Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól * 

Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. * 

2. önkormányzati vagyon elidegenítése: az önkormányzati vagyon értékesítése, cseréje, gazdasági társaságba való bevitele, illetve bármely módon történő megterhelése,

3. * 

4. üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági, pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti, piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés,

5. vagyoni értékű jog különösen:

a) vételi jog, elő- és visszavásárlási jog,

b) haszonélvezet és használat,

c) földhasználat,

d) telki szolgalom,

e) jelzálogjog és önálló zálogjog,

f) végrehajtási jog, továbbá

g) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető egyéb jogosultságok,

h) haszonbérlet,

i) névhasználat,

j) lakás- és helyiségbérleti jog,

k) szellemi alkotáshoz fűződő, illetőleg szabadalmi oltalomhoz kapcsolódó jogosultság

megszerzése és biztosítása.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Szálka Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az Önkormányzat és jogelődje által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre, gazdasági társaságokra, valamint az önkormányzati vagyont megbízás alapján üzemeltető jogi és természetes személyekre (a továbbiakban: intézmények);

b) *  mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, az Önkormányzatot megillető követelésekre és vagyoni értékű jogokra, a gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, az értékpapírokra, továbbá az önkormányzatot terhelő tartozásokra és követelésekre.

(2) Az Önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatait szervei útján látja el.

(3) Az Önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével - korlátozott rendelkezési joggal - az Önkormányzat szervei gazdálkodnak.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításáról és értékesítéséről külön jogszabály rendelkezik.

3. Az Önkormányzat vagyona

3. § (1) Az Önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását, vagy a hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, valamint törvény, vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít, továbbá törvény vagy e rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(3) A törzsvagyonban tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek, illetve korlátozottan forgalomképesek.

(4) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának része a kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, amelynek körét e rendelet 3. melléklete tartalmazza, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, amelyet e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) *  Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül az önkormányzati hulladéklerakó, a temető, valamint a köztéri műalkotás.

(6) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonának körét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(7) * 

(8) *  A törzsvagyonba tartozó az Önkormányzat által jelen rendeletben korlátozottan forgalomképessé minősített vagyon olyan gazdasági társaságba apportálható, ahol:

a) a társaság az Önkormányzat, illetve több önkormányzat többségi tulajdonában, vagy többségi irányítása alatt áll,

a) az érintett vagyontárgy jellege szerint közszolgáltatási feladatot lát el, valamint

b) az Önkormányzat felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét.

(9) A közművagyonnak gazdasági társaságba való beviteléről szóló alapító okiratot, társasági szerződést, alapszabályt a Testület határozattal hagyja jóvá.

E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására is.

(10) Üzleti vagyon mindazon önkormányzati vagyontárgy, amely nem tartozik a (4) - (7) bekezdés hatálya alá.

(11) Az Önkormányzat üzleti vagyonának körét e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

II. fejezet

Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó általános szabályok

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § (1) *  A tulajdoni jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint:

a) a Testület,

b) átruházott hatáskörben - az SZMSZ-ben meghatározott módon, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában foglalt korlátozásokat figyelembe véve a polgármester, valamint

c) e rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti korlátozással

gyakorolják, illetve teljesítik.

(2) * 

(3) Az Önkormányzat a tulajdonában levő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(4) Az Önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5) Amennyiben az Önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az Önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az Önkormányzat - illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok - együttes tulajdonosi vagy szavazati aránya nem lehet 51%-nál kevesebb.

(6) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a Testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a Testület határozatával lehet.

(7) Az Önkormányzat saját nevének bármely cég nevében való feltüntetéséhez nem járul hozzá.

(8) A Testület az önkormányzati törzsvagyon megőrzéséről, üzemeltetéséről a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.

(9) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a polgármester köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

5. Önkormányzati vagyonkezelő szervek

5. § (1) *  Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelőknek minősülök körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontja határozza meg.

(2) A vagyonkezelő a hasznosításában lévő önkormányzati vagyonnal feladata ellátásának veszélyeztetése és az Önkormányzat érdekeinek sérelme nélkül e rendelet és az egyéb vonatkozó jogszabályok keretei között gazdálkodik. Köteles az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételt a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására fordítani.

