Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése 19/1996. (VI. 5.) KGY. számú rendelete

a helyi építészeti értékek védelméről * 

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben foglaltakra a helyi építészeti értékek védelméről a következő rendeletet alkotja: * 

Általános rendelkezések * 

1. § *  (1) A rendelet hatálya Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő helyi építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt, és amelyet e rendelet - a mellékletek alapján - helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értékként védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi védelem).

(2) A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az itt található értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.

(3) A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az épített vagy természeti érték (építmény, azon belül épület, kerítés, kapu, stb., építményrész, utcarész, településrész, közterületen lévő szobor, emlékmű, növény, növénycsoport, stb.), melyet e rendelet mellékletei szerint a Közgyűlés védendőnek minősít.

(4) A helyi védelem feladata a védett helyi értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a lakossággal történő megismertetése; továbbá a védett helyi értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.

A helyi építészeti értékek fogalma

2. § *  E rendelet alkalmazása során:

a) Helyi építészeti örökség: az országos védelemben nem részesülő építészeti örökségnek önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őrzők, az ott élő emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, valamint az országos védelemre felterjesztett, de még le nem védett értékek.

b) Védett értékek: a területi, továbbá az egyedi védelmet igénylő építészeti, építészet-történeti, várostörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek. Ezek:

- Védett településszerkezet: a történetileg kialakult utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

- Védett településkép: az utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magában foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat.

- Védett épület: olyan épület, amely a hagyományos városkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, várostörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület minden alkotórészét - ide értve a hozzá tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is - védelem illeti meg.

- Védett épületrész: olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el.

- Védett műtárgy: a védett épület és a védett épületrész címek alatt fel nem sorolt építmény, illetve műtárgy (különösen: emlékmű, szobor, síremlék, sírkő, utcabútorzat, díszkút, kerítés).

- Védett növényzet: olyan egyedi növény vagy növényzet-együttes (fasor, park), amelynek megléte az emberi környezet védelme, a hagyományos városkép megőrzése, vagy várostörténeti kulturális szempontból közérdek.

- Védett városépítészeti terek: azok a közterületnek minősülő utcák és terek, melyek alkotó elemeinek harmonikus összefüggése, térhatása a város eredeti és sajátos építészeti jellegét tükrözik.

- Védett udvarok, átjárók: a közterületekhez építészetileg harmonikusan kapcsolódó kertek, udvarok, átjárók, amelyek közcélú használata biztosított, vagy biztosítható, függetlenül a tulajdonviszonytól.

- Védett intézménykertek, előkertek: az egyedi védelem alatt álló építészeti alkotással együtt védett kertek és előkertek.

c) Cégér: az épület, építmény, helyiség(csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható, feliratos, rajzos vagy figurális épület-tartozék.

d) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

e) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgál, esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

Helyi védettségi kategóriák * 

3. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) egyedi és területi lehet. (Tervi jelölésük: védett épület, vagy építmény: HV, védett terület: HVT.)

(2) *  Az egyedi védelem kiterjedhet:

a) az épület, építmény egészére,

b) az épület, építmény egy részére, illetve tartozékára (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.)

c) az épület, építmény egészéhez, vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre, annak jellegzetes növényzetére,

d) egyedi tájértékre (topográfia, morfológia, táji sziluett, növényállomány)

e) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra.

(3) A területi védelem kiterjedhet:

a) az épített környezet olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli,

b) olyan városrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a város, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak,

c) a helyileg védett építmény környezetére.

d) *  a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet

A helyi védelem irányítása

4. § (1) A helyi értékek védelmének irányítása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(2) *  A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és vélemények előkészítése és végrehajtásának szervezése az önkormányzati főépítész feladata.

Védetté nyilvánítás és megszüntetés

5. § (1) *  A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti, illetve ilyen javaslattal az Önkormányzat bármely szerve, vagy ennek belső szervezeti egysége is élhet.

(2) *  A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) Egyedi védelem esetén:

- a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

- a hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, területrész, épületrész),

- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

- a kezdeményezés indoklását.

b) Helyi területi védelem esetén:

- az együttes megnevezését, körülhatárolását,

- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

- a kezdeményezés indoklását.

(3) *  A védetté nyilvánításra, illetve a megszüntetésre vonatkozó döntés előkészítése az önkormányzati főépítész feladata.

(4) *  A főépítész által elkészített javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját (továbbiakban: tulajdonos) és annak véleményét,

b) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés indokolását,

c) a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép, terv és fotó dokumentációt.

d) a helyreállítási javaslatot

(5) *  A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

a) a szükség szerinti szakértői véleményeket,

b) a védendő érték jellegétől függő szakhatósági állásfoglalásokat,

c) a területi főépítész véleményét.

6. § *  (1) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

a) Az egyedi védelemre vonatkozó javaslatot tájékoztatás céljából írásban meg kell küldeni az érdekelteknek.

b) A területi védelemre vonatkozó javaslatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Az érdekeltek észrevételeiről a Közgyűlést tájékoztatni kell.

(3) A védetté nyilvánítási eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett objektumok tulajdonosát, kezelőjét, használóját,

b) a kezdeményezőt,

c) a területi főépítészt,

d) az érintett szakhatóságokat.

(4) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Közgyűlés rendelettel dönt.

(5) A döntésről írásban tájékoztatni kell az érdekelteket.

(6) A védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy az műszaki eszközökkel nem állítható helyre, illetve a helyreállítás költsége nem áll arányban a védett építmény értékével.

(7) Ha a védettség megszüntetésére kerül sor, gondoskodni kell:

- az épület és telek felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről, valamint

- az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

A védett helyi értékek nyilvántartása

7. § *  (1) Az önkormányzati főépítész a helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, rendeltetését és használatának módját,

b) pontos helyét (helyiség, utca, házszám, helyrajzi szám), és tulajdonosát,

c) a védetté nyilvánítást vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,

d) védettségi kategóriát, a védetté nyilvánítás vagy a megszüntetés szakszerű indokolását,

e) az értékeket bemutató térképet, terv- és fotóanyagot,

f) a helyi értékek védelmére adott önkormányzati támogatás biztosításának időpontját, mértékét és rendeltetését,

g) a védett értékeket érintő hatósági határozatok másolatát,

h) a helyreállítási javaslatot.

(3) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.

8. § *  A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg a megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 17. § (1) bekezdésének 16. pontja szerint „egyéb építésügyi korlátozás”-ként be kell jegyeztetni. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

Helyi területi védelemről az érintett közművek és utak fenntartóit is tájékoztatni kell.

9. § * 

A védett érték használata, fenntartása

10. § *  (1) A tulajdonos köteles a helyileg védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni.

(2) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az első fokú építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

A helyi védelem alá tartozó objektumok megóvásának támogatása * 

11. § *  (1) *  A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkák finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást ad. A támogatás forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni minden év május 31-ig.

(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint az értékvédelem által a felújítás során többletköltséget eredményező munka díja, anyag bekerülési költsége és egyben a bekerülési összeg max. 50%-a. A támogatás mértéke egy naptári évben nem haladhatja meg ugyanazon ingatlan esetében az 500.000 Ft-ot. Természetbeni támogatás korlátozás nélkül nyújtható.

(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrészt biztosítja. A támogatás szerződés alapján folyósítható.

(4) A támogatás pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési, illetve előkészítési munkához a készültségi foktól függő mértékben. nyújtható.

12. § (1) * 

(2) *  A pályázatokat a pályázati felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül lehet az önkormányzathoz benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

- a pályázó nevét, lakcímét, tulajdonosi, vagy egyéb (bérlő, haszonélvező, stb.) megjelölését,

- a beruházás tárgyát képező ingatlan pontos megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),

- a szükségessé vált munka műszaki leírását,

- a tervezett beruházás költségbecslését, kimutatva benne azt a bekerülési költség többletet, amit az átlagos felújítási és a speciális felújítási költségek különbözete eredményez.

13. § (1) A pályázatok elbírálásáról a Közgyűlés dönt. A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, és a munkák igazolt költségét.

A döntésről a pályázók a döntést követő 15 napon belül írásban értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatára nincs lehetőség, de a pályázat a következő naptári években újra benyújtható. * 

(2) A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(3) *  Az önkormányzat a támogatás összegét - készültségi fokhoz igazodóan - legfeljebb 2 részletben folyósítja a támogatottnak. A megítélt támogatás min. 30%-a csak a teljes befejezést követően fizethető ki. A pályázat során saját munkavégzés lehetséges. A saját munkavégzést a pályázó az önkormányzat által elfogadott költségvetéssel igazolja.

(4) *  A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és az önkormányzati főépítész - szükség esetén szakértő bevonásával - ellenőrzi. Az elszámoláshoz - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

(5) *  Ha a támogatásban részesített a szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, az önkormányzat a szerződéstől eláll, és a támogatásban részesített köteles az igénybevett támogatás egészét - a szerződéstől való elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeggel visszafizetni.

(6) *  A támogatásban részesített beruházást 1 éven belül kell megvalósítani. Amennyiben a beruházást a támogatott hibáján kívüli okból nem valósult meg 1 éven belül, úgy kérelmére max. 1 évvel a befejezési határidő hosszabbítását a főépítész javaslatára a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság engedélyezheti.

A helyileg védett értékek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére és bontására vonatkozó általános előírások

14. § (1) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(3) *  A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.

(4) *  Védett épületet úgy lehet bővíteni, átalakítani, hogy az eredeti épület tömegformájának, homlokzati kialakításának jellege, utcaképi szerepe ne változzon, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(5) * 

15. § (1) Az épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.

(2) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, úgy az a bontás után a meglévővel azonos, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.

16. § (1) *  A helyileg védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését.

(2) A védett területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani.

E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(3) A védett területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(4) Különös gondot kell fordítani a védett területeken az egy-egy városrészre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképületek, építmények megtartására.

(5) A védett területen a közterületek burkolatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók stb.) ezek megválasztását és az utcákon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.

(6) A védett terület hangulatához illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani (utak, hidak, átereszek, támfalak, vízfolyások, közművek stb.)

(7) * 

17. § * 

18. § * 

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

19. § (1) * 

(2) *  Rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet

Helyi védettségű területek és épületek jegyzéke.

2. sz. melléklet

Köztéri szobrok és emlékművek jegyzéke

3. sz. melléklet

Intézmények területén lévő képzőművészeti alkotások jegyzéke

4. sz. melléklet

Egyházi vonatkozású emlékek jegyzéke

5. sz. melléklet

Emléktáblák jegyzéke

(3) * 

(4) E rendelet kihirdetését követően lép hatályba.

A kihirdetés napja: 1996. június 5.

Kocsis Imre Antal s. k. Dr. Palkó László s. k.
polgármester jegyző

1. melléklet a 19/1996. (VI. 5.) önkormányzati rendelethez * 

HELYI VÉDETTSÉGŰ TERÜLETEK, ÉPÜLETEK:

(1) Városképi jelentőségű területek:

1. Bezerédj utca 1-27. és és 2-24. számok közötti szakasza
2. Kápolna tér és környéke (lásd: Séd völgy RRT)
3. Bartina u. - Babits u. (lásd: Séd völgy RRT)
4. Fürdőház u. térsége (lásd: Séd völgy RRT)
5. Bocskai - Bethlen utcai pincesorok (lásd: Séd völgy RRT)
6. Református templom környéke (lásd: Séd völgy RRT)
7. Pázmány tér északi és déli térfala (lásd: Északi városrész RRT)
8. Rákóczi u. 2-42. és 11-77. számig
terjedő szakasza (lásd: Északi városrész RRT)
9. Pince téri présház együttes (lásd: Északi városrész RRT)
10. „Istifán gödre” tanyaegyüttes
11. Csatár utcai pinceegyüttes

(2) Helyi védelem alatt álló épületek:

1. Fürdőház u. - volt török fürdő (739 hrsz.)
2. Babits Mihály u. - 15. (1498 hrsz.)
3. Babits Mihály u. - 17. (1496 hrsz.)
4. Kálvin tér - 7. (1469 hrsz.)
5. Kálvin tér - 10. (1451 hrsz.)
6. Kálvin tér - 12. (1452 hrsz.)
7. Kálvin tér - 18. (1452 hrsz.)
8. Kálvin tér - 19. (1461 hrsz.)
9. Kálvin tér - 23. (1460 hrsz.)
10. Bethlen Gábor u. - 1. (1236 hrsz.)
11. Bocskai u. - 16. (962/2 hrsz.)
12. Bocskai u. - 35/a. (962/1 hrsz.)
13. Remete u. - 2. (1285 hrsz.)
14. Remete u. - 7. (1285 hrsz.)
15. Remete u. - 11. (1283 hrsz.)
16. Remete u. - 12. (1335 hrsz.)
17. Remete u. - 14. (1336 hrsz.)
18. Remete u. - 35. (1111 hrsz.)
19. Remete u. - 44. (1109 hrsz.)
20. Béla tér - 7. (1635 hrsz.)
21. Bartina u. - 2. (1633 hrsz.)
22. Bartina u. - 3. (1531 hrsz.)
23. Bartina u. - 4. (1532 hrsz.)
24. Bartina u. - 5. (1532 hrsz.)
25. Bartina u. - 21. (1543 hrsz.)
26. Bartina u. - 30. (1613 hrsz.)
27. Bartina u. - 59/a. (1427 hrsz.)
28. Rákóczi u. (benzinkút melletti) tanya
29. Széchenyi u. 39. (1847 hrsz)
30. Széchenyi u. 45-47 (1851/1 hrsz)
31. Széchenyi u. 53. Mattioni ház homlokzata (1859/1 hrsz)
32. Bezerédj u. 2. (1832 hrsz)
33. Bezerédj u. 8. (1835 hrsz)
34. Bezerédj u. 10. (1838 hrsz)
35. Bezerédj u. 14. (1842 hrsz)
36. Bezerédj u. 16. (1843 hrsz)
37. Bezerédj u. 22. (1857 hrsz)
38. Garay tér 4-6. (1846 hrsz)
39. Garay tér 8. (1844 hrsz)
40. Garay tér 10. (1840 hrsz)
41.. Garay tér 12 (1839 hrsz)
42.  * 
43. Kadarka u. 100. hsz. (398/5. hrsz.)

2. sz. melléklet * 

Köztéri szobrok és emlékművek

Sor-
szám
Alkotó neve Mű címe és helye Keletkezés
ideje
1. Béri B. Ádám emléktábla (Szilfánál) 1882.
2. Szárnovszky Ferenc Garay János (Garay tér) 1898.
3. Orbán Antal Bajtársak I. világháborús emlékmű (Szent István tér) 1924.
4. Konrád Sándor Kőkeresztek (Kilátó) 1932.
5. Konrád Sándor Bezerédj István (Vármegyeháza kertje) 1941.
6. Konrád Sándor 1848-as emlékmű (Béla király tér) 1948.
7. Radó Károly Pihenő nő (Ybl M. u.) 1968.
8. Garami László Munkásnő (TÁÉV épülete előtt) 1970.
9. R.Kiss Lenke Ülő nő (Tartsay ltp.) 1970.
10. Kiss-Kovács Gyula Babits Mihály (Szent István tér) 1971.
11. Pázmánczay Péter Díszkút (Tartsay ÁBC előtt) 1972.
12. Tarr István Bőségkosár (Tartsay utca) 1972.
13. Götz János Ivó szarvas (GEMENC Szálló mellett) 1976.
14. Palotai Gyula Anya gyermekével (Wosinsky utcai óvoda) 1978.
15. Varga Imre Prométheusz (Prométheusz park) 1978.
16. Borsos Miklós Liszt Ferenc (Liszt tér) 1981.
17. Farkas Pál Wosinsky Mór (Megyei Múzeum előtt) 1982.
18. Szatmári-Juhos László Madarak (Baka István iskola előtt) 1983.
19. Kiss István Kilátó (Kilátónál) 1983.
20. Kerényi József Díszkapu (Művészetek Háza előtt) 1984.
21. Fusz György Díszkút (Liszt tér) 1985.
22. Lesenyei Márta
Vadász György
I. Béla király (Béla király tér) 1986.
23. Farkas Pál Térkompozíció (SZÜV épülete előtt) 1987.
24. Janzer Frigyes Illyés Gyula (Főiskola előtti parkban) 1987.
25. Bakó László Kopjafa (1956-os emlékmű Béla király tér) 1989.
26. Szatmári-Juhos László Kopjafa (Gyermekek Háza előtt) 1989.
27. Farkas Pál Háry János (Liszt tér) 1992.
28. Kis Ildikó Térplasztika (Találka tér) 1992.
29. Szekszárdi művészek közös alkotása II. világháborús emlékmű (Szent István tér) 1992.
30. Szatmári Juhos László
Baky Péter, Sulyok B.
Borkút (Vármegyeháza parkja) 1993.
31. Adorjáni Endre Díszkút (Garay udvar) 1994.
32. Farkas Pál Millecentenáriumi Emlékmű (Liszt Ferenc tér) 1996.
33. Farkas Pál Címeres emlékoszlop (Béri B. Á. u. - Honvéd utca által határolt lakótelep 1996.
34. Törő György
Bakó László
Millecentenáriumi Sakk és eszperantó emlékoszlop együttes 1996.
35. Csíkvári Péter Camera Obscura 1999.
36. Csíkszentmihályi Róbert 56-os emlékmű (Szent István tér) 2000.
37. Nagy Benedek Szent László szobor (Béla király tér) 2001.
38. Csíkvári Péter
Szatmári Juhos László
Évezred Kapuja (Milleneumi emlékmű)(Luther tér) 2001.
39. Samu Géza Párhuzamos elágazások 2002.
40. Farkas Pál Szent István szobor (Szent István tér) 2002.
41. Szatmári Juhos László Holokauszt (Szent István tér) 2004.

3. melléklet a 19/1996. (VI. 5.) önkormányzati rendelethez * 

Intézmények területén lévő képzőművészeti alkotások

Sor-
szám
Alkotó neve Mű címe és helye Keletk.
ideje
1. Konrád Sándor A fasizmus zsidó áldozatainak emlékműve
(Izraelita temető)
1945.
2. R. Kiss Lenke Álló nő szobra
(Kórház parkja)
1950.
3. Konrád Sándor Liszt Ferenc emléktábla
(Megyeháza, Béla király tér 1.)
1956.
4. Csorba Géza Babits Mihály mellszobra
(Babits Mihály Általános Iskola, Kadarka u. 17.)
1959.
5. Dózsa Farkas András „Ülő nő” (Kultúra) vörösréz lemezdomborítás
(Illyés Gyula Könyvtár homlokzata, Széchenyi u. 51.)
1961.
6. Mikó Sándor Fríz
(Kórház, rendelőintézet bejárati homlokzata)
1962.
7. Franczischy Ferenc „Anyaság” dombormű
(Kórház, szülészet bejárati homlokzata)
1964.
8. Garami László Ülő nő szobra
(Kórház TBC épület előtt)
1966.
9. Hadik Gyula Ady Endre mellszobra
(Szent László Szakképző Iskola, Széchenyi u. 2 - 14.)
1969.
10. Búza Barna Garay János mellszobra
(Garay János Gimnázium, Szent István tér 7-9.)
1971.
11. Szekeres Ferenc Mozaik kompozíció
(Liszt téri irodaház, Augusz I. u. 1-3.)
1971.
12. Wígand Edit Liszt emléktábla
(Garay János Általános Iskola és AMI Liszt Ferenc Zeneiskolája, Széchenyi u. 38.)
1972.
13. Túri Mária „Művészetek” / színes mozaik
(Babits Mihály Művelődési Ház, Szent István tér 10.)
1972.
14. Sarkantyú Simon „Sárközi lánykérő” / szekkó
(Polgármesteri Hivatal Házasságkötő terme)
1974.
15. Csík István Mozaik
(Véradó állomás)
1974.
16. Bánkúti István Kiskakas szobor
(1. Számú Óvoda Kindergarten udvara)
1974.
17. Erdős János
Mozaik
(Egészségügyi-Szociális
Szakképző Tagintézmény, Szent-Györgyi Albert *  u. 8-10.)
1975.
18. Páczai Pál Faültető lány
(PTE Illyés Gyula Kar kertje, Rákóczi u. 1.)
1977.
19. Farkas Pál Babits Mihály szobra
(Babits Mihály Emlékház udvara)
1981.
20. Szabadi Veronika Díszkút
(Egészségügyi-Szociális Szakképző Tagintézmény, Szent-Györgyi Albert *  u. 8-10.)
1982.
21. Patay László Pannók
(Vasútállomás)
1983.
22. Bazsonyi Arany „Életút” / szekkó
(PTE Illyés Gyula Gyakorló Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorló Óvoda)
1987.
23. Farkas Pál Csapó Dániel dombormű
(Vidékfejlesztési Minisztérium Dunántúli Agrárszakképző Központja, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Palánk 19.)
1989.
24. Fusz György Dienes Valéria mellszobra
(Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule, Szent-Györgyi Albert *  u. 6.)
1991.
25. Farkas Pál Szent-Györgyi Albert mellszobra
(Egészségügyi-Szociális
Szakképző Tagintézmény, Szent-Györgyi Albert *  u. 8-10.)
1993.
26. Farkas Pál Wosinsky Mór mellszobra
(Belvárosi Plébánia udvara)
1995.
27. Szatmári Juhos László I. Béla dombormű
(I. Béla Gimnázium, Kadarka u.)
1995.
28. Fusz György Dr. Kovács Győző portré dombormű
(Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény, Szent László u. 8-12.)
1995.
29. Csikai Márta Madonna szobor
(Belvárosi Plébánia)
1995.
30. Szatmári Juhos László Tormay Béla portré dombormű
(Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, Tormay Béla u. 18.)
1996.
31. Farkas Pál Liszt Ferenc mellszobra
(Garay János Általános Iskola és AMI Liszt Ferenc Zeneiskolája, Széchenyi u. 38.)
1996.
32. Farkas Pál Dr. Kelemen Endre mellszobra
(Egészségügyi-Szociális
Szakképző Tagintézmény, Szent-Györgyi Albert *  u. 8-10.)
2002.
33. Tövisháti Béla Mészöly Miklós emléktábla
(Bezerédj u. 2. épület homlokzata)
2004.
34. Szatmári Juhos László „Gyámolítás” szobor
(Kórház portaépülete)
2006.
35. Jegenyés János „Hullámzás” üvegmozaik
(Babits Mihály Művelődési Ház déli homlokzata, Szent István tér 10.)
2007.
36. Franczischy Ferenc László Ibolya emléktáblája
(Széchenyi u. 62-64. lakóépület)
2007.
37. Szathmáry Gyöngyi Neumann János mellszobra
(I. Béla Gimnázium, Kadarka u. 25-27.)
2011.
38. Farkas Pál Baka István mellszobra
(Baka István Általános Iskola bejáratánál)
2011.

4. sz. melléklet

Egyházi vonatkozású emlékek

1. kereszt régi 6-os út É-i oldalán a 7004/7. hrsz. telekkel szemben
2. kápolna régi 6-os út É-i oldalán a 7031 hrsz. telekkel szemben
3. kereszt régi 6-os út D-i oldalán a 7002/6 hrsz. előtt
4. kereszt régi 6-os út K-i oldalán a 7393 hrsz. telek közelében
5. kápolna régi 6-os úttól Ny-ra a 7322/1. hrsz. telken
6. kereszt Palánki út ÉNY-i oldal 49/16 hrsz. terület mellett
7. kápolna rom. Palánki út DK-i oldal 01639/2 és 1637 hrsz.határán
8. kereszt Parásztától ÉNY-ra a 8079/2. hrsz-ú területen
9. kereszt „vaskereszt” a Bottyánhegyen a 8658/5. hrsz-ú területen
10. kereszt „Cenczi néni keresztje” a Zöldkert u NY-i oldalán
11. kápolna Csikai Márta kápolna Mátyás kir. u. É-i oldalán
12. kereszt „Czéh kereszt” a Nagybödő D-i végén a 9291 és 9586 hrsz. utak találkozásánál
13. kereszt Bródy S. u. NY-i oldalán, 96-os házszám előtt
14. kereszt Béri B. Á. u. 2. Szent János és Pál kápolna mögött
15. kereszt A Béri B. Á. u. és Május 1. u-i kereszteződés DNY-i sarkán
16. kereszt A Bogyiszlói út É-i oldalán a 6014 hrsz. telken
17. kápolna Gyűszű völgy bejárata közelében a 9847/1. hrsz területen
18. kereszt Sárköz u. É-i oldalán , az 5301 hrsz. területtel szemben
19. posztamens Sárköz u. D-i oldalán 5334/2. hrsz. előtt
20. kápolna a Csatári u. és Csalogány u. kereszteződésétől D-re
21. harangláb a Csatári iskola udvarán
22. kereszt a Szilfa alatti területen az 56-os út K-i oldalán
23. harangláb Szőlőhegyi temető
24. kereszt,romos a 65-ös fkl. É-i oldalán a 24. és 25. határpontok között
25. kereszt a 65-ös fkl. D-i oldalán, 34. és 35. sz. határpontok között
26. kereszt a 65-ös fkl. É-i oldalán a 49. határpont közelében
27. kereszt „Batti kereszt” a Baranya völgy végén
28. kereszt,romos Rövid-völgy végén a 01343/24-25. hrsz. területen
29. kereszt „Takler kereszt” 56-os fkl.út NY-i oldal 0349 hrsz területen
30. kereszt Újvárosi templom előtt
31. kereszt Újvárosi ÁBC előtt
32. kereszt Angyal-szurdiknál
33. kereszt Csörge-tó felé vezető úton
34. kereszt Sió baloldali töltésén a 11+300 km szelvényben
35. kereszt Kandó Kálmán utca felett

5. sz. melléklet

Emléktáblák jegyzéke

1. Emléktábla Dienes Valéria szülőházán
2. Emléktábla Dr.Kelemen Endre szülőházán
3. Trnka Vencel a szekszárdi ispotály megalapítója emléktáblája a kórház kápolna felőli homlokzatán Fusz György-Kiss Ildikó
4. A I. világháború áldozatainak emléktáblája (Garay János Gimnázium)
5. A II. világháború áldozatainak emléktáblája (Garay János Gimnázium 1995.) Fusz György
6. Emléktábla Lengyel Pál eszperantó nyomdája falán (Babits u. 16/a.) Juhos László
7. Emléktábla a város első színházáról (Garay Szálló falán) Fusz György
8. Emléktábla Vármegyeháza falán: II. Lajos 1526-ban Szekszárdon átvonuló seregével
9. Csányi László költő emléktáblája (Hunyadi u. 1.)
10. Tormay Béla állatorvos emléktáblája (Bezerédj u. 1.)
11. Emléktábla a Takarékpénztár alapításának 50. évfordulója és a Takarékpénztár építése emlékére 1896. (Bezerédj u. 2. sz. épület kapulajában)

  Vissza az oldal tetejére