagyságtól eltérően kisebb teleknagysággal is kialakítható.

(3) Az SZT-2 jelű szabályozási tervlapon tömbfeltárás területeként jelölt övezetekben a közforgalom elől elzárt magánutak szélessége:

a) egyoldali beépítésnél, 1-3 telek kiszolgálására: 4,0 m,

b) kétoldali beépítésnél, 1-6 telek kiszolgálására: 5,0 m.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott telekszám feletti telekosztás magánúttal való kiszolgálása nem engedélyezett.

(5) Az SZT-2 jelű, szabályozási tervlapon tömbfeltárással érintett telektömbként jelölt területeken a közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése és forgalomszabályozási előírása:

a) legalább 5,0 m széles útburkolat,

b) legalább kétoldali, 1,0-1,0 m széles padka,

c) legalább egyoldali, legalább 1,5 m széles árok,

d) legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor)

e) lakó-pihenő övezeti megjelölés.

(6) 50,0 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakítandó magánút esetében a zsákutca végén 16,0 x 20,0 m méretű végfordulót kell kiépíteni.

20. Közműterület (KÖm)

23. § (1) A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények és a közműellátás műtárgyai helyezhetők el.

(2) Az övezetben a közművek építményeinek elhelyezése érdekében a telekalakítás engedélyezett.

21. Különleges beépítésre nem szánt terület

24. § A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) jelentős zöldfelületű különleges terület K-Régészeti park

b) különleges temető terület K-Temető

c) különleges hulladékudvar területe K-Hulladékudvar

25. § (1) Jelentős zöldfelületű különleges terület (K-Régészeti park):

a) A jelentős zöldfelületű különleges terület célja és használata szerint: Scarbantia Régészeti Park bemutatása.

b) Az Amphitheatrum területén - a végleges helyreállítás megkezdéséig - a jelenlegi földborítás finom tereprendezéssel és gyepes felületképzéssel megőrzendő.

c) Az Amfiteátrum és a Nemeseum bemutathatóságához az övezetben maximum 10%-os beépíthetőséggel bemutató épület, múzeum és fogadóépület elhelyezhető.

(2) Az övezetben épület maximum 4,5 m épületmagassággal létesíthető.

(3) Az övezetben a minimális zöldfelületi arány 70%.

(4) Az övezetben a telekalakítás nem engedélyezett.

26. § (1) Különleges temető terület (K-Temető):

a) Különleges terület, amely a kegyeleti funkciók ellátására szolgál.

b) A temető területén a temető működéséhez és fenntartásához szükséges építmények építhetők.

(2) A temető területére vonatkozó övezeti előírások:

a) beépítési mód: szabadon álló,

b) megengedett legnagyobb beépítettség: 5%,

c) megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,5 m,

d) építési hely határa:

da) Előkert 5,0 m

db) Oldalkert 5,0 m

dc) Hátsókert 5,0 m

(3) Az építési övezet építményeinek parkolási igénye 500 m-en belüli közterületi parkoló felhasználásával is biztosítható.

(4) Az építési övezet telkeinek zöldfelületét legalább kétszintű növényzetként kell kialakítani.

27. § (1) Különleges hulladékudvar terület (K-Hulladékudvar):

a) Az övezetben a hulladékgazdálkodás, valamint szelektív hulladékgyűjtés építményei helyezhetők el.

b) Az övezetben

ba) a hulladékgazdálkodási technológiához kapcsolódó üzemi épület,

bb) adminisztrációs épület,

bc) szociális épület

helyezhető el.

(2) A telken belül az oldalkerti és hátsókerti telekhatárok mentén 5 méter széles, többszintes takaró-védőfásítást kell létesíteni.

(3) A Különleges hulladékudvar területére vonatkozó övezeti előírások:

a) beépítési mód: szabadon álló,

b) megengedett legnagyobb beépítettség: 10%,

c) megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 m,

d) építési hely határa:

da) Előkert 5,0 m

db) Oldalkert 5,0 m

dc) Hátsókert 5,0 m

22. Zöldterületek

28. § (1) A zöldterületek és városi zöldfelületek használatuk szerint az alábbiak:

a) közpark Zkp

b) közkert Zkk

c) rekreációs városi zöldterület Z-r

(2) Közpark (Zkp) övezete a városi szintű zöldfelületi rendszer övezete, melyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.

a) A közpark (Zkp) zöldfelületi fedettsége legalább 80%

b) A közpark (Zkp) legnagyobb beépítettsége maximum 3%

c) A közpark (Zkp) telkén épület legfeljebb 3,0 m legnagyobb épületmagassággal helyezhető el.