(3) A vagyonkezelő köteles biztosítani a szükséges információkat a Testület, valamint szervei számára a vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlásához.

(4) A vagyonkezelő vezetője felelős a kötelezettségek teljesítéséért. A feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében, illetve a tulajdonosi taggyűlés során az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg köteles számot adni.

6. Vagyonnyilvántartás és leltár

6. § (1) Az önkormányzati vagyont, annak változását és értékét az Önkormányzatnak nyilván kell tartania.

(2) A vagyonnyilvántartás rendszerét a jegyző határozza meg.

(3) A vagyonnyilvántartás feladatait - a vonatkozó számviteli jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - a Polgármesteri Hivatal látja el.

(4) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodók kötelesek a rájuk bízott önkormányzati vagyont nyilvántartani, évente leltározni a Leltározási Szabályzatban foglaltak szerint, kötelesek továbbá a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartónak haladéktalanul jelenteni.

(5) Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő köteles vagyonát a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően nyilvántartani és leltározni.

(6) Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a vonatkozó kormányrendelet alapján felvezetett ingatlankatasztert a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: vagyonnyilvántartó) vezeti.

(2) A kataszter elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és egyéb ingatlanvagyon szerinti bontásban - az ingatlanvagyon vonatkozó jogszabályok által meghatározott adatait.

(3) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást a költségvetési intézmény, illetőleg az Önkormányzat e rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő szerve a változástól számított 60 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul köteles a vagyonnyilvántartónak jelenteni.

8. § A vagyonnyilvántartás, valamint az ingatlankataszter felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számviteli előírásokkal, a földhivatali nyilvántartással, a szolgáltatók nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.

7. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

9. § (1) Az Önkormányzat:

a) ingó és ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken,

b) értékbecslés esetén a becsült értéken,

c) az Önkormányzatot megillető követeléseket, vagyoni értékű jogokat, részesedéseket, értékpapírokat, készkészpénz-vagyont, továbbá az Önkormányzatot terhelő tartozásokat és követeléseket a számviteli törvény szerint meghatározott értéken

tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, illetve hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét:

a) ingatlan és ingó vagyon esetén:

aa) a Testület által jóváhagyott forgalmi érték, vagy

ab) 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb társasági részesedés, vagyoni értékű jog és az Önkormányzatot illető követelések esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján

kell meghatározni (a továbbiakban forgalmi érték).

(3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy forgalmi értékétől függően, illetve - ha az értékesítés vagy a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész forgalmi értéke alapján kell megállapítani.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes forgalmi értéke az irányadó.

8. Eljárás a tulajdonos képviseletében

10. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(3) Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat (elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, építési engedélyezési eljárás, az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, valamint a további megterheléshez való hozzájárulás megadása) a polgármester adja meg.

III. fejezet

Rendelkezés az önkormányzati vagyon felett

9. Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés általános szabályai

11. § (1) A Testület hatáskörébe tartoznak az alábbi - vagyonhasznosításra vonatkozó - döntések, értékhatártól függetlenül:

a) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) *  gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli hozzájárulás és apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása,

g) egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

h) *  gazdasági társaság alapítása,

i) társadalmi szervezet, létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, való csatlakozás, hozzájárulás, azok engedélyezése.

(2) A polgármester jogosult:

a) a Testület határozata alapján az elidegenítési és a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, valamint

b) A Testület átruházott hatáskörében eljárva megkötni a biztosítási szerződéseket.

(3) Jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában az Önkormányzat ingó vagyonának selejtezésére és értékesítésére 200.000 Ft forgalmi értékhatárig a polgármester, az felett a Testület jogosult.

10. * 

12. § * 

11. Az önkormányzati követelés elengedése

13. § (1) Az Önkormányzat és szerve - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, illetőleg aránytalan költségráfordítással érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

(2) Az Önkormányzatot megillető követelésről való lemondás kérdésében 200.000 Ft forgalmi értékig a polgármester, az felett a Testület dönt.

