Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/2019. (II.28.) önkormányzati rendelete

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2019. évi költségvetéséről

Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1-21. § vonatkozásában Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésére (továbbiakban: Közgyűlés) és szerveire, a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által irányított és fenntartott költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények), az Önkormányzatnál előirányzott központi kezelésű feladatokra.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá mindazon magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek e költségvetésben szereplő előirányzatokból részesülnek.

2. Általános rendelkezések

2. § (1) A Közgyűlés a költségvetési rendelet címrendjét a (2) - (4) bekezdések szerint állapítja meg.

(2) Az 1., 2., és 3. számú - mellékletei római számozással jelölik a „címeket”, arab sorszámozással az „alcímeket”. Az Önkormányzat, az intézmények, külön-külön alkotnak egy-egy címet. A bevételek esetében a címeken belül alcímeken kerültek rögzítésre az egyes „jogcímek”. Az intézményeken belül a forrásonkénti bevételeket az államháztartásért felelős miniszter előírása szerinti esetekben az intézmények elemi költségvetései rögzítik. Az Önkormányzat és az intézmények kiadásai esetében az egyes alcímek alábontása a kiemelt előirányzatokat vagy szakmai feladatokat jelent.

(3) A költségvetés bevételeit az 1. számú melléklet foglalja össze, az intézmények működési és egyéb bevételeit, valamint az intézmények engedélyezett létszámát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A kiadások közül külön jogcímet alkotnak egyenkénti felsorolással az intézmények a 2. számú melléklet, az Önkormányzat által kezelt előirányzatok a 3. számú melléklet szerint. A Közgyűlés által a nemzetiségi önkormányzatok számára biztosított támogatások önálló címet képeznek Szolnok Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Szolnoki Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat alcím megjelöléssel.

(5) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak bevételi és kiadási előirányzatait a 3.c. számú melléklet tartalmazza.

3. A költségvetés bevételei és kiadásai

3. § A Közgyűlés az Önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak főösszegét, valamint azok egyenlegét, az e rendelet mellékleteiben részletezett, és az 1. számú mellékletben összefoglalt, bevételi források és kiadási jogcímek figyelembevételével az alábbiak szerint állapítja meg:

12 591 552 071 Ft működési bevétel,
39 159 228 Ft belső finanszírozási működési bevétel
Ft forgatási célú értékpapír beváltása
12 630 711 299 Ft működési kiadás,
0 Ft működési forráshiány
13 313 270 763 Ft felhalmozási bevétel,
6 638 191 255 Ft belső finanszírozási felhalmozási bevétel
1 221 165 770 Ft forgatási célú értékpapír beváltása
21 172 627 788 Ft felhalmozási kiadás,
0 Ft felhalmozási forráshiány

4. § (1) A 3. §- ban megjelölt tárgyévi működési és felhalmozási kiadások pénzügyi fedezete a tárgyévi bevételekből, valamint az előző évek pénzmaradványából származó belső finanszírozású működési és felhalmozási forrásokból, valamint forgatási célú értékpapír értékesítéséből biztosított.

(2) Az egyensúly megőrzése érdekében év közben az egyéb, bevételt növelő, illetve kiadást csökkentő intézkedéseket Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozattal elfogadott Adósságkezelési Komplex Programjában foglaltaknak megfelelően kell megtenni.

(3) Az igénybevételre tervezett éven belüli külső forrás törlesztő részleteit és kamatait, a vonatkozó szerződésekből eredő fizetési kötelezettségeket a tárgyévi költségvetésbe be kell tervezni és jóvá kell hagyni. Az Önkormányzat által vállalt készfizető kezességből adódó éves fizetési kötelezettségre is ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

(4) A tervezett működési bevételek teljesítése és a kiadási szükségletek évközi eltérésének kiegyenlítését biztosító likvid-hitelkeret felső határa 500 000 ezer Ft, amely hitel igénybevétele a mindenkori pénzügyi szükségletekhez igazodóan történhet.

(5) Az 5.b számú mellékletben szereplő áfa levonási joggal érintett fejlesztések esetén a költségvetési egyensúly és likviditás, valamint a fejlesztések tervezett megvalósításának biztosítása érdekében az áfa bevételek beszedése és az áfa kiadások teljesítése közötti időbeni eltérés kiegyenlítését biztosító évközi áfa finanszírozást szolgáló, likvid hitel igénybevételére külön Közgyűlési döntést követően, az abban foglalt keretösszeg erejéig kerülhet sor, azzal, hogy a hitel igénybevétele a mindenkori pénzügyi szükségletekhez igazodóan történhet.

(6) A működési feladatok hatékonyabb ellátása, valamint a pénzügyi egyensúly megőrzése érdekében Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) előkészíti az állami költségvetéshez benyújtható, a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokra vonatkozó pályázatokat.

5. § (1) A Közgyűlés a bevételi főösszeget, és az azzal azonos mértékű kiadási előirányzatot az 1. 1.a., 1.b., 1.c., 2., 3., 3.a, 3.b, 3.c, számú mellékletekben részletezett módon állapítja meg.

(2) Kiemelt kiadási előirányzatok:

Személyi juttatások 3 832 692 619 Ft
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 768 171 638 Ft
Dologi kiadások 5 762 907 392 Ft
Ellátottak pénzbeli juttatásai 103 966 000 Ft
Egyéb működési célú kiadások 2 883 636 644 Ft
Felhalmozási kiadások 18 997 902 211 Ft
Ebből: Beruházási kiadások 17 331 370 778 Ft
Felújítási kiadások 1 341 385 097 Ft
Egyéb felhalmozási kiadások 325 146 336 Ft

(3) Az intézmények 2019. évi létszámkerete 1 024,55 álláshely a 2. számú mellékletben foglalt részletezés szerint.

(4) A Polgármesteri Hivatal 2019. január 1-jei igazgatási létszámkerete 204 álláshely, azzal, hogy a Közgyűlés további 5 fő határozott idejű foglalkozatását engedélyezi munkaerőpiaci forrás igénybevétele mellett.

(4a) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában

a) az illetményalapot - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 60. § (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - saját forrásai terhére 42 000 Ft összegben,

b) az illetménykiegészítést az érettségi iskolai végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 10%-ban, a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 30%-ban állapítja meg.

(4b) A Polgármester és alpolgármesterek személyi juttatásai a 3. számú melléklet XI. cím alatt kerültek megtervezésre.

(5) A Közgyűlés a több éves kihatással járó kötelezettségek előirányzatait éves bontásban az 5., 5.a., 5.b. számú mellékletek szerint fogadja el azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait a tárgyévi költségvetés elfogadásakor állapítja meg.

(6) A Közgyűlés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésében előírt követelmények, valamint az Áht. 24. § (4) bekezdésben foglalt tájékoztató mérlegek és kimutatások tartalmát e rendelet: 1., 1.a., 1.b., 1.c., 2., 3., 3.a., 3.b., 3 c., 4., 4.a., 5., 5.a., 5.b., 5.c., 6., 7., 8. számú mellékleteiben foglalt tartalommal állapítja meg.

6. § (1) A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 35. § alapján az önkormányzati működésre és az ágazati feladatok ellátására nyújtott támogatásokat az 1. számú melléklet tartalmazza, a támogatások jogcímeit és összegét a 1.a. számú melléklet részletezi.

(2) Az állam által nyújtott általános célú és kötött felhasználású működési támogatások e rendelet 1.b. számú melléklete szerint az intézmények, valamint az Önkormányzat költségvetésében maradéktalanul megtervezésre kerültek.

(3) Az egészségügyi alapellátást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közvetlenül finanszírozza. Az e célra tervezett kötött felhasználású előirányzat 220 648 000 Ft, mely a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága költségvetésében maradéktalanul megtervezésre került.

(4) A Polgármesteri Hivatal nevében végzett tevékenységek bevételi és kiadási előirányzatai az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 24. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kerültek megtervezésre.

4. A költségvetés tartalékai

7. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat egyes feladatainak ellátásához a felhasználásra vonatkozóan célokhoz és feltételekhez kötött, valamint általános jellegű, e rendelet 3. számú melléklete XIII. Tartalékok címen 1 442 256 078 Ft előirányzatot állapít meg.

(2) A tartalékokkal (3. számú melléklet 13.1-13.3 alcímek) való rendelkezés (átcsoportosítás) jogát Szolnok Megyei Jogú Város Polgármestere (továbbiakban: Polgármester) gyakorolja. A Polgármester a céltartalékon jóváhagyott előirányzatokat jogosult átcsoportosítani a központi kezelésű feladatokra, vagy a költségvetési intézmények részére.

(3) A céltartalékok előirányzatai nem léphetők túl, a céltartalékon képződő maradvány a költségvetés általános tartalékát növeli.

(4) A Közgyűlés a működés - üzemeltetés - fenntartás feladataira e rendelet 3. számú mellékletének 13.1 alcím szerinti részletezettséggel együttesen 368 218 284 Ft „Működési költségvetés céltartaléka” előirányzatot állapít meg.

(5) A Közgyűlés a Működési költségvetés céltartalékon belül „Energia kincstári tartalék” előirányzatot határoz meg 30 240 000 Ft összegben. Az előirányzat tartalmazza az energia kincstár üzemeltetési díját, valamint az energia árak változásának tartalékát, melynek felhasználására a Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert.

(6) A Közgyűlés, a Működési költségvetés céltartalékon belül „Egyéb működési feladatok tartaléka” előirányzatot határoz meg 337 978 284 Ft összegben, az e rendelet 3.a. számú mellékletében részletezett feladatokra.

(7) Az egyéb működési feladatok tartalékán belül a Közgyűlés „Intézményi feladatok céltartaléka” előirányzatot állapít meg 246 658 118 Ft összegben.

(7a) Az Intézményi feladatok céltartaléka előirányzaton belül a költségvetési intézményekben folyó gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében „Teljesítményösztönzési célelőirányzat” előirányzatát a Közgyűlés 115 145 625 Ft összegben határozza meg. Az előirányzat az évközben jelentkező többletfeladatok ellátásához, a rehabilitációs hozzájárulás megfizetéséhez, a működés hatékonyságát javító fejlesztésekhez, valamint a képzett munkaerő biztosításához szükséges költség forrására használható fel, melyről - szakmai javaslat alapján - a Polgármester dönt.

(7b) Az Intézményi feladatok céltartaléka előirányzaton belül az „Üres álláshelyek tartaléka” jogcímen elkülönített 32 712 493 Ft előirányzat felhasználására az intézmények által dokumentált, tényleges kifizetéseknek megfelelően, külön igénylés alapján negyedévenként kerül sor.

(7c) Az Intézményi feladatok céltartaléka előirányzaton belül a „Szent Tamás Görög Katolikus Általános Iskola működési hozzájárulás” jogcímen elkülönített 98 800 000 Ft intézményhez történő átcsoportosítására az intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerinti ütemben kerül sor.

(8) A Közgyűlés a gazdasági társaságoknál folyó gazdálkodás hatékonyságának növelése, különös tekintettel a működés hatékonyságát javító fejlesztésekhez, valamint a képzett munkaerő biztosításához szükséges költség forrására a „Gazdasági társaságok feladatának motivációs tartaléka” előirányzatot állapít meg 65 320 166 Ft összegben. A tartalék felhasználására -szakmai javaslatot követően- a Polgármester jogosult.

(9) A Közgyűlés az Egyéb működési feladatok tartalékán belül a szünidei étkezés feladatainak biztosítására 22 000 000 Ft-ot, továbbá a közművelődési intézmények, szervezetek érdekeltségnövelő pályázatához kapcsolódó önerő fedezetére 4 000 000 Ft-ot állapít meg.

(10) A Közgyűlés az önkormányzati vagyon értékének megőrzése, a hatékony vagyongazdálkodás elősegítése érdekében, valamint egyes pályázati forrásból megvalósítani tervezett fejlesztések önrészének fedezetéül „Fejlesztési feladatok céltartaléka” előirányzatot állapít meg 1 014 037 794 Ft összegben. A tartalék felhasználására - szakmai javaslatot követően - a Polgármester jogosult.

(10a) A Fejlesztési feladatok céltartaléka tartalmazza az idősellátó rendszer fejlesztéséhez, különös tekintettel a Vízpart krt.-i idősek otthona fejlesztéséhez, a Móra Ferenc úti parkfejlesztéshez és a Szolnoki Atlétikai Centrum befejezéséhez szükséges kiadási előirányzatokat is. A Közgyűlés a tartalék felhasználására felhatalmazza a Polgármestert.

8. § (1) A Közgyűlés a költségvetés „Általános tartalékát” 60.000.000 Ft-ban állapítja meg, mely előirányzat az évközi elmaradt bevételeinek pótlását, az év közben felmerülő többletkiadások forrásigényét biztosítja.

(2) Az általános tartalék az első félévben időarányosan használható fel.

5. Költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok

9. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak szerint az Önkormányzat biztosítja a Szolnok Városi Óvodák és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága intézményekben, továbbá a közigazgatási területén a tankerületi központ, és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményekben és az Önkormányzat közigazgatási területén a köznevelési fenntartó által üzemeltetett kollégiumban elhelyezett gyermekek részére - az érintett nevelési-oktatási intézmények által közölt adatok alapján - az intézményi gyermekétkeztetést.

(2) Az Önkormányzat a gyermek és tanulók részére nyújtott élelmezési szolgáltatást Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága, valamint a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye útján biztosítja.

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. §-ban meghatározottak részére az Önkormányzat - figyelemmel a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltakra - Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata útján biztosítja a szünidei gyermekétkeztetést.

10. § (1) A Közgyűlés bizottságai feladatkörébe utalt előirányzat-felhasználásra vonatkozó döntési jogkör gyakorlásához, e rendelet 3. számú mellékletében részletezettek szerint együttesen 36 396 730 Ft előirányzatot állapít meg a Közgyűlés.

