Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének 12/2014. (XII. 3.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról * 

Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Szálka község.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:

Szálka Község Önkormányzata 7121 Szálka, Petőfi S. utca 2.

(3) Illetékességi területe: Szálka község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jogi személy.

(5) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése:

Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

1. Az önkormányzat jelképei: a községi címer, a községi zászló és a községi pecsét

2. § (1) Szálka község címere: zöld ágakkal övezett hossztengelyben osztott csúcsíves címerpajzs. A baloldali mező alapszíne sárga, a jobb oldali mező alapszíne ultramarin kék. A pajzstalp felé haladva a kék mezőben Hold, a sárgában Nap látható. A településre jellemző földrajzi adottságok, dombok a tengely közepén arra merőlegesen helyezkednek el, ezeken áll a faluképet meghatározó stilizált templom. A címerpajzs alsó felében a tengelyhez forduló szarvasok, illetve alatta az egymás fölött, egymásnak ellentétes irányban elhelyezkedő halak rajza látható. A pajzs motívumai és a pajzsot kísérő duplacsík kontúr feketék. A pajzsot ölelő zöld ágakat piros bogyók díszítik.

A zöld ágak alatt fekete nyomtatott nagybetűkkel „SZÁLKA” felirat olvasható.

(2) A község zászlaja téglalap alakú, 2:1 méretarányú fehér textillap. Az alsó és felső 1/6-a ultramarin kék, a középső 4/6 részben középen helyezkedik el a címer. A zászló mérete 180 cm x 90 cm, melyben a címer nagysága 60 cm.

(3) A községi pecsét kör alakú, szélén peremmel, a peremmező középvonalában a község címerének kontúrrajzát tartalmazza. A címert két oldalról és alulról „Szálka község pecsétje” nagybetűs körirat övezi, a felirat előtt és után egy-egy díszponttal.

(4) A községi zászló, a címer és a pecsét használatának körét, annak módját a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

2. Az önkormányzat feladatai és az azok ellátásában résztvevők

3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10-17. §-a szabályozza.

(2) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a Polgármesteri Hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, és - amennyiben törvény kivételt nem tesz - kinevezi azok vezetőjét, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel.

(5) A képviselő-testület az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, továbbá a társulására átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6) A képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök nem ruházhatók át.

(7) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében - a kölcsönös érdekek alapján - együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és a települési nemzetiségi önkormányzattal.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) Az ülések típusai:

a) alakuló ülés,

b) rendes ülés,

c) rendkívüli ülés.

(4) A képviselő-testület üléseit rendszerint a Községháza (7121 Szálka, Petőfi utca 2.) tanácstermében tartja.

3. A képviselő-testület alakuló ülése

5. § (1) *  A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

4. A képviselő-testület rendes ülése

6. § A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

5. A képviselő-testület rendkívüli ülése

7. § Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a képviselő-testület szükség szerinti időpontban rendkívüli ülést tart. A polgármester köteles 15 napon belül a rendkívüli ülést összehívni, ha:

a) azt jogszabály kötelezővé teszi,

b) a képviselő-testület erről határozatot hoz,

c) azt halaszhatatlan ügyek indokolttá teszik,

d) a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezi, továbbá

e rendelet 9. §-ában írt esetekben.

6. Munkaterv

8. § (1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a polgármester előterjesztésére éves munkatervet határoz meg, mely a képviselő-testület működésének az alapja.

(2) A képviselő-testület éves munkaterv tervezetét minden év december 31-ig, de legkésőbb a következő év első ülésén kell előterjeszteni. A munkatervben a következő év első ülésének idejét és napirendi pontjait is meg kell határozni.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett főbb napirendi pont javaslatokat havi bontásban;

b) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, (ideértve a közmeghallgatást is);

c) A napirendi pontok előadóit, a napirendi ponthoz meghívni javasoltakat;

d) azon napirendi pontokat, amelyek előkészítéséhez javasolt a lakossági fórumok közreműködése;

e) az éves pénzügyi, gazdasági ellenőrzésről szóló beszámoló időpontját;

f) az adott évben beszámoltatásra kötelezetteket, illetve a tájékoztatásra felkérteket a téma megjelölésével.