12. Az Önkormányzatot terhelő követelés elismerése

14. § (1) Az Önkormányzatot terhelő követelés elismerésére a polgármester abban az esetben jogosult, ha:

a) az általa beszerzett szakértői vélemény azt alátámasztja, valamint

b) döntésével az Önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti és

c) a követelés fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll.

(2) A 200.000 Ft forgalmi értéket meghaladó összegű követelés elismerésére a polgármester a Testület előzetes véleményének kikérését követően jogosult.

13. A felajánlott vagyon elfogadása

15. § (1) *  Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, az csak abban az esetben fogadható el, ha az Önkormányzat képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) *  Az Önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásáról a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdés a) pontja alapján a polgármester dönt.

14. Az Önkormányzat intézményeire bízott vagyon

16. § (1) Az Önkormányzat intézményei részére a Testület a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2) Az Önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a pénzügyi fedezet biztosításának arányában a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára.

(3) * 

(4) * 

15. Az önkormányzati vagyon elidegenítésének és hasznosításának nyilvánossága

17. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása:

a) nyilvános pályázat,

b) zártkörű pályázat,

c) árverés,

d) versengő ajánlatkérés,

e) zártkörű elhelyezés, valamint

f) a Testület döntése alapján

történhet.

(2) A pályázat, az árverés, a versengő ajánlatkérés meghirdetésére, valamint a zártkörű elhelyezésről való döntésre a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlója jogosult.

16. Nyilvános és zártkörű pályázat

18. § (1) A pályázat során követendő eljárás rendjét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A pályázatok főszabályként nyilvánosak.

(3) Nyilvános pályázat helyett zártkörű pályázat írható ki, ha:

a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosítási módjával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,

b) az önkormányzati érdekek - így különösen a közszolgáltatás ellátása, vagy az üzleti titok megóvása - azt indokolttá teszik.

(4) A pályázat módjáról, a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni.

19. § (1) A kiíró a pályázat kiírásával egyidejűleg rendelkezik arról, hogy maga, vagy más szerve jogosult a pályázatot elbírálni.

(2) A pályázat eredményét az elbírálást követően legkésőbb 8 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

(3) A pályázati eljárás eredményeként - e rendelet 20. §-ában foglalt kivétellel - csak azzal a pályázóval köthető szerződés, amely a pályázatot megnyerte.

(4) A pályázat nyertese az, aki - a kiírásban foglalt szempontoknak eleget téve, továbbá az Önkormányzat érdekeire figyelemmel - összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.

(5) A megkötendő szerződésben szerepeltetni kell:

a) az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket,

b) az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket,

c) a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat,

továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét.

20. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul, vagy a szerződés aláírását követően a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval - azonos feltételek mellett - szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás arra lehetőséget adott és:

a) a pályázat eredményének közlésekor a 2. és 3. helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették, továbbá

b) a szerződésnek a kiíró által történő - az (1) bekezdésben foglalt okok miatti - felmondásakor, vagy attól történő elállásakor a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.

17. Az árverés

21. § (1) Az árverés a vagyon elidegenítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázó közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során az ár a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

(2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.

(3) Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

18. Versengő ajánlatkérés

22. § A versengő ajánlatkérésre az árverés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azon csak a kiíró által meghívottak vehetnek részt, és alkalmazásához legalább két versengő jelenléte szükséges.

19. Zártkörű elhelyezés

23. § A zártkörű elhelyezés, a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv kezdeményezésére történő olyan elidegenítés, amikor a tulajdonos a tulajdonában álló részesedéseket befektetési bank, vagy értékpapír-forgalmazó társaság közreműködésével - a bank, vagy a társaság által alkalmazott árképzési elvek alapján meghatározott, a felek által kölcsönösen elfogadott értéken - ajánlja fel értékesítésre külső befektetőnek oly módon, hogy az elidegenítést lebonyolító bank, illetve társaság kötelezettséget vállal az ily módon elidegenítésre nem kerülő részesedések lejegyzés útján történő megvételére.

20. A törzsvagyon elidegenítésére és hasznosítására vonatkozó speciális szabályok

24. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont az Önkormányzat - szervei útján - rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működtetéséről gondoskodni mindaddig, amíg a vagyonnal a közszolgáltatás biztosítását saját feladatkörben látja el.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyona hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka és semmilyen más módon nem terhelhető meg.

(3) A Testület az önkormányzati törzsvagyonban lévő vagyontárgy hasznosításának, illetve működtetésének jogát a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény feltételei szerint, ellenszolgáltatás fejében átengedheti.

(4) A koncessziós formában történő hasznosítás esetén a koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Testület dönt.

(5) *  Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgy - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (2)-(3) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Az e rendelkezésbe ütköző szerződés semmis.

(6) *  Törvényben, illetve e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni, vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.

21. A forgalomképes üzleti vagyon elidegenítése és hasznosítása

25. § (1) A forgalomképes üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon megszerzéséről, elidegenítéséről és hasznosításáról - e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott kivételekkel - a Testület gondoskodik.

(2) *  A forgalomképes üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak a természetes személyek, valamint átlátható szervezetek részére egyaránt elidegeníthetők, használatba adhatók, vagy más módon hasznosíthatók.

(3) A forgalomképes üzleti vagyon hasznosítása során az Önkormányzat:

a) gazdasági társaságot alapíthat,

b) tulajdonjogát másra átruházhatja,

c) vagyonrészének birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát másnak átengedheti,

d) biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti.

(4) Az elidegenítési és hasznosítási döntés végrehajtására a Polgármesteri Hivatal útján a polgármester jogosult, a bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti meg.

26. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonába tartozó vagyontárgy ellenérték fejében ruházható át. Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(2) *  Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

27. § (1) Adásvétel esetén a fizetés határideje általában a szerződés aláírását követő 15. nap. Ettől eltérő határidőt 3.000.000 Ft szerződéses értékig a polgármester, az felett a Testület engedélyezhet.

(2) Részletfizetési határidő adható az adásvételi szerződésben szereplő érték figyelembe vételével a szerződés megkötésének napjától számítva:

a) 3.000.000 Ft szerződéses értékig maximum 60 nap,

b) 3.000.001 Ft-5.000.000 Ft szerződéses érték között maximum 1 év,

c) 5.000.000 Ft szerződéses érték felett maximum 2 év

futamidő biztosításával.

(3) A részletfizetés engedélyezésére 3.000.000 Ft szerződéses értékig a polgármester, a felett a Testület jogosult.

(4) *  Részletfizetés engedélyezésekor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:47. § szerinti kamatot kell felszámolni.

(5) *  Fizetési késedelem esetén - ha a szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - az Önkormányzat mint eladó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve egyéb jogszabály által meghatározott mindenkori késedelmi kamatot számít fel, továbbá igénybe veszi a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén rendelkezésére álló, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szankciókat.

22. Behajthatatlan követelések

28. § (1) Követelések azok a különféle szerződésekből eredő, pénzformában (forintban) kifejezhető fizetési igények, amelyek az Önkormányzat, szervei, továbbá e rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében megnevezett intézmények által már teljesített és a másik szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához, vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak, így különösen:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával,

b) az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével),

c) részletfizetés mellett történő egyéb hasznosításával,

d) közterület-használati díjakkal,

e) földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal,

f) első lakáshoz jutók helyi támogatásával,

g) munkáltatói kölcsönnel,

h) az arra jogosultak számára nyújtott egyéb támogatásokkal,

i) szociális támogatásokkal,

j) átadott pénzeszközökkel,

k) térítési díjakkal,

l) céltámogatásokkal és

m) egyéb részletfizetéssel

kapcsolatos követelések.

(2) A behajthatatlannak minősülő követeléseket az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. § 3. pontja határozza meg.

(3) A behajthatatlannak minősített követelések leírásának engedélyezésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű behajthatatlannak minősülő követelések összegének erejéig a polgármester, az felett a Testület jogosult.

(4) A követelés behajthatatlanságának tényét és mértékét az arra alkalmas közokirattal, illetve teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni kell.

(5) A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követelés-elengedésnek.

29. § A behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:

a) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer, tárgyév végén, de a mérlegkészítés időpontját legalább 15 nappal megelőzően kell elvégezni.

b) A felülvizsgálat során a be nem hajtható követelés törléséről a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű behajthatatlannak minősülő követelések összegének erejéig a polgármester, az felett a Testület dönt.

23. *  A vagyonkezelői jog gyakorlásának helyi szabályai

29/A. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában levő törzsvagyon és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.

(2) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása költséghatékonyabban végezhető el. A Testület a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.

(3) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

29/B. § (1) A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.

(2) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.

29/C. § (1) *  A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályaira figyelemmel gyakorolja.

(2) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat hozzájárulását.

(3) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra.

(4) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

(5) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedés kezdeményezése.

IV. fejezet

Vegyes rendelkezések

30. § (1) A forgalmi érték megállapításának szempontjából a Polgármesteri Hivatal értékbecslése az irányadó.

(2) Ingatlan tulajdonjogát, vagy használatra, hasznosítására vonatkozó jogát megszerezni a közbeszerzésekről szóló törvényben, illetve az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett csak a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezései szerint lehet.

31. § (1) *  Az Önkormányzat intézményei gazdálkodásának ellenőrzése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglaltak szerint történik.

(2) Az Önkormányzat egyszemélyi és többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai gazdálkodásának ellenőrzését a felügyelő bizottságok végzik, melyekbe tagokat a Testület delegál. Ha a Testület által delegált felügyelő bizottsági tag önkormányzati képviselő, mandátumának lejártakor felügyelő bizottsági tagságáról le kell mondania.

32. § (1) Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. E gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

(2) A vagyonnal kapcsolatos költségek összegét az Önkormányzat költségvetésében vagyonkezelési költségek címén kell megtervezni.

33. § * 

V. fejezet

Záró rendelkezések

34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

35. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12.-i 2006/123/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

36. § * 

Pálfi János s. k. Amreinné dr. Gál Klaudia s. k.
polgármester jegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2012. május 2.

Amreinné dr. Gál Klaudia s. k.
jegyző

1. melléklet az 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelethez * 

A pályázati eljárás szabályai

I. A pályázat kiírása, meghirdetése

1. A nyilvános pályázatot legalább egy országos és egy helyi napilapban kell meghirdetni.

2. Zártkörű pályáztatás esetén legalább 3 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást a benyújtási határidő kezdő napját legalább 20 nappal megelőzően.

3. A pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, melyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen kevesebb 20 napnál.

4. A pályázati eljárás folyamán - az 5) pontban foglaltak kivételével - a kiíró a pályázati feltételt, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg.

5. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat során csak az alábbiak szerint változtathatja meg:

a) ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának és erről a pályázókat tájékoztatta,

b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg, illetve

c) a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől - zártkörű pályázat esetén az értesítés elküldésétől - számított legalább 7 nap álljon rendelkezésére.

6. Az 5. pont szerinti változtatást a pályázati kiírás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetőleg valamennyi érdekeltnek megküldeni.

7. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek) tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön, zárt borítékban szerepel), vagy név megjelölésével pályázhat,

c) a pályázat tárgyaként az elidegenítésre, hasznosításra szánt vagyontárgy(ak) megjelölését, hasznosítás esetén

a) forgalmi értékét,

d) szükség esetén a pályázati biztosíték értékét és nyújtásának módját,

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és dátumszerűen megjelölt időpontját,

f) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,

g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének és idejének megjelölését,

h) részletes pályázati kiírás, illetőleg prospektus, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét,

i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse,

j) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,

k) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket,

l) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.

8. A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy az ajánlattevőnek meghatározott fizetési garanciát, vagy szerződés-tervezetet is csatolnia kell, illetőleg a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.

9. A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.

10. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, biztosítható helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat.

11. A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban részt vevő, személy számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni előnyben részesítését.

II. A pályázati biztosíték

1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.

2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálását követően - a 3) pontban megfogalmazott kivételektől eltekintve - vissza kell adni.

3. Nem jár vissza a biztosíték, ha:

a) a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,

b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonja,

c) a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

III. A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból

1. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.

2. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.

3. A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró a dokumentumok szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az e melléklet I./7/h) pontjában megjelölt ellenértéket visszafizetni.

4. Ha az ajánlattevő, illetve az érdekköréhez tartozó más személy a pályázat tikosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból.

5. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetőleg módosíthatja.

6. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

IV. Az ajánlat

1. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, hivatalos cégszerű aláírással, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.

2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát:

a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,

d) az ajánlati kötöttségre, valamint

e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra

vonatkozóan.

3. Amennyiben a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot rendelkezésre bocsátotta, illetve letétbe helyezte.

V. Az ajánlatok benyújtása, felbontása

1. Az ajánlati dokumentumokat a beérkezés sorrendjében bírálati sorszámmal kell ellátni.

2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a kiíró döntésének megfelelően zártkörűen, vagy nyilvánosan történhet. Nyilvános a bontás, ha azon a pályázók, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.

3. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, ügyvédi meghatalmazással, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát és annak mértékét.

4. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét) és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki követelményeknek.

VI. A pályázatok értékelése, elbírálása

1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a bíráló bizottság véleményezi és köteles a Testületnek az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tenni.

2. A bíráló bizottság tagjait a kiíró a pályázat kiírásáról történő döntéssel egyidejűleg, de legkésőbb a pályázat lezárásáig jelöli ki, vagy dönt arról, hogy a bíráló bizottság tagjainak kijelölésére mely szerv jogosult.

3. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének, elbírálásának céljára használhatják fel.

4. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevő személy, illetőleg annak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt közeli hozzátartozója nem lehet:

a) az ajánlatot benyújtó pályázó,

b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,

c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott személy,

d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,

e) az, aki tulajdonos, résztulajdonos, tag, vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag, könyvvizsgáló olyan gazdasági társaságban, melynek a pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója.

5. A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn.

6. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Testület dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a pályázót az eljárásból haladéktalanul ki kell zárni.

7. Az ajánlatok felbontását követően felvilágosítás kérhető annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, elbírálása, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csupán azok értelmezését szolgálhatja.

8. Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi elemeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek.

9. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban, a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg e rendeletben foglalt feltételeknek.

10. Eredménytelen a pályázat, ha:

a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy a beküldött ajánlatok a pályázati kiírás szempontjai alapján nem értékelhetők,

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázat követelményeinek, vagy más - a pályázatra vonatkozó - előírásnak,

c) az ajánlat tartalma, vagy az abban megjelölt ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól, illetve

d) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.

11. A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, gazdasági számításokkal hitelt érdemlően megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

2. melléklet az 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelethez

Árverési szabályzat

1. Az árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitűzni, ebben fel kell tüntetni:

a) ingatlan vagyontárgy esetében:

- az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, utca, házszám, helyrajzi szám, nagyság),

- az ingatlan beépíthetőségét, közművesítettségét, tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat,

- a beépítéssel kapcsolatos esetleges kikötéseket,

b) ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását,

c) az induló árat, fizetési feltételeket,

d) az árverés helyét és idejét,

e) az árverési letéti díj összegét.

2. Az árverési hirdetményt a helyi sajtóban, vagy szükség esetén országos napilapban kell közzétenni, továbbá ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára legalább 15 napra.

3. Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésben az vehet részt, aki az induló ár 10%-át letéti díjként az Önkormányzat számlájára - legkésőbb az árverés megkezdéséig - befizeti.

4. Az árverési tárgyalást közjegyző jelenlétében a kiíró által megbízott személy vezeti. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat) és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5%-ának megfelelő licitlépcsőkkel történik. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette, vagy a hasznosítás jogát megszerezte (árverési vevő).

5. Az árverésen nem csökkenthető az induló ár.

6. Az árverési vevő által befizetett letéti díjat be kell számítani az árba. A többi árverezőnek a letéti díjat az árverés befejezését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.

7. Az árverési vevővel a szerződést az árverést követő 15 napon belül kell megkötni. Amennyiben az árverési vevő a szerződést a 15 napos határidőn belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett letéti díjat elveszíti.

8. Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti.

9. Az árverés sikertelen, ha:

a) nem tettek vételi ajánlatot,

b) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő vevő sem köt szerződést.

10. Az árverés sikertelenségének esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg.

11. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az árverés helyét, idejét,

b) az árverés vezetőjének nevét,

c) az árverésre jogosultak azonosító adatait,

d) az elárverezett vagyontárgy adatait, induló árát, az árverési árat,

e) a legmagasabb, és az azt követő ajánlatot tevő árverési vevő nevét, születési évét, anyja nevét, és lakcímét, jogi személy esetében az azonosító adatokat.

12. Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője és a közjegyző írja alá.

3. melléklet az 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelethez * 

Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó vagyon köre

1. a helyi közutak és műtárgyaik (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bek. a) pontja),

2. az Önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bek. b) pontja),

3. az önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek és közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bek. d) pontja).

A vagyonkataszter nyilvántartásban az önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonként nyilvántartott forgalomképtelen törzsvagyon felsorolását táblázat rögzíti, amely e melléklet részét képezi és amely Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szálkai Kirendeltségén megtekinthető, illetve az elektronikus nyilvántartás részét képezi.

Az önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó vagyon köre

Sorszám Helyrajzi szám Megnevezés Utca, házszám Terület m2
1. 02 Közút 1261
2. 04 Patak (Lajvér-patak) 8403
3. 06 Közút 4534
4. 08 Közút 13738
5. 46 Közút 5029
6. 96/5 Közút Kossuth u. 36000
7. 96/6 Közterület 6356
8. 96/7 Közterület 5463
9. 96/13 Közterület 17568
10. 018 Árok 3506
11. 036/1 Országos közút 3642
12. 036/2 Út 22524
13. 043/2 Saját használatú út 1565
14. 051 Árok 4810
15. 063 Közút 19078
16. 064 Árok 1529
17. 078 Csatorna 13181
18. 157 Közterület 163
19. 167 Közút 4234
20. 169 Közterület 8400
21. 171 Árok 195
22. 192 Közút 429
23. 201 Közút 206
24. 209/3 Patak 7468
25. 210/2 Patak Kossuth u. 1155
26. 213/1 Beépítetlen terület Kossuth u. 0
27. 221 Országos közút 31682
28. 222 Közút 6895
29. 223/36 Közterület 2820
30. 223/38 Közút 6726
31. 223/47 Út 348
32. 223/50 Út 270
33. 223/62 Közterület 1038
34. 271/3 Közút 1156
35. 298 Közterület 8375
36. 306 Árok 0
37. 307 Közterület 3937
38. 316 Közút 363
39. 339 Közút 754
40. 341 Patak (Lajvér-patak) 16335
41. 351 Patak 3442

4. melléklet az 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelethez * 

Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre (forgalomképtelen törzsvagyon)

Azon vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bek. b) pontja).

A vagyonkataszter nyilvántartásban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyon felsorolását táblázat rögzíti, amely e melléklet részét képezi és amely Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szálkai Kirendeltségén megtekinthető, illetve az elektronikus nyilvántartás részét képezi.

Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre (Forgalomképtelen törzsvagyon)

Sorszám Helyrajzi szám Megnevezés utca házszám Terület m2
1. 42 Temető 0

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő köztéri műalkotások

Sorszám megnevezés
1. Szarvas szobor

5. melléklet az 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelethez * 

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részei

1. az önkormányzat tulajdonában álló közmű (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bek. a) pontja),

2. az önkormányzat tulajdonában álló, a képviselő-testület és szervei, továbbá az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bek. b) pontja),

3. az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bek. c) pontja),

4. az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épület (egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 3. § (4) bek.),

5. az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti terület (egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 7. § (4) bek.),

6. az önkormányzat tulajdonában lévő kulturális javak

7. a barlang kivételével a védett természeti értékek és területek (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (5) bek.),

8. a muzeális intézmények leltárában szereplő kulturális javak (a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. § (4) bek.), továbbá

9. azon vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképessé nyilvánít (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bek. c) pontja),

10. el nem idegeníthető önkormányzati lakások

A vagyonkataszter nyilvántartásban korlátozottan forgalomképes törzsvagyonként nyilvántartott vagyon felsorolását táblázat rögzíti, amely jelen melléklet részét képezi, és amely Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szálkai Kirendeltségén megtekinthető, illetve az elektronikus nyilvántartás részét képezi.

Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részei

Sorszám Helyrajzi szám Megnevezés Terület m2
1. 7 Kultúrház 2213
2. 10 Általános iskola 1862
3. 11 Óvoda 1825
4. 168/8/A Orvosi rendelő 98
5. 208 Könyvtár 229
6. 054 Vízmű 399
7. 055 Vízmű 1912
8. 104/2 Vízmű 0
9. 050 Szennyvíztisztító telep 7597
10. 320/33 Erdő 13512

Az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társasági részesedés

Sorszám Társaság neve Önkormányzati részesedés mértéke
1. Szálkai Közmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft 100%

6. melléklet az 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelethez * 

Az önkormányzat tulajdonában lévő üzleti vagyon

1. Forgalomképes ingatlanok:

a) lakóházak, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek,

b) bel- és külterületi földingatlanok:

ba) építési telkek,

bb) mezőgazdasági művelésre, vagy egyéb hasznosításra alkalmas földterületek,

2. Forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok:

a) készpénz,

b) egyéb pénzeszközök és követelések,

c) értékpapírok, váltók,

d) kötvények, részvények,

e) vállalkozásban lévő üzletrészek,

f) használati és haszonélvezeti jog,

g) szolgalmi jog,

h) haszonkölcsön,

i) egyéb vagyoni értékű jogok

azon ingatlan és ingó vagyontárgyak, valamint vagyoni értékű jogok kivételével, amelyek jogszabály erejénél fogva az Önkormányzat törzsvagyonába tartoznak.

A vagyonkataszter nyilvántartásban üzleti vagyonként nyilvántartott vagyon felsorolását táblázat rögzíti, amely jelen melléklet részét képezi, és amely Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szálkai Kirendeltségén megtekinthető, illetve az elektronikus nyilvántartás részét képezi.

Az önkormányzat tulajdonában lévő üzleti vagyon

Sorszám Helyrajzi szám Megnevezés Terület m2
1. 3 Beépítetlen terület 3436
2. 9 Épület udvar 1452
3. 41 Községháza 6124
4. 43 Beépítetlen terület 2037
5. 44 Beépítetlen terület 3260
6. 64 Beépítetlen terület 1523
7. 74 Beépítetlen terület 3830
8. 77 Beépítetlen terület 579
9. 79 Beépítetlen terület 6135
10. 96/3/R Közterület 0
11. 96/8/H Pince 0
12. 96/8/J Pince 0
13. 96/8/K Pince 0
14. 96/8/L Pince 0
15. 96/8/N Pince 0
16. 96/8/P Pince 0
17. 96/8/R Pince 0
18. 96/8/S Pince 0
19. 96/14 Beépítetlen terület 483
20. 96/15 Beépítetlen terület 635
21. 96/16 Beépítetlen terület 165
22. 043/6 Erdő, gyep, rét, tó 597463
23. 049/2 Gyep (legelő) 14573
24. 050 Gyep (legelő) 9047
25. 104/1 Beépítetlen terület 649
26. 104/3 Beépítetlen terület 282
27. 104/4 Beépítetlen terület 1420
28. 104/5 Beépítetlen terület 214
29. 168/8 Beépítetlen terület 3089
30. 224/8 Beépítetlen terület 5457
31. 224/9 Beépítetlen terület 9794
32. 224/10 Beépítetlen terület 2417
33. 224/11 Beépítetlen terület 1775
34. 224/12 Erdő 48477
35. 269 Beépítetlen terület 4116
36. 271/4 Beépítetlen terület 1937
37. 281 Beépítetlen terület 1644
38. 300 Beépítetlen terület 2355
39. 313/2 Beépítetlen terület 1260
40. 320/22 Beépítetlen terület 844
41. 323/2 Beépítetlen terület 100

  Vissza az oldal tetejére