(2) Amennyiben a bizottság előirányzat-felhasználási döntése alapítvány támogatását eredményezi, úgy a bizottsági döntés előirányzat-felhasználásra vonatkozó előterjesztésnek minősül, melynek elfogadásáról a Közgyűlés dönt.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzaton belül az Egészségügyi, Sport, Turisztikai és Szociális Bizottság a 3. számú melléklet 4.2.4. alcímen tervezett „Sport célú támogatás” jogcímen 28 000 000 Ft, a 3. számú melléklet 4.3.3. alcímen tervezett „Egészségügyi prevenciós feladatok támogatása” jogcímen 1 000 000 Ft, a 3. számú melléklet 4.4.4. alcímen tervezett „Idősügyi szervezetek pályázati úton történő támogatása” jogcímen 1 900 000 Ft, a 3. számú melléklet 4.4.5. alcímen tervezett „Civil szervezetek pályázati úton történő támogatása” jogcímen 2 500 000 Ft, együttesen 33 400 000 Ft előirányzat felhasználásában illetékes.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzaton belül a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság a 3. számú melléklet 2.9.8 során tervezett „Bűnmegelőzési és Közbiztonsági feladatok támogatása” jogcímen 1 400 000 Ft, a 3. számú melléklet 6.1 alcímen tervezett „Környezetvédelmi Alap” jogcímen 1 596 730 Ft, együttesen 2 996 730 Ft előirányzat felhasználásában illetékes.

(5) Az Önkormányzat által, nem önkormányzati tulajdonú és fenntartású, vagy nem önkormányzati feladatot ellátó szervezeteknek nyújtott - 100 ezer Ft feletti - támogatás folyósítás feltétele annak igazolása, hogy a támogatottnak nincs adó (beleértve a helyi adót és gépjárműadót is), vám és társadalombiztosítási tartozása.

(6) Az Önkormányzat által, az előző bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezetnek nyújtott támogatás folyósításának feltétele a támogatott írásos nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy nincs adó (beleértve a helyi adót és gépjárműadót is), vám és társadalombiztosítási tartozása.

11. § (1) A 2. számú mellékletben nevesített intézmények előirányzat-felhasználási jogkörrel a személyi juttatások és az ahhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzat vonatkozásában minden esetben, az egyéb előirányzataik vonatkozásában jogszabály vagy az irányító szerv döntései alapján rendelkeznek.

(2) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmények előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek a 2. számú mellékletben számukra meghatározott előirányzatok felett.

(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező Szolnok Városi Óvodák és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága az előirányzatai feletti előirányzat-felhasználási jogkörét a gazdálkodási tevékenységét ellátó Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálatával kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja.

(4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező Damjanich János Múzeum, Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus, valamint a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény az előirányzatai feletti előirányzat-felhasználási jogkörét a gazdálkodási tevékenységét ellátó Szolnoki Kulturális Ellátó Szervezettel kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja.

(5) Az intézmények a 2. számú mellékletben foglalt részletezettséggel megállapított önkormányzati támogatást csak közfeladataik ellátására használhatják fel.

(6) Az intézmények előirányzat-módosítási hatáskörükben - az Önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett - bevételi és kiadási előirányzatuk főösszegét és a megfelelő részelőirányzatokat a tervezett bevételi főösszeget meghaladó, ténylegesen teljesített bevételükből a ténylegesen teljesített bevétel mértékének megfelelő értékhatárhoz kötötten megemelhetik az alábbiak szerint:

a) a bevétel megszerzéséhez szükséges közvetlen költségek fedezetének biztosítása mellett emelhetők a működési kiadások;

b) az átvett pénzeszközök, valamint a támogatások és a támogatásértékű bevételek esetében a megkötött megállapodás szerinti mértékben és kiadási jogcím szerint emelhető a bevétel és a kiadás egyaránt.

(7) Az intézmények a többletbevételük terhére vállalt, felhalmozási jellegű kiadási előirányzataikat csak a Közgyűlés jóváhagyását követően emelhetik fel.

(8) Az intézmények vezetői munkáltatói és bérgazdálkodói jogkörük gyakorlása során nem vállalhatnak olyan tartós kötelezettséget, amely többlet önkormányzati támogatást eredményez 2019. évre, illetve az azt követő évekre.

(9) A személyi juttatások kiemelt előirányzat terhére vállalt kötelezettségek esetében akkor is szükséges pénzügyi ellenjegyzés a fedezet rendelkezésre állásáról, ha a számfejtés és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok a kincstár által működtetett központosított illetmény számfejtési rendszeren keresztül történik.

(10) Az intézményeknek az ellátottak részére nyújtott élelmezési szolgáltatáshoz - az intézmények által tervezett élelmezési napok szerint - az Önkormányzat támogatást nyújt. A 2019. évi költségvetési zárási feladatok keretében az e rendelet III-IV. számú függelékében szereplő tervezett élelmezési napok és térítési díjak, valamint a tényleges élelmezési napok és teljesített térítési díjak alapján az önkormányzati támogatás elszámolásra kerül.

(11) A 2019. évi költségvetési zárási feladatok keretében az e rendelet II. számú függelékében szereplő tervezett energia felhasználási normák alapján az Energia kincstár körébe tartozó intézmények részére biztosított önkormányzati támogatás a tényleges igénybevételnek megfelelően elszámolásra kerül.

(12) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmények - a kijelölt intézményekkel kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltakra is figyelemmel - kötelesek a gazdálkodás vitelét, valamint számviteli rendjét meghatározó szabályzataikat a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével elkészíteni, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani.

(13) Feladat elmaradásából származó - személyi és dologi - megtakarítások felhasználására csak a Közgyűlés döntésének megfelelően kerülhet sor.

(14) Az e rendeletben meghatározott kiemelt előirányzatokat az intézmények kötelesek betartani, illetve betartatni. Az előirányzat túllépés megakadályozása az intézményvezetők kiemelt feladata és felelőssége.

12. § A nemzetiségi önkormányzatok támogatása tartalmazza a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében foglalt feladatellátáshoz kapcsolódó költségek fedezetét.

13. § (1) Az Önkormányzat számára év közben meghatározott célra támogatásként, támogatásértékű bevételként vagy átvett pénzeszközként érkezett bevételek a bevételi és kiadási előirányzatokat azonos összeggel módosítják. Az ily módon biztosított források felhasználásáról, az intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításainak jóváhagyásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, az emiatt szükségessé váló költségvetési rendelet módosításáról a Közgyűlés szükség szerint, de legalább negyedévente dönt.

(2) A Közgyűlés és szervei az államháztartáson kívüli források átvételéről és átadásáról a 25/2013. (VI.28.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint döntenek.

(3) Amennyiben év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, vagy szükségessé válik, hogy az Önkormányzat lemondás alapján előirányzatot csökkentsen, az ezekkel kapcsolatos előirányzat módosításokról a Polgármester döntést hozhat.

(4) A Közgyűlés - figyelemmel az Ávr. 43/A. § (2) bekezdésében foglaltakra - felhatalmazza a Polgármestert, hogy az e rendelet 3. számú mellékletében foglalt alcímeken belül, valamint egy-egy címhez tartozó alcímek között a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően átcsoportosításokat hajtson végre.

(5) Az 1.c. számú melléklet 1.3.1.1 pontjában szereplő bevételi előirányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 18. §-ban foglaltaknak megfelelően a víziközmű-fejlesztés finanszírozását szolgálja.

14. § (1) A 3. számú melléklet VIII. címben nevesített fejlesztési feladatok előirányzatai tartalmazzák a projektek előkészítési, kivitelezési, lebonyolítási munkálataira szükséges kiadások fedezetét. A tervezett feladatok megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásokat ennek figyelembevételével kell megtenni.

(2) A 3. számú melléklet VIII. címben nevesített 8.45. „Projekt feladatok ellátása” jogcímen 248 053 405 Ft összegű előirányzat tartalmazza az előző évről áthúzódó tervezési, valamint projekt lebonyolítási feladatok kiadásainak elszámolását, valamint az indításra tervezett beruházások koncepciói és engedélyes tervei elkészítésére, a fejlesztések előkészítésére, megvalósítására szolgáló forrásokat. A rendelkezésre álló előirányzat felhasználásakor figyelemmel kell lenni a területi operatív programok kiírására, valamint a megjelent pályázati felhívásokra. A tervezett feladatok megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásokat ennek figyelembevételével kell megtenni.

(3) A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében az indításra tervezett beruházások előkészítésére megelőlegezett forrásokat a projektek elszámolható költségelemeinek részévé kell tenni, amennyiben arra az érintett pályázati felhívás lehetőséget nyújt.

(4) Áfa levonási joggal érintett fejlesztés esetén a költségvetési egyensúly és likviditás biztosítása és az áfa 2019. éven belüli visszaigénylése érdekében

a) legkésőbb 2019. szeptember 30-i teljesítési dátummal kiállított és benyújtott számlát lehet befogadni, ha

aa) a fizetés tárgyévben esedékes, vagy

ab) a beszerzés fordított adózás hatálya esik, és

b) az áfa levonását megalapozó bevételszerző tevékenységre irányuló szerződést legkésőbb a kiviteli szerződés megkötéséig meg kell kötni.

(4a) Az (4) bekezdésben foglaltakat a vonatkozó közbeszerzési eljárások ajánlati dokumentációjába is bele kell foglalni.

(4b) Egyes fejlesztések tervezett megvalósítása érdekében a (4) bekezdésben foglaltaktól legfeljebb 300 millió Ft összegű áfa visszaigénylés erejéig, a költségvetési egyensúly és likviditás biztosítása mellett - a 4. § (5) bekezdésben foglaltak mellett- a Polgármester jogosult eltérni.

(5) A fejlesztési feladatok részbeni fedezetét biztosító átvett pénzeszközök, valamint számításba vett egyéb, nem önkormányzati források teljesítésének elmaradása, az üzemeltetési, fenntartási feladatok pénzügyi forrásának hiánya esetén a fejlesztések elindításáról, illetve folytatásáról - az új körülményre való tekintettel - a Közgyűlés külön döntést hoz.

(6) Indításra tervezett fejlesztési feladat - az út- és járda felújítások kivételével - esetén a fejlesztés indítására vonatkozó döntés megalapozása érdekében - az üzemeltetési költségeket és azok biztosíthatóságára vonatkozó elképzeléseket is tartalmazó - üzemeltetési koncepciót legkésőbb a kiviteli szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás megindításáig a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Az üzemeltetési koncepció Közgyűlés általi jóváhagyása nélkül a közbeszerzés nem indítható el.

15. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzatai teljesítésében a tervezetthez viszonyított kiesés esetén a költségvetésben tervezett feladatok megvalósíthatóságáról, a forráshiány megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről a Közgyűlés szükség szerint dönt.

(2) A költségvetés kiadási előirányzatai között nem szereplő feladatra, a tervezett feladat előirányzatát meghaladó kiadási szükségletre kötelezettségvállalás vagy pénzügyi kötelezettséget keletkeztető intézkedés nem tehető.

(3) A költségvetés bevételi előirányzataiban nem szereplő, vagy a tervezett előirányzatot meghaladó ténylegesen teljesített bevételek - kivéve a kötött felhasználási célú átvett forrásokat - a kiadási előirányzatokban szereplő feladatok megvalósításának elmaradásából, illetve a tervezettnél kisebb ráfordítással megvalósított feladatok előirányzati maradványából keletkező kiadási megtakarítások a költségvetés általános tartalékát növelik.

(4) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az átmenetileg szabaddá váló saját bevételekből származó pénzeszközökből államilag garantált hozamú értékpapír vásárlására, vagy ilyen jellegű betétben történő pénzeszköz elhelyezésre.

16. § (1) A költségvetés végrehajtását az intézmények tekintetében a Polgármesteri Hivatal köteles ellenőrizni, az Önkormányzat éves ellenőrzési munkatervében foglaltak szerint. Az ellenőrzés tapasztalatairól a Polgármester a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a Közgyűlést tájékoztatni.

(2) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmény vezetője köteles gondoskodni a saját és a hozzá rendelt intézmények belső ellenőrzésének megszervezéséről.

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetője köteles gondoskodni a gazdasági társaság belső ellenőrzésének megszervezéséről.

17. § Az Önkormányzat tulajdonosi minőségében hozott döntései a költségvetésben tervezett feladatok megvalósítását, a pénzügyi források felhasználhatóságát átmenetileg sem korlátozhatják.

18. § (1) Önkormányzati biztost kell kirendelni, ha az intézmény 30 napon túli lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy harminc millió forintot.

(2) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmény vezetője az (1) bekezdésben foglalt határérték 50%-nak elérésekor haladéktalanul köteles Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzőjének bejelentést tenni a tartozás fennállásáról.

(3) Az önkormányzati biztos kijelölését a Közgyűlés a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően teszi meg.

19. § (1) Az intézmények, valamint a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az általuk ellátott közfeladatok hatékonyságát javító intézkedésekkel a gazdaságosság, takarékosság, célszerűség követelményeinek érvényesítésével kötelesek elősegíteni a költségvetés pénzügyi egyensúlyának megőrzését.

(2) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az üzleti tervben foglaltak teljesüléséről, a kiadásaik és bevételeik alakulásáról havonta információt kötelesek szolgáltatni a Polgármester részére.

(3) Az - önkormányzati támogatásban részesülő - önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kötelesek az éves önkormányzati támogatás 3%-ának megfelelő tartalékot képezni elsősorban fejlesztési feladatokra, beszerzések megvalósítására. A tartalék felhasználására - a Polgármester döntése alapján - az I-III. negyedévi teljesítési adatok függvényében kerülhet sor. Az erre vonatkozó kötelezettséget és eljárásrendet a támogatási szerződésekbe bele kell foglalni.

20. § (1) A bérlakás-privatizációs bevételek felhasználására vonatkozó elszámolást az e rendelet I. számú függeléke tartalmazza.

(2) A Közgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazással nem kíván élni.

(3) A költségvetés teljesítéséről, a bevételek és kiadások alakulásáról a Közgyűlést havonta tájékoztatni kell.

(3a) E rendelet 7. § (2), (5), (7a), (8),(10) bekezdéseiben, a 13. § (3)-(4), 15. § (4) bekezdéseiben, valamint a 19. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni a Közgyűlés részére, és a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat módosítási jogkör 2019. december 31-ig gyakorolható.

(4) E rendeletben foglaltak végrehajtásáról a 2019. évi zárszámadásról szóló rendeletben kell számot adni.

(5) A Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása működésével kapcsolatos bevételek és kiadások e rendelet 1. számú mellékletében teljeskörűen megtervezésre kerültek, azzal, hogy az 1.számú mellékletben „bevételek” jogcímen szereplő 1 133 051 905 Ft az 1.2 alcím alatt szereplő önkormányzat működési támogatásait növeli meg az 1.a számú melléklet szerinti jogcímen, és az 1. számú melléklet „kiadások” jogcím 1 133 051 905 Ft előirányzat az Egyéb működési célú kiadások kiemelt előirányzat összegét növeli. A Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása működésével kapcsolatos bevételek és kiadások vonatkozásában a Közgyűlés döntési jogkörrel nem rendelkezik.

6. Záró, hatályba léptető rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet 2019. február 28-án 11 óra 07 perckor lép hatályba, azzal, hogy az Áht. 25. § (3)-(4) bekezdése szerinti előirányzat teljesítések az e rendelet által meghatározott kiadási és bevételi előirányzatokba beépültek.

(2) Hatályát veszti Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2019. évi költségvetését megállapító rendelet előkészítéséről szóló 246/2018. (XI. 29.) számú közgyűlési határozat.

Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2019. február 28-i ülésén

Szalay Ferenc s. k. Dr. Sebestyén Ildikó s. k.
polgármester jegyző

2019. évi költségvetési rendelet szöveges indoklása

1-2. § A költségvetési rendeletben kell meghatározni azt a kört, akiket a költségvetés végrehajtása valamilyen módon érint.

A korábbi években bevezetett integrált számviteli rendszer biztosítani tudja az egyes szakmai feladatok részletes előirányzati és teljesítési adatainak figyelemmel kísérését. Ezek a feladatok tervezési alapegységet jelentenek, melyek alkalmazását az elmúlt évek költségvetési rendeletei határozták meg. A bevételi és kiadási előirányzatok beazonosítása indokolttá tette a címrend alkalmazását. A szabályozás biztosítja a folyamatos információkat a tervezett feladatok megvalósításáról.

A korábbi évek jogszabályi változásai miatt a Polgármesteri Hivatalban előirányzott ágazati feladatok megoldását szolgáló előirányzatokat külön önkormányzati címen kellett megtervezni. Ez azt jelentette, hogy a Polgármesteri Hivatal - mint intézmény - előirányzataiban az apparátus működésével kapcsolatos kiadások kerültek megtervezésre.

Az Áht * . 23. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a költségvetési rendeletben a bevételek és kiadások részletezését be kell mutatni a kötelező és önként vállalt feladatok bontásában is. Ennek az előírásnak tesz eleget az előirányzatok 3.c. számú melléklet szerinti csoportosítása.

3-4. § Az Áht. 23. § (2) bekezdés c)-e) pontjai alapján a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell a bevételek és kiadások teljes körű számbavétele után létrejött hiány mértékét, és a hiány megszüntetésének módját.

A Közgyűlés a működési és a felhalmozási forráshiány megszüntetését belső finanszírozási bevételekből - az előző évek pénzmaradványából - valamint kamatozó kincstárjegy értékesítéséből biztosítja.

A költségvetési egyensúly megteremtése mellett, az egyensúly megtartása érdekében a bevételek növelését, illetve a kiadások csökkentését eredményező intézkedések megtételét is szorgalmazza a rendeleti előírás. Az intézkedéseknek az Adósságkezelési Komplex Program megállapításáról szóló 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozatban elfogadott elvek és irányok képezik az alapját.

Mindezeken túl a központi költségvetésben a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásaira benyújtható pályázatok elkészítést, források igénylését irányozza elő a rendelet.

A bevételi teljesítések időbeni szóródása, illetve a kiadási szükségletek teljesítése, a késedelmes fizetés elkerülése, valamint egyéb pénzellátási gondok elhárítása érdekében a rendelet 4. § (4) bekezdése likvid hitelkeretet határoz meg.

Az 5.b. számú melléklet tartalmazza a 2019. évben megvalósuló ill. folyamatban lévő fejlesztéseket. A rendelet 4. § (5) bekezdése tartalmazza azokat az intézkedéseket, mellyel biztosítható a fejlesztések megvalósításához szükséges közel 2,5 milliárd Ft áfa finanszírozása úgy, hogy a költségvetés likvid egyensúlya ne sérüljön, a működtetés biztonságosan finanszírozható legyen.

5. § Az (1), valamint az (2) bekezdésekben kiemelt tételek, az Áht. 23. § (2b) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 24. §-ban foglalt előírások szerint kerültek be a költségvetési rendeletbe.

A hatékony és célszerű bérgazdálkodás megköveteli, hogy az önkormányzat által irányított költségvetési intézményekben a feladatellátáshoz rendelt személyi kiadásokhoz álláshelyek legyenek kapcsolhatók.

A (4a) bekezdésben foglaltak szerint a Közgyűlés a Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában élni kíván azon törvényi felhatalmazással, mely szerint az illetményalapot a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - saját forrásai terhére magasabb összegben határozza meg.

A polgármester és alpolgármesterek bérét és járulékait az Önkormányzati igazgatási kiadások között kell tervezni. A (4b) szakasz ezen szabályt rögzíti.

Az Áht. 24. § (4) bekezdése meghatározza a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatásra kerülő mérlegek és kimutatások tartalmát. Az (5) valamint a (6) bekezdésekben előírt mellékletek hivatottak azt biztosítani, hogy a jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezet a hatályos jogszabályoknak megfeleljen.

6. § Az (1)-(2) bekezdésekben megfogalmazottak Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 34. § alapján az önkormányzatok működéséhez és az ágazati feladatok ellátásához nyújtott jórészt kötött felhasználású állami juttatások jogcímeit és előirányzatait tartalmazzák. Az előirányzatok az intézmények által ellátott feladatok részbeni forrását teremtik meg, egyúttal biztosítják, hogy a törvényi előírásnak megfelelően feladathoz kapcsolódó támogatások a feladatellátás forrását biztosítsák.

A szabályozási változásoknak megfelelően az önkormányzati hivatal működésével kapcsolatos kiadások az intézményi kiadások keretében - a Polgármesteri Hivatal és a Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete előirányzataiban - kerültek megtervezésre.

7. § A rendelet e szakasza egyrészt meghatározza azokat a tartalmi és eljárási szabályokat, amelyeket a céltartalék felhasználása során érvényesíteni kell, másrészt célok szerint csoportosítja és részletezi a tartalékok előirányzatait.

Az (1)-(3) bekezdések a költségvetési céltartalék megállapításával és felhasználásával kapcsolatos feladatokat és eljárásrendet foglalják össze.

A (4)-(10) bekezdésekben megfogalmazott költségvetési céltartalékok egyes önkormányzati működési és fejlesztési feladatok ellátásához biztosítanak előirányzatokat. A tartalékok felhasználására vonatkozó intézkedés a célok megvalósítására irányuló feltételek teljesítéséhez kötött.

A (4) bekezdésben a „Működési költségvetés céltartaléka” feladataira elkülönített előirányzatok kerültek összefoglalásra.

Ezen belül a (5) bekezdésében az „Energia kincstári tartalék” előirányzatai egyrészt tartalmazzák a energetikai üzemeltetés szerződésben foglaltak szerint díjazást, ill. fedezetet nyújtanak az energia árváltozás esetleges többletköltségeire.

A szakasz (6) bekezdése egyes üzemeltetési, működtetési feladatok ellátására biztosít forrásokat. A tervezett előirányzatok feladatonkénti kibontását a 3.a. számú melléklet tartalmazza.

A (7) bekezdésben megfogalmazott céltartalék a költségvetési intézmények feladatellátáshoz kapcsolódik. Ezen belül a teljesítményösztönzési célelőirányzat az évközben jelentkező többletfeladatok ellátásához, a rehabilitációs hozzájárulás megfizetéséhez, a humánerőforrást megtartó intézkedésekhez, valamint a működés hatékonyságát javító fejlesztésekhez használható fel.

Az Üres álláshelyek tartaléka előirányzat az intézmények által 2019. január 1-én betöltetlen álláshelyek bértömegének feleként került meghatározásra. A tartalék felhasználására az intézmények által dokumentált, tényleges kifizetések alapján kerülhet sor.

A Szent Tamás Görög Katolikus Általános Iskola működéséhez az Önkormányzat az intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerinti járul hozzá.

A gazdasági társaságok feladatának motivációs tartaléka a gazdasági társaságoknál folyó gazdálkodás hatékonyságának növelését, működés hatékonyságát javító fejlesztések elősegítését, valamint a képzett munkaerő megtartását szolgálja.

A (9) bekezdés rögzíti a szünidei étkezés feladatainak biztosítására, valamint a közművelődési intézmények, szervek állománygyarapító pályázatához kapcsolódó önerő fedezetére szolgáló forrásokat.

A „Fejlesztési feladatok céltartaléka” előirányzat az egyes pályázati forrásból megvalósítani tervezett fejlesztések pályázati önrészét, valamint a fejlesztések előkészítését biztosító logisztikai feladatok forrását tartalmazza.

Az előirányzat tartalmazza az idősellátó rendszer fejlesztéséhez, ennek részeként a Vízpart krt.-i idősek otthona fejlesztéséhez, a Móra Ferenc úti parkfejlesztéshez és a Szolnoki Atlétikai Centrum befejezéséhez szükséges kiadási előirányzatokat is.

8. § Az általános tartalék jelzi annak szükségességét, hogy a költségvetési egyensúly megtartása, a gazdálkodás biztonsága kiemelt feladat.

Az előirányzat egyrészt lehetőséget teremt a tervezett bevételek kieséséből származó kompenzációra, másrészt évközben jelentkező újabb feladatok megvalósítására. Fedezet nyújt az év közben esetlegesen igénybevételre kerülő likvid hitel, ill az áfa finanszírozási hitel kamataira. Az általános tartalék feladata az is, hogy a költségvetésben tervezett feladatok ellátásában elérhető megtakarításokat és az év közben keletkező többletbevételeket összegyűjtse.

9. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a korábban települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények működtetése a tankerületi központ feladata 2017. január 1-jétől. Az önkormányzati feladatrendszer fenti módosulását követően Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata továbbra is ellátja a hozzá tartozó (óvodai, bölcsődei) intézmények pénzügyi-gazdasági feladatait a köztük létrejött munkamegosztási megállapodás alapján, valamint az intézmények feladatellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon működtetését (üzemeltetését, karbantartását) a fenntartóval kötött vagyonkezelési szerződés alapján.

Feladata továbbá Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott óvodában és a közigazgatási területén a tankerületi központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezés és két további étkeztetés biztosítása.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a helyi önkormányzatok feladatává tette a szünidei gyermekétkeztetés biztosítását az arra jogosultak részére. Az Önkormányzat - figyelemmel a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltakra - ezt a feladatot Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata útján biztosítja.

10. § Az (1)-(4) bekezdésekben megfogalmazottak az Önkormányzati bizottságok döntési jogkörébe utalt előirányzat-felhasználásokat szabályozzák.

Annak érdekében, hogy az Önkormányzatnál kezelt feladatok keretében megtervezett előirányzatok felhasználására vonatkozó bizottsági illetékesség egyértelmű legyen, a rendelet 10. § (3)-(4) bekezdései felsorolják, és a bizottságokhoz rendelik a költségvetésben tervezett, bizottsági kötelezettségvállalásokkal felhasználható előirányzatokat.

A szabályozás lényeges eleme az, hogy ha a bizottsági döntés alapítvány támogatásáról szól, akkor a bizottság által hozott döntés előirányzat-felhasználási kezdeményezésnek minősül, melyet a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Erre az eljárásra azért van szükség, mert a Közgyűlés döntési jogköréből az alapítványok számára támogatás biztosítása - forrás átadása - másra nem ruházható át (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 4. pont).

A (5) - (6) bekezdésekben előírt szabályozás azt célozza, hogy az önkormányzati támogatás alapvetően és elsősorban annak a célnak a megvalósítását szolgálja, amire a támogatást a döntést hozó biztosította, és ne a különböző adó, vám és egyéb tartozások megfizetéséhez teremtsen forrást.

11. § A 11. § a költségvetési intézmények gazdálkodására vonatkozó szabályokat és előírásokat tartalmazza.

Az (1)-(2) bekezdésekben megfogalmazottak az Ávr. 7. § tartalmi követelményeit követik. Az elmúlt években bevezetett szabályozás a gazdasági szervezettel való rendelkezés alapján különbözteti meg az intézményeket. A besorolás ennek megfelelően eldönti az előirányzatok feletti felhasználási jogkör gyakorlását is.

Az Ávr. 9. § -a alapján, ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv köteles egy gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében ellátja a gazdálkodási tevékenységet.

Ennek a szabálynak tesz eleget a (3) és (4) bekezdésében megfogalmazott szabályozás. A bekezdésben hivatkozott munkamegosztási megállapodást a Polgármester hagyja jóvá.

Az (5)-(9) bekezdésekben megfogalmazott szabályok a költségvetés stabilitását, a felelős gazdálkodási szemlélet erősítését célozzák.

A (9) bekezdés az Ávr. előírásain túl további szigorítást tartalmaz a személyi juttatások kiemelt előirányzat terhére vállalt kötelezettségek esetében, ugyanis a fedezet rendelkezésre állásáról szóló pénzügyi ellenjegyzést minden esetben kötelezővé teszi.

A (10) bekezdésben az intézmények által az ellátottak részére biztosított élelmezési feladatokhoz adott önkormányzati támogatás elszámolása kerül szabályozásra. A gyermekélelmezési kiadásokhoz az önkormányzat az intézményi igényeknek megfelelő, az élelmezési rezsi kiadások fedezetét teljeskörűen biztosító támogatást nyújt. A támogatás céljellegű, ezért az elszámolásnak is ennek megfelelően kell történnie. A kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetéshez az állam kötött felhasználású támogatást biztosít, melynek felhasználásáról a 2019. évi zárási feladatok keretében kell számot adni.

A (11) bekezdésben megfogalmazottak az energiakincstár működéséből eredő önkormányzati támogatások elszámolását biztosítják.

Az (12)-(13) bekezdésekben rögzítettek a szabályszerűségi követelmények betartását emelik ki. A gazdálkodási fegyelem érvényesüléséhez nélkülözhetetlen a naprakész, hatályos szabályozásnak megfelelő intézményi szabályzatok megléte. Ezek aktualizálása a hatékony és takarékos gazdálkodás érdekében elkerülhetetlen.

Az intézmények előirányzatai az alapító okiratban megfogalmazott közfeladatok ellátásához biztosítanak forrásokat. Amennyiben az intézménynél a tervezetthez képest megtakarítás jelentkezik, és az feladatelmaradásból származik, úgy ennek a megtakarításnak a felhasználására intézményi hatáskörben nem lehetséges.

A (14) bekezdésben az intézményi kiemelt előirányzatok betartását nyomatékosító szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az előirányzatokkal érintett területek kiemelt figyelmet kapjanak mind a szakmai, mind a gazdálkodói munkában.

12. § A szakasz rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok támogatása tartalmazza a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében foglalt feladatellátáshoz kapcsolódó személyi és dologi költségek fedezetét.

13. § A megfogalmazottak arra épülnek, hogy az Áht. 34. §-a előírja a költségvetés módosításával kapcsolatos szabályokat. Az előirányzat módosítás keretében, a teljes körűség biztosítása érdekében, a költségvetési rendelet módosítás előterjesztésekor kell az átruházott hatáskörben hozott döntéseket is a Közgyűlés elé terjeszteni.

A vonatkozó jogszabályok és a kialakult gyakorlat alapján célszerű az előirányzat módosításokat legalább negyedévenként testület elé terjeszteni, figyelemmel az önkormányzati költségvetési rendelet utolsó módosításának - az éves költségvetési beszámoló elkészítéséig - határidejére.

Fontos szabály, hogy a (3) bekezdésben megfogalmazott lemondás fogalma alatt, az önkormányzat által kezdeményezett előirányzat csökkentésről van szó, és nem arról, ha év közben az Országgyűlés az Áht. 14. § (3) bekezdésben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli. Ebben az esetben az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

A (4) bekezdésben megfogalmazottak a számviteli előírások jelentős változásával függnek össze. Az elmúlt években bevezetett szabályozás a költségvetési előirányzati könyvelés jelentőségét kiemelte azáltal, hogy szigorú előírásokat tartalmaz a pénzügyi kötelezettségek, számlák kiegyenlítéséhez. Azon szabály, mely szerint előirányzat nélkül kötelezettség nem vállalható és teljesítés nem könyvelhető, azon szabálynak a vonatkozó számviteli előírások alapján a kiemelt előirányzatok szintjén is érvényesülnie kell. Ez a szabály egyrészt a tervezés - kiemelt előirányzati szintre is kiterjedő - pontosságát és fontosságát is igényli. Másrészt a pénzügyi kötelezettségek, számlák határidőn belüli kiegyenlítéséhez az előirányzat módosítás fontosságát és naprakészségét teszi szükségessé.

Az egy - egy tervezési alapegység előirányzatát meghaladó, de az alcím előirányzatán belül maradó, valamint egy-egy címhez tartozó alcímek közötti kiadás teljesíthetőségét előirányzat módosításhoz köti, ugyanez a helyzet a tervezési alapegységen belül maradó, de a kiemelt előirányzatok közötti eltérések esetén is. Ha az előirányzat módosítás közgyűlési jogkörben marad, akkor havonta egy alkalommal lesz mód az ilyen jellegű, technikai módosítások átvezetésére, majd ezt követően a számlák kiegyenlítésére. Ez a helyzet a jelentős többlet adminisztráció mellett a számlák késedelmes kiegyenlítését is okozhatja. Ezt a helyzetet hidalja át a javasolt felhatalmazás.

Az (5) bekezdésben a vízi közmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 18. §-a értelmében „ha jogszabály vagy az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a vízi-közmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására használhatja fel.” E törvényi előírásnak megfelelően került szabályozásra a rendeletben a koncessziós díj felhasználása.

14. § Tekintettel arra, hogy a 2019. évi költségvetés több mint 20 milliárd Ft összegű fejlesztési feladatot tartalmaz, ezért a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében garanciális szabályokat szükséges meghatározni, melyeket a rendelet 14. §-a tartalmaz.

Az (2) bekezdésben nevesített projekt feladatok ellátására rendelkezésre álló előirányzat tartalmazza az előző évről áthúzódó tervezési, valamint projekt lebonyolítási feladatok kiadásainak elszámolásának fedezetét, valamint az indításra tervezett beruházások koncepciói és engedélyes tervei elkészítésére, a fejlesztések előkészítésére, megvalósítására szolgáló forrásokat. A rendelkezésre álló előirányzat felhasználásakor figyelemmel kell lenni a területi operatív programok kiírására, valamint a megjelent pályázati felhívásokra.

A (3) bekezdés a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szabályt tartalmaz, azzal, hogy előírja, hogy az indításra tervezett beruházások előkészítésére megelőlegezett forrásokat a projektek elszámolható költségelemeinek részévé kell tenni, amennyiben az érintett pályázati felhívás arra lehetőséget ad.

A 2019. évben megvalósítani tervezett fejlesztéseket közel 2,5 milliárd Ft összegű áfa finanszírozza. Mindezek okán az ún. áfa visszaigénylő projektek esetében az áfa éven belüli visszaigénylése a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében kulcs fontosságú. Ennek érvényre juttatására tartalmaznak nagyon fontos garanciális szabályokat az (4-4a) bekezdések a számlák befogadhatósága vonatkozásában. A rendelet által meghatározott szabályokat a vonatkozó közbeszerzési eljárásokban a közbeszerzési dokumentáció részéve kell tenni.

Az áfa visszaigénylése szempontjából másik kulcsfontosságú tényező, hogy legkésőbb a kiviteli szerződés megkötéséig szükséges megkötni az áfa levonását megalapozó bérleti - használati - üzemeltetési szerződést.

Tekintettel arra, hogy egyes beruházások határidőben történő befejezéséhez kiemelt önkormányzati érdek fűződik, ezért egyes esetekben az (4) bekezdésben rögzítettektől eltérést kell engedni. Ennek feltételeit rögzíti az (4b) bekezdés.

Az (5) bekezdés a költségvetés beruházási feladataihoz kapcsolódó bevételek kiesése, vagy az üzemeltetési feladatok ellátásának bizonytalanná válása miatt, a tervezett fejlesztések megvalósítására vonatkozó eljárást határozza meg. A pénzügyi egyensúly megőrzésének érdekében kiemelt jelentőséget kapott az üzemeltetési fenntartási feladatok pénzügyi forrásának kérdése. Az üzemeltetési többletköltséget okozó fejlesztések esetében külön vizsgálni kell a forrás megteremthetőségét és hosszabb távon történő biztosítását.

A (6) bekezdés az indításra tervezett fejlesztési feladatok esetén a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás megindítását az üzemeltetési koncepció Közgyűlés általi elfogadásának feltételévé teszi, annak költség vonzatával és forrásoldalával együtt.

15. § Az (1) bekezdésben megfogalmazott szabály a működési költségvetést finanszírozó bevételek kiesése miatti eljárást határozza meg. A szabályok azt célozzák, hogy a gazdasági folyamatok tervezettől eltérő alakulása esetén arról a Közgyűlés tudomást szerezzen és a helyzet ismeretében a szükséges döntést meghozza.

A (2) bekezdésekben foglaltak alkalmazása a tervezett előirányzatokat meghaladó vagy azzá váló kiadások, azaz a fedezetlen kötelezettségvállalások keletkezését akadályozza meg. Az év közben jelentkező, nem tervezett szükségletek kielégítésére nincs mód, a tervezett előirányzatot meghaladó kiadás nem teljesíthető.

A (3) bekezdésben foglaltak a 2019. évi költségvetés általános tartalékának megteremtését szolgálják. A szabályozás a költségvetésben elfogadott bevételi előirányzatok feletti, illetve kiadási előirányzatok alatti teljesítése esetén a többletek, és a megtakarítások általános tartalékként történő kezelését határozza meg.

Az (4) bekezdés az átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználására tartalmaz felhatalmazást a polgármester részére a gazdálkodás biztonságának elvét szem előtt tartva.

16. § A gazdálkodási folyamatok megítélésének fontos eszköze az ellenőrzés. A költségvetési szervek és kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzési és belső ellenőrzési feladatainak rendszerét, követelményeit az elmúlt évben a jogi szabályozás tovább erősítette. A bekezdésekben megfogalmazottak, az alkalmazott gyakorlatot erősítik, és a szabályok nyomatékos érvényesítésére hívják fel a figyelmet.

17. § A szakasz az Önkormányzat gazdasági típusú döntéseinek kialakításában érvényesítendő szempontot határozza meg. Ennek alapján a tulajdonosi minőségben tett, az Önkormányzat költségvetését érintő döntések nem korlátozhatják a költségvetésben előirányzott feladatok teljesítését.

18. § Az (1) bekezdés az Áht. 71. § (1) bekezdésére alapozottan határozza meg azokat a feltételeket, amikor az önkormányzati biztos kirendelése szükséges.

A szabályozás összefügg az önkormányzati finanszírozási rendszer alkalmazásával. Ebben a finanszírozási rendszerben határidőn túli intézményi tartozások nem lehetnek. Ha mégis keletkezik tartozás, akkor az a gazdálkodási szabályok megsértésére, a pénzügyi és számviteli rend be nem tartására utal. Ilyen esetekben az okok kivizsgálása és a felelősség megállapítása nem tűr halasztást.

A (2) bekezdés fontos szabályt tartalmaz és egyben az önkormányzati biztos kijelölési eljárás megelőzését is szolgálja azáltal, hogy a költségvetési intézmények vezetői részére jelzési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha az intézmény gazdálkodásában a tartozás állomány meghaladja az (1) bekezdésben foglalt határérték 50%-át.

19. § Az Adósságkezelési Komplex Program megállapításáról szóló 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozatban elfogadott elveken és irányokon alapuló döntések végrehajtása az elmúlt években jelentős eredményt hozott. A közfeladatok hatékonyságát javító költségtakarékos megoldások elősegítették az önkormányzat konszolidációs céljai elérését, a költségvetés stabilitásának megteremtését.

Az éves költségvetés végrehajtása során szükséges a hatékony és takarékos gazdálkodási szemlélet érvényesítése. A megváltozott önkormányzati feladat és finanszírozási rendszer kiemelt odafigyelést igényel a költségvetésben tervezett feladatok megvalósításában. Fokozottan és ösztönzötten szükséges ezért a takarékos, gazdaságos intézményi működés biztosítása, a jó gyakorlatok és megoldások bevezetése és elterjesztése a gazdálkodásban.

A szabályozás kiterjed a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokra is.

Annak érdekében, hogy pontos információ álljon rendelkezésre az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi-gazdasági helyzetéről, ezért a (2) bekezdés előírja, hogy az üzleti tervben foglaltak teljesüléséről, a kiadásaik és bevételeik alakulásáról havonta információt kötelesek szolgáltatni a Polgármester részére.

A takarékos gazdálkodás elősegítése érdekében a (3) bekezdés tartalékképzési kötelezettséget ír elő az - önkormányzati támogatásban részesülő - önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok részére. Ennek értelmében kötelesek az éves önkormányzati támogatás 3%-ának megfelelő tartalékot képezni elsősorban fejlesztési feladatokra, beszerzések megvalósítására. A bekezdés tartalmazza a tartalék felhasználására vonatkozó hatásköri szabályokat és eljárásrendet.

20. § A 20. § rendelkezései a 2019. évi költségvetés végrehajtásával összefüggő, a tervezett feladatok végrehajtásával kapcsolatos szabályok alkalmazását biztosítják. Rendelkeznek a költségvetés teljesítésről történő beszámolásról.

A (2) bekezdésben megfogalmazottak azt a célt szolgálják, hogy a hivatkozott jogszabály által biztosított felhatalmazással - az étkeztetés, szünidei étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet, - az önkormányzat nem kíván élni.

A (3a) bekezdés a Polgármester részére átruházott jogkörre vonatkozó beszámolási kötelezettséget szabályozza.

Az (5) bekezdés az Áht. 27. § (4) bekezdésében megfogalmazottakon alapul, melynek értelmében a társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik.

A társulás munkaszervezeti feladatait - a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása valamint Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala között létrejött megállapodás alapján - Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. Ennek alapján figyelemmel a számviteli változásokra a kistérségi feladatellátáshoz igényelt állami támogatást a Magyar Államkincstár a szolnoki előirányzatok között szerepelteti.

Az előirányzatok felhasználásáról a Társulási Tanács jogosult dönteni az elemi költségvetést elfogadó határozatával.

21. § A záró, hatályba léptető rendelkezések a 2019. évi költségvetés hatálybalépésére vonatkozó általános és különös szabályokat tartalmazzák.

1-8. sz. melléklet * 

I-VI. függelék


  Vissza az oldal tetejére