(3) Közkert (Zkk) övezete a városi szintű zöldfelületi rendszer övezete, melyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.

a) A közkert (Zkk) zöldfelületi fedettsége legalább 60%

b) A közkert (Zkk) legnagyobb beépítettsége maximum 3%

c) A közkert (Zkk) telkén épület legfeljebb 3,0 m legnagyobb épületmagassággal helyezhető el.

(4) Rekreációs városi zöldterület (Z-r) övezete a városi szintű zöldfelületi rendszer övezete, melyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat jellemez.

a) A rekreációs városi zöldterület (Z-r) zöldfelületi fedettsége legalább 50%

b) A rekreációs városi zöldterület (Z-r) legnagyobb beépítettsége maximum 10%

c) A rekreációs városi zöldterület (Z-r) övezetben épület legfeljebb 6,0 m legnagyobb épületmagassággal helyezhető el.

(5) Zöldterület övezetében

a) sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló kerti berendezés, kerti pavilon, szobor, dísztárgy, szökőkút, köztéri berendezés, a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

b) A rekreációs városi zöldterület (Z-r) övezetben a jelen bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívül kerékpárút, tornapálya, sportpálya, játszótér, szabadtéri fittness park, gördeszka park, valamint a terület és a sportpályák fenntartásához, és üzemeltetéséhez szükséges épületek, valamint sport, egészségügyi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetésű épület elhelyezhető.

(6) A zöldterület övezetében az építési hely határa: előkert 5,0 m, hátsókert 5,0 m és oldalkert 5,0 m.

(7) Az SZT-1 terven közterületi zöldterület jellel megjelölt övezet határait megváltoztatni legfeljebb 1,0 m-es eltéréssel lehet.

23. Erdőterület

29. § (1) Az erdőterület övezete az erdő elsődleges rendeltetése szerint: véderdő Ev

(2) A védelmi erdők övezetében - az erdei kilátó és a magasles kivételével - épületet elhelyezni nem lehet. Közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

(3) Az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények elhelyezhetők.

24. Mezőgazdasági terület

30. § (1) Az övezetben a növénytermesztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben lakás rendeltetés nem létesíthető, lakó épület nem építhető.

(3) A mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) általános mezőgazdasági terület, szőlő - Má-V/szőlő

b) általános mezőgazdasági terület, védett gyep - Má-V/védett gyep

c) általános mezőgazdasági terület - Má-V

31. § (1) Általános mezőgazdasági terület, szőlő - Má-V/szőlő: Má-V/szőlő jelű mezőgazdasági övezet építési paraméterei:

a) maximális beépíthetőség 3%

b) minimális zöldfelület 90%

c) maximális épületmagasság 4,5 m

d) legkisebb kialakítható telek szélessége 16,0 m

e) beépítési mód szabadon álló

(2) A közterületi telekhatáron mért 10,0 m telekszélességet el nem érő telken épület nem építhető.

(3) 720-3000 m2 közötti teleknagyság esetén egy db gazdasági épület vagy egy db terepszint alatti borospince építhető,

(4) 3000 m2 fölött egy db gazdasági épület és egy db terepszint alatti borospince építhető, max. bruttó 150 m2-es kialakítással, amennyiben a közterületi telekhatáron mért telekszélesség meghaladja a 16,0 m-t.

(5) A maximális szintterületi mutató a 720 és 3000 m2 nagyságú telkek esetén 0,06, a 3000 m2 feletti telkek esetén 0,08.

(6) Az övezetben az építési hely határa: előkert 20,0 m, hátsókert 20,0 m, és oldalkert 3,0 m.

(7) Az övezetben az emberi tartózkodásra szolgáló építmények elhelyezésének feltételei

a) a villamosenergia (közüzemi, vagy helyi) ellátás biztosított,

b) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz (közműves, vagy saját kútról táplált) - szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított,

c) a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával, vagy közüzemi szennyvízcsatornával biztosított,

d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelő szikkasztása biztosított,

e) a használat során keletkező hulladékok elszállítása biztosított.

32. § Általános mezőgazdasági terület, védett gyep - Má-V/védett gyep: A területen semmiféle építési tevékenység nem végezhető, a védett növények természetes környezete eredeti állapotban megtartandó.

33. § (1) Általános mezőgazdasági terület, Má-V övezet: Az övezetben építmény nem építhető.

(2) Az övezetben telekosztás csak az 1,0 Ha-t meghaladó telek esetében engedélyezett.

(3) Az övezetben a minimálisan kialakítható teleknagyság 3000 m2.

34. § * 

35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Dr. Farkas Ciprián Dr. Sárvári Szabolcs
polgármester jegyző

1. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 38/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez

2. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 38/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez

3. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 38/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére