Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 10/2015. (III. 4.) önkormányzati rendelete

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről * 

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Városi Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 27/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1. pont 5. bekezdés 23. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 27/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 2. pont 4. bekezdés 5. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Humán Bizottság, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 27/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 3. pont 3. bekezdés 2. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a helyi önkormányzatra, annak közgyűlésére, és hivatalára, szerveire és az önkormányzat által irányított költségvetési szervekre terjed ki.

(2) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) jogi személyiségű társulásainak költségvetését, a társulási tanácsok által elfogadott költségvetési határozat tartalmazza. E rendeletbe a társulások költségvetése számviteli, elszámolási szempontból épül be.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed a közvetlen és közvetett támogatások tekintetében minden támogatást nyújtó e rendelet hatálya alá tartozó szervre, szervezetre, valamint minden támogatásban részesülőre.

II. Fejezet

Költségvetés bevételei és kiadásai

2. Az Önkormányzat és költségvetési szerveinek 2015. évi költségvetése

2. § (1) *  Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az Önkormányzat összevont költségvetésének főösszegét

15 914 547 E Ft-ban

állapítja meg.

(2) *  A Közgyűlés az (1) bekezdésben meghatározott kiadások forrásául a költségvetés bevételének főösszegét

15 914 547 E Ft-ban

állapítja meg.

(3) A Közgyűlés a költségvetési bevételeinek és kiadásoknak egyenlegének összegét

0 E Ft-ban

a) működési célú összegét 5 396 675 E Ft-ban,

b) felhalmozási célú összegét 4 067 248 E Ft-ban

állapítja meg.

(4) A Közgyűlés a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző év költségvetési maradványának igénybevételét 500 000 E Ft-ban,

a) ebből: felhalmozási célú előző évek költségvetési maradványának igénybevételét 0 E Ft-ban,

b) ebből: működési célú előző évek költségvetési maradványának igénybevételét 500 000 E Ft-ban

állapítja meg.

(5) A Közgyűlés a költségvetési hiány külső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételeit 1 100 000 E Ft-ban,

a) ebből: működési célú finanszírozási bevételeit 500 000 E Ft-ban,

b) ebből: felhalmozási célú finanszírozási bevételeit 600 000 E Ft-ban

állapítja meg.

(6) A Közgyűlés az Önkormányzat finanszírozási célú kiadásait 1 378 E Ft-ban,

a) ebből: működési célú finanszírozási kiadásait 0E Ft-ban,

b) ebből: felhalmozási célú finanszírozási kiadásait 1 378 E Ft-ban

állapítja meg.

(7) A Közgyűlés az Önkormányzat összevont költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban az I. mérleg szerint hagyja jóvá.

(8) A Közgyűlés az (1)-(2) bekezdésben megállapított tárgyévi költségvetési bevételeket és kiadásokat előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 1. melléklet szerint jóváhagyja.

(9) A Közgyűlés az Önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételét és költségvetési kiadását előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban az 16. mellékletek szerint hagyja jóvá.

(10) A Közgyűlés a 2015. évi

a) működési tartalék előirányzatát 132 191 E Ft-ban,

b) felhalmozási céltartalék előirányzatát 225 000 E Ft-ban

állapítja meg.

3. § A Közgyűlés az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek bevételeit forrásonként az 1. melléklet szerint hagyja jóvá.

4. § A Közgyűlés az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek működési, fenntartási kiadási előirányzatait költségvetési szervenként, előirányzat csoportonként, kiemelt előirányzatonként részletezve I. A mérleg szerint hagyja jóvá.

5. § A Közgyűlés a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonkénti bontásban a 3. melléklet szerint hagyja jóvá.

6. § A Közgyűlés az 5.000 E Ft-ot meg nem haladó mértékű általános tartalékkal való rendelkezés jogát a polgármesterre ruházza, aki a tartalékkal való rendelkezésről a legközelebbi Közgyűlési ülésen köteles tájékoztatást adni.

7. § A Közgyűlés az Önkormányzat éves létszám-előirányzatát költségvetési szervenként, - a 8. §-ban foglaltak kivételével - a 11. mellékletben hagyja jóvá.

8. § A Közgyűlés a közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzatát a 11. melléklet részeként, az abban meghatározottak szerint hagyja jóvá.

9. § A költségvetési évet követő 3 év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban - amelyet a Közgyűlés a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapított meg - a Középtávú Terv tartalmazza. (17. melléklet)

10. § A többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve a 15. melléklet tartalmazza.

11. § A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban a I. A mérleg tartalmazza.

12. § A Közgyűlés a 2015. év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről készített előirányzat-felhasználási tervet a 12. melléklet szerint hagyja jóvá.

13. § Az Önkormányzat által adott közvetett támogatásokat a 13. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

14. § A Közgyűlés a lakossági és közösségi szolgáltatások támogatásáról, - amelyeket nem a helyi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet - az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelően döntött.

15. § A Közgyűlés az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat a 14. melléklet szerint hagyja jóvá.

16. § A Közgyűlés 2015. évi költségvetésében olyan fejlesztési célt, amelynek megvalósításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik szükségessé - az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt - a 9. melléklet szerint hagyja jóvá.

17. § A Közgyűlés az Önkormányzatnak a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, valamint a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit a 9. melléklet szerint hagyja jóvá.

17/A. § *  (1) A Közgyűlés önként vállalt feladatként biztosítja - igény szerint - a családi események társadalmi megünneplésében való közreműködést.

(2) Az önkormányzat részére kizárólag a helyiség használatért fizetendő díjat kell megfizetni hivatali helyiség igénybevétele esetén. A családi események társadalmi megünneplésében való közreműködést, mint szolgáltatást az önkormányzat térítésmentesen nyújtja.

3. A költségvetési többlet felhasználása, a költségvetési hiány finanszírozásának módja

18. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben esetleg keletkező hiány lehetséges finanszírozási módja a hitelfelvétel.

(2) A Közgyűlés a likviditás zavartalanságának biztosítása érdekében legfeljebb 1 éves időtartamra felvehető folyószámla hitelkeret összegét 680 000 E Ft-ban határozza meg.

(3) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a számlavezető bankkal a folyószámla hitelkeretnek a bankszámla-szerződésben rögzített 2015. évi kondíciókkal történő - aláírására.

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a devizában kibocsátott kötvények más devizára történő átkonvertálására a pénzpiaci változások függvényében. A polgármester a megtett intézkedéséről a háromnegyed éves tájékoztató keretében ad tájékoztatást a Közgyűlésnek a kötvénnyel történő rendelkezésről.

(5) A 18. § (1)-(3) bekezdésében foglalt hiteleken felüli további hitelügyletekkel kapcsolatos hatáskörök kizárólagosan a Közgyűlést illetik meg.

(6) A hitelfelvétellel kapcsolatos közbeszerzési eljárás nyertesét a Közgyűlés határozza meg.

19. § (1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a Közgyűlés államilag garantált értékpapír vásárlással, illetve pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását a bevételi többlet összegének 10%-ig a Közgyűlés a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedéséről következő Közgyűlés ülésén tájékoztatást ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a Közgyűlés annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

(4) A költségvetési szerv bevételei körében a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli, a többletfeladatokkal összefüggő többletbevételét - a Közgyűlés egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű egyidejű előirányzat-módosítás után - meghatározott feladatai ellátására használhatja fel.

(5) Az év folyamán realizált nem célzottan érkező többletbevétel a Működési Céltartalékát növeli.

III. Fejezet

A költségvetés végrehajtásának szabályai

4. Általános és részletes végrehajtási szabályok

20. § Az Önkormányzat jogi személyiségű társulásai gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő polgármesteri hivatal.

21. § A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a költségvetési rendelet módosítása.

