Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2010. (III. 9.) önkormányzati rendelete

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetéséről * 

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 65. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) 2010. évi költségvetéséről az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a helyi önkormányzatra, annak közgyűlésére, és szerveire és az önkormányzat által irányított költségvetési szervekre, a költségvetési szervek gazdálkodásának szabályai alapján gazdálkodó egyéb törzskönyvi jogi személyekre terjed ki.

(2) A Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat költségvetését, a gazdálkodás szabályairól, a kisebbségi önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 12/2010. (III. 2.) SZNKÖ. számú határozata tartalmazza. E rendeletbe a kisebbségi önkormányzat költségvetése számviteli, elszámolási szempontból épül be, melyet a 18. sz. melléklet tartalmaz.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed a közvetlen és közvetett támogatások tekintetében minden támogatást nyújtó e rendelet hatálya alá tartozó szervre, szervezetre, valamint minden támogatásban részesülőre.

Címrend

2. § (1) A Közgyűlés az Áht. 67. § (3) bekezdése alapján a címrendet e rendelet 21. számú melléklete szerint hagyja jóvá.

(2) A költségvetés címrendjében a működési költségvetésben az önkormányzati intézmények, a polgármesteri hivatal, a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény szerint önállóan működő gazdálkodó törzskönyvi jogi személyek önálló címnek minősülnek.

(3) A működési költségvetésen belül önálló alcímek a kötelező és nem kötelező önkormányzati feladatok

(4) Az alcímeken belüli előirányzat-csoportok a működési célú, felhalmozási célú, kölcsönök előirányzat-csoportok, egyéb speciális célú csoport.

(5) Az előirányzat-csoportok kiemelt előirányzatokra tagozódnak. Az Áht. és az Ámr. rendelkezésein túl kiemelt előirányzat-csoportként megjelöltek azok az előirányzatok, amelyek a költségvetési szerv működéséből, feladataiból eredő azon speciális feladatok megvalósítását szolgálják, amelyek tekintetében hatályos jogszabályi előírások alapján a költségvetési szerv vezetője kötelezettségvállalási jogköre nem vonható el.

(6) A költségvetési szervek gazdálkodási szabályai szerint gazdálkodó törzskönyvi jogi személyek a polgármesteri hivatal címbe épülnek be önálló alcímként.

(7) A felújítások összessége együtt alkot címet. A felújítási cím európai uniós és nem európai uniós támogatásból megvalósuló alcímekre tagozódik. Az alcímeken belüli jogcímcsoportok a kötelező és nem kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó felújításokat foglalják magukban. A jogcímcsoportokon belül az egyes feladatok soronként megjelöltek.

(8) A fejlesztési feladatok összessége alkot címet. A fejlesztési cím európai uniós és nem európai uniós támogatásból megvalósuló alcímekre tagozódik Az alcímeken belüli jogcímcsoportok a kötelező és nem kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztéseket foglalják magukban. A jogcímcsoportokon belül az egyes feladatok soronként megjelöltek.

(9) Az egyéb kiadások önálló címet képeznek, amelyek önkormányzati kötelező és nem kötelező feladatokat magába foglaló alcímekre, az alcímeken belül közvetlen és közvetett támogatások jogcímcsoportokra oszlik.

II. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

Az önkormányzat és költségvetési szerveinek 2010. évi költségvetése

3. § (1) *  A Közgyűlés az önkormányzat 2010. évi költségvetésének

a) tárgyévi módosított költségvetési bevételét 10 653 681 E Ft-ban,

aa) működési költségvetési bevételét 7 475 263 E Ft-ban,

ab) felhalmozási költségvetési bevételét 2 512 838 E Ft-ban,

b) tárgyévi módosított költségvetési kiadását 10 653 681 E Ft-ban,

ba) működési költségvetési kiadását 7 891 975 E Ft-ban,

- személyi jellegű kiadások 3 042 654 E Ft,

- munkaadókat terhelő járulékok 763 962 E Ft,

- dologi jellegű kiadások 3 311 454 E Ft,

- ellátottak pénzbeli juttatásai 20 973 E Ft,

- önkormányzat által folyósított ellátás 336 000 E Ft,

bb) felhalmozási költségvetési kiadását 1 992 265 E Ft

- beruházások előirányzata: 1 646 316 E Ft,

- felújítások előirányzata: 200 273 E Ft,

összegben állapítja meg.

c) költségvetési hiányát 103 861 E Ft-ban,

ca) működési költségvetési hiányát 416 712 E Ft-ban,

cb) felhalmozási költségvetési többletét 520 573 E Ft-ban,

d) előző évek felhasználható pénzmaradványát 989 315E Ft-ban,

állapítja meg.”

(2) A Közgyűlés az (1) bekezdésben megállapított tárgyévi költségvetési bevételeket és kiadásokat az önkormányzat működési bevételét 2. sz. melléklet, kiadásait összesítve a 3. sz. melléklet szerint, a felhalmozási bevételeit és kiadásait a I.A. melléklet szerint, az önkormányzat egyesített bevételeit és kiadásait a I. melléklet szerint jóváhagyja.

(3) A Közgyűlés a költségvetési hiány külső finanszírozására a 12. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

(4) A Közgyűlés az önkormányzat összevont költségvetési mérlegét a I. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

(5) A Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat mérlegét a 18. számú melléklet tartalmazza.

(6) A Közgyűlés az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek költségvetési keretét a 6. sz. melléklet, a polgármesteri hivatal költségvetési bevételét a 2. sz. melléklet költségvetési kiadását a 3. sz. melléklet, önállóan működő költségvetési szervek költségvetési keretét a, valamint a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek költségvetési keretét a 6. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.

4. § A Közgyűlés az önkormányzat és az önállóan működő és gazdálkodó - ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egységei -, valamint az önállóan működő költségvetési szervek 3. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított bevételeit forrásonként a 2. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

5. § A Közgyűlés az önkormányzat és a költségvetési szervek működési, fenntartási kiadási előirányzatait költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve a 3. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

6. § A Közgyűlés a felújítási címet a címrendről szóló 2. § (9) bekezdésében megjelölt bontásban a 3. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

7. § A Közgyűlés az önkormányzat felhalmozási kiadásai címet a címrendről szóló 2. § (10) bekezdésben megjelölt bontásban a 3. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

8. § (1) A Közgyűlés a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonkénti bontásban a 2-3. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

(2) Külön jogszabály alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt előirányzatok, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök felett kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult.

9. § *  (1) A Közgyűlés az önkormányzat 2010. évi

a) általános tartalékát 105.000 E Ft-tal,

b) működési céltartalékát 100.000 E Ft-tal,

c) felhalmozási céltartalékát 1.922.988 E Ft-tal,

ca) felújítási céltartalékát - E Ft-tal,

cb) beruházási céltartalékát 1.922.988 E Ft-tal,

hagyja jóvá.

(2) A Közgyűlés a 5.000 e Ft-ot meg nem haladó mértékű általános tartalékkal való rendelkezés jogát a polgármesterre ruházza, aki a tartalékkal való rendelkezésről a legközelebbi Közgyűlési ülésen köteles tájékoztatást adni.

10. § A Közgyűlés az önkormányzat éves létszám-előirányzatát költségvetési szervenként, a 11. §-ban foglaltak kivételével a 15. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

11. § A Közgyűlés a közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzatát a 15. számú melléklet 41. pontjában meghatározottak szerint hagyja jóvá.

12. § A költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait - amelyet a Közgyűlés a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapított meg - a I.A. számú melléklet tartalmazza.

13. § A Közgyűlés a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban és összesítve a 17. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

14. § A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban a I.A. számú melléklet tartalmazza.

15. § A Közgyűlés a 2010. év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről készített előirányzat-felhasználási ütemtervet a 13. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

16. § Az önkormányzat által adott közvetlen támogatásokat tartalmazó kimutatás a 3. sz. melléklet részeként, a közvetett támogatásokat szintén a 3. sz. melléklet részekén hagyja jóvá.

17. § A Közgyűlés a lakossági és közösségi szolgáltatások támogatásáról, - amelyeket nem a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet - a 3. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően döntött.

18. § A Közgyűlés az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat a 16. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

A költségvetési többlet felhasználása, a költségvetési hiány finanszírozásának módja

19. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött hiány finanszírozási módja a hitelfelvétel, illetve kötvénykibocsátás.

(2) *  A Közgyűlés a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében a likviditási problémák kezelésére legfeljebb 1 éves időtartamra felvehető folyószámla hitelkeret összege a számlavezető bankkal kötött, jelenleg érvényes megállapodás alapján 800.000 e Ft.

(3) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a számlavezető bankkal a folyószámla hitelkeret a bankszámla-szerződésben rögzített 2010. évi kondíciókkal történő - aláírására.

