Szekszárdi Önkormányzat 21/2000. (XI. 3.) rendelete

a távhőszolgáltatásról * 

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 6. §-ának (2) bekezdésében, 52. §-ának (2) bekezdésében, 60. §-ának (3) bekezdésében, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: ártörvény) 7. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. * 

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed Szekszárd város területén működő

a) távhőtermelésre szolgáló hőtermelő létesítményekre, a távhő továbbítására, elosztására és szolgáltatására létesített távhővezetékekre, hőközpontokra;

b) a távhőtermelő és távhőszolgáltató berendezés tulajdonosára, valamint a szolgáltatást végző szervezetre;

c) *  a szolgáltató és a felhasználók közötti jogviszonyra.

Általános követelmények

2. § (1) *  Az önkormányzat a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek, a vegyes célra használt épületek és az egyéb felhasználók távhőellátását a Szekszárdi Távhőszolgáltató Nonprofit Kft. útján biztosítja.

(2) * 

(3) *  A távhőszolgáltatással kapcsolatos felhasználói panaszokat elsősorban a távhőszolgáltató köteles kivizsgálni. Vitás esetekben a lakossági felhasználói panaszok kivizsgálását a Tszt. 8. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége *  látja el.

Fogalom meghatározások

3. § (1) A rendelet alkalmazásában a törvény 3. § *  meghatározásai érvényesek az e §-ban foglalt kiegészítésekkel.

(2) * 

(2a) * 

(3) *  Tulajdonosi közösség: az egy hőközpontról ellátott felhasználók csoportja;

(4) Bázisidőszak: a távfűtés vonatkozásában az utolsó három fűtési idény, a használati melegvíz vonatkozásában az elszámolást megelőző tizenkét hónap.

(5) *  Alapdíj: éves díj, melyet a lakossági felhasználó az épület légtérfogata (Ft/lm3/év), az egyéb felhasználó a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény (Ft/MW/év) után havonta 12 egyenlő részletben fizet meg.

(6) Hődíj: A fűtés, melegvíz szolgáltatás során elfogyasztott hő egységára.(Ft/GJ)

(7) Fűtési hődíj: A fűtés szolgáltatás során elfogyasztott hőmennyiség ára (Ft), ami az elfogyasztott hőmennyiség (GJ) és a hődíj (Ft/GJ) szorzata.

(8) Használati melegvíz hődíj: A használati melegvíz szolgáltatás során elfogyasztott hő ára (Ft), ami az elfogyasztott hőmennyiség (GJ) és a hődíj (Ft/GJ) szorzata.

(9) Távhőszolgáltatási díj: A fűtés és használati melegvíz szolgáltatás alapdíjai és a fűtési hődíj, használati melegvíz hődíjának összege.

(10) Szolgáltatási díj: Fűtési hődíj és/vagy használati melegvíz hődíj plussz alapdíj.(Ft)

(11) *  Tulajdonosi közösség megbízottja: a tulajdonosi közösség törvényes képviselője, vagy az épület, illetve épületrész tulajdonosainak megbízottja.

(12) *  Fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak;

(13) *  Fűtési idény: az év október hó 15. napja és a következő év április hó 15. napja közötti időszak.

A távhőrendszer működtetése, fejlesztése

4. § (1) A hőtermelő létesítmény és távhő ellátó rendszer üzemeltetése és fejlesztése a tulajdonos, illetve a távhőszolgáltató feladata a vállalkozási szerződésben meghatározott módon.

(2) Szekszárd város többszintes épületekkel beépített területein környezetvédelmi, levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fenntartása és fejlesztése.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban távhőszolgáltató köteles ezeken a területeken az új vagy növekvő távhőigényeket kielégíteni, mely igények kielégítéséhez a szükséges közmű fejlesztések költségeihez közmű csatlakozási díjat nem kérhet.