22. § (1) Az Önkormányzat jogi személyiségű társulásainak költségvetése a társulási tanács határozata alapján módosítható.

(2) A társulási tanácsok költségvetési határozataiban foglaltakra vonatkozóan a Közgyűlés nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

23. § (1) A helyi önkormányzat, a költségvetését, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait a rendeletének módosításával megváltoztathatja. Az előirányzat megváltoztatás nem érintheti az Országgyűlés kizárólagos - költségvetési törvényben felsorolt -, illetve a Kormány előirányzat-módosítási hatáskörébe tartozó előirányzatokat.

(2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a Közgyűlést tájékoztatja. A Közgyűlés - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról.

(3) Ha év közben az Országgyűlés az Önkormányzatot érintő módon az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Közgyűlés elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

24. § (1) Az Önkormányzat és a költségvetési szerve bevételi és kiadási előirányzatai év közben megváltoztathatóak.

(2) A Közgyűlés a 804 -806. cím, városüzemeltetési előirányzat-csoport kiemelt előirányzatai között a nem kötelező feladatok, közvetlen támogatások 10%-os mértékét meg nem haladó mértékű előirányzat átcsoportosítás jogát a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságra ruházza, aki az előirányzat átcsoportosításról a legközelebbi közgyűlési ülésen köteles tájékoztatást adni.

(3) A városüzemeltetési előirányzatok tervezet szerinti megvalósításáról, ehhez kapcsolódó kötelezettségvállalásról a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság dönt. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Városfejlesztési Igazgatóságát, hogy a bizottsági döntést követően a városüzemeltetési és a felújítási pénzeszközök felhasználását végrehajtsa. Szükség esetén a (2) bekezdésben meghatározott mértékig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak, ezen felüli mértékben a közgyűlésnek javaslatot tehet esetleges átcsoportosításra. A tárgyév háromnegyed éves tájékoztatójával egyidejűleg a Közgyűlést tájékoztatni kell az elvégzett feladatokról.

(4) Az élet-, illetve vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy következményei elhárítása céljából a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti - Áht. rendelkezéseitől eltérő - intézkedést hozhat, amelyről a Közgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott jogkörében a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet.

25. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a Közgyűlést harminc napon belül tájékoztatja. A Közgyűlés negyedévente, de legkésőbb a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja ennek megfelelően a költségvetési rendeletét.

(2) Ha az utólagos elszámolás, vagy a revízió eltérést állapít meg a számított normatív támogatásnál, illetve az intézmények által a költségvetés készítéséhez vagy a módosításához biztosított adatok nem felelnek a valóságnak és ezt a revízió, utólag feltárja, akkor az intézmény tárgyévi költségvetése a jogtalanul felvett támogatás összegével módosításra kerül.

(3) Az intézmény vezetője - figyelemmel az Áht. rendelkezéseire - a Polgármesteri Hivatal külön felhívása nélkül is köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni a normatív, és kötött felhasználású normatív támogatás alapját képező mutatószámok tervezettől eltérő alakulása esetén. A naprakész információkat az analitikus nyilvántartások folyamatos vezetésével kell biztosítani. A változás bejelentésének elmulasztásából adódó igénybevételi kamat - az intézményvezető felelősségének felvetése mellett - a mulasztó intézményt terheli.

5. Költségvetési szervek költségvetési maradványa

26. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv költségvetési maradványát a Közgyűlés hagyja jóvá.

(2) A Közgyűlés gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető költségvetési maradvány felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen, amikor az Önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül.

(3) A költségvetési maradvány elszámolása során az intézményektől elvonásra kerül:

a) a célfeladatra kapott támogatás feladatra fel nem használt része,

b) a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó azon része, amely nem köthető a személyi juttatások maradványához,

c) a költségvetési támogatás - feladatelmaradás miatt - fel nem használt része,

d) a kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány összege,

e) a tárgyévi költségvetési rendeletben feladathoz nem rendelt intézményi saját bevételek többlete,

f) a költségvetési szerv feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás jogtalanul igénybevett összege, ha az meghaladja a 3%-ot,

g) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány,

h) a munkáltatói segélykeret 2014. évben fel nem használt része.

