Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról * 

Szálka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya Szálka község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

(3) A rendelet a HÜBNER Tervező KFT 18/2011 munkaszámú dokumentációjának TSZT, KSZT, BSZT rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.

Az engedélyezés általános szabályai

2. § (1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(2) * 

3. § (1) * 

Geológiai és bányászati általános előírások

4. § (1) * 

(2) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető.

(3) A területet borító kőzetliszt felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell megtervezni.

Felszínmozgás veszély esetén mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. § (1) * 

(2) Korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére.

Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:

- nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;

- vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével,

- *  függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét,

- a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.

Telekalakítási rendelkezések

6. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások szerint kell megállapítani.

(2) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

Közterületek használata

7. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) * 

(3) * 

A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

8. § (1) *  A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

(2) * 

(3) Az épületek szennyvízelvezetését úgy kell megoldani, hogy csatornázás esetén a szennyvíz közvetlenül a közcsatornába köthető legyen.

A szennyvízcsatorna elkészültével az arra történő rácsatlakozás kötelező.

(4) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

(5) * 

(6) * 

(7) Az ingatlanok vízcsatlakozása/rákötése a szennyvízcsatorna-hálózatra annak kiépülését követően egy éven belül kötelező. A felhagyott szennyvíz gyűjtőtárolókat és szikkasztókat a csatornára rákötést követően 60 napon belül meg kell szüntetni.

Az építmények elhelyezése, kialakítása

9. § (1) * 

(2) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de:

a) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

b) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint,

c) a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell venni.

(3) * 

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen

10. § (1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol a rendezési terv ezt lehetővé teszi.

(2) * 

(3) * 

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

Településszerkezet, területfelhasználás

11. § A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,

b) vegyes terület (településközpont vegyesterület): Vt

c) különleges terület: K,

d) üdülőterület(üdülőházas üdülőterület): Üü

12. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

a) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: Kö,

b) zöldterület: Z,

c) erdőterület: E,

d) mezőgazdasági terület: M,

e) vízgazdálkodási terület: V.

A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás

13. § (1) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása:

- az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/l) eredő érték.

(2) Megjegyzés:

- az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre vonatkozó értékek az új telekalakításokra, az építménymagasságokra vonatkozó értékek az új épületek építésére értendők,

- szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.

(3) A jelenlegi közterület felőli telekhatár - amennyiben a terv másként nem rendelkezik - kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.

Falusias lakóterület (Lf)

14. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre - mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény - vonatkozó szabályok:

2.1. A gazdálkodási célú épület - ha a telken lakóépület is van - nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

2.2. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor

a) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolat megtartható,

b) a gazdasági épület telekhatáron álló - vagy csorgóközzel a telekhatáron álló - épületrészén - falán, tűzfalán - a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.

2.3. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

2.4. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan keresztcsűrök is elhelyezhetők, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.

(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó - szabályozási terven feltüntetett - előírások:

4.1. Lf-1 jelű építési övezet: * 

Lf-1 jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret 1000 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 16 m
A beépítési mód oldalhatáron álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság *  4,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %

4.2. Lf-2 jelű építési övezet: * 

Lf-2 jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret 800 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 16 m
A beépítési mód oldalhatáron álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

4.3. Lf-3 jelű építési övezet: * 

Lf-3 jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret 700 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 16 m
A beépítési mód oldalhatáron álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 *  m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

4.4. Lf-4 jelű építési övezet: * 

Lf-4 jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret 900 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
A beépítési mód oldalhatáron álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 *  m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %

(5) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.

(6) Az Lf-1 jelű építési övezetben jelölt építési határvonal (megegyezik a hátsókert vonalával) a szabályozási tervlap jelöli.

(7) * 

(8) * 

Településközpont (vegyes) terület (Vt)

15. § (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.

(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó - szabályozási terven feltüntetett - előírások:

3.1. Vt-1 jelű építési övezet: * 

Vt-1 jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret 1000 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 16 m
A beépítési mód szabadonálló vagy
oldalhatáron álló,
A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %

3.2. Vt-2 jelű építési övezet: * 

Vt-2 jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret 3000 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
A beépítési mód szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

(4) * 

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

16. § (1) A területen az OTÉK 21. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) *  A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó - szabályozási terven feltüntetett - előírások:

Üü jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret 3000 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 40 m
A beépítési mód szabadonálló vagy
oldalhatáron álló,
A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %

Különleges területek (K)

17. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó - szabályozási terven feltüntetett - előírások:

2.1. K-T jelű övezet: temető * 

Kt jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret a kialakult terület tovább
nem osztható
m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete m
A beépítési mód szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 m
Technológiai szempontból - harangláb, harangtorony üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. 12
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

2.2. K-Kp jelű építési övezet: kegyeleti park * 

K-Kp jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret a kialakult terület tovább
nem osztható
m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete m
A beépítési mód szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m
Technológiai szempontból - harangláb, harangtorony üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. 12
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %

2.3. K-Sp jelű építési övezet: sportterület * 

K-Sp jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret a kialakult terület tovább
nem osztható
m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete m
A beépítési mód szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5* m
Technológiai szempontból - a sportterület üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. 10
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %

2.4. K-St jelű építési övezet: strand * 

K-St jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret a kialakult terület tovább
nem osztható
m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete m
A beépítési mód szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %

Az építési övezetben vendéglátó és szállásférőhely is létesíthető.

