Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 307/2021. (VI. 5.) Korm. rendelet 1. §-a és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi határozatot hozza:
1. A Szolnok város hosszútávú városfejlesztési koncepciójának elfogadásáról szóló 215/2014.(IX.25.) sz. közgyűlési határozat (továbbiakban: koncepció) mellékletének „1. SZOLNOK JÖVŐKÉPE” fejezete „1.1. SZOLNOK JÖVŐKÉPE TÉRSÉGI SZEREPÉRE VONATKOZÓAN” alfejezetének bevezető része és a) jelű alpontja helyébe a jelen határozat 1. mellékletében szereplő szöveg lép.
2. A koncepció mellékletének „1. SZOLNOK JÖVŐKÉPE” fejezete „1.2.5 A város épített környezetének jövőképe” alfejezetében a településképi tervrajz helyébe a jelen határozat 2. melléklete lép.
3. A koncepció mellékletének „2. SZOLNOK FEJLESZTÉSI CÉLJAI” fejezete „2.1. A VÁROS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA” alfejezete „2.1.3 „V3 vertikális cél: Munkahelyteremtés és a gazdaság versenyképességének növelése” címének „b) A részcélok meghatározása” pontjának 3. részcélja a következő szöveggel egészül ki:
„– Besenyszöggel való gazdasági együttműködés az M4 autópálya kiépítésével létrejövő fejlesztési potenciál kihasználására.”
4. A koncepció mellékletének „3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ” fejezete „3.1. A STRATÉGIÁBAN ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA” alfejezete „3.1.4 Gazdasági területi igények” címének helyébe a jelen határozat 3. melléklete lép.
5. A koncepció mellékletének „3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ” fejezete „3.2. A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN JAVASLAT A TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA ÉS A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE” alfejezete „3.2.1 Javaslat a településszerkezeti terv területfelhasználásának módosítására” címe a T/1. pont alatt a következő T/1.2 ponttal egészül ki:
„T/1.2 A Besenyszögi út mentén az M4 autópályától északra, Besenyszög várossal együttműködve új ipari park kijelölése szükséges. Mindkét város számára előnyös helyzetet teremt az itt kiépülő M4 autópálya csomópont, melynek kihasználása a befektetők számára vonzó fejlesztési kínálatot teremt. Ezért szükséges új mintegy 30 ha gazdasági terület kijelölése a településrendezési tervek módosítása során.
| ” |
Értesülnek: Szalay Ferenc polgármester
Fejér Andor alpolgármester
Györfi Mihály alpolgármester
Miskolczi László alpolgármester
Dr. Sebestyén Ildikó jegyző
Dr. Rácz Andrea aljegyző
Polgármesteri Hivatal igazgatóságai
Önkormányzati Főépítész
| Szalay Ferenc s. k. | Dr. Sebestyén Ildikó s. k. | |
| polgármester | jegyző |
Szolnok regionális szerepkörei megerősödnek. Megyei közigazgatási szerepköre korszerűsödik, a térség gazdaságirányítási, szervezési és munkahelyi központja lesz. Logisztika szerepköre kiteljesedik, a vasúti, közúti, vízi és esetleg légi közlekedési csomóponti adottságainak kihasználásával. A főiskola profiljai tájgazdálkodási, vízgazdálkodási, klímaváltozás és városi környezet témakörökkel kiegészülnek, és a kutatás és fejlesztés egyik meghatározó intézményévé válik a felsőoktatás. A térség gazdasági, tájgazdálkodási és vízgazdálkodási kutatási, kooperációs és szervező központja lesz. A város a megye legjelentősebb, magas színvonalú infrastrukturális háttérrel rendelkező turisztikai szervező és ellátó központjává válik. Kecskeméttel együttműködve Szolnok bekapcsolódik a járműipari klaszterbe és a két város együttműködik az ipari-innovációs tevékenységekben. Megerősödik a Szolnok – Törökszentmiklós – Martfű nagyvárosi térség.
Az egészségügy, oktatási, kereskedelmi-szolgáltatói intézményei révén a városi vonzáskörzetet, valamint néhány vonatkozásban a megye egészének népességének korszerű, magas szintű ellátást fog biztosítani.
Szolnok és a kistérség együttműködésének fejlesztése
A kistérségen belül a települések közötti együttműködést erősíteni kell, együtt dolgozási, partneri viszonyokat szükséges kialakítani. A térségen belül a települések között nem a versenyt/konkurenciát, hanem a kooperációt, egymásra épülő munkamegosztást kell erősíteni.