(4) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, melynek során javaslatokat kér a képviselő-testület tagjaitól és a nemzetiségi önkormányzat testületétől.

7. A képviselő-testület összehívása

9. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze.

(3) A képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(4) A képviselő-testület ülését a Tolna Megyei Kormányhivatal hívja össze, ha a kormányhivatal (3) bekezdés szerint tett indítványának, vagy az Mötv. 135. § (1) bekezdése szerinti javaslatának a polgármester 15 napon belül nem tesz eleget.

8. A képviselő-testület ülésének meghívója

10. § (1) A képviselő-testületet írásos meghívóval elektronikus úton kell összehívni.

(2) Az ülés meghívóját és annak mellékleteit - a rendkívüli ülés kivételével - úgy kell megküldeni, hogy azt a képviselők legalább az ülés előtt 5 nappal megkapják.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az egyes napirendi pontokra szóló javaslatokat és azok előterjesztőit,

c) az egyes napirendi pontok zárt ülés keretében történő tárgyalását, vagy az arra szóló javaslatot.

A meghívó mellékletei a napirendi pontok tárgyalásához készített anyagok.

(4) A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban, az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.

9. A meghívottak

11. § (1) A képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként - tanácskozási joggal - az ülésre meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirendi pont előterjesztőjét, illetve az abban érintett személyt, vagy szervezet képviselőjét,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt meghívottak - külön kérésre - a nyilvános ülés napirendjéhez tartozó anyagokat kézhez kapják.

(3) Az egyes napirendi pontoknál az előterjesztő tanácskozási joggal vesz részt a napirendi pont tárgyalásában.

(4) A képviselő-testület Szálka Községben működő civil szervezetek képviselőinek a képviselő-testület ülésein a tevékenységi körükbe tartozó kérdésekben tanácskozási jogot biztosít.

10. Az ülések nyilvánossága

12. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

11. Határozatképesség

13. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja

a képviselő-testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. Ha a képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.

(3) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

12. A képviselő-testület napirendje

14. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre vételére szóló javaslatával.

(2) A képviselők, valamint a jegyző kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(3) Az ülés megkezdése előtt anyagot kiosztani csak a jegyző engedélyével lehet.

15. § (1) A tárgyalandó napirendet a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határozza meg, általában az alábbi sorrendiség megtartásával:

a) tájékoztatók,

b) beszámolók, jelentések,

c) előterjesztések,

d) indítványok,

e) interpellációk, kérdések,

f) bejelentések.

(2) Kétfordulós - előbb az előterjesztés elveit, majd az így eldöntött elvekre épülő előterjesztést megvitató - tárgyalás tartható a polgármester javaslatára, a lakosság szélesebb körének jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek megalkotásánál.

13. A képviselő-testület tanácskozási rendje

16. § A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén helyettesítésével kapcsolatban az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével kell eljárni. A helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei az ülés vezetés körében azonosak a polgármesterével.

17. § Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:

a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

c) megvonhatja a szót attól a nem képviselő hozzászólótól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

d) ismételt rendzavarás esetén a nem képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja.

18. § (1) A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztatót, kérdést és az interpellációt - külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki legfeljebb 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, melyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolni kell. A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válaszok elhangzását követően a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők újabb kérdéseket tehetnek fel, melyekre kötelező választ adni.

19. § (1) A napirendi pont vitájánál elsőként - jelentkezésük sorrendjében - a képviselők, valamint a tanácskozási joggal részt vevők legfeljebb 5 perces hozzászólásra kérhetnek szót.

(2) Ügyrendi javaslatra az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester 3 perces hozzászólási lehetőséget biztosíthat a képviselő-testület hozzájárulásával.

(3) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.

(4) Bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő,

b) bármelyik képviselő ügyrendi kérdésben, vagy ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,

c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(5) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával - üléseinek lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. A javaslat a konkrét kérés megfogalmazásával kezdődik, mely legfeljebb fél percben indokolható.

(6) A vita során a képviselők a (1) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot, vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(7) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, vagy szünetet rendelhet el.

(8) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.

20. § A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy észrevételnek nincs helye. Ügyrendi javaslatra azonban egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal a már lezárt vita ismét folytatható. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja, és ezt követően kerül sor a végszavazásra.

21. § (1) A végszavazás megkezdése előtt bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet a téma napirendről való levételére, melyről a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalása során hozandó döntést legfeljebb a soron következő ülésig elnapolhatja. A képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

14. A személyes érintettség

22. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján képviselő-testületi döntés kedvezményezettje, továbbá ha érdekelt

a) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében;

b) önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében;

c) a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.

(3) A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.

(4) Ha a képviselő (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, rendbírságot köteles fizetni, melynek összege alkalmanként 3.000 Ft.

15. A döntéshozatal

23. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A titkos szavazás elrendelésére e rendelet 12. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott esetekben van lehetőség.

(3) A képviselő-testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, vagy legalább 3 képviselő indítványozza, továbbá a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kérdésében.

(5) A bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(6) Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.

24. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátására a polgármester javaslatára a képviselő- testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

25. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni, - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslat a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyert.

(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

26. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá az 50. §-ában, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez (minősített többség):

a) a gazdasági program, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;

b) a településrendezési tervek jóváhagyása;

c) éven túli hitel felvétele;

d) kötvény kibocsátása;

e) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba történő belépés, gazdasági társaság üzletrészének átruházása, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezése, illetve megszüntetése;

f) alapítványi forrás átadása, átvétele;

g) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

h) helyi népszavazás kiírása - ha az nem kötelező;

i) közterület elnevezése; emlékmű állításához;

j) a törvény által önkormányzati hatáskörbe utalt választásnál a felmentés, valamint a kinevezés és vezetői megbízás visszavonása;

k) fegyelmi eljárás megindítása;

l) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása;

m) a titkos szavazás elrendelése;

n) önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használati jogának átengedése, bérbeadása, bérleti jogának átengedése, gazdasági társaságba vitele, ingyenes (közcélra történő) használatba adása, elővásárlási jogról való lemondás;

o) korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé nyilvánítása;

p) hatályos jogszabályokban, valamint e rendeletben meghatározott más esetekben.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat a javaslat elutasítását jelenti.

27. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(3) A képviselő-testületi döntés újratárgyalását legalább 3 képviselő indítványára napirendre kell tűzni.

(4) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a hatósági, cégeljárási, peres ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése, jognyilatkozatok megtétele kérdésében - a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - az Önkormányzat vagy intézményei által vagy közreműködésével benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

16. A képviselő-testület döntései

28. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(3) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

17. Rendeletalkotás

29. § (1) A rendelettervezet előkészítése, véleményezése:

a) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél - alapelveket, szempontokat állapíthat meg.

b) A tervezetet a jegyző - a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységei, illetve köztisztviselői közreműködésével - készíti elő.

c) A tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, az egyeztetést a Polgármesteri Hivatal végzi.

(2) A rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztése a következők szerint történik:

A rendelettervezetet a polgármester, valamint a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelettervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

30. § (1) A rendeletek jelölése:

Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../20... (hó, nap) önkormányzati rendelete a .......ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

(2) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal Szálkai Kirendeltségének hivatalos hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(3) A rendelet kihirdetéséről, valamint nyilvántartásba vételéről a rendelet elfogadásától számított 5 napon belül a jegyző gondoskodik. A rendelet eredeti példányait kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletet legkésőbb a kihirdetést követő harmadik munkanapon, a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül - az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendelet 1. § (3) bekezdésében előírtak szerint - meg kell küldeni a Tolna Megyei Kormányhivatalnak.

(5) A rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

(6) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

18. Határozathozatal

31. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív vagy egyedi határozatot hoz.

(2) A határozatok jelölése:

Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../20... (hó, nap) határozata a .......ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.

(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

A képviselő-testületi végrehajtásért felelősek lehetnek:

a) a polgármester,

b) a bizottság elnöke,

c) a jegyző,

d) önkormányzati intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője,

e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek, képviselőknek, illetve a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a képviselő-testületnek.

(6) A normatív határozatokat a Polgármesteri Hivatal Szálkai Kirendeltségének hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztéssel kell közzétenni. A közzététel időpontja a kifüggesztés napja.

(7) Az önkormányzati határozatok szövegét az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

19. A képviselő-testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok

32. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

a) tájékoztató,

b) beszámoló,

c) előterjesztés,

d) indítvány,

e) interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó 10. § (2) bekezdés szerinti időpontra.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti anyagokat lehetőség szerint írásban kell benyújtani.

20. Tájékoztató

33. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:

a) a jogszabályok ismertetését,

b) a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,

c) a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.

(3) Tájékoztató benyújtására a 35. § (1) bekezdésben megjelöltek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.

21. Beszámoló

34. § (1) A beszámoló

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

c) az interpellációk kivizsgálásáról,

d) a képviselő-testület és szervei tevékenységéről

készíthető.

(2) A beszámolók benyújtására a polgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, az önkormányzati intézményvezető, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

22. Előterjesztés

35. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök és a jegyző jogosultak. Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására e rendelet 29. § (2) bekezdésében írtak jogosultak. A költségvetésről, annak módosításáról, valamint a zárszámadásról szóló rendelettervezet előterjesztője a polgármester.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.

(3) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi követelményei:

a) a tárgy pontos meghatározása;

b) annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született;

c) a meghozandó döntés indokainak bemutatása;

d) a vonatkozó jogszabályok megjelölése;

e) konkrétan jelölje meg az előterjesztés a feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket és a végrehajtás során elérhető eredményeket;

f) az előterjesztés szerves részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek (statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege stb.);

g) legyen a határozati javaslat egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,

h) a határozati javaslatban utalni kell a korábban hozott határozatok további sorsára (visszavonás, módosítás, hatályban fenntartás),

i) az önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés tartalmazza a döntési javaslat tömör kivonatát.

j) meg kell jelölni, hogy mely részek minősülnek minősített adatnak.

36. § (1) Ha az előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növekedését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések esetén, ha a pályázó az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem kéri a zárt ülés tartását, a pályamunkák a Polgármesteri Hivatal Szálkai Kirendeltségén tekinthetők meg.

(3) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen a „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni.

(4) Amennyiben az ügy jellege megengedi, illetve az összefüggések a képviselő-testület tagjai előtt ismertek, a határozati javaslat szóban is előterjeszthető.

23. Indítvány

37. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet, vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Az képviselői indítvány vonatkozhat

a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,

b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(3) Indítványt bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.

24. Kérdés

38. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek, melyre az adott ülésen szóban - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) Amennyiben a képviselő-testület tagja legalább 5 munkanappal az ülést megelőzően írásban nyújtja be kérdését, úgy arra a soron következő ülésen szóban - külön kérésre írásban - választ kell adni.

(3) A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

(4) Ugyanabban a témában évente több alkalommal is lehet kérdést feltenni.

25. Interpelláció

39. § (1) Interpellációnak minősül az olyan kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz (továbbiakban: interpelláltak) intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó bármely ügyben. Az interpellációt írásban az ülést megelőzően legalább 3 nappal vagy az interpellációk napirend tárgyalásakor szóban kell benyújtani. Az interpelláció szóban legfeljebb 5 perc időtartam alatt terjeszthető elő. Írásban előterjesztett interpelláció esetén az interpelláció az ülésen szóban legfeljebb 2 percben kiegészíthető.

(2) Az interpellált a képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpellációt az ülést megelőző 3 napon belül írásban nyújtják be, úgy az interpelláltnak csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a képviselő-testület következő ülésén napirendre kell tűzni.

(4) A válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek legfeljebb 3 perces viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpelláltat legfeljebb 3 perces viszontválasz-adási jog illeti meg. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor az interpellációt az annak megvizsgálása céljából létre hozott bizottságnak, illetve a jegyzőnek adja kivizsgálásra.

(6) Ugyanabban a témában évente egy alkalommal nyújtható be interpelláció.

(7) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

26. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

40. § (1) A képviselő-testület üléseiről írásbeli jegyzőkönyv készül 2 eredeti példányban.

(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv 1. sz. eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A 2. sz. eredeti példány az irattár számára készül.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülésre szóló meghívó,

b) az előterjesztések és azok mellékletei,

c) az ülésen elfogadott rendelet,

d) a névszerinti szavazás névsora,

e) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

f) az aláírt esküokmány,

g) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,

h) a jelenléti ív.

(6) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt - az ülést követő 15 napon belül - a jegyző megküldi a Tolna Megyei Kormányhivatalnak a Nemzeti Jogszabálytár honlapján létesített törvényességi felügyeleti kapcsolattartás felületére.

(7) A választópolgárok számára a zárt ülés kivételével a jegyzőkönyvbe való betekintést - az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett - a Szálkai Kirendeltségen biztosítani kell.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(9) Az ülésen hozott rendeleteket és határozatokat a (6) bekezdésben meghatározott időpontban a képviselőknek és az abban érintetteknek meg kell küldeni.

27. A közmeghallgatás és a lakossági fórumok

41. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 15 nappal korábban kifüggesztett hirdetményben értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal választ kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül írásban kell értesíteni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell vezetni.

III. Fejezet

A képviselő-testület szervezete

28. A polgármester

42. § (1) Szálka község polgármestere tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester tagja, illetve elnöke a képviselő-testületnek, összehívja és vezeti annak üléseit. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá.

(3) A polgármester feladatai különösen:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, nyilvános működését;

b) tevékenységével hozzájárul Szálka fejlődéséhez, az önkormányzat és szervei munkájának hatékonyságához;

c) gondoskodik és közreműködik a képviselő-testület munkájának megtervezésében, megszervezésében, vezeti üléseit;

d) kapcsolatot tart a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel;

e) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;

f) segíti a képviselők, a képviselő-testület bizottságának a munkáját;

g) fogadóórákat tart;

h) elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását;

i) kezdeményezheti az önkormányzat érdekeit sértő döntés ismételt megtárgyalását;

j) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;

k) a hatáskörébe tartozó ügyekben meghatározza a kiadmányozás rendjét;

l) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;

m) képviseli a testületet;

n) elkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a választási ciklusra kiterjedő gazdasági és munkaprogramot.

o) gondoskodik arról, hogy az önkormányzati szervek döntései tükrözzék a közakaratot;

p) segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését;

q) a polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, melyről a képviselő-testület következő ülésén beszámol.

(4) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait és hatásköreit a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal Szálkai Kirendeltségének közreműködésével látja el.

29. Alpolgármester

43. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással minősített többséggel - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

30. A jegyző

44. § Szálka községben a jegyzői feladatokat Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője - a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás, valamint az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint - látja el.

31. A képviselő

45. § (1) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. A képviselő Szálka község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén - a 37. § (1) bekezdése szerinti indítvány benyújtásával - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;

i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről;

l) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál;

m) köteles megszüntetni az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának az Ügyrendi Bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni;

n) köteles megválasztásától majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. 39. § (1) bekezdésében előírtak szerint vagyonnyilatkozatot tenni;

o) köteles megválasztásától számított harminc napon belül kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba, és ennek megtörténtét a képviselő-testületnél igazolni.

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(4) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

46. § (1) A képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(2) A képviselőt feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti, ezen túl köteles tevékenységéhez adatot szolgáltatni.

(3) A képviselő feladatainak ellátása érdekében a hivatal rendelkezésre álló technikai eszközöket (telefon, sokszorosító, telefax stb.) igénybe veheti.

32. Az állandó bizottságok

47. § (1) A bizottságokat képviselők és a bizottságok feladat- és hatáskörében jártas nem képviselő tagok is alkothatják. A bizottságok tagjaira és elnökére bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatok alapján a képviselő-testület minősített többséggel megválasztja a bizottságokat úgy, hogy azok elnökei és tagjainak több mint a fele képviselő legyen.

(2) Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(3) A Képviselő-testület 1 állandó bizottságot hoz létre. A bizottság elnevezése: Ügyrendi Bizottság.

(4) Az Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll, személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.

(5) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:

a) véleményezi a képviselő-testület elé kerülő fegyelmi indítványokat;

b) véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyeket;

c) átveszi az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatot, amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése.

d) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát;

e) átveszi az önkormányzati képviselőktől az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig az adatbázisba való felvételének igazolását.

(6) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzése tárgyában készült előterjesztést az Ügyrendi Bizottság nyújtja be a képviselő-testületnek, fegyelmi indítványok, méltatlansági eljárással kapcsolatos és összeférhetetlenségi ügyek csak az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

33. Az ideiglenes bizottságok

48. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján meghatározott feladat ellátására, így különösen: jelentős döntés előkészítésére, rendelet, határozat végrehajtásának ellenőrzésére, fontos községi rendezvények megszervezésére, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

34. A bizottság működése

49. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az Mötv. 60. §-ában meghatározottak szerint.

(2) Személyes érintettség esetében a kizárásról a bizottság dönt.

(3) A bizottságot össze kell hívni az Mötv. 61. § (1) bekezdése szerint a polgármester indítványára és előterjesztését napirendre kell tűzni.

(4) A jegyző, a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésein.

(5) A bizottság döntéseit határozattal hozza.

(6) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(7) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a bizottság döntéseit szó szerint tartalmazó jegyzőkönyv készül. A bizottság jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv csak a jegyző törvényességi ellenőrzését igazoló ellenjegyzését követően továbbítható. A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Tolna Megyei Kormányhivatalnak a Nemzeti Jogszabálytár honlapján létesített törvényességi felügyeleti kapcsolattartás felületére.

(8) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

35. A bizottság elnökének és tagjainak jogosítványai és kötelezettségei

50. § (1) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

c) képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság tagjai:

a) részt vesznek a bizottság ülésein,

b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,

c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik, javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére való meghívásukat,

d) az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.

(3) A bizottság nem képviselő tagjait - a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben - a bizottság képviselő tagjaival azonos jogok illetik meg.

36. A bizottsági tisztség megszűnése

51. § (1) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselői mandátum megszűnésével,

c) az összeférhetetlenség kimondásával,

d) méltatlanság megállapításával,

e) felmentéssel.

(2) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,

c) a képviselői mandátum megszűnésével,

d) összeférhetetlenség kimondásával,

e) méltatlanság megállapításával,

f) visszahívással.

(3) A képviselő-testület felmentheti a bizottsági elnököt, ha a bizottság tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit. A döntés meghozatalánál minősített többség szükséges.

(4) A bizottsági elnöki tisztség, vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a Képviselő-testület következő ülésén a polgármester javaslatot tesz a bizottsági tisztség betöltésére.

37. Polgármesteri Hivatal

52. § (1) Szálka Község Önkormányzata megállapodás alapján közös önkormányzati hivatalt működtet Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával, Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala elnevezéssel.

(2) A közös hivatalnak Szálka Községben - Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szálkai Kirendeltsége elnevezéssel - kirendeltsége működik.

(3) A hivatal tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-ában meghatározott jogok és kötelezettségek Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlését illetik meg, illetve terhelik a megállapodásban részletezett kiegészítésekkel.

(4) A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítését, létszámát, munka és ügyfélfogadási rendjét Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: Ügyrend) állapítja meg.

(5) A Kirendeltség működését érintő kérdésekben Szálka Község Önkormányzatát javaslattételi és véleményezési jog illeti meg.

IV. Fejezet

A települési nemzetiségi önkormányzat

53. § (1) Szálka község képviselő-testülete biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a községben működő nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Szálka Községben az alábbi nemzetiségi önkormányzat működik:

Szálkai Német Nemzetiségi Önkormányzat.

A nemzetiségi önkormányzat tagjainak számát és személyes összetételét e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(3) A nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolattartás a polgármester feladata. A polgármester meghívás alapján részt vesz a nemzetiségi önkormányzat ülésén, és segíti a nemzetiségi önkormányzat működését.

54. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületi és bizottsági üléseken. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Részére a meghívót a 10. §-ban meghatározott módon kell megküldeni.

(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a polgármester köteles a soron következő testületi ülés meghívóján a napirendi pontok közé javasolni.

38. A nemzetiségi önkormányzat vagyona és gazdálkodása

55. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a költségvetését és a zárszámadását határozatban állapítja meg. A költségvetés és zárszámadás előkészítéséről - a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés alapján - a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) A nemzetiségi önkormányzat pénzeszközök feletti rendelkezésének szabályait az erre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

39. A nemzetiségi önkormányzat egyetértési joga

56. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő képviselő-testületi határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

(2) A nemzetiségi intézmények vezetőinek megbízásához (vezetői megbízás visszavonásához), illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

40. A polgármesteri hivatal közreműködése a nemzetiségi önkormányzat munkájában

57. § (1) Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala - a Szálkai Kirendeltsége bevonásával - közreműködik a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

(2) A Polgármesteri Hivatal segíti a nemzetiségi önkormányzat testületi működését. E feladatkörében:

a) közreműködik a nemzetiségi önkormányzati ülések előkészítésében (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

b) közreműködik a testületi döntések és tisztségviselők döntéseinek előkészítésében, ellátják a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat;

c) ellátja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat;

d) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat tájékoztatásáról az őket érintő ügyekben;

e) szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi intézmények működtetéséhez, erre irányuló kezdeményezés esetén.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

58. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

59. § * 

Pálfi János s. k. Dr. Göttlinger István s. k.
polgármester jegyzőt helyettesítő aljegyző

1. melléklet a 12/2014. (XII. 3.) önkormányzati rendelethez

A polgármesterre átruházott feladat - és hatáskörök

1. A község címere használatának engedélyezése; (a község jelképeinek alapításáról és használatuk rendjéről szóló 3/2000. (VI. 7.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés)

2. A község zászlaja - önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérő - más célú használatának és előállításának engedélyezése; (a község jelképeinek alapításáról és használatuk rendjéről szóló 3/2000. (VI. 7.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés)

3. Dönt Szálka Község Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjának felhasználásáról, melyről évente egyszer beszámol; (Szálka Község Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapjáról szóló 7/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés, 5. § (2) bekezdés)

4. Közterület használat engedélyezése, valamint a közterület-használati díj kivételes méltánylást érdemlő esetben történő mérséklése vagy megállapításának mellőzése; (a közterületek használatáról szóló 7/2005. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 4. §, 13. § (2) bekezdés)

5. Ellátja a filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket; (a közterületek használatáról szóló 7/2005. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 5/A. § (2) bekezdés)

6. A közterület filmforgatási célú használata esetén rendelkezhet a közterület használati díjkedvezmény mértékéről; (a közterületek használatáról szóló 7/2005. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 5/A. § (6) bekezdés)

7. Befogadja a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására vonatkozó előírt határidőn belül benyújtott írásbeli javaslatokat; (a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 4/2007. (II. 13.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés)

8. A Képviselő-testület elé terjeszti az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozására vonatkozó javaslatokat; (a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 4/2007. (II. 13.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdés)

9. Átadja ünnepélyes keretek között a helyi kitüntetéseket és elismerő címeket; (a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 4/2007. (II. 13.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, 11. § (1) bekezdés)

10. Gondoskodik a „Szálka Község kitüntetettei” feliratú könyvbe történő bejegyzésről; (a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 4/2007. (II. 13.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdés)

11. A Képviselő-testület határozata alapján gondoskodik a kitüntetések, elismerő címek visszavonásáról; (a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 4/2007. (II. 13.) önkormányzati rendelet 6. § (5) bekezdés)

12. Dönt díszsírhely személyre szóló adományozásáról; (a temetőről és a temetkezésről szóló 17/2007. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdés)

13. Gyakorolja a helyi szociális rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelése kivételével; (a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2011. (II. 10.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdés)

14. Dönt az önkormányzati segély megállapításáról; (a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2011. (II. 10.) önkormányzati rendelet 11. §)

15. Megköti a természetbeni ellátás nyújtása érdekében működtetett utalványrendszerrel kapcsolatos megállapodást a beváltást biztosító kereskedelmi egységekkel és gyógyszertárral; (a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2011. (II. 10.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdés)

16. Gyakorolja az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban, a tulajdonosi jogosítványokat a Képviselő-testület nevében; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 4. § (6) bekezdés)

17. Folyamatosan figyelemmel kíséri a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a szerződésekben foglaltak teljesítését; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 4. § (9) bekezdés)

18. Gyakorolja az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásokban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés)

19. Biztosítja az Önkormányzat jogi képviseletét; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés)

20. Tulajdonosi jognyilatkozatokat ad az Önkormányzat vagyonával kapcsolatosan (elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, építési engedélyezési eljárás, elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, valamint a további megterheléshez való hozzájárulás megadása); (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdés)

21. Jogosult a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján az elidegenítési és a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés a) pont)

22. Megköti a biztosítási szerződéseket; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés b) pont)

23. Jogosult az Önkormányzat ingó vagyonának selejtezésére és értékesítésére 200.000 Ft forgalmi értékhatárig; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 11. § (3) bekezdés)

24. Dönt az Önkormányzatot megillető követelésről való lemondás kérdésében 200.000 Ft forgalmi értékig; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés)

25. A vagyonrendeletben foglalt feltételekkel jogosult az Önkormányzatot terhelő követelés elismerésére; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 14. §)

26. A Polgármesteri Hivatal útján jogosult a forgalomképes vagyon elidegenítésére és hasznosítására vonatkozó döntés végrehajtására; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 25. § (4) bekezdés)

27. A forgalomképes üzleti vagyon elidegenítése esetén a vagyonrendeletben foglalt határidőtől eltérő fizetési határidő engedélyezése 3.000.000 Ft szerződéses értékig, valamint részletfizetés engedélyezése 3.000.000 Ft szerződéses értékig; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 27. § (1) és (3) bekezdés)

28. Behajthatatlannak minősített követelések leírásának engedélyezése a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű behajthatatlannak minősülő követelések összegének erejéig; (az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 28. § (3) bekezdés)

29. A Képviselő-testület elé terjeszti a közterületnév megállapítására, megváltoztatására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat; (a közterületek elnevezéséről, elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám megállapítás szabályairól szóló 15/2013. (XI. 4.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdés)

30. Elbírálja a szociális tűzifa juttatás iránti kérelmeket; (a szociális tűzifa juttatás szabályairól szóló 14/2013. (XI. 4.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés)

31. Dönt az 500.000 Ft-ot meg nem haladó mértékű általános tartalék felhasználásáról, amelyről a legközelebbi Képviselő-testület ülésen köteles tájékoztatást adni; (éves költségvetési rendelet)

32. Aláírja a számlavezető bankkal a folyószámla hitelkeret szerződést; (éves költségvetési rendelet)

33. Megköti a gazdálkodás során év közben létrejött bevételi többlet hasznosítással kapcsolatos szerződéseket, illetve eljár a pénzügyi műveletek lebonyolításánál. Az e körben megtett intézkedésekről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad; (éves költségvetési rendelet)

34. Tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít; (éves költségvetési rendelet)

35. 1.000.000 Ft értéket meg nem haladó mértékű előirányzat átcsoportosításra jogosult, melyről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad; (éves költségvetési rendelet)

36. A helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti - Áht. rendelkezéseitől eltérő - intézkedést hozhat, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben), amelyről a Képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia. Ebben a jogkörében az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet; (éves költségvetési rendelet)

37. Dönt az államháztartáson kívüli forrás - alapítványi forrás kivételével - önkormányzat részére történő átvételéről amennyiben annak átvétele az önkormányzat számára többlet kötelezettségvállalást nem jelent, illetve amennyiben többlet kötelezettségvállalást jelent 1.000.000 Ft többlet pénzügyi kötelezettségvállalási értékhatárig; (államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 3/2014. (IV. 7.) önkormányzati rendelet 4. § (1)-(2) bekezdés)

38. Aláírja az államháztartáson kívüli forrás átvételére vonatkozó megállapodást és a megállapodás aláírásáról a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad; (államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 3/2014. (IV. 7.) önkormányzati rendelet 4. § (3)-(4) bekezdés)

A 12/2014. (XII. 3.) önkormányzati rendelet 1. függeléke

Képviselő-testületi tagok névsora

1. Pálfi János polgármester,

2. Dr. Sudár Zsolt alpolgármester,

3. Csernik József,

4. Heidt János,

5. Majkut Gyula

A 12/2014. (XII. 3.) önkormányzati rendelet 2. függeléke

Az Ügyrendi Bizottság személyi összetétele

Az Ügyrendi Bizottság elnöke: Majkut Gyula
Az Ügyrendi Bizottság tagjai: Csernik József
Heidt János

A 12/2014. (XII. 3.) önkormányzati rendelet 3. függeléke

Szálkai Német Nemzetiségi Önkormányzat

A Szálkai Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak száma: 3 fő

Elnök: Pappert József
Elnökhelyettes: Orbán Jánosné
Tag: Herner Gáborné

  Vissza az oldal tetejére