Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2011. (V. 4.) önkormányzati rendelete

a zöldfelület-gazdálkodásról * 

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2000. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2. pont 1. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Jogi és Közbiztonsági Tanácsnok, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2000. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1. pont (5) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területére, különösen:

a) az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő zöldfelületekre, zöldterületekre, erdőkre, sétányokra, játszóterekre, fasorokra, fákra, ezek berendezéseire és építményeire, köztárgyaikra,

b) minden önálló belterületi ingatlan tartósan fás növényállományára, függetlenül attól, hogy tulajdonosa természetes vagy jogi személy.

2. Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazása szempontjából

a) Zöldfelület: gyűjtőfogalom, amely az általában növényzettel fedett területeket jelenti. A zöldterület településrendezési kategória, növényzettel borított térbeli elem, amelynek többféle különböző funkciója lehet: tértagoló, környezet alakító, egészségvédelmi, esztétikai, társadalmi tevékenységek színteréül szolgáló, stb., amelyek közül egyes funkciók előtérbe kerülhetnek:

aa) Közhasználatú zöldterület: A város (kül- és bel-) területén minden olyan önkormányzati tulajdonú - eltérő rendelkezés hiányában - rendeltetésének megfelelő célra korlátozás nélkül használható zöldfelület, melyen zöldfelületi elemek, építmények találhatók. Közhasználatú zöldterületnek minősülnek a nem önkormányzati tulajdonban lévő, de tulajdonosai által közhasználatra átadott, zöldfelületi adottsággal, vagy elemmel bíró területek is.

ab) Korlátozott közhasználatú zöldterület: Jelentős zöldfelülettel, zöldfelületi értékkel bíró, idő, vagy térbeli korlátozással üzemeltetett és fenntartott, de a rendelkezési időben közösségi használatra szánt létesítmény, tulajdonostól függetlenül.

ac) Lakókert: Kizárólagosan egy szűkebb réteg, kisebb lakóközösség által használt zöldfelület.

ad) Közhasználatú játszótér: Gyermekkorúak részére szolgáló, játszószerekkel ellátott közterület.

ae) Utcai fasor: Az utak mentén rendszerint egy sorban lévő fák összessége.

b) Kertészeti rendezés alá vont városi zöldfelületek: Azok a zöldfelületek, ahol a tereprendezés, parkosítás, fásítás már megkezdődött.

c) Zöldfelületi érték: A zöldfelületen található növényzet pénzben kifejezett értéke. Az érték meghatározása a 2. melléklet szerint történik.

d) Zöldsáv: A közút és a járda - járda hiányában az ingatlan telekhatára - között található, rendszerint növényzettel borított terület.

e) Kertépítészeti terv: A zöldfelületek kialakítását meghatározó, a megmaradó, ültetendő, illetve kivágandó növények helyzetével foglalkozó terv, meghatározza a növény fajtáját és minőségét. Amennyiben a zöldfelület rendezése nem esik magasabb szintű jogszabály által engedélyezési terv készítésének kötelezettsége alá, jelen rendeletben kertépítészeti tervnek minősül a közterület állapotát megváltoztató által készített, illetve készíttetett vázlatterv is.

f) Zöldfelületi elem: Zöldfelületen található növények, berendezési tárgyak egységes elnevezése.

g) Kezelő: A tulajdonos által a zöldfelület kezelésére szerződéssel megbízott személy, vagy jogi személy.

h) Rálátási háromszög: A közúti közlekedés biztonsága érdekében útkereszteződésekben, szintbeni csomópontokban a szabad kilátást biztosító, növényültetési korlátozásokkal és fenntartási előírásokkal speciálisan szabályozott terület.

3. Zöldfelületek létesítése

3. § (1) Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületet létesíteni, azon beavatkozási munkálatokat folytatni, megszüntetni csak a tulajdonos hozzájárulásával, illetve rendelkezése alapján lehet.

(2) A Helyi Építési Szabályzat szerinti övezetre előírt zöldfelületi kötelező részarány nem csökkenthető. Új zöldfelület létesítése esetén minden 150 m2-re legalább 1 db nagy vagy közepes koronájú lombos fát, továbbá legalább 40 m2 lombhullató vagy örökzöld cserjét, valamint a többi területen gyepet vagy gyeppótló cserjét kell telepíteni (1., 3. melléklet).

4. Zöldfelületek használata

4. § (1) A közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, zöldfelületi elemeit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon mindenki ingyenesen használhatja.

(2) A közterület tulajdonosa a zöldfelületek állagmegóvása érdekében egyes zöldfelületek használatát az általa szükségesnek ítélt időtartamra és módon korlátozhatja, továbbá ideiglenes jelleggel engedélyezheti a közterület eredeti funkciótól eltérő használatát, ha az a zöldfelület állapotát tartósan, illetve maradandóan nem károsítja.

5. § (1) Közhasználatú zöldterületeken állat sétáltatása során az állatot kísérő köteles gondoskodni az állat ürülékének erre alkalmas módon történő eltávolításáról.

(2) A közhasználatú zöldfelületeket és azok építményeit, tartozékait- beleértve a játszótereket is - rendeltetésének megfelelően bárki ingyenesen használhatja, saját vagy szülő, illetve felügyelő felelősségére.

6. § Közhasználatú zöldterületen tilos:

a) szemetelni, törmeléket, egyéb tárgyakat lerakni,

b) olyan magatartást tanúsítani, illetve tevékenységet folytatni, amely mások nyugalmát, pihenését, a közízlést zavarja,

c) zöldfelületi építményt, zöldfelületi elemet rendeltetésétől eltérően használni,

d) növényeket - gyomnövények kivételével -, növényi részeket (virág, levél, termés, stb.) engedély nélkül szedni, csonkítani, eltulajdonítani,

e) fákon hirdetést, transzparenst, reklámhordozót kifüggeszteni,

f) madarakat, egyéb védett állatokat, azok fészkét, tojását, fiókáit indokolatlan módon zavarni, bármely eszközzel bántani,

g) sót, sós homokot, vagy azokkal leszórt havat az arra kijelölt helyek kivételével tárolni, lerakni,

h) gépjárművel, kerékpárral zöldfelületen vagy nem az arra kijelölt burkolaton közlekedni, parkolni, kivéve a parkfenntartási munkákhoz szükséges munkagépek esetében, a munkavégzés idejére,

i) szökőkutakat, díszkutakat rendeltetéstől eltérő tevékenységre használni (vízébe lépni, fürödni),

j) állatot legeltetni, ott áthajtani,

k) játszóterekre, kisgyermekek által rendszeresen használt közhasználatú zöldterületekre és tiltó táblával jelölt parkokba állatot bevinni,

l) játszótéren, kisgyermekek által rendszeresen használt közhasználatú zöldterületen dohányozni,

m) közhasználatú zöldterületen kempingezni, ideiglenes szálláshelyet létesíteni,

n) autót mosni,

o) galambot etetni.

5. Zöldfelületek fenntartása

7. § A közhasználatú zöldterületek fenntartásáról az önkormányzat e rendeletben foglaltaknak megfelelően gondoskodik.

8. § (1) A fák gallyazása az adott közmű tulajdonosának (kezelőjének) a kötelessége, ha a gallyazás a légvezetékek biztonságos üzemeltetésének biztosítása, illetőleg hibaelhárítás miatt szükséges. A munkavégzéshez ki kell kérni a városi főkertész véleményét, illetve rendkívüli esetben azt utólag részére be kell jelenteni.

(2) A fák és cserjék telepítési távolságait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. Zöldfelületek védelme

9. § (1) Közhasználatú zöldterület megszüntetése vagy beépítése esetén annak számított zöldfelületi értékét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni. Az okozott kár zöldfelületi értékét a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése szerint eljárva a jegyző állapítja meg.

(2) A zöldfelületi érték számításának alapját e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A zöldfelületi kár mértéke:

a) fák és cserjék esetében a gyökér-, törzs-, és lombkoronában keletkezett mennyiségi, minőségi és esztétikai kár százalékban kifejezett értéke,

b) gyep és virágágyak esetében a területi kár százalékos aránya alapján kifejezett érték.

(4) Zöldfelületi építményben keletkezett kár mértékét az újraelőállítás, illetve a javítás bekerülési költsége képezi.

10. § (1) Zöldfelületek jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló más célú használata esetén a jogosult köteles az ott található növényzet védelméről gondoskodni.

(2) Burkolatépítésnél, felújításnál a burkolatba eső fát csak úgy lehet burkolattal körbe építeni, hogy az megfeleljen a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletnek.

(3) Meglévő fa környezetében bontási, építési tevékenység csak úgy folytatható, hogy a fát nem károsíthatja.

7. Zöldfelületek átépítése, felújítása, helyreállítása

11. § Önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületek megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatása, a korábbitól eltérő kialakítása engedélyköteles tevékenység, mely ügyekben a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester jár el engedélyezőként a benyújtott kertépítészeti terv alapján.

12. § (1) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát bármely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül a szükséges mértékben, és legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig, az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítani, annak eredésétől 1 éves garanciális fenntartással gondoskodni.

(2) A helyreállítást az engedélyező részére írásban kell bejelenteni, aki annak szakszerűségét ellenőrzi. Nem megfelelő helyreállítás esetében előírja a helyreállítás kijavítását, illetve a kötelezett költségére elvégezteti azt.

(3) A közhasználatú zöldterület eredeti funkciótól eltérő használatának befejezését követően a használó és az engedélyező helyszíni szemlét tart, ahol közösen állapítják meg a károsodás mértékét, illetve a helyreállítás megfelelőségét.

(4) Amennyiben a kérelmező saját erőből nem képes a helyreállítást elvégezni, úgy a munkával mást kell megbíznia, aki a munka szakszerű elvégzéséhez megfelelő szakképzettséggel és engedéllyel rendelkezik. A megbízást az engedély iránti kérelemmel együtt kell benyújtania.

(5) Amennyiben kérelmező a helyreállítást önerőből el tudja végezni, úgy a kérelemhez írásbeli nyilatkozatát is be kell csatolnia.

13. § Közhasználatú zöldterületen olyan munkát, tevékenységet, amely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak szükséghelyzet, végszükség esetén szabad végezni. Az ilyen esetben végzett munkát 48 órán belül be kell jelenteni az engedélyező részére, és a terület helyreállítása vonatkozásában a 13. §-ban foglaltak szerint kell eljárni a városi főkertésszel egyeztetve.

14. § (1) Közhasználatú, illetve korlátozottan közhasználatú zöldterületeken meglévő közművezeték korszerűsítése, felújítása a meglévő nyomvonalon úgy végezhető el, hogy az a lehető legkisebb közvetlen vagy közvetett zöldfelület károsítással járjon.

(2) Ha a kivitelezés során károsodás következik be, az eredeti állapotot köteles a kivitelező saját költségén helyreállítani.

(3) Ha az eredeti állapot visszaállítására nincs lehetőség, úgy a kivitelező a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni.

(4) A helyreállítás ellenőrzése a 13. §-ban foglaltak szerint történik.

15. § (1) Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületen új közművezeték az ágazati szabványban előírt, meglévő fasor tengelyétől mért, az 1. mellékletben meghatározottak szerint 1, illetve 2 méteres védőtávolságra helyezhető el. Rendkívüli esetben - amennyiben a védőtávolság betartására nincs lehetőség - a nyílt árkot fa előtt 1, illetve 2 m-re meg kell szakítani, a gyökérzetnek a legkisebb sérülést okozva átfúrást, és védőcső áthúzást kell alkalmazni.

(2) Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az új közmű fektetése során sérül, úgy a közműtulajdonos, közműkezelő a növényzet pótlására a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletnek megfelelően kötelezhető.

(3) Ha a pótlásra nincs lehetőség, úgy a közműgazda a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni.

16. § (1) Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületen lévő fák, cserjék építkezésből adódó gyökér-, törzs vagy lombkorona károsodásának mértéke alapján az engedélyező vagy hozzájáruló dokumentumban kártérítés vagy helyreállítási kötelezettség írható elő.

(2) Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az engedélyezett munkák során sérült, úgy az építtető a növényzet pótlását, vagy helyreállítását saját költségén köteles - városi főkertésszel egyeztetett módon - elvégezni. Ha a pótlásra vagy helyreállításra nincs lehetőség, úgy az engedélyezett a sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni.

(3) *  E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyek esetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján kell eljárni.

8. Fakivágás engedélyezési eljárása

17. § (1) A közterületen lévő fás szárú növények kivágásának és pótlásának szabályait a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

(2) Engedély nélküli fakivágás, egyéb zöldfelületi rongálás kárértékének vagy növénymegváltási díjának megállapításához a 9. § szerint kell eljárni. A kár, illetve díj nagyságát az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.

(3) *  A fakivágási engedély a véglegessé válástól a határozatban megadott időpontig érvényes. A fakivágás bejelentését meg kell ismételni, ha a tudomásulvételét követő egy éven belül nem végezték el a fakivágást.