6. Költségvetési szervek beruházással, felújítással kapcsolatos döntéshozatal rendje

27. § (1) A költségvetési szervek saját bevételükből 200.000 Ft értékhatár feletti (ÁFA-val együtt) beruházást csak a polgármester engedélyével tervezhetnek, valósíthatnak meg, melyről a polgármester a költségvetési rendelet módosításakor tájékoztatást ad a Közgyűlésnek.

(2) A költségvetési intézmény saját hatáskörben megvalósított beruházásának működtetéséhez önkormányzati támogatást nem igényelhet, a költségvetési évben és a következő év/ek/ben.

(3) A költségvetési intézmény a 100.000 Ft-ot meghaladó karbantartási, beruházási, felújítási igényét a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Igazgatósággal egyeztetni köteles.

7. A támogatások odaítélésének, folyósításának és elszámolásának rendje

28. § (1) A Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében átruházott hatáskörök szerinti bizottsági alapokkal, keretekkel, valamint támogatások elbírálásával kapcsolatos hatásköreit a szakbizottságokra, és a Polgármesterre ruházza. Az átruházott hatáskör gyakorlása során különös figyelemmel kell lenni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 4. pontjára. (A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át alapítványi forrás átvétele és átadása)

(2) A támogatások lehetnek visszatérítendők és vissza nem térítendők. A keretek felhasználásával kapcsolatos nyilvántartási, elszámoltatási, ellenőrzési kötelezettségeket a bizottságok munkájának koordinálásával megbízott, bizottsági referens köztisztviselő végzi. A Polgármesteri keret felhasználásával kapcsolatos nyilvántartási, elszámoltatási, ellenőrzési kötelezettség a Polgármesteri Kabinet feladata.

(3) A bizottsági keretek kötelezettség vállalással nem terhelt maradványának a következő évre történő átviteléről a Közgyűlés a zárszámadás keretében dönt.

(4) Az illetékes bizottság támogatási igény esetén az igény benyújtási határidejét követő első bizottsági ülésen, de legkésőbb 60 napon belül dönt. A döntést követő 15 munkanapon belül a támogatást igénylőt értesíti határozatáról.

(5) A támogatást igénylő és a támogatást nyújtó támogatási szerződést köt.

(6) A támogatás folyósítására a támogatási szerződésben rögzítettek szerint kerül sor.

(7) A támogatásban részesülő elszámolási kötelezettséggel tartozik a támogatást odaítélő bizottság felé. A támogatott szervezetet a támogatások jogszabálysértő, vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén visszafizetési kötelezettség terheli. Amennyiben a támogatott az előírt számadási kötelezettségének nem tesz eleget, a kötelezettség teljesítéséig a további támogatást fel kell függeszteni.

(8) A támogatás összegének célhoz rendelt felhasználását a támogatott nevére kiállított számviteli bizonylattal kell igazolni. A támogatott elszámolási kötelezettségének a támogatás folyósítását követő év január 31. napjáig köteles eleget tenni.

(9) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő illetve a támogatást nem célirányosan felhasználó szervezetek, személyek részére újabb támogatás 5 évig nem ítélhető meg.

(10) Amennyiben az önkormányzati támogatás csoportmentességi rendelet, illetve a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet hatálya alá tartozik, a támogatás folyósítását megelőzően a támogatási szerződés tervezetét az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján előzetesen be kell jelenteni az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére.

(11) E rendelet alapján önkormányzati támogatásban azok a szekszárdi székhelyű civil szervezetek, önszerveződő közösségek részesülhetnek, amelyeket a Tolna Megyei Civil Információs Centrum nyilvántartásba vesz.

(12) A „támogatás” elnevezéssel megjelölt előirányzatok terhére, illetve pályázati kiírás alapján szétosztásra kerülő támogatásokról legkésőbb a tárgyév november 30-ig kell döntést hozni.

(13) A Közgyűlés az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó részletes szabályokat önálló rendeletben állapítja meg.

8. Önkormányzati biztos kirendelése

29. § (1) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a 150 millió forintot, akkor a Közgyűlés a költségvetési szervhez az Áht. 71. § (2) - (3) bekezdésében foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost bíz meg.

(2) Az önkormányzati biztos megbízását az (1) bekezdésben meghatározott mértékű, időtartamú lejárt esedékességű elismert tartozásállomány elérése esetén a Közgyűlésnél az Ávr. 116. § (1) bekezdése szerinti szerv, személy kezdeményezheti.

(3) Az önkormányzati biztos tevékenységéről az Ávr. 117. § (4) bekezdése szerint a Közgyűlésnek köteles beszámolni.

IV. Fejezet

Létszám és bérgazdálkodás

9. Személyi juttatások előirányzatával kapcsolatos rendelkezések

30. § (1) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva az intézmény részére engedélyezett létszám (álláshely) keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(2) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.

(3) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

(4) Az elrendelt személyi juttatás és munkaadót terhelő járulékok előirányzatának differenciált elvonása miatt esetlegesen előforduló személyi juttatás előirányzat túllépésének fedezete a költségvetési szerv kezdeményezésére felügyeleti hatáskörben a költségvetési szerv egyéb kiadásai terhére átcsoportosítható.

(5) A közgyűlés minden engedélyezett főállású dolgozó után évi 1 800 Ft-ot biztosít szociális célra a személyi juttatás előirányzaton belül, melynek felhasználásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(6) A nem kötelező juttatásként közalkalmazottak részére adott étkezési hozzájárulás összegét a (nettó 5 000 Ft) az intézményi költségvetések tartalmazzák.

(7) A közgyűlés a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szereplő feltételek biztosítása mellett az önkormányzati dolgozóknak lakásépítésre, lakótelek-, lakásvásárlásra, illetve lakáscsere esetén maximum 600.000 Ft/fő; lakásbővítés és lakáskorszerűsítés esetén maximum 400 ezer Ft/fő kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújt. E célra támogatás a dolgozói lakásépítési kereten lévő összeg erejéig fizethető ki.

(8) A költségvetési intézmény vezetője a feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem töltheti be, az ebből eredő megtakarításokat még átmenetileg sem használhatja fel.

(9) A nem rendszeres személyi juttatások kifizetéséről - még a kifizetés előtt - tájékoztatni kell a polgármestert.

(10) Amennyiben munkaerő felvételre kerül sor, írásos nyilatkozatot kell bekérni az intézmények vezetőitől arra vonatkozóan, hogy nincs-e az intézményrendszerben áthelyezhető dolgozó.

(11) Minden bérbeadásnál önköltségszámítást kell végezni. Nem kötelező feladat veszteséget nem termelhet.

(12) A Közgyűlés az illetmények megállapításánál csak a törvény által kötelezően előírt, illetve a testület által engedélyezett átsorolások, illetve kedvezmények többletköltségeire biztosít önkormányzati támogatást.

31. § A Közgyűlés a köztisztviselőket megillető cafetéria-juttatás éves keret összegét a rendszeres személyi juttatások előirányzata terhére, azon belül bruttó 200 000 Ft-ban határozza meg. A megállapított összeg a munkáltató által megfizetendő közterheket is magába foglalja.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

32. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2015. január 1. napjától kell alkalmazni.

33. § A Közgyűlés a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.

Ács Rezső s. k. Dr. Göttlinger István s. k.
polgármester jegyzőt helyettesítő aljegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2015. március 4.

Dr. Göttlinger István s. k.
aljegyző

Mellékletek a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 10/2015. (III. 4.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére