Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018. (I. 25.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet célja Szálka község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. § A helyi védelem célja a község településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedék számára történő megóvása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az eltérő karakterű településrészek arculati jellemzőinek védelme, valamint az illeszkedés elősegítése.

4. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1. Védett érték: a területi, továbbá az egyedi védelmet igénylő építészeti, építészet-történeti, várostörténeti szempontból védelemre érdemes épület, épületegyüttes, építmény, épített környezet.

2. Áttört kerítés: olyan kerítés, melynél a tömör felületek aránya nem haladja meg a teljes felület 60%-át, lábazata legfeljebb 80 cm magas, pillérei legfeljebb 50 cm szélességűek.

3. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;

4. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

5. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

6. Más célú berendezés: a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, a korlát, a közműszekrény, a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

5. § A helyi védelem feladata a helyi védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a lakossággal történő megismertetése; továbbá a védett helyi értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.

6. § (1) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti, valamint ilyen javaslattal az Önkormányzat bármely szerve is élhet.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) Egyedi védelem esetén:

- a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

- a hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, területrész, épületrész),

- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

- a kezdeményezés indoklását.

b) Helyi területi védelem esetén:

- az együttes megnevezését, körülhatárolását,

- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

- a kezdeményezés indoklását.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezési, és annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról értesíteni kell az érdekelteket:

a) az egyedi védelemre vonatkozó javaslatot tájékoztatás céljából írásban meg kell küldeni az érdekelteknek;

b) a területi védelemre vonatkozó javaslatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) A védetté nyilvánítási eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett objektumok tulajdonosát, kezelőjét, használóját,

b) a kezdeményezőt,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) az illetékes örökségvédelmi hatóságot.

(3) A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

8. § (1) A védetté nyilvánításra és a megszüntetésre vonatkozó döntés előkészítéséről - a Képviselő-testület számára készülő, főépítészi szakmai véleményt is tartalmazó előterjesztés formájában - a polgármester gondoskodik.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját, tulajdonosát és annak véleményét,

b) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés indokolását,

c) a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép, terv és fotó dokumentációt,

d) főépítészi szakmai véleményt,

e) az érdekeltek által tett észrevételeket,

f) indokolt esetben helyreállítási javaslatot.

(3) A védetté nyilvánításról, és a védettség megszüntetésről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(4) A döntésről írásban tájékoztatni kell az érdekelteket.

9. § (1) A védelmet a Képviselő-testület megszünteti, ha

- a védett értéket műemléki védelem alá helyezik,

- a védett érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy

- a helyreállítás költsége nem áll arányban a védett építmény értékével.

(2) Ha a védettség megszüntetésére kerül sor, gondoskodni kell a védett érték felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről és az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

10. § (1) Az önkormányzat a helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, rendeltetését és használatának módját,

b) pontos helyét (helyiség, utca, házszám, helyrajzi szám), és tulajdonosát,

c) a védetté nyilvánítást vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,

d) védettségi kategóriát, a védetté nyilvánítás vagy a megszüntetés szakszerű indokolását,

e) az értékeket bemutató térképet, terv- és fotóanyagot,

f) a helyi értékek védelmére adott önkormányzati támogatás biztosításának időpontját, mértékét és célját

g) a védett értékeket érintő hatósági határozatok másolatát,

h) a helyreállítási javaslatot.

3. Az egyedi védelem meghatározása

11. § A helyi egyedi védett értékeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

12. § (1) A tulajdonos köteles a helyi védett érték jókarbantartásáról, állapotának megóvásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni.

(2) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(3) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának, megőrzésének feltételeként a tulajdonosnak törekednie kell az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatra. Amennyiben a védett értéket a rendeltetéstől eltérő használat, vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat veszélyezteti, úgy e tevékenységeket az illetékes hatóságnak a hatályos jogszabályok keretei között történő korlátozása, illetve tiltása alapján meg kell szüntetni.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13. § Szálka településképi szempontból meghatározó területei a 2. melléklet szerint lehatárolt

a) történeti településrész

b) átalakuló településrész

c) új településrész

d) beépítetlen zöldfelület

e) beépítetlen belterület.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

14. § (1) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell, adott épületen eltérő jellegű építőanyagok, eltérő jellegű színezések - sem a homlokzatfelületek, sem a tetőfelületek, sem a nyílászárók tekintetében - nem alkalmazhatók.

(2) A történeti és az átalakuló településrészen a falfelületek felületképzése nem készülhet a természetes anyagoktól (tégla, kő, fa, vakolat) eltérő anyagból.

(3) A történeti és az átalakuló településrészen az építmények falának színezése során nem alkalmazható a fekete, a kék, a lila, a piros és hasonlóan rikító hatást keltő színek.

(4) A történeti és az átalakuló településrészen a homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(5) A történeti településrészen a magastetős épületek tetőhéjalásánál nem használható a következőkben fel nem sorolt anyag és szín: vörös-barna, szürke, antracit agyagcserép, betoncserép.

(6) A történeti és az átalakuló településrészen a magastetős épületek tetőhéjalásánál nem használható a következőkben fel nem sorolt anyag: kerámia cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, fémlemez fedés (horganyzott natúr, szürke, antracit, vörös-barna).

15. § Utcai kerítés anyagaként műanyag, sík-, hullám- vagy trapézlemez nem alkalmazható.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

16. § A beépítési mód (oldalhatáron álló, szabadon álló) és telepítés tekintetében (pl. előkert mérete) illeszkedni kell a környező és jellemző beépítésekhez.

17. § (1) Az egységes utcakép érdekében az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya és az épület szintszáma, magassága tekintetében illeszkedni kell az utcában jellemzően kialakult állapothoz.

(2) A történeti településrészen az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet, hajlásszöge 38-42o lehet. A hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.

(3) Az átalakuló településrészen az épületek tetőjének hajlásszöge 35-45o lehet; 35o-nál alacsonyabb hajlásszögű tető vagy lapostető a tetőfelület legfeljebb 50%-án alkalmazható, az utcai tetőfelület kivételével.

18. § (1) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata a környezetben lévő épületekhez illeszkedjen; a homlokzatszélesség, párkány- és gerincmagasság a környezetben kialakult mértéket ne haladja meg.

(2) Hagyományos épület bővítése nem történhet a meglévő épület alábbi jellemzőinek figyelmen kívül hagyásával:

a) az épület magassági csatlakozási pontjai,

b) a tető hajlásszög,

c) a tetőidom formája - az értelemszerű szerkezeti eltérésekkel-,

d) a nyílászárók mérete, formája, anyaga, arányai és színezése,

e) az alkalmazott homlokzati építőanyagok típusa, textúrája és

f) az építmények színezése.

19. § Történeti településrészen oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban bővülhetnek keresztszárnnyal.

20. § (1) A történeti településrészen garázs, raktár az utcára közvetlenül nem nyitható, a lakóépület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(2) Az épületek közterületre néző homlokzatán, utcai tetőfelületén és az utcai kerítéseken klíma-berendezés kültéri egysége, parabola antenna, szélkerék, szerelt kémény nem helyezhető el, homlokzati égéstermék-kivezetés nem létesíthető.

21. § A történeti és az átalakuló településrészen lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) a helyi hagyományoknak megfelelő formai kialakítással és anyaghasználattal épülhet.

22. § Az épületek, építmények terepre illesztése során egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30o-nál nagyobb rézsűk nem alakíthatók ki. Az 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve - több tagban - kell kialakítani úgy, hogy az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv legyen.

23. § (1) A történeti településrészen és a beépítetlen belterületi településrészen a telkek utcafrontján csak áttört kerítés létesíthető.

(2) A beépítetlen belterületi településrészen az egyes földrészleteket elhatárolni huzallal erősített élősövénnyel, vagy legfeljebb 2,50 m magasságú drótfonatú kerítéssel szabad.

(3) A külterületen kizárólag áttört kialakítású vadvédelmi vagy drótfonatos kerítés, illetve sövénnyel vagy cserjesávval történő telekelhatárolás létesíthető.

24. § A támfalak természetes kővel, tégla-kő vegyes burkolattal, faburkolattal, vagy más anyag (beton) esetében zöldhomlokzatként alakíthatók ki.

25. § (1) Az egységes utcakép érdekében az utcákban a közterületeken egységes növényfajok telepítése javasolt.

(2) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket lehetőség szerint zöldfelületként kell kialakítani.

(3) Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az z figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.

(4) A közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak.

(5) A telepítendő fás szárú növényfajok elsősorban az e rendelet 1. függelékében szereplő őshonos, táji adottságoknak megfelelő növényfajok legyenek.

(6) Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolását és terjedését meg kell akadályozni.

(7) Ha a pótlás inváziós fás szárú növény kivételként meghatározott kertészeti változataival történik, az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója köteles gondoskodni a fás szárú növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról.

8. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

26. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(2) Helyi védett épületen végzendő bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(3) Helyi védett épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban,vagy ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) Az épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeknek a megtartására, új épületbe történő beépítésére törekedni kell.

9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

27. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére elsősorban a kiemelten kezelendő tájképvédelmi területbe nem tartozó, beépítésre nem szánt területek alkalmasak.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére a történeti településrész nem alkalmas.

(3) Beépítésre szánt új fejlesztési területeken, a történeti településrész területén új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell kiépíteni.

(4) Belterület már beépített területén, valamint minden olyan területen, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.

(5) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyúttal a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(6) A sajátos építmények, műtárgyak tartószerkezetei csak betonból vagy fémből készülhetnek.

28. § Transzformátor állomás a helyi védett érték közvetlen környezetében, azt takarva nem helyezhető el. Egyéb helyeken kizárólag olyan építményben helyezhető el, amely az adott terület formavilágához és anyaghasználatához illeszkedik, és nem bontja meg a környezet egységét.

29. § 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.

30. § Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennái nem telepíthetők

a) az ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,

b) tájképvédelmi területen,

c) Natura 2000 területen,

d) a helyi jelentőségű védett természeti területen,

e) helyi területi védelem alatt álló területen és

f) helyi egyedi védettségű épület közvetlen környezetében.

10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

31. § (1) A település közigazgatási területén nem megengedett valamennyi e rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2) A község közigazgatási területén legfeljebb 30 darab, egyenként legfeljebb 6 m2 méretű reklámhordozó helyezhető el.

32. § (1) A reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán - építési reklámháló kivételével - nem helyezhető el.

(3) Helyi védelem alatt álló épületen kizárólag építési reklámháló helyezhető el.

(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt-mértéket meg nem haladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

33. § (1) Kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület jellegét nem befolyásolja.

(2) Az utcabútor tetején reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklám közzététele céljából.

(3) Az információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(4) A más célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb egyharmadán tehető közzé reklám.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

34. § (1) A közművelődési intézményekkel kétszeres számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a teljes felület egyharmadát nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

35. § (1) Közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozón egymástól számított 2 méteres távolságon belül - ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését -horizontálisan és vertikálisan nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozón

a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

helyezhető el.

36. § (1) Az Önkormányzat a (2) bekezdés szerinti létesítési költségek megfizetését követő 90 napon belül intézkedik a közművelődési célú hirdetőoszlop létesítéséről.

(2) A közművelődési intézmény köteles előre minden év január 31. napjáig az Önkormányzat részére a közművelődési célú hirdetőoszlop-használattal arányos fenntartási költséget megfizetni.

(3) Amennyiben több közművelődési intézmény közösen kíván közművelődési hirdetőoszlopot használni, a létesítés és fenntartás költségeinek megosztására a közöttük létrejövő megállapodás irányadó. A létesítés és fenntartás költségeinek megtérítéséért a közművelődési célú hirdetőoszlopot használó közművelődési intézmények egyetemlegesen felelnek.

37. § (1) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

(2) A reklámok és reklámhordozók településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően és a közterületek használatáról szóló 7/2005. (VI. 6.) önkormányzati rendeletben meghatározott közterület-használati díj megfizetése esetén helyezhetők el.

(3) Az 5. § és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, forgalomcsillapított utcában és téren.

(4) Az alkalmazható hirdető-berendezések a következők lehetnek:

a) közterület fölé kifeszített molinó,

b) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdető-berendezés méretkorlátozás nélkül.

38. § (1) A polgármester - településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 12 hónap időtartamra építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

11. Rendelkezés a szakmai konzultációról

39. § (1) A településkép védelme érdekében - az ügyfél írásbeli kérelmére - az önkormányzat tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(2) A konzultációs lehetőség biztosításáról a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell gondoskodni, amely időtartamtól eltérni valamely fél akadályoztatása esetén lehet.

(3) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több alkalommal is kezdeményezhet szakmai konzultációt.

(4) A szakmai konzultációról - az ügyfél kérése esetén - emlékeztető készül. Az emlékeztetők nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

12. A bejelentési eljárással érintett létesítmények köre

40. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.

13. A bejelentési eljárás részletes szabályai

41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú beadványra indul. A beadványhoz papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A bejelentésnek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia és a 26/B. § (3) bekezdése szerinti a bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell mellékelni.

(3) A dokumentációnak - a bejelentés tárgyának megfelelően - legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a) műleírást,

b) közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot,

c) a reklámberendezés elhelyezésének, rögzítésének műszaki megoldását,

d) az építmény érintett részletét, 2 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint

e) látványtervet vagy fotómontázst.

42. § (1) A polgármester a tervezett reklámelhelyezés tudomásul vételéről vagy a megtagadásáról határozatot hoz.

(2) A polgármester - feltétel meghatározásával vagy anélkül- tudomásul veszi a bejelentést, ha

a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek,

b) a tervezett reklám illeszkedik a településképbe, jelen rendelet szerint létesíthető az eszköz, az elhelyezés módja, mérete a rendelkezésnek megfelel.

(3) A polgármester megtiltja a reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentésben foglalt tevékenység nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

43. § (1) A polgármester a tervezett reklámelhelyezés tudomásul vételéről szóló, vagy a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a bejelentést követő 15 napon belül hozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

(3) A polgármester (1) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

15. A településképi kötelezési eljárás

44. § (1) A polgármester az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén felhívja az ingatlan-tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére:

a) a településképet rontó reklámok, reklámhordozók felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok

aa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

ab) állapota nem megfelelő,

ac) tartalma idejét múlt vagy félrevezető,

ad) nem illeszkedik a településképbe, a környezetbe, az épület adottságaihoz.

b) a helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény vagy annak - az értékvédelemmel összefüggő, a településképi látványban megjelenő - része

ba) állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, sérültek,

bb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

bc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, telepüsképi látványát.

c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén,

d) a településképi bejelentés elmulasztása esetén.

45. § A 44. § (1) bekezdés szerinti végzésben megállapított határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények érvényesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát a reklám, az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy eltávolítására, elbontására, valamint településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

17. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

46. § A településképi bírság összege:

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 20.000 Ft;

b) a 42. § szerinti határozatban engedélyezett érvényességi időt meghaladó időn túl történő folytatása esetén 20.000 Ft;

c) a tiltás ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1.000.000 Ft;

d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500.000 Ft;

e) 42. § szerinti határozatban előírt kikötések végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 200.000 Ft;

f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 300.000 Ft;

g) egyéb esetekben legfeljebb 1.000.000 Ft.

18. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

47. § (1) A településképi bírság ismételten is kiszabható.

(2) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap. Százezer forint feletti bírság befizetésére a polgármester részletfizetést engedélyezhet.

(3) A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, behajtására a közigazgatási bírság behajtásának szabályai szerint kerül sor.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐRENDSZER

19. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

48. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkák finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni minden év május 31-ig.

(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint az értékvédelem által a felújítás során többletköltséget eredményező munka díja, anyag bekerülési költsége és egyben a bekerülési összeg legfeljebb 50%-a. A támogatás mértéke egy naptári évben nem haladhatja meg ugyanazon ingatlan esetében az 500 000 Ft-ot. Természetbeni támogatás korlátozás nélkül nyújtható.

(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz a támogatáson felüli önrészt biztosítja. A támogatás szerződés alapján folyósítható.

(4) A támogatás a pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési, illetve előkészítési munkához a készültségi foktól függő mértékben nyújtható.

49. § (1) A pályázatokat a pályázati felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül lehet az önkormányzathoz benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

- a pályázó nevét, lakcímét, tulajdonosi, vagy egyéb (bérlő, haszonélvező, stb.) megjelölését,

- a beruházás tárgyát képező ingatlan pontos megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),

- a szükségessé vált munkaműszaki leírását,

- a tervezett beruházás költségbecslését, kimutatva benne azt a bekerülési költség többletet, amit az átlagos felújítási és a speciális felújítási költségek különbözete eredményez.

(2) A pályázatok elbírálásáról a Képviselő-testület dönt. A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését és költségét.

(3) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 napon belül írásban értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatára nincs lehetőség, de a pályázat a következő naptári években újra benyújtható.

(4) A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(5) Az önkormányzat a támogatás összegét - készültségi fokhoz igazodóan - legfeljebb 2 részletben folyósítja a támogatottnak. A megítélt támogatás legalább 30%-a csak a teljes befejezést követően fizethető ki. A pályázat során saját munkavégzés lehetséges. A saját munkavégzést a pályázó az önkormányzat által elfogadott költségvetéssel igazolja.

(6) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és az önkormányzat - szükség esetén szakértő bevonásával - ellenőrzi. Az elszámoláshoz - saját munkavégzés esetének kivételével - csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

(7) Ha a támogatásban részesített a szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, az önkormányzat a szerződéstől eláll, és a támogatásban részesített köteles az igénybevett támogatás egészét - a szerződéstől való elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeggel visszafizetni.

(8) Amennyiben a beruházás a támogatott hibáján kívüli okból nem valósul meg a szerződésben foglalt határidőn belül, úgy kérelmére - helyszíni szemlét követően és szükség esetén szakértő bevonásával - a befejezési határidő legfeljebb az eredeti kivitelezési időtartam felével meghosszabbítható.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

20. Hatályba lépés

50. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

21. Átmeneti rendelkezések

51. § E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

22. Hatályon kívül helyező rendelkezések

52. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

(1)-(2) * 

Pálfi János s. k. Dr. Molnár Kata s. k.
polgármester jegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2018.január 25.

Dr. Molnár Kata s. k.
jegyző

1. melléklet a 1/2018. (I. 25.) önkormányzati rendelethez * 

Szálka helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

1. fejezet: A helyi egyedi védelem alatt álló épületek

Sor-
szám
Helyrajzi szám Utca, házszám Megnevezés
1. 280. Kossuth L. u. 27. Lakóház és melléképület
2. 273. Kossuth L. u. 33. Lakóház
3. 268. Kossuth L. u. 37. Lakóház és melléképület
4. 264. Kossuth L. u. 42. Lakóház és melléképület
5. 263. Kossuth L. u. 44. Lakóház
6. 257. Kossuth L. u. 56. Lakóház
7. 255. Kossuth L. u. 58. Lakóház és melléképület
8. 254. Kossuth L. u. 59. Lakóház
9. 253. Kossuth L. u. 60. Lakóház és melléképület
10. 251/1. Kossuth L. u. 63 Lakóház és melléképület
11. 250. Kossuth L. u. 64. Lakóház
12. 324/2. Kossuth L. u. 67. Lakóház
13. 247/1 Kossuth L. u. 68. Lakóház és melléképület
14. 245. Kossuth L. u. 70. Lakóház
15. 243/2. Kossuth L. u. 72. Lakóház
16. 11. Petőfi S. u. 3. Óvoda épülete
17. 22. Petőfi S. u. 15. Lakóház és melléképület
18. 24. Petőfi S. u. 17. Lakóház
19. 31. Petőfi S. u. 30. Lakóház
20. 32/1. Petőfi S. u. 31. Lakóház
21. 41. Petőfi S. u. 44. Polgármesteri Hivatal
22. 49/2. Petőfi S. u. 47. Lakóház és melléképület
23. 50. Petőfi S. u. 48. Lakóház
24. 53. Petőfi S. u. 51. Lakóház és melléképület
25. 57. Petőfi S. u. 55. Lakóház
26. 109/2. Petőfi S. u. 75. Lakóház
27. 112. Petőfi S. u. 78. Lakóház
28. 113. Petőfi S. u. 79. Lakóház
29. 114. Petőfi S. u. 80. Lakóház
30. 121 Petőfi S. u. 87. Lakóház és melléképület
31. 129. Petőfi S. u. 95. Lakóház
32. 130. Táncsics M. u. 1. Lakóház és melléképület
33. 146/1. Táncsics M. u. 23. Lakóház és melléképület
34. 159;156; 160/1 Táncsics M. u. 43. Alkotótelep
35. 164. Táncsics M. u. 52. Lakóház és melléképület
36. 165. Táncsics M. u. 54. Lakóház és melléképület
37. 166. Táncsics M. u. 55. Lakóház és melléképületek

2. fejezet: Egyedi tájértékek

Sor-
szám
Helyszín Megnevezés
1. régi katolikus temető
2. Szarvas-kút
3. 041,043/1,6,044/2,3,047,048.hrsz. Szálkai tó és az öreg erdő látképe
4. Kossuth u. 80. hsz. feszület

2. melléklet a 1/2018. (I. 25.) önkormányzati rendelethez

A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása

1. függelék a 1/2018. (I. 25.) önkormányzati rendelethez

Őshonos és honos fafajok

1. fejezet: Őshonos fajok:

csertölgy (Quercus cerris)

kocsányos tölgy (Quercus robur)

kocsánytalan tölgy (Quercus petrea)

tatárjuhar (Acer tatarica)

kőris (Fraxinus sp.)

szil (Ulmus sp.), stb.

2. fejezet: Honos fajok:

kislevelű hárs (Tilia cordata)

berkenye (Sorbus sp.)

gyertyán (Ostria carpinifolia)

dió (Juglans nigra)

Vízpartra, vízközelbe, inkább ligetes telepítésre:

fehér nyár (Populus alba)

éger (Alnus sp.)

fűz, stb.


  Vissza az oldal tetejére