2.5. K-Pi jelű építési övezet: pincék * 

K-Pi jelű építési övezet HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret a kialakult terület tovább
nem osztható
m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete m
A beépítési mód Hézagosan
zártsorú
A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 90 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 0 %

Az építési övezetre vonatkozó részletes előírások:

a) * 

b) * 

A tető hajlásszöge 37-42 fok között megengedett.

A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet.

Közlekedési, közműelhelyezési, terület

17. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(4) *  A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az épületek szennyvízelvezetését úgy kell megoldani, hogy csatornázás esetén a szennyvíz közvetlenül a közcsatornába köthető legyen.

A szennyvízcsatorna elkészültével az arra történő rácsatlakozás kötelező.

Zöldterület

18. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.

Erdőterület

19. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) turisztikai (Et) és védelmi (Ev) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőterv tartalmazza.

(2) *  Az Et - jelű területeken 5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő - pl. erdei iskola, turistaház - építmények helyezhetők el.

A földrészleteken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 4,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények magassága. Ebben az esetben a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m.

(3) * 

a) Védő erdőben építmény nem helyezhető el.

(4) Az (Eg) gazdasági erdő.

Vízgazdálkodási terület

20. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) V-1 jelű terület: tavak, állóvizek területe

V-2 jelű terület: vízfolyások, patakok, árkok területe,

V-3 jelű terület: mocsarak, vízállások területe,

V-4 jelű terület: vízmű kutak, vízmű létesítmények területe.

Mezőgazdasági terület

21. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) *  A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület a településrendezési terveken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

(3) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:

- nem beépíthető mezőgazdasági terület Má-0

- szőlő művelési ágú mezőgazdasági terület, Má-0*

- általános mezőgazdasági terület(szántó), az alapfunkciót nem korlátozza tájvédelem, ökológiai érdek Má-1

- korlátozott használatú terület (gyep, legelő) Má-2

- korlátozott használatú terület (gyep, legelő),melyen építmény elhelyezhető Má-3

(4) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

Általános mezőgazdasági terület (Má):

22. § (1) Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt nem beépíthető terület (Má-0), nagytáblás szőlőterület (Má-0*), szántó (Má-1), gyep, legelő (Má-2 és Má-3).

(2) *  Az Má-0 jelű, nem beépíthető mezőgazdasági terület, mely természeti értéket hordoz. A kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók.

(3) Az Má-0* jelű, nagytáblás szőlőterületek övezet telekalakítási és építési előírásai:

Beépítési mód SZ
Minimális telekméret 100 000 m2
Minimális szélesség 100 m
Beépíthetőség 1%
de maximum alapterület 500 m2
Minimális zöldfelület 90%
Maximális építménymagasság 5,0 m

a) A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények magassága, amely építménymagasság értéke 12 m.

(4) Má-1 jelű, szántó művelési ágú földrészlet telekalakítási és építési előírásai:

Beépítési mód SZ
Minimális telekméret 100 000 m2
Minimális szélesség 100 m
Beépíthetőség 3%
Minimális zöldfelület 90%
Maximális építménymagasság 4,5 m

a) A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló stb.) esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m.

b) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.

(5) Az Má-2 jelű övezetben gyep művelési ágú földrészletek nem beépíthetők, ezeken a területeken épület nem helyezhető el.

(6) Az Má-3 jelű állattartás célját szolgáló övezet telekalakítási és építési előírásai:

Beépítési mód SZ
Minimális telekméret 10 000 m2
Minimális szélesség 100 m
Beépíthetőség 3%
de maximum alapterület 500 m2
Minimális zöldfelület 90%
Maximális építménymagasság 3,5 m

a) A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló stb.). Ebben az esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m.

b) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.

c) * 

(7) *  Pince, kerítés, támfal:

- Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.

- A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg.

- A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező.

(8) Birtoktest - birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

- A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5. pontja szerint. Birtoktest kialakítása csak az Má-0* és az Má-1-es övezetben lehetséges.

- Az Má-0* jelű övezetben az 1%-os és az Má-1 jelű övezetben 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.

- A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha

= a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,

= a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,

= a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg,

= A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló stb.) esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m.

= A birtokközponton belül egy-egy épült maximális alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t.

Különleges beépítésre nem szánt terület

23. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület (Kk-R) a település külterületének a legalább 10 000 m2-t meghaladó nagyságú, sport, rekreáció területhasználatú része.

(2) * 

(3) Az Kk-R - jelű területeken 10 000 m2-t (1 ha-t) meghaladó területnagyságú földrészleteken 2%-os beépítettséggel, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

(4) A földrészleteken létesítendő épületek szabadon álló beépítési módon, 7,5 m-es legnagyobb építménymagassággal létesíthető. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból - a sportterület üzemeltetéséhez - szükséges építmények. Ebben az esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 10 m.

III. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Kulturális Örökségvédelem

Műemlékek védelme

24. § (1) *  A védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

(2) * 

Helyi védett épületek

25. § * 

Régészeti védelme

26. § * 

Táj- és természetvédelem

27. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

- Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

(2) *  Táj - és természeti oltalom alatt álló értékek Szálka közigazgatási területén a következők: a nemzeti ökológiai hálózat övezete, a tájképvédelmi terület, az ex lege védett források, védelemre tervezett Szekszárd-Geresdi-dombság TK, Natura 2000 terület.

(3) Az egyedi tájérték kapcsán az egyedi tájérték kataszterben foglaltak szerint kell eljárni. Szálka közigazgatási területén nyilvántartott egyedi tájértékek listáját az 6. számú melléklet tartalmazza.

Környezetvédelem
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza)

28. § (1) Általános követelmények:

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) * 

c) *  Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét.

d) * 

e) *  Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

g) * 

h) * 

i) * 

j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

k) A területen agresszív pollentermelő növényeket ültetni tilos.

(2) * 

(3) Speciális eljárási szabályok:

a) *  Szálka a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el.

b) * 

c) * 

d) * 

e) * 

f) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

Növénytelepítési előírások

29. § (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságot kell betartani:

a) Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 1,0 m

b) 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m

(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságot kell betartani:

a) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m

b) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) és - a c) pontban nem szereplő - fa esetében 2,0 m

c) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m

d) 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m

(3) Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:

a) cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m

b) 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m

(4) Fapótlás szabályai

a) * 

b) A kivágott fát pótolni kell. A fapótlás a 1. számú függelékben meghatározott öshonos, honos fafajokkal lehetséges.

c) Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 20%-al meghaladja.

d) A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani.

e) A fapótlási kötelezettséget legalább 3cs törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő-testület 7/2006. (III. 28.) számú rendelete hatályát veszti.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Amreinné dr. Gál Klaudia
jegyző távollétében:
Pálfi János s. k. Dr. Göttlinger István s. k.
polgármester jegyzőt helyettesítő aljegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2014. szeptember 29.

Dr. Göttlinger István s. k.
aljegyző

1. MELLÉKLET a 11/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet - 17. §-ához

Útkategóriák, szabályozási szélességek

kategóriája tervezési
osztálya
szab.
szélessége
öv.
jele
meglévő tervezett (m)
5601 út
Kossuth L. u.
összekötő út
gyűjtőút
B.V.c-B
K.V.C
10 - 20 KÖu-1
56101 út
Petőfi S. u. déli szak.
gyűjtőút
B.V.c-D 9 - 19 KÖu-1
északi összekötő út
(Grábóc, Mőcsény)
egyéb út
kiszolg. út
gyűjtőút K.V.C
B.V.c-D
10 - 13 KÖu-1
Táncsics M. u kiszolgáló út
B.VI.d-D 7 - 10 KÖu-2
Napfény u. kiszolgáló út
K.VIII.B
B.VI.d-C
8 - 23 KÖu-2
Kossuth u.
észak-déli szakaszai
kiszolgáló út
B.VI.d-D 8 - 14 KÖu-2
223/38 hrsz-ú út és
északi meghosszabbítása
kiszolg. út B.VI.d-A
B.VI.d-D
8- 16 KÖu-2
alsónánai összekötő út
kiszolgáló út
K.VIII.C 12 - 16 KÖu-2
új területek feltáró útjai kiszolgáló út
B.VI.d-C 12 - 20 KÖu-2
gyalogutak
gyalogút B.X 4 KÖu-3

2. MELLÉKLET a 11/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet - 24. §-ához * 

3. melléklet a 11/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet - 25. §-ához * 

4. MELLÉKLET a 11/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet - 26. §-ához * 

5. MELLÉKLET a 11/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet - 27. §-ához * 

Natura2000 által érintett telkek Szálka településen

Különleges természet-megőrzési terület

012, 022/a, 022/b, 023, 024, 025, 026, 027, 028, 029, 030, 031/2, 032/2, 033, 044/5a, 044/5b, 044/10, 045/1, 045/2, 046, 047/a, 047/b, 048, 057, 058, 059, 060, 061, 062, 064, 066, 067/1, 067/2, 067/3, 068, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075,

6. melléklet a 11/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet - 27. §-ához * 

1. FÜGGELÉK a 11/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet - 29. §-ához

Őshonos és honos fafajok

Őshonos fajok: csertölgy (Quercus cerris), kocsányos tölgy, (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petrea), tatárjuhar (Acer tatarica), kőris (Fraxinus sp.), szil (Ulmus sp.), stb.

Honos fajok: kislevelű hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), gyertyán (Ostria carpinifolia), dió (Juglans nigra). Vízpartra, vízközelbe, inkább ligetes telepítésre: fehér nyár (Populus alba), éger (Alnus sp.), fűz, stb.

2. FÜGGELÉK a 11/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet - 28. §-ához * 

3. FÜGGELÉK a 11/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet - 26. §-ához * 


  Vissza az oldal tetejére