(4) *  A jegyző a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése alapján az életet és vagyon biztonságát vagy előírás szerinti építmény műszaki állagát veszélyeztető, vagy kiszáradt, karatén kártevővel, kórokozóval fertőzött fa tulajdonosát a fa kivágására, eltávolítására felszólíthatja. Amennyiben a tulajdonos a felszólításnak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző intézkedhet a szükséges munkáknak a tulajdonos költségén történő elrendeléséről.

18. § Fakivágás, gallyazás - szükséghelyzet, illetve a fa kiszáradásának kivételével - csak a vegetációs időn kívüli nyugalmi időszakban, lombtalan állapotban történhet.

9. Zöldfelületek fejlesztése, közterületi növénytelepítések

19. § (1) A közutak és a járdák közötti zöldsáv elsősorban az utcai fasor telepítési helye. Új közművezeték fektetése során az építést kérelmező minta-keresztszelvényben köteles igazolni, hogy a tervezett vezeték mellett utcai sorfa a védőtávolságok betartásával telepíthető.

(2) A közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületeken ültetendő növény faj-fajta meghatározásánál különleges szempontok felmerülése hiányában e rendelet 3. mellékletében javasolt növényeket kell alkalmazni. Egyedi szempontok felmerülése esetén az ültetés a városi főkertész hozzájárulásával lehetséges.

(3) Közhasználatú zöldterületen fát ültetni a kezelő hozzájárulásával lehet.

(4) Bármely közhasználatú zöldterületre kiültetett növény a terület tulajdonosának tulajdonába kerül.

(5) Közhasználatú zöldterületen lakossági kezdeményezésű növénytelepítés történhet különösen:

a) saját költségen,

b) önkormányzati költségvetésből,

c) egyéb forrásból.

(6) Lakosság által közhasználatú zöldterületen végzett növénytelepítéseknél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) elektromos légvezeték alá csak kistermetű, kiskoronás fa telepíthető,

b) meglévő fasorba idegen faj-fajta betelepítése csak a kezelő jóváhagyásával történhet,

c) szűk keresztmetszetű utcába széles, illetve csüngő koronájú fa nem telepíthető,

d) útkereszteződésben bármilyen növénytelepítés a meghatározott rálátási háromszög területén a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történhet,

e) meglévő utcai fasor nyomvonala kialakultnak tekintendő, függetlenül a fahiányok számától. Új fát ültetni csak a kialakult nyomvonalba szabad. Ettől történő eltérés csak a városi főkertész hozzájárulásával lehetséges.

f) növénytelepítés e rendelet 1. és 3. mellékletében foglaltak szerint történhet.

(7) Lakosság által közhasználatú zöldterületen végzett növénytelepítés szakszerűségét a kezelő ellenőrizheti.

(8) Szabálytalan telepítés esetén, ha az ültetést végző kiléte megállapítható, a kezelő felhívja annak figyelmét a helytelen ültetésre, és felszólítja saját költségén, megfelelő helyre történő szakszerű átültetésre.

(9) Amennyiben a telepítést végző személy kiléte nem állapítható meg, úgy a helytelenül ültetett növényt a kezelő minden külön felszólítás nélkül átültettetheti vagy kivágattathatja.

(10) Bármely ingatlan határánál, annak közelében csak olyan növényzet telepíthető, amely a szomszéd ingatlan építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja. A legkisebb telepítési távolságokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

20. § A fakivágások engedélyezésének kapcsán fizetendő faérték, valamint a közhasználatú zöldterületeken okozott kár kapcsán Környezetvédelmi Alapba befolyt összeg kizárólag a zöldfelületek fenntartására, felújítására, létesítésére, fák, egyéb növényzetek telepítésére fordítható.

10. Gyümölcsfákra vonatkozó eltérő szabályozás

21. § (1) Közterületre gyümölcsfa csak akkor ültethető, ha az jellemző az adott közterület szakaszra. A fafaj meghatározásánál figyelembe kell venni az adott közterület-szakaszon már meglévő fákat, és a közterület adottságait, különös tekintettel e rendelet 19. § (2) és (6) bekezdésében foglaltakra.

(2) A közhasználatú zöldfelületre a lakosság által engedéllyel ültetett gyümölcsfa szakszerű ápolásáról, metszéséről, gallyazásáról az érintett ingatlan tulajdonosának, kell gondoskodnia.

11. Szabálysértési eljárás

22. § * 

12. Záró rendelkezés

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) * 

Horváth István s. k. Amreinné dr. Gál Klaudia s. k.
polgármester jegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2011. május 4.

Amreinné dr. Gál Klaudia s. k.
jegyző

1. melléklet a 30/2011. (V. 4.) önkormányzati rendelethez

Növénytelepítési távolságok

A telepítési távolságokra vonatkozó előírások

1. A legkisebb telepítési távolságok az ingatlan határától:

a) belterületen:

- térhatároló élősövény 2 m magasságig 0,6 m,

- szőlő, valamint 2 méternél magasabbra nem növő örökzöld, gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 1,0 m,

- 3 méternél magasabbra nem növő örökzöld, gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 1,5 m,

- 3 méternél magasabbra növő örökzöld, gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 5 m.

b) külterületnek a kert övezetében (zártkert):

- gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá köszméte, ribiszke- és

málnabokor esetében 0,8 m,

- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.), gyümölcsfa, örökzöld esetében 3 m magasságig 2,0 m,

- közepes növésű (5 m-ig) gyümölcs- és minden egyéb fa esetében 3,0 m,

- magas növésű (5 m feletti) gyümölcs és minden egyéb fa esetében 6,0 m.

c) külterületnek az általános övezetében:

- 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,8 m,

- 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m,

- 3 méternél magasabbra növő bokor (élősövény), fa esetében 2,0 m,

- 5 méternél magasabbra növő fa esetében 8,0 m.

2. Épülettől:

- alacsony növésű (3 m-ig) fa estében min. 1,5 m,

- közepes növésű (5 m-ig) fa esetében min. 3,0 m,

- magas növésű (5 m-nél magasabb) lombos fa vagy örökzöld esetében min. 6,0 m.

3. Közművektől:

- gázvezetéktől 2,0 m,

- gázvezeték védőcsőbe való helyezésekor 1,0 m,

- egyéb vezetéktől 1,0 m.

2. melléklet a 30/2011. (V. 4.) önkormányzati rendelethez

A fák egyedi értékének kiszámítása (Dr Radó Dezső képletével)

Faérték = A x B x C x D x M

A = alapár: egy 4 éves szabványcsemete faiskolai ára az értékfelvétel időpontjában, ÁFA-val

B = kor szorzó: a fa ismert vagy becsült korától függő szorzószám:

10 éves fa esetében 10
20 éves fa esetében 40
30 éves fa esetében 80
40 éves fa esetében 160
50 éves fa esetében 300
60 éves fa esetében 500
70 éves fa esetében 700
Egyedi, különleges, vagy védett fa esetében, a korától függetlenül 1000

Az értékszorzót interpolálással kell megállapítani, ha a fa életkora a tízéves időköznél pontosabban ismert vagy becsülhető.

C = egészségi állapot szorzó: a lombkorona, ill. a fa általános állapotától függő együttható:

teljesen ép lombkorona, törzs, gyökérzet esetében 1,0
kissé sérült, visszavágott lombkorona esetében 0,7
erősen sérült, beteg, száradó lombkorona esetében 0,4

D = hely szorzó: a fa településen belüli elhelyezkedésétől függő együttható:

fákban szegény területen 1,0
fákkal átlagosan ellátott területen 0,7
külterületen 0,5

M = módosító tényező:

gyors növekedésű, az átlagosnál kevésbé értékes fajok (fűz, nyár, bálványfa, akác) esetében 0,5
a többi faj esetében 1,0

Egyéb zöldfelületi értékmeghatározás, értéknövekedés:

5 évnél fiatalabb, vagy ismert korú cserje, rózsa, öntözött gyep értéke: az előállítás értéke az eltelt időszak fenntartási költségével megnövelve

5 évnél idősebb cserje, rózsa értéke: 25 éves ép és egészséges lombkoronájú, elhelyezkedése szerinti fa lombkorona tömegének 30%-kal számolt értéke.

5 évnél idősebb öntözött gyep értéke: 25 éves ép és egészséges lombkoronájú elhelyezkedése szerinti fa lombkorona tömegének 10%-kal számolt értéke.

Nem öntözött gyep értéke: az azévi előállítás értéke

Évelő és egynyári virágágy: az előállítás értéke

3. melléklet a 30/2011. (V. 4.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre javasolt növények jegyzéke

Fák:

Nagytermetű, nagykoronájú lombos fák

- ACER SP. Juhar félék (korai-, hegyi-, mezei j.)

- CELTIS OCCIDENTALIS Ostorfa félék

- FAGUS SILVATICA Bükk fajták

- FRAXINUS ANGUSTIFOLIA Magyar kőris fajták

- FRAXINUS EXCELSIOR fajták Magas kőris fajták

- FRAXINUS ORNUS Virágos kőris

- GLEDITSIA TRIACANTHOS Lepényfa tövistelen fajtái

- GYMNOCLADUS DIOICUS Közönséges vasfa

- LIRIODENDRON TULIPIFERA Tulipánfa

- QUERCUS SP. Tölgy fajok és fajták

- SOPHORA JAPONICA Japánakác fajták

- TILIA CORDATA Kislevelű hárs fajták

- TILIA TOMENTOSA Ezüst hárs fajták

- TILIA PLATYPHYLLOS Nagylevelű hárs fajták

Közepes termetű, közepes koronájú lombos fák:

- ACER CAMPESTRE SP. Mezei juhar változatok

- ACER PLATANOIDES COLUMNARE Oszlopos, korai juhar

- CARPINUS BETULUS FASTIGIATA Oszlopos gyertyán

- FRAXINUS ORNUS OBELISK Oszlopos virágos kőris

- KOELREUTERIA PANICULATA Csörgőfa

- PRUNUS FRUTICOSA GLOBOSA Gömb díszcseresznye

- PYRUS SP. Vadkörte dísz változatok

-

Kistermetű, kis koronájú lombos fák:

- ACER TATARICUM Tatár juhar

- ACER PLATANOIDES GLOBOSUM Gömb korai juhar

- ALBIZZIA JULIBRISSIN Selyem akác

- CATALPA BIGNONIOIDES ’NANA’ Gömb szivarfa

- CRATAEGUS SP. Dísz galagonya fajták

- MAGNOLIA SP. Liliomfa fajták

- MALUS PURPUREA Dísz alma fajták

- MORUS ALBA ’PENDULA’ Csüngő eperfa

- FRAXINUS ORNUS ’MECSEK’, Gömb kőris

- PRUNUS SP. Dísz cseresznye, meggy, szilva fajták

- ROBINIA PSEUDOACACIA UMBRACULIFERA Gömb akác

- SORBUS SP. Berkenye fajták

Talajtakaró cserjék:

- CORNUS STOLONIFERA KELSEY Törpe som

- COTONEASTER HORISONTALIS Madárbirs

- COTONEASTER DAMMERI SKOGHOLM Kúszó madárbirs

- EUONYMUS FORTUNEI fajták Kúszó kecskerágó fajták

- LAVANDULA SP. Levendula

- LONICERA NITIDA MAIGRÜN Mirtuszlonc

- MAHONIA AQUIFOLIUM Mahónia

- PRUNUS TENELLA Törpe mandula

- ROSA THE FAIRY Ágyásrózsa félék

- SALIX PURPUREA NANA Bokorfűz fajták

- SYMHORICARPOS sp. Hóbogyó fajták

- VIBURNUM OPULUS NANUM Törpe bangita

Nagy termetű fenyőfélék:

- ABIES SP. Jegenyefenyő félék

- CEDRUS SP. Cédrusfa félék

- CHAMAECYPARIS LAWSONIANA Hamisciprus (alapfaj)

- LARIX SP. Vörösfenyő félék

- PICEA SP. Lucfenyő félék

- PINUS SP. 2, 3, és 5 tűs fenyőfélék

- PSEUDOTSUGA MEZIESII Duglasz fenyő

- SEQUOIA SP Mamutfenyő fajták

- THUJA PLICATA Óriás tuja

Közepes termetű fenyőfélék:

- CHAMAECYPARIS SP. Hamisciprus fajták

- JUNIPERUS SP. Boróka félék

- PINUS CEMBRA Cirbolya fenyő

- PINUS MUGO Törpe fenyő

- TAXUS BACCATA Tiszafa fajták

- THUJA OCCIDENTALIS Nyugati tuja változatok

- THUJA ORIENTALIS Keleti tuja változatok

- TSUGA CNADENSIS Hemlok fenyő

A felsorolt fafajok és változataiktól eltérő fafajok ültetése előtt ki kell kérni a városi főkertész véleményét!


  Vissza az oldal tetejére