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a devizában kibocsátott kötvények más devizára történő átkonvertálására a pénzpiaci változások függvényében. A polgármester a megtett intézkedéséről a féléves, háromnegyedéves beszámoló keretében ad tájékoztatást a Közgyűlésnek a kötvénnyel történő rendelkezésről.

(5) A 19. § (1)-(3) bekezdésében foglalt hiteleken felüli további hitelügyletekkel kapcsolatos hatáskörök kizárólagosan a Közgyűlést illetik meg.

(6) A hitelfelvétellel kapcsolatos közbeszerzési eljárás, valamint a kötvénykibocsátás nyertesét a Közgyűlés határozza meg.

20. § (1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a Közgyűlés államilag garantált értékpapír vásárlással, illetve pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását a bevételi többlet összegének 10%-ig a Közgyűlés a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedéséről következő Közgyűlés ülésén tájékoztatást ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a Közgyűlés annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

(4) A költségvetési szerv az Áht. 87. § (3) bekezdésének b), c), e) pontjába és (4) bekezdésének b) pontjába tartozó bevételei körében a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli, a többletfeladatokkal összefüggő többletbevételét - a Közgyűlés egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű egyidejű előirányzat-módosítás után - meghatározott feladatai ellátására használhatja fel.

(5) Az év folyamán realizált nem célzottan érkező többletbevétel a Működési Tartalékalapot növeli.

III. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI

Általános végrehajtási szabályok

21. § A helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattal történő megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő polgármesteri hivatal/ körjegyzőség.

22. § A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a költségvetési rendelet módosítása.

23. § (1) A kisebbségi önkormányzat költségvetése kizárólag a kisebbségi önkormányzat határozata alapján módosítható.

(2) A kisebbségi önkormányzat költségvetési határozataiban foglaltakra vonatkozóan a települési önkormányzat Közgyűlése nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

(3) A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet - az Ámr. 37. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

Részletszabályok

24. § A Közgyűlés a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél az Áht. 90. § (4) bekezdésében foglalt megvalósítási terv elkészítésétől 2010. évben eltekint.

Előirányzatok megváltoztatása, felhasználása

25. § (1) A helyi önkormányzat, a költségvetését, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait a rendeletének módosításával megváltoztathatja. Az előirányzat megváltoztatás nem érintheti az Országgyűlés kizárólagos - költségvetési törvényben felsorolt -, illetve a Kormány előirányzat-módosítási hatáskörébe tartozó előirányzatokat.

(2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a Közgyűlést tájékoztatja. A Közgyűlés - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról.

26. § (1) Az önkormányzat és a költségvetési szerve bevételi és kiadási előirányzatai év közben megváltoztathatóak.

(2) A Közgyűlés 303 cím 1 alcím városüzemeltetési előirányzat-csoport 3 kiemelt előirányzatai között a nem kötelező feladatok, közvetlen támogatások 10%-os mértékét meg nem haladó mértékű előirányzat átcsoportosítás jogát a Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottságra ruházza, aki az előirányzat átcsoportosításról a legközelebbi Közgyűlési ülésen köteles tájékoztatást adni.

(3) A városüzemeltetési előirányzatok tervezet szerinti megvalósításáról, ehhez kapcsolódó kötelezettségvállalásról a Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottság dönt. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és -fejlesztési Igazgatóságát, hogy a bizottsági döntést követően a városüzemeltetési és a felújítási pénzeszközök felhasználását végrehajtsa. Szükség esetén ezen szakasz (2) bekezdésében meghatározott mértékig a Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottságnak, ezen felüli mértékben a közgyűlésnek javaslatot tehet esetleges átcsoportosításra. A tárgyév féléves, illetve háromnegyedéves beszámolójával egyidejűleg a Közgyűlést tájékoztatni kell az elvégzett feladatokról.

(4) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti - Áht. rendelkezéseitől eltérő - intézkedést hozhat, amelyről a Közgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott jogkörben a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet.

27. § A polgármester pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a Közgyűlés elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.

28. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv

a) személyi juttatási előirányzatát az Ámr. 88. §-ának megfelelően,

b) felhalmozási célú előirányzatát kizárólag az előző évi pénzmaradványa terhére változtathatja meg.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerveknél a személyi juttatások év közbeni változtatására a 88. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, figyelemmel az Áht. 98. §-ában foglaltakra.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a Közgyűlést harminc napon belül tájékoztatja. A Közgyűlés negyedévente, de legkésőbb a költségvetési szerv számára az éves beszámoló irányító szervhez történő megküldésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja ennek megfelelően a költségvetési rendeletét.

(4) Ha az utólagos elszámolás, vagy a revízió eltérést állapít meg a számított normatív támogatásnál, illetve az intézmények által a költségvetés készítéséhez vagy a módosításához biztosított adatok nem felelnek a valóságnak és ezt a revízió, utólag feltárja, akkor az intézmény tárgyévi költségvetése a jogtalanul felvett támogatás összegével módosításra kerül.

(5) Az intézmény vezetője - figyelemmel az Áht. rendelkezéseire - a Polgármesteri Hivatal külön felhívása nélkül is köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni a normatív, és kötött felhasználású normatív támogatás alapját képező mutatószámok tervezettől eltérő alakulása esetén. A naprakész információkat az analitikus nyilvántartások folyamatos vezetésével kell biztosítani. A változás bejelentésének elmulasztásából adódó igénybevételi kamat - az intézményvezető felelősségének felvetése mellett - a mulasztó intézményt terheli.

Költségvetési szervek pénzmaradványa

29. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a Közgyűlés hagyja jóvá.

(2) A Közgyűlés gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen amikor az önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül.

Költségvetési szervek beruházással, felújítással kapcsolatos döntéshozatal rendje

30. § (1) A költségvetési szervek saját bevételükből 200.000 Ft értékhatár feletti (ÁFA-val együtt) beruházást csak a polgármester engedélyével tervezhetnek, valósíthatnak meg, melyről a polgármester a költségvetési rendelet módosításakor tájékoztatást ad a Közgyűlésnek.

(2) A költségvetési intézmény saját hatáskörben megvalósított beruházásának működtetéséhez önkormányzati támogatást nem igényelhet, a költségvetési évben és a következő év/ek/ben.

(3) A költségvetési intézmény a 100.000 Ft-ot meghaladó karbantartási, beruházási, felújítási igényét a Városüzemeltetési és -fejlesztési Igazgatósággal egyeztetni köteles.

A jogi személyiségű szervezeti egység gazdálkodásának szabályai

31. § Jogi személyiségű szervezeti egység gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és abban részesedést nem szerezhet, azonban az alapításkor, részesedésszerzéskor a költségvetési szerv képviseletében eljárhat, amennyiben az alapításra, részesedésszerzésre a költségvetési szerv egyébként saját nevében jogosult.

A támogatások odaítélésének, folyósításának és elszámolásának rendje

32. § (1) A Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 10/2000. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 1. számú mellékletében átruházott hatáskörök szerinti bizottsági alapokkal, keretekkel, valamint támogatások elbírálásával kapcsolatos hatásköreit a szakbizottságokra, és a Polgármesterre ruházza. Az átruházott hatáskör gyakorlása során különös figyelemmel kell lenni az Áht 13/A. § (2) bekezdésére, valamint az Ötv 10. §-ára. (A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása.)

(2) A támogatások lehetnek visszatérítendők és vissza nem térítendők. A keretek felhasználásával kapcsolatos nyilvántartási, elszámoltatási, ellenőrzési kötelezettségeket a bizottságok munkájának koordinálásával megbízott köztisztviselő végzi. A Polgármesteri keret felhasználásával kapcsolatos nyilvántartási, elszámoltatási, ellenőrzési kötelezettség a Polgármesteri Titkárság feladata.

(3) A bizottsági keretek kötelezettség vállalással nem terhelt maradványának a következő évre történő átviteléről a Közgyűlés a zárszámadás keretében dönt.

(4) Az illetékes bizottság támogatási igény esetén az igény benyújtási határidejét követő első bizottsági ülésen, de legkésőbb 60 napon belül dönt. A döntést követő 15 munkanapon belül a támogatást igénylőt értesíti határozatáról.

(5) A támogatást igénylő és a támogatást nyújtó támogatási szerződést köt. A támogatási szerződésben rögzíteni kell legalább az Ámr. 112. § (6) bekezdésében foglalt feltételeket.

(6) A támogatás folyósítására a támogatási szerződésben rögzítettek szerint kerül sor.

(7) A támogatásban részesülő elszámolási kötelezettséggel tartozik a támogatást odaítélő bizottság felé.

(8) A támogatás összegének célhoz rendelt felhasználását a támogatott nevére kiállított számviteli bizonylattal kell igazolni. A támogatott elszámolási kötelezettségének a támogatás folyósítását követő év január 31. napjáig köteles eleget tenni.

(9) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő illetve a támogatást nem célirányosan felhasználó szervezetek, személyek részére újabb támogatás 5 évig nem ítélhető meg.

(10) Amennyiben az önkormányzati támogatás csoportmentességi rendelet, illetve a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet hatálya alá tartozik, a támogatás folyósítását megelőzően a támogatási szerződést az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján előzetesen be kell jelenteni a pénzügyminiszternek.

(11) Jelen rendelet alapján önkormányzati támogatásban azok a szekszárdi székhelyű civil szervezetek, önszerveződő közösségek részesülhetnek, amelyeket a Tolna Megyei Civil Szolgáltató Központ nyilvántartásba vesz.

(12) A „támogatás” elnevezéssel megjelölt előirányzatok terhére, illetve pályázati kiírás alapján szétosztásra kerülő támogatásokról legkésőbb a tárgyév november 30-ig kell döntést hozni.

Önkormányzati biztos kirendelése

33. § (1) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor a Közgyűlés a költségvetési szervnél - az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével - az Áht. 100/D. § (5) bekezdésében foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél a polgármester kezdeményezi.

(3) Amennyiben az önkormányzatnál időközben az Ámr. 167. § (1) bekezdése szerinti adósságrendezési eljárást kezdeményeztek az általa fenntartott intézmények körében az önkormányzati biztos további tevékenységére az alábbi szabályok alkalmazandók:

- az önkormányzati biztos tevékenységéről a Közgyűlésnek havonta köteles beszámolni.

- az önkormányzati biztos haladéktalanul köteles tájékoztatni a polgármestert, ha a költségvetési szervvel szemben adósságrendezési eljárást kezdeményeztek.

IV. FEJEZET

LÉTSZÁM ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS

34. § (1) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva az intézmény részére engedélyezett létszám (álláshely) keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(2) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.

(3) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

(4) Az elrendelt személyi juttatás és munkaadót terhelő járulékok előirányzatának differenciált elvonása miatt esetlegesen előforduló személyi juttatás előirányzat túllépésének fedezete a költségvetési szerv kezdeményezésére felügyeleti hatáskörben a költségvetési szerv egyéb kiadásai terhére átcsoportosítható.

(5) A közgyűlés minden engedélyezett főállású dolgozó után évi 1.800 Ft-ot biztosít szociális célra a személyi juttatás előirányzaton belül, melynek felhasználásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(6) A nem kötelező juttatásként adott étkezési hozzájárulás összegét (bruttó 2.500 Ft, illetve bruttó 5.000 Ft,) az intézményi költségvetések tartalmazzák.

(7) A közgyűlés vonatkozó rendeletének megfelelően, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szereplő feltételek biztosítása mellett az önkormányzati dolgozóknak lakásépítésre, vásárlásra illetve lakáskorszerűsítésre maximum 400 ezer Ft/fő kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújt. E célra támogatás a dolgozói lakásépítési kereten lévő összeg erejéig fizethető ki.

(8) A költségvetési intézmény vezetője a feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem töltheti be, az ebből eredő megtakarításokat még átmenetileg sem használhatja fel.

(9) A nem rendszeres személyi juttatások kifizetéséről - még a kifizetés előtt - tájékoztatni kell a polgármestert.

(10) Amennyiben munkaerő felvételre kerül sor, írásos nyilatkozatot kell bekérni az intézmények vezetőitől arra vonatkozóan, hogy nincs-e az intézményrendszerben áthelyezhető dolgozó.

(11) Minden bérbeadásnál önköltségszámítást kell végezni. Nem kötelező feladat veszteséget nem termelhet.

(12) A Közgyűlés az illetmények megállapításánál csak a törvény által kötelezően előírt, illetve a testület által engedélyezett átsorolások, illetve kedvezmények többletköltségeire biztosít önkormányzati támogatást.

35. § A Közgyűlés a köztisztviselőket megillető cafetéria-juttatás éves keret összegét a 101 cím 1. alcím 1. kiemelt előirányzaton belül, nem rendszeres személyi juttatás részeként azon belül bruttó 289.875 Ft-ban állapítja meg. A megállapított összeg a munkáltató által megfizetendő SZJA-t is magába foglalja

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Közgyűlés a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.

(3) A rendelet kihirdetéséről az - SZMSZ-ben meghatározottak szerint - az aljegyző gondoskodik.

Horváth István s. k. Amreinné dr. Gál Klaudia s. k.
polgármester aljegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2010. március 9.

Amreinné dr. Gál Klaudia s. k.
aljegyző

Mellékletek a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2010. (III. 9.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére