Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 4/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról * 

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő közterületekre terjed ki.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni a helyi önkormányzat tulajdonában álló közterületek rendeltetéstől eltérő használata esetén a (3) bekezdésben foglalt kivétellel.

(3) A helyi közútként nyilvántartott közterületekre a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló 47/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Alkalmi árusítás: Közterületi értékesítés keretében a húsvéti, adventi, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása.

b) Alkalmi vásár: néhány napos (maximum 30 nap), általában rendezvénnyel összekötött, szervezett árusítás.

c) Árusító és egyéb fülke (pavilon), árusító automata: bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített építmény.

d) Egyéb kereskedelmi tevékenység: játék, bazár, kegytárgy, illetve egyéb idénycikk árusítása.

e) Építmény: (az épület és műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj beépítésével jön létre. Általában kereskedelmi, szolgáltatás profilú felépítmény.

f) Folyamatos járműtárolás: autóbuszoknak, tehergépkocsiknak, kamionoknak, vontatmányoknak, nehézgépjárműveknek, mezőgazdasági gépeknek, vontatóknak a közterületen történő, - a megszakításoktól függetlenül - visszatérő jellegű parkírozása, pl. a lakóépületek környékén parkoló fuvarozók gépjárművei, autóbuszok, stb.

g) Idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló árusító, javító, szolgáltató tevékenység.

h) Járműtárolás: közúton, vagy más közterületen járművel a folyamatos le- és felrakáshoz, az okmánykezeléshez, illetőleg indulás előtt, vagy érkezés után a szállodák, szálláshelyek (lakás kivételével) környékén a járművezető pihenő ideje alatti tartózkodáshoz szükséges idő feletti egyhelyben maradás.

i) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Jelen rendelet szempontjából közterületnek minősülnek azok a közhasználatra átadott egyéb ingatlanok, ingatlanrészek, melyek szerződéssel, vagy más jogi aktussal kerülnek az önkormányzat használatába. A közterület rendeltetését az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (4) bekezdése határozza meg.

j) Konténer: szilárd térelemekkel körülhatárolt talajhoz nem rögzített, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény, hulladéktároló.

k) Mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely.

l) Mozgó árusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl.: tricikli, fagylaltos kocsi stb.)

m) Önkormányzati rendezvény: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, annak intézménye, vagy a tulajdonában lévő gazdasági társaság által szervezett rendezvény.

n) Reklámgazda: Az a személy vagy szervezet, amely a város közigazgatási területén az önkormányzattal megkötött megállapodás alapján hirdető-berendezések ellenőrzését, üzemeltetését végzi, függetlenül attól, hogy a hirdető-berendezés az önkormányzat vagy más tulajdonát képező építményen, területen került rögzítésre.

o) Üzemen kívül helyezett jármű: Érvényes hatósági engedéllyel, vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, továbbá azon jármű, amely az arra jogosult kérelmére a forgalomból ideiglenesen kivonásra került.

p) Üzemképtelen jármű: Hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező, de nyilvánvalóan mozgásképtelen, közúti közlekedésre alkalmatlan jármű. (pl.: futómű-hiányos, motorhiányos stb.) Ilyen járműnek minősül a baleset folytán megsérült és elhagyott jármű is.

3. A közterület használati engedély

3. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület használat) - az (5) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - engedély szükséges.

(2) Közterület használati engedélyt kell beszerezni - kivéve a (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket -, különösen:

a) a közterület fölé nyúló üzlethomlokzat; közterület fölé nyúló, reklámfelületet is tartalmazó árnyékoló berendezés; kirakatszekrény; hirdető berendezés; fényreklám; cégtábla elhelyezésére,

b) reklám; reklámhordozó és tartó berendezések elhelyezésére,

c) mobil reklámtábla elhelyezésére,

d) szórólapozás; szendvicsember; egyéb marketing és vallási tevékenység végzésére,

e) építési és szerelési munkával kapcsolatos ideiglenes építmény (konténer, lakókocsi, állványzat) elhelyezésére,

f) építési munkaterület kijelölésére,

g) törmelék elhelyezésére,

h) önkormányzati tulajdonban lévő pavilon bérletére,

i) saját tulajdonban lévő ideiglenes építmény (pavilon, konténer, egyéb árusító fülke, automata) kereskedelmi célú elhelyezésére,

j) büfékocsi, food truck autó elhelyezésére,

k) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, alapvető élelmiszer árusítása céljából,

l) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, egyéb termék árusítása céljából,

m) alkalmi vásár rendezésére,

n) üzlet előtt történő, árubemutatóval egybekötött termékértékesítésre,

o) alkalmi és mozgóárusítás céljából: zöldség és gyümölcs, fenyőfa, virág, koszorú és kegyeleti dísz, főtt kukorica, sült gesztenye, vattacukor, léggömb, egyéb termék árusítására,

p) vendéglátó ipari üzlethez tartozó előkert, terasz üzemeltetése céljából,

q) utcai zenélés, éneklés céljából,

r) kulturális, sport, szórakoztató és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényre,

s) kiállítás céljából,

t) cirkusz és mutatványos tevékenységre,

u) gépjármű kiállítás és bemutatóra,

v) taxiállomás igénybevételére,

w) üzemen kívül helyezett és üzemképtelen jármű tárolására 5 t maximális össztömegig,

x) lakókocsi és utánfutó tárolása céljából,

y) gyülekezési törvény hatálya alá nem tartozó közterületi rendezvény, esemény,

z) közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, iparvágány elhelyezésére,

aa) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhely céljára,

bb) hulladékgyűjtő sziget elhelyezésére,

cc) a közterületi parkolókban, utak mellett, egyéb közterületen - a kezelő külön engedélyével rendelkező - gépjárművek (autóbusz, tehergépkocsi, kamion, különleges gépjármű stb.) parkolására (folyamatos jármű tárolásra),

dd) kerékpártároló, illetve kerékpártartó elhelyezésére,

ee) dohányzóhely kijelöléséhez.

(3) A kiemelt és az I-II. övezetben, (2. melléklet) pavilon az alábbi feltételekkel létesíthető:

a) önkormányzat épít pavilont és azt bérleti szerződés útján hasznosítja,

b) önkormányzat pályázatot ír ki pavilon létesítésére,

c) a meglévő pavilonok engedélyesei számára - ha az egyéb feltételek fennállnak - a városképileg nem megfelelő pavilonok helyére új pavilon építésére engedély kiadható.

(4) Kiemelt övezetben a Garay tér, Béla király tér, Kiskorzó tér, Liszt Ferenc tér, Szent István tér területén alkalmi- és mozgóárusítás csak az alábbi esetekben engedélyezhető:

a) rendezvények esetében,

b) adventi, húsvéti vásár megrendezése.

(5) Nem kell közterület használati engedély:

a) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) a közterületen, illetőleg az alatt, vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz,

d) háztartások szokásos életviteléhez kapcsolódó anyagok, tárgyak (pl.: tüzelőanyag, termőföld, bútor, lakás felszerelési cikk, stb.) és 4 m2-t meg nem haladó építőanyag közterületen történő tárolásához, rakodásához, ha annak időtartama nem haladja meg a 48 órát és a közlekedést nem akadályozza,

e) a műszaki meghibásodás, baleset, karambol miatt üzemképtelenné vált gépjármű közterületen történő tárolásához a gépjármű meghibásodásától számított 48 óra időtartamra,

f) cég- és címtábla elhelyezésére, ha az 10 cm-nél jobban nem nyúlik ki a falsíkból,

g) üzletenként, vállalkozásonként 1 db, a közterületbe 10 cm-en túl benyúló „cégér” hirdető-berendezés elhelyezéséhez, ha annak összes reklámfelülete a 2 m2-t nem haladja meg,

h) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló, de 25 cm-t nem meghaladó „cégtábla” hirdető-berendezés esetében, amennyiben az kizárólag a helyiség, helyiség-együttes nevét, és az ott folyó tevékenységet tartalmazza,

i) A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre.

(6) Nem adható közterület használati engedély:

a) cirkusz, körhinta, céllövölde, stb. részére kiemelt és az I-II. övezetben, továbbá lakóövezetben és a kapcsolódó zöldterületeken - kivéve az önkormányzat által támogatott, vagy önkormányzati rendezvény időtartamára,

b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,

c) városképi követelményeknek nem megfelelő építmények létesítésére, illetve elhelyezésére,

d) üzlethelyiség körüli területen göngyölegek tárolására,

e) ha a közterületi árusító helytől 10 m-en belül hasonló cikket árusító hely, vagy 50 méteren belül hasonló cikket árusító üzlet található,

f) sátorgarázs létesítésére, illetve elhelyezésére,

g) kiemelt övezetben büfékocsi, food truck autó elhelyezésére, kivéve az önkormányzat által támogatott, vagy önkormányzati rendezvény esetében,

h) annak a kérelmezőnek, akinek korábbi közterület-használatból díjfizetési hátraléka van, a hátralék megfizetéséig. Ezt a szabályt alkalmazni kell azzal a gazdasági társasággal szemben is, amelyben tagként szerepel olyan természetes személy, vagy jogi személy, amely a hátralékkal érintett gazdasági társaságban is tagként vett részt a hátralék keletkezésekor.

i) zöldfelületként nyilvántartott területeken gépjárművel történő parkolásra.

j) közlekedésben nem résztvevő, reklámhordozó céllal elhelyezett járművek (gépkocsi, utánfutó stb.) elhelyezésére.

k) olyan mobil építmény, berendezés, kerítés létesítésére, melynek külső megjelenítését a város főépítésze előzetesen nem hagyta jóvá.

l) választási kampányt szolgáló önálló hirdető berendezés elhelyezésére.

(7) Közterület használati engedély elektromos működtetésű hangjelzés és hangosító berendezés alkalmazásával történő reklámtevékenység folytatására, valamint hangjelzéssel járó mozgóbolti, mozgó árusításra vonatkozó tevékenység folytatására munkanapokon és szabadnapon 8 órától 18 óráig, munkaszüneti napokon 10 órától 12.00 óráig, valamint 16.00 órától 18 óráig adható.

4. Az engedélyező hatóság

4. § A Közgyűlés a közterület használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét - a 15. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - a polgármesterre ruházza át.

5. Az állam közreműködése

5. § A közterület használati engedély megadásához az állam tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetének hozzájárulása szükséges, ha a közterület a Magyar Állam tulajdona.

6. A közterület filmforgatási célú használata

6. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait a 6-7. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatás céljából történő közterület-használatra nem terjednek ki a rendelet kérelem benyújtásra, engedélyezésre vonatkozó rendelkezései. A közterület filmforgatás célú használata esetén az Mktv., valamint a végrehajtására kiadott, a közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának részletes szabályairól szóló 302/2016. (X. 13.) Korm. rendelet, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mktv.-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(4) Filmforgatás nem engedélyezhető az Önkormányzat, valamint az intézményei által, vagy megbízása alapján közterületre szervezett önkormányzati rendezvények időtartamára, illetve területére.

(5) Filmforgatás szempontjából turisztikailag kiemelt terület a rendelet 2. mellékletében meghatározott kiemelt övezet.

(6) Díjmentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások, továbbá a filmművészeti állami felsőoktatásban készülő alkotások

(7) A közterület használati díjkedvezmény mértéke maximum 50% lehet, a díjkedvezmény mértékéről a 15. § (2) bekezdésének szempontjait figyelembe véve a polgármester rendelkezhet.

(8) Az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjait e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

7. § (1) A filmforgatás céljából történő közterület-használathoz a hozzájárulás megadását követően a filmforgatást akadályozó, a kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események elhárulását követő 10 napon belül a kérelmező számára a közterület-használatot biztosítani kell.

(2) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során a használó az alábbi egyéb feltételeket köteles betartani:

a) a használat teljes időtartama alatt köteles a használt közterület tisztán és rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni,

b) zöldfelületet köteles kíméletesen használni,

c) 22 óra után forgatás esetén a használt területre vonatkozó zajvédelmi előírásokat betartani,

d) a használat megszűnését követően a területet eredeti állapotával legalább egyenértékűen helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszüntetni, a területet kiürített állapotban az önkormányzat részére visszaadni.

(3) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület-használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges. A filmforgatás céljából történő közterület-használat során stáb parkolásra díszburkolattal ellátott közterület nem használható.

(4) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(5) Amennyiben a filmforgatás céljából történő közterület-használat az Mktv. szerinti hatósági szerződésben foglaltaktól eltér, vagy annak hiányában jogellenesen történik, úgy az érintett terület vonatkozásában a közterület-használó e rendelet 5. mellékletében meghatározott díjtételek figyelembe vételével kiszámított díj háromszoros összegének megfizetésére köteles.

(6) Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

7. Az engedély iránti kérelem

8. § (1) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A 3. § (2) bekezdés ee) pontja szerinti dohányzóhely kijelölését kérheti több, egymással szomszédos közforgalmú intézmény, munkahely vagy szórakoztató-vendéglátó szolgáltatást nyújtó intézmény egy kérelemben is, közös dohányzóhely céljából. Ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a felek egymás közti megállapodását a dohányzóhely fenntartására.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület, vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemben az építtetőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos ideiglenes felvonulási épület, lakókocsi, állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) Az engedély iránti kérelmet a 6. mellékletben meghatározott nyomtatványon, vagy az ott szereplő tartalommal kell benyújtani.

(5) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a tevékenység gyakorlására jogosító okirat, a vállalkozói, illetőleg az őstermelői igazolvány másolatát, társas vállalkozások esetén közölni kell a cégbejegyzés számát, statisztikai számjelét, adószámát. Taxis vállalkozások esetén a jármű használatát igazoló okirat másolatát, továbbá a közlekedési hatóság által kiadott, a taxis tevékenység végzésének jogosultságát igazoló dokumentumot is csatolni kell.

(6) A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

(7) A következő évre vonatkozó engedélykérelmeket tárgyév december 15-e után lehet benyújtani.

(8) Azonos területre benyújtott kérelmek esetén az engedély kiadásakor elsőbbséget élvez, aki korábbi időpontban adta be a kérelmet, és a jelen rendeletben előírt feltételeknek megfelel.

9. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és azonosító adatait,

b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetve hogy visszavonásig érvényes,

c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban esetlegesen közreműködő más hatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,

g) a kiadott engedély át nem ruházhatóságát,

h) az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, a befizetést igazoló csekket, illetve a díjfizetési bizonylatot a helyszínen tartani, és azokat ellenőrzés esetén kérésre bemutatni.

(2) Nem minősül az engedély átruházásának, ha működési engedéllyel, vagy vállalkozási engedéllyel rendelkező személy alkalmazottat, segítő családtagot, vagy tanulót foglalkoztat és ők végzik a közterületen az árusítást, illetve egyéb tevékenységet. Nem minősül továbbá az engedély átruházásának az sem, ha az önkormányzat által támogatott, vagy az önkormányzati rendezvényre kiadott engedély alapján az engedélyes az igénybevett területet, vagy annak meghatározott részét harmadik személy használatába adja.

(3) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(4) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület használati engedélyben:

a) elő kell írni, hogy a város közterületein építési és bontási törmelék kizárólag konténerben tárolható.

b) szükség szerint elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,

c) szükség szerint elő kell írni, hogy - ha a járdát teljes szélességében el kell foglalni és a gyalogosközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át - az engedélyes szükség esetén köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt indokolt esetben nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjába álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni, vagy a járda melletti zöld felületen ideiglenes járdát építeni.

d) elő kell írni, hogy a munka befejezését követően a c) pontban meghatározott átjárót, ideiglenes járdát el kell bontani, és az eredeti állapotot helyre kell állítani.

(5) Az engedélyes köteles a járda, az útburkolatok, kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok, továbbá az igénybevett terület és környezetének tisztántartására, valamint a keletkezett hulladék elszállítására, és erre a kötelezettségére fel kell hívni a figyelmét a közterület-használati engedélyben. Figyelmeztetni kell az engedélyest arra, hogy a közterület tartozékaival együtt mindannyiszor köteles saját költségén helyreállítani és a köztisztaság feltételeit biztosítani, ahányszor az szükséges. A dohányzásra kijelölt területen kihelyezett csikk- és hamutartót napi rendszerességgel kell üríteni és a tartó három méteres környezetében a közterületet fel kell takarítani.

(6) Ha az engedélyes az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes veszélyére és költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását és a köztisztaság biztosítását. Amennyiben a közterület-használati engedély több engedélyes számára került kiadásra, úgy az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségek az engedélyeseket egyetemlegesen terhelik.

(7) Az engedély tartalmazza a közterület használat megszüntetésére és az engedély visszavonására vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint a kezelői hozzájárulás feltételeit.

(8) Az engedély megadása, vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) az engedélyessel, illetve kérelmezővel,

b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

c) Polgármesteri Hivatal Gazdasági Igazgatóságával,

d) a közterület ellenőrzésére jogosult közterület-felügyelettel.

(9) Amennyiben engedélyes a tartót rögzíteni kívánja a burkolathoz, a Garay téren, Liszt Ferenc téren, Béla király téren, Találka téren, Szent István téren és a Széchenyi utcában kijelölt dohányzóhelyeken csak az engedélyező hatóság által meghatározott fajtájú csikk- és hamutartók helyezhetők el.

10. § (1) A taxi kiállási helyeket minden taxis az érkezés sorrendjében, a KRESZ előírásait betartva használhatja.

(2) A taxiállomások közterület használatának gépkocsinkénti engedélyezésekor az engedélyező határozatban kötelezni kell a taxiállomások használóit az engedéllyel rendelkező járművön megkülönböztető jelzés (közterület használati engedély meglétét igazoló kártya) elhelyezésére. A közterület használati engedély meglétét igazoló kártyát a Polgármesteri Hivatalban az engedélyező határozattal együtt lehet átvenni és a közterület használati díj befizetése után érvényesíttetni kell.

(3) A közterület használati engedély csak a (2) bekezdés szerinti kártyával együtt érvényes. A taxiállomások használatáért fizetendő éves közterület-használati díjat 4 egyenlő részletben lehet megfizetni. Amennyiben az engedélyes az esedékes negyedéves díjat a határidőt követő 15 napon belül nem fizeti meg és kártyáját nem érvényesítteti, a közterület használati engedélyt vissza kell vonni. Az első negyedévi díjat tárgyév január 31-ig kell befizetni.

(4) Szekszárd város területén személytaxi-szolgáltatási tevékenység a 29 meglévő férőhelyet tartalmazó kijelölt taxiállomások igénybevételével folytatható, melyekre legfeljebb 30 gépjárműre szóló engedély adható ki.

(5) A nagy tömeget vonzó önkormányzati rendezvények időtartamára a személytaxi-szolgáltatási tevékenység gyakorlása céljából kiadott közterület-használati engedélyek száma ideiglenesen bővíthető.

(6) A közterület-használati engedély minden év január 1-től december 31-ig érvényes. Az év közben kiadott közterület-használati engedély a kiadás évének december 31. napjáig érvényes. Az (5) bekezdés szerinti ideiglenes engedély az adott rendezvény végéig érvényes.

11. § (1) Közúton, vagy más közterületen személygépkocsi kivételével jármű nem tárolható, kivéve a kezelő hozzájárulásával maximum 5 t. össztömegű gépjármű a II. és III. övezetben.

(2) Az engedélyező hatóság a közút, vagy más közterület kezelőjével közösen határozza meg azokat a helyeket, amelyeken a járműtárolás korlátozott számban, de engedélyezhető.

(3) Közúton, vagy más közterületen üzemképtelen, üzemen kívül helyezett járművet engedély nélkül tárolni tilos. A tilalom hatálya nem terjed ki a műszaki meghibásodás, baleset, karambol miatt üzemképtelenné vált gépjárműre a meghibásodástól számított 48 óra időtartamra. Az engedély időtartama maximum 15 napra szólhat, és nem hosszabbítható meg.

8. Az engedély érvénye

12. § (1) Az engedély:

a) a meghatározott idő elteltéig,

b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetve

c) visszavonásig

érvényes.

(2) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik. Erről az engedélyes köteles a közterület-használatot engedélyező hatóságot haladéktalanul tájékoztatni.

(3) A kiadott közterület-használati engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

(4) Amennyiben a kerthelyiséget podeszt, dobogó, egyéb állandó jellegű építmény létesítésével alakították ki, és azt a téli időszakban (november 1. és március 31. között) nem távolítják el és nem is üzemeltetik, az egyébként kerthelyiségre fizetendő díj 20%-át kell megfizetni.

9. A közterület használati díj

13. § (1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni, kivéve a 15. §-ba foglalt esetekben.

(2) Az engedélyes a közterület használati díjat a közterület tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha vis maior helyzet miatt kénytelen szüneteltetni a használatot.

(3) A közterület használati díj, illetve a reklámgazda által beszedett közterület-használati díjnak az Önkormányzat részére befizetett része Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetését illeti meg.

(4) Közterületen fenyőfa árusítása legalább 10 m2 terület igénybevételével végezhető. Amennyiben az engedélyes a használat befejeztét követően a területet tisztán adta vissza, úgy utólagosan 50%-os díjkedvezményben részesül, és az általa megfizetett közterület-használati díj 50%-át részére vissza kell juttatni.

(5) Zöldség és gyümölcs árusításra legalább 2 m2 területre adható engedély.

(6) A közterület használati díj megállapítása az engedélyező hatóság hatásköre. A közterület használati díj kezelésével, nyilvántartásával, befizetésének ellenőrzésével, behajtásával kapcsolatos előkészítő, végrehajtási munkákat a Polgármesteri Hivatal látja el.

(7) A létesítmények által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső, vízszintes vetületét kell számításba venni.

(8) A közterület használati díj szempontjából minden megkezdett év, hónap, nap, m2 egésznek számít.

(9) Parkként nyilvántartott és gondozott zöldfelületek használati díja az övezeti beosztásától függetlenül az I. övezetre megállapított díj, kivéve a kiemelt övezetet.

(10) Az ötvenezer forintot meg nem haladó közterület használati díjat legkésőbb az engedélyező határozat véglegessé válását követő 8 napon belül kell megfizetni. Az ötvenezer forintot meghaladó közterület-használati díjat legfeljebb hat részletben lehet megfizetni. Az első részlet megfizetésének határideje a határozat véglegessé válását követő 8. nap, az azt követő részletek megfizetésének határideje a tárgyhó utolsó napja.

(11) Alkalmi és mozgóárusításnál, ha a kérelem benyújtása a használat tervezett kezdő időpontját legalább harminc nappal megelőzi, az engedélyezés feltétele a díj megfizetésének igazolása.

14. § A közterület használati díjszabást a rendelet 1., a díjszámítási körzetek leírását a 2., ennek térképi ábrázolását a 3., e rendelet alkalmazása szempontjából a városi főúthálózat felsorolását pedig a 4. melléklet állapítja meg.

10. Mentesség a közterület használati díj fizetése alól

15. § (1) Nem kell közterület használati díjat fizetni:

a) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők létesítményei elhelyezésére, valamint az általuk tartott bemutatók, rendezvények eseményeire,

b) a közművek (elektromos-, gáz-, távfűtő, víz és csatornázási stb.) valamint a köztisztasági szervek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményeik elhelyezésére,

c) a postai alapszolgáltatás berendezéseinek elhelyezéséért, valamint távközlési szervezetek nyilvános távbeszélő-állomásai elhelyezéséért, továbbá a helyi tömegközlekedés üzemeltetéséhez szükséges területek használatáért,

d) országos és helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére,

e) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak, és köztárgyak elhelyezésére,

f) köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak, valamint a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények, szelektív hulladék gyűjtők elhelyezéséért,

g) tömegközlekedési indító és fedett várakozóhelyek által elfoglalt területek után,

h) társadalmi és vallási ünnepek területéért,

i) a közhasználatra átadott területrészre jogszabályoknak megfelelően elhelyezett reklámhordozók után, amennyiben a kihelyező a magánterület tulajdonosa és a kihelyezett reklám a tulajdonos tevékenységét hirdeti,

j) már meglévő épület átalakítása során akadálymentes közlekedést biztosító rámpa létesítéséhez,

k) ha a díj fizetésére kötelezett az önkormányzat intézménye, vagy az önkormányzat tulajdonában lévő nonprofit gazdasági társaság lenne,

l) kijelölt dohányzóhely területéért,

m) önkormányzati beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódó közterület használatakor.

(2) A közterület használati díj kivételes méltánylást érdemlő esetekben, így különösen amennyiben a közterület használatára közösségi vagy jótékonysági célú tevékenység végzése céljából kerül sor, kérelemre mérsékelhető vagy megállapítása mellőzhető. A Közgyűlés e kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskörét a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságra ruházza át.

(3) A közterület használati díj megfizetésének kötelezettsége alól nem adható felmentés, ha a kérelmező a közterületet a szükséges engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja, illetve az előző közterület-használatból díjfizetési hátraléka van. Nem adható továbbá mentesség, illetve nem mérsékelhető a díj, ha a kérelmezőnek lejárt helyi adótartozása van, annak megfizetéséig.

(4) Nem terjed ki a közterület-használati díjfizetés alóli automatikus mentesség az (1) bekezdésben felsorolt berendezésekre, ha azokon reklámfelület kerül elhelyezésre. Ezeken a berendezéseken elhelyezett reklámfelületekre a mentességet élvező tartószerkezettől elkülönülten közterület-használati díjat kell fizetni.

11. A közterület használat megszüntetése és az engedély visszavonása

16. § (1) A közterület használat közérdekből, így különösen helyi gazdaságpolitikai, városképi, városfejlesztési érdekek érvényesítése érdekében bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelemre - lehetőség szerint másutt kell a közterület használat lehetőségét biztosítani.

(2) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség lejárta után közölt felszólításra nem tesz eleget.

(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(4) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.

(5) Ha az engedélyes a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes veszélyére és költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását.

(6) Ha a közterület használat a (2) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.

12. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

17. § (1) Tilos járművel közhasználatú zöldterületen, zöldfelületen - kivéve a fenntartási munkákkal összefüggő tevékenység ellátása - közlekedni, parkolni.

(2) Tilos a város közterületein elhelyezett díszítő elemeken (pl. emlékmű, szobor, szökőkút, vízmedence, lépcső, kerítés, utcabútorzat) görkorcsolyázni, gördeszkázni, bmx-el, extrém/dirt kerékpárral kerékpározni.

18. § (1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság vagy a közterület-felügyelők felszólítására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

(2) Ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelmére - a hatóság a közterület használatot engedélyezheti. Ez esetben a közterület használója köteles a közterület-használati díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat az engedély nélküli közterület igénybevételének időtartamára megfizetni.

Ezzel azonban a használó nem mentesül a 19. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott következmények alól.

19. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki

a) közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ,

b) a 17. (2) bekezdésében meghatározott díszítő elemeken görkorcsolyázik, gördeszkázik, bmx-el, extrém/dirt kerékpárral kerékpározik,

c) a közterület használatot követően az eredeti állapot-helyreállítási kötelezettségének a megadott határideig nem tesz eleget,

d) szökőkutat, díszkutat, egyéb utcabútort rendeltetéstől eltérő tevékenységre használ,

e) közhasználatú zöldterületen kempingez, ideiglenes szálláshelyet létesít,

f) járművel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet 71. pontja szerinti közparkban külön engedély nélkül közlekedik, parkol.

(2) Az eljárás lefolytatására a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 15/2016. (V. 2.) önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.

13. Záró rendelkezések

20. § A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt kell alkalmazni.

21. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

22. § * 

14. Jogharmonizációs záradék

23. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

Ács Rezső s. k. Dr. Molnár Kata s. k.
polgármester jegyző

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2019. február 5.

Dr. Molnár Kata s. k.
jegyző

1. melléklet a 4/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

KÖZTERÜLET HASZNÁLAT CÉLJA ÖVEZETEK FIZETÉS MÓDJA
KIEMELT I. II. III.
I. REKLÁMTEVÉKENYSÉG
a. Közterület fölé nyúló üzlethomlokzat; közterület fölé nyúló, reklámfelületet is tartalmazó árnyékoló berendezés; kirakatszekrény; hirdető berendezés; fényreklám; cégtábla elhelyezése 1.765 1.535 1.180 1.180 Ft/m2/hó
b. Reklám; reklámhordozó és tartó berendezésének elhelyezése 2.120 1.645 1.410 1.290 Ft/m2/hó
c. Mobil reklámtábla elhelyezése 3.185 2.085 1.465 1.465 Ft/m2/hó
d. Szórólapozás; szendvicsember; egyéb marketing és vallási tevékenység végzése 7.065 4.710 2.945 2.945 Ft/m2/nap; Ft/fő/nap; Ft/gk/nap
II. ÉPÍTÉSI ÉS SZERELÉSI TEVÉKENYSÉG
a. Építési és szerelési munkával kapcsolatos ideiglenes építmény (konténer, lakókocsi, állványzat) elhelyezése 6.725 5.515 4.280 3.670 Ft/m2/hó
1.965 1.465 1.225 980 Ft/m2/hét
b. Építési munkaterület kijelölése 610 485 360 240 Ft/m2/hó
165 130 100 70 Ft/m2/hét
c. Törmelék elhelyezése 18.370 8.580 7.345 4.895 Ft/konténer/hó
4.745 3.065 2.445 1.840 Ft/konténer/hét
695 450 355 275 Ft/konténer/nap
III. KERESKEDELEMI ÉS VENDÉGLÁTÓ TEVÉKENYSÉG
a. Önkormányzati tulajdonban lévő pavilon bérlete 1.775 Ft/pavilon/nap (maximum 7 nap)
29.435 Ft/pavilon/hó
b. Saját tulajdonban lévő ideiglenes építmény (pavilon, konténer, egyéb árusító fülke) kereskedelmi célú elhelyezése 1.535 1.180 1.060 935 Ft/m2/hó
c. Mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, alapvető élelmiszer árusítása céljából - 14.125 14.125 14.125 Ft/gk/hó
- 3.530 3.530 3.530 Ft/gk/nap
d. Mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, egyéb termék árusítása céljából - 29.435 29.435 29.435 Ft/gk/hó
- 4.710 4.710 4.710 Ft/gk/nap
e. Büfékocsi, food truck autó elhelyezése - 1.180 1.060 935 Ft/m2/hó
f. Alkalmi vásár rendezése 340 240 130 120 Ft/m2/nap
g. Üzlet előtt történő, árubemutatóval egybekötött termékértékesítés 2.945 1.765 1.180 585 Ft/m2/hét
h. Alkalmi és mozgóárusítás
h1. Zöldség és gyümölcs 350 290 230 230 Ft/m2/nap
h2. Fenyőfa 2.115 1.765 1.410 1.410 Ft/m2/nap
h3. Virág, koszorú és kegyeleti dísz 2.355 2.355 2.355 2.355 Ft/m2/nap
h4. Főtt kukorica; sült gesztenye; vattacukor; léggömb; egyéb termék 2.115 1.765 1.410 1.410 Ft/m2/nap
i. Vendéglátó ipari üzlethez tartozó előkert, terasz üzemeltetése 1.945 1.765 1.410 1.180 Ft/m2/hó
585 495 410 305 Ft/m2/hét
j. Vendéglátó ipari üzlethez tartozó előkert, terasz üzemeltetése (Garay tér, Szent István tér, Augusz Imre utca) 2.415 Ft/m2/hó
840 Ft/m2/hét
k Utcai zenész, énekes 500 300 100 100 Ft/m2/nap
IV. RENDEZVÉNYSZERVEZÉS
a. Kulturális; sport; szórakoztató és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvény 110 90 70 55 Ft/m2/nap
b. Kiállítás 475 350 230 230 Ft/m2/nap
c. Cirkusz és mutatványos tevékenység - - - 20 Ft/m2/nap
d. Gépjármű kiállítás és bemutató 18.840 5.885 2.355 2.355 Ft/gk/nap
V. IDEIGLENES TÁROLÁS ÉS EGYÉB ALKALOMSZERŰ TEVÉKENYSÉG
a. Taxiállomás igénybevétele 112.125 Ft+áfa/gk/év
12.000 Ft+áfa/gk/hó
b. Üzemen kívül helyezett és üzemképtelen jármű tárolása 5 t maximális össztömegig - - 585 350 Ft/gk/nap
c. Lakókocsi és utánfutó tárolása - - 200 200 Ft/gk/nap
d. Gyülekezési törvény hatálya alá nem tartozó közterületi rendezvény, esemény 500 300 100 100 Ft/m2/nap

2. melléklet a 4/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

Kiemelt övezet

A Bezerédj utca., Wesselényi utca, Holub utca, Mészáros Lázár utca, Tinódi utca,

Szent László utca, Flórián utca, Béla király tér által határolt terület

I. övezet

Fürdőház utca

Kiskadarka utca (óvodáig)

Babits Mihály utca

Bartina u. 20-ig

Munkácsy utca (Ybl Miklós utcáig)

Ybl Miklós utca

Béri Balogh Ádám utca (Wesselényi utcáig)

Hunyadi utca

Pollack Mihály utca (Pollack M. ltp-ig)

Toldi utca

Kinizsi utca

Bajcsy-Zsilinszky utca

II. övezet

Kadarka utca

Táncsics utca

Táncsics köz

Csonka utca

Kossuth Lajos utca

Rákóczi utca

Mátyás király utca

Árpád utca (Mátyás király utcáig)

Zrínyi utca

Balassa utca

Tompa utca

Pollack Mihály ltp.

Pince utca

Dorogi köz

Béri Balogh Ádám utca (Vitéz utcáig)

Csatári utca (Vitéz utcáig)

Vitéz utca

Búzavirág utca (Honvéd utcáig)

Honvéd utca

Alkotmány utca

Dobó utca

Kürt utca

Szent-Györgyi Albert utca (Vasvári utcáig)

III. övezet

A felsorolt utcákon kívül eső egyéb Szekszárd város belterület utcái.

3. melléklet az 4/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

A közterületek térképi ábrázolása

4. melléklet a 4/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

A városi főúthálózathoz tartozó utak (terek) jegyzéke:

Bajcsy-Zsilinszky utca

Béla király tér

Béri Balog Ádám utca

Damjanich utca

Garay tér

Hunyadi utca

Keselyűsi út

Liszt Ferenc tér

Szent István tér

Palánki út

Pollack Mihály utca

Tartsay Vilmos utca

56/A jelű (tehermentesítő) út

5. melléklet a 4/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjai a használat célja szerint

A B C D E F
1 Közterület besorolás forgatási terület technikai terület stáb-parkolási terület kiürítési terület Közlekedés elől
elzárt terület
2 Ft/m2/nap Ft/m2/nap Ft/m2/nap Ft/m2/nap Ft/m2/nap
3 521 208 208 208 20
4 turisztikailag kiemelt terület töredéknap esetén
261
töredéknap esetén
104
töredéknap esetén
104
töredéknap esetén
104
töredéknap esetén
10
5 208 156 104 104 10
6 nem turisztikailag kiemelt terület töredéknap esetén
104
töredéknap esetén
78
töredéknap esetén
52
töredéknap esetén
52
töredéknap esetén
5

E melléklet alkalmazásában:

a) Közlekedés elől elzárt terület: A filmforgatás által nem használt, de a filmforgatás érdekében a gyalogos és a járműközlekedés elől elzárt terület. A biztonsági terület nagyságának a forgatási terület nagyságával arányos mértékben kell állnia. Az arányosság mértéke a közútkezelője által elfogadott forgalomtechnikai terv alapján kerül meghatározásra.

b) forgatási terület: A filmforgatás során a felvételi képmezőben szereplő színészek, egyéb közreműködők, díszletelemek, berendezési tárgyak, kellékek, járművek által elfoglalt terület.

c) kiürítési terület: A b), d) és e) pont szerinti kategóriákba tartozó területeken, a filmforgatási napot megelőző napon, kifejezetten a forgatási, technikai, illetve a stábparkolási terület kiürítésének szándékával igénybe vett terület, amennyiben a területen a d) pont szerinti tevékenységen kívül más nem történik.

d) stábparkolási terület: a b) és e) pont szerinti kategóriákba nem tartozó, a forgatás és technikai kiszolgálás helyszínétől területileg elválasztható háttérkiszolgáló egységek és járművek által elfoglalt terület.

e) technikai terület: a filmforgatási helyszín közvetlen környezetében felvonuló, a filmforgatás technikai megvalósulását elősegítő eszközök (különösen kamerák, világító és hangrögzítő berendezések) az azt kezelő stáb, műszaki személyzet, a filmforgatást közvetlenül kiszolgáló egyéb egységek és járművek által elfoglalt terület

6. melléklet a 4/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

3.000 Ft értékű
illetékbélyeg helye

KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM

ENGEDÉLYT KÉRŐ ADATAI
név
képviseletében eljár
számlázási cím
postázási cím
telefonszám
ŐSTERMELŐ ESETÉN
 * őstermelői igazolvány száma
adószám
EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ESETÉN
 * vállalkozói igazolvány száma
adószám
TÁRSAS VÁLLALKOZÁS ESETÉN
cégjegyzékszám
adószám
TAXIS VÁLLALKOZÁS ESETÉN
 * tevékenység gyakorlására jogosító okirat száma
 * jármű használatát igazoló okirat száma
 * jármű forgalmi rendszáma
adószám

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI IGÉNY PONTOS MEGHATÁROZÁSA

HELYE
MÉRTÉKE m2
IDŐTARTAMA napjától napjáig
CÉLJA
MÓDJA

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a közterület-használati engedély iránti kérelemben feltűntetett személyes adataimat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Polgármesteri Hivatala a GDPR 6. cikk (1) e) pontja alapján közérdekből végzett feladat teljesítése érdekében, valamint a GDPR 6. cikk (1) c) pontja alapján jogi kötelezettség teljesítése érdekében kezeli. Nyilatkozom, hogy a közterület-használati engedélyezési eljárással kapcsolatos adatkezelési tájékoztató tartamát megismertem, azt megértettem.

Kelt:
kérelmező aláírása
Tájékoztatás a túloldalon.

TÁJÉKOZTATÁS

1. A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

2. A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

3. A következő évre vonatkozó engedélykérelmet tárgyév december 15. napját követően lehet benyújtani.

4. Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni.

5. A közterület-használati díjszabást, a díjszámítási körzetek leírását a közterületek használatáról szóló 4/2019. (II. 4.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Khr.) 1. , illetve 2. melléklete állapítja meg.

6. A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett év, hónap, nap, m2 egésznek számít.

7. Nem adható közterület-használati engedély annak a kérelmezőnek, akinek korábbi közterület-használatból díjfizetési hátraléka van, a hátralék megfizetéséig. Ezt a szabályt alkalmazni kell azzal a gazdasági társasággal szemben is, amelyben tagként szerepel olyan természetes személy, vagy jogi személy, amely a hátralékkal érintett gazdasági társaságban is tagként vett részt a hátralék keletkezésekor.

8. Nem adható továbbá közterület-használati engedély városképi követelményeknek nem megfelelő építmények, berendezések létesítésére, illetve a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére.

9. A közterület használatával, az engedély kiadásával, érvényességével kapcsolatos egyéb szabályok a Khr-ben megtalálhatók.

10. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdésének értelmében, az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

A közterület-használati engedély iránti kérelmet, a 3.000 Ft értékű illetékbélyeggel ellátva, Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési és Üzemeltetési Igazgatóságához címezve (7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) kell előterjeszteni személyesen, vagy postai úton a 7101 Szekszárd, Pf.: 83. címen.

Adatvédelmi tájékoztató a közterület-használati engedély iránti kérelemhez

A közterületek használatáról szóló Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat közgyűlésének 4/2019. (II. 5.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”) 3. § (1) bekezdése alapján Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő közterületek rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: „közterület használat”) közterület használati engedély szükséges. Az engedély kiadása iránt kérelmet az a személy nyújthat be, aki a közterületet a Rendelet 3. §-ban meghatározott célokból használni kívánja. Tekintettel arra, hogy kérelmet nem csak jogi személyek, gazdasági társaságok nyújtanak be, így fennáll a lehetősége annak, hogy magánszemélyek és egyéni vállalkozók is ilyen kérelmet nyújtsanak be a Hivatalhoz, akiknek adatai személyes adatnak minősülnek.

Jelen adatkezelési tájékoztató a közterület használati engedélyezési eljárás adatkezelésre vonatkozó jellemzőket, így különösen az adatok gyűjtésének és felhasználásának jellemzőit mutatja be.

1. Adatkezelő adatai

Neve: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri
Hivatala
Címe: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8.
Telefonszáma: +36-74/504-100
Fax száma: +36-74/412-719; +36-74/510-251
E-mail címe: postmaster@szekszard.hu
Képviselője: Ács Rezső polgármester, dr. Molnár Kata jegyző
Adatvédelmi tisztviselőjének neve: dr. Nagy Dóra Adriána
Adatvédelmi tisztviselő telefonszáma: +36 20 5917 949
Adatvédelmi tisztviselő e-mail címe: adatvedelem@szekszard.hu

2. Az adatkezelés célja, jogalapja:

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: „Hivatal”) Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő közterületek rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: „közterület használat”) a kérelmező erre irányuló kérelme alapján közterület használati engedélyt ad ki. Az adatkezelés célja így a közterület használati engedély kiadása iránti eljárás lefolytatása.

A közterület használati engedélyezési eljárásra a Rendeletben foglaltak kivételével az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: „Ákr.”) kell alkalmazni. A Hivatal az engedély iráni kérelmet így közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.

A fentiekre tekintettel az adatkezelés jogalapja a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 17-i 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: „GDPR”) 6. cikk (1) e) pontja szerinti a Hivatalra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtása, valamint GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti jogi kötelezettség teljesítése.

Abból kifolyólag, hogy a személyes adatok kezelése jogi kötelezettség teljesítése, valamint közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében történik így az érintett hozzájárulásának visszavonása nem értelmezhető az adatkezelés kapcsán.

3. Az érintettek köre, kezelt adatok köre

A Rendelet 8. § (4) bekezdése alapján az engedély iránti kérelmet a Rendelet 6. mellékletben meghatározott nyomtatványon, vagy az ott szereplő tartalommal kell benyújtani. Érintett az a természetes személy, aki a közterület használati engedélyt nyújtott be a Hivatalhoz, függetlenül annak elbírálásától, eredményétől.

A Rendelet 9. § (1) bekezdése határozza meg a kérelem minimum (kötelező) tartami elemeit:

- a kérelmező (engedélyes) neve és azonosító adatait;

- a közterület használat céljára és annak időtartamára vonatkozó adtok, a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározása;

- közterület használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módjára vonatkozó adatok;

4. Az adatkezelés címzettjei, illetve az igénybe vett adatfeldolgozók megnevezése

A Hivatal az érintettek adatait harmadik személyek számára nem továbbítja.

Az érintett adatai főszabály szerint harmadik államba nem kerülnek továbbításra, azonban amennyiben az adatok harmadik országba, vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerülne sor, akkor az adatok védelméről megfelelő garanciákat tartalmazó nemzetközi kötelezettségvállalások alapján a címzett állam, közhatalmi szerv, illetve nemzetközi szervezet gondoskodik.

5. Az adatkezelés időtartama

Tekintettel arra, hogy a közterület használati engedély kiadása iránti eljárás lefolytatása közigazgatási hatósági eljárás, így az érintett adatait a Hivatal Iratkezelési Szabályzatában foglaltak szerint, legfeljebb 5 évig őrzi meg.

6. Érintettet megillető jogok

Az érintett kérelmezheti a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést (az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatás nyújtását), a Hivatal által kezelt adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatainak kezelése ellen. Tekintettel arra, hogy az adatkezelés jogalapja a jogi kötelezettség teljesítése, valamint közhatalom gyakorlása ezért az érintett az adathordozhatóság jogával nem élhet, mivel annak jogszabályban foglalt feltételei nem állnak fenn.

Amennyiben az érintett úgy ítéli meg, hogy az adatkezelés a GDPR vagy az Infotv. rendelkezéseibe ütközik, illetve sérelmesnek véli, ahogy a Hivatal személyes adatait kezeli, úgy panasszal fordulhat a Hivatal Adatvédelmi tisztviselőjéhez, vagy a Hivatalhoz közvetlenül.

Ha a panasza ellenére továbbra is sérelmezi azt, ahogy a Hivatal kezeli az adatait, vagy közvetlenül hatósághoz szeretne fordulni, akkor bejelentéssel élhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c, postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5. E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu, honlap: www.naih.hu).

Lehetősége van adatainak védelme érdekében bírósághoz fordulni, amely az ügyben soron kívül jár el. Ebben az esetben szabadon eldöntheti, hogy a lakóhelye (állandó lakcím) vagy a tartózkodási helye (ideiglenes lakcím) szerinti törvényszéknél (http://birosag.hu/torvenyszekek) nyújtja-e be keresetét. A lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéket megkeresheti a http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/birosag-kereso oldalon.


  Vissza az oldal tetejére