Módosította: 110/2022. (IV.28.) közgyűlési határozat
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 307/2021. (VI. 5.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, figyelemmel Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjára, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, és az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 26/2005. (VII.15.) önkormányzati rendelet rendelkezéseire az alábbi határozatot hozza:
1. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt a Szolnok, Baross utca 1. sz. alatti, II. emeleti 2090/13/A/15–2090/13/25 hrsz.-ú, mindösszesen 332 m2 nagyágú, 11 db irodahelyiség ingyenes, határozott idejű, 2022. április 19-től – 2022. augusztus 31-ig történő használatba adásáról – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézménye feladatellátásához – a Szolnoki Tankerületi Központ részére a felmerülő társasházi közös és közüzemi költségek, valamint a fenntartási költségek használó általi viselésével, jelen határozat 1. mellékletét képező használati szerződés tervezet szerint.
2. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt a Szolnok, Baross utca 1. sz. alatti, III. emeleti 2090/13/A/33 hrsz.-ú 13 m2-es iroda 2022. április 1-től ingyenes, határozatlan idejű használatba adásáról a Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány részére a felmerülő társasházi közös és közüzemi költségek, valamint a fenntartási költségek használó általi viselésével, jelen határozat 2. mellékletét képező használati szerződés tervezet szerint.
3. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert az 1. és 2. pont szerinti döntésnek megfelelően a jelen határozat 1. és 2. mellékletét képező használati szerződés tervezet aláírására és szükség szerinti módosítására.
4. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány székhelye 2022. április 1-től a Szolnok, Baross utca 1. legyen, ennek megfelelően jóváhagyja a Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány alapító okiratának módosítását és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a jelen határozat 3. mellékletében foglaltak szerint.
5. Jelen határozat 3. melléklete szerinti alapító okirat módosítását és az alapító okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Szolnoki Törvényszékhez be kell nyújtani a változások bejegyzése céljából.
Határidő: a döntést követő 60 napon belül
Felelős: Szalay Ferenc polgármester
A feladat végrehajtásában közreműködik:
Humán Igazgatóság koordinálásában a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei
6. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése jelen határozattal Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesterének 120/2021. (IV.23.) és a 121/2021. (IV.23.) határozatait hatályon kívül helyezi.
Értesülnek: Szalay Ferenc polgármester
Fejér Andor alpolgármester
Györfi Mihály alpolgármester
Miskolczi László alpolgármester
Dr. Sebestyén Ildikó jegyző
Dr. Rácz Andrea aljegyző
Polgármesteri Hivatal igazgatói
Szolnoki Tankerületi Központ
Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány
| Szalay Ferenc s. k. | Dr. Sebestyén Ildikó s. k. | |
| polgármester | jegyző |
mely létrejött egyrészről a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (törzskönyvi azonosító szám (PIR): 732725; adószám: 15732729–2–16; KSH statisztikai számjel: 15732729–8411–321–16; államháztartási egyedi azonosító (ÁHTI): 742300; székhely: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. sz.) képviseletében: Szalay Ferenc polgármester – mint használatba adó (továbbiakban: Használatba adó),
másrészről a Szolnoki Tankerületi Központ (székhelye: 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14, adóigazgatási azonosító száma: 15835482–2–16 ÁHTI azonosítója: 361551, Törzskönyvi azonosító szám (PIR): 835486, KSH statisztikai számjel: 15835482–8412–312–16) képviseletében: Szutorisz-Szügyi Csongor tankerületi központ igazgató, mint használó (továbbiakban: Használó),
együttes említésük esetén: Szerződő Felek között, az alábbi feltételekkel:
A Szolnoki Tankerületi Központ fenntartásába tartozik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézménye, mely feladatát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 23.) EMMI rendelet alapján végzi. A Szakszolgálat feladatát a Szolnok Városmajor út 67/a. sz. alatti ingatlanban végzi, mely épületének felújítási munkálatainak időszakára a Tankerületi központ a Baross út 1. sz. alatti irodaház II. emeleti irodáinak ingyenes használatba adását kezdeményezte a szakszolgálat feladatellátásának folyamatos biztosításához (a továbbiakban: közfeladat), melyet Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a 79/2022. (III.17.) határozattal támogatott.
1. Szolnok, Baross út 1. sz. alatti 2090/13/A/15–2090/13/25 hrsz.-ú, mindösszesen 332 m2 nagyságú 11 db irodahelyiség a Használatba adó tulajdonában és a SZOLLAK Kft. kezelésében áll.
2. Használatba adó az 1. pont alatti irodahelyiségeket Használó közfeladatának ellátásához 2022. április 19-től – 2022. augusztus 31-ig terjedő határozott időre, de legfeljebb a közfeladat ellátásának időtartamára Használó használatába adja, azokat Használó használatba veszi.
3. Használó az 1. pont szerinti irodahelyiségeket a közfeladat ellátásához kapcsolódóan használhatja, köteles a helyiség rendeltetésszerű használatára.
4. Szerződő Felek úgy állapodnak meg, hogy Használót terheli a működéssel, fenntartással és a karbantartással kapcsolatos összes kötelezettség. Használó vállalja, hogy ezen kötelezettségének rendszeresen, időben eleget tesz. Használó tudomásul veszi, hogy a használt helyiségek karbantartására, felújítására vonatkozóan a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben foglaltak az irányadók.
5. Használó vállalja, hogy az ingatlan működéséhez felhasznált közüzemi szolgáltatások díjait az üzemeltető, illetve a szolgáltatók által kibocsátott számlák alapján határidőre rendszeresen megfizeti.
6. Használatba adó képviselője a helyiségeket a 2. pont szerinti használati szerződés kezdő időpontján birtokba adja.
Jelen szerződés a birtokba adás napjától lép életbe, ekkortól terheli Használót a közüzemi és fenntartási költségek megfizetésének kötelezettsége a jelen szerződés 1–5. pontjában megfogalmazott feltételek szerint.
7. Használó a helyiségekbe más személyt nem fogadhat be, albérletbe nem adhatja, közösen nem üzemeltetheti.
8. Használó vállalja, hogy tevékenysége ellátásához a vonatkozó jogszabályok alapján a szükséges szak- vagy egyéb engedélyeket saját költségén beszerzi, az abban foglaltakat betartja, és az ebből eredő mindennemű felelősség és kötelezettség őt terheli. A Szerződő Felek úgy állapodnak meg, hogy Használó a jelen pontban foglaltakkal kapcsolatban Használatba adó irányában kártérítési igénnyel nem élhet.
9. A Szerződő Felek kikötik, hogy a Használatba adó a helyiségek rendeltetésszerű használatát – a Használó szükségtelen háborítása nélkül, előre egyeztetett időpontban, a Használó jelenlétében – rendszeresen ellenőrizheti.
10. Használatba adó tájékoztatja Használót, hogy a helyiségekre biztosítással a SZOLLAK Kft. rendelkezik. A helyiségekben esetlegesen előforduló mindennemű káresemény anyagi következménye a Használót terheli. A Használatba adóval szemben semmilyen kártérítési igénnyel nem léphet fel.
11. Amennyiben Használó a helyiségeket nem rendeltetésszerűen használja, Használatba adó a Használót felszólítja fentiek betartására. Amennyiben Használó a felszólításnak 30 napon belül nem tesz eleget, a Használatba adó a használati szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Ebben az esetben a Használót csereingatlan, illetve kártalanítás – a jogviszony bármely módon történő megszűnése/megszüntetése esetén – nem illeti meg.
12. Ha a Használó a jelen szerződésben előírt fizetési kötelezettségét a Használatba adó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a Használatba adó a határidő eredménytelen lejártát követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
Nemfizetés vagy késedelmes fizetés fogalomkörébe fogadják el Szerződő Felek a közüzemi szolgáltatások díjainak fizetésével kapcsolatos kötelezettségekben történő mulasztást is, mely esetén az előző bekezdésben foglaltak szerint járhat el Használatba adó képviselője.
13. Használó jelen szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontban szabályozott átlátható szervezetnek minősül. Használó tudomásul veszi, hogy Használatba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja a használati szerződést, ha a használati szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán a Használó már nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozott átlátható szervezetnek.
14. A Szerződő Felek közös megegyezéssel bármikor felmondhatják a szerződést.
15. Használó a használati jogviszony megszűnése után az ingatlant tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsátja Használatba adó képviselőjének rendelkezésére.
16. Használó az ingatlanon felújítást, átalakítást, a Használatba adó előzetes írásos hozzájárulása alapján, a szükséges hatósági engedélyek beszerzésével, a teljes költség viselése mellett végezhet. A Használó a használati jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a költségelszámolás tekintetében a Használatba adóval szemben semmiféle követeléssel nem élhet.
17. Használatba adó a használati jogviszony létrejöttével a szerződést átadja képviselője a SZOLLAK Kft. részére, hogy – a vele kötött üzemeltetési szerződésnek megfelelően – nevében és helyette járjon el, teljesítse kötelezettségeit, jogviták esetében Használatba adót képviselje.
18. Használó a használt ingatlanban a tűzrendészeti előírásoknak megfelelő típusú, és darabszámú tűzoltó készüléket köteles elhelyezni, és állandó működőképes állapotban tartani. Használó feladata, hogy az őrizet nélkül hagyott helyiségbe tűzveszélyt okozó berendezések ne maradjanak feszültség alatt. Használatba adó semmiféle felelősséget nem vállal Használónak a helyiségben elhelyezett eszközeiért, berendezéseiért, ingóságaiért.
19. A Használatba adó a Használó tevékenységéért felelősséget nem vállal. Használó tudomásul veszi, hogy a helyiségben folyó tevékenységével kapcsolatos munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és vagyonvédelmi feladatokat saját hatáskörben és saját költségén oldja meg.
20. A Használó a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (11) bekezdése alapján vállalja, hogy:
– jelen szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,
– az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja.
21. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés megszüntetéséből eredően egymással szemben semmilyen nemű anyagi- és egyéb igényt nem támaszthatnak. E rendelkezés nem érinti a Szerződő Felek addig keletkezett, jelen szerződésből eredő követeléseiket, melyekkel kölcsönösen kötelesek elszámolni.
22. Szerződő Felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésből eredő esetleges vitás kérdéseket elsősorban tárgyalás útján igyekeznek rendezni. Ennek eredménytelensége esetén hatáskör függvényében kitűzik a Szolnoki Törvényszék, vagy a Szolnoki Járásbíróság illetékességét.
23. Jelen szerződést Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2022. március 17-i ülésén a 79/2022. (III.17.) határozatával jóváhagyta.
24. Szerződő Felek adatai a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott azonosítási kötelezettségnek megfelelően kerültek felvételre.
Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók, különösen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkor hatályos rendeletei.
Szerződő Felek jelen szerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírták.
Szolnok, 2022. ........................
| ......................................... | ................................ | |
| Használatba adó | Használó |
mely létrejött egyrészről a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (törzskönyvi azonosító szám (PIR): 732725; adószám: 15732729–2–16; KSH statisztikai számjel: 15732729–8411–321–16; államháztartási egyedi azonosító (ÁHTI): 742300; székhely: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. sz.) képviseletében: Szalay Ferenc polgármester – mint használatba adó (továbbiakban: Használatba adó),
másrészről a Szolnoki Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (székhelye: 5001 Szolnok, Tiszaliget, Turisztikai Központ; Pf.:178; képviseli: Fodor György kuratóriumi elnök; nyilvántartási száma: 16–01–0000018; Szolnoki Törvényszék ügyszáma: 1100/Pk.20470/1990; adószáma: 19219086–2–16; statisztikai számjele: 19219086–9499–569–16), mint használó (továbbiakban: Használó),
együttes említésük esetén: Szerződő Felek között, az alábbi feltételekkel:
Szolnoki Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (továbbiakban: GYIA Közalapítvány) részt vesz a lakossági ifjúsági és sport, valamint a kulturális hagyományok és értékek ápolásában (a továbbiakban: közfeladat). Székhelyének kialakításához Használatba adó tulajdonában lévő Baross utca 1. sz. alatti irodaház III. emeleti 13 m2-es iroda ingyenes használatba adását kezdeményezte 2022. április 1-től határozatlan időre, melyet Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a 79/2022. (III.17.) határozattal támogatott.
1. Szolnok, Baross út 1. sz. alatti 2090/13/A/33 hrsz.-ú 13 m2-es irodahelyiség Használatba adó tulajdonában és a SZOLLAK Kft. kezelésében áll.
2. Használatba adó az 1. pont alatti irodahelyiséget 2022. április 1-től – határozatlan időre, Használatba adó részére közfeladat ellátásához használatba adja, Használó azt használatba veszi.
3. Használó az 1. pont szerinti irodahelyiséget közfeladata ellátásához használhatja, köteles a helyiség rendeltetésszerű használatára.
4. Szerződő Felek úgy állapodnak meg, hogy Használót terheli a működéssel, fenntartással és a karbantartással kapcsolatos összes kötelezettség. Használó vállalja, hogy ezen kötelezettségének rendszeresen, időben eleget tesz. Használó tudomásul veszi, hogy a használt helyiség karbantartására, felújítására vonatkozóan a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben foglaltak az irányadók.
5. Használó vállalja, hogy az ingatlan működéséhez felhasznált közüzemi szolgáltatások díjait az üzemeltető, illetve a szolgáltatók által kibocsátott számlák alapján határidőre rendszeresen megfizeti.
6. Használatba adó képviselője a helyiségeket a 2. pont szerinti használati kezdő időpontban birtokba adja.
Jelen szerződés a birtokba adás napjától lép életbe, ekkortól terheli Használót a közüzemi és fenntartási költségek megfizetésének kötelezettsége a jelen szerződés 1–5. pontjában megfogalmazott feltételek szerint.
7. Használó a helyiségbe más személyt nem fogadhat be, albérletbe nem adhatja, közösen nem üzemeltetheti.
8. Használó vállalja, hogy tevékenysége ellátásához a vonatkozó jogszabályok alapján a szükséges szak-vagy egyéb engedélyeket saját költségén beszerzi, az abban foglaltakat betartja, és az ebből eredő mindennemű felelősség és kötelezettség őt terheli. A Szerződő Felek úgy állapodnak meg, hogy Használó a jelen pontban foglaltakkal kapcsolatban Használatba adó irányába kártérítési igénnyel nem élhet.
9. A Szerződő Felek kikötik, hogy a Használatba adó a helyiség rendeltetésszerű használatát – a Használó szükségtelen háborítása nélkül, előre egyeztetett időpontban, a Használó jelenlétében – rendszeresen ellenőrizheti.
10. Használatba adó tájékoztatja Használót, hogy a helyiségre biztosítással a SZOLLAK Kft. rendelkezik. A helyiségben esetlegesen előforduló mindennemű káresemény anyagi következménye Használót terheli. A Használatba adóval szemben semmilyen kártérítési igénnyel nem léphet fel.
11. Amennyiben Használó a helyiséget nem rendeltetésszerűen használja, Használatba adó a Használót felszólítja fentiek betartására. Amennyiben Használó a felszólításnak 30 napon belül nem tesz eleget, a Használatba adó a használati szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Ebben az esetben a Használót csereingatlan, illetve kártalanítás – a jogviszony bármely módon történő megszűnése/megszüntetése esetén – nem illeti meg.
12. Ha a Használó a jelen szerződésben előírt fizetési kötelezettségét a Használatba adó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a Használatba adó a határidő eredménytelen lejártát követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
Nemfizetés vagy késedelmes fizetés fogalomkörébe fogadják el a Szerződő Felek a közüzemi szolgáltatások díjainak fizetésével kapcsolatos kötelezettségekben történő mulasztást is, mely esetén az előző bekezdésben foglaltak szerint járhat el Használatba adó képviselője.
13. Használó jelen szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontban szabályozott átlátható szervezetnek minősül. Használó tudomásul veszi, hogy Használatba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja a használati szerződést, ha a használati szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán a Használó már nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozott átlátható szervezetnek.
14. A Szerződő Felek közös megegyezéssel bármikor felmondhatják a szerződést.
15. Használó a használati jogviszony megszűnése után az ingatlant tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsátja Használatba adó képviselőjének rendelkezésére.
16. Használó az ingatlanon felújítást, átalakítást, a Használatba adó előzetes írásos hozzájárulása alapján, a szükséges hatósági engedélyek beszerzésével, a teljes költség viselése mellett végezhet. A Használó a használati jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a költségelszámolás tekintetében a Használatba adóval szemben semmiféle követeléssel nem élhet.
17. Használatba adó a használati jogviszony létrejöttével a szerződést átadja képviselője a SZOLLAK Kft. részére, hogy – a vele kötött üzemeltetési szerződésnek megfelelően – nevében és helyette járjon el, teljesítse kötelezettségeit, jogviták esetében Használatba adót képviselje.
18. Használó a használt helyiségben a tűzrendészeti előírásoknak megfelelő típusú, és darabszámú tűzoltó készüléket köteles elhelyezni, és állandó működőképes állapotban tartani. Használó feladata, hogy az őrizet nélkül hagyott helyiségbe tűzveszélyt okozó berendezések ne maradjanak feszültség alatt. Használatba adó semmiféle felelősséget nem vállal Használónak a helyiségben elhelyezett eszközeiért, berendezéseiért, ingóságaiért.
19. A Használatba adó a Használó tevékenységéért felelősséget nem vállal. Használó tudomásul veszi, hogy a helyiségben folyó tevékenységével kapcsolatos munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és vagyonvédelmi feladatokat saját hatáskörben és saját költségén oldja meg.
20. A Használó a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (11) bekezdése alapján vállalja, hogy:
– jelen szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,
– az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja.
21. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a szerződés megszűnéséből eredően egymással szemben semmilyen nemű anyagi- és egyéb igényt nem támaszthatnak. E rendelkezés nem érinti a Szerződő Felek addig keletkezett, jelen szerződésből eredő követeléseiket, melyekkel kölcsönösen kötelesek elszámolni.
22. Szerződő Felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésből eredő esetleges vitás kérdéseket elsősorban tárgyalás útján igyekeznek rendezni. Ennek eredménytelensége esetén hatáskör függvényében kitűzik a Szolnoki Törvényszék, vagy a Szolnoki Járásbíróság illetékességét.
23. Jelen szerződést Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2022. március 17-i ülésén a 79/2022. (III.17.) határozatával jóváhagyta.
24. Szerződő Felek adatai a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott azonosítási kötelezettségnek megfelelően kerültek felvételre.
Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók, különösen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkor hatályos rendeletei.
Szerződő Felek jelen szerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírták.
Szolnok, 2022. ........................
| ......................................... | ................................ | |
| Használatba adó | Használó |
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szolnoki Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány alapító okiratát a következők szerint módosítja:
Az alapító okirat I. fejezet 2. pontja helyébe az az alábbi szöveg lép:
„2. A közalapítvány székhelye 2022. április 1-től Szolnok, Baross utca 1.”
Kelt: Szolnok, 2022. március 17.
Szolnok Megyei Jogú Város
Önkormányzata nevében
Szalay Ferenc
Szolnok Megyei Jogú Város
Polgármestere
A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy határozott, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény) rendelkezései alapján közhasznú szervezetként a Szolnok városi gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítésére, életkorukból és élethelyzetükből adódó hátrányaik csökkentése, valamint a társadalmi folyamatokban való aktív részvétele támogatása érdekében határozatlan időre közalapítványt hoz létre, amelynek Alapító Okirataként ezen egységes szerkezetbe foglalt szabályzatot elfogadta.
1. A közalapítvány neve: SZOLNOKI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI KÖZALAPÍTVÁNY
2. A közalapítvány székhelye 2022. április 1-től Szolnok, Baross utca 1.
3. Az alapítás éve: 1990
4. Az alapító Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
5. Az alapító székhelye: Szolnok, Kossuth tér 9.
1. A közalapítvány nyílt, politikamentes társadalmi közösségi kezdeményezés, célja és feladatai teljesítése érdekében kész együttműködni minden olyan szervezettel, közösséggel és személlyel, amely illetőleg aki a jelen közalapítvány-rendelés céljaival egyetért, s a közös célok elérésén munkálkodik.
A közalapítvány működése nyilvános, munkájának és tevékenységének megítélése során épít a nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzés lehetőségeire, a támogatók kezdeményezéseire, javaslataira.
2. A közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A közalapítvány tevékenysége pártsemleges, pártoktól nem kap támogatást, nem állít és nem támogat sem országgyűlési sem helyi, megyei, fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet.
A közalapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
3. A közalapítvány jogi személy.
4. A közalapítvány főbb közhasznú és egyéb tevékenységi körei:
A közalapítvány által folytatott közhasznú tevékenységek:
A közalapítvány nevelés, oktatás, képességfejlesztés, közművelődési tevékenység támogatása, ismeretterjesztés, gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, emberi és állampolgári jogok védelme, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások, euroatlanti integráció elősegítése, közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások nyújtása közhasznú tevékenységeket végez, ezekkel szolgálja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében a települési önkormányzat feladataként meghatározott, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 121. § a) pontjában a települési önkormányzat önként vállalt feladatai között meghatározott, jelen fejezet 5. pontjában körülírt közfeladatok teljesítését.
A közalapítvány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (2) bekezdésében foglaltak szerint közreműködik a Szolnok város közigazgatási területén belül működő állami fenntartóközpont által fenntartott oktatási intézményekben a gyermekek, illetve tanulók részére a nevelési, illetve oktatási napokon a déli meleg főétkezés és további két étkezés biztosításában.
A közalapítvány feladata a szolnoki lakosok (családok, fiatalok) életminőségének javítása, a szolnoki, és rászoruló fiatalok táboroztatása, a fiatalok megtartása érdekében a Turisztikai Központban „családbarát” szolgáltatásokat nyújtó szálláshely és szabadidőközpont működtetése és fejlesztése, valamint a szolnoki lakosság, a szolnoki mikro- és makro közösség (családok, gyermekek, fiatalok, lakosok) rekreációs központja, a szolnokiság” érzésének erősítését szolgáló komplexum létrehozása, működtetése és fejlesztése, az önkormányzat turisztikai és kulturális feladatihoz kapcsolódóan rendezvényszervezés.
Egyéb tevékenységek a TEÁOR szerint meghatározva:
5510 ’08 Szállodai szolgáltatás
5520 ’08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
5530 ’08 Kempingszolgáltatás
5610 ’08 Éttermi, mozgó vendéglátás
5621 ’08 Rendezvényi étkeztetés
5629 ’08 Egyéb vendéglátás
6820 ’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
7312 ’08 Médiareklám
8230 ’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
9319 ’08 Egyéb sporttevékenység
9329 ’08 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
Az egyéb tevékenységek telephelyeit a közalapítvány szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
5. Az alapító a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, illetőleg az 1991. évi XX. tv. 121. § a) pontjában írt alábbi közfeladata ellátása érdekében hozta létre közhasznú szervezetként a közalapítványt:
A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
A települési önkormányzat önként vállalt feladatai körében a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása.
6. Az alapító mindezekre tekintettel a közalapítványt létrehozta az alábbiak érdekében:
1. A közalapítvány célja a Szolnok városban élő fiatalok egyéni és közösségi igényeinek, aktivitásának támogatása, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének szolgálata, a cselekvési lehetőségek feltételeinek bővítése.
2. A közalapítvány közreműködik abban, hogy a fiatal korosztályok – életkorukat és érdeklődésüket figyelembe véve – szabadidejüket tartalmasan, kulturált körülmények között tölthessék el, ehhez a dologi feltételeket biztosítja.
3. A közalapítvány támogatja a bel- és külföldi ifjúsági turizmust, közreműködik a belföldi és a nemzetközi szakmai és jószolgálati cserekapcsolatok szervezésében és kiépítésében.
4. A közalapítvány célja, hogy a társadalom széles rétegei ismerjék meg az ifjúság, de különösen a pályaválasztás előtt álló fiatalok problémáit azzal, hogy társadalmi összefogás, kezdeményezés eredményeképpen a fiatal generáció társadalomba való beilleszkedése eredményesen, a társadalom, a közösség számára minél hasznosabban valósulhasson meg.
Ezzel összefüggésben a közalapítvány elősegíti a fiatalok önismeretének kiteljesedését, és minden segítséget megad számukra a társadalomba való beilleszkedéshez.
5. A közalapítvány célja szerinti besorolása és a besorolás kódja:
Oktatási tevékenység, besorolási kód: 5.
Kulturális tevékenység, besorolási kód: 1.
Szabadidős és hobbitevékenység, besorolási kód: 3.
Szociális tevékenység, besorolási kód: 8.
Egyéb, besorolási kód: 16.
7. A közalapítvány politikai tevékenységet nem támogathat.
1. A közalapítvány céljainak megvalósításához az alapító az alábbi ingatlanok tulajdonjogát, illetőleg használati jogát adja a közalapítvány tulajdonába, illetőleg használatába:
Az alapító a közalapítvány tulajdonába adja az alábbi ingatlanokat:
1. Gyermektábor Balatonszepezd (balatonszepezdi 1389 sz. tul.lap, 1367 hrsz.)
2. Gyermektábor Balatonszepezd (balatonszepezdi 1460 sz. tul.lap, 1444 hrsz.)
3. Tiszaligeti Közpark Szolnok (szolnoki 2. sz. tul.lap, 9722 hrsz.)
Az alapító a közalapítvány használatába adja az alábbi ingatlanokat:
4. Gyermektábor Káptalanfüred (káptalanfüredi 7. sz. tul. lap, 0114/2 hrsz.)
A közalapítvány tulajdonát képezi továbbá:
5. Turisztikai és Szabadidő Központ Szolnok, Tiszaliget (szolnoki 8981 sz. tul. lap, 9711 hrsz.)
A közalapítvány ingóvagyonát képezi – 1991. január 15-i hatállyal a Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, a Szabadidő Társulás és az Úttörőszervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fóruma által adományozott ingóvagyon.
Az ingóvagyon részletes felsorolását – a jelen okirat mellékletét képező, az 1990. december 31. napján felvett – leltár tartalmazza.
2. Az alapító a III.1., 2. és 3. alpontban felsorolt ingatlanokat, illetve a III.4. alpont alatti ingatlant azzal a feltétellel adja a közalapítvány tulajdonába, illetve használatába, hogy köteles biztosítani a Szolnok városi iskolás gyermekek nyári táborozásának lebonyolítását a Polgármesteri Hivatal koordinálásában, önköltséges áron.
Ezen feltételekre tekintettel az alapító kötelezettséget vállal arra, hogy az éves költségvetési tervben rögzített mértékig, minden évben támogatást nyújt a közalapítvány részére a gyermektáborok működési költségeihez.
3. Az alapító a közalapítvány működésének elősegítéséhez 1 000 000 Ft, azaz: egymillió forintot juttat a közalapítványnak.
Ezen összegből 500 000 Ft, azaz: ötszázezer forint a közalapítvány alaptőkéjének része, amelynek hozadékát lehet a közalapítvány céljaira felhasználni.
A fennmaradó 500 000 Ft, azaz: ötszázezer forint felhasználásáról a kuratórium dönt.
Az alapító jelen okirat aláírásával egyidőben a közalapítványi vagyon elhelyezésére bankszámlát nyit és a felajánlott összeget arra átutalja.
A közalapítvány nyitott, annak céljaihoz bármely hazai, külföldi magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pénzbeli vagy természetbeni adománnyal, illetőleg bármilyen más vagyonrendeléssel csatlakozhat.
Az adomány illetőleg a vagyonrendelés elfogadásáról a kuratórium dönt.
4. E rendelkezés nem zárja ki egyéb elhelyezés (pl. értékpapír) lehetőségét. A közalapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen Alapító Okiratban meghatározott cél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapító Okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. A közalapítvány céljai eléréséhez az alaptőkét nem használhatja fel.
5. A közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással (Ptk. 8:2. §) rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.
A közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthető, a közalapítvány alapítvány alapítói jogainak gyakorlására nem jelölhető ki.
1. A közalapítványi vagyon felhasználásáról a céloknak megfelelően, továbbá az alapítványhoz csatlakozó, az adományozók által meghatározott és a kuratórium által elfogadott keretek között a kuratórium dönt.
2. A közalapítvány céljainak elérése érdekében az alapítványi vagyonból pályázat útján nyújtható:
– ösztöndíj, támogatás,
– közalapítványi díj létesítése és odaítélése azon gyermekekért, fiatalokért végzett értékes munkák elismerésére, amelyek a közalapítványi cél elérése érdekében jelentős szellemi, elméleti, vagy gyakorlati eredményt hozhatnak,
– közalapítványi anyagi juttatás, bármely olyan megoldás, szervezet, vagy tevékenység finanszírozása, amely az alapítvány céljai eléréséhez értékes, vagy jelentős széles körben hasznosítható eredményt ígér.
3. A 2. pontban meghatározott ösztöndíj, támogatás – a közalapítványi célok elérése érdekében nyújtott – visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő – juttatás a Szolnok városban állandó lakóhellyel rendelkező felsőoktatási intézményben tanuló diákok részére.
4. A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen, vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra.
Meghívásos pályázat kiírására kizárólag akkor kerülhet sor, ha
– azt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi és
– pályázati kiírás tartalmazza a támogatási célt, a támogatás feltételeit és az elszámolás részletes rendjét.
1. A közalapítvány kezelő, legfőbb döntéshozó, illetve képviselő szerve a kuratórium.
Tagjai:
Név Lakcím:
Elnök: Fodor György 5008 Szolnok, Tersánszky Józsi Jenő u.51.
Tagok: Dr. Póta Sándor 5000 Szolnok, Eötvös tér 4.
Dr. Botka Jánosné 5000 Szolnok, Malom u. 4. III/15.
Mihályi Katalin 5000 Szolnok, Kolozsvári út 22. 3/15.
Bagdi Sándorné 5000 Szolnok, Meder u. 20. fsz./1. b.
A kuratórium elnökét és tagjait az alapító bízza meg határozatlan időre.
2. A kuratóriumi tagság megszűnik:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,
c) visszahívással,
d) lemondással,
e) a kuratóriumi tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
f) a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben történő korlátozásával,
g) a kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Visszahívási okok:
A kuratórium elnökének, tagjának tevékenysége nem szolgálja a közalapítvány érdekeit vagy megrendül a belé vetett bizalom.
3. A közalapítványt, a kuratórium elnöke és az ügyvezető igazgató önállóan egy személyben illetőleg a kuratórium bármely két tagja együttesen képviselik. Más személy vagy alkalmazott a kuratórium elnökének vagy ügyvezető igazgatójának írásbeli meghatalmazása alapján képviselheti a közalapítványt az abban meghatározott körben és feltételekkel.
Kötelezettségvállalás és a közalapítvány bankszámlái feletti rendelkezés:
– közalapítvány közhasznú tevékenysége körében és bankszámláján a kuratórium elnöke önállóan, egy személyben jogosult rendelkezni és aláírni, s a
– közalapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenysége körében a bankszámláján az ügyvezető igazgató önállóan, egy személyben jogosult rendelkezni és aláírni.
4. A kuratórium elnöke és tagjai tisztségüket közmegbízatásként, ellenérték nélkül látják el.
A kuratórium évente szükség szerint, de legalább kétszer ülésezik. A kuratórium ülését az elnök hívja össze írásos meghívóval, mely tartalmazza az ülés napirendjét. A határozatképességhez tagjainak kétharmadát kitevő többségének megjelenése, határozathozatalhoz a megjelent tagok egyszerű szótöbbsége szükséges. Az összehívásra vonatkozó meghívót 8 nappal korábban kell megkapniuk a tagoknak az ülés előtt.
A kuratórium valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik.
5. A kuratórium üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a döntés meghozatalát és a szavazás eredményét. A kuratórium döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a kuratórium döntéseinek tartalmát, időpontját és a hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyét, számarányát.
A kuratórium ülései nyilvánosak.
A kuratórium a közalapítvány vezető szerve, s a határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont] élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
6. A közalapítvány közhasznú tevékenységét a kuratórium az alábbiak szerint folytatja:
– Az elnök köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a kuratórium döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.
– Az elnök köteles a kuratórium döntéseit az érintettekkel írásban közölni, és a közhasznú tevékenységgel, szolgáltatásokkal kapcsolatos döntéseit nyilvánosságra hozni. A nyilvánosságra hozatal a közalapítvány székhelyén lévő hirdetőtáblára történő legalább 15, azaz tizenöt napos kifüggesztéssel történik, ezen túlmenően, ha a közhasznú támogatás, tevékenység, pályázat illetőleg szolgáltatás sajtón keresztül is meghirdetésre került, úgy az azzal kapcsolatos döntéseket is ugyanazon sajtótermékben és ugyanolyan módon is nyilvánosságra kell hozni.
– A közalapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésre a közalapítvány – az egyéb jogszabályi előírások tiszteletben tartása mellett – bárkinek lehetőséget biztosít. Az iratbetekintésre az elnök köteles lehetőséget biztosítani a közalapítvány székhelyén az érintettel egyeztetett időpontban, de legalább a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül.
– A közalapítvány, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, a közhasznú tevékenység folytatásával kapcsolatos kuratóriumi üléseken – a személyiségi és egyéb jogok biztosítása mellett – bárki részt vehet. Az ülések meghívóját az ülés napja előtt legalább 15 nappal a közalapítvány székhelyén található hirdetőtáblára ki kell függeszteni.
– A közhasznú szolgáltatásairól a székhelyén lévő hirdetőtáblán közleményt kell kifüggeszteni, amely tájékoztatást nyújt a szolgáltatás tartalmáról, igénybevételének feltételeiről, lehetőségeiről, módjáról, a döntés várható időpontjáról.
– A kuratórium elnöke köteles éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet készíteni. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet jóváhagyása a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. Jóváhagyás előtt mindkét dokumentumot a felügyelő bizottsággal véleményeztetni kell. A közalapítvány közhasznúsági mellékletét és beszámolóit az elnök köteles nyilvánosságra hozni. A nyilvánosságra hozatal a közalapítvány hirdetőtáblájára történő legalább 30 napos kifüggesztéssel történik. Az elnök a kifüggesztés időtartamán kívül az iratbetekintés szabályai szerint biztosítja a melléklet, illetőleg a beszámolók nyilvánosságát bárki számára.
– A közalapítvány hirdetőtábláját oly módon kell a székhelyén elhelyezni, hogy az munkaidőben bárki által szabadon megtekinthető legyen. A hirdetőtáblára kifüggesztett dokumentumokról, s a kifüggesztés időtartamáról nyilvántartást kell vezetni, melyről az elnök köteles gondoskodni.
7. A kuratórium felelős a jelen okiratban meghatározott közalapítványi vagyon – a közalapítvány céljai szerinti – eredményes működtetéséért, felhasználásáért.
Ezért feladata mindent megtenni annak érdekében, hogy a közalapítvány vagyona a hatályos jogszabályi előírások és a törvényes gazdasági lehetőségek keretei között gyarapodjon. A vagyon és az összes jövedelem csak a közalapítvány céljai által meghatározott körben és módon használható fel.
Az Alapító felhatalmazza a kuratóriumot, hogy a közalapítvány vagyonával vállalkozzon a vagyon és az abból származó jövedelem növelése érdekében.
8. A kuratórium ülései közötti időszakban felmerült kérdésekben – a Szervezeti és Működési Szabályzatban a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével – a kuratórium elnöke dönt.
A kuratórium elnöke döntéseit jóváhagyás céljából a kuratórium elé terjeszti a soron következő kuratóriumi ülésen.
A kuratórium a közalapítvány működéséről az alapítónak, szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles beszámolni.
9. A közalapítvány kuratóriuma jelen okiratban meghatározott célok és feladatok megvalósítása érdekében az intézmények működtetésére munkaszervezetet hoz létre, amely elkülönítetten kezeli a közcélú feladatokat és végzi a vagyonkezelést.
A munkaszervezet vezetője az ügyvezető igazgató. Az ügyvezető igazgatói munkakör betöltését pályázat útján kell biztosítani. Az ügyvezető igazgatót a kuratórium választja ki a pályázók közül, és köti meg a munkaszerződést – határozott – 5 éves időtartamra.
Az ügyvezető igazgatóval szemben a kuratórium gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:
– munkaviszony keletkezése, módosítása,
– munkaviszony megszüntetése,
– a munka díjazása.
Az ügyvezető igazgató munkaviszonyával kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a kuratórium elnöke gyakorolja.
Az ügyvezető igazgató munkaviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései az irányadók.
A közalapítvány munkaszervezetének alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató gyakorolja.
10. A közalapítvány működéséhez szükséges belső szabályzatok jóváhagyása a kuratórium hatáskörébe tartozik.
A közalapítvány vagyonának működtetésére vonatkozó belső szabályzatot a kuratórium tájékoztatásul megküldi az alapítónak.
1. A közalapítvány működésének és gazdálkodásának ellenőrzését elnökből és két tagból álló felügyelő bizottság látja el. A felügyelő bizottság elnökét és két tagját az alapító bízza meg a kuratórium megbízásával azonos időtartamra.
A felügyelő bizottság elnöke és tagjai:
Elnök: Stoflitzné Nagy Katalin Erzsébet 5000 Szolnok, Szivárvány utca 49.
Tagok: Pilák Imre 5000 Szolnok, Aranyi S u. 17.1.6
Nagy Krisztina 5091 Tószeg, Tiszavirág út 7.
2. A felügyelő bizottság évenként legalább egy ülést tart. Üléseit az elnök hívja össze írásos meghívóval, mely tartalmazza az ülés napirendjét. Az ülés határozatképes, ha az elnök és egy tag jelen van. A határozathozatalhoz két egybehangzó szavazat szükséges. A felügyelő bizottság társadalmi munkában látja el feladatát, de a munkája során felmerült költségeket a közalapítvány megtéríti.
3. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga határozza meg az alapító okirat és a jogszabályi rendelkezések korlátai között.
4. A felügyelő bizottság a közalapítvány törvényes és közhasznú tevékenysége érdekében a közalapítvány egész tevékenységére, működésére kiterjedően folyamatos ellenőrzést végez. A felügyelő bizottság kizárólag a közalapítvány alapítójának tartozik évente egy alkalommal beszámolni.
A felügyelő bizottság főbb feladatai körében:
– a közalapítvány szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhatja,
– indítványozhatja a kuratórium összehívását, az ok és cél megjelölésével,
– összehívhatja a kuratórium ülését, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének,
– a kuratórium éves beszámolója alapján véleményt nyilvánít az alapító részére a közalapítvány gazdálkodásáról,
– véleményt nyilváníthat az alapító, illetőleg a kuratórium elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről,
– a kuratóriumot felhívhatja, hogy az Alapító Okiratnak vagy más jogszabálynak megfelelően járjon el. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai a kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.
5. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
A felügyelő bizottság köteles a kuratóriumot, illetve az alapítót tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
– a közalapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy a közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az a kuratórium vagy az alapító döntését teszi szükségessé;
– a kuratórium tagjának felelősségét megalapozó tény merült fel.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
6. A felügyelő bizottság itt meghatározott jogkörében eljárva, illetőleg a képviseletében eljáró elnöke vagy tagjai jogosultak a kuratórium tagjaitól, valamint az ügyvezető igazgatótól jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni, továbbá a közalapítvány könyveibe és irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni. A jogosultságok megilletik a felügyelő bizottság által felkért külső szakértőt is az általa folytatott vizsgálat során.
Mind a felügyelő bizottság tagjai, mind az általa felkért szakértő köteles a vizsgálata során tudomására jutott információkat megőrizni, s arról csak a felügyelő bizottságot, illetőleg a kuratóriumot tájékoztathatják.
7. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
– a kuratórium elnöke vagy tagja, illetve az ügyvezető igazgató,
– a közalapítvánnyal e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
– a közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –, illetve
– a fenti pontokban meghatározott személyek IV. fejezet 5. pontja szerinti hozzátartozója.
8. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,
c) visszahívással,
d) lemondással,
e) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
f) a tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben történő korlátozásával,
g) a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Visszahívási okok:
A felügyelő bizottság elnökének, tagjának tevékenysége nem szolgálja a közalapítvány érdekeit vagy megrendül a belé vetett bizalom.
A kuratórium és a felügyelő bizottság tagjai, az ügyvezető igazgató, illetve a könyvvizsgáló nyilatkozni és vállalni kötelesek, hogy velük szemben a Ptk.-ban, Civil törvényben, vagy más jogszabályokban meghatározott kizáró, illetőleg összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.
A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást-, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig.
– amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
– amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
– amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
– amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
Az alapítvány kuratóriumának illetve felügyelő bizottságának elnöke és tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
1. A közalapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – az alapítót illeti meg az általa a közalapítvány alapításakor rendelkezésre bocsátott vagyon. Az alapító ezen vagyon hasznosítása során a jogszabályok alapján köteles eljárni.
2. Ezen módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a bírósági nyilvántartásba be kell jelenteni, mely az érvényességhez szükséges.
3. A közalapítvány a bejegyzéssel jön létre, s az alapító azt nem vonhatja vissza.
4. A közalapítvány alapító okiratának módosítását (módosításokkal egybeszerkesztett szövegét) az alapító honlapján közzé kell tenni.
Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény vonatkozó rendelkezései, illetve az alapítványok működéséről és gazdálkodásáról szóló egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat – módosítások alapján hatályos tartalmának.
Kelt: Szolnok, 2022. március 17.
Szolnok Megyei Jogú Város
Önkormányzata nevében
Szalay Ferenc
Szolnok Megyei Jogú Város
polgármestere