Az együttműködés lehetőségei:
1. a gazdaságban:
2. térségi gazdasági, beszállítói, termelési hálózati kapcsolatok létrehozása, összehangolt fejlesztések a járműipari és logisztikai klaszteren belül, térségi közös befektető-vonzó gyakorlat és befektetési kiajánlási rendszer kialakítása, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési rendszer kialakítása,
3. olyan térségi turisztikai csomagterv kidolgozása, ahol az azokban résztvevő települések nélkülözhetetlen, egymást kiegészítő funkciókkal, tevékenységekkel tudnak egymáshoz kapcsolódni, kölcsönösen erősítve a gazdasági és turisztikai vonzást és csökkentve a konkurencia lehetőségét, kiemelt tekintettel az egészség/termál és az öko/aktív turisztikai fejlesztésekre,
4. Tisza menti, területileg összefüggő tájgazdálkodási rendszer megszervezése és a hozzá tartozó mezőgazdasági terményeket feldolgozó háttér települések között összehangolt megteremtése, a helyi tájjellegű termék-brand együttes/szinkronizált kialakítása,
5. a humán infrastruktúra, intézményrendszer megszervezésében:
6. a térségi igényekből Szolnokra háruló közép és felsőfokú oktatási és egészségügyi intézményellátás kapacitásának, szakági összetételének és minőségi igényeinek összehangolása, figyelembe véve a fejlesztések miatt keletkező új, ill. megváltozó igényeket is,
7. a társadalmi problémák (szegregáció, felnőttképzés/átképzés, munkanélküliség, szociálpolitika, szociális ellátórendszer, fogyatékkal élők esélyegyenlősége) megoldásának módszertani és szervezeti összehangolása a települések között, az ebből Szolnokra háruló feladatok meghatározása,
8. a térségi fenntartható közlekedési rendszer kialakításában:
9. a településeket összekapcsoló (hivatásforgalmi) kerékpárút kialakításának térbeli és időbeli összehangolása a települések között, összefüggő turisztikai kerékpárút hálózat megépítése a Tisza völgyében,
10. a közösségi közlekedés finanszírozható, térségileg koordinált fejlesztése,
11. a tiszai sport- és kishajózás létesítményeinek összehangolt telepítése,
12. környezetvédelemben, környezetgazdálkodásban:
13. a Vásárhelyi Terv megvalósítása során együttműködés a vízgazdálkodásban és árvízvédelemben Szolnok vízügyi/vízgazdálkodási tudásközpont szerepének kiteljesítésével,
14. a mozaikos tájszerkezet egyes települések területére eső kialakítási elképzeléseinek összehangolása, az öko/tájgazdálkodás általánossá tétele, Szolnok szerepe ennek koordinálásában,
15. térségi energiamérleg kidolgozása, kiemelt figyelemmel az alternatív energiahasználatra való áttérésre,
16. településgazdálkodási és infrastruktúra fejlesztési tevékenységek összehangolt megvalósítása.
A térségi összefogásban résztvevő települések felsorolása és a települési típusok, részvételi jelleg szerinti tömör jellemzése:
A szolnoki kistérségben a megyeszékhelyen kívül négy kisebb város található:
Rákóczifalva (5 400 lakos) elsősorban lakótelepülés, „alvóváros”. Ellátási színvonala a település méretéhez képest magas és széleskörű választékot biztosít, ezáltal kellemes lakókörnyezet. A helyben foglalkoztatás nem tudja lekötni a munkaerőt, a Szolnokra ingázó dolgozók száma magas. Továbbra is Szolnok „kihelyezett lakóterületeként” lehet figyelembe venni, de a térségi gazdaságban a beszállítói hálózatokhoz csatlakozással valamint a turisztikai csomagtervhez kapcsolódással tud részt venni, mivel több idegenforgalmi vonzerővel is rendelkezik.
Újszász (6 200 lakos) mezőgazdasági adottságai jók, további fejlődési lehetőségei e téren és a kapcsolódó feldolgozóiparban lehetnek. A helyi termálvíz üvegházi felhasználása valamint a Jászsági főcsatorna tervezett déli meghosszabbítása is az agrárpotenciált erősítheti. Logisztikai szempontból előnyösek közlekedési kapcsolatai (32. sz. főút, Hatvan-Szolnok vasútvonal, M4 és M8 autópályák tervezett csomóponti közelsége), ez a mezőgazdasági termények piacra juttatásában is segíthet.
Martfű (6 500 lakos) ipari város, jelentős foglalkoztatási potenciállal, több nagy ipari termelőüzemmel. Kis közigazgatási területe miatt mezőgazdasági szerepe a térség többi településéhez képest nem jelentős. Továbbra is az ipari profil fenntartása, erősítése a cél. Jó lehetőségei vannak az alternatív energiához kapcsolódó fejlesztésekre (biomassza erőmű a növényolajipar és a környék mezőgazdasági hulladékaira alapozva).
Besenyszög (3452 lakos) Szolnokkal északon közvetlen határos, annak szatellit települése. A hagyományos szántóföldi gazdálkodás erős. Az utóbbi években a mezőgazdasági feldolgozó ipara bővült, a termálhasznosítási lehetőségei kedvezőek.
Szolnok vonzáskörzetébe eső, de kistérségen kívüli városok:
Törökszentmiklós (21 100 lakos), Szolnok után a térség legnagyobb városa, kistérségi és járásközpont. Történeti település saját karakterrel és gazdasággal, komplex városias funkciókkal, bár középfokú intézményhálózata Szolnok közelsége miatt nem teljes körű. Egykori mezővárosi jellegére utal, hogy ipara részben még ma is a mezőgazdasághoz kötődik (gabona-feldolgozó, vetőmagüzem, mezőgazdasági gépgyártás), de ipari parkjában újabb profilok (Videoton, Radar Holding) is megjelentek. További – beruházásra előkészített – iparfejlesztési területek rendelkezésre állnak. Figyelembe veendő, turisztikai fejlesztésekre alkalmas idegenforgalmi vonzerőkkel (termálvíz, Holt-Tisza) is rendelkezik. Az utóbbi években jelentős infrastruktúra fejlesztés (kerékpárút hálózat, szennyvíztisztítás, ivóvíz minőség javítás) és városközpont felújítási tevékenység, valamint a szociális és oktatási hálózat bővítése, minőség javítása történt.
Abony (14 700 lakos) közigazgatásilag Pest megyéhez tartozik, ezért a korábbi – megyehatárokhoz igazodó – térségi terveknek nem volt része. Szolnokkal szomszédos elhelyezkedése miatt azonban nem „hivatalos” kapcsolatai ma is vannak Szolnokkal: mind a Szolnokra iskolába járók, mind az oda bejáró dolgozók létszáma több száz főre tehető. A jövőben is figyelembe veendő a magasabb fokú intézmény ellátási igények és a munkaerő szempontjából is. A gazdasághoz a beszállítói hálózatba való bekapcsolódás, az alternatív energiahasznosítás (szélerőmű, napenergia), valamint a térségi turisztikai csomagterv részeként (termálvíz) lehet rá számítani.
Tiszaföldvár (11 200 lakos) Martfűtől délre a Tiszazug északi kapuja. 1993 óta város, azóta jelentős infrastruktúra fejlesztés zajlott. Gyógyvizes stranddal és egyéb turisztikai vonzerőkkel rendelkezik, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum 2012-ben az „év múzeuma” elismerést kapta. Emiatt a térségi turizmusban, valamint a Vásárhelyi Terv részeként a Tisza völgyi fejlesztéseknél és az ökogazdálkodás elterjesztésénél, Nagykörű mellett a tájgazdálkodás szervező és oktató központjává válásban lehet szerepe.
Besenyszög (3452 lakos) Szolnokkal északon közvetlen határos fejlődő város, melynek fejlődéséhez az M4-es autópálya kiépítése és a Besenyszögi úton kialakítandó csomópont jelentős mértékben hozzá fog járulni. Ennek következtében felértékelődik a Szolnoki együttműködés lehetősége, elsősorban az ipari parkok közös kijelölése és esetleg közös működtetése terén.
A községek közül a szolnoki kistérségben:
Nagyobb gazdasági jelentőséggel és foglalkoztatási potenciállal rendelkezik: Tószeg (kerékpárgyártás), a jó közlekedési/logisztikai adottságú Szajol. A két település szorosan tud kapcsolódni Szolnok gazdaságához, a Szolnokra ingázó dolgozók száma mindenhol messze meghaladja az ezer főt (1100–1500 fő). A magasabb szintű intézmény ellátási igény kielégítését távlatban is Szolnok biztosítja, a naponta bejáró tanulók száma is több száz valamennyi településen. A gazdasághoz a járműipari klaszterben való részvétellel, a beszállítói hálózathoz csatlakozással és a turisztikai csomagtervhez csatlakozással tud hozzájárulni. Tószeg és Szajol közvetlen Tiszaparti fekvésével a tiszai ökosztráda részét is képezi.
Jó „élhetőségi” mutatókkal (foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás, közbiztonság, természeti környezet/értékek) rendelkezik a kistérségi községek közül Tiszajenő, Szászberek, Tiszavárkony és Vezseny, a törökszentmiklósi kistérségben pedig Örményes. Számottevő geotermikus potenciállal rendelkezik Zagyvarékas (9 meglevő termálkút) és Besenyszög (7 termálkút). Ezek gazdasági és/vagy turisztikai felhasználása mindenféleképpen térségi egyeztetést és (Szolnokkal is) összehangolt koncepciót igényel, hogy ne egymás konkurensei legyenek, hanem a térség együttes vonzerejét növelő felhasználást tegyenek lehetővé.
A Tisza-völgyi települések együttműködése nélkülözhetetlen, a Vásárhelyi Terv megvalósítása a folyó menti települések tervszerű és összehangolt fejlesztését teszi szükségessé. A Tisza menti vízgazdálkodás és a fenntartható, környezetbarát tájjellegű ökogazdálkodás központjává Szolnokkal együttműködve a már ma is fontos szakirányú tudással és oktatási tapasztalattal rendelkező Nagykörű válhat, Tiszaföldvár pedig e tudást a Tiszazug felé közvetítheti. A Tisza menti „ökosztráda” terv szerinti fejlesztése biztosíthatja a folyópart közeli kistelepülésekben tájgazdálkodás elterjesztését, a termények helyi feldolgozását és tájjellegű egyedi termékskála kialakítását, valamint az öko- és falusi turizmus megerősítését, kínálatának és kapacitásának bővítését, ezzel a helyi foglalkoztatás és megélhetés javítását.
a) Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés, versenyképesség növelése
A (kis)térségi gazdaságfejlesztésben és foglalkoztatásban Szolnok vezető szerepe vitathatatlan. Szolnok – Kecskeméttel együtt – a Közép-alföldi Gazdasági Együttműködés meghatározó települése, ezért a város meghatározó szerepet játszik abban is, hogy ezen együttműködésbe hogyan tudja bevonni a környező térség településeit is, akár kistérségen túlnyúló (pl. Törökszentmiklós) kooperációval. A környező térségekkel való gazdasági együttműködések (a külön fejezetben tárgyalt idegenforgalmon túl) az alábbi területekre terjedhetnek ki:
– Térségi ipari parkok együttműködési lehetőségei (pl. mezőgazdasági gépgyártás, élelmiszeripar és mezőgazdasági termény-feldolgozás)
E téren elsősorban Törökszentmiklóssal (élelmiszeripar, mezőgazdasági terményfeldolgozás, gépipar) és Martfű (növényolajipar, biomassza erőmű) lehet együttműködő partner, de nem lehet kizárni további települések csatlakozását sem.
– A járműipari klaszterhez csatlakozás kapcsán a térségi beszállítói hálózat létrehozása – az arra alkalmas kisvállalkozások bekapcsolódásával – több települést is érinthet. Jelenleg Tószeg rendelkezik olyan kerékpárgyártási tapasztalattal, ami valószínűsíti részvételét e témában.
– A logisztikai hálózat továbbfejlesztése elsősorban a Szajollal való szorosabb kooperáció megteremtésével lehetséges első ütemben. A vasútra alapozott logisztikán túl – a tervezett M4 és M8 autópályák megépítésével – a közúti ill. intermodális logisztikai hálózat kialakítása jelenthet a térségnek versenyelőnyt. Megvizsgálandó, hogy ebben a légi szállítás szerepét – a meglevő reptér aktívabb bevonásával – milyen feltételekkel lehetne növelni, s ezáltal a nemzetközi gazdasági-logisztikai kapcsolatokat erősíteni.
– A K+F+I tevékenységbe az arra alkalmas térségi cégek, tájgazdálkodási központok bevonása annak ellenére fontos lenne, hogy a Szolnoki Főiskola jelenléte miatt a központ továbbra is a város lenne. Az öko- ill. tájgazdálkodási kísérletekben és módszerek kidolgozásában valamint oktatásában Nagykörű meghatározó szerepet játszik, de az ipari innovációba a térség több településének a járműipari klaszterhez kapcsolódó cégei bekapcsolódhatnak, ugyancsak a helyi speciális terméket, új brandet létrehozó élelmiszeripari cégek. Szolnok szerepe és felelőssége a térségi koordinációban, szervezésben, a piacra juttatásban, reklámban, marketingben jelentős lesz.
– Mezőgazdasági fejlesztések a Tisza menti öko-tájgazdálkodás általánossá tételével ugyancsak az érintett települések szoros koordinációjával lehetséges. A tájgazdálkodási know-how központja Nagykörű, de az oktatásban, szervezésben, a térségi összehangolásban, valamint a tájgazdálkodás hátterét megteremtő vízgazdálkodásban Szolnoknak is jelentős feladatai lesznek.
– Térségi feldolgozóipari, élelmiszeripari hálózat kialakítása helyi karakterrel és brandekkel csak úgy képzelhető el, hogy az egyes települések/cégek nem egymás konkurensei, hanem térségi szervezetekbe tömörülve együttesen, nagyobb súllyal és érdekérvényesítő képességgel jelennek meg a (nemzetközi) piacon.
– A gazdaság állandóan változó munkaerőigénye szerinti képzési, átképzési, továbbképzési rendszerbe a térségi települések bevonása fontos, hogy helyben is legyen lehetőség a tudás folyamatos fejlesztésére. Így az oktatásba való bevonás is és az eredményesség is nagyobb lehet. A vidéki népesség körében is el kell érni a felnőttoktatás népszerűbbé, természetessé, magától értetődővé tételét, az élethosszig tanulás általánossá tételét. A szemléletformálásba is és az oktatandó ismeretanyag összeállításába is be kell vonni a munkaadókat.
Szolnokon kiemelt fejlesztési cél a munkahelyteremtés és a gazdasági versenyképesség növelése, valamint a kutatás és fejlesztés kapcsolatának elmélyítése. Ennek megvalósításához elegendő fejlesztési területnek kell rendelkezésre állnia. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy Szolnok bőségesen rendelkezik szabadon hozzáférhető, ma még nem beépített, de beépíthető, illetve barnamezős rehabilitációval igénybe vehető gazdasági területekkel.
Szolnok két jellegzetes ipari gazdasági területtel rendelkezik.
– A déli, dél-keleti iparterület kiterjedése a nagyobb. Az utóbbi években jelentős területi fejlesztés következett be a Szolnoki Ipari Park kiépítésével. A hagyományosan kialakult nagyüzemi telephelyek itt helyezkedtek el, illetve helyezkednek el napjainkban is. A terület jellegzetesen két részre tagolható:
– A 4. sz. főúttól délre elhelyezkedő gazdasági zóna
A déli területre települt korábban két környezetszennyező ipar, a vegyiművek és a fehérje-feldolgozó. A környezetszennyező technológiák a terület szerencsés földrajzi elhelyezkedése folytán nem szennyezték a város lakóterületeit. (ez alól kivétel a TVK lakóterülete, mely a szennyező üzem közelébe települt, a gyártelep kiszolgálására). Ezért célszerű kimondani, hogy a 4. sz. főúttól délre új lakóterületeket nem szabad kijelölni és a meglévőt is fokozatosan fel kell számolni. (A fehérje-feldolgozó ma állattáp-feldolgozó.)
A Szolnoki Ipari Park még nem épült be teljesen, de a kialakított telkek nagy része már gazdasági szervezetek tulajdonában van. A vegyiművektől dél-nyugatra mintegy 50 ha tervezett gazdasági területet jelöl a településszerkezeti terv, melynek terület-előkészítése még nem kezdődött el. Korábban felmerült az Ipari Park bővítése a Kiskunfélegyházi-Kecskeméti vasútvonaltól nyugatra, mintegy 300 ha területre kiterjedően. A tervek elkészültek. Jóváhagyására a terület megszerzésének nehézsége miatt egyelőre nem került sor. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a város ipari gazdasági területfejlesztésének ez a kedvező iránya. Az országos területrendezési terv és a megyei terv is – éppen a környezeti adottságok miatt – nemzetközi és országos jelentőségű tiszai kikötő építését jelöli Szolnok térségében. A logisztikai funkció erősítését jelentené az Ipari Park közelében egy vízi közlekedési kapcsolat kialakítása. A korábbi terveken távlati felhasználásként kijelölésre került a teherkikötő, létesítésének feltétele azonban a Csongrádi vízlépcső megépítése.
– A 4. sz. főúttól északra, a Kőrösi út és a Tószegi út menti ipari gazdasági területek.
A Cukorgyár megszűnt. Jelenleg használaton kívüli területnek minősíthető, barnamezős, átalakítható területként kezelhető. Ez a gazdasági fejlesztések tartalék területe.
A Gyökér utca mentén az utóbbi években számtalan új telephely létesült, de nagyon sok még a használaton kívüli terület is.
A Kőrösi út és környéke rendezett módon elsősorban nem szennyező gazdasági technológiák befogadására alkalmas a lakóterületekkel vegyes területhasználat miatt.
Hagyományos ipari gazdasági terület a Tisza folyó és a Tószegi út közötti területsáv. Itt a papírgyári tevékenység a jellemző, mely több alkalommal megszűnt, majd újra beindult. Vele szemben helyezkedik el a Hetényi Géza Kórház tömbje, mely környezetszennyezésre nagyon érzékeny intézmény. Ezért e területeken is indokolt a nem szennyező technológiák telepítése, illetve alkalmazása.
– Szolnok másik jelentős összefüggő ipari gazdasági területe az észak- nyugati városrészben található.
Az uralkodó széljárás az itt keletkező szennyező anyagokat a város belső területei és lakóterületei felé sodorja. Ezért e városrész csak szennyezőanyagot nem kibocsátó gazdasági tevékenység befogadására alkalmas. A volt szemétlerakó telep rekultiválása megtörtént. Körülötte épült ki a Logisztikai Ipari Park, melynek egy része már betelepült. Tervek szerint az itt felépült naperőmű látja el energiával az ipari park üzemeit, irodaházait.
A városrészben sok az alulhasznosított terület, mezőgazdasági terület, illetve a volt katonai laktanya telke. Az észak nyugati városrész ma a gazdasági fejlesztések egyik legjelentősebb tartaléka.
A 32. sz. főút autópálya bevezető szakasza mellé települt már jelenleg is több üzem, gyáregység. Ha az M4-es autópálya kiépül, az út melletti területsáv gazdasági jelentősége megnövekszik. Erre való felkészülésként – az érintett telektulajdonosok kezdeményezésére – került sor mintegy 69 ha nagyságú tartalék gazdasági terület kijelölésére.
Szolnok egyéb városrészeiben a gazdasági területek elszórtan és nem nagy kiterjedéssel helyezkednek el. A szolgáltató és kereskedelmi gazdasági területek a mainál arányosabb városrészenkénti eloszlása kívánatos lenne, mert a közlekedési mozgásokat csökkentené.
A Közép-alföldi Gazdasági Együttműködés keretében indítandó programok számára, a logisztikai lehetőségek kihasználásával a MÁV Járműjavító üzem melletti használaton kívüli vasútterületek funkcióváltásával (pl. motorvonat karbantartó bázis kiépítésével) jó lehetőségekkel rendelkezik a város. Az innovációs központ, az inkubátor házak és szolgáltató központok kiépítésére legalkalmasabb területek az Északi-nyugati városrészen belül a volt Thököly laktanya és környéke, valamint a Szolnoki Ipari Park területe.
– Szolnok és Besenyszög város gazdasági együttműködésével létrejövő ipari park az M4 autópályától északra a Besenyszögi útra telepítve.
Az M4 autópályának a Besenyszögi úttal való csatlakozásánál kiépülő kétszintes csomópont a Besenyszögi út menti ingatanokon jelentős fejlesztési potenciált teremt. E területek közlekedési kapcsolata nem fogja érinteni a települési területeket, ugyanakkor a gazdasági területek közvetlen kapcsolódhatnak országos és nemzetközi úthálózatokhoz.
Az ábra a meglévő gazdasági területeket és a lehetőségek szerint tervezett fejlesztési területeket mutatja be.
A gazdasági területek (Gksz, Ge, Gipe) javasolt módosítása:
– a településszerkezeti tervekben jelölt területek 1289 ha,
– a településfejlesztési koncepcióban javasolt területek 1341,3 ha