(4) *  A szolgáltatói berendezést a távhőszolgáltató, a felhasználói berendezést annak tulajdonosa üzemelteti, aki a fűtési és használati melegvíz-, valamint gőzigényének folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés állandó üzemképes állapotáról gondoskodni.

(5) *  A távhőszolgáltató jogosult előzetes értesítés mellett a távhőrendszer üzembiztonsága érdekében a nem általa üzemeltetett felhasználói berendezést ellenőrizni, és a megállapított hiányosságoknak meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére a felhasználási hely tulajdonosát, és a tulajdonosi közösség megbízottját felhívni.

(6) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett elzáró, szabályozó szerkezeteit a távhőszolgáltató, vagy az általa megbízott gazdálkodó szervezet működtetheti.

A távhőszolgáltatás rendje

5. § (1) *  A távhőszolgáltató a fűtési időszakon belül köteles a fűtést elindítani a külső levegőhőmérséklettől függetlenül, ha a tulajdonosi közösség megbízottja a fűtési időszakon belül - az 1. mellékletben meghatározott időpontig - legalább 24 órás időtartamra kéri azt.

A távhőszolgáltató a fűtési időszakon belül az egész városban elindítja a fűtést, ha a külső levegő napi átlaghőmérséklete három napon keresztül 12 oC alatti vagy egy napon 10 oC alatti értékű. Ebben az esetben azon tulajdonosi közösség megbízottjának - az 1. mellékletben meghatározott időpontig - kell jelezni a távhőszolgáltató felé, akik a fűtés indítását nem kérik.

(2) *  A távhőszolgáltató a fűtést köteles leállítani, ha a tulajdonosi közösség megbízottja - az 1. mellékletben meghatározott időpontig - azt legalább 24 órás időtartamra kéri.

A távhőszolgáltató leállítja a fűtést az egész városban, ha a napi átlaghőmérséklet három napon keresztül a 12 oC-nál magasabb. Ebben az esetben azon tulajdonosi közösség megbízottjának - az 1. mellékletben meghatározott időpontig - kell jelezni a távhőszolgáltató felé, ahol továbbra is igényt tartanak a fűtésszolgáltatásra.

(3) A fűtési szolgáltatást úgy kell teljesíteni, hogy az emberi tartózkodásra szolgáló fűtött helyiségek hőmérséklete 8-20 óra között átlagosan + 20 oC, az előszobában, konyhában, WC-ben + 16 oC, hallban, lakószobában + 20 oC, mosdó helyiségben, fürdőszobában + 24 oC legyen, illetve termosztatikus szelepek használata esetén, biztosítható legyen.

(4) *  Nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtésének időtartamára és hőmérsékletére a szolgáltató a felhasználóval kötött szerződésében állapodik meg. Ennek hiányában a lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Háztartási és tisztálkodási célra szolgáló melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy a melegvíz hőmérséklete kifolyó csapoknál mérve legalább + 40 oC legyen.

(6) *  A távhőszolgáltató a tulajdonosi közösséggel köteles közüzemi szerződést kötni.

Fogyasztói korlátozási sorrend

6. § (1) *  Ha a település folyamatos és biztonságos távhőellátása a Kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag-hiány miatt vagy környezetvédelmi okból veszélybe kerül, a távhőszolgáltatónak a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű, de legfeljebb 10%-os hőteljesítmény-csökkentéssel és a rendelkezésére álló más eszközökkel kell megkísérelnie a korlátozás okának megszüntetését, illetőleg a hírközlő eszközökön keresztül kell kérnie a felhasználókat a távhőfogyasztás önkéntes csökkentésre.

(2) *  Ha az (1) bekezdésben meghatározott - megelőzést szolgáló - intézkedések ellenére a közvetlenül fenyegető távhőhiány, illetőleg távhőellátási zavar nem, vagy nem kellő időben hárítható el, vagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható, a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást korlátozza.

A korlátozás fokozatai a következők:

I. fokozat: Egyéb felhasználók közül a termelői, közellátásban részt nem vevő társaságok felhasználási helyei;

II. fokozat: Minden egyéb felhasználó, kivéve a gyermekintézmények, egészségügyi intézmények;

III. fokozat: Lakossági felhasználók, (csak végső esetben, ha az egyéb felhasználók korlátozása után még szükséges.)

(3) *  A távhőszolgáltatás csökkentéséről, korlátozásáról a távhőszolgáltató a felhasználókat értesíti.

(4) A korlátozásra szolgáló okok megszüntetése után a korlátozást azonnal fel kell oldani.

(5) A korlátozási sorrend érvényessége 3 év, amely után a sorrendet felül kell vizsgálni.

Távhőszolgáltatási díjak tartalma

7. § (1) Az alapdíj a következő költségekből tevődik össze:

a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményeinek tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és karbantartási költsége , amortizáció;

b) a távhőszolgáltató egyéb eszközeinek (távhővezeték és tartozékai, hőközpontok és egyéb épületek) üzemeltetési és karbantartási költsége;

c) az üzemeltetés és fenntartás során felhasznált villamos energia és szükségszerűen elfolyt víz költsége;

d) a nyereség.

(2) A hődíjat a hőközpontban mért hőmennyiség (Ft/GJ) után kell fizetni.

(3) A hődíj a következő költségekből tevődik össze:

a) a távhőszolgáltató által vásárolt tüzelőanyag és előállított hő költsége;

b) hőenergia előállítása során képződő hőveszteség;

c) hőforrásoktól a hőközpontig terjedő számítással meghatározott hálózati veszteség;

d) az üzemeltetés alatt szükségszerűen elfolyt víz hőtartalmának ellenértéke.

(4) *  A lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját - mint legmagasabb hatósági árat - a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) *  Az egyéb felhasználó távhőszolgáltatási díjait a szolgáltató és az egyéb felhasználó között létrejött Közüzemi Szerződés határozza meg.

(6) *  A távhőszolgáltatást érintő közgyűlési előterjesztések véleményezésénél a Tszt. 6. §-a (2) bekezdésében * , valamint a Tszt. 10. §-ának a) pontjában foglaltak szerint kell eljárni.

Távhőszolgáltatás díjtételei és díjalkalmazási feltételei

8. § (1) * 

(2) *  Az alapdíjat a lakossági felhasználónak, illetve díjfizetőnek a tárgyhónapban a számla esedékességekor, az egyéb felhasználóknak illetve díjfizetőknek a tárgyhó 1. napján kell megfizetni.

(3) *  A lakossági felhasználó a bázisidőszak átlagfogyasztása alapján számított várható fűtési hőfelhasználásnak megfelelően a fűtési hődíjra, tárgyhóban, a számla esedékességekor részfizetést teljesít. A hődíjat az egyéb felhasználó a vele kötött szerződés szerint fizeti a szolgáltatónak. Az elszámolást követő időszakban a részfizetéshez tartozó hőmennyiségeket a bázis időszak adataiból kell meghatározni.

(4) *  A fűtési hődíj elszámolása évente egyszer, legkésőbb júliusban történik. Ha a hőközpontban mért hőmennyiség és a részfizetésként teljesített hőmennyiség mértéke eltér, akkor a részfizetés mértékét módosítani kell. A tényleges fogyasztás és a részfizetésként teljesített fogyasztás közötti különbözetet a felhasználókkal megkötött Elszámolási Szerződés szerint, ennek hiánya esetén a fűtött lm3 alapján kell elszámolni.

(5) *  Melegvíz szolgáltatás esetén a részszámlázásnál figyelembe vehető használati melegvíz hődíj és vízmennyiségek a bázis időszak tényleges hő- és vízfogyasztásainak havi átlaga. Amennyiben a felhasználó hiteles melegvízmérő órát szerel fel, úgy a részfizetést az órán mért tényleges fogyasztás alapján teljesíti. A melegvíz hődíj és hidegvíz elszámolása évente egyszer, legkésőbb júliusban történik. Amennyiben a tulajdonosi közösség költségmegosztók alkalmazásáról dönt, akkor gondoskodnia kell a költségmegosztók adatainak leolvasásáról, kiértékeléséről, valamint a melegvíz-díjmegosztási arányok kiszámításáról, továbbá viseli az ezekkel kapcsolatos költségeket.

A tulajdonosi közösség képviselője köteles biztosítani a díjfizetők részére - egyeztetett helyen és időpontban - az általa használt épületrészre megállapított díjmegosztási arányok számításába való betekintést.

A díjmegosztási arányok utólagosan csak számítási hiba esetén, a tulajdonosi közösség képviselőjének a távhőszolgáltatóhoz írásban történt bejelentésére módosíthatók. A díjmegosztási arányok utólagos módosításáról szóló bejelentésről, a díjmegosztási arányok módosításáról, a módosítás okáról, tartalmáról és hatásairól a tulajdonosi közösség képviselője tájékoztatja a díjfizetőket.

(6) *  A használati melegvíz készítéséhez felhasznált hidegvíz számlázását a hőszolgáltató végzi. A felhasználó a várható vízfogyasztás alapján részfizetést teljesít. A részfizetés mértéke a bázisidőszak vízfogyasztás havi átlag vízmennyisége és a mindenkori víz- és csatorna használati díj szorzata. A melegvíz hidegvízdíjának elszámolása a használati melegvíz hődíjával együtt történik.

(7) *  A távhőszolgáltatás keretében nyújtott fűtési, illetve használati melegvíz szolgáltatásért a felhasználó - a szolgáltatóval kötött külön megállapodás hiányában - az ármegállapító rendelkezésben megállapított díjat köteles a távhőszolgáltatónak megfizetni.

9. § (1) *  Ha a felhasználó vagy a díjfizető a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon túl nem vagy késedelmesen fizeti meg a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti. Ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg a távhőszolgáltató a közüzemi szerződést írásban felmondhatja. A fenti következményeket a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót. A fizetési kötelezettség elmulasztása következtében kezdeményezett fűtés- és használati melegvíz-szolgáltatás felfüggesztését a felhasználási hely bérlője, használója, tulajdonosa köteles tűrni és a felhasználási helyre való bejutást biztosítani. A fűtés- és használati melegvíz-szolgáltatás felfüggesztése esetére kikapcsolt berendezéseket a felhasználó nem helyezheti ismét üzembe a szolgáltató engedélye nélkül. A fogyasztásból kikapcsolt berendezéseket a szolgáltató jogosult ellenőrizni.

(2) *  Amennyiben a felhasználó, díjfizető a számla összegét annak esedékességekor nem egyenlíti ki, a szolgáltató jogosult a Ptk. szerinti késedelmi kamatot felszámítani. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja az esedékességet követő nap. A fizetési hátralék rendezésére a felhasználó fizetési megállapodást köthet a szolgáltatóval.

10. § (1) A hőenergia mérése a hőközpontban történik. Elszámolás alapjául csak az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített és mindkét fél által elfogadott mérőberendezés használható.

(2) A szolgáltatott hő mennyiségét biztosító lakossági hőközponti primer oldalra elhelyezett főmérő, valamint a kapcsolt épületek esetében az egyes épületek hőfogadóiban lévő almérők kiépítésének költsége a távhőszolgáltatót terheli.

(3) *  Használati melegvíz-termeléshez felhasznált hidegvíz mérése a szolgáltatói, illetve felhasználói hőközpontban történik.

(4) *  A tulajdonosi közösség és a szolgáltatónak egyaránt joga van a nem tulajdonát képező hőközpontban, ahol a hőátadás, hőátvétel történik, ellenőrzés céljából mérőberendezést beépíteni. A két különböző tulajdonú azonos hőenergiát mérő berendezés alapján történő elszámolásban a szolgáltató és a tulajdonosi közösség külön állapodik meg.

(4a) *  A felhasználási helyen a használati melegvíz készítéséhez, illetve a fűtéshez igénybe vett hőmennyiség és díjának épületrészek közötti megosztását szolgáló díjmegosztási arányok meghatározását a felhasználási hely tulajdonosi közösségének - társasház esetében szervezeti-műkődési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban meghozott - döntése alapján kell elvégezni.

(5) *  Több felhasználó között a fűtési hőenergia és melegvíz hődíjának felosztása mérés esetében az alábbiak szerint történhet:

a) almérők beépítésével a lakóépületekbe és hőfogadó állomásokba;

b) fűtési költség, fűtött légköbméter alapján történő megállapítása;

c) fűtés esetén hőleadónkénti költségmegosztók felszerelésével;

d) használati melegvíz esetén egyedi vízmérő beépítésével;

e) használati melegvíz fogyasztás szétosztása légköbméter és lakólétszám alapján történhet;

f) épületenként, lakásonként beépített hőmennyiség mérők költségosztónként történő figyelembevételével.

A hőközpontban és a hozzá kapcsolódó fogyasztói rendszeren működő hőmennyiségmérők közül a primeroldali és a hőfogadó állomásokon levő mérők hitelesítése a távhőszolgáltató, míg a további almérők hitelesítése a felhasználó kötelessége. Ha a hőmennyiségmérő nem hiteles, nem képezheti elszámolás alapját.

Díjvisszatérítés és pótdíj * 

11. § *  (1) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető (a díjfizetés kötelezettje) részére a díj arányos részét visszatéríteni, ha felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a Tszt. 40-41. §-okban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza.

(2) A díjfizetés kötelezettje köteles a távhőszolgáltató részére pótdíjat fizetni szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén, továbbá, ha a Tszt. 49. § (2) bekezdésének a), c)-d), vagy f)-g) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el.

(3) Ha az egyéb felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt egy-egy napon folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, a vételezett hőteljesítmény többlet után egy évre vonatkozó többlet teljesítménydíj másfélszeresének megfelelő mértékű pótdíjat köteles fizetni.

(4) Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjában meghatározott szerződésszegést követ el, a felhasználóra, díjfizetőre vonatkozó éves alapdíj kétszeresének megfelelő mértékű pótdíjat köteles fizetni.

Szolgáltatás és mérőeszközök ellenőrzése és hitelesítése

12. § (1) *  Amennyiben a tulajdonosi közösség költségmegosztók alkalmazásáról dönt, akkor gondoskodnia kell a költségmegosztók felszereléséről, működtetéséről, karbantartásáról, időszakos ellenőrzéséről, adatainak leolvasásáról, kiértékeléséről és a fűtési díjmegosztási arányok, valamint a melegvíz-díjmegosztási arányok kiszámításáról, továbbá viseli az ezekkel kapcsolatos költségeket.

(2) *  Ha a melegvíz-díjmegosztási arányok meghatározára a költségmegosztók szerint kerül sor és

a) a díjfizető nem tette lehetővé a használati melegvíz-költségmegosztó felszerelését, szerződésben meghatározott módon és időpontban történő leolvasását,

b) a díjfizető a használati melegvíz-költségmegosztót önkényesen leszerelte, vagy

c) a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasása vagy ellenőrzése alkalmával megállapítható, hogy a használati melegvíz-költségmegosztó vagy annak plombája sérült,

akkor a tulajdonosi közösség az adott épületrészre alkalmazandó használati melegvíz-díjmegosztási arányt határozhat meg, amely nem lehet nagyobb a felhasználási helyen a legnagyobb használati melegvíz-felhasználású épületrész melegvíz-felhasználásának 1,5-szeresénél és amely a használati melegvíz-költségmegosztó felszerelésének vagy leolvasásának megakadályozásától, önkényes leszerelésétől vagy sérülésének megállapításától alkalmazandó.

(3) *  A szolgáltató jogosult az általa nem üzemeltetett hőközpontban ellenőrzést végezni, a szolgáltatói szerződésben rögzített feltételekkel. A felhasználási helyen beépített melegvíz-költségmegosztó(k) működésének és a kikapcsolt felhasználói berendezések üzemen kívül tartásának ellenőrzésére a tulajdonosi közösség megbízottja naponta 8-20 óra között jogosult.

(4) Ha valamely fél kétségbe vonja az elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérő pontosságát, úgy a szolgáltató köteles azt hitelesíttetni. Ha a mérési pontatlanság eléri vagy meghaladja a mérésügyi előírásokban meghatározott mértéket, akkor a tulajdonos köteles viselni a hitelesítés költségeit, ellenkező esetben a hitelesítést kezdeményező fizeti a költségeket.

(5) *  A szolgáltatói és felhasználói hőközpontban a hőmennyiségmérőt meghibásodása esetén a szolgáltató az észleléstől számított 24 órán belül köteles megjavíttatni, illetve kicserélni. A meghibásodásról, a cseréről és az elfogyasztott hőmennyiségről a felhasználói közösség megbízottja által is aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. A mérés szünetelésének időtartamára átalánymennyiség a megelőző év azonos időszakában mért fogyasztás alapján számolható el.

(6) *  A szolgáltató hozzájárulása nélkül a tulajdonosi közösség által végzett hálózati átalakításból adódó hiányosságokat, hibákat a szolgáltató - közös bejáráson készített jegyzőkönyv alapján - a szolgáltatás folyamatossága érdekében kijavíthatja, és annak költségét a tulajdonosi közösségre átterhelheti, ha a tulajdonosi közösség megbízottja a hiba elhárítását felszólítás ellenére sem hajlandó elvégezni vagy elvégeztetni.

(7) *  A használati melegvíz-költségmegosztó vagy az arra felszerelt plomba sérüléséről a díjfizető köteles a tulajdonosi közösség képviselőjét haladéktalanul írásban tájékoztatni. A megsérült használati melegvíz-költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba pótlásának költségeit a díjfizető viseli.

Szolgáltatás felfüggesztése

13. § (1) *  Ha a felhasználói berendezéseken keresztül megvalósuló fűtésszolgáltatás felfüggesztése bármilyen okból megtörtént, a felhasználó az átmenő vezetékek meglétét és karbantartását köteles tűrni.

(2) * 

(3) *  A távhőszolgáltatás felfüggesztésére a Tszt. 51. §-ában foglaltak irányadók.

(4) *  A távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felhasználó vagy a díjfizető a teljes alapdíjat és érvényes fűtés Elszámolási Szerződés esetén az abban meghatározott Lm3 arányos hődíjat, más esetben a fűtött helyiségekre vonatkozó hődíj 40%-át tartozik megfizetni a távhőszolgáltatónak.

Szerződésszegés és ennek következményei

14. § (1) *  A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;

b) a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;

c) a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a fogyasztó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be;

d) a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez;

e) a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg;

f) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;

g) a távhő vételezését nem a Tszt. 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg.

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

Egyéb rendelkezések

15. § (1) A fűtött légtérfogat meghatározásánál alapterületként kell figyelembe venni az épület, lakás belső falsíkja közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területet, függetlenül attól, hogy van-e hőleadó az adott helyiségben.

Nem vehetők figyelembe

a) a falsíkokon kívül eső területek, valamint a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok mértéke 0,5 m2-nél kisebb;

b) az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének a közművezetékek védőburkolat mögötti része.

A hőleadóval ellátott lépcsőházak, közös célra használt helyiségek, ahol a műszaki tervek alapján a hőmérséklet a legalsó ponton is a fűtésszolgáltatással egyidőben legalább 12 °C -on biztosítható, a fűtött légtérfogat 60%-a vehető figyelembe.

(2) Az üresen álló lakások és helyiségek távhőszolgáltatási díját a tulajdonos köteles fizetni.

(3) *  A tulajdonos vagy bérlő változást mind a régi, mind az új tulajdonos, bérlő írásban köteles bejelenteni a szolgáltatónál.

Az új tulajdonos fizetési kötelezettsége a bejelentést követő hónap 1. napjával kezdődik. Az elszámolásnál jelentkező díjfizetési különbözet terheinek vagy hasznainak viselésére vonatkozóan a felek írásban megállapodhatnak, melyet a szolgáltató figyelembe vesz. Megállapodás hiányában az elszámolás költsége az új felhasználót illeti meg, illetve terheli.

(4) *  Ha a távfűtött többszintes lakóépületben, illetve vegyes célra használt lakóépületben lévő helyiség tulajdonosa a távfűtést részlegesen - a hőleadó berendezések számát - csökkenti vagy más fűtési móddal váltja ki, és lakása a szomszédos távfűtött lakásokkal és egyéb helyiségekkel közvetlenül érintkezik, akkor köteles a tárgyi fűtési rendszert használó valamennyi tulajdonos hiteles hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni, és köteles a fűtési rendszer átalakítási költségeit viselni.

A hozzájárulásokhoz csatolni kell a tulajdonosi közösség(ek) nyilatkozatát arról is, hogy a közösségi mért hőmennyiségből kíván-e leosztani hődíjat a felhasználóra.

(5) *  A tulajdonosi közösség *  köteles képviselőt megnevezni, aki a szolgáltatással kapcsolatos ügyek intézési jogával megbízott személy. A közösség megbízottjának, képviselőjének nevét és címét a szolgáltatóval közölni kell. Változás esetén a távozó képviselő a szolgáltatóval köteles egyeztetni.

(6) *  A szolgáltatói hőközpontot idegen ingatlanon, illetve a távhővel ellátott épületek vagy építmények egyikében az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani. Az engedélyes megállapodás hiányában az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti *  a Tszt. 28. §-ának (2) bekezdése alapján.

A használati jog gyakorlásáért a távhőszolgáltató az ingatlan tulajdonosának használati díjat köteles fizetni, melyet a távhő-szolgáltatási alapdíjak képzésénél érvényesíthet.

Záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A közgyűlés a rendelet 10. § (2) bekezdését a kihirdetés napjától számított egy évig nem módosítja.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatási tevékenység folytatásáról és díjának megállapításáról szóló 20/1992. (IX. 18.) KT rendelet, valamint a módosítására kiadott 6/1993. (III. 3.) KT rendelet, a 26/1993. (X. 5.) KT rendelet, a 6/1994. (IV. 1.) KT rendelet, a 7/1995. (IV. 1.) Kgy. rendelet, az 5/1996. (II. 1.) Kgy. rendelet, a 30/1996. (X. 15.) Kgy. rendelet, a 39/1996. (XII. 19.) Kgy. rendelet, a 36/1997. (XII. 16.) Kgy. rendelet, és a 2/2000. (I. 31.) Kgy. rendelet hatályát veszti.

Jogharmonizációs záradék

17. § *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

Kocsis Imre Antal s. k. Dr. Kilián Orsolya s. k.
polgármester jegyző

Záradék:

A kihirdetés napja: 2000. november 3.

Dr. Kilián Orsolya s. k.
jegyző

1. melléklet a 21/2000. (XI. 3.) önkormányzati rendelethez * 

Fűtés indítás/leállítás kérésének határideje

1. A tulajdonosi közösség megbízottja a fűtés indítás kérelmét az igénylés napját megelőző nap 1000-ig a távhőszolgáltató felé írásban vagy telefonon a távhőszolgáltató díszpécser szolgálatának kell jeleznie.

2. A tulajdonosi közösség megbízottja a fűtés leállítás kérelmét az igénylés napját megelőző nap 1000-ig a távhőszolgáltató felé írásban vagy telefonon a távhőszolgáltató díszpécser szolgálatának kell jeleznie.”

2. sz. melléklet * 

3. sz. melléklet * 


  Vissza az oldal tetejére