Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

az Északnyugati városrész, Sopronbánfalva - Kutyahegy, Lőverek és a Délkeleti gazdasági területre vonatkozó Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésének az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) *  A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya az Északnyugati városrész, Sopronbánfalva és Kutyahegy, Lőverek és a Délkeleti gazdasági terület, a HÉSZ 1. mellékletében (1/A. és 1/B. melléklet) - és a HÉSZ 2. mellékletében a szabályozási terven lehatárolt területre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát, rendeltetésmódosítást végezni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai és a HÉSZ rendelkezései szerint szabad.

(3) *  A HÉSZ mellékletei a következők:

a) 1/A. melléklet: Sopron MJV teljes közigazgatási területének, városrészeinek átnézeti térképe, munkaszám: TT/08518-M1/22,

b) 1/B. melléklet: A rendelet területi hatálya és az egyes városrészek lehatárolása, munkaszám: TT-08518-M1/21,

c) 2. melléklet: SZT jelű Szabályozási terv az Északnyugati terület, Sopronbánfalva - Kutyahegy, Lőverek és Délkeleti gazdasági terület városrészekre vonatkozóan (továbbiakban: szabályozási terv), munkaszám: TT/08518-M1/22,

d) 3. melléklet: Építési övezetek és övezetek paramétereit meghatározó táblázat,

e) 4. melléklet: Javasolt mintakeresztszelvények.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Csoportházas beépítés: egyedi vagy tömbtelken szabadonálló építési helyen belül álló épület, tömegformálása szerint ikerház, sorház, láncház, átrium ház, sorgarázs, vagy egységes megjelenésű kis-társasház, Jele: CS.

2. Egybefüggő (pihenő és játszókerti) zöldfelület: a teleknek az a növényzettel fedett része, amelynek bármelyik oldala legalább 5,0 m, ahol játszószerek, (homokozó, hinta, mászóka stb.) és pihenőszerek (pad stb.) a rendeltetésszerű használatra alkalmas módon elhelyezhetők, megközelítése és használata az összes lakás használója számára biztosított.

3. Építési övezeti, övezeti paraméterek: az építési övezet legkisebb, vagy legnagyobb határértéke, a kialakítható telek legkisebb területe és szélessége, beépítési mód, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke terepszint felett és alatt, a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke, a megtartandó, kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke.

4. Főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület; épületnek nem minősülő építmény nem főépület.

5. Irányadó szabályozási vonal: tervezett, tömbfeltáró új kiszolgáló út lehetséges nyomvonala és szélessége, mely a tulajdonviszonyok alakulása és a tulajdonosi szándékok szerint változtatható a szabályozási terven jelölt helyében és vonalvezetésében, ütemezhető megvalósításában, valamint tulajdonosi szándék szükségessége esetén el is hagyható. A tömbfeltárás helye a telekalakításhoz és a tulajdonosi megegyezéshez igazítható. A tömbfeltáró új út, szabályozási terven meghatározott, szélessége nem csökkenthető a megvalósításnál.

6. Kialakult állapot: Az építési övezeti paraméterekben meghatározott „K” betű kialakult állapotot jelent a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke, vagy a zöldfelület legkisebb mértéke vonatkozásában.

7. Kialakult, beépített tömb: a belterületen az a helyszín, ahol a beépítésre szánt telektömbben 75%-ban beépültek a telkek a földhivatali nyilvántartás - alaptérkép szerint.

8. Kialakult beépítettség: település már beépült telkén az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett adatszolgáltatás alapján vagy jogosan szerzett építési joggal épült építmények bruttó alapterületéből számított beépítettség.

9. Kialakult előkert: mindig egy utcaszakaszon (saroktelektől - saroktelekig), vagy legalább 8 egymás melletti telken meghatározó közterületi határ felöli beépítetlen telekrész mérete.

10. Kialakult épületmagasság: az építési telken álló épület épületmagassága.

11. Kialakult vegyes beépítés: történetileg kialakult olyan utcaszakasz, ahol a telekhatártól telekhatárig tartó építési helyen belül az épület szabadon elhelyezett, állhat egyik vagy másik oldalhatáron vagy a hátsó telekhatáron, vagy ezek mindegyikén. Jele: KV.

12. Kiszolgáló-köz: a részes-házas beépítés belső teleksávja, „telken belüli útja”, ami a gépjárművel, közmű bekötő vezetékekkel történő kiszolgálást biztosítja.

13. Közösségi rendeltetés: A lakosság humán infrastruktúra ellátását szolgáló igazgatási, oktatási, nevelési, egészségügyi, pénzügyi, kulturális, szociális, sport, valamint a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati, alapítványi, non-profit szervezetek működését szolgáló rendeltetés.

14. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését segítő, kiegészítő, gazdasági hasznosítású épület, az épületnek nem minősülő építmények nem tartoznak bele.

15. Részes - házas beépítés: sváb házas, zsellérközös, illetve közös udvaros beépítés, sorházszerűen egymás mellé épített fő- és melléképületekkel, telken belüli, közös közről feltárva. Jele: RH.

16. Tartalék lakóterület: A tartalék lakóterület a város közép, vagy hosszútávú lakásépítés céljára fenntartott területe, amelyen építési tevékenységet folytatni csak az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása után lehet.

17. Telekcsoport újraosztással érintett terület: a szabályozási terven lehatárolt azon terület, ahol a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg az építési övezetben meghatározott feltételeknek megfelelő új telkekként történő felosztásával történhet a terület hasznosítása, beépítése.

18. Telekigényes közműlétesítmény: nem vonalas jellegű közüzemi közműlétesítmény önálló telekkel (elektromos alállomás, gázfogadó, vezetékes hírközlési központ, szennyvíz átemelő).

19. Telken belül kialakítandó háromszintű zöldfelület: A szabályozási terven jelölt sávban, gyep, cserje és lombkorona szintű növényzet telepítendő, vagy a meglévő értékes növényzet megtartandó a telek kötelezően kialakítandó zöldfelületi részeként új építésnél vagy rendeltetésváltásnál, védelmi szereppel.

20. Terepszint alatti beépítettség: az épület alatti pinceszint és a meglévő terepszint alatti építmények bruttó alapterületének együttese.

21. Úszótelkes beépítés: olyan telken belüli épület elhelyezés, ahol minden irányban közterülettel határolt építési telken áll az épület, és ahol az 1,0 m-es előkert egyben az épületkörüli járda is, Jele: Ú.

22. Vadkerítés: külterületi beépítésre nem szánt földrészletek biztonsági kerítése, fa oszlopokra vagy fém tartószerkezetre szerelt laza nagylyukú drótháló.

3. Szabályozási elemek és alkalmazásuk

3. § (1) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a) tervezési terület határa,

b) meglévő közterületi telekhatár és tervezett szabályozási vonal (tervezett közterületi telekhatár),

c) szabályozási szélesség, kiszabályozott közterületi szélesség, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerinti közterületi szélesség és azok méretezése,

d) építési övezet, övezet határa, építési övezeti, övezeti jel és a jelhez tartozó paraméterek, a kötelező megszüntető jel,

e) az építési hely rajzi és szöveges rendelkezése, a mindenkori telekhatárhoz viszonyítottan értelmezendő,

f) építési vonal,

g) a telek be nem építhető része,

h) telken belül kialakítandó háromszintű zöldfelület, és kótázott szélessége.

(2) A szabályozási terven jelölt, más jogszabály által elrendelt kötelező erejű szabályozási elemek az alábbiak:

a) művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek (műemlék és telke, műemléki környezet határa, műemléki jelentőségű terület határa, kegyeleti park határa, nyilvántartott régészeti lelőhely határa, helyi jelentőségű védett érték, helyi értékvédelmi terület határa),

b) táj- és természetvédelmi elemek (NATURA 2000 terület határa, tájvédelmi körzet határa, országos jelentőségű természetvédelmi terület, ökológiai hálózat magterületének övezete, ökológiai folyosójának övezete, puffer területének övezete, tájképvédelmi terület övezete, helyi jelentőségű védett természeti érték és helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület határa),

c) egyéb fejlesztési vagy korlátozó tényezők, védőterületek, védősávok, (közlekedési és közműlétesítmények védősávja, felszíni és felszínalatti vízvédelmi területek határa, gyógyhely határa, felszínmozgás veszélyes terület határa, barnamezős terület határa).

(3) A szabályozási terven jelölt, más jogszabály vagy kormányhivatali szerv által meghatározott egyéb korlátozó tényezők:

a) vízbázis belső és külső védőövezetének határa, hidrogeológiai „A” védőövezetének határa,

b) gyógyhely határa, gyógyhely védőterületének határa,

c) felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny terület határa,

d) védőterület, védőtávolság, védősáv határa,

e) 2 m magas akusztikai védőfal,

f) felszínmozgás veszélyes terület határa,

g) barnamezős terület telke.

(4) A szabályozási terven alkalmazott javasolt szabályozási elemek az alábbiak:

a) javasolt belterület határa,

b) irányadó szabályozási vonal,

c) javasolt - irányadó telekhatár,

d) javasolt megszüntető jel,

e) megtartandó fasor,

f) telepítendő fasor,

g) kiszolgáló köz, magánútként kialakítható telken belüli útszakasz,

h) vegyeshasználatú út, (megkülönböztetve KÖu-5 jelű övezeti jellel, színfelülettel),

i) kilátás és rálátás védelem egyedi rendelkezésekkel.

(5) A szabályozási terven jelölt sajátos jogintézmény a telekcsoport újraosztással érintett terület határa.

(6) A szabályozási terven jelölt egyéb, az (1)-(5) bekezdésben nem szereplő elemek, tájékoztató elemek, melyek a tájékozódást és a szabályozási terv értelmezését segítik.

(7) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemektől eltérni csak a 4. §-ban meghatározott esetekben lehet, egyéb esetben a HÉSZ-t, és annak mellékletét képező szabályozási tervet előzetesen módosítani szükséges.

(8) A szabályozási terven alkalmazott más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, a javasolt - irányadó szabályozási elemek és tájékoztató elemek a szabályozási terv módosítása nélkül is változtathatók. A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek kizárólag a más jogszabályban meghatározott előírásokkal összhangban változtathatók.

4. Az egyes szabályoktól való eltérés lehetősége

4. § (1) A szabályozási terv szerinti meglévő és tervezett közterületek szélesíthetők az utak kezelőinek hozzájárulásával, amennyiben a visszamaradó telkek az övezeti, építési övezeti előírásoknak továbbra is megfelelnek, a szélesítés legalább két utca közötti hosszban megtörténik és az érintett tulajdonosok a területet az önkormányzat részére tulajdonba adják, vagy külön megállapodással közhasználat céljára átadják.

(2) A kiszabályozott közlekedési övezetek tengelye +/- 3,0 m-rel eltolható a megvalósításhoz szükséges tulajdonosi megegyezés alapján, ha az út gépjármű közlekedésre alkalmas nyomvonala és hálózati jellege továbbra is biztosított marad.

(3) Ha a kialakult telek különböző építési övezethez tartozik a szabályozási terv szerint, a telek felosztása nélkül, az építés megvalósítható a telekrészre vonatkozó építési övezeti paraméterek alapján, a következők szerint:

a) a telekrészre számított beépítettséggel,

b) a telekrész beépítési módjához és építési paramétereihez tartozó építési helyen,

c) az épületmagasságra vonatkozó méretek betartásával.

(4) Építési övezetek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembevételével a tulajdonosok kérelmére változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező telek legfeljebb 15%-ig érvényesíthető a változás. Egy adott terület esetében az építési övezeti határ, övezeti határ korrigálását a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal lehet érvényesíteni, telekegyesítést, telekhatár-rendezést követően.

(5) Az építési övezetben meghatározott kialakítható legkisebb telekterülettől eltérni a szabályozási terven szabályozási vonallal vagy javasolt - irányadó telekhatárral jelölt telekosztásoknál lehet. A telekhatár iránya, jellege nem változtatható meg, a sorolt telekszerkezet nem alakítható át fekvő telekszerkezetté. Ha az adott építési övezetben kialakítható telek valamelyik mérete a tervezett útszélesítés miatt nem éri el az adott építési övezetben előírt minimális méretet, de az eltérés mértéke nem éri el a 20%-ot, úgy az adott telek kialakítható, az építési övezet általános szabályai szerint beépíthető.

(6) Telekigényes közműlétesítmény számára telek bármely övezetben és bármely építési övezetben kialakítható. A telek nagyságára és beépíthetőségére, a környezetében lévő övezeti és építési övezeti rendelkezések nem értelmezendők. A közműlétesítmény telkének nagyságát és beépítettségét, építményeit a technológiai igények, külön jogszabályok és védőtávolságok határozzák meg.

(7) A zártsorú beépítési módba tartozó építési övezetek esetében a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke a 3. mellékletben meghatározott értéket +5%-kal meghaladhatja saroktelek esetén.

(8) Bánfalva- Kutyahegy és Lőverek városrészben lévő keskeny, 8,0 méter szélességet el nem érő kiszolgáló utak mentén az úttengelytől számított 4,0 méterre helyezhető a közterület felőli kerítés. A közhasználatra átadott telekrész a beépítettségbe, zöldfelületbe beszámítható.

(9) Gksz építési övezet és ellenőrzést igénylő Vi építési övezet telkein, az előkertben és az oldalkertben portaépület létesíthető, legfeljebb bruttó 9,0 m2 alapterülettel. Az Lke jelű kertvárosias lakó övezetben az előkertben, az oldalkertben a 15%-ot meghaladó tereplejtés esetén, valamint, ha a közterületi adottságok szükségessé teszik, gépjárműtároló-lemez alakítható ki.

(10) Az előkertben, az oldalkertben az Lke jelű kertvárosias lakó övezetben a 20%-ot meghaladó tereplejtés esetén, valamint, ha a közterületi adottságok szükségessé teszik terepszint alatti gépjárműtároló alakítható ki. A terepszint alatti gépjárműtároló építésének további feltétele, hogy azt lesüllyesztés, illetve feltöltés/hozzátöltés nélkül a terepbe be lehessen építeni úgy, hogy az építmény a csatlakozó (meglévő) terepszinttől kevesebb mint 1,0 méterrel emelkedjen ki.

5. Közterület alakításra vonatkozó előírások

5. § (1) Közterületen és Ln - kt jelű nagyvárosi lakóterület közterületi övezetben elhelyezhető:

a) fix árusító pavilon legfeljebb 20,0 m2 bruttó alapterülettel, legfeljebb 3,5 m épületmagassággal, tömegközlekedés esőbeállója, várakozó helye,

b) vendéglátó terasz, kiülő, utcabútor közterület alakítási terv alapján,

c) közműfelépítmény (pl.: házastrafó, telefonfülke, forgalmi lámpa kapcsolószekrénye, közkút),

d) szobor, emlékmű, emlékjel,

e) közlekedési zöldfelület, fásított közparkoló közterület alakítási terv alapján,

f) alkalmi vásárok, rendezvények építményei,

g) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

h) illemhely építménye,

i) park és játszótér építményei,

j) szobor, díszkút, szakrális emlék,

k) közösségi kulturális célú épület.

(2) A belterületen a kapubehajtókat egységes műszaki paraméterekkel, az útburkolathoz és járdához akadálymentesen és a felszínivíz-elvezetés rendszeréhez igazodóan kell kialakítani, az út hálózati szerepkörétől függetlenül.

(3) A fejlesztések során a közterületek kialakításakor minden esetben meg kell oldani a csapadékvizek megfelelő szintű, károkozástól mentes elvezetését.

a) Az új szakaszokat a meglévő csapadékvíz elvezető hálózathoz kell kapcsolni.

b) A felszíni vizek elvezetését úgy kell megoldani, hogy pangó-vizes területek még rész vízgyűjtőkön sem alakuljanak ki.

6. Épített környezet alakítására vonatkozó előírások

6. § (1) Ha oldalhatáron határos szomszédos telkek beépítési módja azonos, akkor a tervezett épületet építési helyen belül a beépítési mód szerint kell elhelyezni, kivéve, ha a telek mindkét oldalhatárán épület áll. Ebben az esetben ikres vagy zártsorú beépítés is engedélyezhető zártsorú vagy oldalhatáron álló beépítési módnál, a településképi vagy a tervtanácsi vélemény figyelembevételével.

(2) Saroktelek esetén az épület homlokzatai a sarkon lévő előkertek határára ráhelyezendők.

(3) Meglévő épületek bővítése - beleértve a felfele történő bővítést is - kizárólag építési helyen belül lehetséges. Ez alól kivétel a statikai megerősítésből és az energetikai megfeleltetésből adódó szerkezeti magasság növekedés, ami a meglévő bruttó alapterületen egységesen kezelendő.

7. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

7. § (1) A természeti értékek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza, ezek a következők:

a) NATURA 2000 terület,

b) országosan védett természetvédelmi terület,

c) helyi jelentőségű védett természeti terület.

(2) A területhasználat és esetleges építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kiemelten a vizes élőhelyek, vízfolyások és csatornák kapcsolatát az országos ökológiai hálózathoz.

(3) Országosan és helyileg védett természetvédelmi terület lehatárolásán belül új épület csak a meglévő országosan vagy helyileg védett épület megmaradását szolgáló, azt kiegészítő rendeltetésű épület építhető, az övezetre meghatározott beépítési mértéken belül.

(4) A helyi természetvédelmi területen telkeket megosztani csak akkor lehet, ha a szabályozási terv azt jelöli irányadó - javasolt telekhatárral.

(5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A vízfolyások menti és a déli vasúti árok parti sávjában található értékes vízparti vegetáció megőrzendő.

8. Zöldfelületek védelmére vonatkozó előírások

8. § (1) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen építési munka, rendeltetésmódosítás során a kötelezően előírt mértékű zöldfelületet és a szilárd burkolat nélküli területeket aktív zöldfelületként kell kialakítani, betartva az értékvédelemre és a favédelemre vonatkozó helyi és országos szabályokat.

(2) A 14,0 m-es szabályozási szélességű, vagy annál keskenyebb új közlekedési területeken egyoldali, míg a 14,0-22,0 m-es szabályozási szélességű új közlekedési övezetekben kétoldali fasor képzést kell megvalósítani.

9. A környezet védelmére vonatkozó előírások

9. § (1) A lakó (Lk, Lke, Lf), a településközpont vegyes (Vt) építési övezetben nem létesíthető olyan rendeltetés, aminek környezetvédelmi határértékei a lakóterületre megállapított határértékeket meghaladja (talaj, felszíni és felszínalatti vizekre vonatkozó, levegőtisztaság védelmi, zaj és rezgés elleni védelemhez kapcsolódó határértékek).

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás, valamint telepengedély-köteles és bejelentés-köteles tevékenység nem okozhat olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi vagy tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(3) A különleges (K) építési övezetekben telepengedély-köteles és telephely-bejelentés - köteles tevékenység számára nem létesíthető építmény.

10. A föld és a talaj védelmére vonatkozó előírások

10. § (1) A város szennyvizeit a kiépített, szétválasztott rendszerű közcsatorna hálózatra rákötve kell elvezetni. A felszíni és felszín alatti vizek nem szennyezhetők.

(2) Beépítésre szánt építési övezetekben épület, építmény, szabadtéri manipulációs hely, burkolat, telken belüli parkoló csak a talaj védelmének biztosításával valósítható meg. A beépítésre nem szánt és közlekedési célra ki nem jelölt területeken biztosítani kell a zöldfelületi borítottság erózióvédelemhez szükséges mértékét.

(3) 10%-nál meredekebb telken a talajeróziót (talajlemosódás) meg kell akadályozni, tereprendezéssel és telken belüli csapadékvíz gyűjtéssel és kezelésével. A tereprendezést úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az új tereprézsű meredeksége ne legyen nagyobb 1:2 aránynál, a terepfelszín feletti támfal teljes magassága ne legyen nagyobb 2,0 m-nél.

(4) Zöldmezős beruházású telkeken a termőföld felső 30 cm-es humusz rétegét, a humusz elkülönített letermelését, deponálását és későbbi felhasználását biztosítani kell.

(5) A barnamezős területeken és a gazdasági építési övezetekben a korábbi tevékenység eredményeként esetleg elszennyeződött talaj vizsgálatát és szükséges kezelését az újrahasznosítás előtt el kell végezni.

11. A vizek védelmére vonatkozó előírások

11. § (1) Sopron „kiemelten érzékeny felszín alatti minőségvédelmi területi” besorolásba tartozik. A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos.

(2) A talajvíz és rétegvíz védelme érdekében a kommunális szennyvizek és a gazdasági tevékenység szennyvizei nem szikkaszthatók, még átmenetileg sem.

(3) Vízjárta területrészen, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett földrészleteken terepszint alatti építés nem valósítható meg. A fakadó vizek útja támfallal, terepszint alatti építménnyel nem zárható el.

(4) A 10%-nál nagyobb lejtésű telek felszíni vízelvezetését meg kell tervezni és létre kell hozni. Csapadékvíz tetőfelületről, burkolt felületről, teraszokról, kertként használt telekrészekről nem vezethető a szomszédos telkekre, akkor sem, ha az közterület. A telektulajdonosnak gondoskodni kell saját telken belül a csapadékvíz-elvezetés olyan megoldásáról, amely saját telkének csapadékvízével a szomszédos telkeken található értékeket nem veszélyezteti, a szomszédos telkek értékét nem csökkenti, használatukat nem korlátozza.

(5) A talajvízszint figyelő kutakba, az ásott kutakba szennyező anyag nem vezethető.

(6) Új létesítmény tervezésekor vagy a meglévő fejlesztésekor törekedni kell az esővizek lehetőség szerinti felhasználására (locsolásra, másodlagos szürkevíz hasznosítás).

(7) A területen lévő vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmére a mindenkori hatályos jogszabály előírásait kell alkalmazni. Meglévő vízbázison épületet elhelyezni tilos. A vízbázisok területein csak a vízkivételi helyek műtárgyai és a rendeltetésszerű üzemelést biztosító építmények és műtárgyak helyezhetők el. A védőterületek határait a 2. melléklet tünteti fel.

(8) Gépjárművek, gépek elhelyezésére szolgáló felületet létesíteni, gépeket karbantartani csak vízzáró, burkolt felületen lehet. A megfelelő felszíni vízelvezetést és gyűjtést, valamint az összegyűjtött vizek olajfogó műtárgyon való keresztülvezetését biztosítani kell.

12. A levegőtisztaság védelmére vonatkozó előírások

12. § (1) Sopron levegőtisztaság-védelmi szempontból 11. kijelölt városok légszennyezettségi zónába tartozik.

(2) A termikus energiaigények kielégítése a levegőtisztaság védelme érdekében távhőszolgáltatással, vagy azzal azonos, esetleg kedvezőbb környezeti terhelést okozó módon, megújuló energiahordozók hasznosításával oldható meg.

(3) A Lőverek városrész kertvárosias lakóterületi építési övezeteit és a Soproni Tájvédelmi Körzet területét levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területként kell kezelni.

(4) Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmény nem valósítható meg az Északnyugati városrészben, Sopronbánfalva - Kutyahegyen, a Lőverekben és a Délkeleti gazdasági területen. A védendő területhasználatú övezetekben a jó környezet-minőség fennmaradását biztosítani kell. A vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- hatóság előírásai betartandók.

(5) A potenciálisan diffúz légszennyezést okozó anyagokat szabadtéren tárolni, illetve szállítani, az épített környezet, a jó környezetminőség védelme érdekében csak a felporzást megakadályozó felülettakarás, és egyéb hatékony technológia megoldás (pl. felületnedvesítés) alkalmazásával lehet.

13. A zaj- és rezgés elleni védelemre vonatkozó előírások

13. § (1) Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület a Lőverek és a Soproni Tájvédelmi Körzet területe.

(2) Ha a kialakult közterületek zajterhelései kedvezőtlenül hatnak az új épületben megvalósuló új rendeltetésekre, a kedvezőtlen hatást passzív akusztikai eszközökkel, vagy zajcsökkentő hatású kültéri műszaki eszközökkel kell csökkenteni a tervezés és megvalósulás során.

(3) A Kőszegi útról feltárható déli lakóterületi fejlesztés, Intermodális Logisztikai Központ Gip jelű övezetébe sorolt, lakóterülethez közeli északkeleti telekhatára mentén, akusztikailag méretezett zajterhelést csökkentő zajgátló fal létesítendő.

14. A hulladékgazdálkodásra és ártalmatlanításra vonatkozó előírások

14. § (1) Az arra kijelölt helyeken, csak olyan jellegű hulladék tárolható, amely nem okoz:

a) bűzhatást,

b) felporzást,

c) mérgezéssel járó diffúz légszennyezést,

d) talajszennyezést.

(2) A gazdasági rendeltetéseknél előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(3) A veszélyes hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítve kell gyűjteni és tárolni az erre a célra kijelölt és megépített ideiglenes tároló-helyen. A veszélyes hulladékok munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyének engedélyezése és kialakítása a vonatkozó rendelet előírásainak megfelelően végezhető.

(4) Veszélyes hulladék-lerakó az Északnyugati városrész, Bánfalva-Kutyahegy, Lőverek, Délkeleti gazdasági városrész építési telkein nem alakítható ki.

15. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

15. § (1) A Lőverek városrészen belül a felszínmozgás veszélyes területet a szabályozási terv jelöli.

(2) 2 m magas akusztikai védőfal létesítésének kötelezettségét a szabályozási terv jelöli.

(3) A gyógyhely szabályozási terven jelölt határán belül:

a) olyan rendeltetés nem végezhető, nem engedélyezhető, ami kedvezőtlenül hat, veszélyezteti a levegőtisztaság jelenlegi állapotát,

b) a közterületek és az építési telkek burkolt felületeinek aránya nem csökkentheti a meglévő zöldfelületek összességét. A burkolt felület csak a szükséges legkisebb mértékű lehet,

c) a fás szárú növényzet nem vágható ki épület és vízzáróan burkolt felület telken belüli elhelyezése okán.

16. Tilalmak, védőtávolságok és korlátozások

16. § (1) A közúti közlekedési létesítmények külterületi szakaszain a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel. A védőtávolság épület elhelyezési és ingatlan kiszolgálási korlátozást jelent.

a) Az M85 gyorsforgalmi út és a 84. számú másodrendű főút védőtávolsága a külterületi útszakaszoknál az úttengelytől mérten 100,0-100,0 m. Új épület a 100,0 m-es védőtávolságon belül, melléképület melléképítmény a 80,0 m-en belül, építési telken belüli út és parkoló 60,0 m-en belül nem valósítható meg.

b) Az országos mellékúthálózat részét képező közutak védőtávolsága a külterületi útszakaszoknál az úttengelytől mérten 50,0-50,0 m.

(2) A kötöttpályás közlekedési nyomvonalnál a vasúti szélső vágányától figyelembe veendő védőtávolság 50,0 m. A védőtávolságon belül épülő új védendő épületeknél a vasúttársaság kikötéseinek figyelembevételével passzív akusztikai eszközök alkalmazásával kell a tervezés során a határértékeket figyelembe venni a zajterhelésnél és a rezgésterhelésnél.

(3) Az Ikva-patak és a Sós-patak (kizárólag állami tulajdonú) el nem építhető, szabadon hagyandó parti sávja a partvonaltól számított 6,0-6,0 m. A vízfolyás parti sávjában csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő építmény helyezhető el.

(4) A Rák-patak és a Gida-patak el nem építhető, szabadon hagyandó parti sávja a partvonaltól számított 3,0-3,0 m. A vízfolyás parti sávjában csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő építmény helyezhető el.

(5) A vízbázis védőövezeti lehatárolásával érintett ingatlanokat csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet használni a vízbázis védelmének figyelembevételével, megfelelő engedélyek birtokában

(6) A Soproni szennyvíztisztító telep vízjogi üzemeltetési engedélyében meghatározott 300,0 m-es védőtávolságán belül élelmiszeripari tevékenység, élelmiszergyártás és raktározás, csomagolás, valamint gyógyszeralapanyag gyártás épületei, építményei nem létesíthetők a Gip jelű építési övezeten belül sem.

17. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

17. § (1) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzéssel érintett telkeket a szabályozási terv tünteti fel. A közterület kialakítás, kiszabályozás, szabályozási terven jelölt közterület szélesítés kerítés építésnél is figyelembe veendő.

(2) A szabályozási terv jelöli a telekcsoport újraosztással érintett területek határát. Az érintett területen a beépíthetőség feltétele, hogy a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával.

18. Közművek előírásai

18. § (1) A közművezetékeket (hálózati és oltóvíz, szétválasztott rendszerű szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, villamosenergia-ellátás, vezetékes földgázellátás, vezetékes és vezeték nélküli hírközlés és műsorszórás) közterületen kell kiépíteni, a meglévőket közterületen kell felújítani.

(2) Közmű szolgalmi joggal érintett telken a szolgalmi jogon belül bármilyen telekrész használat, építés csak a közmű üzemeltetőjének hozzájárulásával, a vonatkozó ágazati szabályok betartásával történhet.

(3) 100,0 m-es oltási - tűzbiztonsági közterületi megközelítési útvonalat biztosítva a közüzemi vízhálózatra csak felszín feletti tűzcsap létesítendő.

(4) Az új fejlesztési területeken törekedni kell a vízhálózat körvezetékesítésére, az oltóvíz-kivétel biztosítása, a pangó vizű ágvezetékes szakaszok elkerülése érdekében.

(5) Vállalkozási, gazdasági, ipari telekről a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége nem lépheti túl a szabványokban és a vonatkozó jogszabályi előírásokban meghatározott, közcsatornára való rákötésre vonatkozó határértékeket. A megengedett szennyezettség mértékéig a gazdasági tevékenységből származó szennyvizeket telken belül elő kell tisztítani.

(6) A fejlesztési területek új utcáiban a közúthálózat fejlesztésével párhuzamosan, valamint az intézmények környezetében ott, ahol a közterületi szélesség lehetővé teszi, csapadékvíz elvezető csatornahálózat építendő ki a befogadóig.

(7) Közvetlenül az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad. A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy létesítendő.

(8) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolót, 300 m2-nél nagyobb szabadtéri manipulációs, vízzáróan burkolt felületet kiemelt szegéllyel kell megépíteni, hogy a felületén összegyűlő csapadékvíz ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre, vagy a csapadékvíz elvezető rendszerbe. A vízzáróan burkolt felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági telkek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékcsatorna hálózatba.

(9) A földgázelosztás nagy- és középnyomású elosztóhálózattal történik, ezért telkenként házi nyomáscsökkentőket kell elhelyezni.

(10) A gázbekötő vezetékek építési telken belül is csak földalatti kivitellel készülhetnek.

(11) A termikus energiaigények kielégítése, elérhetősége esetén, csak távhőszolgáltatással, azzal azonos, vagy kedvezőbb környezeti terhelést okozó módon, megújuló energiahordozók hasznosításával oldandó meg.

19. Építési övezetek és övezetek közművesítettségi mértéke

19. § A városrészek belterületi és tervezett belterületi részein, valamint a Kb-4 jelű különleges beépítésre nem szánt terület övezetében (VOLT fesztivál) teljes közművesítettséget kell megteremteni az épületek, építmények használatba vételéig.

20. Telekalakítás általános szabályai

20. § (1) Új fejlesztési területek telekcsoport újraosztással érintett területén a telekosztást legalább a telektömbre kell elkészíteni. A szabályozási terven jelölt irányadó telekosztástól eltérni csak akkor lehet, ha a telektömb valamennyi telke szabályos építési telekké alakítható és szerkezeti rendszere - álló sorolt telek, vagy fekvő telkek - megtartja a szabályozási terven jelölt rendszert. A belterülethez közvetlenül kapcsolódó esetben sem lehet telkenként telekrendezést kezdeményezni.

(2) A kialakítható telek legkisebb területét és szélességét a 3. melléklet tartalmazza az egyes építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan. A „K” jellel jelölt kialakult telekméret nem csökkenthető, kivéve, ha azt szabályozási vonal érinti.

(3) Ahol a kialakítható telek legkisebb szélességénél számérték szerepel, ennél az értéknél kisebb telekszélességű új telek nem alakítható ki. A kialakítható telek legkisebb szélessége a telek homlokvonalára vonatkozik, az alábbi eltérések figyelembevételével:

a) a négyzettől - téglalaptól eltérő, trapéz alakú, sokszögű telekforma esetén az átlagos telekszélességre vonatkoztatva,

b) nyúlványos (nyeles) telek esetén a telek nyél nélküli részén,

c) zsákutca végén elhelyezkedő, legalább 3,0 m közterületi kapcsolattal rendelkező telek esetén az átlagos telekszélességre vonatkoztatva

kell biztosítani a megadott szélességet.

(4) Ahol a szabályozási terv javasolt telekhatárt vagy szabályozási vonalat jelöl, ott a javaslatnak megfelelő telekalakítás abban az esetben is végrehajtható, ha az így létrejövő telek az építési övezetben, övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület és telekszélesség 80%-át eléri vagy meghaladja.

(5) A szabályozási vonallal érintett telkek esetében a végrehajtás után létrejövő építési telek nem lehet kisebb:

a) lakó építési övezetbe sorolt telkeknél 400 m2-nél,

b) vegyes intézményi, vegyes településközpont építési övezetnél 500 m2 -nél,

c) a gazdasági egyéb ipari, kereskedelmi szolgáltató építési övezetben 800 m2-nél.

(6) Nagyvárosias, kisvárosias és kertvárosias lakó építési övezetbe tartozó úszóteleknél az úszótelek lépcsőházanként tovább osztható, az így kialakuló minimális telekterület 250 m2-nél kisebb nem lehet.

(7) Úszótelkes beépítés telke a határoló közterület rovására bővíthető akadálymentesítést szolgáló lift létesítése érdekében, valamint megújuló energia gépészeti helyiségének megvalósíthatósága érdekében.

(8) Új nyúlványos (nyeles) telek 25,0 m-t elérő és meghaladó telekszélességből alakítható ki legalább 4,0 m-es szélességgel. A nyelek összefordítva egymás mellé sorolva létesítendők.

(9) A részes-házas beépítésű telek csak abban az esetben osztható meg, ha a kiszolgáló köz nincs elépítve és szélessége eléri, vagy meghaladja a 3,0 métert.

21. Magánút telekalakításának szabályai

21. § (1) A szabályozási terven nem jelölt közforgalom elől elzárt magánút minden építési telekből és minden telekből kialakítható, függetlenül az építési övezeti, övezetei paraméterek között meghatározott legkisebb telekterülettől, az alábbi minimális szélességek figyelembe vételéve:

a) legfeljebb 2 lakótelket, vagy legfeljebb 4 db lakást kiszolgáló közforgalom elől elzárt magánút szélessége legalább 5,0 m,

b) 2-nél több lakótelket, vagy 4db lakásnál több rendeletetési egységet kiszolgáló magánút szélessége legalább 8,0 m,

c) 10-nél több lakótelek megközelítése esetén legalább 12,0 m,

d) 2-nél több gazdasági telket kiszolgáló magánút szélessége legalább 12,0 m, a burkolt közlekedési felület szélessége legalább 6,0 m.

(2) A magánút telkének közterülethez kell csatlakoznia.

(3) A 8,0 m-nél szélesebb magánutakat közforgalom elől el nem zárt magánútként kell működtetni.

(4) Amennyiben az új magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára tolatásmentes végforduló létesítésére alkalmas helyet kell biztosítani. A zsákutca hossza a 200,0 m-t nem haladhatja meg.

(5) A magánutat úgy kell kialakítani, hogy a gépjárműforgalomra szolgáló burkolat szegélye a szomszédos telken álló épület homlokzatától min. 1,0 méterre legyen. Az út terepre helyezését, az ehhez szükséges bevágást, feltöltést és a közművek helyigényét is az út telkén belül kell biztosítani.

22. Építés általános szabályai, építési hely szabályai

22. § (1) Építési hely határa a mindenkori telekhatárhoz viszonyítottan tartandó be, a telkek egyesítésénél, telek megosztásnál vagy telekhatár-rendezésnél is a keletkező telekhatároktól kell számítani az elő-, oldal- és hátsókertet.

(2) Építési helyen kívüli épület:

a) megtartható, felújítható, átépíthető a mai jogszabályi követelményeknek megfelelően,

b) meglévő épületek bővítése, beleértve a felfelé történő bővítést is, kizárólag építési helyen belül történhet,

c) bontást követően azonban szabályozási tervi rendelkezés hiányában csak építési helyen belül építhető újra.

(3) Építési helyen belül a fő és a melléképületek is szabadon elhelyezhetők a településképi rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével. A melléképületek, építmények csak a főépület takarásában helyezhetők el.

(4) Kialakult beépítésű tömbökben az előkert méretét a szabályozási terven jelöltek szerint, a jelölés hiányában az illeszkedés és a településképi rendelet szabályai szerint kell meghatározni, a következők figyelembevételével:

a) előkert nélküli utcaszakaszon előkert nem létesíthető,

b) előkertes utcaszakasznál a jellemző építési vonal által meghatározott előkert méretet kell tartani, a jellemzően kialakult előkert méretnél kevesebb nem lehet,

c) ha nem állapítható meg az utcaszakaszra jellemző építési vonal, az új épület elhelyezésénél az előkert méret nem lehet kisebb lakó és vegyes építési övezetekben, mint 5,0 m.

(5) Új beépítésű tömbökben az előkert méretét a szabályozási terven jelöltek szerint, a jelölés hiányában az illeszkedés és a településképi rendelet szabályi szerint kell meghatározni, a következők figyelembevételével:

a) az építési hely közterület felöli határa és a közterületi telekhatár közötti távolság 5,0 m a lakó és a vegyes építési övezetekben,

b) új beépítésű tömbökben az építési hely közterület felöli határa és a közterületi telekhatár közötti távolság 10,0 m a gazdasági építési övezetekben.

(6) Az oldal- és hátsókert méreteit az építési övezetben meghatározott épületmagasság és beépítési mód határozza meg.

(7) A telek be nem építhető részén épületet elhelyezni nem lehet. Ez alól kivétel a megtartandó 2-3 szintű zöldfelület terepszintje alatti mélygarázs, támfalgarázs, ami az építési helyen kívül is, a meghatározott terepszint alatti beépítési mérték határáig megvalósítható.

23. Beépítési módra, épület elhelyezésre vonatkozó előírások

23. § (1) Oldalhatáron álló beépítésnél az építési hely határa kialakult, beépített tömbben a tömbre jellemző beépült oldalhatár. Ha ez egyben közterületi telekhatár is előkert nélküli és előkertes utcaszakasznál is az építési hely határa a közterületi telekhatárral megegyező.

(2) Oldalhatáron álló beépítésnél új beépülésű tömbnél minden esetben a kedvezőtlenebb tájolású oldalsó telekhatárt kell építési hely határnak tekinteni.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód építési helyén belül:

a) 20,0 m-nél szélesebb telken az új épület szabadon állóan is elhelyezhető, az épületmagassággal megegyező oldalkert megtartásával,

b) 20,0 m-nél keskenyebb telken az új épület a jellemzően beépülő telekhatártól legalább 1,0 m-re épüljön.

(4) Zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül az épület érhet telekhatártól telekhatárig, az épület épülhet hézaggal, ahol a hézag lehet a telek egyik vagy másik oldalsó telekhatára mentén. Az újraépített épületek közötti be nem épített hézag 4,0 m-nél kevesebb nem lehet.

(5) Ikresen csatlakozó beépítési módba tartozó építési helyen belül a közös telekhatár mentén az épületek összeépítendők. Az oldalkerti telekhatárnál az épületmagasság fele beépítetlenül szabadon hagyandó. A szomszédos 2 oldalkert együttesen nem lehet kevesebb, mint az épületmagasság.

(6) A részes-házas beépítés esetén:

a) minden önálló telekegységén (helyrajzi számán vagy alrészletén) a kialakult beépítés bontást követően visszaépíthető a korábbi beépítettségi mértékkel, korábbi bruttó alapterülettel, a szomszédos lakások állékonyságának biztosítása mellett,

b) korábban létezett és újra építeni kívánt új lakás, vagy épületrész létrehozása csak új alrészleten valósítható meg a belső kiszolgáló burkolt felülethez kapcsolódóan, azt el nem építve,

c) egy épületként akkor épülhet át a részes - házas telekcsoport, ha az új épület az egyesített egységes telekre kerül. Ekkor a beépítési mérték felső határa az új telekre vetített 35%,

d) A két oldalsó telekhatárra épített épületsor között legalább 4,0 m széles hézagot, beépítetlen sávot szabadon kell hagyni belső kiszolgáló-köznek. Amennyiben a részes-házas telekcsoport földhivatali-nyilvántartás szerint egy telekké válik, a kiszolgáló-köz megszűntethető.

(7) Kialakult vegyes beépítésnél (KV) az építési hely telekhatártól telekhatárig tart, ebbe a hátsó telekhatár is beletartozik. Építési helyen belül az új épület elhelyezését a környezet, a telek szélessége, mélysége, alakja határozza meg. Minden esetben az épületek közötti tűztávolságot biztosítani kell.

(8) Kialakult vegyes beépítésbe (KV) tartozó építési övezetnél a tervezett új épület telken belüli elhelyezése a szomszédos telkek átépítését, vagy új beépítését nem akadályozhatja, ezt egyedileg kell igazolni.

(9) Kialakult vegyes (KV) beépítésbe tartozó építési telken az új épület az eredeti helyén építhető újjá. Ettől eltérni az alábbiak szerint lehet:

a) ha az új épület az egyik vagy másik oldalsó telekhatárra, vagy attól 1,0 m-re épül, a beépítetlen oldalsó telekhatár mentén oldalkertet kell tartani, ami az épületmagassággal megegyező, de nem lehet kevesebb, mint 4,0 m,

b) ha az új épület a telek középső részére épül a mindkét oldalsó telekhatár irányába tartandó oldalkert az épületmagasság felével megegyező, de nem lehet kevesebb, mint 4,0 m,

c) az új épület az oldalsó telekhatártól telekhatárig csak akkor épülhet, ha a szomszéd telken álló meglévő épület homlokzati nyílászárói és az új épület nyílászáró mentes határoló fala közötti beépítetlen távolság nem kisebb, mint 4,0 m,

d) ha a telek hátsó telekhatára a tömbben jellemzően beépített, akkor az új fő rendeltetésű épület építhető a hátsó telekhatárra tűzfallal, a telken belüli épületek közötti tűztávolság megtartásával.

(10) Az úszótelkes beépítés esetében az építési hely az 1,0 m-es épület körüli járdán belüli telekrész. Az úszótelken belül nem kell telken belüli parkolást és telken belüli zöldfelületet biztosítani, az esetleges úszótelek bővítési telekrészen sem. (Pl.: telekbővítmény lift, liftgépház, gépészet számára.)

(11) A csoportházas beépítés építési helyét a beépítési mód határozza meg. Előkertje nem lehet kisebb 5,0 m-nél, hátsókertje 7,5 m-nél. Építési helyen belül több sorházas, láncházas, kistársasházas épületcsoport is elhelyezhető. Építési helyen kívül, az oldalsó telekhatáron vagy a hátsókerti telekhatáron gépkocsi-tároló, sorgarázs létesíthető.

24. Elhelyezhető lakásszám és rendeltetési egységszám számítás szabályai

24. § (1) Az Lk jelű kisvárosias lakó építési övezetbe tartozó telken:

a) új lakó vagy iroda rendeltetési egységet is magában foglaló épület építése,

b) lakó vagy iroda funkciót eredményező rendeltetésmód változás,

c) bővítéssel, vagy átalakítással új lakó vagy iroda rendeltetési egység létesítése

esetén a módosításokat követően kialakuló lakó vagy iroda rendeltetési egységenként - beleértve a telken már meglévőket - legalább 150 m2 telekterület biztosítandó.

(2) Az Lke jelű kertvárosias lakó építési övezetbe tartozó telken:

a) a kialakítható telek legkisebb terület kétszeresét el nem érő területű építési telken egy, legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető,

b) a kialakítható telek legkisebb terület kétszeresét elérő, vagy meghaladó területű telken két, egyenként legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető,

c) csoportházas beépítésű Lk és Lke jelű építési övezetben az elhelyezhető lakó és kiszolgáló épületek számát, rendeltetését, a létesíthető lakások számát, az épületek, a burkolt felületek és a zöldfelületek telken belüli helyzetét telepítési tanulmánytervben kell meghatározni.

(3) Az Lf jelű falusias lakó építési övezetben telkenként egy, legfeljebb két rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető.

(4) A Vt jelű településközpont vegyes építési övezetbe tartozó telken:

a) új lakó vagy iroda rendeltetési egységet is magában foglaló épület építése,

b) lakó vagy iroda funkciót eredményező rendeltetésmód változás,

c) bővítéssel, vagy átalakítással új lakó vagy iroda rendeltetési egység létesítése

esetén a módosításokat követően kialakuló lakó rendeltetési egységenként - beleértve a telken már meglévőket - legalább 200 m2 telekterület biztosítandó.

(5) A HÉSZ eltérő rendelkezésének hiányában a Vt jelű településközpont építési övezetben, ahol lakó rendeltetési egység kialakítása is megengedett, ott a létesítendő épület összes bruttó alapterülete 10%-ának megfelelő hasznos alapterületű, az övezeti előírásokban megengedett önálló, nem lakó rendeltetési egység elhelyezése az épület földszintjén biztosítandó.

25. Gépjármű elhelyezés szabályai

25. § (1) A lakó és a vegyes besorolású építési övezetek telkein:

a) valamennyi lakó és üdülő önálló rendeltetési egysége után 1 darab gépjármű elhelyezését saját telken belül kell biztosítani,

b) építési telken, épület nélkül önálló új felszíni parkoló-felület nem alakítható ki,

c) egy telken a kettőnél több lakó rendeltetés feletti lakó rendeltetési egységek után - a műemléki jelentőségű telek kivételével - a lakó rendeltetésszám 50%-ának megfelelő számú - felfele történő kerekítésével - gépjárműveket gépjárműtárolóban, a fennmaradó gépjárműveket telken belül, felszínen, parkolóban kell elhelyezni, ha az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik,

d) az OTÉK és jelen rendelet előírásai szerint számított kialakítandó minimális parkolóhelynél több parkolóhely akkor valósítható meg, ha az út és a telekbehajtó kialakítása a keletkező forgalomtöbblet befogadására igazoltan alkalmas.

(2) Új lakó rendeltetési egységet is magában foglaló épület építése esetén a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépkocsik elhelyezését az épülettel egybeépítetten kialakított zárt vagy fedett-nyitott gépjárműtárolókban, vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltétellel felszíni parkolóval kell biztosítani. A gépjárműtárolónak építészeti és településképi szempontból egyaránt illeszkednie kell az épülethez.

(3) Zártsorú beépítés esetén, amennyiben a telek műszaki adottságai miatt a gépjárművek elhelyezésére az épület saját telkén teljes egészében nincs lehetőség, és utcaképi szempontok miatt indokolt, a lakó rendeltetési egységek után számítandó parkolóhelyek közül maximum 2 db parkolóhelyet - a gépjármű várakozó helyek (parkolók) kialakításáról szóló önkormányzati rendelet szabályai szerint - közterület megváltással, közterületen lehet biztosítani.

(4) A parkoló állások (gépjárműbeállók) megközelítését szolgáló telken belüli közlekedési út, valamint a (gépjármű elhelyezésére szolgáló terület) parkoló állás műanyag gyeprácsos kialakítás esetén sem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjárművek épületen kívüli elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága 1 gépjármű esetén 25,0 m2, amibe a közlekedési út és a gyalogos közlekedésre alkalmas terület nem számítható be.

(5) A (4) bekezdésben szabályozott (gépjárműbeállók) parkoló állások megközelítését szolgáló telken belüli közlekedési út minimális szélessége 2,50 m, a gyalogos közlekedésre alkalmas terület minimális szélessége 90 cm, egy telken kettőnél több lakó rendeltetési egység fölött 1,50 m.

(6) Kizárólag lakó rendeltetési egységet magában foglaló épület esetén egynél több gépjármű elhelyezése az előkertben nem lehetséges.

(7) Egy telken 4-nél több gépjármű felszíni elhelyezése esetén a beállók használatához a személygépkocsi megfordulási lehetőséget biztosítani kell, melyet útburkolati jellel, táblával is jelölni szükséges.

(8) A térszín alatti mélygarázs az építési helyen túl is terjeszkedhet az oldalkert vagy hátsókert alá, a hátsó kerti telekhatártól legalább 6,0 m, az előkerti telekhatártól legalább 5,0 métert el kell hagyni. Az építési helyen kívüli, de az épülethez közvetlenül kapcsolódó pinceszinti rész teteje teraszként vagy zöldfelületként alakítandó ki. A kialakítás megtervezésénél szempont a talaj és rétegvizek szabad áramlásának biztosítása és a csapadékvíz elvezetés együttes megoldása.

(9) A részes-házas beépítésű, zártsorú épület elhelyezésnél, ahol használható méretű telekbehajtó, kapubehajtó nem építhető, a gépkocsi tárolás vagy telken belül vagy a kiszolgáló közről megközelíthető telekrészen alakítható ki.

(10) A lakó, a településközpont és az intézményi vegyes építési övezet építési telke közhasználatú parkolóként nem hasznosítható. Ez alól kivételt jelenthet a részes-házas beépítési módba tartozó telek-együttes.

(11) Az OTÉK és jelen rendelet előírásai szerint számított kialakítandó minimális parkolóhely igényétől csak közösségi rendeltetés esetén lehet eltérni, ha a telek alakja, területe, rendeltetése és beépítése nem teszi lehetővé a telken belüli parkoló létesítést, de a határos közterület szélessége és forgalmi kialakítása alkalmas a parkoló felületének befogadására.

(12) Gazdasági, különleges és üdülőházas építési övezetben új épület építéséhez kapcsolódóan a gazdasági, a hivatásforgalmi és a vendégforgalmi parkolást telken belül kell megvalósítani 100%-ban.

26. Építési telkek zöldfelülete kialakításának szabályai

26. § (1) Az Lk jelű kisvárosias lakó és Vt jelű településközpont vegyes építési övezetbe tartozó telken, ahol:

a) legalább 3 új lakó vagy iroda rendeltetési egység létesül, vagy

b) rendeltetésváltozással, átalakítással vagy bővítéssel legalább 3 lakó vagy iroda rendeltetési egység jön létre,

a módosításokat követően kialakuló lakó vagy iroda rendeltetési egységenként - beleértve a telken már meglévőket - 20,0 m2 nagyságú, egybefüggő, pihenő- és játszókertként használható zöldfelületet kell kialakítani.

(2) A szabályozási terven jelölt telken belül kialakítandó háromszintű zöldfelületként jelölt telekrészen a meglévő értékes növényállomány megőrzendő, védendő, építés érdekében meg nem szüntethető. A telekrészre háromszintű növényzet telepítendő az új létesítmény építésének befejezéséig.

(3) A telekhatár menti védő fasor tengelye a szomszédos telekhatárt 3,0 m-nél jobban nem közelítheti meg. A vízfolyásokkal közös telekhatárok mentén a szabályozási terven jelölt fasor 4,0 m-nél keskenyebb nem lehet.

(4) A lakó, üdülő és vegyes építési övezetbe tartozó lakótömbök telkein a településrendezési eszköz által előírt minimális zöldfelület 50%-át egybefüggő zöldfelületként kell kialakítani.

(5) A zöldfelület legkisebb mértékének számítása során nem vehetők figyelembe a gyephézagos, vagy műanyag gyeprácsos, murvázott, gyöngykavics szórású parkoló-felületek.

(6) A terepszint alatti, épülettől, vagy felépítménytől független támfalgarázsok lezáró felületét zöldfelületként kell kialakítani. A zöldfelület számára legalább 0,30 m vastag, biológiailag aktív földtakarás biztosítandó.

27. Kerítés, támfal, terepalakítás

27. § (1) A közterületi kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, tömör kerítés nem létesíthető. Ha a kerítés alapja támfalként (földtömeget megtámasztó fal) is működik és a két szomszédos telek terepszintje eltér egymástól, akkor a kerítés magasságát a magasabb terepszinttől kell számítani.

(2) A saroktelkeknél a közlekedésbiztonsági belátási háromszögben legalább 80%-ban átlátható kerítés létesítendő, a telek sarkától számított 10,0-10,0 m-es hosszban. A „belátás” nem akadályozható sövénnyel, tömör felülettel, reklámhordozóval.

(3) Településközpont vegyes és lakó építési övezetben az egyedi lakóteleknél két db legfeljebb 3,0 m széles, vagy egy db 6,0 m széles, a telek gépjárművel történő közterületi (vagy magánutas) megközelítését szolgáló kapu létesíthető telkenként az utcafronti telekhatáron, vagy az előkertben. Lakó, közösségi, vagy vegyes rendeltetésű építési teleknél, ha a kapu átbocsájtó kapacitása meghaladja a ki- behajtás esetén a 30 egységes gépjármű forgalmat óránként, akkor 2 db 6,0 m széles kapu létesíthető telkenként.

(4) Külterületen csak a feltétlen szükséges helyen keríthető le vadkerítéssel az erdő, a mező- és kertgazdasági földrészlet, a szőlőültetvény.

(5) Általános mezőgazdasági övezetekben a közterület felöli kerítés építése kizárólag a közterülettel, vagy közlekedési utakkal határos telekhatárok mentén, a mezőgazdasági utak tengelyétől mért, legalább 4,0 m elhagyása után lehetséges.

(6) A támfal, a szükséges terep megfogási műtárgy alsó és felső terepcsatlakozási pontja közötti magasság a leesést gátló mellvéddel együtt legfeljebb 3,0 m lehet. Támfal csak a csapadékvíz elvezetés megtervezésével és megoldásával együtt létesíthető.

(7) Talajerózió ellen rézsű megfogásra mérnökbiológiai eszköz alkalmazandó.

(8) 1:1 arányú rézsűnél meredekebb rézsű (bevágás vagy feltöltés) nem létesíthető. Tereprendezés a telekhatárok mentén a szomszédos telek talajállékonyságát nem veszélyeztetheti.

(9) A telekhatárok mentén 1,50 m-es sávban az eredeti terepszint nem változtatható meg.

(10) A rendezett terep kialakításához szükséges - kizárólag funkcionális okokból - bevágás és feltöltés magassága az új épület körül az eredeti terephez képest nem lehet nagyobb, mint +/- 1,0 m, pincelejáró kivételével.

II. Fejezet

Részletes építési övezeti előírások a beépítésre szánt területekre

28. Nagyvárosias lakó építési övezet (Ln)

28. § (1) Az Ln jelű nagyvárosias lakó építési övezetben elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó önállóan, vagy a lakóval vegyesen, pinceszinten, földszinten, max. az első emeleten,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szálláshelyek közül panzió, hotel,

f) igazgatási, iroda,

g) sport,

h) legfeljebb kétszintes parkolóház, vagy lemezparkoló (alagsor, földszint) a szabályozási terven rögzített telken és övezetben a sorgarázsok helyén,

i) csoportos gépkocsi-tároló, sorgarázs telkenként több önálló épületben,

j) teljes átépülésre, rendeltetésváltásra tervezett gazdasági telephelyeknél a változtatás időszerűségéig a működő

rendeltetést tartalmazhat.

(2) Vegyes rendeltetésű épületen belül a közösségi szórakoztató és sport rendeltetés csak az épület pinceszintjén, földszintjén létesíthető.

(3) A nagyvárosias lakó építési övezetek paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A nagyvárosias építési övezetben az úszótelkek lépcsőházanként tovább oszthatók. Az úszótelek legkisebb szélessége a lépcsőházi dilatációs egység szélességével megegyező, de nem lehet kevesebb, mint 17,0 m. Az úszótelek növelhető a közterület irányába gépészeti indokoltság esetén (pl.: lift, megújuló energia).

(5) Az úszótelkek parkolási és zöldfelületi igényei 100%-ban a határoló közterületen biztosítandók.

(6) Az Ln-Ú/1 jelű építési övezetben a tetőn elhelyezett gépészeti létesítmények nem számítanak bele az épületmagasságba.

(7) Az Ln-SZ/3g jelű építési övezetben a sorgarázsok, lemezparkolók telekszélessége nem lehet kevesebb 25,0 m-nél. Az építési övezetben a sorgarázs egységek nem alakíthatók át más rendeltetésű egységgé.

(8) Az úszótelkek körüli közterületek megtartandók, nem számolhatók fel. Az Ln-SZ/kt jelű közterületi övezetben:

a) kiszolgáló út,

b) vezetékes közműhálózat, telekigényes közmű telke és építménye,

c) közparkoló, közpark, közkert és építményei, a rendeltetéshez kapcsolódó épülettel, pavilonnal

helyezhető el.

29. Kisvárosias lakó építési övezet (Lk)

29. § (1) Az Lk jelű kisvárosias lakó építési övezetben elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) a lakó rendeltetést nem zavaró kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, ha a telek területe eléri és meghaladja a 800 m2-t,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális,

e) szálláshelyek közül panzió, legfeljebb 10 vendégszobával,

f) igazgatás, iroda,

g) sport,

h) önálló egyedi telken, vagy úszótelken önálló földszintes sorgarázs

rendeltetést tartalmazhat.

(2) A kisvárosias lakó építési övezetben nem létesíthető:

a) parkolóház,

b) üzemanyag töltőállomás.

(3) A kisvárosias lakó építési övezetek paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Az Ágfalvi út mentén ott, ahol lehetséges az Lk jelű építési övezet telkein az előkerteket és az összefüggő parkoló felületeket fásítással kell ellátni.

(5) Lk-RH/23 jelű építési övezetben a közös udvaros telkek összevonását követően kialakuló új telek esetén a beépítés legnagyobb mértéke legfeljebb 35% lehet, a zöldfelület legkisebb mértéke 30%.

(6) A kisvárosias lakótelep garázsvárosa a kialakult telkeken, kialakult beépítettséggel és épületmagassággal megtartható, felújítható, újraépíthető. Lemezparkolóként, parkolóházként az összes érintett telek összevonását követően, beépítési terv alapján szabadon állóan építhető újra.

(7) A parkolást biztosító sorgarázs, vagy teremgarázs nem alakítható át kereskedelmi szolgáltató rendeltetésűvé.

(8) Úszótelkes sorgarázs teljes átépülés esetén a telkek összevonása után szabadonálló parkolóházként építhető újjá.

30. Kertvárosias lakó építési övezet (Lke)

30. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakó építési övezetben elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) a lakó rendeltetést nem zavaró, a helyi lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális,

e) lakó rendeltetést nem zavaró sport,

f) nem zavaróhatású közbiztonsági rendeltetés,

g) a terepadottsághoz igazodó, terepszint alatti támfalgarázs

rendeltetést tartalmazhat.

(2) A kertvárosias lakó építési övezetben nem létesíthető:

a) a Lőverekben új műhely, apartman-ház, új szálláshely,

b) parkolóház,

c) üzemanyag töltőállomás.

(3) A kertvárosias lakó építési övezetek paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Kertvárosias lakó építési övezetben a melléképületre vonatkozó rendelkezések a következők:

a) lakótelken a hátsókert előírt legkisebb méretén belül, saroktelek esetén az építési helyen belül telkenként 1 db maximum bruttó 8,0 m2 alapterületű, előtető nélküli, maximum 2,5 méter gerincmagasságú kerti szerszámtároló épület helyezhető el.

b) lakó rendeltetési egységet magában foglaló épülethez kapcsolódóan, ahhoz illeszkedve, vagy önállóan, fedett, minden oldalról nyitott, 1 db maximum 20,0 m2 vízszintes vetületű tetőfelülettel kialakított gépjárműbeálló helyezhető el.

(5) Az Lke-SZ/14 jelű építési övezetben, Bánfalva - Kutyahegy városrészben:

a) a 900 m2-nél kisebb telken telkenként 1 db főépület építhető, amiben legfeljebb két rendeltetési egység létesíthető,

b) a 900 m2-nél nagyobb telken legfeljebb két önálló főépület építhető, legfeljebb 2-2 rendeltetési egységgel, az épületek közötti tűztávolság megtartásával, a csoportházas beépítést kivéve (sorház jellegű, ikerház jellegű, láncház jellegű),

c) a 900 m2-nél nagyobb saroktelek esetén a kialakuló rendeltetési egységek száma négynél több nem lehet.

(6) Az úszótelkes kertvárosias építési övezet kialakult úszótelkei lépcsőházanként önálló telekre oszthatók. (Hrsz: 6925/1-4)

31. Falusias lakó építési övezet (Lf)

31. § (1) Az Lf jelű falusias lakó építési övezetben elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) a lakó rendeltetést nem zavaró, a helyi lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltató,

c) legfeljebb 3 vendégszobáig szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda,

e) a lakó rendeltetést nem zavaró mezőgazdasági és gazdasági,

f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális

rendeltetést tartalmazhat.

(2) A falusias lakó építési övezet építési telkén nem létesíthető:

a) sorgarázs, 5 db parkoló állásnál nagyobb kapacitású önálló parkoló,

b) parkolóház,

c) üzemanyag töltőállomás.

(3) Állattartó épület, épületrész legfeljebb 25,0 m2 nettó alapterületig létesíthető, ha biztosított a lakóépületektől a 20,0 m-es védőtávolság.

(4) A falusias lakó építési övezetek paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

32. Településközpont vegyes építési övezet (Vt)

32. § (1) A Vt jelű településközpont vegyes építési övezetben elhelyezhető épület:

a) lakó,

b) települési szintű igazgatási, intézményi, irodai,

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű,

d) amennyiben teljesíti a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket egyéb gazdasági, sport,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató

rendeltetést tartalmazhat.

(2) A településközpont vegyes építési övezetben nem létesíthető:

a) parkolóház,

b) üzemanyagtöltő állomás,

c) termelő kertészeti rendeltetés,

d) napi gazdasági teherforgalommal járó egyéb gazdasági tevékenység,

e) haszonállattartás céljára szolgáló épület.

(3) A településközpont vegyes építési övezetek paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Új épület csak úgy alakítható ki, hogy a telekre gépjárművel való bejutás biztosított legyen.

(5) Új épület parkoló kapacitás igényét 100%-ban telken belül kell biztosítani. Ez alól a kivétel a sport rendeltetés.

(6) Rendeltetés megváltoztatásánál a parkoló kapacitás szerinti közösségi parkoló igényt településrendezési szerződésben meghatározottak szerint és a szerződésben meghatározott mértékben kell telken belül vagy közterületen létrehozni, kiépíteni.

(7) A Vt-KV/7 jelű, kialakult vegyes beépítési módú építési övezetben új épület a zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül építhető, az épületek közötti épületmagassági felsőhatár által meghatározott szükséges tűztávolságok megtartásával, függetlenül attól, hogy egy telken vagy szomszédos telkeken állnak az épületek.

33. Intézmény vegyes építési övezet (Vi)

33. § (1) A Vi jelű intézmény vegyes építési övezetben elhelyezhető épület:

a) igazgatási, irodai,

b) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) hitéleti,

f) sport

rendeltetést tartalmazhat.

(2) Az intézmény vegyes építési övezetben nem létesíthető:

a) több lakásos önálló lakóépület,

b) parkolóház,

c) üzemanyagtöltő állomás.

(3) Az intézményi vegyes építési övezetek paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Új beépítés esetén a parkoló igény kapacitást 100%-ban telken belül kell megvalósítani.

34. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet (Gksz)

34. § (1) A Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató építési övezetben elhelyezhető épület:

a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági, beleértve

aa) a kis-, és nagykereskedelem telephelye,

ab) üzemszerű gyártó,

ac) szállítmányozás, logisztika, raktározás,

ad) szolgáltató, idegenforgalmi,

ae) szálláshelyek közül panzió,

af) meglévő működő villamos alállomást,

ag) meglévő sorgarázs telepet;

b) igazgatás, irodai szolgáltatás, sport;

c) parkolóház, térszín alatti és feletti lemezparkoló, valamint üzemanyagtöltő állomás,

d) gazdasági tevékenységi célú épületben - annak tömegén belül - a tulajdonos a használó és a személyzet számára szolgáló telkenként 1 db, legfeljebb bruttó 60,0 m2-es összalapterülettel szolgálati lakás

rendeltetést tartalmazhat.

(2) A kereskedelmi szolgáltató építési övezetben nem létesíthető új önálló lakóépület.

(3) A kereskedelmi szolgáltató építési övezetek paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A közterületi telekhatár felöl fasor, a hátsókertben, 10,0 m mélységben telken belül kialakítandó háromszintű zöldfelület létesítendő.

(5) Azokon a fejlesztési területeken, ahol a hasznosítás a meglévő telkek újraosztásával jár, legalább minden oldalról közterülettel határolt, meglévő infrastrukturális hálózatokhoz kapcsolódó tömb kialakítása szükséges. Ezekben a tömbökben a létrejövő új telkek szélessége 30,0 m-nél keskenyebb nem lehet.

(6) A fejlesztési területeken az

a) előkert legalább 10,0 m,

b) az oldalkert az épületmagasság felével megegyező (Ém/2), de legalább 6,0 m,

c) a hátsókert az épületmagassággal megegyező, de legalább 10,0 m.

35. Egyéb ipari gazdasági építési övezet (Gip)

35. § (1) A Gip jelű egyéb ipari építési övezetben elhelyezhető épület:

a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági, üzemszerű gyártó, és a hozzá kapcsolódó kiegészítő és kiszolgáló,

b) logisztikai, szállítmányozási,

c) raktározási,

d) energiaszolgáltatási,

e) településgazdálkodási,

f) parkolóház, üzemanyagtöltő állomás,

g) sport,

h) egyéb gazdasági tevékenységi célú épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló telkenként 1 db, legfeljebb bruttó 60,0 m2-es összalapterületű szolgálati lakás - amennyiben a rendeltetés környezetvédelmi, vagyonvédelmi és közegészségügyi követelményei ezt nem zárják ki -

rendeltetést tartalmazhat.

(2) Az egyéb ipari építési övezetben nem létesíthető:

a) önálló csak lakó rendeltetésű épület,

b) élelmiszeripari rendeltetés, gyártás, raktározás, élelmiszercsomagolás a szennyvíztisztító 300,0 m-es védőtávolságán belül.

(3) Az egyéb ipari építési övezetek paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Új egyéb ipari gazdasági hasznosításnál, valamint szanálást követően újra beépülő telken:

a) a közterületi telekhatártól 10,0 m-es előkert tartandó,

b) az oldalkert az épületmagasság felével megegyező, de legalább 6,0 m,

c) a hátsókert az épületmagassággal megegyező, de legalább 10,0 m.

(5) Telekcsoport újraosztással érintett tömbökben a kialakuló új telek szélessége 30,0 m-nél kisebb nem lehet.

(6) Telekhatár rendezéssel létrejövő új telkek szélessége 25,0 m-nél kisebb nem lehet.

36. Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari, Intermodális Logisztikai Központ építési övezete (Gip-Sz/3)

36. § (1) Gip-SZ/3 jelű, környezetre jelentős hatást gyakorló ipari,

a) Intermodális Logisztikai Központ építési övezetében nagy közlekedési teherforgalmat keletkeztető tengelyen történő teherszállítás és kötöttpályás nyomvonalon történő teherszállítás átrakodási létesítményei helyezhetők el. Az utakhoz, sínekhez, parkolókhoz, szabadtéri manipulációs terekhez kapcsolódóan gyártó, összeszerelő, raktár épületek, csarnokok és építményeik helyezhetők el.

b) A hulladékkezelő hulladék átrakó telephelyén hulladékudvar, veszélyes és nem veszélyes hulladék számára gyűjtő, válogató előkezelő, szétszerelő, elektronikai hulladék szétszedése, újrahasznosítása, hulladékká vált gépjármű szétszerelése, bontása számára csarnok és manipulációs tér építhető és működtethető.

(2) Az építési övezet paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Hivatásforgalmi parkoló önálló telken elkülönítetten lekerítve is létesíthető.

(4) Az építési övezetben a telekrendezést, a telekméreteket, a vasúti rendező-pályaudvari övezettől való elkülönülést az Intermodális logisztikai központ technológiai igénye határozza meg. A KÖk jelű kötöttpályás vasúti nyomvonal, a rendező-pályaudvar és a Gip-SZ/3 jelű Intermodális Logisztikai Központ közötti övezethatár nem jelent kötelező telekhatárt.

(5) Az építési övezet 25%-os zöldfelületi minimuma kétszintű zöldfelületként alakítható ki. A zöldfelület kialakítást meghatározó alapvető szempont a közlekedés biztonság, a vagyonvédelem, az átláthatóság és a karbantarthatóság, valamint a védelmet igénylő területhasználatok irányában a védőfásítás telepítése.

(6) A szükséges teherforgalmi parkoló mennyiséget az Intermodális Logisztikai Központ területén és a hulladékkezelő telephelyén belül kell biztosítani. Az Ipar körút forgalma várakozó kamionokkal, várakozó szemétszállító járművekkel nem akadályozható, nem korlátozható.

(7) A szabályozási terven jelölt helyeken a védendő lakó és vegyes építési övezetek irányába méretezett zajgátló kerítés létesítendő.

37. Üdülőházas kemping építési övezet (Üü-Sz/1)

37. § (1) Az Üü-Sz/1 jelű üdülőházas építési övezetben elhelyezhető épület:

a) szállásjellegű (épületben, faházakban és sátorhelyeken),

b) szociális egészségügyi,

c) vendéglátáshoz kapcsolódó (központi épület, porta, recepció információs pont főzőkonyha, étterem, büfé),

d) terület fenntartását szolgáló üzemi, gépészet építménye

rendeltetést tartalmazhat.

(2) A kemping területén az idegenforgalmi rendeltetéstől eltérő rendeltetés nem létesíthető.

(3) Az üdülőházas üdülő építési övezet paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Az építési övezet kialakult telke nem osztható tovább.

(5) A vendégforgalmi parkolókat 100%-ban telken belül kell kialakítani.

38. Beépítésre szánt különleges építési övezet (K-)

38. § (1) A K jelű beépítésre szánt különleges építési övezetben elhelyezhető rendeltetések:

a) egyetemi oktatást szolgáló,

b) arborétumhoz kapcsolódó,

c) *  egyéb oktatást és konferenciát befogadó, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális,

d) hitéleti,

e) idegenforgalomi, egészségügyi, szociális,

f) *  iroda, szolgáltatás, szállás jellegű, kollégium, kereskedelem, vendéglátó,

g) a terület fenntartását szolgáló gazdasági,

h) hőerőmű rendeltetését befogadó épületek építmények,

i) szabadtéri és fedett sport rendeltetés,

j) az építési övezetben nagyobb kapacitású mélygarázs és felszíni parkoló is létesíthető.

(2) Az építési övezet paramétereit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Az építési övezetben a különböző rendeltetések több épületben is megvalósíthatók.

(4) *  Amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírás, vagy a szabályozási terv másként nem rendelkezik, a 10°-nál meredekebb lejtésű területen, valamint belátás - kilátás szempontjából érintett telken új épületenként legfeljebb bruttó 750 m2 alapterületi nagyságú épület, vagy terepbe illesztett, földdel fedett építmény létesíthető (pl.: porta, kapuház, karbantartó, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlet, mélygarázs) a beépítési mérték felső határáig.

(5) Telken belül biztosítandó a látogatói és hivatásforgalmi parkoló igénye a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában.

(6) A különleges építési övezetekben:

a) a védett növényállomány nem sérülhet,

b) a helyi jelentőségű természetvédelmi területrészen a zöldfelületi fedettség nem szüntethető meg, a védettséggel érintett telekrészeken épület, terepszint alatti építmény nem létesíthető.

(7) A K-SZ/13 jelű építési övezetben az építési hely határait, épületek közötti távolságot, a technológiai építmények telken belüli helyét és magasságát a technológia igényei, követelményei határozzák meg, a következők figyelembevétele mellett:

a) a Somfalvi út felöl az előkerti védőfásítás megtartandó, újratelepítendő,

b) felszíni parkoló csak telken kívül, vagy előkertben létesíthető.

(8) A K-SZ/12 jelű építési övezetben csak a kolóniaszerű lakórendeltetés újítható meg, építhető újjá, a következők figyelembevételével:

a) a szerelt gépkocsi-tároló melléképítménye nem építhető újjá,

b) a meglévő iker - sorház jellegű egységek alapterülete nem bővíthető, de minden lakásegységhez a fölötte lévő padlás beépíthető, a földszint fölé tetőtér alakítható ki,

c) A határoló vegyeshasználatú közterületen parkoló nem létesíthető.

(9) A K-SZ/10 jelű építési övezetben (SVSE sporttelep) sport, idegenforgalmi, és rekreációs rendeltetés épületei és építményei létesíthetők, a következők figyelembevételével:

a) az intézmény működtetéséhez a tulajdonos, vagy a személyzet számára legfeljebb telkenként, 2 db legfeljebb bruttó 60,0 m2-es összalapterületű lakás alakítható ki épületen belül,

b) új szabadtéri sportlétesítmény nem lehet környezet terhelő,

c) a parkolók 25%-ban telken belül, 75%-ban közterületen létesíthetők a Sport utca és a Jegenye sor mentén.

(10) A K-Sz/1 jelű építési övezetben megvalósítható kegyeleti, kiskereskedelmi, igazgatás és kiszolgáló rendeltetés, valamint temető gondozás épületei, építményei létesíthetők, a következők figyelembevételével:

a) az új temető telkén új temetőkápolna létesítése esetén az épületmagasság legfeljebb 2,0 m-rel haladhatja meg az övezetben meghatározott értéket,

b) a Temető utca keleti temető felöli részén és telken belül biztosítandó a látogatói és hivatásforgalmi parkoló igény.

(11) A K-Z/15 jelű és a K-SZ/3 jelű, K-SZ/8 jelű építési övezetben a beépítésnél a műemlékvédelmi szempontok a meghatározók a beépítettség megengedett legnagyobb mértékének és az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének meghatározásánál a következők figyelembevételével:

a) indokolt esetben el lehet térni az építési övezetre meghatározott beépítési mérték felső határától és az épületmagasság felső határától, a kialakítandó legkisebb zöldfelületi mértéktől;

b) a rendeltetéshez szükséges parkolás 100%-ban telken kívül elhelyezhető.

(12) *  A K-SZ/16 jelű építési övezetben:

a) épületenként, terepszint felett a bruttó alapterület legfeljebb 6000 m2 lehet, a tereplejtéstől függetlenül,

b) a Multifunkcionális Konferencia és Rendezvényközpont üzemeltetése során be kell tartani a kiemelten védett övezetre vonatkozó levegőminőségi határértékeket és irányértékeket, amelyeket a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, az MSZ 21854:1990 (A környezeti levegő tisztasági körülményei) szabvány, illetve a WHO 2021-ben kiadott ajánlása (WHO global air quality guidelines for particulate matter, ozone, nitrogen dioxide, sulfur dioxide and carbon monoxide - 2021) határoznak meg.

c) Kiemelten védett övezetre vonatkozó határértékek és irányértékek (ىg/m3)

d) Be kell tartani továbbá a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. § (3), (4) bekezdésében és a 4. § (3) bekezdésében foglaltakat.

III. Fejezet

Részletes övezeti előírások a beépítésre nem szánt területekre

39. Közúti közlekedési övezet (KÖu)

39. § (1) Közlekedési övezeten belül a műtárgyakat, a felszín feletti közműlétesítményeket, és a közlekedési zöldfelület növényzetét úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedés biztonságát ne zavarják, az útszakaszok, csomópontok beláthatóságát ne akadályozzák.

(2) Az M85 gyorsforgalmi út, és a 84. számú II. rendű országos főút KÖu-1 jelű övezetében, a belterületi szakaszon legalább 2x1 forgalmi sáv, 2x0,5 m-es biztonsági sáv, kétoldali, legalább 2,0 m széles járda, a teljes közműellátás közművei, csapadékvíz elvezetés, közvilágítás és közlekedési zöldfelület, zöldsáv alakítandó ki. Az övezet közterületi szélessége:

a) kialakult kiépített közlekedési övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti szélesség,

b) tervezett közlekedési övezetben a szabályozási terven kiszabályozott szélesség 20,0-40,0 m között változó.

(3) A városi főút, az országos mellékút KÖu-2 jelű övezetében a belterületi szakaszon legalább 2x1 forgalmi sáv, 2x0,5 m-es biztonsági sáv, kétoldali, legalább 2,0 m széles járda, a teljes közműellátás nyomvonalas közművei, csapadékvíz elvezetés, közvilágítás és fasort befogadó zöldsáv alakítandó ki. Az övezet kialakult és tervezett közterületi szélessége:

a) a városi főútnál a Győri út egyes szakaszain 15,0-40,0 m között változó,

b) a Kőszegi út egyes szakaszain 16,0-30,0 m között változó,

c) a kialakult kiépített útszakaszokon az ingatlan nyilvántartás szerinti szélesség.

(4) A városi gyűjtőút KÖu-3 jelű övezetében a belterületi szakaszon legalább 2x1 forgalmi sáv, 2x0,5 m-es biztonsági sáv, kétoldali, legalább 2,0 m széles járda, a teljes közműellátás közművei, csapadékvíz elvezetés, közvilágítás és fasort befogadó zöldsáv alakítandó ki. A közlekedési közterületen elhelyezhető még:

a) a tömegközlekedés megállóinak buszöble, esőbeállója, várakozó helye,

b) közlekedési információs és tájékoztató táblák,

c) szabályozási terven jelölt építési helyen belül a közlekedést szolgáló kereskedelmi, szolgáltató gazdasági rendeltetés, ha a közterület meglévő, vagy kiszabályozott szélessége ezt lehetővé teszi.

(5) A KÖu-1 és KÖu-2 jelű közlekedési övezetekben ott, ahol a közterületi szélesség lehetővé teszi, háromszintű zöldsávot kell létrehozni a környezeti állapotok - zaj és levegőtisztaság - szintentartása érdekében.

(6) A KÖu-3 jelű övezet szabályozási, közterületi szélessége az ingatlan nyilvántartás és a szabályozási terv szerint 12,0- 22,0 m közötti.

(7) Lakó és kiszolgáló út KÖu-4 jelű övezetében szétválasztott rendszerű és vegyeshasználatú közlekedési felület is létrehozható. A közterületi szélességen belül legalább 2x1 forgalmi sáv, 2x0,5 m-es biztonsági sáv, legalább egyoldali 2,0 m széles járda, a teljes közműellátás közművei, csapadékvíz elvezetés, közvilágítás alakítandó ki. A közterületi szélesség az ingatlan nyilvántartás és a szabályozási terv szerint 8,0-16,0 m közötti.

(8) Új kiszolgáló lakóút 12,0 m-es szabályozási szélességig egyoldali fasorral, a 14,0 m közterületi szélességet elérő és meghaladó szabályozási szélességnél kétoldali fasorral alakítandó ki.

(9) KÖu-5 jelű vegyeshasználatú közlekedési övezetben 1 vagy 2 forgalmi sáv legalább 4,50 m-es burkolati szélességgel, csapadékvíz elvezetéssel, a teljes közműellátás közműveivel, közvilágítással alakítandó ki.

(10) A KÖu-6 jelű övezet önálló gyalogos és kerékpárút kialakítására vonatkozó előírások:

a) Legalább 3,0 m széles kiszabályozott és végrehajtott közterületen valósítandó meg, a szabályozási terv szerint. A vízzáró burkolati szélesség nem lehet kevesebb 3,0 m-nél. Az új gyalogút és kerékpárút kialakításánál elsődleges szempont a biztonságos használhatóság és az akadálymentes kialakítás vízszintes és magassági vonalvezetésben is.

b) Ha az övezet nem kapcsolódik közvetlenül egyéb közlekedési övezethez, akkor a gyalogút, kerékpárút menti közvilágítást és a csapadékvíz elvezetést ki kell építeni.

c) A patak, vízfolyás menti 3,0 m széles karbantartó sáv a gyalogos és kerékpárút nyomvonal számára is igénybe vehető, szabályozási tervi rendelkezés hiányában is.

(11) KÖz jelű övezet a közlekedési közutak zöldfelülete, ahol:

a) az övezetben vízzáróan burkolt kapubehajtó létrehozható az övezettel szomszédos építési telkekhez, 4,0 m, vagy 6,0 m szélességgel,

b) az övezet csak jelképesen 0,6 m magassággal keríthető le,

c) cserjék és fás szárú növények csak a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével telepíthetők,

d) az övezeten belül emlékjelek, utcabútorok felállíthatók,

e) a zöldfelület rovására parkoló felület nem alakítható ki.

(12) KÖu-P jelű övezet a közparkolók, vagy a közhasználat előtt megnyitott parkolók közlekedési övezete. Fásított közparkoló övezetében kiszolgáló út, parkoló-állás sáv, csapadékvíz elvezetés és közvilágítás, 2,0 m széles fásítható zöldsáv, vagy 6 db parkoló állásonként 4,0 m2 méretű ültető-gödör létesítendő. Továbbá építhető beléptető rendszer, szociális blokk a telekterület 1%-án.

(13) KÖu-AP jelű övezetben:

a) a buszpályaudvari rendeltetés épületei, építményei helyezhetők el: forgalomirányítás, utasforgalmi rendeltetés, szolgálati és utasforgalmi szociális blokk, szállásszolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás,

b) a fő rendeltetést szolgáló kiegészítő építmények építhetők: forgalmi sávok, le- és felszálló, valamint parkoltató állások, P+R parkolók, védőtetők, utcabútorok, tájékoztató - információs berendezések,

c) a minimálisan kialakítandó zöldfelület 20%, amit háromszintű zöldfelületként kell megvalósítani,

d) a Felsőbüki Nagy Pál utca és az övezet közös közterületi telekhatárán fasor telepítendő.

40. Kötöttpályás közlekedési övezet (KÖk)

40. § (1) KÖk-1 és KÖk-2 jelű kötöttpályás vasúti övezet szélessége az ingatlan nyilvántartás szerinti, új szakaszokon a vágányok száma szerint legalább 10,0 m egy vágánypárhoz, legalább 20,0 m két vágánypárhoz tartozóan. Az övezetben egy vagy két vágánypár, forgalmi és biztonsági berendezések, vasúti, közúti, vagy gyalogos átjáró, rézsűk - feltöltések, csapadékvíz elvezetés létesítendő.

a) A KÖk-1 jelű vasútüzemi övezetben csak a forgalomirányítás épületei építhetők, legfeljebb 5%-os beépítési mértékig. A technológiai igény határozza meg a szükséges épület épületmagasságát. Egyéb épület nem építhető.

b) A KÖk-2 jelű övezetek vasútállomási és rendező-pályaudvari részén 10%-os beépítési mértékig a rendeltetéséhez kapcsolódó főépület és kiszolgáló melléképületek, raktárak, is építhetők. Az épületmagasság új épület esetén legfeljebb 12,0 m lehet.

c) A KÖk-3 jelű övezet a Soproni Intermodális Logisztikai Központ vasútüzemi átrakó rendező-pályaudvari része. Az övezetben a vágányok a kiszolgáló utak, az üzemeltetést és az átrakodást szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A vasút 50,0 m-es, szabályozási terven feltüntetett védőtávolságán belül jelölt építési helyen új lakó és új üdülő rendeltetés nem létesíthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló épület a vasút üzemeltetőjének hozzájárulásával valósítható meg.

41. Zöldterületi közkert, zöldterületi közpark övezete (Zkk, Zkp)

41. § (1) Zkk-1 jelű zöldterületi közkert övezetében:

a) parkfenntartást szolgáló épület és vizesblokk helyezhető el,

b) az övezetben új parkoló nem létesíthető,

c) a kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke 75%,

d) az épület, építmény az övezeti határra közvetlenül nem tehető, az építmény a közvetlen környezetében a balesetmentes közlekedést nem akadályozhatja.

(2) Zöldterületi közkert Zkk-2 jelű övezetében:

a) hitéleti rendeltetés megvalósítható szabadon álló épület elhelyezéssel,

b) a parkoló igény az épület környezetében, az övezeten belül megvalósítható,

c) a kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke 60%.

(3) Zöldterületi közkert Zkk-3 jelű övezetében:

a) építmény, pavilon, pihenőhely megvalósítható szabadon álló elhelyezéssel,

b) az övezetben parkoló nem létesíthető,

c) a kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke 60%.

(4) A zöldterületi közpark Zkp-1 jelű övezetében:

a) épület kereskedelem, vendéglátás, raktározás, tárolás, parkfenntartás, rekreáció, szociális-blokk céljára létesíthető,

b) az épület az övezet határait 6,0 m-nél jobban nem közelítheti meg, azon belül szabadon elhelyezhető,

c) a vendégforgalmi parkoló igény 100%-ban, az övezet határain biztosítandó,

d) a kialakítandó zöldfelület legkisebb 80%,

e) a meglévő közparki faállomány védendő.

42. Erdő övezete (Ev)

42. § Az Ev jelű védett és védelmi erdő övezetében a beépítési mérték 0%, épületet építeni az övezetben nem lehet.

43. Természetközeli terület övezete (Tk)

43. § Az övezetben a beépítési mérték 0%. Az övezetben sem épület, sem építmény, sem egyéb létesítmény nem helyezhető el.

44. Mezőgazdasági övezet (Má)

44. § (1) Az Má-1 jelű övezetben épületet, építményt építeni, elhelyezni nem lehet.

(2) Az Má-2 jelű övezetben a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan agro-turizmus és egészség turizmushoz kapcsolódó idegenforgalmi és mezőgazdasági létesítmények építhetők.

(3) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési földrészlet a tényleges igénybevételig tartó átmeneti időszakban, a jelenlegi művelési ág szerinti besorolásnak megfelelő beépítettséggel és használattal megtartható. A meglévő beépítettség felújítható, újraépíthető.

(4) A külterületi általános mezőgazdasági övezetben az építményeket a telekhatároktól legalább 10,0 m-re, a közlekedési területek határától legalább 20,0 m-re kell elhelyezni.

45. Vízgazdálkodási övezet (V)

45. § (1) A V-1 jelű övezetbe a patakok és tavak medre és parti sávja tartozik.

(2) A vízgazdálkodási övezet telkén a vízgazdálkodás, a vízkár elhárítás, az öntözés, a karbantartás létesítményei, valamint gyalogos- és kerékpárút alakítható ki.

(3) A vízbázisok vízkivételi művek telkein csak a vízkivételi helyek műtárgyai, és a rendeltetésszerű üzemelést biztosító építmények és műtárgyak helyezhetők el.

(4) A partvonal, mederrézsű állékonysága mérnökbiológiai eszközökkel védendő, oly módon, hogy a vízszállítási és árvízvédelmi, vízkár-elhárítási szempontok is érvényesülhessenek.

(5) Az Ikva-patak, a Sós-patak és a Rák-patak, valamint a déli vasúti árok és a Gida-patak szabadon átjárható, le nem keríthető karbantartó sávját biztosítani kell a szabályozási terven jelöltek szerint. A vízfolyások parti sávjában csak a meder használatával és fenntartásával közvetlen összefüggő építmény helyezhető el.

46. Különleges beépítésre nem szánt övezet (Kb)

46. § (1) A Kb-1 jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs park övezetében építmény az alábbiak figyelembevételével létesíthető:

a) elsősorban sportpálya, sportlétesítmény, pihenőhely, játszóhely, pavilon, emlékjel, emlékmű, szobor helyezhető el,

b) csak jelképes kerítés létesíthető.

(2) A Kb-2 jelű különleges beépítésre nem szánt sport övezetben építmény az alábbiak figyelembevételével létesíthető:

a) elsősorban gyepes, műfüves, vagy műanyag burkolatú sportpálya, edzőpálya, gyermek és felnőtt játszóhely, fenntartáshoz és üzemeltetéshez szükséges épület, valamint vendéglátó, szolgáltató épület, klubház, szállásjellegű rendeltetés helyezhető el,

b) telken belüli vendégparkoló, hivatásforgalmi parkoló az Ágfalvi, vagy a Bánfalvi út felől létesítendő,

c) az új épület a telekhatárokat 7,5 m-nél jobban nem közelítheti meg. Az építési helyen belül az új épület szabadon elhelyezhető.

(3) A Kb-3 jelű különleges beépítésre nem szánt sport övezetben építmény az alábbiak figyelembevételével létesíthető:

a) elsősorban sportpálya, sportlétesítmény, lelátó, kiszolgáló központi épület szociális blokkal, karbantartó létesítményekkel helyezhető el,

b) hivatásforgalmi és vendégforgalmi parkolás, 100%-ban telken belül biztosítandó,

c) az övezet, biztonsági védelmi szempontból lekeríthető, a kerítés legalább 80%-os átláthatósága mellett,

d) központi kiszolgáló épület teljes közműellátása biztosítandó.

(4) A Kb-4 jelű, különleges beépítésre nem szánt Volt fesztiváli és rendezvénytéri, szabályozási terven lehatárolt, övezetében építmény az alábbiak figyelembevételével létesíthető:

a) elsősorban a rendezvények lebonyolítását lehetővé tevő, a 2100-27/2019. számú környezetvédelmi engedélyben meghatározott teljes körű infrastruktúra, mobil borfalu, mobil színpad, ideiglenes vizesblokkok, büfé, egyéb szolgáltatás mobil építménye, sátorozó hely, szükséges hivatásforgalmi várakozóhely,

b) az övezet 0% beépítettségébe épület nem építhető. Az épületnek nem minősülő mobil építmények az egyedileg megkért környezetvédelmi engedély alapján állítandók fel,

c) az övezetben a tereplejtéseket, a réteg és csapadékvizek áramlási irányát megváltoztatni nem lehet,

d) az övezeten belül a teljes infrastrukturális ellátás kiépítendő, a 2100-27/2019. számú környezetvédelmi, környezethasználati engedélyben meghatározott módon.

IV. Fejezet

Egyes településrészek kiegészítő előírásai

47. Északnyugati városrészre vonatkozó előírások

47. § Újonnan kijelölt építési övezetbe sorolt fejlesztési terület telkén építési jogot érvényesíteni az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet:

a) legalább tömbszinten kidolgozott és megvalósított infrastrukturális fejlesztés meglétét követően,

b) infrastrukturális hálózatok rendszerbe kapcsolása esetén,

c) tömbszinten létrehozott telekalakítási vázrajz elkészítése,

d) parkolási és zöldfelületi követelmények teljesülése esetén.

48. § Az Ikva-patak és Lackner Kristóf utca közötti Vt-SZ/10 jelű építési övezetben, a nagy kapacitású parkoló fejlesztésnél a patakpart 6,0 m-es parti sávját, a szabályozási terven jelölt 10,0 m széles zöldfelület kialakítását és a vízminőség védelmi, a külső hidrológiai védőidom vízminőség védelmi követelményeit figyelembe kell venni.

49. § A természeti területek közé tartozó Sós-patak keleti oldalán, a városi szintű közösségi parkolót úgy kell kialakítani, hogy szabadon, két - háromszintű, 10,0 m széles zöldfelületként maradjon meg a közös telekhatár menti észak - déli tengelyű sáv, természetvédelem és felszíni vízvédelem okán.

50. § A Táncsics utca - Faraktár utca - Höflányi utca - Vitnyédy utca - Flandorffer Ignác utca közötti tömbben a Höflányi utca menti tömbrészen a fejlesztés, teljes átépülés megvalósítása előtt, az új javasolt telekszerkezet kialakítandó. A telekhatárokon átnyúló építési hely határ a tervezett új telekhatárokhoz igazodik.

48. Sopronbánfalva - Kutyahegy városrészre vonatkozó előírások

51. § (1) A kialakult vegyes beépítési módú építési övezetekben telkenként legfeljebb 1db épület építhető. Az épület telken belül szabadon elhelyezhető a tűzvédelmi követelmények betartásával, a szomszédos telkeken álló épületek figyelembevételével.

(2) Legfeljebb egy épület építhető a részes-házas beépítési módot megőrző építési övezet 150 m2-nél kisebb önálló telkein. A részes-házas beépítési módhoz tartozó 250 m2-nél nagyobb telken több lakóépület és több lakás is újraépíthető sorház vagy csoportházszerűen, a meglévő építési sávokat figyelembe véve.

(3) A városrészben az 500 m2-nél kisebb telkeken szálloda, panzió, sport és igazgatási rendeltetés nem valósítható meg.

(4) A kialakult vegyes és részes-házas beépítési módhoz tartozó telkeknél, a telken álló épület megsemmisülése esetén az eredeti tömeggel (beépítési mérték, épületmagasság) a lakóház újra építhető.

(5) Hézagosan zártsorú, ikresen, vagy oldalhatárra elhelyezett épületnél az épület melletti oldalkert, vagy az épületek közötti hézag 4,0 m-nél kisebb nem lehet új épület építésekor.

(6) A városrészben keretes beépítésnél, az utca felöli épületszélesség nem lehet nagyobb, mint 12,0 m, a beforduló szárnyak szélessége nem lehet több, mint 9,0 m.

(7) A városrész kertvárosias építési övezetében nyeles telkek kialakíthatók ott, ahol a telekszerkezet és a telkek beépítettsége és a domborzati adottságok, viszonyok ezt lehetővé teszik.

(8) A Gesztenyés körút és a Bánfalvi út mentén a homlokzatmagasság nem lehet nagyobb, mint 7,5 m.

(9) A Kolostorhegy utca és Kisház utca mentén, a lejtés irányában a homlokzatmagasság max. 4,0 m lehet.

(10) A városrészben a kilátás rálátás védelemmel érintett területen, az átalakuló kerthasználatú telkek lakócélú beépítésénél, hegyvidéki, legalább 20,0 m telekszélességet elérő telkeinél szabadon álló építési helyen belül „eltolt építési vonallal” helyezhetők el a főépületek, a szabályozási terven jelöltek szerint. (Szőlőskert utca, Vepperdi utca, Lakfalvi utca, Erdei malom köz, Hosszúhegy - Újhegy utca, Felsőerdő utca által kiszolgált telkek és a nyugati belterületi határ közötti telkek.)

(11) A Pálos karmelita kolostornál új épület építésénél az elő- oldal- és hátsókert 18,0 m.

49. Lőverek városrészre vonatkozó előírások

52. § (1) Az Lk jelű kisvárosias építési övezetben, az önálló épületek és az épületek közötti kertek alatt, a telek teljes szélességében nem létesíthető lemezparkoló. A réteg és talajvizek áramlása nem akadályozható terepszint alatti beépítéssel.

(2) A Lőverek városrész Lke jelű építési övezeteiben a területen korábban épült épületeihez illeszkedően, a főépülethez kapcsolódó, telkenként 1 db, legfeljebb bruttó 20,0 m2 összalapterületű fa-üveg veranda építhető, mely nem számít bele a beépítettségbe. Amennyiben a fa-üveg veranda nem a főépülettel egyidőben valósul meg, hanem utólag, akkor csak abban az esetben építhető meg, ha telek beépítettsége az övezetre előírt maximális beépítettséget eléri vagy az alatt van.

(3) Az Lke jelű építési övezet hegyvidéki telkein a nagyméretű telkek megosztása révén 1500 m2-nél kisebb új telek nem hozható létre.

(4) A kialakult utcai beépítési vonal az alábbi esetekben változtatható meg:

a) ha a terepviszonyokhoz való igazodás szükségessé teszi,

b) ha a közterület 8,0 m-re történő szélesítése miatt szükséges,

c) ha a kilátás és rálátás védelem indokolja.

(5) A Felső Lőverek területén az Ibolya úttól nyugatra, a Zerge utca és a Kőfejtő utca között, valamint a Lőver körút mentén a Panoráma út - Honvéd út - Mikoviny utcától délnyugatra - délre az Lke jelű építési övezetekben (a szabályozási terven jelölt kilátásvédett részeken):

a) telkenként egy lakóépület építhető, legfeljebb két lakással,

b) az épületek utcai homlokzatán a látható szintek száma háromnál több nem lehet,

c) a lakótelkek kialakított zöldfelületi mértéke 75%-nál kisebb nem lehet,

d) a felszín alatt legfeljebb egy szint alakítható ki, az építési övezetben meghatározott mértékben,

e) tömbbelsőkben lévő zárványtelkek nyelestelek létrehozásával megszüntethetők,

f) a 8,0 m szélességnél keskenyebb közterületnél gépjármű közlekedésre is alkalmas új kapu a telek belseje felé legalább 8,0 m x 4,0 m mérettel visszahúzottan alakítandó ki.

(6) A Lőverek városrészben a Zettl villa és volt telke (7417/1 hrsz., 7417/2 hrsz., 7417/3 hrsz., 7417/4 hrsz.) helyi védelem alatt álló kertként kezelendő. A területen a XX. század elején létrehozott kertépítészeti állapotot kell visszaállítani kerttörténeti kutatások alapján. A meglévő fás növényzet védelme elsőbbséget élvez a beépíthetőséggel szemben.

(7) A városrész hegyvidéki, legalább 20,0 m telekszélességet elérő kertvárosias lakótelkeinél szabadon álló építési helyen belül eltolt építési vonallal helyezhetők el a főépületek, így a kilátás rálátás védelem szempontjai érvényesíthetők.

(8) A Rák-patak északi oldalán a volt malom telkén és épületében (8679/2 hrsz.) a zöldterülethez és a mindennapi rekreációhoz, a környező rendeltetésekhez kapcsolódó kereskedelmi szolgáltató rendeltetés valósítható meg.

a) A volt malomépület felújítható, bővíthető a beépítési mérték felső határáig a Dóczy Lajos utca felől 0,0 m-es a többi közterületi határ felől 6,0 m-es előkert megtartásával.

b) A malom elbontása esetén az új épület a déli telekhatárra nem építhető.

c) A parkolási igényt 50%-ban telken belül kell biztosítani.

d) A kereskedelmi szolgáltató épületet teljes közművel és közvilágítással kell ellátni.

50. Délkeleti gazdasági terület

53. § A környezetre jelentős hatást gyakorló ipari építési övezeten belül a hulladékkezelő hulladék átrakó telephely telkén (hrsz: 5778/148), a nyugati telekhatár mentén védelmi egysoros fásítás telepítendő lombos vagy örökzöld növényekből.

54. § Turnhardt major Gksz jelű telkein az új épületek az oldalhatáron álló építési helyen belül 4,5 m-es oldalkert megtartásával szabadon is elhelyezhetők. (Hrsz: 5776/212, 5776/254-256, 5776/183, 5776/127, 5776/72-76)

a) Oldalsó telekhatáron vagy a telekhatártól 1,0 m-re álló meglévő épület 4,5 m-es épületmagasságig bővíthető, új épület épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

b) 4,5 m-es oldalkert megtartásával, építési helyen belül szabadon létesített épület épületmagassága legfeljebb 9,0 m lehet.

c) Az egy telken létesített épületek közötti távolság nem lehet kevesebb a tűztávolságnál és nem lehet kevesebb 5,0 m-nél.

d) A patakkal közös telekhatár mentén, építési telken belül 3,0 m szélességben zöldfelületet kell létesíteni. A zöldfelületen parkoló, szabadtéri gazdasági manipulációs tér nem alakítható ki.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

55-58. § * 

59. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Dr. Farkas Ciprián Dr. Sárvári Szabolcs
polgármester jegyző

1. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez * 

2. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez * 

3. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez * 

Építési övezetek és övezetek paraméterei

A táblázatban szereplő jelek értelmezése:

„-” = nincs előírt paraméter, határérték;

„K” jel értelmezése:

épületmagasság legnagyobb mértéke K = kialakult épületmagasság tovább nem növelhető, csak gépészeti okokból;

kialakítható telek legkisebb területe K = kialakult telekterület, a telek tovább nem osztható, telekhatárrendezés, telekegyesítés végrehajtható

beépítettség legnagyobb mértéke K = kialakult beépítettség, a meglévő beépítettség tovább nem növelhető.

zöldfelület legkisebb mértéke K= kialakult zöldfelület, a meglévő zöldfelületi arány tovább nem csökkenthető OTÉK eltérés

1. TÁBLÁZAT

1. Ln jelű nagyvárosias lakó építési övezet 3. MELLÉKLET 1. TÁBLÁZAT
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
2 Ln-Ú/1 Ú 250 20 80 80 0 K OTÉK alóli felmentés (GY/15/165-13/2021.)
3 Ln-O/2 O 400 - 70 80 10 13,5
4 Ln-SZ/3g SZ 4000 - 60 80 20 3,5 sorgarázs, parkolóház lehet
5 Ln-SZ/4 SZ 1500 - 40 50 25 12,5
6 Ln-SZ/5 SZ 2500 - 60 80 20 15,0
7 Ln-SZ/6 SZ K - 30 40 30 6,0 óvoda, bölcsőde, kereskedelmi-szolgáltatási rendeltetés lehet
8 Ln-SZ/7 SZ 2000 - 30 50 30 15,0
9 Ln-SZ/kt SZ K - 3 - 40 3,5 úszótelkek körüli közterület, fásított parkoló, kiszolgáló út az övezet része

2. TÁBLÁZAT (1-3. táblázat)

2.1. TÁBLÁZAT (2. TÁBLÁZAT - 1.)

2. Lk jelű kisvárosias lakó építési övezet 3. MELLÉKLET 2. TÁBLÁZAT - 1.
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
2 Lk-Z/1 Z 300 10 30 40 40 6,0
3 Lk-Z/2 Z 600 10 30 40 40 6,0
4 Lk-Z/3 Z 300 10 30 40 40 7,5
5 Lk-Z/4 Z 400 15 30 40 40 7,5
6 Lk-Z/5 Z 400 10 30 40 40 10,0
7 Lk-Z/6 Z 700 - 35 45 40 6,0
8 Lk-Z/7 Z 300 - 40 50 30 6,0 500 m2-nél nagyobb telek esetén legfeljebb 30% a beépíthetőség
9 Lk-Z/8 Z 200 - 40 50 30 6,0 500 m2-nél nagyobb telek esetén legfeljebb 30% a beépíthetőség
10 Lk-Z/9 Z 300 - 40 50 30 7,5
11 Lk-Z/10 Z 500 - 40 45 30 7,5
12 Lk-Z/11 Z 1400 - 40 45 30 7,5 tömb egésze együtt építhető át
13 Lk-Z/12 Z 3000 - 40 50 20 7,5 tömb egésze együtt építhető át, gépjármű tároló terepszint alatt helyezhető el
14 Lk-Z/13 Z 1500 - 40 40 30 10,0
15 Lk-Z/14 Z 900 15 40 45 30 10,5
16 Lk-Z/15 Z 300 15 45 50 30 6,0
17 Lk-Z/16 Z 300 - 50 60 25 6,0
18 Lk-Z/17 Z 300 - 50 60 25 7,5
19 Lk-Z/18 Z 400 - 50 60 25 7,5
20 Lk-Z/19 Z 400 - 50 60 30 9,0
21 Lk-Z/20 Z 500 - 50 60 25 9,0
22 Lk/Z/21 Z 250 10 60 60 20 6,0
23 Lk-Z/22 Z 500 - 60 60 25 12,5

2.2. TÁBLÁZAT (2. TÁBLÁZAT - 2.)

2. Lk jelű kisvárosias lakó építési övezet 3. MELLÉKLET 2. TÁBLÁZAT - 2.
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
24 Lk-RH/23 RH K - 90 90 0 4,5 OTÉK alóli felmentés (GY/15/165-13/2021.)
25 Lk-KV/24 KV K - 50 60 30 6,0 történeti vegyes halmazos, 500 m2-nél nagyobb telek esetén legfeljebb 40% a beépíthetőség felső határa
26 Lk-KV/25 KV 400 - 40 50 35 6,0 szállás, igazgatási és sport rendeltetés nem lehet
27 Lk-O/26 O 300 10 30 40 50 7,5
28 Lk-O/27 O 450 10 30 40 50 7,5
29 Lk-IKR/28 - 500 10 40 50 40 7,5
30 Lk-IKR/29 IKR 300 - 35 45 40 6,0
31 Lk-IKR/30 IKR 500 - 35 45 35 7,5
32 Lk-IKR/31 IKR 900 - 35 60 30 9,0 gépjármű elhelyezés terep alatt, tömbbelsőbe kerítés nem építhető
33 Lk-SZ/32 SZ 3500 - 20 20 60 9,0
34 Lk-SZ/33 SZ 600 20 25 35 60 7,5
35 Lk-SZ/34 SZ 1000 15 30 40 40 6,0
36 Lk-SZ/35 SZ K - 30 40 40 7,5
37 Lk-SZ/36 SZ 450 - 30 40 55 7,5
38 Lk-SZ/37 SZ 900 25 30 40 40 12,0
39 Lk-SZ/38 SZ 900 - 35 60 30 9,0 gépjármű elhelyezés terepszint alatt, kerítés nem létesíthető
40 Lk-SZ/39 SZ 900 20 40 50 30 10,5
41 Lk-SZ/40 SZ 4000 - 40 50 30 7,5
42 Lk-SZ/41 SZ 400 - 40 50 30 12,5
43 Lk-Ú/42 Ú K - 100 - 0 3,5 OTÉK alóli felmentés (GY/15/165-13/2021.)

2.3. TÁBLÁZAT (2. TÁBLÁZAT - 3.)

2. Lk jelű kisvárosias lakó építési övezet 3. MELLÉKLET 2. TÁBLÁZAT - 3.
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
44 Lk-SZ/43 SZ 20 000 - 60 60 20 12,5 gépjármű elhelyezés terepszint alatt, kerítés nem létesíthető

3. TÁBLÁZAT (1-2. táblázat)

3.1. TÁBLÁZAT (3. TÁBLÁZAT - 1.)

3. Lke jelű kertvárosias lakó építési övezet 3. MELLÉKLET 3. TÁBLÁZAT - 1.
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
2 Lke-SZ/1 SZ 1000 20 15 20 70 4,5 nyeles telek kialakítható, lejtőláb felől a homlokzatmagasság nem haladhatja meg 6,5 m
3 Lke-SZ/2 SZ 600 - 10 15 75 7,5 Zettl villa
4 Lke-O/3 O 1000 15 15 20 65 5,5 épület legnagyobb bruttó alapterülete 200 m2
5 Lke-SZ/4 SZ 900 18 15 20 70 7,5
6 Lke-SZ/5 SZ 1500 20 20 25 65 4,5 legfeljebb 2 épület, épület legnagyobb bruttó alapterülete 300 m2
7 Lke-SZ/6 SZ 700 - 20 25 50 5,0
8 Lke-IKR/7 IKR 600 - 20 25 65 7,5
9 Lke-SZ/8 SZ 600 15 20 25 65 7,5
10 Lke-SZ/9 SZ 800 - 20 25 65 7,5 SZT építési hely jelölés egyes telkek esetén
11 Lke-SZ/10 SZ 900 - 20 25 65 7,5
12 Lke-Z/11 Z 900 - 20 25 65 7,5
13 Lke-IKR/12 IKR 900 - 20 25 65 7,5
14 Lke-SZ/13 SZ 1200 - 20 25 60 7,5
15 Lke-SZ/14 SZ 900 20 20 25 60 5,0 nyeles telek kialakítható, épület legnagyobb bruttó alapterülete 240 m2
16 Lke-SZ/15 SZ 900 - 25 30 65 7,5
17 Lke-O/16 O 900 18 20 25 60 6,0 nyeles telek kialakítható
18 Lke-Z/17 Z 700 15 25 30 50 5,0 nyeles telek kialakítható
19 Lke-O/18 O 700 15 25 30 50 5,0 nyeles telek kialakítható
20 Lke-IKR/19 IKR 700 15 25 30 50 5,0 nyeles telek kialakítható
21 Lke-SZ/20 SZ 700 - 25 30 50 5,0 nyeles telek kialakítható
22 Lke-Z/21 SZ 600 18 30 35 50 6,0
23 Lke-O/22 O 600 18 30 35 50 6,0

3.2. TÁBLÁZAT (3. TÁBLÁZAT - 2.)

3. Lke jelű kertvárosias lakó építési övezet 3. MELLÉKLET 3. TÁBLÁZAT - 2.
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
24 Lke-IKR/23 IKR 600 18 30 35 50 6,0
25 Lke-SZ/24 SZ 600 18 30 35 50 6,0
26 Lke-SZ/25 SZ 3000 30 30 35 45 6,0 gépjármű elhelyezés külön épületben beépítési terv alapján
27 Lke-IKR/26 IKR 360 12 30 35 55 7,5
28 Lke-SZ/27 SZ 360 - 30 35 55 7,5
29 Lke-SZ/28 SZ 700 - 30 35 60 7,5
30 Lke-Ú/29 Ú K - 80 80 0 7,5 OTÉK alóli felmentés (GY/15/165-13/2021.)
31 Lke-O/30 O 400 - 25 30 50 7,5
32 Lke-SZ/31 SZ 400 - 25 30 50 7,5
33 Lke-Ta - - - - - - - építési joggal nem rendelkező, távlati fejlesztési terület

4. TÁBLÁZAT

4. Lf jelű falusias lakó építési övezet 3. MELLÉKLET 4. TÁBLÁZAT
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
2 Lf-KV/1 KV 700 12 30 40 50 6,0

5. TÁBLÁZAT

5. Vt jelű településközpont vegyes építési övezet 3. MELLÉKLET 5. TÁBLÁZAT
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
2 Vt-Z/1 Z 1500 - 35 45 35 10,5 közhasználat céljára átadott terület
3 Vt-Z/2 Z 2500 - 45 60 25 15,0 gépjármű elhelyezés terepszint alatt
4 Vt-Z/3 Z 6000 - 40 60 20 6,0 gépjármű elhelyezés terepszint alatt
5 Vt-Z/4 Z 1500 10 40 50 30 7,5
6 Vt-Z/5 Z 1500 - 40 50 20 7,5
7 Vt-Z/6 Z 9000 - 40 50 20 15,0
8 Vt-KV/7 KV 2000 15 50 60 30 7,5
9 Vt-SZ/8 SZ 500 - 10 20 75 4,5
10 Vt-SZ/10 SZ 20 000 - 30 40 20 7,5 közterületi telekhatáron kerítés nem létesíthető
11 Vt-SZ/11 SZ 2000 40 30 40 20 9,0
12 Vt-SZ/12 SZ 6000 - 30 40 30 12,0
13 Vt-SZ/13 SZ 700 - 40 50 20 7,5
14 Vt-SZ/14 SZ 500 - 40 50 30 10,5
15 Vt-SZ/15 SZ 9000 - 40 70 10 15,0 kerítés nem létesíthető
16 Vt-SZ/16 SZ 2000 - 50 60 30 7,5
17 Vt-SZ/17 SZ 3000 50 50 60 40 12,0
18 Vt-SZ/18 SZ 1300 - 60 100 10 9,0
19 Vt-SZ/19 SZ 2000 - 60 70 30 10,5
20 Vt-SZ/20 SZ 3000 - 60 70 20 10,5
21 Vt-SZ/21 SZ K - 60 60 10 12,0 üzemanyagtöltő nem létesíthető

6. TÁBLÁZAT

6. Vi jelű intézmény vegyes építési övezet 3. MELLÉKLET 6. TÁBLÁZAT
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
2 Vi-Z/1 Z 1000 - 60 35 10 12,0
3 Vi-SZ/2 SZ 5000 - 40 50 20 15,0
4 Vi-SZ/3 SZ 1200 - 25 35 60 9,0
5 Vi-SZ/4 SZ 7000 - 25 25 60 12,0
6 Vi-SZ/5 SZ 9000 - 25 40 60 15,0
7 Vi-SZ/6 SZ 8000 - 30 50 35 15,0
8 Vi-SZ/7 SZ 2000 - 40 50 10 15,0

7. TÁBLÁZAT

7. Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet 3. MELLÉKLET 7. TÁBLÁZAT
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
2 Gksz-SZ/1 SZ 3000 40 45 45 30 10,5 telekterület minden megkezdett 1000 m2-re után 1 épület
3 Gksz-SZ/2 SZ 2000 - 60 70 20 6,0
4 Gksz-SZ/3 SZ 2000 - 60 70 20 9,0
5 Gksz-SZ/4 SZ 2000 - 60 70 20 9,0
6 Gksz-SZ/5 SZ 10 000 - 60 70 20 12,0
7 Gksz-SZ/6 SZ 10 000 - 60 70 20 15,0
8 Gksz-Z/7 Z K - K K K K
9 Gksz-O/8 O 1000 20 45 45 30 9,0 telekterület minden megkezdett 1000 m2-re után 1 épület, porta nélkül

8. TÁBLÁZAT

8. Gip jelű ipari gazdasági építési övezet 3. MELLÉKLET 8. TÁBLÁZAT
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
2 Gip-SZ/1 SZ 5000 - 30 40 30 12,0
3 Gip-SZ/2 SZ 30 000 - 30 40 40 12,0
4 Gip-SZ/3 SZ 20 000 - 30 30 25 9,0 környezetre jelentős hatást gyakorló rendeltetések építési övezete: Intermodális Logisztikai Központ, Soproni hulladékudvar, hulladékátrakó, elektronikai és veszélyes hulladékválogató,
5 Gip-SZ/4 SZ 3000 30 45 45 25 10,5
6 Gip-SZ/5 SZ 30 000 - 50 50 25 9,0
7 Gip-SZ/6 SZ 15 000 - 50 50 25 15,0
8 Gip-SZ/7 SZ 5000 - 50 50 25 15,0
9 Gip-SZ/8 SZ 5000 - 70 - 10 12,0 OTÉK alóli felmentés
(GY/15/165-13/2021.)

9. TÁBLÁZAT

9. Üü jelű üdülőházas üdülő építési övezet 3. MELLÉKLET 9. TÁBLÁZAT
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
2 Üü-SZ/1 SZ 3000 - 10 10 75 7,5

10. TÁBLÁZAT

2. Lk jelű kisvárosias lakó építési övezet 3. MELLÉKLET 10. TÁBLÁZAT
A B C D E F G H I
1
építési övezet
kialakítható telek legkisebb beépítettség legnagyobb mértéke terepszint zöldfelület legkisebb épület-
magasság
jele beépítési mód területe
m
2
szélessége
m
felett
%
alatt
%
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
2 K-SZ/1 SZ 10 000 - 10 10 40 6,5 temető, Ém alól kivétel kápolna, +500 m2 építhető
3 K-SZ/2 SZ 2500 - 10 10 85 7,5
4 K-SZ/3 SZ K 50 10 10 70 10,5 Pálos kolostor telkei
5 K-SZ/4 SZ 15 000 - 10 10 85 10,5
6 K-SZ/5 SZ 3000 - 20 20 60 7,5
7 K-SZ/6 SZ 10 000 - 10 20 75 15,0 épület legmagasabb pontja<274,5mBf
8 K-SZ/7 SZ 5000 - 10 20 75 15,0 épület legmagasabb pontja<274,5mBf, jelenlegi épület legmagasabb pontja fölé nem nyúlhat
9 K-SZ/8 SZ 5000 20 15 15 70 5,0
10 K-SZ/9 SZ 8000 - 15 15 40 8,5
11 K-SZ/10 O K - 25 25 40 7,5 teniszpálya lefedhető
12 K-SZ/11 SZ 3500 - 25 35 50 10,5
13 K-SZ/12 SZ 3000 - 40 10 40 6,0 lakó rendeltetés a Somfalvi úti kolóniánál újra építhető
14 K-SZ/13 SZ 6500 - 40 60 40 15,0 hőerőmű
15 K-SZ/14 SZ 5000 - 40 40 30 10,5
16 K-Z/15 Z 1400 - 40 10 40 7,5 Kárpáti-malom műemlék telke
17 K-SZ/16 SZ 5000 - 25 35 65 15,0

11. TÁBLÁZAT

11. Beépítésre nem szánt övezetek 3. MELLÉKLET 11. TÁBLÁZAT
A B C D E F G

épület-
beépíthető telek legkisebb beépítettség legnagyobb épület-
magasság
1 övezet jele elhelyezés módja területe
m
2
szélessége
m
mértéke
%
legnagyobb mértéke
m
engedmény, korlátozás, megjegyzés
2 KÖu-P SZ 500 - 1,0 3,0 közparkoló
3 KÖu-AP SZ 10,0 7,5 buszpályaudvar
4 KÖk-1 SZ 5,0
5 KÖk-2 SZ 10,0 12,0
6 Zkk-1 SZ 600 0,5 4,5
7 Zkk-2 SZ 7000 10,0 12,0
8 Zkk-3 SZ 500 2,0 6,5
9 Zkp-1 SZ 10 000 2,0 4,5
10 Ek SZ 5,0 7,5
11 Mk-1 SZ 3000 25 3,0 4,5
12 Má-2 SZ 50 000 100 3,0 5,0
13 V SZ 150 10,0 5,0
14 Kb-1 SZ 30 000 0,5 4,5
15 Kb-2 SZ 35 000 2,0 7,5
16 Kb-3 SZ 55 000 2,0 7,5
17 Kb-4 SZ - - 0,0 - Volt fesztivál és rendezvénytér területe. A határértékek az épületnek nem minősülő mobil építményekre nem vonatkoznak. Azok környezetvédelmi/természetvédelmi engedély alapján helyezhetők el.

4. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére